Rehab Critical Mass: A fogyatékossággal élők szinte láthatatlanok

Fotó: Ancsin Gábor

Fotó: Ancsin Gábor

A fogyatékkal élők szinte láthatatlanok

Míg csordogálnak az emberek, és az önkéntesek lufikat osztogatnak, amiket majd szimbolikusan a Széchenyi hídon fogunk megreptetni, beszédbe elegyedek az egyik kerekesszékes résztvevővel, Attilával. Ő harmadik alkalommal vesz részt az eseményen, és azért jött ki, hogy megmutassa, milyen sok mozgássérült él a városban. És erre szükség is van, ugyanis Magyarországon a fogyatékkal élők még szinte láthatatlanok, pedig egy néhány évvel ezelőtti felmérés szerint 457 000 fogyatékossággal élő van Magyarországon. Ha pedig ehhez hozzászámoljuk hozzátartozóikat, családtagjaikat, barátaikat és így tovább, akkor kb. 1,8 millió embert közvetlenül érint a fogyatékossággal élők helyzete.

De az is kétségtelen, hogy az egyre intenzívebb akadálymentesítés hatására már nem olyan meglepő látvány, ha kerekesszékest látunk az utcán. ,,Szerencsére egyre élhetőbb Budapest, persze vannak még problémák, de zömében az a tapasztalat, hogy láthatóan egyre nagyobb figyelmet fordítanak arra, hogy kerekesszékkel könnyebb legyen a mozgás” – mondja Attila. Egy idősebb úr is becsatlakozik a beszélgetésbe: ,,Bár vannak jól használható bicikliutak városban, ugyanakkor az is gyakori, hogy ezek egyszer csak elfogynak, és onnantól kezdve kész életveszély a közlekedés például nekem, aki háromkerekű biciklivel jár.”

Maga újságíró?

Ez nem az a rendezvény, ahol vadásznom kell az interjúalanyokat, ugyanis a különböző egyesületek helyszíni képviselői érezhetően örülnek, hogy az esemény láthatóságot ad számukra, hogy hallathatják a hangjukat. Szükségük is van rá, mert míg a mozgáskorlátozottak az utóbbi időben jobban a fókuszba kerültek, addig a más típusú fogyatékosságokról alig hallunk. Az Afázia Egyesület és a Démoszthenész Egyesület munkatársai például egy speciális területtel foglalkoznak: a beszédfogyatékkal élő felnőttek helyzetén próbálnak segíteni.

,,Idén jöttünk ki először, ugyanis most először említették meg a felhívásban a beszédfogyatékosokat. Ez óriási hír számunkra, hiszen nagyon kevesen tudnak és beszélnek róluk, így segítséget, támogatást is keveset kapnak azok az emberek, akik ezzel küzdenek. Nincsenek nevesítve, mint fogyatékosok, nem kapnak terápiát például egy stroke után, és támogatást sem. Míg a gyerekeknek van logopédiai oktatás, addig a felnőtteknek nincs ilyen lehetőségük,, – mondja az alapítvány alelnöke, Krasznár Felícia.

Egy mellettünk álló férfi, B. Zsolt is az alapítvány színeiben jött. Öt évvel ezelőtt egy stroke miatt lett afáziás. Az elmúlt évek arról szóltak számára, hogy újra megtanuljon beszélni és együtt tudjon élni a betegségével. ,,Az emberek nem értik mi van az afáziás emberrel, mert nem tudnak róla semmit. Nem tudják, hogy a beszéd közlésének a hiányossága nem jelent egyet a szellemi fogyatékossággal” – mondja B. Zsolt, aki azóta újratanult beszélni, és jelenleg azzal foglalkozik, hogy más stroke-os betegeknek segít.

kép2

Fotó: Ancsin Gábor

A tudás életet menthet

Az afáziával szorosan összefüggő stroke-ról sem hallunk túl sokat, és arról is csak kevesen informáltak, hogy milyen tünetekkel jár, pedig ha bekövetkezik, akkor minden perc számít.  Ha szélesebb lenne az ezzel kapcsolatos tudás, talán az emberek nem sétálnának el az életveszélyben lévő stroke-os mellett csak azért, mert a tüneteit összekeverik az alkoholos állapottal. Emlékezzünk csak annak a férfinak az esetére, akit a saját kollégái 16 órán keresztül kerülgettek, mert azt hitték részeg. Az orvosok szerint, ha időben mentőt hívtak volna, nagy valószínűséggel ma is élne.

Sarkadi Gabriella, a Stroke Infó Alapítvány kitalálója pont azért küzd, hogy a felvilágosítások által kevesebb ilyen tragédia forduljon elő: ,,A stroke betegek rehabilitációjával, illetve a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésével foglalkozunk. Az alapítványt azért hoztam létre, mert magam is stroke beteg voltam, és nem kaptam kellő információt a felépüléshez”. Sarkadiék egy tanácsadó füzetet is kiadtak, amiben az agyérelzáródásról, annak azonosításáról, valamint a rehabilitációs lehetőségekről írnak. Működtetnek egy Facebook-csoportot is, ahol egymásnak próbálnak segíteni, használható tanácsokat adni, mert Sarkadi tapasztalati alapján a stroke betegek a kórházi rehabilitáció lezárultával magukra vannak hagyva.

,,Arra jöttem rá, hogy nekünk kell segíteni egymáson, mert más nem fog”–  mondja. Hozzáteszi, nagyon szeretné, ha a kiadványuk a lehető legtöbb neurológiai osztályra eljutna és hozzáférhetővé válna a betegek, valamint azok hozzátartozói számára.

Fotó: Ancsin Gábor

Fotó: Ancsin Gábor

Lenne még mit mondani, de közben a tér megtelt és Till Attila, akinek Tiszta szívvel című akció-vígjátéka hatalmas siker lett, megnyitja az eseményt, Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes pedig elmondja, hogy ez az első alkalom, hogy a Fővárosi Önkormányzat is tudja támogatni a rendezvényt.
,,Igyekszünk mi is azon lenni, hogy ne valósulhasson meg úgy egy fővárosi beruházás sem, hogy az nincsen figyelemmel a fogyatékossággal élők szempontjaira. Igyekszünk azzal támogatni a fogyatékossággal élőket, hogy könnyebbé tesszük számukra, hogy eljussanak a város egyik pontjából a másikba. Annak pedig nagyon örülök, hogy ilyen sokan vagyunk itt, hogy felhívjuk a figyelmet látható és láthatatlan problémákra. Mert nemcsak az a probléma, ami mindennap szembejön velünk, hanem sokszor az is, hogyha valaki nem jön velünk szembe.”
– mondja a főpolgármester-helyettes, és átadja a szót Szabó Lászlónak, a paralimpiai bizottság elnökének is, aki arról beszélt, hogy mennyire hálás azért, hogy a Rehab Critical Mass idén a paralimpiát helyezte a középpontba, hiszen 2016 az Olimpia és a Paralimpia éve, majd hozzátette:
,,Borzasztóan fontos, hogy mindig együtt legyünk, és bízhatok abban, hogy a parasportolók mindig itt lesznek, hogy a maguk erejével és a maguk népszerűségével mindent hozzátegyenek ahhoz, amit mi most együtt megmutatunk.”
Az alig pár perces beszédet és az óriási tapsot követően elindul a tömeg, van aki egész családostól jött ki, mások a barátaikkal érkeztek és olyan szimpatizáns is van,  aki egyedül sétál a menetben és annak ellenére, hogy a szűk környezetében nincs fogyatékossággal élő fontosnak tartja, hogy itt legyen. Csernáné Nagy Krisztina a kerekesszékes lányával, Eszterrel érkezett, aki helyettem inkább a felvonulással foglalkozik. Amikor azt kérdezem az édesanyától, hogy mi az, ami napi szinten zavarja, vagy megnehezíti az életüket kicsit elgondolkozik, majd megpróbálja túlkiabálni a hangos zenét:
,,Elfogadás és egy kis figyelmesség kéne. Ha ezek működnének a magyar társadalomban, akkor nem kellene például a buszon küzdenem a mozgássérültnek fenntartott helyért.”

Fotó: Ancsin Gábor

Fotó: Ancsin Gábor

Tovább sodródok a tömeggel, egészen Tilláig, akit  láthatóan sokan, személyesen is ismernek a kerekesszékesek közül. ,,Itt már barátságokról van szó. Éveken keresztül készítettem a filmet, ami szintén ennek a sok-sok kialakult kapcsolatnak az eredménye lett,  így számomra nem is kérdés, hogy jövök, ha hívnak. Örülök, ha segíthetek” – mondja. Szerinte az ilyen megmozdulásoknak igenis lehet ereje: ,,Azt nem tudom, hogy jelenleg mennyien vagyunk, de azt gondolom, hogy évről évre többen leszünk, mert minden, ami beszédtéma, az visszahat az emberekre, a saját életükre és úgy egyáltalán az egész társadalomra. Ezek az események, civil szerveződések tevékenységei, és az olyan dolgok mint a filmem, morzsák, amikből majd egyszer összeáll valami. Már most mérföldkövekkel vagyunk a húsz évvel ezelőtti helyzethez képest.”

Közben megérkezünk a híd közepére, Tilla arra kéri a résztvevőket, hogy engedjék el egyszerre a lufikat. A többezres tömeg pár pillanatra bepettyezi az eget, majd emelkedett hangulatban továbbindul az Erzsébet tér felé, ahol egészen késő estig szórakoztató programok, koncertek, beszélgetések várták a célba érőket.

Farkas Edina Lina

Forrás: divany.hu

Felmérés készül az utasok jogairól

Forrás: cimkezes.origo.hu

Forrás: cimkezes.origo.hu

Az EDF felmérést végez annak érdekében, hogy megismerje, hogy a fogyatékossággal élő utasok jogairól szóló EU jogi szabályozások a légi, vasúti, busz, távolsági busz és tengeri közlekedést illetően milyen hatással voltak az EU tagállamaiban a fogyatékos emberek utazására.

Amennyiben történt Önnel olyan eset, amikor Ön úgy vélte, hogy fogyatékossága következtében hátrányos helyzetbe került a közösségi közlekedés igénybevétele során, Kérjük, hogy írásban, röviden és lényegre törően válaszoljon az alábbi kérdésekre legkésőbb október 10-éig. Kérjük, hogy válaszaikat angol vagy magyar nyelven adják meg az etikk@etikk.hu e-mail címre küldött levélben, az e-mail tárgyában feltüntetve: ’közlekedés’.

A felméréshez szükséges információk:

Ha úgy ítélik meg, hogy további fontos információjuk van az ügyhöz, vagy segíteni szeretnék a fogyatékos emberek közlekedési feltételeinek javítását, kérem, hogy ezt a válaszukat is adják meg a fenti módon. A Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsa eljuttatja az EDF-hez.

Amennyiben nem szeretne e-mailt írni, kérjük használja a Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsa facebook felületét vagy e-mailjét válaszára.

Köszönettel:

Földesi Erzsébet
az EDF magyar delegáltja

Tájékoztató kiadvány szociális ellátásokról és a speciális jogokról

Forrás: www.jogsegely.sk

Forrás: www.jogsegely.sk

Az ellátottjogi képviselő segít abban, hogy érvényesüljenek az ellátottak jogosultságai és alapvető emberi jogai, kivizsgálja, és segít megoldani a szolgáltató és az ellátott közti konfliktusokat – olvasható az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ (OBDK) közelmúltban megjelent tájékoztató füzetében. A füzet vázolja a települési önkormányzatok által kötelezően ellátandó alapszolgáltatások lényegét. Ilyen a kistelepüléseken működő falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, a szociálisan rászorultaknak naponta legalább egyszer meleg ételt biztosító étkeztetés, az önálló életvitelhez hozzásegítő házi segítségnyújtás, a nehéz helyzetben lévőket különféle szolgáltatásokkal támogató családsegítés, a szociális helyzetük vagy egészségi állapotuk miatt rászorulók számára működtetett jelzőrendszeres házi segítségnyújtás.

A kiadvány ismerteti a nem veszélyeztető pszichiátriai betegeknek, illetve szenvedélybetegeknek szóló közösségi ellátásokat, a fogyatékos emberek saját lakókörnyezetükben való ellátását támogató szolgáltatást, a hajléktalanokat segítő utcai szociális munkát, a társas kapcsolatok iránti vágy- és a higiéniai szükségletek kielégítését szolgáló nappali ellátást.

A másik kategória a szakosodott ellátásoké. Ezekre azok jogosultak, akiket életkoruk, egészségi állapotuk vagy szociális helyzetük miatt az alapszolgáltatások keretében nem lehet ellátni, és bentlakásos intézményi gondoskodásra szorulnak. Idősek otthonába a gondozást, de nem kórházi ellátást igénylő öregségi nyugdíjasokat fogadják, ugyanitt 18. évüket betöltött, de betegségük vagy fogyatékosságuk miatt napi négy óránál hosszabb gondoskodásra szoruló embereket is elláthatnak. A fogyatékosok otthonába olyan emberek helyezhetők el, akiket csak intézményi keretek között lehet oktatni, foglalkoztatni és ellátni. A pszichiátriai betegek otthonában azokat a krónikus pszichiátriai betegeket helyezhetik el, akik önmaguk ellátására nem képesek, állapotuk nem veszélyeztető, és akut gyógyintézeti kezelést nem igényelnek. A szenvedélybetegek otthonában azokat fogadják, akik állapotukat stabilizáló, javító kezelésekre szorulnak, a hajléktalanok otthonában pedig azokat a hajléktalanokat, akik koruk vagy egészségi állapotuk miatt állandó gondozásra szorulnak, és átmeneti szálláshelyen vagy rehabilitációs intézményben nem lehet megoldani az ellátásukat.

Az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények – kivéve a hajléktalanok átmeneti szállását és éjszakai menedékhelyét – azokat fogadják, akiknek az átmeneti ellátása nem oldható meg otthonukban vagy más intézményben. A teljes ellátás időtartama legfeljebb egy év, ami indokolt esetben további egy évvel meghosszabbítható.

A rehabilitációs intézményekben a bentlakók életvezetési képességének kialakításával, illetve helyreállításával foglalkoznak. Az intézmények pszichiátriai és szenvedélybetegek, hajléktalan, valamint fogyatékos emberek ellátására szakosodtak. Utóbbi intézményekben olyan fogyatékos, valamint látás- vagy mozgássérült embereket helyeznek el, akik oktatása, átképzése, képzése és rehabilitációs foglalkoztatása csak így oldható meg, és felkészítik őket arra, hogy visszatérjenek családi környezetükbe. A lakóotthonok nyolc-tizenkét, valamint tizennégy beteg vagy fogyatékos embert fogadnak és gondoznak egészségüknek, illetve önellátó képességüknek megfelelően. A támogatott lakhatás a fogyatékos, pszichiátriai, illetve szenvedélybetegek és hajléktalan emberek számára nyújt segítséget abban, hogy fenntartsák, elősegítsék önálló életvitelüket.

Az OBDK kiadványa ismerteti a szociális szolgáltatások igénybevételének főbb szabályait, a kérelmezés módját, a csatolandó iratokat, a soron kívüli ellátás feltételeit. Felsorolja, hogy az intézménynek miről kell tájékoztatnia az ellátottat és hozzátartozóját, és azt, hogy nekik milyen kötelezettségeik vannak az intézmény felé.

Panasz esetén az ellátott az intézmény vezetőjéhez vagy fenntartójához
fordulhat, s kérheti az ellátott jogi képviselő segítségét.

A kiadvány megtekintése

Üdv.

 

Ungvári Györgyi

elnök

 

Mozgássérült Emberek Önálló Élet Egyesülete

H-1022 Budapest,

Marczibányi tér 3. fszt.5

Tel: +36305364062, +3613150401

Web: www.onalloelet.hu

E-mail: ungvarigyorgyi@gmail.com, oneleteg@t-online.hu