Novemberi külsős programunk alkalmával a Holokauszt Emlékmúzeumban tettünk tárlatvezetéssel egybekötött látogatást. Az állandó kiállítást tekintettünk meg, ahol kedves tárlatvezetőnk egy orosz hölgy személyében Zsenya vezetett végig minket.
Az állandó kiállítás témája a magyar holokauszt, mely a második világháború alatt elkövetett zsidóellenes népírtásról szól, a faji ideológia által fizikai megsemmisítésre ítélt magyar állampolgárok, azaz a zsidók és a romák szenvedéseit, legyilkolását mutatja be. A magyar állam fokozatosan fosztotta meg 1938-tól polgárainak egy csoportját mindattól, ami az embert emberré teszi: jogaitól, javaitól, szabadságától az emberi méltóságától és végül az életétől. Az áldozatok a katonai munkaszolgálatban a magyar hatóságok alatti brutalitása következtében, illetve deportálásuk utána német haláltáborokban, tömeges kivégzéseken veszítették életüket.
A német megszállás után 1944-ben gyorsult fel ez a folyamat. A kiállítás az üldöztetés egyes fázisait bemutató egységekre épül (jogfosztás, kifosztás, szabadságtól való megfosztás, az emberi méltóságtól és az élettől).
Előbbi a magyar zsidóságot és cigányságot, utóbbi a felszabadulás és felelősségre vonás kérdését, illetve az üldöztetésekre adott válaszokat tárgyalja. Sztójay Döme vezette bábkormány sorra hozta a zsidóellenes rendeleteket: a zsidónak minősített személyeket sárga csillag viselésére kötelezték és beszolgáltatták velük minden ingóságukat. Zsidó többé nem lehetett orvos, ügyvéd, tanár, újságíró, színész. 1944. április 26-án elrendelték a zsidó lakások „használatba vételét”, és gettókba kényszerítették az embereket, megkezdődött a gettósítás. Itt indult meg a zsidók elhurcolása is, napi négy, emberekkel teli szerelvény indult Magyarországról Auschwitzba a haláltáborba. Itt halálos gázzal ölték meg az embereket, vagy olyan orvosi kísérleteknek vetették alá őket, ami a biztos halálukhoz vezetett.
„A kő örök és emlékeztet arra, hogy soha többé ne történjen ilyen az emberiséggel”
A program a XIII. kerületi Önkormányzat támogatásával valósult meg.
Látogatás a Holokauszt Emlékközpontban
Látogatás a Holokauszt Emlékközpontban
Novemberi külsős programunk alkalmával a Holokauszt Emlékmúzeumban tettünk tárlatvezetéssel egybekötött látogatást. Az állandó kiállítást tekintettünk meg, ahol kedves tárlatvezetőnk egy orosz hölgy személyében Zsenya vezetett végig minket.
Az állandó kiállítás témája a magyar holokauszt, mely a második világháború alatt elkövetett zsidóellenes népírtásról szól, a faji ideológia által fizikai megsemmisítésre ítélt magyar állampolgárok, azaz a zsidók és a romák szenvedéseit, legyilkolását mutatja be. A magyar állam fokozatosan fosztotta meg 1938-tól polgárainak egy csoportját mindattól, ami az embert emberré teszi: jogaitól, javaitól, szabadságától az emberi méltóságától és végül az életétől. Az áldozatok a katonai munkaszolgálatban a magyar hatóságok alatti brutalitása következtében, illetve deportálásuk utána német haláltáborokban, tömeges kivégzéseken veszítették életüket.
A német megszállás után 1944-ben gyorsult fel ez a folyamat. A kiállítás az üldöztetés egyes fázisait bemutató egységekre épül (jogfosztás, kifosztás, szabadságtól való megfosztás, az emberi méltóságtól és az élettől).
Előbbi a magyar zsidóságot és cigányságot, utóbbi a felszabadulás és felelősségre vonás kérdését, illetve az üldöztetésekre adott válaszokat tárgyalja. Sztójay Döme vezette bábkormány sorra hozta a zsidóellenes rendeleteket: a zsidónak minősített személyeket sárga csillag viselésére kötelezték és beszolgáltatták velük minden ingóságukat. Zsidó többé nem lehetett orvos, ügyvéd, tanár, újságíró, színész. 1944. április 26-án elrendelték a zsidó lakások „használatba vételét”, és gettókba kényszerítették az embereket, megkezdődött a gettósítás. Itt indult meg a zsidók elhurcolása is, napi négy, emberekkel teli szerelvény indult Magyarországról Auschwitzba a haláltáborba. Itt halálos gázzal ölték meg az embereket, vagy olyan orvosi kísérleteknek vetették alá őket, ami a biztos halálukhoz vezetett.
„A kő örök és emlékeztet arra, hogy soha többé ne történjen ilyen az emberiséggel”
A program a XIII. kerületi Önkormányzat támogatásával valósult meg.
A VGYKE ügyfélszolgálata a Békásmegyeri Közösségi Házban
A VGYKE ügyfélszolgálata a Békásmegyeri Közösségi Házban az Óbudai Lámpás Klub 2023. novemberi Klubnapján.
2023. november 17-i klubnapunkon – a Lámpás Klubok több éves hagyományához híven – lehetőséget biztosítottunk tagjainknak, hogy rendezzék a jövő évi tagdíjukat, és kérdéseket tegyenek fel a VGYKE ügyfélszolgálatának, melynek képviseletében ezúttal Kormányos Ágnes tisztelte meg jelenlétével klubunkat.
Még mielőtt azonban a tagok feltették volna kérdéseiket, illetve rendezték volna jövő évi tagdíjaikat, bevezetésképpen mondtam néhány mondatot a novemberi jeles napokról, úgy, mint november 1-jéről, Mindenszentekről, november 3-áról, a Magyar Tudomány Napjáról, november 7-éről, a Magyar Opera Napjáról, végül, de nem utolsó sorban november 17-éről, amely Budapest születésnapja. Idén 150 éve jött létre Budapest Buda, Óbuda és Pest egyesülésével.
November 1-jén az üdvözült lelkeket ünnepeljük, Mindenszentek napján. A mindenszentek vagy mindenszentek napja (röviden mindszent; latinul Festum Omnium Sanctorum) a keresztények ünnepe, az üdvözült lelkek emléknapja, melyet a katolikus keresztény világ november 1-jén tart. Ekkléziológiailag a megdicsőült Egyház (latinul ecclesia triumphans) ünnepe. A még élők a „küzdő egyházat” (ecclesia militans), a már meghalt és tisztítótűzben bűnhődők a „szenvedő egyházat” (ecclesia patiens), az üdvözültek pedig a „diadalmas egyházat” (ecclesia triumphans) képviselik. Az ünnep 741-ben, III. Gergely pápa idején jelent meg először a megemlékezés napjaként. Jámbor Lajos frank császár 835-ben IV. Gergely pápa engedélyével már hivatalosan is elismerte az új ünnepet. A hagyomány szerint egyetemes ünneppé IV. Gergely pápa tette. E nap Magyarországon 1998-tól újra egyházi ünnep, 2000-től pedig munkaszüneti nap.
November 3-án a Tudomány Ünnepén gróf Széchenyi Istvánra emlékezünk, aki 1825-ben ezen a napon ajánlotta fel egyéves jövedelmét a Magyar Tudós Társaság (az MTA elődjének) megalapítására.
November 7-én a Magyar Opera Napját ünnepeljük. 1810-ben e napon született Erkel Ferenc.
November 17-én Budapest létrejöttének 150. évfordulóját ünnepeljük. Budapest három városrész egyesítésével jött létre. Pest a Duna bal partján, Buda a jobb parton, Óbuda pedig a Duna keleti oldalán fekszik. Pest már a római korban is lakott hely volt, a középkorban pedig fontos kereskedelmi és gazdasági központtá vált. Buda pedig a magyar királyok székhelye volt. Óbuda pedig egy régebbi település, amely a rómaiak alatt virágzott fel. A három város egyesítésének ötlete már a 19. század elején felmerült. Azonban csak 1873. november 17-én valósult meg, amikor a magyar országgyűlés elfogadta az egyesítésről szóló törvényt. Az egyesítésnek számos oka volt. Egyrészt a három város közötti szoros gazdasági és kulturális kapcsolatok miatt, másrészt pedig a modern városfejlesztés igényei miatt. Budapest egyesítése után gyors fejlődésnek indult. A város népessége gyorsan növekedett, és számos új épület és intézmény épült. Budapest a 20. században is fontos szerepet játszott a magyar történelemben. A város volt a központja az 1918-as forradalomnak, az 1944-es nyilas uralomnak, és az 1956-os forradalomnak. Budapest ma Magyarország fővárosa és legnagyobb városa. A város több mint 1,7 millió lakosnak ad otthont, és fontos turisztikai célpont is. Budapest egy gyönyörű és izgalmas város, amely sok látnivalót és programot kínál a látogatóknak.
Rövid köszöntőmet és előadásomat követően mindenkinek lehetősége nyílt kérdéseket feltenni Kormányos Ágnes részére. Felmerült – egyebek mellett – a térítésmentes parkolást lehetővé tevő rokkantsági kártya igénylésének kérdése, vagyis, hogy e kártyát látássérültek is igényelhetik arra az esetre, hogy ha valaki őket szállítja, akkor a főváros fizetős zónáiban is ingyenesen parkolhat. Ágnes tájékoztatott, hogy a kártyát kormányablaknál lehet igényelni, az jogosult rá, aki igazolja, hogy fogyatékossági támogatásban részesül. Ezt nem csak a határozattal, hanem a Magyar Államkincstár (MÁK) által kiállított kártyával is lehet, hiszen annak a kiállítási jogcíme maga a határozat.
A fontos kérdések-válaszok, majd tagdíjbefizetést követően Császár Lászlóné Erzsikét köszöntöttük névnapja alkalmából. Ezután kötetlen beszélgetés következett.
Az eseményről készült beszámolót és képeket Facebook-oldalunkon tekinthetik meg:
https://www.facebook.com/lampasklub3/
Következő klubnapunk már a Karácsony jegyében telik majd, 2023. december 15-én, pénteken 10:00 – 12:00 között.
Ruzsa Viktor
Közösségi civilszervező
Klubnap a Láthatár bolttal Erzsébetvárosban
Klubnap a Láthatár bolttal Erzsébetvárosban
Az erzsébetvárosi Lámpás klub soron következő klubnapját november közepén tartotta a KlauDió Civil Központban.
Ezúttal a VGYKE Láthatár boltjának munkatársát látták vendégül. Németh Róbert a segédeszköz bolttal kapcsolatos fontos tudnivalókat osztotta meg a résztvevőkkel, vásárolni is volt lehetőség. Később a 2024. évi tagdíjat is be lehetett fizetni.
Klubnapunk második fele jó hangulatú beszélgetéssel telt.
Jánosi Veronika
Közösségi civilszervező
Magyar Zene Háza
Képeink forrása a XIII. kerületi lámpás klub.
Klubnapi beszámolónk a Magyar Zene Háza -ból
2023. 07. 15-én a IX. kerület és a XIII. kerület Lámpás klub a Magyar Zene Háza -t látogatta meg közös klubprogram keretében.
A zene bármelyik műfaját hallgassuk is meg, legyen az autentikus népzene, pop vagy rockzene, operett vagy opera, felpezsdíti szinte az összes sejtünket, más állapotba kerül az ember, az extázis állapotába. A gregorián dallamain kívül megismerkedhettünk a pofifóniával, vagyis „Isten hangjával“, melyet a plafonra festett mozgó kis puttók kísértek. A program végigvezetett bennünket az emberiség kezdetétől napjainkig a zene kacskaringós útvonalán. Megismerkedhettek az érdeklődők a türk népek dallamaival, a magyar autentikus népzenével, a gregorián dallamokkal, az opera világával. Akárcsak a Harry Potterben megelevenedtek a festmények, és daloltak. Még kottákat is elő lehetett állítani egy régi berendezés segítségével. Milyen csoda is a zene! Elvarázsol, lüktet, egy más világba vezet.
A zene mellett megismerkedhettünk a korabeli kódexekkel, tapintásra is nyílt lehetőség, az audio Guide végigvezetett bennünket a zene történelmén. Fotómontázs segítségével Pillnagókisasszonyként búcsúzhattak a látogatók, vagy a Bajazzók szomorú történetét is átélhették. Amikor az első televíziók megjelentek, már nemcsak a rádió mellett ülve hallgatthatták az emberek a zenét, hanem az előadót is láthatták, igaz csak fekete-fehérben.
Aki többet szeretne megtudni a helyszínről, programokról, a zenéről az keresse fel bátran a https://zenehaza.hu/ hivatalos weboldalát, ahol minden kérdésére válaszra talál.
XIII. kerületi közösségi klub
#KlubnapiBeszámoló #MagyarZeneHáza #LámpásKlub #IXKerület #XIIIKerület #ZeneMűfajok #Népzene #Popzene #Rockzene #Operett #Opera #Gregorián #Pofifónia #Festmények #Kotta #ZeneKacskaringó #TürkNépek #MagyarNépzene #OperaVilág #ZeneCsoda #AudioGuide #Fotómontázs #Pillnagókisasszony #Bajazzók #Televízió
