Számtalan tévhit él az emberek tudatában, hogyha a munkakutyákról van szó. Hogy honnan érkeztek ezek a sokszor megdöbbentő „értesülések”, azt senki sem tudja, mindenesetre ezek létező, terjedő információk.
Az első, és leggyakoribb elképzelés, hogy a vakvezető olyan, mint egy GPS, vagy mint egy taxi: a látássérült gazdi megmondja hova menjenek, s a kutyus jó irányítóként elindul, s a célig meg sem áll. A valóságban a gazdi dolga a térkép memorizálása, és társát parancsszavakkal kell irányítsa A-ból B-be. Balra, jobbra, ajtóhoz, lépcsőhöz stb. szavakat használva közlekednek. A segítőkutya dolga „csak” annyi, hogy akadályok nélkül elvezesse gazdáját a parancsok irányította útvonalon.
Kép forrása: vakvagany.cafeblog.hu
A másik tévedés, ami mégis a köztudatba beépülve vezeti félre az embereket, hogya kutyák látják a lámpát, és ha zöldre vált az eszköz, akkor elindulnak. Nos a valóságban a négylábúak színérzékelése egészen másképpen zajlik, mint nálunk, de amennyiben nem akarunk a biológiai részletekbe belemenni elég annyit megjegyeznünk, hogy nem a lámpák színét figyelik, miután olyan módon, mint mi nem ismerik fel. A forgalmat, azonban valóban tekintetükkel követik, s mozgó jármű elé nem vezetik gazdáikat.
Végül, de nem utolsó sorban a dobogón helyet kell kapjon az az „általános nézet”, hogy a vakvezető ebek otthon is irányítják vak gazdáikat: segítenek a WC-n, a konyhában, és a fürdőszobában is. Nos a konyhában való kuktáskodás – ismerve a kutyák gyomrát, egyáltalán nem elképzelhetetlen, de a kis kedvencek otthon otthon vannak. Munkaruha, és egyebek nélkül. A gazdik saját környezetükben segítség nélkül is gond nélkül közlekednek, s nem kutyáikba kapaszkodva kutatják a mellékhelyiséget.
A valós tények ezen segítők teljesítményéről egyébként sokkal megdöbbentőbbek pozitív értelemben, mint a kreált képzelgések. Gondoljunk csak a magas akadályok (napernyő, faág stb.) kikerülésére, a mozgó járművek figyelésére, vagy éppen az olykor építkezések szabdalta tereken való átkelésre. A fentiek tudatában a realitás talaján maradva is tisztelhetjük tényleges érdemeikért a vakvezetőket.
Forrás: kutyabarathelyek.hu
közlekedés Archives - Oldal 11 a 12-ből - Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete
Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete
Vakvezető ABC – T, mint tévhitek
Számtalan tévhit él az emberek tudatában, hogyha a munkakutyákról van szó. Hogy honnan érkeztek ezek a sokszor megdöbbentő „értesülések”, azt senki sem tudja, mindenesetre ezek létező, terjedő információk.
Az első, és leggyakoribb elképzelés, hogy a vakvezető olyan, mint egy GPS, vagy mint egy taxi: a látássérült gazdi megmondja hova menjenek, s a kutyus jó irányítóként elindul, s a célig meg sem áll. A valóságban a gazdi dolga a térkép memorizálása, és társát parancsszavakkal kell irányítsa A-ból B-be. Balra, jobbra, ajtóhoz, lépcsőhöz stb. szavakat használva közlekednek. A segítőkutya dolga „csak” annyi, hogy akadályok nélkül elvezesse gazdáját a parancsok irányította útvonalon.
Kép forrása: vakvagany.cafeblog.hu
A másik tévedés, ami mégis a köztudatba beépülve vezeti félre az embereket, hogya kutyák látják a lámpát, és ha zöldre vált az eszköz, akkor elindulnak. Nos a valóságban a négylábúak színérzékelése egészen másképpen zajlik, mint nálunk, de amennyiben nem akarunk a biológiai részletekbe belemenni elég annyit megjegyeznünk, hogy nem a lámpák színét figyelik, miután olyan módon, mint mi nem ismerik fel. A forgalmat, azonban valóban tekintetükkel követik, s mozgó jármű elé nem vezetik gazdáikat.
Végül, de nem utolsó sorban a dobogón helyet kell kapjon az az „általános nézet”, hogy a vakvezető ebek otthon is irányítják vak gazdáikat: segítenek a WC-n, a konyhában, és a fürdőszobában is. Nos a konyhában való kuktáskodás – ismerve a kutyák gyomrát, egyáltalán nem elképzelhetetlen, de a kis kedvencek otthon otthon vannak. Munkaruha, és egyebek nélkül. A gazdik saját környezetükben segítség nélkül is gond nélkül közlekednek, s nem kutyáikba kapaszkodva kutatják a mellékhelyiséget.
A valós tények ezen segítők teljesítményéről egyébként sokkal megdöbbentőbbek pozitív értelemben, mint a kreált képzelgések. Gondoljunk csak a magas akadályok (napernyő, faág stb.) kikerülésére, a mozgó járművek figyelésére, vagy éppen az olykor építkezések szabdalta tereken való átkelésre. A fentiek tudatában a realitás talaján maradva is tisztelhetjük tényleges érdemeikért a vakvezetőket.
Forrás: kutyabarathelyek.hu
SAJTÓKÖZLEMÉNY – Ajándékozás a Fehérbot Nemzetközi Napján
Kép forrása: www.bkk.hu
A BKK Forgalomirányítási és UtasTÁjékoztatási Rendszerével megvalósult a budapesti felszíni közösségi közlekedés valós idejű, műholdas helymeghatározáson alapuló felügyelete. Ez az innovatív rendszer mindenki számára elérhető, az olvasható információk mellett hangos tájékoztatást is tud nyújtani.
Újbuda Önkormányzata felelős társadalmi szereplőként felvállalja, hogy segíti a hátrányos helyzetben lévő embereket. Ösztönző és koordináló szerepével erősíti a helyi közösségeket, együttműködik a civil-, és a vállalati szférával.
– Újbuda esélyegyenlőségi programjának keretében évek óta aktívan támogatja a fogyatékos emberek társadalmi befogadását, különös tekintettel az önálló életvitelük elősegítésére – emelte ki Dr. Molnár László alpolgármester. – A Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesületének (VGYKE) együttműködve célul tűztük ki a látássérült személyek felkutatását, tájékoztatását, valamint a helyi közösségbe történő bekapcsolódásukat. Közös tevékenységünk a FUTÁR-távirányító adományozása. Az augusztusban kiírt pályázaton lehetett jelentkezni olyan kerületi látássérülteknek, akiknek az önálló közlekedéséhez szükségük van erre az eszközre.
– Az eszköz iránti igényt jelzi, hogy bár az Önkormányzat a VGYKE-vel együttműködve írta ki a pályázatot, azonban a pályázatra jelentkezők 58 százaléka nem az Egyesület tagja – hangsúlyozta Fodor Ágnes, a VGYKE elnöke. – Aktívan segítettünk a pályázat lebonyolításában. A nagy érdeklődésnek köszönhetően jelentősen megnőtt a szervezetünk körüli élet. Ez érezhető a programjaink látogatottságán, valamint a nekünk jelzett problémák számában is.
– Azzal, hogy Újbuda Önkormányzata magára vállalta az eszköz beszerzésének a költségeit, az érintetteknek nem kell olyan közsszolgáltatásért fizetniük, amelyekért egy látó embernek sem kell fizetnie – folytatta az elnök asszony.- A látó embereknek nem jelent problémát érzékelni a gyalogos átkelőhelyek zöld jelzését, ezzel szemben a látássérültek egy jelentős hányadának szüksége van a lámpa hangjelzésére, hogy tudják, biztonságosan elkezdhetik az átkelést. Ezért nagyon hasznosnak tartjuk az ilyen kezdeményezéseket, mert ezek mérséklik a látássérültek hátrányait.
– Ez a távkapcsoló képes arra, hogy a megfelelően felszerelt átkelőhelyeken meghangosítsa a lámpákat és a használója értesüljön a szabad jelzésről” – mondta el Miks Csaba, a VGYKE érzékenyítő munkatársa. – Ezen kívül felolvassa a FUTÁR-kijelzők feliratait, így tudható melyik busz fog beérkezni a megállóba. Arra is alkalmas, hogy hangadással jelzi, az M4-es metró melyik mozgólépcsője működik. Ez megvédi a látássérült utast attól, hogy a tömeggel szembehaladjon, amikor a mozgólépcsők működési irányát megcserélik.
A Budapesti Közlekedési Központnál kiemelten foglalkozunk azzal, hogy akadálymentes és biztonságos utazási környezetet teremtsünk mindenkinek: a mozgáskorlátozottaknak, látás- és hallássérült, értelmi fogyatékos és autista embereknek. Emellett ugyanúgy fontosnak tartjuk, hogy a babakocsis szülők, a nehezebben mozgó idősek, a kisgyermekek, a nagy csomagokkal utazók is könnyen megközelíthessék a megállókat, és felszállhassanak a járművekre – mondta Nyul Zoltán, a Budapesti Közlekedési Központ Stratégia és innováció igazgatója. – Az elmúlt hónapban mérföldkőhöz értünk, hiszen megállapodást kötöttünk a fogyatékossággal élő embereket képviselő ernyőszervezettel, a Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsával, akikkel folyamatosan egyeztetünk arról, hogyan tudnánk még jobban segíteni őket a mindennapi közlekedésükben. Az együttműködés kiterjed a döntés-előkészítés során készült vizsgálatok, hatástanulmányok, tervek előzetes megismerésének és szakmai véleményezésének biztosítására, a felek közötti rendszeres egyeztetések megtartására. Az akadálymentességi projektekben a főváros és a BKK már ezelőtt is igyekezett élen járni, minél körültekintőbben javítani a helyi infrastruktúrát, a közösségi közlekedés rendszerét. Idén az akadálymentesség jegyében több mint 200 új alacsonypadlós busz állt forgalomba, így már összesen 893 db jár a városban. A jövő tavaszig érkező járművekkel az autóbuszoknak mintegy háromnegyede alacsonypadlós lesz. Azonban nem csupán a buszok, de az érkező új villamosok és trolibuszok is megfelelnek az akadálymentességi követelményeknek. Emellett a felújított megállók és közterek kialakításánál is elsődleges szempont, hogy mindenki számára jól megközelíthetőek és használhatóak legyenek. Nagy lépés volt a fővárosi közlekedés fejlesztésében a FUTÁR rendszer kiépítése. A Forgalomirányítási és UtasTÁjékoztatási Rendszerrel megvalósult a budapesti felszíni közösségi közlekedés valós idejű, műholdas helymeghatározáson alapuló felügyelete. Ez az innovatív rendszer mindenki számára elérhető, hiszen az olvasható információk mellett hangos tájékoztatást is tud nyújtani. Új honlapunkon (www.bkk.hu) tájékozódhatnak az akadálymentes utazásról, a FUTÁR kijelzőkről és azokról a gyalogátkelőhelyekről, ahol lehetőség van ezeknek a távirányítóknak a használatára – tette hozzá az igazgató.
Egy magyar fiatalember mozgássérülteknek fejlesztett ki egy újfajta elektromos autót, de itthon nem talált rá befektetőket. Egy amerikai ügyvédnek viszont megtetszett a dolog, és most ott indul a villanyautó sorozatgyártása. Még Barack Obama is rajong a mini autóért. A kerekesszékes emberek nem könnyen közlekedhetnek a nagyvilágban. Egy magyar találmány viszont segíthet ezen: az Egyesült Államokban gyártott elektromos autót a mozgáskorlátozottak is könnyen használhatják – írta meg az Atlantic Cities, a Nationswell és több más amerikai lap is. És arról is beszámoltak, hogy a Kenguru magyar találmány.
A hazai Rehab Zrt. fejlesztette ki, mégis egy amerikai cég fogja gyártani a kerekesszékkel élők számára kialakított mini elektromos autót, a Kengurut. Az apróság teste egy fém alvázra épített üvegszálas héjszerkezet, melynek egyetlen ajtaja az autó hátulján található, az egyszemélyes utastérbe az itt lenyitható rámpán keresztül lehet fel- illetve legurulni, maga az autó pedig motorkerékpár jellegű kormánnyal irányítható, a gázvillany adagolása is a markolat forgatásával lehetséges. A magyar cég által 2005 környékén bemutatott kocsit a két hátsó kerékhez beépített két darab 2 kW-os villanymotor mozgatja: akkumulátorai nagyjából 8 óra alatt tölthetők tele, amivel körülbelül 80-100 km-es hatótávot ad használójának.
A magyar találmány gyártását most egy texasi cég, a szintén kerekesszékben élő Stacy Zoern által alapított vállalat vállalta fel. Zoern kisasszony netes böngészés alapján bukkant rá a járműre, és rögtön rájött, mekkora mértékben növelheti a mozgássérültek mobilitási lehetőségeit a kis szerkezet. A vele készített videóinterjúban elmondja, hogy fiatalabb korában maga is vezetett kerekesszékes használatra átalakított autót, de alig két hónap alatt összetörte, mert betegség által legyengített karjaival nem tudott rendesen kormányozni. A hamarosan érkező, kormány helyett joystickkal vezethető újabb verzió viszont már számára is megadja majd a szabad mozgás lehetőségét. A kocsi sikerét persze nagyban befolyásolhatja ára is, a cég vezetője szerint 20-25 ezer dollár (4,6-5,8 millió forint) körüli összegre lehet számítani, de ez területenként változó lehet, mivel egyes helyeken további kedvezményeket adhatnak az elektromos hajtás miatt. Mivel környezetkímélő, így adókedvezményes, és nem kell hozzá benzin, nem olyan vészes.
Az első előadást a HARKE (Hallássérültek Rehabilitációjáért küzdők Egyesülete) részéről Mecs Tamás tartotta, aki a hallássérültek közlekedési nehézségeit foglalta össze. Elmondta, hogy számtalan olyan helyzet van, amikor a hallássérültek kimaradnak az informálásból, különösen egy veszélyhelyzetben. Ha például egy rendkívüli helyzetben csak bemondással tájékoztatják a közlekedőket, akkor a hallássérült személy nem tud rá reagálni. Önmagában ez is baj, de mivel a hallássérültek kívülről nem azonosíthatók, ezért a többi ember segítségére sem számíthatnak. Ezért lenne szükséges egy ilyen helyzetben is működő vizuális tájékoztatás.
Az eddig kialakított vizuális tájékoztató rendszerek előrelépést jelenthetnek, amennyiben működnek és a pontos információt mutatják. Ez sajnos még nincs így.
Külföldi példák is említésre kerültek, ahol a hallássérültek számára nehezebb helyzetben a személyzet automatikusan biztosít jelnyelvi tolmácsot, amint észleli az érintett jelenlétét.
Az előadás egésze nagyon érdekes volt, de a legmeglepőbb része az az állítás volt, hogy a hallássérültek vezethetnek autót. Kiderült az is, hogy a hallássérült sofőrök baleseti statisztikája kedvezőbb, mivel az egyik érzékszerv hiánya miatt jobban figyelnek, mint az ép hallással rendelkezők. Az előadás jelnyelvi tolmács segítségével lett mindenki számára érthetővé téve.
A második előadást Nemes Szabolcs kollégánk tartotta, aki arról beszélt nagyon részletesen, hogy milyen kihívást jelent látássérültként közlekedni. Az előadásában kitért arra is, hogy nincs általános recept a látássérültek segítésére, mert minden személynek eltérő képességei vannak.
Elmondta, hogy a kerületben óriási problémát jelent a hangosított lámpák hiánya. Az ügyben írt leveleknek nem látja értelmét, mert a válaszok csak udvarias elutasításokat tartalmaznak. Jelenleg nincs olyan hivatal vagy közszolgáltató, amelyik hajlandó lenne komolyan venni a vakon közlekedők igényeit. Ez azért teremt nehéz helyzetet, mert a kerület forgalmasabb útjain is előfordul, hogy az autóforgalom nem egyenletes és ezért a csend megtévesztő, mert a gyalogoslámpa jelzése a csend ellenére még nem zöld. Olyan átkelőkkel is találkozni, melyeket a mozgássérültek számára akadálytalanná tettek, de a vakokról megfeledkeztek.
Szabolcs elmondta, hogy bár szeret sétálni, sok helyen mégsem biztonságos, mert sok a váratlan és újszerű akadály. Például a lomtalanítások idején utcára hányt szeméthalom kezelhetetlen helyzeteket eredményez. Beszélt a járdára kitelepült árusokról és éttermekről, akik rendszerint úgy hajtják végre a járdafoglalásokat, hogy a vakok számára fontos tájékozódási pontokat észlelhetetlenné teszik.
Kitért az úgynevezett FUTÁR-távkapcsolókra is. Felvetette, hogy amennyiben hiszünk abban, hogy ez egy hasznos eszköz, amelyik képes elérhetővé tenni azt a biztonságot, amely a látó emberek számára természetes, akkor óriási igazságtalanság történik. Ugyanis a lámpa zöld jelzésének az önálló felismerése a látó ember számára pénz kifizetése nélkül van biztosítva, de eme közlekedésbiztonsági vívmányhoz való jogot egy látássérültnek, meg kell vásárolnia 4200 forintért. E miatt ez az eszköz nem tud elterjedni, így a hibák kiderítése, fejlesztése és az eszközben rejlő egyéb lehetőségek sem kerülnek kihasználásra. A teremben később többen mutogatták, hogy minden városhoz másik eszköz kell, így nem egy embernél több távirányító is volt.
Azt a kérdést is felvetette, hogy miért ne lehetne az összes lámpa eleve hangosított? Ha egy lámpát meghangosítanak, akkor az mindenki biztonságos közlekedést segíti. Például Prágában a lámpák hangjelzése segít a zebrán átkelőknek észlelni a tilosra váltó lámpát, így a villogó, de egy pillanatra zöldnek látszó lámpa téves észlelése sem okoz veszélyhelyzetet. A hangjelzés tehát kiegészíti, pontosítja az észleléseket. Ott senki sem panaszkodik a hangerő miatt, mert be lehet rendesen állítani.
Végül azzal zárta az előadását, hogy Budapest vakbarát várossá válása nem egy-egy megoldásban keresendő, hanem a cselekvési és döntési jogkörrel bíró emberek együttműködésében.
A program második felében egy vita következett a civil szervezetek hatékonyságáról a közlekedéssel kapcsolatos érdekérvényesítésben. Az ilyen ügyekben ismertté vált Andó Gergelynek nagyon sok gyakorlati javaslata volt a megjelentek számára.
Elsősorban azt javasolta, hogy akik akadállyal élnek, ne törődjenek bele az udvarias és sablonos elutasításokba, hanem harcoljanak azért a jogukért, hogy önállóan közlekedhessenek. Ehhez minden egyes konkrét panasz megjelenítése mellett az is kell, hogy az érintettek látványosan és határozottan lépjenek fel. Kiemelte, hogy a problémás esetek 20 százalékának a megoldása, valószínűleg az összes probléma 80 százalékát orvosolná, ehhez viszont ki kell törni a passzivitásból.
A saját küzdelmeire utalva tanácsolta, hogy nem szabad elfogadni a sérelmeket és tűrni, hogy valaki nem teszi meg azt, ami a feladata, mert akkor nem fog semmi sem megváltozni. A közömbös hivatalokat és ügygazdákat azzal lehet kizökkenteni a megszokott rutinjukból, ha a sérelmet szenvedettek tiltakozása látványos és az üzenetük torzulás nélkül képes eljutni a társadalom felé. Ehhez sokszor a civil szervezeteknek is szakítást javasolt a megszokott eljárásaikkal, mert ez csak annak a biztosítására elegendő, ami most van és a mostani helyzet – a korábbi előadások alapján – nem látszik túl ideálisnak.
A vita másik résztvevője Le Marietta, a Járókelő Egyesület vezetője volt, aki a hatékony cselekvéshez ajánlott fel lehetőséget az érintetteknek. Az egyesületük tevékenységének a bemutatásakor elmondta, hogy ők három ügyből kettőt megoldanak, csak el kell indítani náluk az ügyeket. Arra kérte a megjelent csoportok képviselőit, hogy keressék velük a kapcsolatot, ha a gyalogos közlekedésben tapasztalnak problémát.
A program megszólalói közül többen bírálták azokat a civil szervezeteket, amelyek a bürokratikus működésükkel és a pénzosztó forrásokkal ápolni kívánt béke miatt a tényleges érdekképviseleti munkát visszaszorítják. A program után mindenki kaphatott emlékül egy helyben készített braille-névjegykártyát.
A program során sok más praktikus javaslat hangzott el. Részleteket az eseményről készült honlapon (http://anap.pe.hu) is lehet találni. A programért külön köszönet illeti a Kelenvölgyi Közösségi Házat, a Hallássérültek Rehabilitációjáért Küzdők Egyesületét, az Összefogás Újbudáért Egyesületet, a Szocinform Társaságot, a Járókelő Egyesületet és a program megrendezésében közreműködő látássérült és látó segítőket.
Beszélő szemaforok Kassán
Illusztráció, Pavol Funtál felvétele
A korszerű berendezést a Szlovák nemzeti felkelés sugárúti (Trieda SNP) és a Gömör utcai (Gemerská ulica) gyalogátkelőhelyeknél szerelték fel. A Gömör utcai alapiskolába több látássérült gyerek jár, a beszélő szemafor őket is segíti. A másik beszélő szemafor a Louis Pasteur Egyetemi Kórház közelében működik. A rendszer a szélesebb úttesteken a leghatékonyabb, megtörténik, hogy a zöld lámpa még azelőtt elalszik, mielőtt a gyalogos a túloldalra ér.
A gyalogátkelő két oldalán hagyományos, kattogó hangot hallató jelzőlámpák vannak, közepén a beszélő berendezés. Amikor a gyalogos az úttest közepére ér, a rendszer ad utasítást a megállásra vagy a továbbhaladásra. A szemaforokat a városi önkormányzat szereltette fel, a szemaforok helyét a Vakok és Gyengén Látók Országos Szövetsége választotta ki. Linda Šnajdárová városi szóvivő elmondta, az új berendezés nem olcsó. „Egy hagyományos szemafor 150 euróba, egy modern, beszélő szemafor csaknem 850 euróba kerül” – közölte Šnajdárová.
Helyszín: Ady Endre Művelődési Ház, Galéria terem, IV. kerület, Tavasz utca 4.
Ezen alkalommal meghívott vendégünk lesz Benke Richárd, a VGYKE munkatársa és Plank László, a VGYKE önkéntese.
Téma: A közösségi közlekedés.
Laci jóvoltából a segítő kutyás közlekedés, valamint a kutyás élet rejtelmeibe is betekintést nyerhetnek a résztvevők. Meglepetés vendégünk pedig nem más, mint Dömpi kutyus, aki hű társként segíti Laci mindennapjait.
A klubra érkezőket üdítővel és egy kis csemegével várjuk, hogy még kellemesebb légkörben teljen a klubdélután.
Részvételi szándékod kérjük jelezd nekünk elektronikus levélben:lampas.ujpest@gmail.com vagy telefonon a 06-70-984-85-93-as telefonszámon.
Várunk Téged is sok szeretettel!
Eleki Abigél
Újpest közösségfejlesztő mentora
Klubjaink Újpest önkormányzatának támogatásával valósulnak meg.
Kerekesszékkel a parkolóból a repülőgépbe
Folyamatosan nő a mozgáskorlátozott utasok száma a budapesti repülőtéren. Tavaly már 32 ezernél is több utasnak nyújtott segítséget elutazásnál vagy érkezésnél a Budapest Airport partnere, az AMS (Airport Medical Service). Idén szeptemberben pedig megdőlt az egy hónap alatt kiszolgált utasok száma: nem kevesebb, 4149-en vették igénybe a mozgáskorlátozottaknak rendelkezésre álló szolgáltatást. A Budapest Airport és partnere az AMS folyamatos fejlesztéseket hajt végre a repülőtéren a minél teljesebb körű és magasabb színvonalú szolgáltatás érdekében. Az ilyen szolgáltatás igényét már a repülőjegy megvásárlásakor jelezni kell a légitársaság felé, a repülőtérre érkezéskor pedig a bejáratoknál lévő hívópontokon lehet bejelentkezni, ahonnan az AMS munkatársai kísérik végig az utast egészen a repülőgép fedélzetéig. A Budapest Airport a napokban helyezi üzembe a repülőtéri parkolóban a két új hívópontot, így már kilenc helyről jelezhető a PRM szolgáltatás igénylése.
Speciális kisbusz és Ambulift
A fejlesztések egy része technikai, műszaki jellegű: az AMS idén két újabb speciális kisbusszal növelte az eszközparkját, illetve lecserélte a régieket. A kisebb szállító járműveken kívül a budapesti repülőtéren 3 darab speciális, a repülőgépnél ki-beszállást segítő Ambulift áll rendelkezésre. A speciális emelőszerkezetes Ambuliftekkel nem csak a tolószékes utasokat, hanem hordágyon fekvőket is mozgathatnak a repülőtér betonja és a repülőgép több méter magasan lévő kabinja között. Az AMS emellett nemrégiben újította meg a kerekesszék-készletét, 50 darab vadonatúj tolókocsit vásároltak. Ezek között található a repülőgép szűk folyosóján is elférő ún. on-board szék is, valamint két olyan speciális tolószék, amit az egyre gyakrabban előforduló extrém túlsúlyos betegek mozgatásánál tudnak bevetni.
Az eszközök megújítása mellett nagy hangsúlyt kap a repülőtéri személyzet felkészítése és kiképzése is. Az AMS reptéri vezetése rendszeres tanfolyamokat tart az utasbiztonsági ellenőrök számára, az utóbbi időben pedig az utaskiszolgálásban résztvevő több szervezet is jelezte az igényét hasonló képzésekre. A Budapest Airport a repülőtéri dolgozók képzése mellett nagy hangsúlyt fektet a különböző érintett szervezetek, mint pl. a Magyar Paralimpiai Szövetséggel való együttműködésre. A szövetség szervezésében a magyarországi sporteseményekre nagyobb létszámú sportolók érkezésénél és indulásánál a Budapest Airport és az AMS már rendszeresen közösen nyújtott és nyújt segítséget.
Az ombudsman korábban vizsgálatot folytatott a témában, majd a jelentés megállapításait megküldte a szociális ügyekért felelős államtitkárságnak; az erre kapott választ az Alapvető Jogok Biztosa Hivatala hétfőn ismertette az MTI-nek küldött közleményében.
Közölték, hogy az államtitkárság egyetért az alapvető jogok biztosának megállapításaival, és intézkedéseiben figyelembe is veszi őket.
Az ombudsman már 2008-ban is vizsgálta a vakvezető kutyákkal közlekedők jogait. Akkor olyan jogszabályi rendelkezések megalkotását kezdeményezték, amelyek lehetővé teszik, hogy a vakvezető kutyával közlekedők az élelmiszerboltokba is bejussanak. Jelezték, hogy a
miniszter akkor a jogszabályi védelem körét kiterjesztette
a segítő kutyákra.
A biztos később utóvizsgálatban tekintette át a segítő kutyák alkalmazásának gyakorlatát; Székely László előrelépést tapasztalt, azt hogy a korábbinál lényegesen kevesebb a korlátozás. Példaként megemlítették, hogy a megkeresett közszolgáltatók akadálymentes és segítő kutyával is megközelíthető ügyfélszolgálati irodákat, várótermeket, eladótereket alakítottak ki.
A kiképző szervezetek közlésére hivatkozva ugyanakkor azt is jelezték, hogy egyes területeken továbbra is megtiltják a belépést a segítő kutyákkal. Szerintük ennek hátterében a jogszabály nem megfelelő ismerete és a kötelezettségek ellenőrzésének hiánya állhat.
Arra is felhívták a figyelmet, hogy vizsgálatuk feltárta, nincs összhangban a segítő kutyák alkalmazását szabályozó rendelet és a szabálysértési törvény. A rendelet szerint ugyanis a segítő kutyára nem kell szájkosár, a törvény ezzel szemben leszűkíti a segítő kutya fogalmát a vakvezető, valamint a mozgáskorlátozottakat segítő kutyára, így hangot jelző, rohamjelző, személyi segítő, továbbá a terápiás kutyát alkalmazó embereket hátrányos megkülönböztetés éri.
Jelezték azt is, hogy nehezíti a kiképző szervezetek és a kutyára várakozók életét, hogy nincs elegendő pályázati forrás a segítő kutyák kiképzésére. Ez utóbbival kapcsolatban a szociális ügyekért felelős államtitkárság azt közölte, hogy a többletforrások ügyében egyeztetést kíván kezdeményezni a Nemzetgazdasági Minisztériummal.
A vaknavi.hu weboldalon elérhető honlap ezen adatbázis segítségével szövegesen, akadálymentes formában írja le az útvonalat a vak felhasználók számára, akik így körülbelüli képet kaphatnak a számukra kevésbé, vagy egyáltalán nem ismert útvonal elsajátításához – mondja Ócsvári Áron, az alapítvány önkéntes projektvezetője, aki az Eötvös Lóránd Tudományegyetem látássérült hallgatója.
Az alapítvány önkéntesek munkájával segít az informatika és a média területén lévő hátrányos helyzetű rétegnek, ezzel szakmai lehetőséget kínálva a fogyatékossággal élő programozóknak és a médiában tanult fiataloknak
-fogalmaz az alapítvány elnöke, aki maga is programozó és újságíró.
A munkánkhoz nem csak fogyatékossággal élő fiatalok csatlakoznak. Részt veszünk a kötelező iskolai közösségi szolgálatokat megvalósító projektekben is, így a szakmájukat gyakorló diákok saját szakterületüket kamatoztatni tudják úgy, hogy azzal szociális tevékenységet végeznek. Így közvetetten érzékenyítjük a látó diákokat, akik szakmai kihívásnak tekintik a dizájnolást, miközben vak programozó társaik a háttérprogramok készítését végzik. Ennek köszönhetően óhatatlanul kialakul egy közvetlen munkakapcsolat a fogyatékossággal élő és az ép fiatalok között.
– teszi hozzá a vezető.
A napokban megjelent VakNavi alkalmazás főként azon internetes felhasználók számára hasznos, akik nem a telefonjuk segítségével, hanem a Google Maps szolgáltatásával tervezik útvonalaikat. A program elkészítésében a Neumann János Számítástechnikai Szakközép Iskola diákjai, valamint az ELTE Informatika Karának hallgatója vett részt önkéntesként.
Ha valaki egy számára ismeretlen helyszínre szeretne ellátogatni, akkor az esetek nagy részében útvonala megtervezéséhez a Google térképek szolgáltatását veszi igénybe. Ez igen könnyen használható egy látó ember számára, viszont vakon a szöveges információkat nem olyan egyszerű kinyerni az oldalról. Így jött az ötlet, hogy készüljön egy úgynevezett “vakos” implementációja a térkép nézetnek. Ez a verzió sem nyújt teljes körű segítséget egy látássérült felhasználó számára, de bizonyos esetekben az illető egy letisztultabb képet kaphat az útvonalról
-zárta sorait Ócsvári Áron.
A szolgáltatás ingyenes és bárki által igénybe vehető. Jelen pillanatban a rendszer béta verziója érhető el, melyen az önkéntes programozók folyamatosan dolgoznak, figyelembe véve a felhasználók visszajelzéseit. A VakNavi rendszer a www.vaknavi.hu weboldalról érhető el. Jó tesztelést kívánunk!
Net-média Alapítvány
Menetrendi változások
Határ út és Kőbánya-Kispest között külön vonattal utazhatnak, mely a Határ úti állomás Újpest irányú peronjától indul és ugyanoda is érkezik vissza. Újpest felé is átszállás szükséges – ugyanezen peronnál, a másik oldalról induló vonatra.
Június 10-én, kedden az 1-es villamos felújításának új üteme kezdődött. A tanítási szünet végéig tartó munkavégzés során megújul a felújításból eddig kimaradt, rossz állapotú zuglói szakasz is. A felújítás új villamospótlási renddel jár majd: az 1-es villamos a már felújított Bécsi út/Vörösvári út végállomás és a Lehel utca/Róbert Károly körút megálló közötti szakaszon közlekedik. Az Árpád híd és a Népliget csomópont között az 1-es számjelzésű villamospótló-busz, illetve az Árpád híd és Kelenföld vasútállomás között a meghosszabbított útvonalon közlekedő 103-as busz viszi az utasokat.
A június 14-15-ei hétvégén az 1-es és a 14-es villamos találkozásánál az áramellátási rendszert felújítjuk, ezért további változás, hogy az 1-es villamos a Bécsi út/Vörösvári úttól csak az Árpád hídig jár, míg a 14-es – szintén rövidített útvonalon – csak a Káposztásmegyer, Megyeri út és az Angyalföld kocsiszín között. Az 1-es villamos pótlása ekkor sem változik, míg a 14-es villamos helyett pótlóbusz jár a Lehel tér és Angyalföld kocsiszín között ezen a hétvégén. Az 1-es villamos 2013 szeptemberében elkezdett komplex felújítását követően a vonalon megszűnnek a leromlott pályaállapot miatti sebességkorlátozások, csökken az utazással töltött idő, akadálymentessé válik a teljes villamosvonal, amelyet a projekt részeként a Rákóczi hídon át a Fehérvári útig meghosszabbítanak.
Az 1-es villamosvonal felújításának – április 11-től kezdődő és május végéig tartó – új szakaszában az északi vonalszakaszon a Lehel utca és a Reitter Ferenc utca között átépítik a villamospályát és a Jász utcai vágánykapcsolatot. Megújul az áramellátási rendszer és a felsővezeték hálózat, valamint akadálymentesítik a Reitter Ferenc utcai megállót.
A közúti közlekedésben is változásra kell számítani; április 10-től a Vörösvári út Bécsi út és Flórián tér közötti részén a belső forgalmi sávban várhatóan május elejéig aszfaltoznak, emiatt a Körte utca és a Flórián tér közötti szakaszon megszűnik a buszsáv és torlódásokra lehet számítani.
Az Ajtósi Dürer sorról a Hungária körút és a Francia út közötti szakaszon nem lehet kihajtani a Hungária körútra, továbbá a Hungária körúton a Kerepesi út felé vezető oldalon az M3-as csomóponttól a Mimóza utcáig négy sáv közül a jobb szélső autóbuszsáv lesz. Hasonlóképpen a Róbert Károly körútnak az Angyalföldi út és a Lehel utca közötti külső sávja is.
Az Audió Tájékozódási Segéd egy hang és fényjelzést kibocsátó adófej, melyet a már jól ismert jelzőlámpa hangjelzését indító távkapcsolóval lehet működtetni. Tehát ha megnyomjuk a távkapcsoló gombját, a nekünk megfelelő irányba tartó mozgólépcső jobb korlátjánál az ATS villogni kezd és szaggatottan, a környezeti zajtól jól elkülönülő hangjelzést ad. A jelzőt úgy kell megközelítenünk, hogy a jobb oldalunkra essen. Elhaladva a hang mellett megtalálható a lépcső terelőkorlátja, majd a mozgólépcső gumikorlátja.
Íme, néhány fontos tudnivaló, mely a látássérültek tájékozódását segíti az új vonalon. A metró teljes területén taktilis jelzések, azaz vezetősávok és figyelmeztető jelzések segítik a közlekedést. A vezetősáv a mozgólépcsők előtti figyelmeztetőig visz. Innen az ATS rendszer segít megtalálni a helyes irányt, vagyis a tőlünk távolodó lépcsőt, így elkerülhető a szemben közlekedő irány téves választása.
A peron szintre érkezve ismét vezetősávon haladhatunk. A fényt érzékelőket több fényjelzés is segíti. Például a mozgólépcsők kezdete és vége megvilágított, és a biztonsági sáv mellett a padlóban a két menetirányt is megkülönböztető színű fénycsík látható, mely, ha nincs az állomáson szerelvény, folyamatosan világít. A szerelvény közeledésénél villog, és az állomáson tartózkodó vonat fel és leszálló idejében kialszik. A Keleti pályaudvartól Kelenföld irányába haladó vonatok peronján kék, a fordított irányban közlekedőké narancsszínű. Minden állomáson van lift, melyhez a peronról vezetősáv is visz. Gombjai Braille és domború számozottak. Minden lift három szint között közlekedik: peron, aluljáró és földszint. Ez által a vakvezető kutyával közlekedők is biztonságosan használhatják a 4-es metrót.
