A felmérésben részt vevő válaszadók közül többen inkább elkerülik a számukra veszélyes kereszteződéseket. Jellemző, hogy ezeken a helyeken nincs hangjelzést adó közlekedési lámpa, vagy nem működik megfelelően.
A Baráthegyi Vakvezető Kutya Iskola felmérésében részt vevők szerint kiemelten fontosak a többsávos és villamosközlekedéssel megoldott kereszteződések gyalogátkelőhelyeinek hangosítása. A forgalmas útkereszteződések mellett elsősorban az önkormányzatok, kórházak, rendelőintézetek közelében lévő zebrákon van szükség a hangjelzésre.
Több nagyon forgalmas kereszteződésben nincs beépítve a hangjelző eszköz a közlekedési lámpákba. Erre hívták fel a figyelmet fővárosi, egri, miskolci, szegedi, székesfehérvári válaszadók is. Nehéz tájékozódni, amikor villamos sínen és a mellette lévő akár többsávos úton kell átjutni, ezért vannak olyan kereszteződések, amiktől tartanak a látássérült emberek, és inkább elkerülik azokat.
Ilyen átkelőhely több is van: az egyik veszélyes kereszteződésben, az Ecseri út–Üllői találkozásában nem jelzi hang a villamos érkezését. Egy másik válaszadó hangjelzés hiányában nem mer átmenni az úton az Erzsébet királyné útja aluljárónál a 3-as villamos megállójából, az egri Eszterházy tér Trinitárius utcai részénél több látássérült elkerüli a gyalogátkelőhelyet.
MTI Fotó: Balogh Zoltán
A szintén villamosközlekedéses Széll Kálmán tér, Bosnyák tér és a Kosztolányi Dezső tér ugyancsak teljesen „néma”. Műszaki problémák is vannak: ki van alakítva, de nem működik a kereszteződésben a hangjelzés, mint például a Kőbányai út–Könyves Kálmán körút kereszteződésének egyik felében Budapesten. Máshol annyira halk, hogy nem lehet hallani a forgalom zajától. Ilyen átkelőhely például az Ecseri úti a fővárosban.
Van egy távirányító, amellyel a látássérült emberek meg tudják szólaltatni a hangjelzést adó közlekedési lámpákat és mozgólépcsőket, azonban gyakori, hogy a gombnyomásra nem a távirányítóval megcélzott lámpa szólal meg, hanem egy a közelben lévő másik, sőt, gyakori az is, hogy egyetlen gombnyomásra egyszerre szólal meg több lámpa (például a második kerületi Zsigmond téren), plusz a BKK futár is beleszól.
A Thököly út és Hungária krt. kereszteződésében kifejezetten idegesítő, hogy egy gombnyomásra beindul a busz és villamos tájékoztató is.
A „beszélő” lámpákkal kapcsolatban sok esetben maguk az érintettek fordulnak a városi tömegközlekedésért felelős intézményekhez. A felmérésből kiderült, hogy Kaposváron sikerült hangjelzéssel ellátni egy lámpát lakossági bejelentésre, míg miskolci és budapesti válaszadók arról számoltak be, hogy nem sikerült változtatást elérniük.
A felmérésből kiderült hiányosságokról a Baráthegyi Vakvezető Kutya Iskola tájékoztatja az adott városokban működő illetékes intézményeket.
Hasonló felmérést a VGYKE munkatársai is végeztek, amikor a FUTÁR-távkapcsolónak nevezett eszközt tesztelték, hogy mennyire használhatóak a hangosítottként nyilvántartott lámpák megszólaltatására.
közlekedés Archives - Oldal 9 a 12-ből - Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete
Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete
Veszélyes utak Budapesten
A felmérésben részt vevő válaszadók közül többen inkább elkerülik a számukra veszélyes kereszteződéseket. Jellemző, hogy ezeken a helyeken nincs hangjelzést adó közlekedési lámpa, vagy nem működik megfelelően.
A Baráthegyi Vakvezető Kutya Iskola felmérésében részt vevők szerint kiemelten fontosak a többsávos és villamosközlekedéssel megoldott kereszteződések gyalogátkelőhelyeinek hangosítása. A forgalmas útkereszteződések mellett elsősorban az önkormányzatok, kórházak, rendelőintézetek közelében lévő zebrákon van szükség a hangjelzésre.
Több nagyon forgalmas kereszteződésben nincs beépítve a hangjelző eszköz a közlekedési lámpákba. Erre hívták fel a figyelmet fővárosi, egri, miskolci, szegedi, székesfehérvári válaszadók is. Nehéz tájékozódni, amikor villamos sínen és a mellette lévő akár többsávos úton kell átjutni, ezért vannak olyan kereszteződések, amiktől tartanak a látássérült emberek, és inkább elkerülik azokat.
Ilyen átkelőhely több is van: az egyik veszélyes kereszteződésben, az Ecseri út–Üllői találkozásában nem jelzi hang a villamos érkezését. Egy másik válaszadó hangjelzés hiányában nem mer átmenni az úton az Erzsébet királyné útja aluljárónál a 3-as villamos megállójából, az egri Eszterházy tér Trinitárius utcai részénél több látássérült elkerüli a gyalogátkelőhelyet.
MTI Fotó: Balogh Zoltán
A szintén villamosközlekedéses Széll Kálmán tér, Bosnyák tér és a Kosztolányi Dezső tér ugyancsak teljesen „néma”. Műszaki problémák is vannak: ki van alakítva, de nem működik a kereszteződésben a hangjelzés, mint például a Kőbányai út–Könyves Kálmán körút kereszteződésének egyik felében Budapesten. Máshol annyira halk, hogy nem lehet hallani a forgalom zajától. Ilyen átkelőhely például az Ecseri úti a fővárosban.
Van egy távirányító, amellyel a látássérült emberek meg tudják szólaltatni a hangjelzést adó közlekedési lámpákat és mozgólépcsőket, azonban gyakori, hogy a gombnyomásra nem a távirányítóval megcélzott lámpa szólal meg, hanem egy a közelben lévő másik, sőt, gyakori az is, hogy egyetlen gombnyomásra egyszerre szólal meg több lámpa (például a második kerületi Zsigmond téren), plusz a BKK futár is beleszól.
A Thököly út és Hungária krt. kereszteződésében kifejezetten idegesítő, hogy egy gombnyomásra beindul a busz és villamos tájékoztató is.
A „beszélő” lámpákkal kapcsolatban sok esetben maguk az érintettek fordulnak a városi tömegközlekedésért felelős intézményekhez. A felmérésből kiderült, hogy Kaposváron sikerült hangjelzéssel ellátni egy lámpát lakossági bejelentésre, míg miskolci és budapesti válaszadók arról számoltak be, hogy nem sikerült változtatást elérniük.
A felmérésből kiderült hiányosságokról a Baráthegyi Vakvezető Kutya Iskola tájékoztatja az adott városokban működő illetékes intézményeket.
Hasonló felmérést a VGYKE munkatársai is végeztek, amikor a FUTÁR-távkapcsolónak nevezett eszközt tesztelték, hogy mennyire használhatóak a hangosítottként nyilvántartott lámpák megszólaltatására.
Ha valaha elindul majd a 3-as metróvonal felújítása, az arra tervezett 137,5 milliárd forintból nem tudják megoldani az összes megálló akadálymentesítését – írja a Magyar Nemzet.
Fotó: Stiller Ákos
A közbeszerzési pályázatok műszaki előírásai alapján még arra lehetett számítani, hogy megvalósul a teljes akadálymentesítés, csak az lesz a kérdés, hogy az állomásokon 1 vagy 2 liftpár segíti majd a kerekesszékeseket, babakocsival közlekedőket vagy a nehezen mozgó utasokat.
De több állomáson nem lesz lift. Bolla Tibor, a BKV vezérigazgatója szerint a felvonók kialakítása több állomáson fizikai akadályokba ütközik. A Magyar Nemzet szerint ilyen például a Ferenciek tere.
Bolla szerint a Műszaki Egyetem szakemberei kidolgoztak egy olyan szállítóeszközt, amely a kerekesszékesek közlekedését oldja meg. A berendezést a mozgólépcsőhöz lehet csatlakoztatni, s így megvalósulhat az akadálymentesítés, igaz, a használathoz külső segítség kell – mondta Bolla Tibor, aki szerint a mozgáskorlátozottak érdekképviseletei elutasítják ezt a megoldást.
Kovács Ágnes, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) elnöke megerősítette, hogy számukra elfogadhatatlan minden olyan megoldás, ami kizárja, hogy bárki önállóan és méltóságteljesen használhasson bármilyen eszközt. Ráadásul ez a megoldás nem jó sem a babakocsisoknak, sem a nehezen járó időseknek – mondta a MEOSZ elnöke.
Kovács Ágnes szerint Magyarország többszörösen elkötelezte magát a fogyatékos emberek esélyegyenlőségének megteremtése mellett. Ennek egyik alapfeltétele, hogy a közösségi közlekedés minden magyar állampolgár számára használható legyen, függetlenül attól, hogy fogyatékkal él-e, vagy sem. Az esélyegyenlőségi törvény szerint nem valósulhat meg hazai beruházás ezeknek a szempontoknak a maximális teljesítése nélkül. A magyar kormány vállalta ezt a kötelezettséget, egyrészt az említett törvényben, másrészt a világon másodikként ratifikálta a CRPD-t, vagyis az ENSZ fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezményét.
Március 15-étől újra automatikusan nyílnak az ajtók az M2-es és az M4-es metrón
A kép forrása: bkk.hu
A fogyatékkal élőket képviselő érdekvédelmi szervezetek véleményeit, illetve az utasok visszajelzéseit figyelembe véve a BKK március 15-étől visszaállítja az M2-es és az M4-es metró vonalán az állomásra érkező szerelvények ajtóinak automatikus nyitását, tehát a ki- és beszálláskor az utasoknak ezentúl nem kell megnyomniuk az ajtónyitó gombot leszálláskor.
2015. október közepétől a BKK bevezette az M2-es és az M4-es metróvonalain a szelektív, vagy más néven egyedi ajtónyitási rendet annak érdekében, hogy az ajtók elhasználódása jelentősen csökkenthető, a járművek légkondicionálásának hatékonysága pedig javítható legyen.
Azonban a rendszer bevezetése óta a fogyatékkal élőket képviselő érdekvédelmi szervezetektől és az utasok egy részétől is olyan jelzések érkeztek a BKK-hoz, amelyek megvizsgálását és kiértékelését követően a cég úgy döntött, hogy visszaállítja a korábbi automatikus ajtónyitás rendjét. Így mostantól az M2-es és az M4-es metróvonalon közlekedő Alstom-szerelvények ajtói egyszerre nyílnak és záródnak.
Az M4-es metróvonalon a nyitási és a záródási folyamat automatikus
Az M2-es metróvonalon az ajtókat a járművezető központilag nyitja illetve zárja.
E két metróvonalon az ajtók záródását jelző hang- és fényjelzés kezdetén az ajtónyitó gombok inaktívvá válnak, a gombokon látható zöld fény kialszik. Fontos, hogy a jelzés után 5 másodperccel az ajtók automatikusan becsukódnak, tehát ekkor a járművekre már nem szabad sem be-, sem róluk kiszállni. Az ajtók odazárás elleni védelemmel vannak ellátva. Amennyiben érzékelik, hogy az ajtószárnyak közé akadály (személy vagy tárgy) kerül, annak az ajtónak a zárási folyamata megszakad, majd lassan folytatódik.
A BKK minden érintett bevonásával tovább vizsgálja azokat a fejlesztési lehetőségeket, technológiai megoldásokat, amelyek lehetővé tennék, hogy az egyedi ajtónyitási rend az utasok minden csoportja részére megfelelően kezelhető legyen.
A hír forrása: bkk.hu
Szemléletformálás a buszvezetői képzésben
A kép forrása: http://www.ami.ca
A város tömegközlekedését a TransLink nevű vállalat szervezi, mely a buszvezetők képzésének a részévé tette a különleges szükségletű emberek utazásának a komfortosabbá tételét. A látássérültekkel kapcsolatos ismereteket először tantermi tréningen sajátíthatják el, majd igazi terepen, egy buszon, ideiglenesen látássérültté válva mélyülhetnek el a tanultakon.
A tantermi tréninget két látássérült vezeti, akik nagyjából 45 perc alatt elmondják miként oldják meg a saját buszozásukat, ismertetik a buszhasználat kihívásait, megmutatják a bothasználatot és a vakvezető kutya feladatait is ismertetik a buszos utazás alkalmával. Ezt követően mindenkinek alkalma nyílik kipróbálni egy látássérült kísérését, melyhez az érintettek adnak instrukciókat.
Utána az osztály kimegy a parkolóba, minden leendő buszvezető kap egy szemtakarót és elkezdődik a képzés terepi része, melyet szintén a teremből már megismert két látássérült vezet. Az első feladat a busz, illetve a busz ajtajának a megtalálása, majd ezek után a felszállás. E cikk alján látható erről egy angol nyelvű videó, melyben a látó olvasóink megtekinthetik mennyire nem könnyű ezt megvalósítani. Utána ülőhelyet kell találni, arra le kell ülni, de közben igyekezni kell nem felbotlani az emberekben. A buszos gyakorlatnak a részét képezi az állva történő utazás is, melyről szintén tanúsítja a videó, hogy nem olyan egyszerű. Ezalatt azt is meg kell tippelniük, hogy vajon a város melyik részén járhat a busz.
Steve Muller, a képzésért felelős vezető, szándékosan alakította ki úgy a képzést, hogy barátságos és vidám látássérültek vezessék, mert sok buszvezető-jelölt életében először ezen a tréningen beszélget látássérült emberrel. A tréning eredményességét jól jelzi, hogy a legtöbb buszvezető szerint ez a képzésnek a legjobb része.
Lee Caldecoat, aki a vállalat Oktatási Központjának az egyik oktatója, azt vallja, hogy a tréning a megértésről szól. Az, hogy a saját élményeiből ismerhette meg a látássérültek igényeit, segített neki empatikus hozzáállást kialakítani és belátni mi az, amit ő maga is megtehet.
Rob Sleath, az egyik trénerként közreműködő látássérült azt mondja, hogy a képzés egyik előnye, hogy a buszvezetők saját élményeikből is megtudhatják milyen szükségletei vannak egy látássérültnek, valamint azt is, miként tehetik számukra kényelmesebbé az utazást. Ő ezt tanácsolja a leendő buszvezetőknek:
Mindig azt mondom nekik: figyelj, ha nem vagy benne biztos, hogy mi a teendő ha egy mozgássérült vagy látássérült száll fel a buszra, akkor attól függetlenül, hogy milyen fogyatékossága van az illetőnek, mindig nyitva áll a lehetőség megkérdezned azt, hogy miként tudok neked a legjobban segíteni?
A régebbi olvasóink talán emlékeznek rá, hogy hasonló programban az Egyesületünk is lehetőséget kapott a közreműködésre, melyről itt lehet olvasni, így valamilyen módon már Budapesten is megjelent ez a fajta szemlélet.
Nyílt levél az Európai Akadálymentesítési Intézkedéscsomagról
A kép forrása: http://www.edf-feph.org
A nyílt levélben a három szervezet képviselői az általuk képviselt 270 millió ember nevében tiltakoznak a jelentéstervezet ellen. Azon aggodalmuknak adnak hangot, hogy a fogyatékossággal élők jogai sérülhetnek az akadálymentes fizikai környezet, az akadálymentes közlekedés, az akadálymentes kommunikáció, valamint egyéb kapcsolódó területeken.
A jelentéstervezet ugyanis azt fogalmazza meg, hogy az akadálymentesítési intézkedéscsomag hatálya csak korlátozottan terjedjen ki. Így “csak” az okostelefonokra, a táblagépekre, a számítógépekre, a jegykiadó automatákra, a beléptetőrendszerekre, a televíziózásra, a banki automatákra, az e-könyvekre és az online vásárlásokra terjedne ki az egyenlő esélyű elérés kötelező biztosítása. A szervezetek szerint amennyiben ez hatályba lép, akkor semmilyen javulás nem várható az uniós polgárok életében.
Ragaszkodnak ahhoz, hogy továbbra is maradjon hatályban minden, az épített környezet akadálymentes hozzáférhetőségét előíró jogszabály, függetlenül attól, hogy milyen méretű az akadálymentesítésre kötelezett vállalkozás. Tiltakoznak az olyan módosítások ellen is, mely a tömegközlekedés jelenlegi hozzáférhetőségét elégségesnek minősítené.
A szervezetek továbbra is támogatják az elmúlt évek gyakorlatát, melynek részeként az Európai Parlament szigorú és kötelező jellegű intézkedéseket írt elő a fogyatékos emberek hozzáférhetőségének a bővítésére. A levelükben kiemelik, hogy ezek az intézkedések eddig jobb helyzetet teremtettek a múlthoz képest és ezért nem tudnak elfogadni semmiféle visszalépést.
Az eredeti levél magyar fordítása ide kattintva érhető el.
Így látja Budapest tömegközlekedését a vakvezető kutya és gazdája
A kép forrása: Nők Lapja Café
Gerbeaud izgatott. Orrával időről időre gazdája kezét keresi, hol egy nyugtató simogatásért, hol jutalomfalatért. Az esetek többségében inkább jutalomfalatért. „Szokatlan neki, hogy valaki a hátán matat” – magyarázza a kétéves labrador gazdája, Király Noémi, miközben biztatóan végigsimítja a zsemleszínű kutyafejet, míg kolléganőnk elvégzi az utolsó állításokat a vakvezető hátára erősített GoPrón. Aztán beáll a metró, Gerbeaud pedig olyan gyorsan vált „munka üzemmódba”, hogy elképedni sem marad időnk.
Hogy kerül a GoPro a vakvezető kutyára?
Noémivel és négylábú segítőjével, Gerbeaud-val a Baráthegyi Vakvezető és Segítő Kutya Iskola Alapítványon keresztül ismerkedtünk meg, miután januárban mi is írtunk arról a látássérült brit orvosról, aki a vakvezető kutyájára erősített GoPro segítségével azt mutatja be, milyen nem látóként közlekedni egy London méretű metropoliszban.
Nem figyelünk egymásra – Amit Patal videóinak ez a legfőbb tanulsága. A mindennapi rohanásban túlságosan el vagyunk foglalva saját magunkkal és a gondolatainkkal ahhoz, hogy észrevegyük, ha egy embertársunk segítségre szorul: függetlenül attól, hogy az illető látó, nem látó, vagy épp mozgássérült. Az egykori orvos szerint, aki évekkel ezelőtt egy degeneratív szembetegség miatt veszítette el látását, a legtöbb konfliktus a türelmetlenségből és a nemtörődömségből fakad.
De sok gondja van abból is, hogy az emberek alapvetően figyelmetlenek: „Kikát rendszeresen zavarják munka közben, és sokszor meg is ütik őt a zacskókkal, táskákkal.” Arra voltunk kíváncsiak, hogy ha Londonban ez van, vajon milyen ma Magyarországon vakvezető kutyával közlekedni. Épp ezért egy didergős februári reggelen elkísértük Noémit a munkahelyére.
„Amikor nekimentem egy táblának, azt mondtam, ebből elég volt”
Noémi egész pici kora óta látássérült. A Vakok Általános Iskolájába járt, ahol megtanult fehér bottal közlekedni, de a botos technikákat később nem alkalmazta annyira. „Amíg még voltak látásmaradványaim, azokra támaszkodva közlekedtem. Teljesen önállóan” – mondja a fiatal lány, akinek élete a szaruhártya-átültetés után változott meg gyökeresen.
„Utána valahogy minden homályosabb lett” – meséli Noémi szomorúan, majd hozzáteszi, onnantól kezdve kénytelen volt bottal közlekedni, de egyáltalán nem érezte magát magabiztosnak vele. „Amikor nekimentem egy táblának, amit előtte évekig mindig, minden gond nélkül kikerültem, azt mondtam magamnak, hogy ebből elég volt. Ekkor határoztam el, hogy történjen bármi, nekem lesz egy vakvezető kutyám.”
Éveket várt Morzsira, aki öt hosszú évig volt a segítője, mielőtt egy szemrendellenesség miatt idő előtt nyugdíjazni kellett őt. Gerbeaud-val négy hónapja alkotnak egy párt, és bár az első pillanattól kezdve jól kijönnek egymással, még hosszú út áll előttük addig, míg a másik legapróbb rezdülését is pontosan értik majd.
„A jó vakvezető kutya olyan, mint Gerbeaud”
Mint a segítő kutyáknak általában, a vakvezető kutyáknak is egy sor speciális képességgel kell rendelkezniük ahhoz, hogy végül segítői lehessenek egy látássérült embernek. „Azt szoktuk mondani, a kollégáink valójában pilótákat képeznek az iskolánkban” – mondja dr. Mezősi Tamás, a Baráthegyi Vakvezető és Segítő Kutya Iskola Alapítvány vezetője, majd sorolni kezdi a leendő vakvezető kutyánál nélkülözhetetlen képességeket:
átlagon felüli alkalmazkodókészség,
türelem,
kedvesség minden emberrel, állattal,
empátia,
lélekjelenlét, lelki bátorság.
Hogy belássuk, egy ilyen kutya valóban ritka kincs, elég, ha csak arra gondolunk, saját kedvencünk vajon képes lenne-e nyugodtan végigfeküdni a nyolc órát a munkahelyünkön, zötykölődni egy jót a metrón, villamoson, vagy – egy másik példa – séta közben figyelmen kívül hagyni például egy acsarkodó, másik kutyát. És ez még nem is minden.
Dr. Mezősi Tamás hozzáteszi, a jó vakvezető kutyát az is megkülönbözteti a többi kutyától, hogy bár teljes egészében alárendeli magát a gazdájának, szükség esetén képes aktív, önálló döntéseket hozni, és ha a helyzet úgy kívánja, felül is bírálja gazdáját.
A gyorsétterembe bemehet, a cukrászdából kizavarták
Bár mostanában alapvetően csak pozitív tapasztalatai vannak ez ügyben, Noémi elárulta, korábban vele is előfordult, hogy kizavarták egy üzletből vakvezető kutyája miatt. „Egyik alkalommal, a barátaimmal egy cukrászdába szerettünk volna beülni, és természetesen ott volt velem a kutyus is. Ahogy beléptünk az üzletbe, a pultos felszólított, hogy azonnal vigyem ki kutyát, mert száll a szőre” – mesélte.
Dr. Mezősi Tamástól megtudjuk, 2009-től jogszabály írja elő, hogy a vakvezető kutyát mindenhova be kell engedni. Igen, a cukrászdába is. A szakember hozzáteszi, tapasztalatuk szerint jó néhány év kellett ahhoz, hogy a szabály a köztudatba is beépüljön, és bár már sokkal jobb a helyzet, mint közvetlenül a bevezetés után, évente 2-3 alkalommal még most is előfordul, hogy gond adódik, és nem engedik be a kutyát.
Az iskola vezetője azt mondja, minden ilyen esetben kötelességüknek érzik, hogy „utánamenjenek” az ügynek, és bocsánatkérésre kötelezzék azt, aki hibázott. Mint mondja, nem csak azért, hogy érvényt szerezzenek a jogszabálynak, hanem azért is, hogy így segítsék az érintett látássérültet a kellemetlenség feldolgozásában.
Az egyik legátfogóbb és legtömörebb összefoglalást a Hírmagazin oldalán lehet megtalálni, mely többek között a következőket írta:
“A fővárosban több olyan járdaszakasz van, amivel senki sem foglalkozik, úgy tűnik, mintha nem tartozna senkihez.
Ezen a héten még biztosan marad a fagy, ráadásul a hőmérséklet -10 fok alá eshet éjszakánként, ami csak rontani tud a már most is jeges utak, járdák állapotán. A törvény szerint az ingatlantulajdonosok feladata tisztán tartani az épület előtt lévő járdaszakaszt, beleértve a hó- és síkosságmentesítést.
Hiába van életben a rendelet immár sokadik éve, a gyalogosok arra panaszkodnak: Budapesten sokan magasról tesznek arra, hogy házuk előtt korcsolyapálya van, sok esetben pedig nem egyértelmű, kinek kellene megszüntetnie a jeges szakaszokat. Az egyik útért az FKF Zrt. felel, a másikért a BKV, a harmadikért az önkormányzat, a negyedikért a lakók – és így tovább.”
A kép forrása: http://hvg.hu/itthon/20170114_lefagyott_jarda_villamosmegallo
A Közterületfenntartó sajtóközleményt adott ki a napokban, melyben közölték, hogy a hideg időjárást a legnagyobb készültségi fokozatban várták, de a -9 fokos hőmérsékletnél már csökken az általuk használt anyagok olvasztóképessége, ezért lassabban fejtik ki a hatásukat. Ettől függetlenül 400 emberrel dolgoznak azon, hogy az általuk kezelt közterületek és közlépcsők ne legyenek síkosak. Azt viszont kiemelték, hogy az ingatlanok előtti járdaszakaszok nem hozzájuk tartoznak, azt az ingatlanok tulajdonosainak és üzemeltetőinek kell csúszásmentesíteni, nem pedig nekik.
A kép forrása: http://index.hu/belfold/2017/01/19/ho_jeges_jardak_hoeltakaritas/
A Közterületfelügyeletként ismert szervezet sajtószolgálata, már a rendkívüli eljegesedéskor megjelentetett egy közleményt, amelyben felhívta a figyelmet arra, hogy ki és hogyan kell biztosítsa a járdák biztonságos használhatóságát. Ebben megemlítették, hogy a felügyelők folyamatosan ellenőrzik a járdákat, ahol pedig nem használható a járda, ott először figyelmeztetnek, majd utána bírságot szabhatnak ki.
Ugyanez a helyzet Budapesten kívül is előfordul, például Debrecenben, Szombathelyen, és több zalai városban is. A pénteki sajtótájékoztatón Tarlós István főpolgármester azt mondta erről a helyzetről az Inforádiónak, hogy a közterületfenntartó mindent megtesz a maga területén belül, de arra nincsenek megfelelő eszközök, hogy minden budapesti ingatlan tulajdonosát rábírják a síkosságmentességgel kapcsolatos feladatok ellátására.
Közlekedés kerekesszékkel Budapesten
A film készítői nem tettek semmi különlegeset. Olyan útvonalon próbáltak kerekesszékkel közlekedni, ahol naponta mindenki megfordul. Azt szerették volna megmutatni, hogy még ma is mennyire nem lehet akadálymentesített városról beszélni. Látássérültként is sokszor megtapasztaljuk, hogy hiába a sok egyetértő és támogató nyilatkozat, a napi valóság még nagyon messze van az elfogadhatótól, vagyis a mindenféle segítség nélkül, önállóan használható közlekedési eszközöktől és városi terektől.
Vakvezető kutyája miatt egyetlen pécsi kollégium sem fogadja a látássérült diáklányt
Kép forrása: mindenamikutya.hu
Arra hivatkozva, hogy kutyával nem jöhet, egyetlen bentlakásos intézetben sem fogadják, pedig törvény szerint ezt egyetlen intézmény sem engedhetné meg magának.
Alexa hegedűművésznek tanul, és nemrég felvételt nyert a Pécsi Művészeti Gimnázium 13. évfolyamára. Mivel nem helyi lakos, szállásra van szüksége a városban, de egyelőre nem talált magának. Kollégiumban nem fogadják, így most olcsó albérletet, szobát vagy lakást keres. Üzenetét, kérését egy ismerőse osztotta meg Facebook-oldalán:
“(…) Látássérült vagyok, vakvezető kutyával közlekedem, aki profin képzett és maximálisan jól nevelt. A kollégium keresés során viszont ez problémát okozott, minden helyen elutasítottak többnyire azzal az indokkal, hogy a kutyát nem vihetem be, holott jogszabály vonatkozik arra, hogy a lakosság számára is nyitva álló minden területre, intézménybe bemehet, hiszen így tudja megfelelően végezni a feladatát.”
A Baráthegyi Vakvezető Kutya Iskola honlapja, és Fahéj kutya saját Facebook-blogja szerint egyébként Alexa és kutyája összeszokott párost alkotnak.
Forrás: 444
Újabb húsz dél-budai villamosmegállót akadálymentesítenek október közepéig
Kép forrása: rehabportal.hu
A BKK közleménye szerint a fejlesztés eredményeképp – hasonlóan a nyár végéig átépülő Fehérvári úti és Bartók Béla úti 35 peronhoz – ezek a megállóhelyek is teljesítik majd az akadálymentességi követelményeket. A beruházás várhatóan október közepéig zajló építési ütemében ismét változik a budai villamosok közlekedése. Örömteli hír, hogy újra a teljes, eredeti vonalán közlekedik majd a 19-es, a 41-es, a 47-es, a 48-as és a 49-es, az 56-os és az 56A villamos; az Alkotás utcán, a Budaörsi úton és a Villányi úton ebben az időszakban szünetel a villamosforgalom. A 17-es villamos módosított útvonalon, az Alkotás utca helyett a Krisztina körúton át közlekedik. A 61-es villamos Hűvösvölgy és a Széll Kálmán tér M között jár, kizárólag hétköznap, a reggeli csúcsidőben. Hűvösvölgyről további eljutási lehetőséget jelent az 59B jelzésű villamos, amely az 59-es és az 59A helyett is közlekedik, Hűvösvölgy és a Márton Áron tér között. A Móricz Zsigmond körtér M és a Széll Kálmán tér M között az Alkotás utcán és a Villányi úton át a 61-es pótlóbusszal lehet majd utazni. Az Alkotás utcán közlekedő buszjáratok a közös szakaszon a villamospótló összes megállójában megállnak.
2016 nyarán és őszén 55 dél-budai villamosmegállót korszerűsítenek az Alkotás utcában, a Bartók Béla úton, a Budaörsi úton, a Fehérvári úton és a Villányi úton úgy, hogy azok akadálymentes közlekedési lehetőséget nyújtsanak.
Augusztus 27-éig lezajlik a Bartók Béla úton és a Fehérvári úton átépített peronok műszaki átadása és átvétele. Ezek a megállóhelyek már alkalmasak lesznek a biztonságos utasforgalom lebonyolítására, 2017. január végéig azonban a megállókban még új esőbeállót, padokat, szemeteseket helyeznek el, útépítési, forgalomtechnikai és környezetrendezési munkákat végeznek. Ugyanakkor a nyáron átépített peronok már akadálymentes közösségi közlekedési lehetőséget nyújtanak; ahol szükséges volt, ott ennek érdekében a megállóhoz vezető gyalogos-átkelőhelyeket is átépítették.
Az augusztus 28-ától várhatóan október közepéig zajló építési ütemben az Alkotás utcában, a Budaörsi úton és a Villányi úton elhelyezkedő villamosmegállóhelyek peronjait építik át. Az új CAF villamosok beszerzéséhez kapcsolódik emellett azok járműkarbantartó üzeme, a Budafoki kocsiszín átalakítása, amely jelenleg is zajlik, és várhatóan 2017 áprilisáig tart.
Az új megállóhelyi peronok – igazodva az új villamosok padlómagasságához és hosszúságához – egységesen 26 centiméter magasak és legalább 36 méter hosszúak lesznek.
2016. augusztus 28-tól újra a teljes, illetve eredeti útvonalán közlekedik a 19-es, a 41-es, a 47-es, a 48-as, a 49-es, az 56-os és az 56A villamos. (Ugyanakkor az 56A vonalon változnak a járatok indulási időpontjai az egyenletes villamosközlekedési biztosítása érdekében.) A többi budai villamosvonal közlekedése várhatóan október közepéig az Alkotás utcai, a Budaörsi úti és a Villányi úti megállóhelyi peronok korszerűsítése miatt az alábbiak szerint változik – áll a tájékoztatásban.
Forrás: OrientPress
Lehetőségautó – Gépjármű szerzési és átalakítási támogatás
Kép forrása: pixabay.com
A tárgyév március 31-éig benyújtott kérelmek esetén a tárgyév június 15-éig, a tárgyév szeptember 30-áig benyújtott kérelmek esetén a tárgyév december 15-éig kell a kormányhivataloknak a döntést meghozniuk.
A támogatási rendszer keretében az arra jogosultak számára új gépjármű vásárlásához 1.000 000 Ft használt gépjármű, három-vagy négykerekű segédmotor-kerékpár, illetve gépi meghajtású kerekesszék vásárlásához 600 000 forint; személygépkocsi átalakítási támogatásához 90 ezer forint állami támogatás biztosítható.
Ezzel a saját erőt kiegészítő állami támogatással együtt új, vagy legfeljebb öt éve forgalomba helyezett használt gépjárművekhez juthatnak hozzá a támogatásra jogosultak.
Lehetőség van MINIHITEL konstrukció választására új autó esetében, akinek rendelkezésére áll a vételár teljes összege. Ebben az esetben 25 000 Ft hitel felvétele esetén igénybe vehető a támogatás, oly módon, hogy az a futamidő végén egy összegben kerül törlesztésre.
A szerzési és átalakítási támogatás igénybevételére jogosultak a súlyosan mozgáskorlátozott személyek, értelmi fogyatékosok, autista, látási, valamint hallási fogyatékos, továbbá a kromoszóma-rendellenességgel élő emberek:
a. az a személy, aki tömegközlekedési eszközt önerőből igénybe venni nem tud, és a kormányhivatalok rehabilitációs szakigazgatási szerveinek (a továbbiakban RSZSZ) szakértői bizottságai által végzett vizsgálat során közlekedőképességében akadályozottnak minősül, és állapota várhatóan legalább három évig fennáll.
Ennek megfelelően közlekedőképességében súlyosan akadályozott az, akinek mozgásszervi, idegrendszeri, végtagi perifériás keringési károsodás miatti részegészség-károsodása, vagy a felsorolt részkárosodások közül két részkárosodása együttesen eléri, vagy meghaladja a 40%-ot, és közlekedési képessége a szakértői szerv vizsgálata alapján súlyosan nehezített.
b. az a 18. életévét betöltött személy, aki fogyatékossági támogatásra, vagy vakok személyi járadékára jogosult
c. az a 18. életévét nem betöltött autista, látási, hallási, értelmi fogyatékossággal élő, valamint mozgáskorlátozott gyermek, akire tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak.
A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményrendszerének átalakítása keretében a mozgáskorlátozott állapot minősítési rendje is felülvizsgálatra került. A korábbi rendelkezések szerint a súlyos mozgáskorlátozottságot a háziorvos igazolta. Az orvosszakértői vizsgálattal kapcsolatos feladatokat jelenleg a kormányhivatalok rehabilitációs szakigazgatási szervének szakértői bizottságai végzik.
Fontos hogy a megváltozott munkaképességű személyek a komplex minősítés során nyilatkozattal kérhetik a közlekedőképesség vizsgálatát is, amely jelentősen egyszerűsíti és gyorsítja az eljárást!
A közlekedőképesség vizsgálatát nem kell elvégezni a fogyatékossági támogatásban részesülők, illetve a 18. életévüket be nem töltött fogyatékos gyermekek esetében, akikre tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak. Ők a korábban lefolytatott vizsgálatok alapján a jogszabály erejénél fogva közlekedésükben akadályozottnak minősülnek, így esetükben az állapotuk súlyosságára tekintettel újabb vizsgálatot lefolytatni nem kell.
Azok az igénylők, akik vezetői engedéllyel rendelkeznek, önállóan, azok pedig, akik nem rendelkeznek vezetői engedéllyel, szállítást végző személy szállítást vállaló nyilatkozata alapján igényelhetik a támogatást.
Szállítást vállaló személy lehet:
a szülő, házastárs, élettársi nyilvántartásba bejegyzett élettárs,
a súlyos mozgáskorlátozott személlyel legalább egy éve közös háztartásban élő gyermek vagy testvér,
a fogyatékkal élő személy személygépkocsival történő szállítását a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény szerinti önkéntes jogviszonyban végző személy
A támogatás felhasználása:
A támogatás új és használt gépjármű esetében is a megkötött hitelszerződéssel kerül felhasználásra!
