Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete

Első születésnap Újbudán

A program azzal kezdődött, hogy a Klub működésének a számait hallgathatták meg a megjelentek. Elhangzott, hogy a kerületi klub a működésének első 12 hónapja alatt, 22 program került megszervezésre, melyen összesen 235 fő volt jelen és közel tucatnyi vendéget hívtunk meg a klubtagok épülésére.

Szóba kerültek az ez évi tervek is, melyek közül kiemelt helyen szerepel a május közepére tervezett sportnap. Ez a program a szándékaink szerint, a kerületi fogyatékos emberek sportolási lehetőségeiért vívott küzdelmünk nyitórendezvénye lesz. Ahogy elhangzott, nem ez az egyetlen célunk és nem ez a legfontosabb problémáink egyike, de azt lényegesnek tartjuk, hogy ezen a területen is elinduljon valamilyen változás.

A klubnap második részében egy különleges kvíz kérdéseire válaszolhattunk.

Többek között olyan kérdések kerültek elő, mint:

• Mennyi dunai hídja van a kerületnek?
• Mikor lett önálló kerület a XI. kerület?
• Mi volt a városrész eredeti neve?
• Mióta hivatalosan is Újbuda a kerület neve?

Valamint más kérdésekre próbáltuk megkeresni a választ, melyek a kerület ismertebb építményeihez kötődnek.

Sajnos a terveinkhez képest kevesebben voltunk, mint amire számítottunk, de nagyon örültünk annak, hogy megtarthattuk az első születésnapunkat. Arról is beszéltünk, hogy majd milyennek szeretnénk a másodikat. Reméljük, hogy annak az örömeiben majd többen osztozhatunk!

Lenkai Viki és Neumann Károly

Asztalon a vadállatok

A program a Múzeum előadótermében került megrendezésre, ahol egy nagy asztal körül foglaltunk helyet. Az éppen tárgyalt vadállatok minden esetben az asztalra kerültek és kézről-kézre adogatva, mindenki megtapinthatta azt, ami éppen szóba került.

A túrát a ragadozók szájában kezdtük el úgy, hogy összehasonlíthattuk a táplálék megragadására és darabolására használt különböző fogazatokat és az azt tartó koponyákat is. Többek között így került asztalra a víziló, a bálna, a tigris, többféle hal és néhány madár. Még arról is kaphattunk interaktív bemutatókat, hogy melyik állat, milyen módon tudja támadásra használni a fogazatát és a koponyáját.

Ha pedig már védekezésről és támadásról volt szó, megismerhettük a tüskés gömbhalat, amely a halála után is képes embert ölni. Nagyon érdekes és izgalmas történeteket hallhattunk erről a titokról és a japán szakácsokról.

Megtudhattuk azt is, hogy a cápa nem mindig támad, csak érdeklődik, de mivel nincsenek kezei, így a szájával kíváncsiskodik, mely felfedezés iránti vágyát mi, emberek, támadásnak gondolunk. Praktikus tanácsokat kaptunk arra vonatkozóan is, hogyan lehet növelni a túlélési esélyeinket, ha esetleg valamikor módunk nyílna egy ilyen ismerkedésre egy cápával.

Ezt követően meghallgattuk, hogy miért tud a borzhoz hasonlóan a víziló is veszélyes lenni. Ennek köszönhetően ma már tudjuk, hogy sem a vízilóval szemben megállva, sem pedig mögötte állva,  nem vagyunk biztonságban.

A program utolsó harmadában tigris, hiúz, jaguár és vadmacska bundája került az asztalra. Végül az ajtóban álló nagyméretű medve bundáját és testfelépítését nyílt módunk érzékelni.

Az idő nagyon hamar elment, de mindannyian szívesen maradtunk volna még. Nagyon ritka ugyanis az olyan program, ahol a látássérülést teljes mértékben figyelembe veszik és a Múzeumban ez így volt. Szeretnénk ezúton is megköszönni mind a Múzeumnak, mind Kiss Pál Istvánnak a szívélyes és lelkes fogadtatást!

(A programról ennek a pdf-újságnak a 2. oldalán Tapintható biológia címmel is megjelent a beszámolója)

Lenkai Viki és Neumann Károly

Majálison a látássérültek

Önálló, a helyi önkormányzat által biztosított sátrat állítva, a XV. kerületi látássérültek is – a klub megalakulása óta első alkalommal – részt vettek a kerület majálisán, a XV. Kerületi Ifjúsági és Sportközpont Sporttelepén és Napközis Táborában.

Az egésznapos rendezvényen – többek között – felléptek a Hubay Ifjúsági Fúvószenekar tagjai, Pingvin Pityu és csapata, Deák Bill Blues Band és a Rippel fivérek, illetve a különböző sportprogramok mellett volt még kutyás bemutató, középkori lovagi játék, operettegyveleg és capoeira, illetve ugrálóvár és játszóház is. A sátrunk dekorálásában az önkormányzat civil referensei, Pallos Judit és Bujdosó Csenge segédkezett – önként felajánlva a segítségüket.

Látássérült csapatunk – Csukáné Polyák Erzsébet, Moldován Eszter, Simon F. Nándor és az önkéntesek: Bozóki Éva és Bíró György, a Vegan in Hungary Facebook-os csoporttól – a főzőversenyen indult: az „étlapunkon” vegán-babgulyás szerepelt, ami – természetesen – nem tartalmazott semmilyen állati eredetű élelmiszert, terméket, viszont minden más bőven volt benne.

A sátrunknál az érdeklődők megismerkedhettek a vakok „titkosírásával”: különösen népszerű volt a Braille-írógép, amit Hermann Tibor segítségével többen ki is próbáltak. Mindenki magával vihetett egy-egy síkírásban kinyomtatott Braille-ABC-t, valamint egy-egy Braille írással írt közmondást, hogy otthon „dekódolhassák”. Ugyancsak bemutattuk a látássérültek mindennapi életét könnyebbé tevő eszközöket is.

Ez a nap, nemcsak arról szólt a számunkra, hogy egy tulajdonképpeni munkavégzés közben jól érezzük magunkat, hanem arról is, hogy a jövőben, a hasonló rendezvényekre hogyan készüljünk fel, és miként vegyünk részt rajta.

Egy 20 literes bográcsban készítendő vegán-babgulyás receptje, amit a Kozmosz vegán étteremtől kaptunk (ha esetleg valaki kisebb adaggal is béri, akkor természetesen, arányosan csökkenteni kell a megadott mennyiséget), tehát a hozzávalók:

• 1600 gr szárazbab – előző este beáztatni
• 2 dl napraforgó olaj
• 8-10 fej közepes vöröshagyma
• 8-10 gerezd fokhagyma
• 10-12 evőkanál pirospaprika
• 4 evőkanál őrölt kömény
• 1 evőkanál őrölt feketebors
• 15-20 babérlevél
• 2000 g sárgarépa (ebből pucolva kb. 1600 g lesz) – karikára vágva
• 1600 g fehérrépa (pucolva kb 1400 g)  – karikára vágva
• só – ízlés szerint, de ennyi levesbe kb. 4-5 evőkanál
• 3 pritaminpaprika – kockázva
• 3 fehér húsú paprika – kockázva
• 1 nagy vagy 2 kisebb zellergumó – kb. 800 g
• 3-4 karalábé – kockázva
• 1500 g burgonya – kockázva
• 8-10 szem paradicsom – kockázva pl. 6-8 evőkanál paradicsompüré 28-30%-os – pl. Aranyfácán
• legalább 2 csomag füstölt tofu – kockázva és előpirítva
• annyi víz, amennyi szükséges.

Ebben a sorrendben kell a fentiket betenni a bográcsba. Érdemes azonban a babot a hagymával és a fűszerekkel együtt főzni egy fél órát, amíg félkemény nem lesz, mert a zöldségek hamar megfőnek és a bab kemény lesz.

Az elkészült levesnek igencsak nagy sikere volt, szinte percek alatt el is fogyott: persze, nem csupán mi ettünk belőle, hanem mindenki más, akit odacsalogatott a frissen készült babgulyás illata.

Láthatár bolt és világnapok Kispesten

Beszélgettünk a Futár távirányítóval kapcsolatos teendőkről, és három világnapról is megemlékeztünk.

Április 2. – Az autizmus világnapja. Beszéltünk arról, mi az autizmus spektrumzavar, és arról, hogy az alábbi három területen egész életük során nehézségekkel küzdenek: kommunikáció, társas kapcsolatok, szociális képzelet. Szó volt arról is, hogy az autizmus világnapja alkalmából idén először a Gellért-hegyi Szabadság-szobrot kék színnel világították meg.

Április 22. – A Föld napja.  A Föld napja alkalmából különféle eseményeket rendeznek világszerte, amikkel felhívják a figyelmet a Föld természeti környezetének megóvására. Az eseményeket az Earth Day Network koordinálja. A napot 175 országban tartják, Magyarországon 1990 óta rendezik meg. Beszéltünk a Föld napja történetéről, és arról, milyen programokat rendeznek. A Föld napja mozgalom egyik jelmondata: „Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot?”

Április 27. – A vakvezető kutyák világnapja.  A vakvezető kutyák első iskoláját 1916-ban a németországi Oldenburgban alapították, az ebeket akkor az I. világháborúban megvakult katonák vezetésére képezték ki. A jól képzett vakvezető kutya megóvja gazdáját a lépten-nyomon útjába kerülő akadályoktól. A világnap gondolata a Nagy-Britanniában működő Vakvezető Kutyakiképző Iskolák Világszövetségétől származott, s 1994-ben ezen a napon ünnepelték meg először.

Magyarországon Rithnovszky János volt az első, aki vakvezető kutyával közlekedett, majd a hetvenes évek közepén megalapította a csepeli Vakvezetőkutya-kiképző Iskolát. 1978 óta a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (MVGYOSZ) kezelésében működik az intézmény. Jelenleg a Szövetségen kívül még három alapítvány foglalkozik vakvezető kutyák kiképzésével.

A vakvezető kutyák felnevelése és kiképzése másfél-két évet vesz igénybe és jelenlegi árakon kb. 2 millió Ft a költsége. A Magyarországon élő körülbelül 20 ezer vak emberből mindössze 110-120 rendelkezik segítő kutyával.

Tudtátok, hogy 2009 decemberében lépett hatályba a segítő kutya kiképzésének, vizsgáztatásának és alkalmazhatóságának szabályairól szóló rendelet, amely szerint minden közszolgáltatási területre, egyebek mellett bevásárlóközpontokba, üzletekbe, piacra, egészségügyi intézményekbe, vendéglátóhelyekre, közművelődési és oktatási intézményekbe be kell engedni a hámmal és jelvénnyel ellátott segítő kutyákat?

Ismét nagyon kellemes délután volt, gyorsan elszállt az idő.

Bernáth Zsu

Beszélgetés Vámos Miklóssal

A beszélgetés teljesen megtelt teremben kezdődött el és egyből az került szóba, hogy miként indulhat el valaki ma az írói pályán és mennyiben volt különleges Vámos Miklós pályafutása. Hamar kiderült, hogy történeteket alkotni, nem csupán könyvek lapjain lehet, hanem léteznek más helyek is, ahol erre igény van és fizetnek érte.

Nagyon sok érdekes információ elhangzott a legnagyobbnak számító irodalmi elismerésről, a Nobel-díjról is. A jelölés folyamatán és a közbeszédben előforduló magyar írókon kívül, felidézésre került Kertész Imre díjazásának a története is.

Magáról az irodalmi mű alkotásának a folyamatáról több olyan érdekesség előkerült, melyről keveset lehet hallani. A példának felhozott Sánta kutya c. mű esetében a szerző elmondta, hogy hosszas kutatásokat folytatott annak érdekében, hogy a női beszédet és gondolkodást hűen tudja megjeleníteni a könyve lapjain és a szereplői nyelvhasználata is eltérő legyen.

Ezekkel kapcsolatban az is elhangzott, hogy egy ember életén belül is léteznek nyelvváltozatok, melyre nem csupán az illető életkora és az azzal összeszedett élmények hatnak, hanem akár olyan nagy változások is, mint a vizualitás terjedése a televízió miatt, illetve a számítógépek és az internet elterjedése. E miatt arra is volt már példa, hogy egy korábban megírt és kiadott mű átírásra került, így alkalmazkodva az olvasók megváltozott gondolkodásához.

A beszélgetés végén néhányan dedikáltatták a saját birtokukban lévő könyveiket a szerzőtől, majd akinek még kérdései voltak, azok négyszemközt kaphattak válaszokat. Összességében nagyon kellemes találkozó volt és nagyon örültem neki, hogy egy ilyen program is felkerült a rendezvények közé.

Egy jelenlévő

Áprilisi klubdélután Újpesten

Szép tavaszi időben kezdtünk bele az áprilisi klubéletbe.

Nagy örömmel és szeretettel fogadtuk a 82 éves Kati nénit, aki a hónap elején lett a klubtagunk. Azóta már üdvözöljük Kati nénit a VGYKE tagjai közt is.

A klubnapon beszéltünk az áprilisban nyíló virágokról, a jeles ünnepekről és a névnapokról. Megbeszéltük a Gödöllői kirándulást, és a következő programokat.

Domoszlai Jana zenélt nekünk melyet nagy élvezettel hallgattunk.

A Támogató Szolgálat vezetője, Dézsi Katalin jött hozzánk vendégségbe. Beszélt a szolgálat munkájáról, fontosságáról. Elmondta, hogy milyen segítséget tudnak nyújtani a tagjainknak. Ezt követően válaszolt a kis közösségünk kérdéseire. Utána újra zenét hallgattunk Jana jóvoltából, majd elköszöntünk egymástól.

Várjuk a következő találkozást!

Újpest Lámpásai:

Szélesné Panka, Kulmanné Era

A költészet napja Erzsébetvárosban

Legutóbbi klubnapunkra, április 12-én (kedden) két témával is készültünk. Egyrészt a költészet napja előtt tisztelegve, a rímek fontos szerepet kaptak. Kérésünknek eleget téve, Mindenki elhozta egyik kedvenc versét.

Ezt követően az olvasási szokásokról beszélgettünk. Szóba került a hangoskönyvek térhódítása, s hogy ez nemcsak a látássérülteknek okoz nagy örömet, hanem sokan autóban is hangoskönyveket hallgatnak.

Természetesen nem maradhatott ki a braille-ben és számítógépen való olvasás összehasonlítása sem. Ebből a szempontból nagyon fontos az, hogy ki, mit szokott meg például gyermekkorában. Abban azonban mindannyian egyetértettünk, hogy bármennyire is fejlődik a technika, a braille írás-olvasás megtanulása, elsajátítása elengedhetetlen, fontos dolog.

Igazán tartalmas délutánt töltöttünk el együtt. Talán jó hír, hogy májustól visszaállunk az eredeti rendszerbe, minden hónap második szerdáján lesznek klubnapjaink megszokott helyszínünkön a K11 Kulturális és Művészeti Központban, a Király u. 11-ben.

Áprilisban még egy program vár ránk, kellemes, tavaszi sétát teszünk a Városligetben 26-án a délutáni órákban, esős idő esetén az időpont 29-re módosul. Majd erről is beszámolunk, hogy sikerült.

Sok szeretettel várunk programjainkra minden kedves érdeklődőt!

Erzsébetváros Lámpásai:

Doktor Kata, Hulé Kati, Eleki Abigél