Szeptemberi klubnapunk előtt többen jelezték, hogy sajnos nem tudnak eljönni. Kevesebben voltunk, de így is nagyon jó volt együtt lenni.
Beszélgetni kezdtünk mint máskor, de mivel több idő jutott mindenkinek arra, hogy elmondja azt amit szeretne hát el is mondta mindenki. Valaki az örömét osztotta meg velünk, valaki az unokáiról kezdett nekünk mesélni. Az unokákról pedig van ám mit mesélni, akár kicsik akár nagyok. Más arról kezdett beszélni ami éppen a legközelebbi terve, de nem tudja hogy lenne könnyebb megvalósítani. Valaki pedig egy ide illő megoldással próbált segíteni. Minél több téma került középpontba a beszélgetésnél, annál jobban éreztük magunkat.
Arra jöttünk rá, hogy nagyon szeretünk beszélgetni és ha mindezt finom sütemények elfogyasztásával fűszerezzük akkor nincs is annál jobb.
Jólesik ha meghallgatnak, de oda kell figyelni a másik emberre is. Ilyen alkalommal tudatosodik bennünk, hogy eddig milyen keveset tudtunk látássérült sorstársaink családjáról, örömeiről és gondjaikról.
Klubnapunkon egy új kvíz játék is kezdetét vette. A játékban olyan kérdések voltak, melyek lakóhelyünkre, tehát a harmadik kerületre irányultak.
Játék is és hasznos is, mert illik minél többet megtudni arról a kerületről ahol élünk.
Természetesen az a legjobb, ha minél többen eljönnek a klubnapra, de ez a legutóbbi is tartalmas beszélgetéssel telt el. Várjuk a következő találkozást.
Vasné Pintér Teréz közösségi civilszervező
lámpás Archives - Oldal 93 a 134-ből - Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete
Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete
Beszélgetős klubnapot tartottunk Békásmegyeren
Szeptemberi klubnapunk előtt többen jelezték, hogy sajnos nem tudnak eljönni. Kevesebben voltunk, de így is nagyon jó volt együtt lenni.
Beszélgetni kezdtünk mint máskor, de mivel több idő jutott mindenkinek arra, hogy elmondja azt amit szeretne hát el is mondta mindenki. Valaki az örömét osztotta meg velünk, valaki az unokáiról kezdett nekünk mesélni. Az unokákról pedig van ám mit mesélni, akár kicsik akár nagyok. Más arról kezdett beszélni ami éppen a legközelebbi terve, de nem tudja hogy lenne könnyebb megvalósítani. Valaki pedig egy ide illő megoldással próbált segíteni. Minél több téma került középpontba a beszélgetésnél, annál jobban éreztük magunkat.
Arra jöttünk rá, hogy nagyon szeretünk beszélgetni és ha mindezt finom sütemények elfogyasztásával fűszerezzük akkor nincs is annál jobb.
Jólesik ha meghallgatnak, de oda kell figyelni a másik emberre is. Ilyen alkalommal tudatosodik bennünk, hogy eddig milyen keveset tudtunk látássérült sorstársaink családjáról, örömeiről és gondjaikról.
Klubnapunkon egy új kvíz játék is kezdetét vette. A játékban olyan kérdések voltak, melyek lakóhelyünkre, tehát a harmadik kerületre irányultak.
Játék is és hasznos is, mert illik minél többet megtudni arról a kerületről ahol élünk.
Természetesen az a legjobb, ha minél többen eljönnek a klubnapra, de ez a legutóbbi is tartalmas beszélgetéssel telt el. Várjuk a következő találkozást.
Vasné Pintér Teréz közösségi civilszervező
Fehér bot napja Újpesten
Szeretettel várjuk a meghívottakat, az október 16-án (hétfőn) délelőtt a 10 és 12 óra között tartandó, rendhagyó Fehér bot napja ünnepségünkre.
Meglepetéssel készülünk Önnek!
Reméljük azt, hogy kellemes és maradandó élményekkel gazdagítjuk!
Helyszín: Ady Endre Művelődési Ház, Galéria Terme (Budapest 1043. Tavasz u. 4.)
A házigazdák:Kulman Tiborné és Széles Attiláné újpesti közösségi civilszervezők, valamint Lenkainé Vajda Viktória, és Neumann Károly, újbudai közösségi civilszervezőkként.
A kép forrása: https://www.daysoftheyear.com/
Látja? Nem látja? De hallja!
Szerda délután a Kondor Béla Közösségi Házban MEGHALLGATTUNK színházi LÁTNIVALÓKAT.
S. Tóth Erika, egyesületünk audionarrátora és Koltai Judit színésznő a Holdvilág Kamaraszínház vezetője, rendezője és színésznője tolmácsolásával.
A képet Puchnyák István készítette
A bevezetőben megtudtuk, hogy 11 audinonarrátornak volt eddig szerencséje részt venni a Színművészeti Egyetem 1 éves posztgraduális képzésén 2014-ben. Sajnos azóta a képzés szünetel. Előadóink megnyugtattak, hogy az akadálymentesített színházi munka azért folyamatosan halad. Ebbe a munkába pillanthattunk bele 1-2 órára.
A képet Puchnyák István készítette
Olyan dolgokra derült fény, amikre magunktól nem is gondoltunk volna. Az előadást segítő hangtechnikai rendszer műszaki feltételeitől kezdve, az audionarrátor szövege számára rendelkezésre álló szigorú időbeosztásig, rengeteg elem összehangolt működésének köszönhető a sikeres előadás.
Kiderült számunkra az is, hogy a színházi élmény a hangos meghívóval kezdődik, ami körülbelül az előadás szórólapjának mondanivalóját tartalmazza.
Ebben a közlekedési tudni valók, a jegypénztár nyitva tartása a jegy árak, az előadás dátuma a darab rövid története, a szereposztás hallható.
a képet: Puchnyák István készítette
A helyszínen a program, az elő narrációval kezdődik, amely azoknak az élményeknek az interpretálása, amikben a látók automatikusan részesülnek. Ilyen módon az akadálymentesítés egy alkotó munka, hisz az összes élményt, amelynek jelentős része képi természetű, szavakba foglalva kell életre kelteni a vakok számára. Az audionarrált színházi előadások ezért korábban kezdődnek, mint egy átlagos előadás. Megérkezvén a helyszínre a színpad bejárás következik, ahol lehetőség nyílik megtapogatni a díszleteket, jelmezeket, sőt a színészekkel is van mód egy pár szót váltani. Ezek a személyes élmények pótolni hivatottak a látványt.
a képet Puchnyák István készítette
Az előadás alatt az audionarrátor számára azok a percek, másodpercek állnak rendelkezésre, elmondani a látványt, amelyek alatt épp nem beszélnek a színészek és nincsen egyéb, a darab szempontjából fontos hangeffektus.
Szó volt még a képzőművészeti alkotások és filmek audionarrálásáról, amelyek a VGYKE honlapján megtalálhatóak.
Kötetlen beszélgetéssel fejeztük be az együttlétünket. Koltay Judit elmesélte színésszé válásának kalandos történetét, amely 1995 óta összefonódik a Holdvilág Kamaraszínház szintén kalandos életével.
Köszönjük a közvetlen, érdekes előadást!
Kiss Julia és Juhos Róbert közösségi civilszervezők
A Titanic nyomában
A népes kis csapatunk először egy beszállókártyát kapott belépőnek, mely a Titanic jegyének a másolata volt. Amint ezt a kártyát átvettük, egy vitrinekkel teli terembe lettünk levezetve, ahol már különféle képek fogadtak bennünket. Ezekről egy telefonhoz hasonlító készüléken keresztül kaphattunk információkat, mely készüléket mindenki megkapott a bejáratnál és a kiállítóhely adott pontján kiírt szám beírása után, egyénileg meghallgathatott.
Az első két kép történelmi áttekintés volt az 1900-as évek elejéről. Ezekről megtudhattuk például, hogy 1905-ben adták le Amerikában az első rádióadást, vagy hogy 1908-ban jött ki a Ford T-modell. Elmondták, hogy a Titanic az Olimpic 3 típusú hajók egyike, társai a Gigantic és az Olympic építése 1909-ben kezdődött és 1911-ben bocsájtották először vízre.
A hajó megrendelője a White Star Line cég volt. Ez volt az első hajó, ahol kezdetleges vezetékes vizet élvezhettek a rajta utazók. A harmadosztályon például két kád volt, az első két osztályon ennél több. 1912. április 10-én indult el a hajó Angliából. Északi irányban mentek az Atlanti óceánon, végcéljuk New York volt. A hajó hét emeletén mindhárom osztálynak megvolt a helye. Mind az első, mind a második és a harmadosztálynak külön konyhája, kabinjai, fürdője és társalgója, sőt még fedélzete is volt. A legalsó szinten a gépház és a kiszolgáló terek helyezkedtek el.
Az első osztályon híres színészek, gazdag üzletemberek utaztak. A harmadosztályon a dolgozó nép utazott. Nekik a matraccal fedett emeletes ágyas kabin is nagy luxus volt, mert más tengerjáró hajókon szalmazsák volt az ágyon.
Az első osztályon puha ágy, székek, körasztal volt található a kabinban. Az első osztály kialakítását mi is megnézhettük, mert egy sok részének teljesen hű másolatát megépítették a kiállításon.
A mérethű másolatok több osztály kabinhóját, folyosóját, étkezőjét és egyéb részeit megmutatták. Látványosan érzékeltették ezzel az egyes osztályok közötti különbséget, valamint azt is, hogy bizonyos szempontból még a harmadosztály is tartalmazott valamiféle kényeztetést.
Ahogyan haladtunk az egyes osztályok terei és tárgyai között, hirtelen áttértünk a személyzet által használt területekre. Megismerhettük a fűtőket, meg másokat is, akik a megmenekülés szempontjából nagyon rossz helyzetben voltak. Ezeket látva jól meg lehet érteni azt, hogy a Titanic miként válhatott a saját pusztulásába nagy sebességgel rohanó társadalomnak a szimbóluma, a különböző apokaliptikus világnézeteket hirdető filozófiákban.
Az egyre sötétebb termek között a legsötétebb az ütközést és a süllyedést bemutató terem volt. A baleset körülményeiről, a süllyedés fázisairól és a megmenekülést nehezítő körülményekről nagyon sok tényt tárt fel a kiállítás.
Végül nagyon sok képet láthattunk a hajó mai elhelyezkedéséről, valamint a kimentett tárgyak utolsó víz alatti pillanataiból.
A hajó 1912. április 15-én süllyedt el, körülbelül 700 túlélőről lehet beszélni, ami nagyon kevés. Az utolsó túlélő, akit a filmben Rose személyesít meg, Melin Delane 2009-ben hunyt el 90-es évei második felében.
Nagyon örültünk, hogy jelen lehettünk ezen a kiállításon, ahol mind a korszakot, mind a hajó körül kialakult kultuszt sokkal jobban megismerhettük!
Jánosi Veronika és Molnárné Tóth Andrea
közösségi civilszervezők
A program Erzsébetváros Önkormányzatának a támogatásával valósult meg, melyért köszönetet mondunk!
“Civilek utcája”
Amíg Edina és én szórólapot osztogattunk és bemutattuk egyesületünket, addig masszőr kollégáink Béla és Ádám, frissítő masszázst adtak, Vera bemutatta a Braille írást, Csabi pedig a vakvezető kutyákról beszélt az érdeklődőknek.
Többen érdeklődtek a lámpás klubunkról, programjainkról. Volt aki tanácsot kért, hogy látás problémájával kapcsolatban hova forduljon. Üdvözölhettünk ismerősöket, akik a patak parti futóversenyről emlékeztek ránk és kutyusainkra. Ez alatt a színpadon egymást váltva a fellépők különböző műsorokat adtak
.
Köszönjük a Zuglói Önkormányzatnak a meghívást, így esélyt kapva az újabb kapcsolatépítéshez. A zuglói mozgássérültek egyesületének vezetője is kipróbálta a frissítő masszázst, ezután úgy döntött, hogy jövő évi egyik programjára meghívja masszőrjeinket.
Nagy öröm számunkra, hogy képviselhettük egyesületünket ezen az eseményen.
Kiss Márta és Tanai Csaba
XIV. kerületi közösségi civilszervezők
Új klubnap Kőbányán
Örömmel tájékoztatunk, hogy a nemzetközi Fehér Bot Napja alkalmából a VGYKE, Weeber Tibor Alpolgármester úr teljes körű támogatásával, létrehozta a kőbányai Lámpás Klubot,
melynek nyitó ünnepségére szeretettel várunk mindenkit!
Időpont: 2017. október 09. (hétfő) 15:00 órától.
Helyszín: Kőrösi Csoma Sándor Kőbányai Kulturális Központ 1105 Budapest, X. Szent László tér 7. fsz. 53. terem
A kép forrása: http://www.korosi.org
Köszöntőt mond: Fodor Ágnes, a VGYKE elnöke
Téma: Zenés ismerkedés
Meghívott vendégek: Dr. Kovács Róbert polgármester Weeber Tibor alpolgármester Győrffy László igazgató Nagy Irma népművelő
Centrum TV Magyarország KFT
Kőbányai Hírek Szerkesztősége
Visszajelzésedet várjuk a részvételről és ha segítségre van szükséged a megjelenéshez, a lenti elérhetőségünkön.
Ács Erzsébet és Samu Attila közösségi civilszervező
Fehér bot napja Zuglóban
Fellépő vendégeink:
Domoszlai János
Ézsiás László
Ivanova Daniela
Kisnémedi Varga Pál, Janai Kata
Hangszeren kísér: Helle Maximilián
Szarkaláb Banda
A műsor után hidegtálakkal kedveskedünk vendégeinknek.
Helyszín: Zuglói Civil Ház 1144 Budapest Csertő park 12.
Időpont: 2017. október 11. 16-18 óra
Jelentkezni és érdeklődni az alábbi elérhetőségeken:
email: lampas.zuglo@gmail.com Kiss Márta: 06/30-327-3704, vagy 06/70-984-5071 Tanai Csaba: 06/30-768-5404
A kép forrása: http://14.kerulet.ittlakunk.hu/
Egy teljesen átlagos szombat délelőtt, az újpesti piacon
Az idő nem kedvezett igazán nekünk szeptember közepén, amikor kitelepültünk az újpesti piacra. Mégis, a hűvös, esős idő ellenére is sokan jártak-keltek a vásárlók, a kezükben tele szatyrokkal, vagy húzós kocsikkal.
A szokásos helyen telepedtünk le asztalunkhoz. Csatlakozott hozzánk Linda is, a Halláscentrumból. Így hármasban szólítgattuk meg az asztalunk előtt közlekedő hölgyeket, és urakat. biztatván arra, hogy csatlakozzanak a VGYKE tagjai közé, illetve az újpesti látássérült klubhoz.
Ingyen hallásvizsgálatra is invitáltuk a kedves embereket. Sokan fogadták el szórólapjainkat is, és ígérkeztek el a klubnapunkra, hallásvizsgálatra. Reméljük, nem csak ígéret marad és legalább páran meglátogatnak bennünket, hogy tájékoztatni tudjuk az újpesti időseket, látás-, hallás- és mozgássérülteket arról, hogyan juthatnak segítséghez, társasághoz valamint kellemes időtöltéshez.
Minden hónap első szerdáján (november 1. helyett november 8-án), szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt!
Kulman Tiborné és Széles Attiláné
közösségi civilszervezők
Polgárőrség a rákosmenti klubon
Sok szeretettel invitálunk következő klubnapunkra, amelyet 2017. október 3-án, kedden délután 14:00-16:30 óra között tartunk a Rákoshegyi Közösségi Házban, (17. kerület, Podmaniczky Zsuzsanna u. 3.)
Vendégünk lesz Farkas Tamás, a Rákosmenti Polgárőrségtől, és előadást tart az Őrség munkájáról, kialakulásáról, és kérdezhetünk is tőle. A klubnapot beszélgetéssel, a névnaposok felköszöntésével, és egy kis csipegetéssel zárjuk.
Már most jegyezzétek fel a naptáratokba, hogy október 14-én, este 7-órától a Fehér bot napját ünnepeljük együtt a Vakok Általános Iskolájának Nádor termében. Erre a napra egy koncertfelajánlásunk van a Jubileumi Eötvös Kórustól, akik egy 50 perces programot állítottak össze kifejezetten nekünk. A műsort kis állófogadás zárja.
Kérünk, hogy amennyiben van látássérült ismerősöd, ajánld a rákosmenti Lámpás Klubot, vagy hozd el magaddal a klubra, hadd találjon ő is közösségre! Minden rákosmenti látássérültet és érdeklődőt sok szeretettel várunk!
Klubjaink Rákosmente Önkormányzatának támogatásával valósulnak meg
A kép forrása: http://17.kerulet.ittlakunk.hu
Klubnap a hallásvizsgálat és a segédeszközök társaságában
A szeptemberi klubnapunkon a Widex hallásközpont egy munkatársa és segédeszközboltunk kollégája látogatott el hozzánk, így a klubdélután ezen két vendégünk tájékoztatója köré épült.
A klubnapunk első harmadában a hallásközpont munkatársa tartott egy előadást. Megtudhattuk, hogy a fültisztítást nagyon óvatosan kell végeznünk, mert az is okozhat a fülben sérüléseket, ha a fültisztítót nem megfelelően használjuk. Elmondta, hogy a fül egy öntisztuló rendszer és sokkal kevesebb beavatkozásra van szükség, mint azt sokan gondolják.
Kiderült az is, hogy a hallásközpontjukba is bemehetünk úgy, mint egy audiológiára, vagyis a hallásközpont szolgáltatásait a társadalombiztosítás támogatja. Ez sokaknak segítség lehet, akik szeretnének várakozás nélkül, belátható időn belül szakszerű segítséget kapni a hallásukkal kapcsolatos problémájukra.
Azt, hogy mennyire jó ötlet volt meghívni a hallásközpont szakemberét az mutatta meg, hogy nagyon sok kérdést tettek fel a megjelentek az előadónak, aki mindent készségesen megválaszolt.
A programunk második harmadában egy ingyenes gépi hallásmérésre került sor. Itt mindenki hallását megvizsgálták. Bár a vizsgálat a körülmények miatt csak egy tájékoztató jellegű teszt volt, azért sokan örültek a kapott visszajelzésnek és az ezen keresztül előkerülő lehetőségeknek.
Ezt követően köszöntöttük Katona Zsuzsannát, az Egyesületünk segédeszközboltjának a munkatársát, aki egy segédeszközbemutatóval tette gazdagabbá a klubnapunkat.
Elmondta, hogy milyen kínálattal rendelkezik a segédeszközboltunk és milyen előnyöket jelent a működésük a tagjaink és más látássérültek részére. Kiemelte, hogy a bolt bárki által felkereshető, bárki vásárolhat benne, a tagjaink részére azonban kedvezmények érhetőek el.
A bemutatott eszközök az élet minden területére segítséget jelentenek és a legtöbb esetben egy ép látású embernek is hasznos megoldásokat nyújtanak. Ráadásul ezen eszközök jelentős része sok olyan ép látású embernek is könnyítenek az életén, akik életkoruknál fogva tartósan, illetve az egészségi állapotuk miatt átmenetileg rendelkeznek korlátokkal.
A segédeszközök hasznosságát jól jelezte, hogy nagyon sok kérdést tettek fel a klubtagok és többen vásároltak is a bemutatott eszközökből.
Jánosi Veronika és Molnárné Tóth Andrea
közösségi civilszervezők
A programjaink Erzsébetváros Önkormányzatának támogatásával valósulnak meg, melyért szeretnénk a köszönetünket kifejezni!
Meghívó Újbudára
Az októbert a látás hónapjának nevezzük, ezért az októberi klubnapunkon ezt fogjuk körbejárni. Miért gondolunk így az októberre? Milyen előzményei vannak ennek? Jelent-e ez nekünk valamit? Jobb-e nekünk, ha ilyennek tekintjük az októbert? Mennyiben segít ez rajtunk?
Forrás: www.sikerado.hu
Egy várhatóan érdekes és izgalmas, de mégis barátságos és vidám beszélgetésre fog sor kerülni, melyre mindenki sok szeretettel várunk!
A találkozási hely a szokásos: a Budapesti Művelődési Központ épülete, a XI. Etele út 55. sz. alatt, a Bikás park metrómegállóhoz közel, a földszint 21-es terem.
Az időpont: október 3. (kedd) 14,15 és 15,45 között.
Az elegendő számú ülőhely biztosítása miatt mindenféleképpen szeretnénk kérni, hogy aki szeretne eljönni, az előre jelezze nekünk a részvételi szándékát valamelyik elérhetőségünkön.
Lenkainé Vajda Viktória és Neumann Károly
közösségi civilszervezők
Múlt, jelen, jövő – személyes és szakmai aspektusok színházi élet és narráció kapcsán
Ez alkalommal nem csupán a narráció és az azzal kapcsolatos eddigi tapasztalatok, a Holdvilág Kamaraszínház és a VGYKE együttműködése került szóba, ezeket a témákat tovább színesítve Koltai Judit, a színház művészeti vezetője, színművésze és rendezője is mesélt magáról, motivációiról, családjáról és színházi pályájának kezdeteiről. Megtudhattuk többek között, hogy kislánykora óta színésznő szeretett volna lenni, a családi háttér, a kultúra, a művészet szeretete ehhez nagyban hozzájárult. Édesapja gyönyörűen szavalt, édesanyjának csodálatos hangja volt, bátyja, Koltai Róbert pedig akkoriban fejezte be a Színművészeti Főiskolát (azóta már Színművészeti Egyetem). Eleinte azonban úgy tűnt, nem a színészi hivatást szánta neki a sors. Mikor a gimnáziumi évek után nem került be a Főiskolára, egy utazási irodánál helyezkedett el. Röviddel ezután, nagy örömére a szakma végül mégis megtalálta és a mostani Új Színház épületében akkoriban működő Budapesti Gyermekszínház színpadán kezdte színészi pályáját. Azóta is elsősorban színészként, színművészként tekint önmagára, s bár rendez és egy színházat igazgat, mindig is a színpad marad az első számú és legnagyobb szerelem az életében.
Az ösztönző kérdések lendítettek át a színházi kulisszák másik oldalára is, a rendezés kihívásaihoz. Sokadjára kaptuk meg a kérdést, hogy technikailag miképpen jön létre egy narrált előadás. A nézők többsége valamiért azt hiszi, hogy a narrált darabok már eleve a narrációt belekalkulálva kerülnek megrendezésre, afféle egyetemes tervezésként megvalósulva, figyelembe véve például a narráció helyigényét a színpadi szövegben. Nos, ez távolról sincs így. Sőt, éppen ellenkezőleg. A narrátornak és az általa kidolgozott anyagnak kell alkalmazkodnia a színpadi, azaz dramaturgiai szöveghez, annál is inkább, mivel az előadások integrált, inklúzív formában valósulnak meg, látó és látássérült nézők együtt vannak jelen a nézőtéren. Értelemszerűen, aki nem hallgatja fülesen keresztül a narrációt, annak furcsák lennének az előadásba ékelt szünetek, megakasztanák annak dinamikáját. Nem is beszélve a színészekről, akik szintén nem hallják a narrációt, így alkalmazkodni se nagyon tudnának hozzá. A narrátor első és legfontosabb feladata tehát, hogy legalább olyan jól ismerje a darabot, mint maga a rendező és együtt mozogjon vele, azonnal reagálva az esetleges változásokra, hiszen a színház az “itt és most” művészete.
A beszélgetés vége felé a múlt és a jelen után a jövő egyelőre szomorúan homályos horizontja került előtérbe. Eddig erről sehol nem beszéltünk ilyen nyíltan, de most kibukott Juditból is, belőlem is. Pillanatnyilag sajnos kérdéses, hogy a Holdvilág Kanaraszínházban lesznek-e a következő évadban is narrált előadások, lévén az SKult13 Divízió és az Angyalföldi József Attila Művelődési Központ támogatásaként az előadások idejére rendelkezésünkre bocsátott tolmácsrendszer a nem megfelelő karbantartásnak köszönhetően tönkrement és ha nem találunk támogatókat eszközbeszerzésre vagy felújításra, akkor az együttműködés véget ér a Holdvilág Kamaraszínház és a VGYKE között. Ez a szomorú aktualitás az elmúlt időszakban kollégákat és külsősöket egyaránt megdöbbentett és többen felajánlották a segítségüket is, úgyhogy reméljük a legjobbakat. Ezúton is szeretnénk kérni mindenkit, akinek vannak rendezvényszervezéssel, konferenciaszervezéssel, telekommunikációval foglalkozó céges kapcsolatai, ismeretségei, akikről úgy gondolják, szívesen állnának egy jó ügy mögé, legyenek szívesek jelezni felénk, akár az ügyfélszolgálaton keresztül, akár az én ismert elérhetőségeimen, köszönjük!
Nem szeretnék ennek a beszámolónak ilyen borongós befejezést kerekíteni, úgyhogy inkább elküldöm a tegnapi klubon meghallgatott régebbi nyáridéző festménynarrációm, immáron hangos változatát, remélem visszaadhatok valamennyit az elmúlt hónapok kellemes élményeiből. A felvétel legkedvesebb kollégám, Miks Csaba munkája, akinek stúdiójában (Mixcsabi Stúdió) az általam narrált előadások előnarrációi is készülnek.
