Minden alkalommal nagy lelkesedéssel, kíváncsisággal indulunk Erával érzékenyíteni.
Az idén, már két alkalommal volt szerencsénk a gyerekekhez közel kerülni az érzékenyítés kapcsán. A csoportok nyáron általában vegyes korosztályúak, ezért mi kevesebbet beszélünk, inkább, velük közösen kérdések válaszolására bíztatva, eljátszatva a szituációt érzékenyítünk.
Az első kérdésünk hozzájuk, hogy találkoztak-e már velünk. Több csoportban is általában a legelevenebb gyerkőcök jelentkeznek, és mondják el, mikor láttak, hallottak minket. Ezek a percek azok, amiért imádjuk ezt a munkát, amikor a gyerekek csendben figyelik a társukat, ahogyan például eljátssza Pankával, a segítségnyújtást. Vagy betakart szemmel ismeri fel az illatokat, párosítanak különböző anyagokat, kancsóból pohárba öntik a vizet. A legnagyobb megdöbbenésünkre úgy kapjuk a válaszaikat kérdéseinkre, ahogy azt hónapokkal, vagy tavaly ilyenkor hallották tőlünk.
Táborozó gyerekek érzékenyítése Újpesten!
Minden alkalommal nagy lelkesedéssel, kíváncsisággal indulunk Erával érzékenyíteni.
Az idén, már két alkalommal volt szerencsénk a gyerekekhez közel kerülni az érzékenyítés kapcsán. A csoportok nyáron általában vegyes korosztályúak, ezért mi kevesebbet beszélünk, inkább, velük közösen kérdések válaszolására bíztatva, eljátszatva a szituációt érzékenyítünk.
Az első kérdésünk hozzájuk, hogy találkoztak-e már velünk. Több csoportban is általában a legelevenebb gyerkőcök jelentkeznek, és mondják el, mikor láttak, hallottak minket. Ezek a percek azok, amiért imádjuk ezt a munkát, amikor a gyerekek csendben figyelik a társukat, ahogyan például eljátssza Pankával, a segítségnyújtást. Vagy betakart szemmel ismeri fel az illatokat, párosítanak különböző anyagokat, kancsóból pohárba öntik a vizet. A legnagyobb megdöbbenésünkre úgy kapjuk a válaszaikat kérdéseinkre, ahogy azt hónapokkal, vagy tavaly ilyenkor hallották tőlünk.
Már nagyon várjuk a következő találkozást a gyerekekkel!
Kulman Tiborné, Széles Attiláné
közösségi civilszervezők
Klubnap a vakvezető kutyákról
Augusztusban visszatértünk a Rákoshegyi Közösségi Házba, az esedékes klubnapunkra. A nagy melegben megleptük tagjainkat egy kis hűsítő fagylattal. Résztvevőink hallhattak a nemrég kiírt iPhone pályázatról, majd vendégünk és egyben kollégánk, Tanai Csaba kapta meg a szót, aki a vakvezető kutyákról tartott nekünk előadást.
Elmondta, hogy már 10 éve közlekedik kutyával és Bonca, a csokibarna labrador, már a második kutyája. Megtudhattuk például, hogy három kutyakiképző iskola van Magyarországon: a csepeli, a baráthegyi és Debrecenben a hajdúsági, és hogy a kutyusok csak konkrét utasításokat tudnak teljesíteni.
Mikor Csaba befejezte az előadását, nyílt az ajtó és belépett egyik tagunk feleségével és gyerekeivel. A gyerekek hamar összebarátkoztak Boncával, és Csaba számukra külön is megismételte az elmondottakat.
A napot a névnaposok fölköszöntésével, és egy kis quena muzsikával fejeztük be. Ez olyan ritka klubnap volt, amelyen gyerekek is részt vettek. Reméljük, hogy más tagunk is fogja elhozni gyermekét, unokáját a klubba, és kialakul majd egy kis gyermekközösség is, hiszen a Lámpás klub nemrégen egy 11 éves látássérült kislánnyal bővült.
Krayné Faragó Zsuzsanna és Acsay Péter
közösségi civilszervezők
Kikapcsolódási, sportolási szokásokat vizsgáló kérdőív látássérülteknek
Kedves Kitöltők!
A Cellux Csoport gyakornoki programjának keretein belül készítünk egy kutatást a látássérültek körében. A kérdőívben a kikapcsolódási és a sportolási szokásaikra vagyunk kíváncsiak a közlekedés témakörének érintésével.
A kérdőív kitöltése körülbelül 15 percet vesz igénybe és teljes mértékben anonim. A kitöltés könnyítése érdekében megjelöltük azokat a kérdéseket, ahová csak számot írhat be, illetve ahol több választ is megjelölhet.
Minden egyes kitöltésért nagyon hálásak vagyunk!
Köszönjük a segítséget!
A kérdőív elérhetősége:
https://goo.gl/4y5gAF
Az újpesti klubnapon történt!
Az augusztusi klubnap is gyorsan eltelt.
A nagy meleg ellenére, is sokat beszélgettünk a hónap jeles napjairól, a jelenlévők nyári élményeiről, és a következő programot is tervezgettük.
Így aztán, a hűsítő italokat kortyolgatva, és a nassolgatás közepette a dolgokat ki, és megtárgyalva, ismét elrepült az idő.
Kulman Tiborné, Széles Attiláné
közösségi civilszervezők
Séta a Füvészkertben
Az 1635-ben a Nagyszombatban alapított Egyetem Orvosi Kara 1769-ben kezdte meg a működését. Abban az időben Európa-szerte a természettudományok oktatása kizárólag az orvosképzés keretében folyt.
Winterl Jakab – a vegytan és a botanika professzora – 1771-ben teremtette meg Magyarország első botanikus kertjét. A botanikus kert már kezdettől fogva az orvos – és gyógyszerészképzés segítése mellett feladatának tekintette a hazai flóra kutatását. 1777-ben az Egyetem Budára, a királyi várba költözött. A botanikus kert pedig a mai Krisztina tér és a Déli pályaudvar közötti területen folytatta működését.
A reformkor a hányatott sorsú Botanikus Kert történetében is fordulópontot jelentett. József nádor támogatásával az Egyetem 80 000.- Ft-ért megvásárolja a Festetics család Józsefvárosban lévő 10 hektáros birtokát (1847).
A terület mocsaras lápos vidék volt, amit az Illés forrás táplál. A város fejlődésével az alapterület 3 hektárra csökkent, de így is 8000 növényi fajt, ebből 3000 hazait foglal magában a gyűjtemény. A park, amelyben a Polláck Mihály által tervezett 1802-ben felépült vadászkastély is áll, azóta is a Botanikus Kert otthona.
A beépítés előtti időszakról nyerhetünk betekintést Molnár Ferenc neves regénye, a Pál utcai fiúk révén, amelynek fontos fejezete a „füvészkertben” játszódott. A Füvészkert elnevezés Diószegi Sámuel és Kazinczy Ferenc közös gondolata, és így vált a Botanikus kertből Füvészkert.
Elsőként rögtön a bejáratnál az egynyári dísznövények mellett haladtunk el, majd a szomszédos fűszeres kertet tapogattuk, szaglásztuk végig. Rozmaring, csombort stb. Utána rögtön a Pollack Mihály által tervezett vadászkastély hátsó homlokzatával találtuk magunkat szembe, amit gyönyörű több, mint 100 éves vadszőlő indái borítottak be, amit meg is simogathattunk.
Tovább haladva egy körülbelül 30 méter magas himalájai selyemfenyő tövében néhány óriási fenyőtobozt vehettünk kézbe. Innen az Alpok aljáról a gyepvidéki Magyarországra léptünk és szembe találtuk magunkat az ökörfarkkóróval és megtudtuk, hogy sárga virágát a halászathoz használták, mert magához vonzotta a halakat és el is kábította őket, ami után már könnyű volt a halászat.
Aztán mi kábultunk el a látva a gyönyörű rózsa gyűjteményt, és megtudtuk, hogy a nevüket a Magyar királynékről kapták. Egy szépen kifejlett sajmeggyfa mellett vitt el az utunk tovább, amiről megtudtuk, hogy a környék mókusainak kedvenc tartózkodási helye. Ez után egy Ginko Biloba, lefordítva “ezüst barack” árnyékában találtuk magunkat. Kínai kolostorok parkjait díszítették vele, és mint kiderült nem véletlenül, mert ismerték a nagyon kedvező élettani hatását, nevezetesen, hogy serkenti az agyműködést. Természetesen vigyázni kell vele, mert a túladagolás mérgező lehet. Kétlaki, lombhullató. A nőivarú termése olyan kellemetlen szagú, vajsav tartalma miatt, hogy közterületre inkább hímivarút ültetnek. Hihetetlenül ellenálló, hideget a városi levegő füstgázát a legjobban tűri, sőt a radioaktív sugárzás különböző fajtáinak is ellenáll. A Hirosimára ledobott atombomba epicentrumától 6 km-re találtak életben maradt példányokat.
Ahogy térültünk-fordultunk, szembe találtuk magunkat a Pollack Mihály-féle kastély főhomlokzatával, amit a japán kultúrának szentelt terület vesz körül. Egy ázsiai juharfával találkoztunk itt először, aminek a levele, termése ugyanúgy néz ki mint a számunkra megszokott, csak a jellegzetes levele kb.5cm átmérőjű, a termése is arányosan egész kicsiny. Megcsodálhattuk az ikebana gyűjteményt, és hallhattunk az itt évente megrendezett Sakura ünnepről. A híres japán cseresznyefa virágzáshoz kötődő ünnep alkalmával a japán nagykövet eljön ide és ünnepélyes keretek között elültet egy cseresznyefát.
Továbbra is ázsiai területen haladtunk, a legmagasabb fűfélék birodalmába jutottunk. Olyan érzés volt, mintha egy nagyon kis alapterületű, de valószínűtlenül magas zárt térbe érkeztünk volna. A teret bambusznád határolta le, amely egészen besűrűsödött, bő 10 cm átmérőjű fás száraktól az egészen friss lágyszárú ágakig majdnem tömör falat alkotva. Egy keskeny kaviccsal burkolt járdán tudtunk keresztül haladni. Állítólag napi 10-15 cm-t is képes növekedni itt olyan 10 méteres magasságig. Áthaladva ezen a különös élményen egy kínai mamutfenyő lábához értünk. Megsimogathattuk a levelét, ami selymes, puha tapintású. Az egyébként lombhullató fenyőfajta, már a dinoszauruszok idejében is élt. A mocsári ciprus rokona és magról vagy dugványról szaporítható.
Még egy különlegességet vettünk szemügyre. Az egyik nagy élelmiszer áruházlánc üzleteiben kapható „kaki” vagy datolyaszilva gyümölcsét termő fa mibenlétére derült fény. A sötét színéről és csontkeménységéről híres ébenfa termése a fent említett gyümölcs. Szobrokon nagyon értékes bútorokon kívül a fekete zongorabillentyűk készülnek ébenfából.
Elérkeztünk a Pálmaházba, ami a bambusz-ligethez hasonlóan szintén egy különös tér- élmény volt. A körülhatároló fal volt légies a belső tartalom pedig sűrű és átláthatatlan. Két részre volt osztva, trópusira és szubtrópusira. Néhány érdekesség egy-egy növényről , amiről ott hallottunk:
Utazópálma: arra a legendára utal, hogy az utazóknak a fa mindig friss ivóvízzel szolgált. Valóban az U keresztmetszetű levélnyelek alján bőségesen gyűlik össze esővíz, de ezt alighanem csak az értékeli, aki már közvetlenül a szomjhalál előtt áll. A legyezők mindig észak-dél irányban állnak, ezzel támpontot nyújtottak az utazóknak
Olajpálma: belőle sajtolják az étkezéhez használt olajat. Egyre több új olajpálma-ültetvényt telepítenek Afrikában, ami azonban végzetes lehet az emberszabású majmok számára, élőhelyük ugyanis tökéletes helyszínt jelent az ültetvényeknek, valamint kiszorítja a többi pálmafajt.
Gyömbér: Megtudtuk, hogy ez a növények egy családja 1500 faj tartozik hozzá. Ezen belül egy faj, amit mi ismerünk és használunk.
Banán: Rengeteg, csaknem 1000 féle banán van. Egészen kicsitől a nálunk ismert méretig. A színük is különböző tud lenni, zöld sárga rózsaszínű, piros.
Kávé cserje: Etiópiából származik, a ruta félék családjába tartozik. Tapasztalati úton jöttek rá, hogy éberen tartja a fogyasztóját. A vidáman ugrándozó kecskéknél figyelték meg, hogy buzgón rágcsálták a cserje termését. Az éjszakákon át imádkozó afrikai dervisek is igénybe vették a kávé mára már közismert hatását. Megtudtuk, hogy melyik a világ legdrágább kávéja A Kopi Luwak kávé, amelyet a cibetmacska közreműködésével készítenek. A cibetmacska az érett vörös színű kávécseresznyét eszi meg. Miután megette, szervezete csak a puha héjat emészti meg. A kemény kávébab a székletével együtt távozik, amiből pörkölés után a kávét készítik. Ízvilága leginkább a csoki aromájára emlékeztet. Az igazi Kopi Luwak kávé nemcsak azért olyan drága, mert állati ürülékből szerzik, hanem azért is, mert a cibetmacska többnyire éjszakai állat, ezért nehéz megtalálni, így ürülékére is körülményesebb rábukkanni.
Fikusz, filodendron a szobanövényként ismert fajok. Megtudtuk, hogy természetes környezetében a fikusz léggyökereivel szaporodik úgy, hogy képes 1 hektár területet beteríteni.
Végül megcsodáltuk a Broméliákat és a rovaremésztő növényeket: kancsóka, harmatfű, kürtvirág, Vénusz légycsapó. Hallottuk arról, hogy milyen fontos az esővíz szerepe ezeknek az egzotikus növényeknek a tartásában. Minden cseppet gondosan összegyűjtenek, mert még így is ki kell egészíteni az öntözéshez való locsolóvizet.
Nagyon tartalmas élményben volt részünk, a záróra közeledte és a ránk zúduló vihar sürgős befejezésre kényszerített. Amikor kiléptünk a szabadba, ugyanazok a légköri viszonyok fogadtak, mint a mesterségesen kialakított pálmaházi klíma.
Ezért kezdtem a beszámolót azzal a kérdéssel, hogy kint vagy bent? Csukott szemmel, vagy vakon illetve látássérülten nehéz lehetett eldönteni, hogy van-e épp tető a fejünk felett?
Ezúton is köszönet az idegenvezetőinknek a tartalmas bemutatóért!
Kiss Júlia
közösségi civilszervező
Szülinapi klubnap Kispesten, meglepetésekkel
Örömteli eseményre invitáltuk klubtagjainkat július 27-én. Második szülinapunkat ünnepeltük a Táncsics utcai családsegítőben.
Szép számmal jöttek velünk ünnepelni, de sok jó ember kis helyen is elfér, szerencsére jutott hely mindenkinek. Körünkben üdvözölhettük Mészáros Ágnest a VGYKE alelnökét. Ági kedves szavakkal köszöntötte a jelenlévőket, és beszélt az ősszel kezdődő gyógymasszőr képzésről, a segédeszköz pályázatokról, és a VGYKE könyv megjelenéséről, amit valamennyien nagyon várunk. Vendégünk volt Ruzsa Viktor a Civil Rádiótól, aki felvételt készített klubnapunkról, Domoszlai János pedig kellemes melódiákkal fokozta a hangulatot.
Elkezdődött az ünneplés. Mi is köszöntöttük az egybegyűlteket, és felidéztük az elmúlt év történéseit. Nem maradt ki egyetlen klubnap, és program sem. Így összesűrítve látszott csak igazán, hogy mennyi élményben volt részünk!
A szülinap fénypontja a torta. Jana gitáron játszotta a Happy Birthday-t, amit vele együtt énekeltünk, aztán elfújtuk a gyertyát, és azt kívántuk, sok szülinapot ünnepeljünk még ezzel a közösséggel. Saját készítésű kekszes csokitortával leptük meg a társaságot, aminek nagy sikere volt, és jó étvággyal elfogyasztottak. De a meglepetések sora még nem ért véget… Különféle tárgyakat sorsoltunk ki, ezzel is emlékezetessé szerettük volna tenni klubnapunkat, örömet szerezve klubtagjainknak. Az ajándéksorsolás izgalmakkal teli, vidám pillanatai után jutott még idő kötetlen beszélgetésre, zenélésre.
Köszönet a velünk ünneplőknek! Reméljük sok kellemes klubnappal és változatos programokkal teli év után gyújthatjuk majd meg a harmadik gyertyát!
“A jövő azoké, akik hisznek álmaik szépségében.”
(Eleanor Roosevelt)
Bernát Zsuzsanna és Puchnyák István
közösségi civilszervezők
Születésnap a televízióban
A Magyar Televízió Esély című műsorának a stábja már nagyon sokszor tudósított a Lámpás Klubok rendezvényeiről, ezért nagy örömmel fogadtuk őket a Louis Braille Támogatószolgálat születésnapján is.
Az alábbi linkre kattintva betekintést kaphatnak az örömteli eseményről (a videóban 15:10-től kezdődik a születésnapi riport):
http://www.mediaklikk.hu/video/esely-2017-07-29-i-adas-2/
Néhány korábbi riportjuk pedig itt érhető el:
Állatkerti látogatás
Kulturális gálaműsor
Múzeumlátogatás
Hajókirándulás
Érdekes program a repülőtér területén, látássérültekkel!
Nem voltak nálunk csomagok, mégis olyan izgatottan közeledtünk a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér felé, mintha az egyik járat utasaiként érkeznénk meg.
Közvetlen a jegy vásárlása után kísérőnk elmondta a ránk vonatkozó reptéri szabályzatokat. A busszal elindulva két ellenőrzésen is keresztül mentünk. A második igen komoly, és egyben érdekes is volt számunkra. Az ellenőrző kapun áthaladva némelyeknek motozáson kellett átesniük. Még Bonca kutyus sem maradt ki az ellenőrzés alól. Bizony, az ő csengője alá is benéztek. Újra mindenki teljesen felöltözve visszatipegett a buszra, s elindultunk, hogy megtekintsük a repülőtér hatalmas területét. Mondhatjuk bátran, van neki.
A légikikötő területe 1505 hektár, (összehasonlításul a londoni Heathrow mindössze 1200 hektáros), vagyis a Margit-sziget területének 15-szöröse. 217 épület található a birtokon belül; 18,5 kilométer távvezeték és 46 km vízvezeték kanyarog a Liszt Ferenc Repülőtér alatt. Saját hőerőműve, szemétégetője és benzinkútja van. Budapest központjától 16 kilométerre található az 1-es, 22 kilométerre a 2-es terminál. Délkeletre, az Üllői úton haladva vagy az eredetileg 1943-ban elkészült gyorsforgalmi úton közelíthető meg. Területe Budapest XVIII. kerületéhez és Vecséshez tartozik. Az egyes terminál kettévágta az eredeti gyömrői utat, a második pedig az eredeti Vecsés-Ecser közti közutat. A Budapest-Szolnok vasútvonal melletti lapos, keleti felén dombos terület 1723-tól a Grassalkovich család tulajdonában volt, és a század végén itt bérelt mintegy 650 holdat egy gazdag budai serfőző, Mayerffy Xavér Ferenc.
Róla nevezték el Ferihegynek a környékét, ami előbb Szontagh-, majd Podmaniczky-, végül pedig Vigyázó-birtok volt. 1928 után a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonába került, de a környékbeli gazdáknak is voltak itt földjeik. 2011-ben, Liszt Ferenc születésének 200. évfordulója alkalmából a repülőteret átnevezték Liszt Ferenc nemzetközi repülőtérre.
Természetesen a felújított, reptéri eredeti utasszállító busszal utazhattunk, amin kalauzolt bennünket a terepvezetőnk a hatalmas területen. Az érdekes program végére így is elfáradtunk kicsit. Nem győztük kapkodni a fejünket a rengeteg információ, látnivaló hallatán.
A tűzoltóság épülete, a tűzoltó autók, az oltások különböző fajtái, a gyakorlatok a valóságos tűzzel-tűzben egy repülőn, a rengeteg kiszolgáló épület, kertészet egy kis földterületen. Aztán kiszálltunk a buszból, és nézhettük a fejünk felett leszálló repülőgépeket. Bekapcsolták nekünk a leszállópálya szélén álló jelzőfényeket is. Hozzánk közel fordultak, majd gurultak tovább a hatalmas, a kisebb, és az óriási madarak. Elhaladtunk gyönyörű, kecses, és különböző típusú teherszállító repcsik mellett is. A terepvezetőnktől ugyan elköszöntünk az utazásunk végén, de még maradt erőnk felmászni a múzeumi részen kiállított régi repülőkre is.
Úgy gondoljuk, a velünk kalandozó 25 fős kis csapat minden tagjának maradandó élményt nyújtott ez a reptéri program.
Kulman Tiborné, Széles Attiláné
közösségi civilszervezők
Klubnap fagyizással
Július 20-án látássérültekkel klubnap keretében fagylaltozni mentünk a harmadik kerületben, a Bécsi úton található Don Bosco cukrászdába. A teraszon hatan foglaltunk helyet, és amíg a fagyira vártunk szemet gyönyörködtető szép látvány részesei lehettünk. Élénken zöldellő fák, a párkányon szép virágok, és a madarak éneke fogadja az oda érkezőket.
A nyár közepén igazán volt miről beszélgetni fagylaltozás közben!
Volt olyan, aki már túl volt a nyaraláson, de akadt olyan is köztünk, aki éppen lázas izgalommal készülődött, és minket is beavatott szabadidős programjainak tervezésébe. Olyan jó volt meghallgatni egymást…
Egy- egy önfeledt beszélgetés alkalmával mindig jobban megismerjük a másik ember gondolatait, mi jelent neki örömet és kikapcsolódást. Olyan is előfordul amikor ötleteket adunk egymásnak, vagy éppen egy hasznos információt osztunk meg.
Egy kellemesen eltöltött délután emlékével megint gazdagabbak lettünk!
Vasné Pintér Teréz
közösségi civilszervező
Nyári délután a Kondor Béla Közösségi Házból nézve
A júliusi klubnapunknak volt itt az ideje, de valamitől mindegyik alkalomból kikerekedik valami egyedi, amitől utólag úgy érzi az ember, hogy érdemes volt. Most is így történt!
A szokásos komfort fogadott minket, amiért nem győzők eleget hálálkodni a Háznak. Légkondicionált helyiség, elrendezett asztalok fehér terítővel leterítve és az utóbbi időben külön kérésünkre számítógép hangszóróval, projektorral.
Elég szép számmal összejöttünk és még egy nagyon kedves meglepetésben is részünk volt. Vonovics Virág ifjú sorstársunk személyében, aki saját verseinek elmondásával örvendeztetett meg minket. Amióta kiderült, hogy klubtársaink érdeklődési körében a költészet előkelő helyet foglal el, igyekszünk minden alkalomra valami verses érdekességgel készülni. Most Virág versei volt az egyik, a másik Csukás István, a számos magyar mesefigura atyjának egy verse:
Csukás István:
Ülj ide mellém
Ülj ide mellém, s nézzük együtt
az utat, mely hozzád vezetett.
Ne törődj most a kitérőkkel,
én is úgy jöttem, ahogy lehetett.
Hol van már, aki kérdezett,
és hol van már az a felelet?
Leolvasztotta a Nap
a hátamra fagyott teleket.
Zötyögtette a szívem,
de most szeretem az utat,
mely hozzád vezetett.
Szerencsére a nyári szabadságok eseménytelen jelenjéből visszatekintve a múlt nyarai számos említésre méltó évfordulóval ajándékoztak meg minket, amiből néhányat felidéztünk egy kötetlen beszélgetés keretei között.
Rögtön július 1. az építészet világnapja, amit 1988-ban ünnepelték meg először. Ugyanerre a napra esik Semmelweis Ignác születésnapja A gyermekágyi láz okának és gyógymódjának felfedezője, SEMMELWEIS IGNÁC (Buda, 1818. júl. 1. – Bécs, 1865. aug. 13.) tabáni kereskedő családból származott – szülőháza ma az ő nevét viselő Orvostörténeti Múzeumnak ad otthont. 1844-ben avatták orvosdoktorrá, pályáját a bécsi szülészeti klinika asszisztenseként kezdte. Elsőként mondta ki, hogy a gyermekágyi láz nem önálló kórkép, hanem bomlott szerves anyagok okozta fertőzés következménye. A fertőzést a boncolást végző szülészorvosok maguk viszik át a vizsgálat során a nőbetegekre. Hamarosan rájött a hatásos védekezésre: erőteljes kézmosást kell végezni klórvizes, azaz klórmeszes oldatban…..Módszerének helyességében még közvetlen munkatársai is kételkedtek, a gyermekágyi halálozások számának radikális csökkenése sem bizonyult elég meggyőzőnek.
Móricz Zsigmond születésnapja MÓRICZ ZSIGMOND (Tiszacsécse, 1879. június 29. – Bp., 1942. szeptember 5.): író, szerkesztő.
Református teológiát, majd jogot tanult Debrecenben, a Debreczeni Hírlap segédszerkesztője volt. 1900. októberben Budapestre költözött, jogot, majd bölcsészetet tanult, de tanári szakvizsgát nem tett. 1903–1909 között Az Újság című napilap munkatársa. Több alkalommal részt vett népköltési gyűjtőúton Szatmár megyében.
A sportújságírók napja A Nemzetközi Sportújságíró Szövetség (AIPS) 1924. július 2-án alakult meg. Ennek emlékére az 1994. szeptemberében tartott párizsi ülésen magyar javaslatra július 2-át A SPORTÚJSÁGÍRÓK NAPJÁvá nyilvánították. 1995-ben ünnepelték először.
CSONTVÁRY KOSZTKA TIVADAR (Kisszeben [Szlovákia], 1853. július 5. – Bp., 1919. június 20.): festőművész. Gyógyszerész volt, csak 41 éves korától tanult rendszeresen festeni, de lényegében autodidakta volt. 1894-ben Hollósy Simon növendékeként fél évig Münchenben, majd Karlsruhében, Düsseldorfban és Párizsban képezte tovább magát. Az 1890-es évek végén Dalmáciában, Olasz- és Németországban járt, majd Jajcében és a Hortobágyon dolgozott, 1904-ben Egyiptomban, Palesztinában és Athénban járt. Kortársai nem értették meg művészetét. Lappangó skizofréniája egyre jobban elhatalmasodott rajta. A meg nem értés, a magány megbontotta lelki egyensúlyát, alkotóereje mindinkább felbomlott. Az 1930-as gyűjteményes kiállításán fedezték fel jelentőségét. Látomásszerű festészetét expresszionista hév, ragyogó kolorit és szimbólumteremtő erő jellemzi.
AZ ALGYŐI KŐOLAJ- ÉS FÖLDGÁZMEZŐ FELFEDEZÉSE: OLAJKITÖRÉS TÁPÉN – 1965
A hatvanas évek elején az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt által végzett geofizikai, szeizmikus mérések mutatták ki az algyői boltozatot, amelyen a Tröszt 1965-ben megkezdte 1. számú kutatófúrását. Eközben ugyanezen a területen a Vízkutató és Fúró Vállalat által Tápén végzett vízfúrásnál olajkitörés következett be 1965. július 7-én. Az algyői 1. számú kúttal megkezdődött olajmező-kutatás így folytatódott egy nagyobb területen, ezt követte a feltárás és a termelés feltételeinek megteremtése. Az algyői kőolaj- és földgázmező Magyarország eddigi legnagyobb – nemzetközi mércével mérve is jelentős – szénhidrogén előfordulása, amelynek felfedezése fordulópontot jelentett a hazai szénhidrogénipar történetében.
KANDÓ KÁLMÁN, (Pest, 1869. júl. 10. – Budapest, 1931. jan. 13.): gépészmérnök, a vasút-villamosítás úttörője.
1951-től augusztus, 1961-től július második vasárnapján ünnepeljük a VASUTAS NAPot a kormány határozata alapján.
JÚLIUS HARMADIK VASÁRNAPJA – POLGÁRŐR NAP MAGYARORSZÁGON Az Európai Unióban ismeretlen a polgárőrség fogalma, Magyarországon viszont 1995 óta rendezik meg az országos POLGÁRŐR NAPot. Az eltelt évek bebizonyították a polgárőrszervezetek létjogosultságát. A lakosság széles körben felismerte az önszerveződés fontosságát, ami abban is megmutatkozik, hogy nemcsak a városokban, de már a kisközségekben is működnek polgárőrségek.
Egyik legnagyobb természettudósunk, EÖTVÖS LORÁND (Buda, 1848. júl. 27. – Budapest, 1919. ápr. 8.) egyetemi tanulmányai folyamán Heidelbergben Kirchhoff, Bunsen és Helmholtz növendéke volt; doktorátusát is itt szerezte. A budapesti egyetemen Jedlik Ányos nyugalomba vonulása után vette át a kísérleti fizika tanszék vezetését. 1899 és 1905 között a Magyar Tudományos Akadémia elnöke volt. A 80-as évektől a gravitáció felé fordult az érdeklődése. Megszerkesztette világhírűvé vált torziós ingáját.
Az első méréseket az egyetem laboratóriumában, majd a Gellért-hegy tövében és a Ság hegy peremén (1891), valamint szentlőrinci házának udvarában végezte.
JÚLIUS 31. – A SEGESVÁRI ÜTKÖZET NAPJA, PETŐFI SÁNDOR HALÁLA – 1849
Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc végnapjainak egyik tragikus eseménye, hogy 1849. július 31-én Segesvár mellett felmorzsolódott az erdélyi hadsereg. Ebben a csatában tűnt el Bem József segédtisztje, Petőfi Sándor honvédőrnagy, a forradalom és szabadságharc akkor 26 éves költője is.
Úgy tűnik, hogy amíg minket levesz a lábunkról a kánikula, addig elődeink aktívan formálták a történelmünket.
Az együttlétünket az Önkormányzat támogatásával megvalósítandó programjaink időpontjainak egyeztetésével zártuk.
Kiss Júlia
közösségi civilszervező
Klubnap játékokkal
Az erzsébetvárosi klubnap azzal indult, hogy egyeztettük milyen programokkal tervezhetünk augusztusban. Többek között a zebegényi, magánkézben lévő hajózási múzeum ötlete került elő, mint valószínű program, valamint egy szabadtéri klubnap és egy hegyi kirándulás. A részletekről mindenkit tájékoztattunk, aki nem volt jelen és érintett lehet.
Ezt követően két kisebb előadást és két játékot próbáltunk ki.
Az első előadás témája a napozás volt, melyről az angyalföldi klubnapon is szó volt, de itt az előadás azért volt rövidebb, mert egy kvízjátékot is játszottunk, ami szintén a napozás témáját dolgozta fel.
A másik előadás a kvízjátékok történelmével foglalkozott. Azért merült fel ennek az előadásnak az ötlete, mert az erzsébetvárosi Lámpás Klub alkalmain rendszeresen kvízjátékokat játszunk és többünket elkezdett foglalkoztatni az a kérdés, hogy vajon honnan ered.
Megtudtuk, hogy nincs a kezünkben igazolható eredettörténet és csak az 1860-as évektől ismert maga a fogalom egyféle játék megnevezéseként. Feltehetően a kérdezni szó angol vagy latin formájából ered a megnevezés, de erre is több elképzelés él a köztudatban.
Az előadás felidézte azt is, hogy a kvíz nem csupán játék, hanem az oktatásban is használt egyféle teszt, melyet többen a dolgozat egyik formájaként is ismertünk az iskolai éveinkből. Egyik előnye, hogy az oktató gyorsan tudja javítani a válaszokat, így nagyobb mennyiségű osztályzatot lehet a használatával rövid idő alatt kiosztani. Ez az előny ugyanakkor hátrány is, mivel okkal érezheti lelketlennek a vizsgázó vagy a dolgozatot író személy ezt a fajta osztályzat-termelést.
Másik ismert felhasználási módszere a kvíznek a különböző személyiségtesztek, melyeket egyesek pszichológusoknál, mások meg online felületekről vagy újságokból ismerhetnek. Az más kérdés, hogy ezek eredménye mennyire vehető komolyan, de ebben nem is volt vita a megjelentek között.
Végül ismertebb magyar televíziós kvízjátékokat elevenítettünk fel, melyek népszerűek voltak. A népszerűségüket bizonyítja az is, hogy valamilyen módon mindenki ismerte ezeket. Szóba került, hogy egy későbbi klubnapon majd ezeket ki is fogjuk próbálni.
Végül a megszokott szójátékunk mellett kipróbáltuk a barkochba-játékot is, meglehetősen szűkített értelmezési tartományon belül. Megtudtuk a játékról azt is, hogy angol nyelvterületen 20 kérdésnek nevezik, mivel a megfejtők összesen ennyi kérdést tehetnek fel. Nem kizárt, hogy a szűkített értelmezési tartományt és a 20 kérdéses szabályt az egyik klubnapon mi is kipróbáljuk.
Reméljük, hogy hónapról-hónapra egyre többen tartanak velünk, mivel ahogy látható is, érdekes és szórakoztató alkalmaink olyan lehetőséget kínálnak, amely egyébként nem könnyen érhető el.
Jánosi Veronika és Molnárné Tóth Andrea
közösségi civilszervezők
A programjaink Erzsébetváros Önkormányzatának támogatásával valósulnak meg, melyért szeretnénk a köszönetünket kifejezni!
Klubnap a napozásról
A júliusi klubnapunk elején megbeszéltük az augusztusi programokat. Említettük a zebegényi kirándulásunk tervezetét is, miszerint közösen felkeresnénk egy magánkézben lévő hajózási múzeumot.
A fő témánk a napozás volt. Bevezetésképp mindenki beszélt a napozási szokásairól vagy az azzal kapcsolatos ellenérzéseiről. Utána egy kisebb történeti áttekintést hallgattunk meg a napozásról, mint szokásról.
Megismerhettük, hogy a napozás egy aránylag modern dolog. Ahhoz, hogy széles körben elterjedjen, szükség volt arra, hogy a városi lakosság aránya megnőjön a társadalmon belül, valamint ismert legyen a munkaidő és a fizetett szabadság intézménye. Ezek közvetett módon járultak hozzá ahhoz, hogy a napbarnított bőrszín divatba jöhessen és emberek tömegei kezdjenek kifeküdni a napra.
Azt is megtudtuk, hogy a barna bőrszín, mint divat, a társadalom tehetősebb rétegeinél jelent meg először, majd egyre többen kezdték el utánozni, így vált státusszimbólummá. A napozás aranykora az 1980-as évekig tartott, amikor egyre több bőrgyógyász mutatott rá arra, hogy a napozással nagyon óvatosan kell bánni. Ehhez hozzájárult az ózonréteg elvékonyodása is, így a napozás helyett a szolárium kezdett hódítani.
E mellett nem tűnt el a napozás sem teljesen, mert megjelentek az egyre erősebb és jobb fényvédő krémek, valamint számos tanács az ésszerű napozáshoz, nem mellékesen pedig a szolárium veszélyei is ismertté váltak. Ez a vita nagyon hasonlít a vaj és a margarin híveinek a csatájára, melyet csak alapos informálódás után lehet átlátni és megérteni az egyes oldalak gondolkodását. Példának említésre került, hogy amióta az emberek óvakodnak a napozástól, azóta megemelkedtek az olyan betegségek, melyeket a napon töltött idővel meg lehetne előzni. Ez rámutat arra, hogy önmagában a napsütés nem mindig ártalmas.
Végezetül egy figyelmeztetést hallhattunk arról, hogy mielőtt bármilyen egészséggel kapcsolatos döntést hoznánk, mindig szakértőnél informálódjunk, aki ismeri az egyéni állapotunkat, sajátosságainkat és soha ne akarjuk megspórolni magunknak a személyes kutatásba fektetett energiát, ha az egészségünkről van szó.
Mindent összevetve egy nagyon érdekes előadást hallgathattunk meg, mely nagyon sok kérdést megnyitott, melyekről szívesen elbeszélgettünk volna többet is, ha lett volna rá elég időnk. Azonban nem keseredtünk el, hiszen számos klubnap és program kínál alkalmat arra, hogy ezekre visszatérjünk!
Jánosi Veronika és Molnárné Tóth Andrea
közösségi civilszervezők
