2024. október 10-én, a Látás Világnapján (World Sight Day) a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikáján egy sajtóeseményen vett részt a VGYKE részéről Fodor Ágnes elnök. Idén a gyermekek látásának megőrzése és védelme állt a fókuszban. A Magyar Szemorvostársaság és a Nemzeti Programbizottság a Jó Látásért idén a gyermekek körében vészesen terjedő rövidlátásra, és ennek kapcsán a lehetséges tennivalókra kívánta felhívni a figyelmet.
Magyarországon az elmúlt évtizedben a rövidlátás előfordulása a fiatalok körében – 18–35 éves korcsoportban – elérte a közel 60%-ot (58,7%). Összehasonlításképpen, 1934-ben, illetve 1960-ban ez az érték még nem haladta meg a 7%-ot.
Ma már Magyarországra is jellemző, hogy a rövidlátás előfordulási gyakoriságának csúcspontja a húszas, valamint a hetvenes-nyolcvanas éveikben járó személyeknél van, de a fiatalkori előfordulás immár közel duplája az időskorinak.
látás Archives - Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete
Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete
LÁTÁS VILÁGNAPJA 2024 – SZEMÜNK FÉNYE: A GYEREK?
2024. október 10-én, a Látás Világnapján (World Sight Day) a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikáján egy sajtóeseményen vett részt a VGYKE részéről Fodor Ágnes elnök. Idén a gyermekek látásának megőrzése és védelme állt a fókuszban. A Magyar Szemorvostársaság és a Nemzeti Programbizottság a Jó Látásért idén a gyermekek körében vészesen terjedő rövidlátásra, és ennek kapcsán a lehetséges tennivalókra kívánta felhívni a figyelmet.
Magyarországon az elmúlt évtizedben a rövidlátás előfordulása a fiatalok körében – 18–35 éves korcsoportban – elérte a közel 60%-ot (58,7%). Összehasonlításképpen, 1934-ben, illetve 1960-ban ez az érték még nem haladta meg a 7%-ot.
Ma már Magyarországra is jellemző, hogy a rövidlátás előfordulási gyakoriságának csúcspontja a húszas, valamint a hetvenes-nyolcvanas éveikben járó személyeknél van, de a fiatalkori előfordulás immár közel duplája az időskorinak.
Boldogulás anyaként, avagy furcsa megállapítások a vakon történő gyermekvállalásról
Megjelent a Zéró látás, színes hétköznapok című videósorozatunk legfrissebb része YouTube-csatornánkon. Az alábbiakban részleteiben is ismertetjük (tartalom, stáblista stb.), ám ha ön azonnal szeretne rákattintani a videóra, íme: 21. rész: Boldogulás anyaként
Az előző részben a vak diákok iskolában való boldogulásáról vetettünk fel pár kérdést. Írás, olvasás, szemléltetés, eljutás az iskolába, segítség az iskolában. Ha ezekről osztályfőnöki órán is mesélünk például, a felnőttek is mindig nagyon figyelnek. Ha még nem találkozott ezzel a résszel és kíváncsi rá, akkor az alábbi hivatkozásra kattintva megtalálja a videót: Zéró látás, színes hétköznapok 20. rész: Tanulás iskolában
Hadd ajánljuk a lejátszási lista megtekintését is, ahol minden részt összegyűjtöttünk!
Miről szól a 21. rész?
A főszereplő egyik gyermekének születésnapja kapcsán elgondolkodik, eszébe jut sok minden, ami történt azóta, hogy a kisbabából már egy 14 éves nagylány lett az ünnepelt. Nem állta meg, hogy visszagondoljon a számára furcsa kérdésekre, kijelentésekre, melyet környezetétől kapott.
„Akarták ezt a gyereket”?
„De kár, hogy nem látod, milyen szépek a gyerekeid”!
„Kis gyerek kis gond, nagy gyerek nagy gond”.
„Milyen jó, hogy vannak gyerekeid, lesz, aki segít”!
Ezekre a kijelentésekre reagálva meséli el, mi az, ami örömet ad neki a gyereknevelésben, milyen akadályokkal találkozott már eddig, a teljesség igénye nélkül.
Mit adhat nekünk, vagy látó embertársainknak ez az epizód?
Bátoríthatja vak sorstársainkat, ha esetleg azon gondolkodnak, hogy merjenek-e gyermeket vállalni. Az édesanyák – független attól, hogy látnak, vagy sem – újra átélhetik szép pillanataikat, s elgondolkodhatnak ők is, vajon náluk ez hogyan is történt. Látó embertársainknak is mindenképp inspiráló és motiváló lehet. Egy jó beszélgetés alapjául is szolgálhat ez a rész. Nem csak baráti, családi körben, vagy klubon, de iskolások, felnőttek körében is, vagy egy szemléletformáló foglalkozás előtt is.
Kérjük, szóljon hozzá ehhez a videóhoz is!
Bátorítjuk önöket, hogy a YouTube hozzászólásoknál osszák meg velünk saját tapasztalataikat a témában! Ha valaki rátalál erre a videóra a későbbiek folyamán, s érdeklődne, akkor bizonyára elolvassa majd a hozzászólásokat is, amiből ő is tanulhat. A részek rövidsége okán nincs lehetőség mindent részletesen bemutatni, a hozzászólásokból viszont lehetőség nyílik mindannyiunk számára a történetek, tapasztalatok kiegészítésére. ilyen módon is hozzájárulhatunk egyesületünk szemléletformálómunkájához.
Képleírás és felirat
Felhívjuk vak érdeklődőink figyelmét, hogy ehhez a részhez is, mint mindegyikhez, képleírás is készült. Aki nem látja a videót, de szeretné tudni, hogy mi látható az elhangzó szöveg közben, megtudhatja. Ez a videó leírásában lesz megtalálható.
Hallássérült nézőinknek, akik látják elolvasni a feliratot, s nekik ez segítség, kontrasztos megjelenítéssel biztosítottuk azt.
Kérjük, ossza meg környezetével a videó linkjét!
Minden rész abból a célból is készül, hogy érdekes és hasznos információkat adjunk át szórakoztató, pozitív hangvételű rövid videók formájában azoknak, akik érdeklődnek a gyengénlátó emberek élethelyzete iránt. Bátran ajánljuk tehát tagtársaink látó barátainak, ismerőseinek, tanárainak, osztálytársainak, iskolatársainak, egyetemi hallgatóknak a sorozat minden eddigi részét is.
A jelenlegi rész stáblistája
Ötletgazda, szöveg, hangfelvétel és hangszerkesztés, forgatókönyv: Horváthné Dunaveczki Leona
Képi- és videóanyagok készítése, felkutatása, feliratozás, videó szerkesztése, képleírás: Karcub Katalin
Szöveggondozás és egyéb utómunkálatok: Duplinszki Katalin
Először Mészáros Ágnes, a VGYKE alelnöke köszöntötte a vendégeket, utána pedig bemutatta a VGYKE tevékenységét. Elmondta, hogy az Egyesület mennyi minden szolgáltatással áll a látássérültek rendelkezésére és ezekben mindig kiemelt szerepet kapnak a látássérült gyermekeket nevelő szülők. Felhívta a megjelentek figyelmét arra, hogy a VGYKE honlapján, a http://www.vgyke.com/tenni-tudunk-2/ oldalon, elérhető a „Tenni tudunk” nevet viselő projekt blogja, ahol nagyon sokféle hír és érdekesség elérhető már most is a projekttel kapcsolatban.
Ezt követően Illényi Eszter, a Látásvizsgáló Központ munkájáról tartott egy filmvetítéssel egybekötött előadást. Ebben elmondta a korai fejlesztés előnyeit, mellyel azt bizonyította be, hogy érdemes a lehető legkorábban kezdeni, mert nagyon sok hátrányt be lehet vele hozni az ép látású gyerekekhez képest. A filmben példákat láthattunk arra, hogy milyen módon kötik egybe a látással kapcsolatos feladatokat a mozgással és a hangokra való figyeléssel. Külön öröm volt számunkra, hogy a filmben szereplő egyik baba anyukája is jelen volt a találkozón.
Ezt követően a szülők tapasztalatcseréje következett. Elhangzott, hogy azt a traumát nem lehet teljesen feldolgozni amit egy szülőnek a gyermeke látássérülése okoz, de valamilyen módon együtt lehet vele élni. Ebben a sorstársi közösségek sokat tudnak segíteni.
Megtudtuk, hogy általában a szemészorvosok és a védőnők azok, akik a szülőket a Látásvizsgálóhoz és más fejlesztési lehetőségekhez irányítják. Az újra előkerült, hogy nagyon nehéz információkat szerezni és ezen a területen belül kellene valamit kezdeni.
Az is kiderült, hogy az a látássérült gyermeket nevelő szülő, aki maga is látássérült, komoly előnyben van, mert a saját tapasztalatának köszönhetően azonnal vagy hamarabb tudja, hogy melyik problémával merre kell menni. Ez is igazolja, hogy a látássérültek közösségszervezése nem hiábavaló, mert jól segíti az információcserét.
Erre jó példa volt, hogy amikor a mindennapi teendők megszervezése szóba került, a tapasztalt látássérült szülők sok-sok alkalmazható javaslatokkal álltak elő. Hallottuk például, hogy a letakart szem esetén a gyerekek leszedik a ragasztást és ennek kivédésére milyen megoldások működhetnek.
A beszélgetés során előkerült egy javaslat, amit a kerületi családjóléti szolgálat jelenlévő képviselője ajánlott fel. Újpesten minden olyan szakembert, aki része a gyermekjóléti jelzőrendszernek, a segítségükkel össze fogunk hívni és egy információs napot szervezünk nekik közösen. Ott mindaz előadásra kerül majd, ami a látássérült családok kerületi “jobb-létét” segítheti és bemutatkoznak majd azok a szervezetek, intézmények, akik támogatják őket. Ezzel az érzékelhető információhiány is enyhülne, valamint a különböző szolgálatok és kerületi intézmények további szakmai segítséget kaphatnak a munkájukhoz.
Nagy örömmel fogadtuk el ezt a felajánlást és várjuk már a jövő tavaszt, amikor ez a program megvalósulhat!
A hangulatra jellemző volt, hogy a rendezvény vége után még nagyon sokáig maradtak a szülők beszélgetni és mindenki gazdagabban és jobb kedvvel távozhatott.
Neumann Károly
Megtartottuk első Szülő Klubunkat
Röviddel fél 10 előtt Eleki Abigél, a Közösség Lámpása vezetője köszöntötte a vendégeket, majd röviden bemutatta a VGYKE tevékenységeit. Beszélt szolgáltatásainkról, terveinkről, de legfőképpen arról, hogy mennyire fontosnak tartjuk projektünk üzenetét, s azt, hogy a szakmai fórumok és a klubok segítségével különböző élethelyzetben lévő és más-más területeken dolgozó embereket ismertethetünk meg egymással. Abigél biztatta a szülőket, hogy bátran meséljenek, s osszák meg tapasztalataikat, ezzel is segítve másokon.
Ezt követően a körben ülő résztvevők egy pár soros bemutatkozással köszöntötték egymást. Jelen voltak szakmai gyakorlatukat végző egyetemisták, óvodapedagógusok, mentálhigiénés szakember, a Látásvizsgáló Központ képviselője, egyesületünk kollégái és természetesen a szülők.
Múlt héten indult blogunk, melynek bemutatására is sor került. A www.vgyke.com/tenni-tudunk-2/ oldalunkat igyekszünk megtölteni minden jóval; a vezetőség bemutatkozása mellett fő irányvonalunk az információátadás különböző szakmai és személyes beszámolók megosztásán keresztül. A blogon mindig nyomon követhetik a projekttel kapcsolatos aktuális híreket, elérhetőek meghívóink a soron következő eseményekre, valamint bébiszitter képzésünkről is olvashatnak. Ezen a felületen szeretnénk megosztani a látássérült(ként) gyermeket nevelő szülők tapasztalatait, mellyel talán segíthetünk majd a sok-sok kérdéssel küzdő friss szülőknek.
A blog bemutatása után Dobrik-Lupták Sára egy érdekes előadást tartott a Látásvizsgáló Központ munkájáról, hasonló prezentáció bemutatásával, mint amilyet már a Szakmai Fórumon is láthattunk, mégis volt új a nap alatt. Érdekesség például, hogy egy kisgyermek 5 éves korában éri el azt a szintet, amikor olyan élesen lát, mint egy felnőtt. Ebben a korban azt vizsgálják, hogy a baba korához képest mennyire lát jól. Szóba kerültek még a fejlesztési technikák, mint például a mozgásterápia és az úszás. A látássérült kisgyerekek mindennapos fejlődésébe a Látásvizsgáló által készített videókon keresztül nyerhettünk betekintést.
A következő órákban a szülők meséltek nekünk. Marianna és kisfia megrendítő élettörténetét hallhattuk. Beszélt halmozottan sérült gyermeke születéséről, fejlődéséről, óvodai életéről, ami folyamatos kérdéseket szült a hallgatóság részéről. Az óvónőkből álló három fős „csapat” érdeklődve próbálta magáévá tenni ezeket az újszerű információkat, melyeket reméljük, hogyha egyszer úgy hozza a helyzet, hasznosítani tudnak majd a gyakorlatban is. Marianna – aki egyébként új kolléganőnk, és az ügyfélszolgálatban erősíti a csapatot – örömmel osztotta meg velünk történetének írásos formáját is, amely ezen a linken olvasható.
A klubon megélt néhány óráról pedig így nyilatkozott:
„A lelki sérülések olyannyira meglátszódtak rajtunk, hogy bizony elpityeregtük magunkat saját és társaink beszámolói alatt.
A szakember és még a diákok is egymás után tették fel a kérdéseiket a szülőknek és a Látásvizsgáló Bizottságot képviselő szakembernek. Nagyon jó érzés volt, hogy őszinte érdeklődéssel fordultak felénk mindannyian.
Számomra nagyon érdekes volt, hogy a szülők közt azonnal egy láthatatlan kötelék jött létre. Egy olyan kapocs, amelyben benne van minden szomorúságunk és minden örömünk, amit a gyermekeinkért tettünk, teszünk. Nem csak a nehézségekről beszéltünk, hanem büszkén számoltunk be, hogy gyermekeink milyen eredményeket értek el eddigi életük során.”
Panka és Erika kolléganőnk is megosztotta velünk történetét. Panka maga is látássérült, Makuladegenerációval küzd, amely egy genetikai rendellenesség, s amit fia is örökölt. Kettőjük mindennapjairól, terveiről és küzdelmeiről hallhattunk.
Erika gyermeke látássérült, hol bánatban, hol örömben úszó pillanatokról számolt be, melyek különösen személyessé tették életmeséjét. Mindenkit megérintettek ezek a nem mindennapi történetek, amelyek közelebb hoztak egymáshoz minket.
Panka és Erika beszámolóját hamarosan olvashatják a blogon, addig is tekintsék meg Mariann klubról leírt élményeit teljes hosszában.
A következő Szakmai Fórumra és Szülő Klubra hamarosan sor kerül, eddigi sikereinken felbuzdulva pedig reméljük, hogy hasonlóan jól sikerülnek majd ezen alkalmak is. Szeretettel várjuk Önöket ezekre az eseményekre, ahol nagyszerű emberek, különleges élettörténetek, értékes pillanatok és vidám percek várják!
Tudásmegosztás, tapasztalatcsere és családias légkör: ez a „Tenni tudunk”!
Ivanova Daniela
Egészségpénztár – adójóváírás
Kép forrása: mindennapi.hu
„Pénztártagként jogosult minden forint után, amit egyénileg fizet be 20% adó-visszaigénylésre (évi maximum 150 000 Ft-ig, az adóévben levont szja előleg erejéig).
Az adó-visszatérítés összegét a NAV – ha Ön adóbevallásában rendelkezik erről – pénztári egészségszámlájára utalja majd vissza, így ezt az összeget újból felhasználhatja egészségcélú kiadásaira”
–tudhatjuk meg a Prémium Egészségpénztártól.
Az OTP Egészségpénztárt górcső alá véve láthatjuk, hogy kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatásokat is igénybe vehetünk adómentesen. Ezek a következőek:
Látássérült személyek életvitelét elősegítő szolgáltatás
Látássérült személyek életvitelét elősegítő szolgáltatás, mely a Braille írással készült könyvek, magazinok árának, a vakvezető kutyával összefüggő költségek támogatása, valamint vak pénztártag, vagy pénztártag vak közeli hozzátartozója részére hangoskönyv és elektronikus könyv vásárlásának támogatása lehet.
Egészségügyi ellátások
Ide tartozik például a fogászat, belgyógyászat, szemészet, bőrgyógyászat, szülészet, nőgyógyászat illetve a szűrővizsgálatok (melyek ellenértéke után további 10%-os prevenciós kedvezmény vehető igénybe), és az életmódterv.
Gyógyszerek
Magyar Gyógyszerkönyvben szereplő gyógyszerek, immunbiológiai készítmények, tápszerek, homeopátiás készítmények, gyógyvíz, gyógyiszap, egészségügyi hatóság által engedélyezett csecsemő- és betegápolási cikkek, gyógyvíz, gyógyiszap, valamint OGYI engedéllyel rendelkező termékek.
OÉTI által nyilvántartásba vett gluténmentes élelmiszerek
Egészségpénztáron keresztül is finanszírozható a gluténmentes élelmiszerek megvásárlása. Az elszámolhatóság az OÉTI honlapján nyilvántartásba vett, glutén-érzékenyeknek szánt speciális élelmiszerekre vonatkozik.
Gyógyászati segédeszközök
Közvetlen lakossági felhasználásra alkalmas ORKI, EMKI, CE minősítéssel ellátott orvostechnikai eszközök, gyógyászati segédeszközök, például: szemüveg, kontaktlencse, lázmérő, pelenka, cumi, vérnyomásmérő, vércukorszintmérő, gyógylábbeli, gyógymatrac.
Kieső jövedelem pótlása
Betegszabadság idejére járó távolléti díj, mely a táppénz/baleseti táppénz és a tag jövedelmének különbözete. Ezt a szolgáltatást kizárólag pénztártag veheti igénybe, a közeli hozzátartozók nem.
Otthoni gondozás
A helyi önkormányzat által kiadott működési engedéllyel rendelkező szolgáltató nyújthatja. Gyógytorna, gyógymasszázs és fizioterápiás kezelések
Milyen adókedvezményekkel számolhat a pénztártag a pénztári befizetéseknél?
„A pénztártag által (ha egy pénztártípus tagja) a befizetett tagdíj, az eseti befizetések, illetve az egyéni számlán jóváírt adomány együttes összegének 20%-a levonható a személyi jövedelemadóból. Az igénybe vett preventív szolgáltatások összege, illetve az egyéni egészségszámlán található összeg 2 évre lekötött része után további 10-10%-os SZJA kedvezményt vehet igénybe együttesen maximum 150 ezer forint összeghatárig” –írja az OTP.
A visszakapott látásról volt szó az újbudai klubdélutánon
A találkozó egyik kellemes meglepetéseként szolgált, hogy a megjelentek létszáma rekordot döntött. Annak is nagyon örültünk, hogy új tagtársakat köszönthettünk köreinkben.
Először megbeszéltük a közeljövő programjait (kirándulások, múzeum, színházi műhely), majd szóba kerültek a kerületi közlekedés nehézségei, mint például a komoly problémát okozó gyalogátkelő, amit a Tétényi út és az Etele út sarkán alakítottak ki. A csupán félig akadálymentesített forgalmas átkelőnél sajnos semmi nem jelzi a látássérültek számára, hogy hol van a járda és az úttest határa. E mellett a gyalogosátkelő lámpa sem ad hangjelzést, így az önállóan közlekedő vakok számára ez egy elkerülhetetlen és nagyon veszélyes útszakasz.
Etele út és Tétényi út sarok
Másik problémaként merült fel, hogy az első ajtós felszálláskor a bot nélkül közlekedőknek igazolványt kell mutatni, ami viszont a kapaszkodást nehezíti. Ezt a problémát a jelenlévők körjelvényekkel javasolták megoldani, mely a Láthatár boltban is megvásárolható.
Összejövetelünk fénypontja Galamb Rita tagtársunk beszámolója volt. Amikor az első klubra eljött, meglepett minket azzal, hogy vakként és kerekesszékesként érkezett, illetve csak az egyik kezét tudta használni. Ennek következtében egyetlen kézzel, egy időben végezte a kerekesszék irányítását, és az út bottal történő pásztázását. Az akkor okozott meglepetésünket azonban jóval felülmúlta az, amit most mondott el nekünk.
Pár héttel ezelőtt az egyik zebrás kereszteződésnél próbált átmenni a kerekesszékkel, amikor egy autó majdnem elgázolta. Rita nagyon megijedt az elkerülhetetlennek tűnő balesettől, és az ijedtség hatására helyreállt a látása! Mindez annak ellenére történt, hogy jó pár hónapja egy orvosi szakvélemény elhaltnak minősítette a látóidegeit.
Ő maga így nyilatkozott a látásának a visszanyerése felett érzett öröméről:
„Nagyon örülök minden szépnek, amit látok, lehet az egy falevél is! Vágyam, álmom egy fényképezőgép, hogy azt a sok szépet, amit látok lencsevégre kapjam, megörökítsem.”
A Rita által megélt élményről olyannyira érdekes beszélgetést folytattunk, hogy nem vettük észre mennyi az idő és a megbeszélthez képest jócskán tovább maradtunk.
A jövő hónapban úgy tervezzük, hogy a sakkról fogunk beszélgetni, sőt, ki is fogjuk próbálni, méghozzá egy nagyon kellemes meglepetésvendég társaságában.
A pontos időpontról és helyszínről itt, honlapunkon adunk majd tájékoztatást.
Mindenkit szeretettel várunk!
Neumann Károly a XI. kerület közösségi mentora
Vak hal segíthet a látássérült embereknek
Kép forrása: hemis.fr/Dirscherl Reinhard
A Minnesotai Egyetem kutatói, Suzanne McGaugh vezetésével tanulmányozták a mexikói tetra (Astyanax mexicanus), egy maximum 12 centiméteresre megnövő hal vak barlangi formájának genomját. Kiderült, hogy a hal szemfejlődésért felelős genomszekvenciája hasonló az emberéhez, és ezért ideális alany a tanulmányokhoz, mert a róla szerzett tudás közvetlenül alkalmazható az emberi egészségügyi problémák esetében, írják a szerzők a Nature Communications legújabb online kiadásában.
A barlangi vakhalnál több jellegzetesség ismételten és egymástól függetlenül alakult ki az evolúció folyamán. Ezek közé tartozik a szem elcsökevényesedése, a pigmentvesztés, a megnövekedett méret, az ízlelőbimbók számának változása és a viselkedés megváltozása. A kutatók azt tanulmányozták, hogyan alkalmazkodott az élőlény a barlangi környezethez, és mely gének vesznek részt a tulajdonságok megváltozásában.
McGaugh és a világ több intézményéből verbuválódott munkatársai először határozták meg egy barlangi vakhal, az Astyanax mexicanus genomját. A munka többek közt azért jelentős, mert megkönnyíti az ismételt evolúció útvonalainak további tanulmányozását, s ez elősegíti egyes emberi betegségek kialakulásának jobb megértését.
A kutatók ismétlődő elemeket fedeztek fel a barlangi hal genomjában. Ezeket más hasonló fajok genomjával összehasonlítva képesek voltak létrehozni a barlangi hal különleges tulajdonságaiért felelős gének listáját.
„E tulajdonságok közül sok igazán fontos az emberi egészség szempontjából” – mondta McGaugh. Ilyen például a hal szemének eltűnése, amely olyan emberi betegségekkel lehet analóg, amilyen a retinadegeneráció.”
A kutató azt is hozzátette, hogy a kutatás az alvászavarok modellezéséhez is segítséget adhat, mivel a barlangi vakhal csak negyedannyit alszik, mint a felszíni rokonai.
Egy évtizede Montalcini azt is leírta, hogy az NGF a keringéssel eljut az egész szervezetbe, és részt vesz a homeosztázis fenntartásában. Állatkísérletekben akadályozza a neurodegeneratív betegségek kialakulását, támogatja a mielinhüvely regenerálódását. Az NGF-jelátvitel zavara valószínűsíthetően közreműködik számos idegrendszeri és pszichiátriai betegség létrejöttében (pl. demencia, depresszió, szkizofrénia, autizmus, Alzheimer-kór). Az inzulinotrop, étvágycsökkentő, angiogenikus és antioxidáns tulajdonságokkal is bíró NGF működészavarának szerepét kimutatták kardiovaszkuláris betegségek kialakulásában (a koszorúserek szklerózisa, 2-es típusú cukorbetegség, metabolikus szindróma, elhízás).
Olasz kutatók fedezték fel azt is (Enzo Emanuele és munkatársai), hogy az NGF szintje a szerelmesek vérében megemelkedik, majd kb. 1 év elteltével visszatér a normális szintre. Rita Montalcini 2009-ben, 100-ik születésnapján – ő volt az első Nobel-díjas tudós, aki megérte a centenáriumát – elmondta, hogy napi rendszerességgel használ NGF-készítményt szellemi frissességének megőrzésére – szemcsepp formájában.
Forrás: Medical Tribune
Gyógyítás után akadozik a rehabilitáció
Forrás: www.hazipatika.com
A látássérültek csupán negyede tagja valamely érdekvédelmi egyesületnek, amelyekből megyénként egy, Budapesten pedig kettő működik. Közülük az egyik a Vakok és Gyengénlátók Hermina Egyesülete.
– Az utazási kedvezmény és a fogyatékossági támogatás egyedi elbírálás alapján jár, de aki vak, az biztosan megkapja – tudjuk meg Borai Botondtól, a Hermina elnökétől. A szervezet hat munkatársa folyamatosan járja a főváros és Pest megye szemészeti rendelőit, ahol arra kérik a dolgozókat, adják át tájékoztató füzetüket látássérült betegeiknek. Az egyesületnek egyébként csak az lehet tagja, akinek látáscsökkenése a Maschke-táblázat szerint eléri vagy meghaladja a 67 százalékot.
Sok látássérült már a háziorvosnál is nehézségekkel találja szembe magát, amikor a támogatáshoz szükséges négyoldalas nyomtatvány kitöltésére kéri a doktort.
– Tagjaink tíz százaléka reklamált ilyen esetek miatt, volt, akit elküldtek a rendelőből, és nekünk kellett telefonon megkérni az orvost, hogy végezze el a feladatát – folytatja az elnök, s mindjárt hozzáteszi, hogy a legkevesebb panasz a szemészekre van. Borai Botond azt mondja, ha lenne lehetőségük, valamennyi egészségügyi intézményben tartanának olyan érzékenyítő tréningeket, mint az Óbudai Rendelőintézetben, ahol a szakorvosoknak igyekeztek megtanítani, mit tegyenek azért, hogy a vak és gyengénlátó betegeik biztonságban érezzék magukat a kezelések alatt.
Az orvos sem tudja, mit kezdjen velük
Minden egészségügyi intézményben kötelezővé tenné a kiscsoportos érzékenyítő tréningeket Kroll Zsuzsanna, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének (MVGYOSZ) szakmai vezetője.
– Sem az orvosokat, sem a szakdolgozókat nem tanítják meg, hogyan kell segíteni a fogyatékosokat az ellátáskor – mondja Zsuzsanna, aki születésétől fogva aliglátó. – Talán ők is úgy érzik, hogy tudniuk kellene, hogyan viselkedjenek velünk, és ahelyett, hogy kérdeznének, megpróbálnak nagyon magabiztosnak tűnni, amivel nem sokat javítanak a helyzeten. Velem például volt, hogy hangosan és artikuláltan kiabáltak, szólnom is kellett, hogy nem siket vagyok, hanem vak.
A kiscsoportos érzékenyítő tréningeken Kroll Zsuzsanna interaktív helyzetekben mutatja be, mit él át egy vak ember, és milyen megoldási modelleket használhat adott szituációban a látó partner, legyen családtag vagy dolgozzon akár az egészségügyben, oktatásban. Zsuzsanna azt mondja, nem ad kész kliséket, inkább azt szeretné, ha az egy-három napos tréningek után a résztvevők átgondolnák, mit hittek korábban a vakokról, és ahhoz képest mit tapasztaltak.
Forrás: videoklinika.hu
Többre képesek, mint gondolnánk
A legáltalánosabb vélekedés, hogy a vakok jobban hallanak, nem igaz, viszont a hangokból olyan következtetéseket vonnak le, amit egy látó is megtehetne, csak nincs szüksége rá.
– Az informatikában azért annyira sikeresek a vakok, mert nem egérrel, hanem billentyűkombinációkkal dolgoznak, a hangokra pedig azonnal reagálnak, ezért gyorsabban használják a számítógépet – mondja a Hermina Egyesület elnöke, és hozzáteszi, ezt csak lassan fedezik fel a látó munkahelyek. Bár javul a statisztika, mindössze a látássérültek öt-tíz százaléka dolgozik rendszeresen.
– Egy születésétől vak embernek több évtizedes gyakorlata van, következésképpen sokkal több mindent tud elvégezni, mint azt egy látó feltételezi – folytatja Zsuzsanna, és egyetért ezzel a pécsi Világ Világossága Alapítvány alapító elnöke, dr. Sebestyén Ibolya is, aki 1987 óta foglalkozik vakok és gyengénlátók oktatásával, szakképzésével, rehabilitációjával.
– Egy sérült tanuló szakképzése egymillió forint évente, ezt követően pedig nem forszírozzuk, hogy dolgozzanak – mondja a szemész-gyógypedagógus. – A munkaerőpiac jobban tudná hasznosítani ezeknek az embereknek a tudását, csak több olyan ösztönző kellene, amivel a munkavállalás irányába tereljük őket. Bár jobb a támogatások aránya, mint volt, egyelőre a sérült ember még mindig jobban jár, ha fel sem kel az ágyból. Komplex egészségügyi, oktatási és foglalkoztatási habilitációra és rehabilitációra lenne szükség.
Forrás: www.patikamagazin.hu
Elemi rehabilitáció
Az országban egyre több rehabilitációs központban kaphatnak segítséget a rászorulók. Budapesten ilyen a Vakok Elemi Rehabilitációs Csoportja (VERCS), amely a Vakok Állami Intézetében (VÁI) működik; itt és Tatán állami forrásból fejlesztenek. Az elemi rehabilitáció egyik része a fehér bot használatának oktatása.
– Ingyenes mobilitástréningjeink a sérültek önállóságát, társadalmi integrációját segítik. Az önálló közlekedés egyik biztosítéka a vakok számára a fehér bot, amelyet sokan technikai tudás hiányában vagy rosszul értelmezett hiúságból nem használnak – mondja Sebestyén Ibolya. – Korábban a szabályok szerint csak tizennyolc éves kortól taníthattuk a segédeszköz használatát, ma már a hatévesek kezébe adjuk a megfelelő fehér botot, egy-két év után ennek segítségével szükséghelyzetben már közlekedni is tudnak.
Hasonló tréningeket a VERCS is kínál, ahol a magyar technikákat tanítják, míg Sebestyén doktornő a Nyugaton nemzetközileg elismert és kidolgozott módszerekkel dolgozik. Elmondja azt is, volna mit javítani az itthon forgalmazott fehér botok minőségén is, elérhetők jobb típusok is, azonban ezeket nem mindenki tudja megfizetni, mert a tb-támogatás nem mindegyikre, vagy csak részlegesen jár. Pedig nem mindegy, hogy az eszköz milyen hosszúságú, anyagú, flexibilitású. A szakember hozzáteszi azt is, a fehér bot megfelelő technikai használata önmagában nem elég, a mobilitástréningen megtanítják más érzékszervi kompenzációs mechanizmusok, a szaglás, hallás, bizonyos esetekben ízérzékelés használatát a mindennapi közlekedésben és feladatellátásban.
Forrás: infovilag.hu
Szintén a látássérültek elemi rehabilitációjának része a kutyás közlekedés oktatása, ezzel foglalkozik dr. Mezősi Tamás, a Baráthegyi Vakvezető és Segítő Kutya Iskola Alapítvány kuratóriumi elnöke.
– A vakvezető kutyák kiválasztása és kiképzése, a felhasználók vizsgára való felkészítése, az éveken át tartó klienskísérés és a kutyák állatorvosi költsége a várhatóan 10 évnyi szolgálati idejük alatt nagyjából kétmillió forintos költség – mondja a rehabilitációs tanár. – A kutyák kiképzése kölyökkorban, komoly tréningjük másfél éves korban kezdődik, a lemorzsolódás ezalatt 50 százalékos. A kutya és az ember között kialakuló komplementer kooperációban a kutya azokat és csak azokat a funkciókat veszi át, amelyekben ő jobb, miközben meghagyja az alapvető irányítást a gazdának. A közlekedéssegítés legkiválóbb eszköze a vakvezető kutya, ami viszonylag drága és kevés van belőle; a látássérültek egy százaléka él segítő kutyával, ami lehetne több Mezősi Tamás szerint, aki amúgy is úgy véli, nem kielégítő a vakok és gyengénlátók rehabilitációs ellátottsága.
– Jelenleg csak Budapesten, később Tatán lesz elérhető világszínvonalú bentlakásos rehabilitáció, de a milliárdos beruházások után is csupán néhányszor tíz főt tudnak majd befogadni évente. A régiós központokban található, részben civil, részben állami működtetésű oktatási pontok finanszírozása viszont hullámzó, több közülük a bezárás határán áll, így az évente többezernyi ambuláns és otthon tanítást igénylő eset jelentős része ellátatlan marad.
Vakvezető kutyák képzésével három helyen foglalkoznak az országban, ami a szakember szerint kevés, viszont a magyar szabályozásra büszkék lehetünk, mert nemzetközi összehasonlításban is példamutató, ahogyan a kimeneti oldalról korlátozza a tevékenységet. A képzőhelynek garantálnia kell, hogy a látássérült kutyájával együtt teljesíti az előírt, szigorú vizsgát, amire csak úgy lehet felkészülni, ha a kliens komoly rehabilitációs képzést kapott.
Adnak, de el is vettek
A többi közt a Vakok Állami Intézetének felújítására és egy tatai, negyvenfős bentlakásos intézet fejlesztésére fordítják annak a 2,5 milliárdos kormányzati támogatásnak a döntő többségét, amelyet a hazai vakok és gyengénlátók rehabilitációjára szánnak. Emellett húsz állami alkalmazásban álló utazó tanárra futja belőle. Az öt évvel ezelőtt még több mint hétszázmillió forinttal finanszírozott civil regionális szolgáltatási központok mára mintegy százmillió forintból gazdálkodnak összesen, vagyis intézményenként 15 millió alá csökkent az éves büdzséjük.
Forrás: www.trophosan.hu
Ajánlás van, protokoll nincs
A Szemészeti Szakmai Kollégium 2010-ben készítette el a „Felnőttkorban látássérültté vált személyek rehabilitációjáról” szóló szakmai protokollját több, a területen tevékenykedő szervezet bevonásával. Az orvosok előtt jobbára ismeretlenek voltak az elemi rehabilitáció nyújtotta széles körű lehetőségek, pedig Mezősi Tamás szerint a kezelőorvosnak döntő szerepe van abban, hogy mihamarabb a megfelelő rehabilitációs központ felé irányítsa a beteget, ahol segítenek alkalmazkodni a megváltozott állapothoz, elsajátítani a segédeszközök használatát, és kialakítani az új élethelyzetnek megfelelő életmódot. A komplex, átfogó szolgáltatás történhet ambuláns, bentlakásos, illetve otthon tanításos formában. Az intézményekben a pácienseket megtanítják tájékozódni, közlekedni, oktatják a tapintható írást és olvasást, valamint a kommunikációs és számítástechnikai eszközök használatát.
Mivel a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) 2013. december 31-ével valamennyi protokollt visszavonta, így az irányelv jelenleg csak szakmai ajánlásnak minősül, alkalmazása nem kötelező.
Okostelefon tb-re?
Egy jó minőségű színfelismerő készülék harminc–százezer forintba kerül, ugyanez az alkalmazás okostelefonra kétezer forint. Létezik pénzolvasó applikáció, van karakterfelismerő program, ami hallhatóvá teszi a leveleket, egy másik a jegyzetírásban segít. A közlekedésben a navigációs programok javítják a vakok esélyegyenlőségét. Kroll Zsuzsanna azon dolgozik, hogy sorstársai tb-támogatott segédeszközként jussanak okos telefonhoz, amelyre sok olyan alkalmazás tölthető le, ami a mindennapi életüket megkönnyíti, önállóságukat növeli. Kérdés, hogyan lehetne egy ilyen támogatási rendszert ellenőrzés alatt tartani, hiszen okos telefont mindenki szeretne, fehér botot viszont lényegesen kevesebben.
Hányan érintettek?
A Központi Statisztikai Hivatal 2011-es adatai alapján a gyengén-, illetve aliglátók közel 74 ezren vannak, ami a népesség 0,74 százalékát jelenti. A 9054 vak között többen vannak a nők (4790 fő). A látás- és hallássérült siketvakok száma 3262. A fogyatékkal élők több mint 70 százaléka 50 évesnél idősebb. Valójában ennél sokkal több a látássérült, az idősek 80 százaléka ugyanis gyengénlátó, csak nem tud róla.
A fehérbot a vakok utcai közlekedésének közismert és elengedhetetlen segédeszköze. Alkalmazásának gondolata a francia Guilly d’Herbemont grófnőtől származik. A párizsi utcán sétálgatva többször megfigyelte a nagy jármű és személyforgalomban félénken és bizonytalanul közlekedő vakok állandó veszélyeztetettségét. A 20-as évek végén Párizs forgalma egyre fokozódott, s ezáltal a vakok veszélyeztetettsége is egyre inkább növekedett. A vakok megsegítésének lehetőségét megtárgyalta az édesanyjával, aki nem értett egyet lánya igyekezetével, és inkább irodalmi művek Braille rendszerű átírását javasolta a lányának, amely igen divatos tevékenység volt a magas társadalmi rétegek hölgyeinek körében.
A kérdéssel mégis tovább foglalkozva egy könnyen felismerhető eszköz kézben hordásának a gondolatát vetette fel. Így jutott a “fehérbot” használatának szükségességéhez, amelyet úgy a járművek vezetői, mint a gyalogosok távolról felismernek és tudják, hogy közöttük vak ember közlekedik. Használata fokozatosan terjedt el Európában és csaknem az egész világon.
Információink körülbelül 90%-át vizuális élményeinkből nyerjük, így természetes, hogy csak nagyon nehezen tudjuk elképzelni, miként lehet a kép, a látvány, azaz a látás nélkül létezni. Még a szótól is elborzadunk: vakság. Áltapintatból a vak embereket elneveztük világtalanoknak, pedig nem szeretik ezt a titulust (az ő világuk fantáziára utaltabb, mint látó társaiké), ahogy elutasítják a szánalmat is. Helyette értelmes segítségre várnak, hogy tanulhassanak, dolgozhassanak, gyermekeket nevelhessenek, és hasznosan élhessék le az életüket. A társadalom szemlélete lassacskán változik a vak és gyengénlátó emberek irányában, de sok még a tennivaló mindkét fél részéről annak érdekében, hogy az esélyegyenlőség maradéktalanul megvalósuljon. A nem látó ember ugyanolyan értékű személy lehet, mint bárki más. Tudása, kultúrája, előadókészsége ugyanolyan, illetve lelkileg néha több is, mint egy látó emberé. Ma már egy megfelelő program segítségével ugyanúgy használ számítógépet a nem látó ember is, egyetemekre, főiskolákra járnak a tehetséges tanulók. Ezen a napon, október 15-én fennhangon mondjuk: ne sajnáljanak, segítsenek minket.
Magyarországon évente több, mint hatezer ember veszíti el a látását, ugyanakkor odafigyeléssel, rendszeres szűréssel mintegy 4000 ember szeme világa megmenthető lenne. A szemünk fénye az egyik legértékesebb kincsünk, amelyet óvni kell, sokan azonban csak akkor érzik a fontosságát, amikor már a szemük egészsége károsodott.
A Földön minden ötödik percben megvakul egy felnőtt, minden percben egy gyermek. Ha a vakok száma a korábbi ütemben gyarapodna, 2020-ban elérné a 75 milliót. A WHO adatai szerint a világban 285 millió ember szenved látáskárosodásban, 39 millió a vakok, 246 millió a gyengén látók száma, ebből 19 millió gyermek látáskárosodott. A szembetegségek 90 százalékban a fejlődő országok lakóit sújtják, amely elsősorban a szegénység okozta vitaminhiánnyal, illetve a szemüveg és az orvosi ellátás hiányával magyarázható. Felmérések bizonyítják, hogy az emberek több mint 50 százalékának volna szüksége valamilyen látáskorrekcióra. A gyermekek esetében is riasztó adatokról beszélhetünk, közel 30%-a küzd valamilyen látásproblémával. A jó látás elengedhetetlen a fejlődésükhöz, hiszen a tanult információik 80%-a a látásukon keresztül jut el hozzájuk. Ha a családban magas fokú a rövidlátás vagy távollátás, illetve előfordult cukorbetegség vagy öröklődő szembetegség, fokozottan ajánlott a rendszeres szemészeti szakvizsgálat.
Nagyon nagy hangsúlyt kell fektetni a gyermekkori vakságra, amelynek leggyakoribb oka hazánkban a koraszülöttek éretlenségéből eredő retinopátia (ROP). Ugyanakkor megfelelő szűréssel és kezeléssel, szemfenéki lézertechnikával a vakság megelőzhető. Magyarországon a koraszülött intenzív osztályokon a 32 hét előtt született, vagy az 1500 gramm súly alatt világra jött kisbabák szemészeti szűrése évek óta kötelező. Ennek ellenére mégis nagy számban fordul elő a gyermekkori vakság, amely lényegesen csökkenthető lenne egy országos telemedicinális ROP szűrési rendszer működtetésével – hangsúlyozta dr. Németh János a Magyar Szemorvostársaság alenöke, a Semmelweis Egyetem egyetemi tanára.
A klub vezetői Domoszlai János és Csondor Tímea voltak, a rendezvényen 10 tag vett részt.
Előadást tartott Dr. Kiss János, a Gödöllő és Térsége Látássérültjeinek Egyesületének (GÖTLE) elnöke. Az előadást – melynek témája a látás és a látásvesztés okai voltak – figyelemmel követték végig a tagok.
A klubnap szervezésekor figyelembe vettük, hogy október a látás hónapja, így esett erre a témakörre a választásunk. Talán pont eme okból kifolyólag ez az alkalom jóval hosszabbra sikeredett, mint az eddigiek és különlegessége abban rejlett, hogy a tagok ezúttal nem kérdeztek, hanem inkább a látásvesztéssel kapcsolatos tapasztalataikat mondták el.
Remélem, hogy még több színvonalas előadásban lehet részünk, illetve a jövőben egyre több érdeklődő figyelmét sikerül felkelteni.
