Augusztus elején nem hagyományos kölyöktalálkozót tartottak a Baráthegyi Vakvezető Kutya Iskola és Alapítvány kiképzői.
Kölyöknevelőik találkozhattak azokkal a látássérült emberekkel, akik már vakvezető kutyával élik a napjaikat.
A VGYKE-ben is 4 kutyás közösségi civilszervező munkáját segítik a kutya iskola által kiképzett kutyák.
Fotó: Baráthegyi Vakvezető Kutya Iskola
A találkozót a Hajógyári-szigeten rendezték meg, és a hőség ellenére is sokan eljöttek, hogy egy kicsit beszélgethessenek, tapasztalatot cseréljenek.
Vakvezető kutyáink és a tanulók is jól érezték magukat. Futkároztak, fogócskáztak, botokkal játszottak.
Az eredeti terv szerint a kutyák egy közös úszással ünnepelték volna a találkozást, de sajnos éppen akkor haladt át a Dunán egy szennyeződés. Kutyáink egészsége érdekében az úsztatás most elmaradt. A vakvezető kutyák és a tanulók is elég ismertek kreatív helyzetmegoldó képességükről, így amint találtak egy nagyobb pocsolyát, vagy egy sárosabb részt, ők azonnal dagonyázni kezdtek.
Fotó: Baráthegyi Vakvezető Kutya Iskola
Örültünk, hogy végre találkozhattunk és megismerhettük a tanuló kutyusokat és nevelőiket.
Köszönjük a Baráthegyi Vakvezető Kutya Iskola kiképzőinek a lehetőséget, hogy egy tartalmas szombat délelőtti programot szerveztek.
Mészáros Ágnes Pesa Anna Mária Kiss Márta Tanai Csaba
VGYKE Közösségi civilszervezők
látássérült Archives - Oldal 113 a 364-ből - Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete
Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete
Vakvezető kutyák a Hajógyári-szigeten
Fotó: Baráthegyi Vakvezető Kutya Iskola
Augusztus elején nem hagyományos kölyöktalálkozót tartottak a Baráthegyi Vakvezető Kutya Iskola és Alapítvány kiképzői.
Kölyöknevelőik találkozhattak azokkal a látássérült emberekkel, akik már vakvezető kutyával élik a napjaikat.
A VGYKE-ben is 4 kutyás közösségi civilszervező munkáját segítik a kutya iskola által kiképzett kutyák.
Fotó: Baráthegyi Vakvezető Kutya Iskola
A találkozót a Hajógyári-szigeten rendezték meg, és a hőség ellenére is sokan eljöttek, hogy egy kicsit beszélgethessenek, tapasztalatot cseréljenek.
Vakvezető kutyáink és a tanulók is jól érezték magukat. Futkároztak, fogócskáztak, botokkal játszottak.
Az eredeti terv szerint a kutyák egy közös úszással ünnepelték volna a találkozást, de sajnos éppen akkor haladt át a Dunán egy szennyeződés. Kutyáink egészsége érdekében az úsztatás most elmaradt. A vakvezető kutyák és a tanulók is elég ismertek kreatív helyzetmegoldó képességükről, így amint találtak egy nagyobb pocsolyát, vagy egy sárosabb részt, ők azonnal dagonyázni kezdtek.
Fotó: Baráthegyi Vakvezető Kutya Iskola
Örültünk, hogy végre találkozhattunk és megismerhettük a tanuló kutyusokat és nevelőiket.
Köszönjük a Baráthegyi Vakvezető Kutya Iskola kiképzőinek a lehetőséget, hogy egy tartalmas szombat délelőtti programot szerveztek.
Mészáros Ágnes Pesa Anna Mária Kiss Márta Tanai Csaba
VGYKE Közösségi civilszervezők
Sajtóközleményt adtunk ki az új filmünkről
2021. augusztus 23-án újabb sajtóközleményt jelentettünk meg „Filmen a látássérült diplomások és a segítés módozatai” címmel. Ajánljuk a film megtekintését annak, aki még nem látta! Egy ismerős hangtól hallhatjuk a narrációt, aki nem más, mint a közkedvelt Pille Pál Zsolt.
A VGYKE és a Pinceszínház együttműködési megállapodása értelmében az egyesület tagjai 50%-os kedvezménnyel tekinthetik meg a színház előadásait a 2020-2021-es évadban.
Előadás a Bakáts feszt keretében: „Jövőre, veled, ugyanitt”
Helyszín: Pinceszínház (1093 Budapest, Török Pál u. 3.)
Időpont: 2021. augusztus 29. (vasárnap) 19:30
Jegyár: 1000 Ft
Ha felkeltettük érdeklődésüket, egyeztetni az alábbi elérhetőségeken tudnak:
Klubtagjainkkal augusztus 16-án ellátogatunk a Fővárosi Állat- és Növénykertbe, ezért előtte online klubunkon az Állatkert történetéről beszélünk, és bemutatjuk az állatkert épületeit, elérhetőségét, egy kis ízelítőként a program előtt.
Országtorta 2021 – élmények a gasztronómia jegyében
Kedves Klubtagok és Érdeklődők!
Nagy szeretettel hívunk meg Mindenkit a XIII. és a XVI. kerületi lámpás-klub augusztusi külsős programjára, mely keretein belül egy különleges gasztronómiai élményre invitáljuk meg a kedves érdeklődőket.
A 2021-es év országtorta versenyének győztese egy XVI. kerületi cukrászda, a Habcsók cukrászda egyik cukrászkülönlegessége lett. Mi pedig közösen felkerekedünk és megkóstoljuk ezt az ínyencséget, mely a Napraforgó névre hallgat.
Helyszín: Habcsók cukrászda – 1165 Budapest, Újszász u. 45/b.
Időpont: 2021. 08. 30. 16:00
Találkozó: 15:30-kor az Örs vezér téren a kürtőskalácsos előtt
Visszajelzését várjuk a részvételről, illetve amennyiben segítségre van szüksége (kíséret stb.) a megjelenéshez, a lenti elérhetőségünkön jelezheti.
Kollárszky Boglárka,Aranyiné Kmett Olga és Istók Imola
Közösségi Civilszervezők
Rákosmente Lámpásai 2021. augusztus 10-én tartották meg soron következő online klubnapjukat, amelyre meghívták dr. Kiss Jánost, hogy a tavaszi, ill. a tavalyi alkalomhoz hasonlóan most is adjon felvilágosítást a tagoknak a 3. oltással és a 4. hullámmal kapcsolatban.
Mint hallható volt, mindenképpen szükséges és ajánlott az emlékeztető oltás. Már most célszerű zárt térben és járműveken maszkot viselni, bár nem kötelező. A doktor úr az újabb járványhullámot szeptember elejére, vagy legkésőbb szeptember közepére prognosztizálta.
János távozása után a tagok hallhattak a XXI. Keresztúr nevű települések találkozójáról, melynek Rákosmente a házigazdája. A hagyományoknak megfelelően a napot Jana fejezte be, aki zenei alapra játszott, és énekelt perui dallamokat.
Acsay Péter és Krayné Faragó Zsuzsanna
Közösségi civilszervezők
Narráció 47
Nagy Sándor: Szent várakozás (1904) Gödöllői Városi Múzeum
Gödöllőn nem csak a Királyi Kastély rejt kincseket, hanem a Városi Múzeum is. Az 1760-as években épített fogadó egykori épületében található múzeum elődjének az 1952-ben alapított helytörténeti szakkört tekinthetjük. 1978-ra már Helytörténeti Gyűjtemény rangra emelkedett és 1988-ban már múzeumi rangot is kapott az intézmény. Jelenleg az időszaki kiállítások mellett négy állandó kiállítása is van a múzeumnak. A Gödöllő város történetével foglalkozó tárlat, a Gödöllői Tájvédelmi Körzet értékeit bemutató kiállítás, a magyar cserkészmozgalom történetét tolmácsoló anyag és a híres gödöllői művésztelepről szóló tárlat. Ez utóbbiról választottunk erre a hétre műtárgyat, a művésztelep egyik meghatározó személyiségének, Nagy Sándornak a Szent várakozás című 1904-ben készült festményét.
A fekvő formátumú kép egy bensőséges családi jelenetet örökít meg. A helyszín egy szobabelső, amibe egy óriási, a kép felső felét kitöltő üvegablakon keresztül árad be a fény. Az ablak párkányán kecses fémvázas lámpa, állványra felfuttatott virágok láthatók. Ezek az állványok az úgynevezett viráglétrák, amelyek a Dunántúli népi hagyományban találhatók. Az íves tetejű, hajlított fából készült tárgy a futó növények támasztására szolgált. A falon tükör, a tükör előtt kis asztalka áll. Valamennyi tárgy gondosan megtervezett és elkészített, a praktikusságot szem előtt tartó használati tárgy, stílusukban a népművészet jegyeit viselik.
Az ablak előtt egyszerű fa asztal két székkel, virággal és az asztalra hanyagul rádobott fehér textillel. Talán a ház asszonya dobta le, amikor megpillantotta a látomást az ablakon keresztül. Fehér színnel megfestett, halovány szárnyas angyalt láthatunk, aki két kezével egy meztelen csecsemőt emel fel. Ezt a tüneményt nézi a férfi, gyengéden átkarolva mellette álló felesége vállát. A férfi egyszerű paraszti öltözéket visel, hosszú ujjú kék ingéhez vöröses barna nadrágot öltött magára. Arcán gondosan ápolt, de hosszú szakáll. Vonásaiban a festőt, Nagy Sándort ismerhetjük fel. Az előtte álló nő hosszú barna haját lágy kontyban fogta össze a tarkóján. Az ő öltözéke is egyszerű. Fekete hosszú ujjú blúzát egyszerű fehér csipkegallér és mandzsetta díszíti. Földig érő világosbarna szoknyája alján párhuzamos két fekete csík fut végig, aprómintás fehér kötény védi a ruháját a házimunkával járó piszoktól. Alakját alaposabban megvizsgálva láthatjuk, hogy gömbölyödő hasat takar a kötény. Így már értelmet nyer az ablakon keresztül látható angyal is, aki csecsemőt tart a kezében. 1904-ben, a kép készültekor ugyanis Nagy Sándor és felesége, Kriesch Laura éppen lányuk születését várták.
A szoba berendezési tárgyai a művész népművészet iránti érdeklődését mutatják. Az ablakon keresztül látható ház faragott fa homlokzata, zsúpfedele a Zalai-dombság göcseji építészetére jellemző. A képen megörökített használati tárgyak és bútorok az esztétikum és használhatóság jegyében készültek. Ezek a kritériumok jellemzőek voltak a későbbi gödöllői művésztelep művészei által megtervezett tárgyakra is.
Említésre méltó a festmény technikája is. A gesso festése során a fatáblára gipsz réteget húznak és erre fest a művész temperával. Talán ennek is köszönhető, hogy a kép színei visszafogottak, pasztell árnyalatúak. A festményt látványos, vastag fa keret fogja közre. A vonalas rajzú minta vésetei egy népi bútor vasalatait és ácsolatait, illesztékeit juttatják eszünkbe. A széles fakeretet maga a művész tervezte a művésztelep összművészeti eszméinek jegyében.
Néhány gondolat a művészről:
Nagy SándorNagybányán született 1869-ben. Tanulmányait az Országos Mintarajztanodában kezdte, majd 1890-ben egy ösztöndíjnak köszönhetően Rómában folytatta. Később a híres Julian Akadémia diákja lett Párizsban, innen tért haza Magyarországra 1900-ban. Még Rómában ismerkedett meg Körösfői-Kriesch Aladárral, akivel a későbbiekben Gödöllőn megalapította a művész közösségüket. A Gödöllői művésztelep alkotói a képző- és iparművészet egységére törekedtek, a magyar nép ősi művészetéből merítkező alkotásokat hoztak létre. Nézeteikre és művészetükre hatással voltak az angol preraffaeliták, törekedtek a kereszténység otthon- és családeszményének megvalósítására. Elképzeléseik szerint a művészi alkotás az emberiség jobbá tételéhez járul hozzá. A közösség Körösfői-Kriesch Aladár 1920-as halálával felbomlott.
Nagy Sándor azonban folytatta művészeti karrierjét. Anyagok és technikák sokaságával bánt magabiztosan. Sokszorosított grafikák, bútor- és szőnyegtervek, különböző városok építményei őrzik kreativitásának nyomát. A hágai királyi palota fogadótermének üvegablakai, a veszprémi színház homlokzatának sgraffitói, a pesterzsébeti Szent Erzsébet plébániatemplom freskóegyüttese is az ő munkája. 1934-től a Képzőművészeti Főiskola diákjait tanította a freskó, a goblein- és a mozaikkészítés módszerére. 1950-ben hunyt el Gödöllőn.
A narráció mellékletében található fotót Nagy Sándor festményéről a Gödöllői Városi Múzeum bocsátotta rendelkezésünkre. Köszönet érte!
Somogyi-Rohonczy Zsófia AKKU – Az Akadálymentes és Korlátlan Kultúráért Egyesület
Augusztusi klubnap – ismét személyesen
Kedves Klubtagok, Kedves VGYKE Tagok!
Sok szeretettel hívunk benneteket következő klubnapunkra, melynek helyszíne: Kondor Béla Közösségi Ház (1181 Bp., Kondor Béla sétány 8.).
Időpont: 2021. augusztus 25. (szerda) 15 óra.
Hangolódjunk össze! A hosszan tartó bezártság és elszigetelődés után végre személyesen is leülhetünk egymással egy jó kis beszélgetésre. Elmesélhetitek, ki hogyan élte meg az elmúlt időszakot, mivel töltötte az idejét, mik a tervei a jövőben.
Szeretettel várunk Mindenkit!
Pázmán Krisztina és Juhos Róbert
Közösségi civilszervezők
Nagy Sándor: Szent várakozás (1904) Gödöllői Városi Múzeum
Gödöllőn nem csak a Királyi Kastély rejt kincseket, hanem a Városi Múzeum is. Az 1760-as években épített fogadó egykori épületében található múzeum elődjének az 1952-ben alapított helytörténeti szakkört tekinthetjük. 1978-ra már Helytörténeti Gyűjtemény rangra emelkedett és 1988-ban már múzeumi rangot is kapott az intézmény. Jelenleg az időszaki kiállítások mellett négy állandó kiállítása is van a múzeumnak. A Gödöllő város történetével foglalkozó tárlat, a Gödöllői Tájvédelmi Körzet értékeit bemutató kiállítás, a magyar cserkészmozgalom történetét tolmácsoló anyag és a híres gödöllői művésztelepről szóló tárlat. Ez utóbbiról választottunk erre a hétre műtárgyat, a művésztelep egyik meghatározó személyiségének, Nagy Sándornak a Szent várakozás című 1904-ben készült festményét.
A fekvő formátumú kép egy bensőséges családi jelenetet örökít meg. A helyszín egy szobabelső, amibe egy óriási, a kép felső felét kitöltő üvegablakon keresztül árad be a fény. Az ablak párkányán kecses fémvázas lámpa, állványra felfuttatott virágok láthatók. Ezek az állványok az úgynevezett viráglétrák, amelyek a Dunántúli népi hagyományban találhatók. Az íves tetejű, hajlított fából készült tárgy a futó növények támasztására szolgált. A falon tükör, a tükör előtt kis asztalka áll. Valamennyi tárgy gondosan megtervezett és elkészített, a praktikusságot szem előtt tartó használati tárgy, stílusukban a népművészet jegyeit viselik.
Az ablak előtt egyszerű fa asztal két székkel, virággal és az asztalra hanyagul rádobott fehér textillel. Talán a ház asszonya dobta le, amikor megpillantotta a látomást az ablakon keresztül. Fehér színnel megfestett, halovány szárnyas angyalt láthatunk, aki két kezével egy meztelen csecsemőt emel fel. Ezt a tüneményt nézi a férfi, gyengéden átkarolva mellette álló felesége vállát. A férfi egyszerű paraszti öltözéket visel, hosszú ujjú kék ingéhez vöröses barna nadrágot öltött magára. Arcán gondosan ápolt, de hosszú szakáll. Vonásaiban a festőt, Nagy Sándort ismerhetjük fel. Az előtte álló nő hosszú barna haját lágy kontyban fogta össze a tarkóján. Az ő öltözéke is egyszerű. Fekete hosszú ujjú blúzát egyszerű fehér csipkegallér és mandzsetta díszíti. Földig érő világosbarna szoknyája alján párhuzamos két fekete csík fut végig, aprómintás fehér kötény védi a ruháját a házimunkával járó piszoktól. Alakját alaposabban megvizsgálva láthatjuk, hogy gömbölyödő hasat takar a kötény. Így már értelmet nyer az ablakon keresztül látható angyal is, aki csecsemőt tart a kezében. 1904-ben, a kép készültekor ugyanis Nagy Sándor és felesége, Kriesch Laura éppen lányuk születését várták.
A szoba berendezési tárgyai a művész népművészet iránti érdeklődését mutatják. Az ablakon keresztül látható ház faragott fa homlokzata, zsúpfedele a Zalai-dombság göcseji építészetére jellemző. A képen megörökített használati tárgyak és bútorok az esztétikum és használhatóság jegyében készültek. Ezek a kritériumok jellemzőek voltak a későbbi gödöllői művésztelep művészei által megtervezett tárgyakra is.
Említésre méltó a festmény technikája is. A gesso festése során a fatáblára gipsz réteget húznak és erre fest a művész temperával. Talán ennek is köszönhető, hogy a kép színei visszafogottak, pasztell árnyalatúak. A festményt látványos, vastag fa keret fogja közre. A vonalas rajzú minta vésetei egy népi bútor vasalatait és ácsolatait, illesztékeit juttatják eszünkbe. A széles fakeretet maga a művész tervezte a művésztelep összművészeti eszméinek jegyében.
Néhány gondolat a művészről:
Nagy SándorNagybányán született 1869-ben. Tanulmányait az Országos Mintarajztanodában kezdte, majd 1890-ben egy ösztöndíjnak köszönhetően Rómában folytatta. Később a híres Julian Akadémia diákja lett Párizsban, innen tért haza Magyarországra 1900-ban. Még Rómában ismerkedett meg Körösfői-Kriesch Aladárral, akivel a későbbiekben Gödöllőn megalapította a művész közösségüket. A Gödöllői művésztelep alkotói a képző- és iparművészet egységére törekedtek, a magyar nép ősi művészetéből merítkező alkotásokat hoztak létre. Nézeteikre és művészetükre hatással voltak az angol preraffaeliták, törekedtek a kereszténység otthon- és családeszményének megvalósítására. Elképzeléseik szerint a művészi alkotás az emberiség jobbá tételéhez járul hozzá. A közösség Körösfői-Kriesch Aladár 1920-as halálával felbomlott.
Nagy Sándor azonban folytatta művészeti karrierjét. Anyagok és technikák sokaságával bánt magabiztosan. Sokszorosított grafikák, bútor- és szőnyegtervek, különböző városok építményei őrzik kreativitásának nyomát. A hágai királyi palota fogadótermének üvegablakai, a veszprémi színház homlokzatának sgraffitói, a pesterzsébeti Szent Erzsébet plébániatemplom freskóegyüttese is az ő munkája. 1934-től a Képzőművészeti Főiskola diákjait tanította a freskó, a goblein- és a mozaikkészítés módszerére. 1950-ben hunyt el Gödöllőn.
A narráció mellékletében található fotót Nagy Sándor festményéről a Gödöllői Városi Múzeum bocsátotta rendelkezésünkre. Köszönet érte!
Somogyi-Rohonczy Zsófia AKKU – Az Akadálymentes és Korlátlan Kultúráért Egyesület
Rákosmente augusztusi élő klubja az ügyfélszolgálattal
Rákosmente Lámpásai klubnapot tartottak augusztus 3-án, a Rákosligeti Katolikus Körben, melyre az ügyfélszolgálat munkatársait hívták meg.
Lehetőség adódott a tagdíjak befizetésére, és a klub résztvevői kérdéseiket is feltehették.
A program további részében a tagok előadást hallgathattak Pétertől azzal kapcsolatban, hogy a híres, magyar származású kutatónak, Roska Botondnak sikerült egy vak embernek részlegesen visszaadnia a látását. Ebből egy jó kis beszélgetés alakult ki, amelybe mindenki igyekezett bekapcsolódni, és elmondani a véleményét a témáról.
A napot Domoszlai János zenés névnapi köszöntője zárta, aki most egy pánsípon játszott.
Acsay Péter és Krayné Faragó Zsuzsanna
Közösségi civilszervezők
Tapasztalati szakértői képzésen vettünk részt
Lámpás kollégáink a Szociálpolitikai Innovációs Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság által szervezett, online formában megtartott Tapasztalati szakértői képzésben vehettek részt.
A képzés 30 órás volt, mely feszített napirendet kívánt mindannyiunktól.
A képzés célja, hogy az eddig megtartott szemléletformáló programokhoz képest még felkészültebben érkezzünk ezekre az alkalmakra.
Előadóink, Farkasné dr. Gönczi Rita és Szemők Krisztina nagyon felkészültek, lelkesek és rugalmasak voltak.
Sok hasznos tanácsot kaptunk, amiket a munkánk során fel tudunk használni.
A képzés alatt megtanultuk, hogy játékokkal színesebbé tehetjük az előadásunkat. Különböző kommunikációs eszközöket tanultunk meg, melyekkel figyelem megtartó magatartást válthatunk ki a hallgatóságból, korosztálynak megfelelően.
Összességében úgy értékeljük, hogy nagyon sokat adott a további munkánkhoz és köszönjük a Szociálpolitikai Innovációs Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság és a VGYKE vezetőségének, hogy elérhetővé tették számunkra a képzésen való részvételt.
A VGYKE Lámpás csapata
Legyen minél több diplomás látássérült embernek munkája!
A Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesületének (VGYKE) legújabb, nagysikerű kisfilmje augusztus 16-án került fel az egyesület hivatalos Youtube csatornájára.
A VGYKE szívügyének tartja a diplomás látássérültek elhelyezkedését a nyílt munkaerőpiacon. Ebből a célból indította el, immár harmadszor „AC-DC Találd meg a helyed!” nevű projektjét. A kisfilm első részében ezt a szolgáltatást mutatják be az egyesület munkatársai: június 28-án két cégtől érkeztek érdeklődők a VGYKE Regionális Központjába. Hallhattak a projektről Fodor Ágnes elnöktől és Házi Tamás szakmai vezetőtől, Gy. Dobos Mariann pályaorientációs tanácsadó bemutatta a diplomás látássérült munkakeresők számára létrehozott zárt Facebook csoportot, melynek ő az adminisztrátora. A VGYKE három teljesen vak, diplomás munkatársa az önállóan elvégzendő mindennapi feladatokról beszélt a cégek képviselőinek.
Június 29-én érzékenyítő foglalkozásra került sor az irodaházban. Mészáros Ágnes alelnök összefoglalója után az érdeklődők megtudhatták, hogyan közlekedik egy látássérült vakvezető kutyával, valamint a kisfilmben néhány, a VGYKE boltjában kapható segédeszköz működését is megismeri a néző.
Jószívvel ajánljuk figyelmükbe a közel 20 perces filmünket!
Az „AC-DC Találd meg a helyed!” projekt támogatói: Nemzeti Fogyatékosságügyi- és Szociálpolitikai Központ Közhasznú Nonprofit Kft. (NFSZK), Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI).
