Róth Miksa üvegmozaikjai Róth Miksa Emlékház a Nefelejcs utca 26. szám alatt
A VII. kerület mélyén, a Keleti pályaudvar közelében, a Nefelejcs utca lombos fái alatt egy igazi csoda lapul meg. Talán túlságosan is kevesen tudnak róla, pedig igazi kincsek lapulnak meg a téglafalú egyemeletes épület kapuja mögött. Itt nyílt meg ugyanis 1911-ben „Róth Miksa Császári és Királyi Udvari Üvegfestő és Mozaik Művész Műintézete” és kerültek ki innen a szebbnél szebb üvegművek 1939-ig.
Róth Miksa már az anyatejjel szívta magába a mesterséget, hiszen apja és nagyapja is üveges volt. Ezt a hagyományt folytatva és külföldi tanulmányutakon fejlesztve tudását jutott el a legmagasabb szintre. Ezt mutatják nemcsak megrendeléseinek száma, de kitüntetései is. A híres 1900-as párizsi világkiállításról ezüstérmet, 1902-ben Torinóból és 1904-ben St. Louisból a világkiállításokról már aranyéremmel térhetett haza. Festett üvegablakai mellett az üvegmozaik technikáját is megújította, amiért az olasz király is kitüntette. Szinte végeláthatatlan azon épületeknek a sora, ahol üvegmunkái a mai napig megtekinthetők: az Országház, a Magyar Nemzeti Bank, a Zeneakadémia, a Kálvin téri református templom, a Rózsák terén álló Árpád-házi Szent Erzsébet-plébániatemplom vagy éppen a Szervita téren álló egykori Török Bankház üvegmozaikjai, hogy csak párat említsünk a Fővárosban még látható munkái közül. Szecessziós, art deco és a középkori művészet elemeit is bátran használó munkái külföldön is keresettek voltak, így Hágában,Osloban vagy éppen Mexikóvárosban is gyönyörködhetünk bennük. A II. világháború pusztítása nem kímélte Róth Miksa munkáit se, így számos jelentős műve lett az enyészeté. Az 1944-ben elhunyt mester özvegye, sikeres kérvényének hála, megtarthatta a ház pár szobáját, ahol a berendezés mellett az üvegmunkákat lábákban tárolva mentette meg a család a mester örökségét. Ennek köszönhetően az emlékház ma hű képet nyújthat Róth Miksa egykori lakhelyéről.
Nehéz választani a bravúros technikai tudással kivitelezett üvegmunkák közül, elsőként az 1900-as párizsi világkiállításon ezüstérmet nyert Béke című munkáját ismerjük meg (1. kép). Impozáns, a technikai tudás legjavát igénylő nagyméretű munkáról van szó, hiszen hosszúsága 135 centiméter, míg magassága 86 centiméter. Nem csak egy technikát alkalmazott Róth Miksa az elkészítésekor, ugyanis murániói mozaik, Tiffany-féle opalizáló üveg, valamint Puhl és Wagner-féle aranyfóliás mozaik is található rajta. Az üvegmozaik technikája nagyban hasonlít a más anyagokból készített mozaikokhoz, ám az üvegművesség világába nagy változást hozott, ugyanis a Róth Miksa által levédetett üvegmozaik speciális technikája lehetővé tette, hogy az eddig csak ablakokként használt festett üvegek, akár a mennyezetre is felkerüljenek, hiszen a darabok egymást tartották össze. A Béke keretezésének lágy vonalvezetése a szecesszió stílusát követi. A vörösesbarnás színű négyzetes elemek által alkotott kecses keretezés a téglalap alakú kép tetején a felső perem alatt kissé befelé hajlik, ezáltal egy növényi indához hasonlatos ívet hoz létre, megtörve ezáltal a keret merev szögletességét. Ez az ívesség és a növényi elemekkel való játék is a századforduló művészetének egyik jellemzője. A kép jobb és bal felső sarkában egy-egy galamb látható. Hátuk mögé olajágak kerültek, míg a kép ragyogását az aranyozott háttér adja. A két galamb között kékeslila háttéren egyszerű aranybetűkkel a PAX, az az a béke latin nyelvű megfelelője olvasható, amely Tiffany technikával készült. Maga a technika Lois Comfort Tiffany francia mester nevéhez fűződik. Az alkalmazása során a különböző fémoxidokkal szennyezett és így színezett, formára csiszolt üvegelemek széleire rézfóliát simítottak, majd ón-ólom ötvözettel rögzítették egymáshoz az üvegelemeket. A fémes színű kötés bonthatatlan, nagyon erős rögzítést jelent. A Béke című kép két szélén jobb és bal oldalon egy-egy kék szalaggal átkötött olajfaág tűnik fel a kép egész magasságában. A kép központi elemét egy bájos istennő foglalja el. Halvány rózsaszín bőre, tiszta kék szeme, finom mosolya és szőkés vörös hajzuhataga szinte megbabonázza a nézőt. Fején antik sisak látható, amelyből talán dicsfény sugarai áradnak szerteszét. Harci öltözete a görög istennőt, Pallas Athénét juttathatja a néző eszébe, akit gyakran ábrázoltak hasonló sisakban. Kezében kecsesen egy olajfa ágát tartja. Az ágon hosszúkás zöld levelek között itt-ott zöldes olajbogyók is feltűnnek. A nőalak mögött idilli táj látható. Zöld mezőn egy út vezet keresztül és vész bele a vöröses naplementébe. A paradicsomi tájat a sávokban elhelyezett mozaikelemek adják ki.
A kiállításon a Békétől nem messze látható a mester Gránátalmás(Tudás fája) elnevezésű üvegmozaikja (2. kép). A félköríves záródású alkotás méretében nem sokban marad el az előbbiekben megismert Békétől, hossza ugyanis 112 centiméter, magassága pedig 70 centiméter. A mű keretét világoskék négyzet alakú üvegmozaikokból kirakott sáv alkotja, míg az alapon ismét feltűnnek a tündöklő aranymozaik kockák. A kompozíció központi tengelyébe a gránátalmafa törzsét helyezte a művész, melyből a fa lombos ágai ágaznak ki. A levelek a kék és zöld mozaikkockák változatos színeinek kombinálásával, a világos és sötét részek váltakozásával válnak élővé. Olyan hatást keltenek, mint amikor egy meleg nyári napon a napsugár utat tör magának a fák lombjai között és hatására a levelek zöldjei színváltásba kezdenek. A fa törzsén lila és arany színű tekergő kígyót fedezhetünk fel, aki éppen nyelvét nyújtogatja. Mindez alátámasztja a Tudás fája elnevezést, a gránátalmafa a Bűnbeesés paradicsomi almafáját jeleníti meg. És itt érkeztünk el a kép legizgalmasabb eleméhez, a hat darab gránátalmához. Az almákhoz ugyanis fémes hatású úgynevezett lüszterezett mázú kerámiákat használt Róth Miksa. Ezeket a különleges mázú darabokat pedig nem mástól szerezte be, mint a híres Zsolnay gyártól.Róth Miksa előszeretettel kísérletezett, így ez a többféle technikát és anyagot, üveget és kerámiát is beépítő műve is jó példa arra, hogy tudása, kíváncsisága és kreativitása milyen csodákat hozott létre. A gránátalma motívumával már korábban találkozhattunk. Ha érdekel a jelentése, akkor érdemes elolvasnod a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár gyűjteményében található szédertál takaróról írt narrációt.
Ha szeretnél többet megtudni Róth Miksáról és a Nefelejcs utca 26. szám alatt található Emlékházról, akkor ajánlom a Fényesi Tiborral készült videót (A Zsidó Róth Miksa – YouTube), illetve a Róth Miksa EmlékházYouTube csatornáját, ahol Róth Miksa külföldön készült munkáiról is sok érdekességet hallhattok.
Somogyi-Rohonczy Zsófia AKKU – Az Akadálymentes és Korlátlan Kultúráért Egyesület
látássérült Archives - Oldal 117 a 364-ből - Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete
Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete
Narráció 42
Róth Miksa üvegmozaikjai Róth Miksa Emlékház a Nefelejcs utca 26. szám alatt
A VII. kerület mélyén, a Keleti pályaudvar közelében, a Nefelejcs utca lombos fái alatt egy igazi csoda lapul meg. Talán túlságosan is kevesen tudnak róla, pedig igazi kincsek lapulnak meg a téglafalú egyemeletes épület kapuja mögött. Itt nyílt meg ugyanis 1911-ben „Róth Miksa Császári és Királyi Udvari Üvegfestő és Mozaik Művész Műintézete” és kerültek ki innen a szebbnél szebb üvegművek 1939-ig.
Róth Miksa már az anyatejjel szívta magába a mesterséget, hiszen apja és nagyapja is üveges volt. Ezt a hagyományt folytatva és külföldi tanulmányutakon fejlesztve tudását jutott el a legmagasabb szintre. Ezt mutatják nemcsak megrendeléseinek száma, de kitüntetései is. A híres 1900-as párizsi világkiállításról ezüstérmet, 1902-ben Torinóból és 1904-ben St. Louisból a világkiállításokról már aranyéremmel térhetett haza. Festett üvegablakai mellett az üvegmozaik technikáját is megújította, amiért az olasz király is kitüntette. Szinte végeláthatatlan azon épületeknek a sora, ahol üvegmunkái a mai napig megtekinthetők: az Országház, a Magyar Nemzeti Bank, a Zeneakadémia, a Kálvin téri református templom, a Rózsák terén álló Árpád-házi Szent Erzsébet-plébániatemplom vagy éppen a Szervita téren álló egykori Török Bankház üvegmozaikjai, hogy csak párat említsünk a Fővárosban még látható munkái közül. Szecessziós, art deco és a középkori művészet elemeit is bátran használó munkái külföldön is keresettek voltak, így Hágában,Osloban vagy éppen Mexikóvárosban is gyönyörködhetünk bennük. A II. világháború pusztítása nem kímélte Róth Miksa munkáit se, így számos jelentős műve lett az enyészeté. Az 1944-ben elhunyt mester özvegye, sikeres kérvényének hála, megtarthatta a ház pár szobáját, ahol a berendezés mellett az üvegmunkákat lábákban tárolva mentette meg a család a mester örökségét. Ennek köszönhetően az emlékház ma hű képet nyújthat Róth Miksa egykori lakhelyéről.
Nehéz választani a bravúros technikai tudással kivitelezett üvegmunkák közül, elsőként az 1900-as párizsi világkiállításon ezüstérmet nyert Béke című munkáját ismerjük meg (1. kép). Impozáns, a technikai tudás legjavát igénylő nagyméretű munkáról van szó, hiszen hosszúsága 135 centiméter, míg magassága 86 centiméter. Nem csak egy technikát alkalmazott Róth Miksa az elkészítésekor, ugyanis murániói mozaik, Tiffany-féle opalizáló üveg, valamint Puhl és Wagner-féle aranyfóliás mozaik is található rajta. Az üvegmozaik technikája nagyban hasonlít a más anyagokból készített mozaikokhoz, ám az üvegművesség világába nagy változást hozott, ugyanis a Róth Miksa által levédetett üvegmozaik speciális technikája lehetővé tette, hogy az eddig csak ablakokként használt festett üvegek, akár a mennyezetre is felkerüljenek, hiszen a darabok egymást tartották össze. A Béke keretezésének lágy vonalvezetése a szecesszió stílusát követi. A vörösesbarnás színű négyzetes elemek által alkotott kecses keretezés a téglalap alakú kép tetején a felső perem alatt kissé befelé hajlik, ezáltal egy növényi indához hasonlatos ívet hoz létre, megtörve ezáltal a keret merev szögletességét. Ez az ívesség és a növényi elemekkel való játék is a századforduló művészetének egyik jellemzője. A kép jobb és bal felső sarkában egy-egy galamb látható. Hátuk mögé olajágak kerültek, míg a kép ragyogását az aranyozott háttér adja. A két galamb között kékeslila háttéren egyszerű aranybetűkkel a PAX, az az a béke latin nyelvű megfelelője olvasható, amely Tiffany technikával készült. Maga a technika Lois Comfort Tiffany francia mester nevéhez fűződik. Az alkalmazása során a különböző fémoxidokkal szennyezett és így színezett, formára csiszolt üvegelemek széleire rézfóliát simítottak, majd ón-ólom ötvözettel rögzítették egymáshoz az üvegelemeket. A fémes színű kötés bonthatatlan, nagyon erős rögzítést jelent. A Béke című kép két szélén jobb és bal oldalon egy-egy kék szalaggal átkötött olajfaág tűnik fel a kép egész magasságában. A kép központi elemét egy bájos istennő foglalja el. Halvány rózsaszín bőre, tiszta kék szeme, finom mosolya és szőkés vörös hajzuhataga szinte megbabonázza a nézőt. Fején antik sisak látható, amelyből talán dicsfény sugarai áradnak szerteszét. Harci öltözete a görög istennőt, Pallas Athénét juttathatja a néző eszébe, akit gyakran ábrázoltak hasonló sisakban. Kezében kecsesen egy olajfa ágát tartja. Az ágon hosszúkás zöld levelek között itt-ott zöldes olajbogyók is feltűnnek. A nőalak mögött idilli táj látható. Zöld mezőn egy út vezet keresztül és vész bele a vöröses naplementébe. A paradicsomi tájat a sávokban elhelyezett mozaikelemek adják ki.
A kiállításon a Békétől nem messze látható a mester Gránátalmás(Tudás fája) elnevezésű üvegmozaikja (2. kép). A félköríves záródású alkotás méretében nem sokban marad el az előbbiekben megismert Békétől, hossza ugyanis 112 centiméter, magassága pedig 70 centiméter. A mű keretét világoskék négyzet alakú üvegmozaikokból kirakott sáv alkotja, míg az alapon ismét feltűnnek a tündöklő aranymozaik kockák. A kompozíció központi tengelyébe a gránátalmafa törzsét helyezte a művész, melyből a fa lombos ágai ágaznak ki. A levelek a kék és zöld mozaikkockák változatos színeinek kombinálásával, a világos és sötét részek váltakozásával válnak élővé. Olyan hatást keltenek, mint amikor egy meleg nyári napon a napsugár utat tör magának a fák lombjai között és hatására a levelek zöldjei színváltásba kezdenek. A fa törzsén lila és arany színű tekergő kígyót fedezhetünk fel, aki éppen nyelvét nyújtogatja. Mindez alátámasztja a Tudás fája elnevezést, a gránátalmafa a Bűnbeesés paradicsomi almafáját jeleníti meg. És itt érkeztünk el a kép legizgalmasabb eleméhez, a hat darab gránátalmához. Az almákhoz ugyanis fémes hatású úgynevezett lüszterezett mázú kerámiákat használt Róth Miksa. Ezeket a különleges mázú darabokat pedig nem mástól szerezte be, mint a híres Zsolnay gyártól.Róth Miksa előszeretettel kísérletezett, így ez a többféle technikát és anyagot, üveget és kerámiát is beépítő műve is jó példa arra, hogy tudása, kíváncsisága és kreativitása milyen csodákat hozott létre. A gránátalma motívumával már korábban találkozhattunk. Ha érdekel a jelentése, akkor érdemes elolvasnod a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár gyűjteményében található szédertál takaróról írt narrációt.
Ha szeretnél többet megtudni Róth Miksáról és a Nefelejcs utca 26. szám alatt található Emlékházról, akkor ajánlom a Fényesi Tiborral készült videót (A Zsidó Róth Miksa – YouTube), illetve a Róth Miksa EmlékházYouTube csatornáját, ahol Róth Miksa külföldön készült munkáiról is sok érdekességet hallhattok.
Somogyi-Rohonczy Zsófia AKKU – Az Akadálymentes és Korlátlan Kultúráért Egyesület
Narráció
Róth Miksa üvegmozaikjai Róth Miksa Emlékház a Nefelejcs utca 26. szám alatt
A VII. kerület mélyén, a Keleti pályaudvar közelében, a Nefelejcs utca lombos fái alatt egy igazi csoda lapul meg. Talán túlságosan is kevesen tudnak róla, pedig igazi kincsek lapulnak meg a téglafalú egyemeletes épület kapuja mögött. Itt nyílt meg ugyanis 1911-ben „Róth Miksa Császári és Királyi Udvari Üvegfestő és Mozaik Művész Műintézete” és kerültek ki innen a szebbnél szebb üvegművek 1939-ig.
Róth Miksa már az anyatejjel szívta magába a mesterséget, hiszen apja és nagyapja is üveges volt. Ezt a hagyományt folytatva és külföldi tanulmányutakon fejlesztve tudását jutott el a legmagasabb szintre. Ezt mutatják nemcsak megrendeléseinek száma, de kitüntetései is. A híres 1900-as párizsi világkiállításról ezüstérmet, 1902-ben Torinóból és 1904-ben St. Louisból a világkiállításokról már aranyéremmel térhetett haza. Festett üvegablakai mellett az üvegmozaik technikáját is megújította, amiért az olasz király is kitüntette. Szinte végeláthatatlan azon épületeknek a sora, ahol üvegmunkái a mai napig megtekinthetők: az Országház, a Magyar Nemzeti Bank, a Zeneakadémia, a Kálvin téri református templom, a Rózsák terén álló Árpád-házi Szent Erzsébet-plébániatemplom vagy éppen a Szervita téren álló egykori Török Bankház üvegmozaikjai, hogy csak párat említsünk a Fővárosban még látható munkái közül. Szecessziós, art deco és a középkori művészet elemeit is bátran használó munkái külföldön is keresettek voltak, így Hágában,Osloban vagy éppen Mexikóvárosban is gyönyörködhetünk bennük. A II. világháború pusztítása nem kímélte Róth Miksa munkáit se, így számos jelentős műve lett az enyészeté. Az 1944-ben elhunyt mester özvegye, sikeres kérvényének hála, megtarthatta a ház pár szobáját, ahol a berendezés mellett az üvegmunkákat lábákban tárolva mentette meg a család a mester örökségét. Ennek köszönhetően az emlékház ma hű képet nyújthat Róth Miksa egykori lakhelyéről.
Nehéz választani a bravúros technikai tudással kivitelezett üvegmunkák közül, elsőként az 1900-as párizsi világkiállításon ezüstérmet nyert Béke című munkáját ismerjük meg (1. kép). Impozáns, a technikai tudás legjavát igénylő nagyméretű munkáról van szó, hiszen hosszúsága 135 centiméter, míg magassága 86 centiméter. Nem csak egy technikát alkalmazott Róth Miksa az elkészítésekor, ugyanis murániói mozaik, Tiffany-féle opalizáló üveg, valamint Puhl és Wagner-féle aranyfóliás mozaik is található rajta. Az üvegmozaik technikája nagyban hasonlít a más anyagokból készített mozaikokhoz, ám az üvegművesség világába nagy változást hozott, ugyanis a Róth Miksa által levédetett üvegmozaik speciális technikája lehetővé tette, hogy az eddig csak ablakokként használt festett üvegek, akár a mennyezetre is felkerüljenek, hiszen a darabok egymást tartották össze. A Béke keretezésének lágy vonalvezetése a szecesszió stílusát követi. A vörösesbarnás színű négyzetes elemek által alkotott kecses keretezés a téglalap alakú kép tetején a felső perem alatt kissé befelé hajlik, ezáltal egy növényi indához hasonlatos ívet hoz létre, megtörve ezáltal a keret merev szögletességét. Ez az ívesség és a növényi elemekkel való játék is a századforduló művészetének egyik jellemzője. A kép jobb és bal felső sarkában egy-egy galamb látható. Hátuk mögé olajágak kerültek, míg a kép ragyogását az aranyozott háttér adja. A két galamb között kékeslila háttéren egyszerű aranybetűkkel a PAX, az az a béke latin nyelvű megfelelője olvasható, amely Tiffany technikával készült. Maga a technika Lois Comfort Tiffany francia mester nevéhez fűződik. Az alkalmazása során a különböző fémoxidokkal szennyezett és így színezett, formára csiszolt üvegelemek széleire rézfóliát simítottak, majd ón-ólom ötvözettel rögzítették egymáshoz az üvegelemeket. A fémes színű kötés bonthatatlan, nagyon erős rögzítést jelent. A Béke című kép két szélén jobb és bal oldalon egy-egy kék szalaggal átkötött olajfaág tűnik fel a kép egész magasságában. A kép központi elemét egy bájos istennő foglalja el. Halvány rózsaszín bőre, tiszta kék szeme, finom mosolya és szőkés vörös hajzuhataga szinte megbabonázza a nézőt. Fején antik sisak látható, amelyből talán dicsfény sugarai áradnak szerteszét. Harci öltözete a görög istennőt, Pallas Athénét juttathatja a néző eszébe, akit gyakran ábrázoltak hasonló sisakban. Kezében kecsesen egy olajfa ágát tartja. Az ágon hosszúkás zöld levelek között itt-ott zöldes olajbogyók is feltűnnek. A nőalak mögött idilli táj látható. Zöld mezőn egy út vezet keresztül és vész bele a vöröses naplementébe. A paradicsomi tájat a sávokban elhelyezett mozaikelemek adják ki.
A kiállításon a Békétől nem messze látható a mester Gránátalmás(Tudás fája) elnevezésű üvegmozaikja (2. kép). A félköríves záródású alkotás méretében nem sokban marad el az előbbiekben megismert Békétől, hossza ugyanis 112 centiméter, magassága pedig 70 centiméter. A mű keretét világoskék négyzet alakú üvegmozaikokból kirakott sáv alkotja, míg az alapon ismét feltűnnek a tündöklő aranymozaik kockák. A kompozíció központi tengelyébe a gránátalmafa törzsét helyezte a művész, melyből a fa lombos ágai ágaznak ki. A levelek a kék és zöld mozaikkockák változatos színeinek kombinálásával, a világos és sötét részek váltakozásával válnak élővé. Olyan hatást keltenek, mint amikor egy meleg nyári napon a napsugár utat tör magának a fák lombjai között és hatására a levelek zöldjei színváltásba kezdenek. A fa törzsén lila és arany színű tekergő kígyót fedezhetünk fel, aki éppen nyelvét nyújtogatja. Mindez alátámasztja a Tudás fája elnevezést, a gránátalmafa a Bűnbeesés paradicsomi almafáját jeleníti meg. És itt érkeztünk el a kép legizgalmasabb eleméhez, a hat darab gránátalmához. Az almákhoz ugyanis fémes hatású úgynevezett lüszterezett mázú kerámiákat használt Róth Miksa. Ezeket a különleges mázú darabokat pedig nem mástól szerezte be, mint a híres Zsolnay gyártól.Róth Miksa előszeretettel kísérletezett, így ez a többféle technikát és anyagot, üveget és kerámiát is beépítő műve is jó példa arra, hogy tudása, kíváncsisága és kreativitása milyen csodákat hozott létre. A gránátalma motívumával már korábban találkozhattunk. Ha érdekel a jelentése, akkor érdemes elolvasnod a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár gyűjteményében található szédertál takaróról írt narrációt.
Ha szeretnél többet megtudni Róth Miksáról és a Nefelejcs utca 26. szám alatt található Emlékházról, akkor ajánlom a Fényesi Tiborral készült videót (A Zsidó Róth Miksa – YouTube), illetve a Róth Miksa EmlékházYouTube csatornáját, ahol Róth Miksa külföldön készült munkáiról is sok érdekességet hallhattok.
Somogyi-Rohonczy Zsófia AKKU – Az Akadálymentes és Korlátlan Kultúráért Egyesület
Végre újra együtt
Egy hosszabb szünet után a XVI. kerületi tagok ismét személyesen találkozhattak, a régi, megszokottan jó és családias hangulatban, a régi, megszokott időpontban (július 19-én) és helyen, a Napraforgó Központban.
Sok megbeszélnivalónk volt, az elmúlt hónapok élményei mellett a nyár elkövetkezendő programjait is átbeszéltük, így szóba kerültek a szentendrei kirándulás és az állatkerti séták is.
A jó hangulathoz pedig a finom pogácsák és üdítő mellett hozzájárult Jana szép pánsíp-muzsikája is, akinek köszönhetően kis ízelítőt kaphattunk az indiai kultúrából.
A klubnap online videó-felvétele megtekinthető a XVI. kerület lámpás-oldalán a Facebookon.
Kollárszky Boglárka,Aranyiné Kmett Olga és Istók Imola
Közösségi civilszervezők
Meghívó a Júliusi klubnapunkra
Kedves Klubtagok, Kísérők és Érdeklődők!
Szeretettel hívok meg mindenkit a Júliusi klubnapunkra.
Időpont: 2021. július 21. 15 -17 óra
Helyszín: Eötvös 10 Kulturális Színtér, 3. emelet, 321-es klubszoba
Végre találkozhatnak a lámpás klub tagjai, hiszen tavaly szeptember óta a pandémia miatt nem volt erre módunk. Most lesz az első személyes találkozónk, ahol zenés, kötetlen beszélgetésben lesz részünk.
A zenét Domoszlai János (Jana) szolgáltatja.
Várunk mindenkit szeretettel!
Lukács Erzsébet Böbke
VI. kerületi közösségi civilszervező
2021. július 19-én megtartjuk online klubunkat is, melyre meghívtuk Dupaj Mónikát, látássérült mentálhigiénés szakembert, akivel a látássérültség elfogadásáról beszélgetünk. Ezen kívül Mónika segítő beszélgetések lehetőségét kínálja fel tagjaink számára, amit megbeszélt időpont szerint igénybe vehettek.
Informálunk Benneteket az Állatkertbe szervezett látogatás lehetőségéről, melynek lehetséges időpontjai júl. 23., 30., valamint aug. 17., 19. Már előre gondolkodhattok, melyik időpont megfelelő számotokra!
Az online esemény linkje, amellyel csatlakozhattok, itt érhető el.
Addig is vigyázzatok magatokra továbbra is, és kívánunk mindannyiótoknak jó egészséget!
Kérünk, hogy amennyiben van látássérült ismerősöd, ill. ha van olyan személy, aki szívesen segítene önkéntesként a klub és más programok lebonyolításában, ajánld a rákosmenti Lámpás Klubot!
Klubjaink Rákosmente Önkormányzatának támogatásával valósulnak meg
Újra a Napraforgóban
Kedves Klubtagok és Érdeklődők!
2021. július 19-én sok-sok online megtartott klubnap után a XVI. kerületi klub ismét megnyitja kapuit tagjai előtt a személyes találkozóra.
Most, hogy búcsút mondhatunk a szigorításoknak, megpróbálunk új lendületet venni, és megszervezni első személyes találkozónkat a már jól ismert Napraforgóban, melyen az elmúlt hónapok élményei és tapasztalatai megbeszélése mellett elkezdjük tervezni és szervezni további programjainkat a 2021-es évre.
Többek között szó lesz a szentendrei kirándulásról, az éves közgyűlésről, és természetesen az állatkerti séták tervezgetése sem maradhat ki a programból!
Helyszín: 1163 Budapest, Cziráki utca 22. 1. emelet, klubterem
Időpont: 2021. 07. 19. 14:00-16:00
Visszajelzését várjuk a részvételről, illetve amennyiben segítségre van szüksége (kíséret stb.) a megjelenéshez, a lenti elérhetőségünkön jelezheti.
Kollárszky Boglárka,Aranyiné Kmett Olga és Istók Imola
Közösségi Civilszervezők
2021. június 30-án online formában megtartottuk havi klubnapunkat, melynek fő témája a bűnmegelőzés, a személyes biztonságunk és vagyontárgyaink védelme volt.
E téma kapcsán látogatott el hozzánk Keviczky Csilla, a XVIII. Kerületi Rendőrkapitányság munkatársa, aki hasznos tanácsokkal látott el bennünket és hívta fel figyelmünket a fokozott óvatosságra.
Megtudhattuk, mit tegyünk annak érdekében, hogy ne váljunk áldozatává egy esetleges betörésnek, támadásnak, csalásnak, hogyan védhetjük otthonunkat, személyes tárgyainkat és saját életünket, valamint hogyan kérhetünk segítséget, ha bajba kerülnénk. Szó esett arról is, milyen trükkökhöz folyamodnak a csalók, tolvajok, betörők, hogy elérjék céljukat, sokszor sajnos eredményesen.
Klubunk végén az elkövetkezendő nyári hónapok programjai is szóba kerültek.
Pázmán Krisztina és Juhos Róbert
XVIII. kerületi közösségi civilszervezők
Ideiglenes változás központi ügyfélszolgálatunk nyitvatartásában!
Tisztelt Tagtársaink, kedves Olvasóink!
Ezúton szeretnénk tájékoztatni Önöket, hogy 2021. július 12-től (hétfőtől), 2021. július 16-ig (péntekig) az 1141 Budapest, Szugló utca 81. szám alatt, a VGYKE Regionális Központjában működő ügyfélszolgálatunk személyes ügyfélfogadása technikai okok miatt részben szünetel.
Kizárólag július 14-én tudjuk személyes megkereséseiket fogadni!
2021. július 19-től ügyfélszolgálatunk a megszokott nyitvatartással várja személyes megkeresésüket is!
Tájékoztatjuk Önöket, hogy az alábbi vezetékes, illetve mobiltelefonszámunkon, valamint e-mail címünkön keresztül továbbra is fel tudják venni ügyfélszolgálatunkkal a kapcsolatot munkanapokon 9-15 óra között.
Fiumei úti sírkert 2.
Séta az írók síremlékei között
Korábban már megcsodálhattuk három képzőművész szobrászatilag is érdekes síremlékét, ezúttal pedig a Fiumei úti sírkertben nyugvó író óriásokra emlékezünk. A síremlékek sokszor több évtizeddel az írók halála után keletkeztek, pályázatok eredményeként születtek meg, de a céljuk ugyanaz volt: a magyar irodalom legnagyobb alakjainak méltó emlékhelyet állítani.
Ki mással is kezdhetnénk a sort, mint Ady Endrével (1. kép). Csorba GézaKossuth-díjas szobrászművész haraszti mészkőből faragott alkotását 1930. március 23-án, a költő halála után 11 évvel leplezték le. Az esemény nagy nyilvánosságot kapott, még a Nyugat is közölt fotót a síremlékről. A síremlék szabadon áll, nem találhatók szorosan mellette más sírok, csak az óriási fák vetnek rá árnyékot. Az idő múlása nyomokat hagyott rajta, így az egykori világos kő felszíne itt-ott már besötétedett. A síremlék talapzata három, lépcsőzetesen csökkenő négyzetes alapú lapból áll. A legfelső fokán egyszerű rajzú, csupa nagybetűvel annyi áll, hogy ADY. A költő alakját ülve örökítette meg a szobrász. A sziklán ülő alak a jobb lábát kissé maga alá húzza, míg bal lába előrébb, de még behajlítva látható. Öltözéke stilizált, nem a költő korának megfelelő viselet, inkább egyfajta ókori görögöket, rómaiakat idéző tógaszerű ruha. A hosszú anyag takarja az alak lábszárát, de meztelen lábát látni engedi. Felsőtestén a könyök alá érő ujjú ruha egy sportoló atletikus testének megfelelő izomzatot enged feltételezni. Az ülő alak kissé kicsavarodik. Jobb kezével teste mögött támaszkodik, míg bal kezét ölében nyugtatja. A mozdulat által felsőteste jobbra csavarodik, amit enyhén balra fordított, vállához érintett feje ellensúlyoz. Ezzel a szobrász a klasszikus szobrok testhelyzetét, a kontraposztot valósítja meg az ülő figura esetében. A szobor arcán felfedezzük Ady Endre arcvonásait, de itt is azt a fajta idealizálást, megszépítést, a jellegzetes arcvonásoknak csak a felismerhetőség mértékéig történő ábrázolását látjuk, amit már a testnél is tapasztalhattunk. Nem a valóságnak megfelelő, teljes mértékben realista ábrázolás volt a cél. A művész a költőről készült szobor izmos testével, örökifjú erőteljes arcvonásaival mindazt az energiát, elhatározást és temperamentumot igyekezett visszaadni, ami Ady költészetét jellemezte. A szobor síremlékhez méltóan nyugodt és méltóságteljes, de egyúttal szenvedélyes is, arckifejezésén dac és szenvedés vonásai egyaránt felfedezhetők.
A költő sírjától csak pár lépésnyire látványos kör alakú, árkádos síremlékre lehetünk figyelmesek, aminek közepén szerény, fából faragott fejfa áll (2. kép). Ez Jókai Mór sírja. Az eddigiektől eltérően nem találunk a nagy író arcvonásait megörökítő szobrot. A kör alakú építmény utak kereszteződésében található, két kis lépcső vezet fel az emlékhelyhez. Az író 1904-es temetéséhez ravatalt Lechner Ödön tervezett és az első fejfát az író kérésére saját háza kapujának fájából faragták. A jelenlegi síremlék elkészültére két évtizedet kellett várni. 1925-ben pályázatot írtak ki, amelynek fontos pontja volt az író végakarata, miszerint nem szeretne sírkövet. A pályázatot végül Kismarty-Lechner Jenő és Füredi Richárd tervei nyerték meg. Az építmény maga egyszerű, de mégis erőteljes. A dísztelen szögletes oszlopokat kör alakban helyezték el, a rájuk helyezett párkányon egy Jókai idézet fut végig csupa nagybetűvel:
Ami bennem lélek, veletek megy. Ott fog köztetek lenni mindig. Megtalálsz virágaid között, mikor elhervadnak; megtalálsz a falevélben, mikor lehull; meghallasz az esti harangszóban, mikor elenyészik, s mikor megemlékezel rólam, mindig arccal szemközt fogok veled állani.
(Jókai Mór: Negyven év visszhangja).
A feliraton kívüli egyetlen díszítés az oszlopok között látható kőből faragott életfa motívumok, amelyek a gödöllői művésztelep alkotásait idézik. A központi szárból szimmetrikusan ágaznak el a stilizált ágak négy sorban, a fa teteje felé egyre kisebbekké válnak. Az ívesen hajló ágak behajló végein egy-egy cakkos levélcsoport foglal helyet.
A harmadik író, aki előtt tiszteletünket tesszük, Móricz Zsigmond lesz. A Légy jó mindhalálig, az Úri muri, a Rokonok és még sok más fantasztikus mű írója 1942-ben hunyt el, a Fiumei úti sírkertben pedig 1952. szeptember 4-én állították fel Medgyessy FerencKossuth-díjas szobrász által készített mészkő síremlékét. A félköríves záródású álló kőlap előtt a sírt növények futják be. A síremlék központi eleme az író mellszobra, amely egy kisebb íves szoborfülkében kapott helyet a sírlapon. Kerek arca, jellegzetes nagy bajsza, hátrasímított haja és kissé szigorú arcvonásai hűen adják vissza kőbe vésve a fotókon annyiszor látott vonásokat. A mellszobor alatt egyszerű betűkkel annyi áll: Móricz Zsigmond és alatta 1879-1942. Az íves záródás alatt, a kő ívvonalát követve faragott sáv fut végig, amelyen emberi figurákat figyelhetünk meg. Ezek mintha csak az író regényeinek egy-egy jellegzetes alakjait, jeleneteit örökítenék meg. Van itt kisdiák a tanára előtt és munkájukat végző parasztok és munkások is felfedezhetők közöttük. A figurák részletezés nélkül, csak körvonalukat jelölve láthatók.
Búcsúzóul érdemes meghallgatni a Szabó T. Anna költőnővel készült videót, amelybe a Fiumei úti sírkert további költő-író síremlékeiről is mesél:
Somogyi-Rohonczy Zsófia AKKU – Az Akadálymentes és Korlátlan Kultúráért Egyesület
Narráció 41
Fiumei úti sírkert 2.
Séta az írók síremlékei között
Korábban már megcsodálhattuk három képzőművész szobrászatilag is érdekes síremlékét, ezúttal pedig a Fiumei úti sírkertben nyugvó író óriásokra emlékezünk. A síremlékek sokszor több évtizeddel az írók halála után keletkeztek, pályázatok eredményeként születtek meg, de a céljuk ugyanaz volt: a magyar irodalom legnagyobb alakjainak méltó emlékhelyet állítani.
Ki mással is kezdhetnénk a sort, mint Ady Endrével (1. kép). Csorba GézaKossuth-díjas szobrászművész haraszti mészkőből faragott alkotását 1930. március 23-án, a költő halála után 11 évvel leplezték le. Az esemény nagy nyilvánosságot kapott, még a Nyugat is közölt fotót a síremlékről. A síremlék szabadon áll, nem találhatók szorosan mellette más sírok, csak az óriási fák vetnek rá árnyékot. Az idő múlása nyomokat hagyott rajta, így az egykori világos kő felszíne itt-ott már besötétedett. A síremlék talapzata három, lépcsőzetesen csökkenő négyzetes alapú lapból áll. A legfelső fokán egyszerű rajzú, csupa nagybetűvel annyi áll, hogy ADY. A költő alakját ülve örökítette meg a szobrász. A sziklán ülő alak a jobb lábát kissé maga alá húzza, míg bal lába előrébb, de még behajlítva látható. Öltözéke stilizált, nem a költő korának megfelelő viselet, inkább egyfajta ókori görögöket, rómaiakat idéző tógaszerű ruha. A hosszú anyag takarja az alak lábszárát, de meztelen lábát látni engedi. Felsőtestén a könyök alá érő ujjú ruha egy sportoló atletikus testének megfelelő izomzatot enged feltételezni. Az ülő alak kissé kicsavarodik. Jobb kezével teste mögött támaszkodik, míg bal kezét ölében nyugtatja. A mozdulat által felsőteste jobbra csavarodik, amit enyhén balra fordított, vállához érintett feje ellensúlyoz. Ezzel a szobrász a klasszikus szobrok testhelyzetét, a kontraposztot valósítja meg az ülő figura esetében. A szobor arcán felfedezzük Ady Endre arcvonásait, de itt is azt a fajta idealizálást, megszépítést, a jellegzetes arcvonásoknak csak a felismerhetőség mértékéig történő ábrázolását látjuk, amit már a testnél is tapasztalhattunk. Nem a valóságnak megfelelő, teljes mértékben realista ábrázolás volt a cél. A művész a költőről készült szobor izmos testével, örökifjú erőteljes arcvonásaival mindazt az energiát, elhatározást és temperamentumot igyekezett visszaadni, ami Ady költészetét jellemezte. A szobor síremlékhez méltóan nyugodt és méltóságteljes, de egyúttal szenvedélyes is, arckifejezésén dac és szenvedés vonásai egyaránt felfedezhetők.
A költő sírjától csak pár lépésnyire látványos kör alakú, árkádos síremlékre lehetünk figyelmesek, aminek közepén szerény, fából faragott fejfa áll (2. kép). Ez Jókai Mór sírja. Az eddigiektől eltérően nem találunk a nagy író arcvonásait megörökítő szobrot. A kör alakú építmény utak kereszteződésében található, két kis lépcső vezet fel az emlékhelyhez. Az író 1904-es temetéséhez ravatalt Lechner Ödön tervezett és az első fejfát az író kérésére saját háza kapujának fájából faragták. A jelenlegi síremlék elkészültére két évtizedet kellett várni. 1925-ben pályázatot írtak ki, amelynek fontos pontja volt az író végakarata, miszerint nem szeretne sírkövet. A pályázatot végül Kismarty-Lechner Jenő és Füredi Richárd tervei nyerték meg. Az építmény maga egyszerű, de mégis erőteljes. A dísztelen szögletes oszlopokat kör alakban helyezték el, a rájuk helyezett párkányon egy Jókai idézet fut végig csupa nagybetűvel:
Ami bennem lélek, veletek megy. Ott fog köztetek lenni mindig. Megtalálsz virágaid között, mikor elhervadnak; megtalálsz a falevélben, mikor lehull; meghallasz az esti harangszóban, mikor elenyészik, s mikor megemlékezel rólam, mindig arccal szemközt fogok veled állani.
(Jókai Mór: Negyven év visszhangja).
A feliraton kívüli egyetlen díszítés az oszlopok között látható kőből faragott életfa motívumok, amelyek a gödöllői művésztelep alkotásait idézik. A központi szárból szimmetrikusan ágaznak el a stilizált ágak négy sorban, a fa teteje felé egyre kisebbekké válnak. Az ívesen hajló ágak behajló végein egy-egy cakkos levélcsoport foglal helyet.
A harmadik író, aki előtt tiszteletünket tesszük, Móricz Zsigmond lesz. A Légy jó mindhalálig, az Úri muri, a Rokonok és még sok más fantasztikus mű írója 1942-ben hunyt el, a Fiumei úti sírkertben pedig 1952. szeptember 4-én állították fel Medgyessy FerencKossuth-díjas szobrász által készített mészkő síremlékét. A félköríves záródású álló kőlap előtt a sírt növények futják be. A síremlék központi eleme az író mellszobra, amely egy kisebb íves szoborfülkében kapott helyet a sírlapon. Kerek arca, jellegzetes nagy bajsza, hátrasímított haja és kissé szigorú arcvonásai hűen adják vissza kőbe vésve a fotókon annyiszor látott vonásokat. A mellszobor alatt egyszerű betűkkel annyi áll: Móricz Zsigmond és alatta 1879-1942. Az íves záródás alatt, a kő ívvonalát követve faragott sáv fut végig, amelyen emberi figurákat figyelhetünk meg. Ezek mintha csak az író regényeinek egy-egy jellegzetes alakjait, jeleneteit örökítenék meg. Van itt kisdiák a tanára előtt és munkájukat végző parasztok és munkások is felfedezhetők közöttük. A figurák részletezés nélkül, csak körvonalukat jelölve láthatók.
Búcsúzóul érdemes meghallgatni a Szabó T. Anna költőnővel készült videót, amelybe a Fiumei úti sírkert további költő-író síremlékeiről is mesél:
Somogyi-Rohonczy Zsófia AKKU – Az Akadálymentes és Korlátlan Kultúráért Egyesület
Érzékenyítés a VI. kerületi Derkovits Általános Iskolában
Érzékenyítést tartottunk a VI. kerületi Derkovits általános iskolában nyári tábor keretein belül, vegyes osztályokkal. Minden évfolyamból voltak gyerekek.
Beszéltünk arról, hogyan élnek a látássérült emberek, milyen segédeszközöket használnak. Beszéltünk a fehér botos közlekedésről és a segítségnyújtásról. Önként jelentkezőket kértünk, hogy mutassák be, ők hogyan segítenének. Utána mi is bemutattuk nekik, hogyan kell jól segíteni.
Fontosnak tartjuk, hogy ezeket az ismereteket már gyerekkorban tisztázzuk velük, mert utána bármikor tudnak segíteni.
Legnagyobb sikere most is a vakvezető kutyáknak volt a gyerekek körében. A kutyás közlekedést is bemutattuk.
Érdeklődéssel fogadtak mindent, amit láttak és hallottak tőlünk. Minden felmerülő kérdésükre igyekeztünk válaszolni. Nagy örömünkre szolgált, hogy a gyerekek mennyire aktívak voltak. Célunk az volt, hogy a gyerekekhez közelebb vigyük a vakok és gyengénlátók mindennapi élethelyzeteit, megkönnyítve ezzel a kommunikációt és a segítségnyújtást.
Lukács Erzsébet Böbke
VI. kerületi közösségi civil szervező
Pályázati kiírás
A Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete (VGYKE), elnöksége 13/2021. számú határozata értelmében tanulmányi támogatás pályázatot ír ki az egyesület kiskorú tanulói részére. A pályázat keretösszege 160.000,- Ft, amely az MVGYOSZ-nek a VGYKE részére leosztott SZJA 1%-os támogatási keretéből kerül finanszírozásra.
Egyesületünk ezen pályázattal azon diák tagjait kívánja támogatni, akik
általános vagy középiskolai tanulmányaikat folytatják.
A teljes felhívás és a pályázati adatlap az alábbi hivatkozásokra kattintva tölthető le:
