Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete

Narráció 33

Szanyi Péter: Pál utcai fiúk szobra
2007

A Főváros utcáin egyre több olyan köztéri szobor jelenik meg, amely nem méltóságteljes talapzatról tekint le ránk, hanem embernagyságú méretével, a járókelők közé vegyülve helyeztek el. Ilyen emberközeli szoborcsoport Szanyi Péter Molnár Ferenc regényének egy ikonikus jelenetét megörökítő alkotása is, amely a Práter utca elején található általános iskola egyik kapuja mellett várja a nézelődőket. A regény címül szolgáló Pál utca alig pár percnyi sétára innen, a József körút túloldalán található.

A Práter utca egyik beugrójában bukkan elénk az öt bronz figura. A jelenetnek az iskola épületének téglafala és annak egy beugró sarka ad hátteret. A szobrász ezt, a szobor állítására egyáltalán nem szokványos, az utca és épület sajátos adottsága által kialakított területet választotta ki műve számára. A fiúk életnagyságú, körülbelül 140-160 centiméteres magassága, mozdulataik természetessége és az iskola közelsége teszi életszerűvé igazán a jelenetet. Szemlélőjében azt a benyomást kelti, mintha csak visszarepült volna az időben és a 19. század végi gyerekeket figyelné játék közben.

A szoborcsoport összesen öt alakot foglal magába két csoportra osztva. Három kisfiú – akikről a regényből tudjuk, hogy Nemecsek, Kolnay és Weisz– a sarok egyik téglafala felé fordulva merül bele a golyózásba. Mellettük a földön elhajigálva hever egy iskolatáska és egy bőrszíjjal összekötött könyvcsomag. A könyvek bőrszíján mintha egy biléta is lógna, de ezúttal nem a tulajdonos kisfiú neve olvasható rajta, hanem ötletesen oda írták fel a művész nevét és a szobor alkotásának évét. A jelenet életszerűségét növeli a falra akasztott kabát, szintén bronzból. A kisfiúk korabeli ruhában láthatók. Lábukon magas szárú cipő, rövidnadrág. A legkisebb fiú éppen golyóját gurítja a szemközti falnak. Bal lábával előre lép és jobb kezét előre lendíti. Kissé görnyedt tartása még kisebbé teszi a figurát. Érzékelhetően azt a pillanatot merevítette ki a szobrász, amikor ellendíti a kisméretű golyót. Arcvonásai alapján és Fábri Zoltán a regény alapján készült 1969-es filmjéből felismerhetjük, hogy ő Nemecsek Ernő. Balján girardi stílusú, keskeny karimás és lapos tetejű szalmakalapot viselő fiú guggol. Tekintetével ő is a falnak guruló golyókat figyeli. A csoportból egyedül a sarokhoz legközelebb álló, enyhén hajlított térdeire támaszkodó harmadik fiú kapja fel fejét a golyókról. Fejét elfordítva jobbra tekint és az iskola kapujának másik oldalán álló két nagyobb fiút figyeli kissé rémült arckifejezéssel. A másik két alak a regényből ismert Pásztorok, a vörösingesek csapatához tartozó testvérpár. Az egyikük hátát a téglafalnak vetve, hüvelykujjait nadrágja zsebébe akasztva, hanyag tartással tekint maga elé. A csoport valamennyi fiú alakja közül egyedül ő visel hosszú szárú nadrágot. Fején ellenzős sapka, akárcsak a mellette álló testvérének, aki már a golyózókat nézi. Méghogy nézi? Méregeti! Karjait mellkasa előtt összefonva, lábait szétvetve szemléli a kisebb fiúk játékát. Feszült pillanat ez, amely éppen a figurák tekintetéből, figyelmének irányából érzékelhető. A két golyózó kisfiú feszült figyelme a golyók felé, ahogy még nem is sejtik, hogy örömüknek nemsokára vége szakad. Valamint a társuk rémült tekintete, amikor észreveszi az őket méregető idősebb fiút és testvérét. A Pásztorok fölényes arckifejezése, ahogy erejük tudatában fontolgatják, hogy elvegyék-e a kisebb fiúk golyóit.
A szobrász által megörökített feszült pillanatot hűen adja vissza Molnár Ferenc regényének meghatározó eseménye előtti pillanatokat. A regényből vett idézet a szoborcsoport felett és mögött, az épület téglafalában kőtáblára faragva a regény részlete olvasható: „Hát csak jöttek a Pásztorok, egyre közelebb jöttek, és nézték nagyon a golyókat. Mondom a Kolnaynak: “Te, ezeknek tetszik a mi golyónk!” És még a Weisz volt a legokosabb, mert ő mindjárt mondta: “Gyönnek, gyönnek, ebből a gyövésből nagy einstand lesz!” De én azt gondoltam, hogy nem fognak minket bántani, hiszen mi soha nem csináltunk nekik semmit. És eleinte nem is bántottak, csak odaálltak, és nézték a játékot. A Kolnay azt súgta a fülembe: “Te, Nemecsek, hagyjuk abba.” Azt mondom neki: “Hogyne, majd éppen most, amikor te gurítottál, és nem találtál! Most rajtam a sor. Ha megnyerem, abbahagyjuk.” Közben a Richter gurított, de annak már reszketett a keze a félelemtől, és fél szemmel a Pásztorokra nézett, hát persze hogy nem talált. De a Pásztorok nem is mozdultak, csak ott álltak, zsebre dugott kézzel.”

Az az igazi, amikor maga a művész mesél művéről. Hallgassuk meg Szanyi Pétert a Pál utcai fiúk szobráról! Az einstand szobra a nyóckerbe’ – Józing (blog21.hu)

Hangoskönyv formájában pedig meg is hallgathatjuk a regényt. Molnár Ferenc A Pál utcai Fiúk HANGOSKÖNYV! (Teljes) – YouTube

Somogyi-Rohonczy Zsófia
AKKU – Az Akadálymentes és Korlátlan Kultúráért Egyesület