A Városliget egyik látványossága a Fővárosi Állat- és Növénykert, amely 1866. augusztus 9-e óta várja a látogatókat, 1986 óta pedig természetvédelmi területnek is számít az állat- és növényritkaságokat bemutató kert. A számtalan látványos építménye közül azonban, ha az állatkertre gondolunk, nagy valószínűséggel mindenkinek a főbejárat épülete jut eszébe. A jelenlegi építményt 1909 és 1912 között építették Neuschloss Kornél műegyetemi professzor tervei alapján (1. kép).
Már a kapuban állatokkal találkozik a látogató. Az építmény két oldalán két-két világosszürke műkőből öntött elefánt tornyosul fölénk. Természetesen az élő állatoknál valamennyivel kisebbek, de az ormányosok így is lenyűgözőek. A két elefánt között egy-egy idomárjuk ül lábát összefonva.
A bal oldali elefántpáros között buggyos nadrágban, izmos meztelen felsőtesttel fiatalabb férfi szobra látható, mindkét kezét kissé az ég felé emeli, mintha valamilyen szertartást végezne (2. kép). A vele szemben törökülésben ülő férfi szobra is hasonló.
A jobb oldali két elefánt között ülő férfi idősebb, bajszos és szakállas komoly arccal tekint a kapun áthaladókra. Fején turbán látható, kezei szintén kissé az ég felé emelve láthatók. Felsőtestét a bal vállán átvetett kendő részben fedi. (3. kép) Az idő és leginkább a látogatók keze nyomott hagyott már a szobrokon, a bal oldali idomár szobra szinte már fekete a sok simogatástól.
A kapu boltívén gyönyörű mozaik képet láthatunk, egy igazi paradicsomi kép tárul elénk. A két íven szimmetrikusan épül fel a kép, az alsó sorban kaktuszok láthatók, majd egy narancsliget fái érett gyümölcseikkel, a csúcs felé haladva pedig pálmák helyezkednek el. A boltív csúcsán, a mozaik legtetején egy fehér madár, egy kócsag repül (4. kép). A mozaik Róth Miksa, korának híres üvegművesnek műhelyében készült. A mozaikos sáv alatt baglyok és farkasok szoborfejei tekintenek le ránk. Összesen 11 állatfejet számolhatunk össze, a baglyok és a farkasok egymást váltva szerepelnek. A kapuzatot egy álkupola koronázza, amelyet ugyanolyan kék Zsolnay kerámiával díszítettek, mint az ÁllatkertElefántházát, a kék mázas kerámia ragyog a napsütésben. Az álkupolát, a boltívhez közeli alapján körben robosztus jegesmedvék szobrai állják körbe, a szobrok Maugsch Gyula alkotásai. A boltívet bástyákra, kis várra emlékeztető épület szobra koronázza.
A főkapu két oldalán félköríves rész található, amelyben 3-3 zöld ráccsal takart forgókapu kapott helyet, ezen léphetnek be a látogatók. A két félkörív zárásaként kaptak helyet a jegypénztárak. A kő épületeket a főbejárat csúcsos boltívét idéző ív díszíti és természetesen innen sem hiányozhatnak az állatok, egy-egy ülő mandrillt ábrázoló szobor kapott helyet az épületek sarkain. A mandrillok a cerkófmajmok családjába tartozó látványos majmok, az arcukon az orr két oldalán látható világoskék hosszanti bordázott mezőről lehet felismerni.
Amennyire látványos a főbejárat, annyira érdekes az állatkert alapításának a története is. Már a reformkorban felmerült egy nyilvános állatkert életre hívásának a gondolata, de az 1848-49-es szabadságharc és az azt követő politikai helyzet nem tette lehetővé az alapítást. Végül az 1860-as években ismét felmerült a gondolat, igazi nemzeti összefogás és sok-sok ember önzetlen munkája kellett hozzá, hogy a Főváros által a Városligetben kijelölt helyen létrejöjjön az állatkert. Példaértékű volt Petz Ármin, a város főkertészének felajánlása, aki ingyen és bérmentve álmodta meg és alakította ki az állatkert parkrészeit. Szintén díjazás nélkül dolgozott Reitter Ferenc csatornázási mérnök is, aki a Nagy-tó táplálásáért felelős kút kiásásáért és tervezéséért volt felelős. A kezdeti épületeket ifj. Koch Henrik és Szkalnitzky Antal tervezte, utóbbi építész nevéhez fűződik az Egyetemi Könyvtár épületének megtervezése is. A nyitáskori épületek közül mára már csak az elhagyatott várromra emlékeztető Bagolyvár épülete maradt meg. A kezdeti években az állatok vásárlására közadakozásból összegyűlt pénzből vagy adományozás által kerültek az állatkertbe. Az egyik leghíresebb ajándék Erzsébet királyné által érkezett, akinek közbenjárására a schönbrunni állatkert három zsiráfja közül (akkori elnevezése szerint foltos nyakorja) egy nőstényt kapott a fővárosi intézmény. Érkezése után nemsokkal újabb örömöt okozott a nyakorján, ugyanis egészséges zsiráfborjúnak adott életet.
Somogyi-Rohonczy Zsófia
Újabb tájékoztatás szolgáltatásaink nyitva tartásáról
Forrás: argosinn.com
Tisztelt Tagtársaink, Kedves Olvasóink!
Tájékoztatjuk Önöket, hogy Louis Braille Támogató Szolgálatunkat és Láthatár Segédeszköz Boltunkat kivéve minden szolgáltatásunk személyes félfogadása bizonytalan ideig szünetel, kizárólag telefonos és e-mailes megkereséseiket tudjuk fogadni.
A Louis Braille Támogató Szolgálat korlátozott formában működik, élelmiszer vásárlásban, gyógyszerek kiváltásában és egészségügyi ellátással kapcsolatosan tudnak segíteni.
A Láthatár Segédeszköz Bolt a megszokott nyitva tartással várja vásárlóit: hétfőtől csütörtökig 9-17 óráig, pénteken 9-15 óráig. Személyes vásárlásra kizárólag időpont foglalást követően van lehetőség!
Többi szolgáltatásunk online formában működik tovább (ügyfélszolgálat, közösségi klubok, Braille és IT okos eszköz oktatás, pszichológiai tanácsadás, munkaerőpiaci szolgáltatás), gyógy- és nyirokmasszázs szolgáltatásunk pedig szünetel.
Minden szolgáltatási egység elérhetőségét az alábbi linkre kattintva találják.
Vigyázzunk magunkra és egymásra, jó egészséget kívánunk!
VGYKE
Ismét Home Office-ban a látássérültek
A koronavírus újra kihívások és nehézségek elé állította az otthon dolgozó látássérülteket is.
Adója 1%-a sokat segíthet, hogy ismét szabadon, vidáman, kötöttségek nélkül fogadhassuk a hozzánk érkező vak és gyengénlátó érdeklődőket és tagtársainkat.
Adószámunk: 18185030-1-42
Bankszámlaszámunk: 10409015-90147559
Szeretettel ajánljuk figyelmébe egyesületünk szolgáltatásait bemutató kisfilmjeinket, melyek közül minden szerdán újat mutatunk be!
Köszönjük támogatását!
VGYKE
A játék „megolajozza” a testet és a lelket
2021. március 25-én a Vakok és Gyengénlátók Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Egyesülete újabb online programot tartott „Lélekbonbonok” címmel, amelynek témája a játék volt. Ezen az eseményen a VGYKE részéről Acsay Péter vett részt.
Az online program az egyesület elnökének a megnyitójával kezdődött, aki elmondta, hogy a programot azért álmodták meg, hogy közösséget építsenek, és a járvány időszakában az érdeklődőknek hasznos ismereteket nyújtsanak.
Az elnök később átadta a szót az előadónak, Bieber Máriának, aki ezúttal az Együttlátók Alapítvány képviseletében adott elő, és először a játék fogalmát tisztázta.
A játék önkéntes szabad akaratból történik, és olyan tevékenységnek kell lennie, ami örömet szerez. Aztán áttért a játékok csoportosítására: vannak nyelvi játékok, mint pl. a szólánc, logikai, fogalmi és stratégiai játékok. Az utóbbira a táblás játékokat hozta például, mint a sakk és a malom.
Később az akadálymentesség kérdése került szóba. Ha egy látó bemegy egy játékboltba, bármilyen játékot megvehet, a boltok minden korosztályt széles kínálattal várnak. Más a helyzet azonban, amikor egy látássérült, vagy vak szeretné ugyanezt megtenni. A boltok nincsenek erre felkészülve. Kivételt képez az MVGYOSZ Segédeszközboltja és a VGYKE Láthatár Boltja, ahol a látássérülteket sokfajta játék várja. Arra is kevés lehetőség van, hogy a látók és látássérültek együtt játsszanak. Ezt a hiányt hivatott kiküszöbölni az Együttlátók Alapítvány, amelyet az előadó testvére, Bieber József hozott létre.
A nap végén Mária olyan játékokat mutatott be, amiket látók és látássérültek is tudnak együtt játszani, mint pl.: az igaz, hamis játék, az akasztófás mondatkitaláló, és a memóriajátékok. Megállapítást nyert az is, hogy egy közös játék esetében nem elég, ha a játékokat Braille jelölésekkel látunk el, hanem a játékot látók számára is vonzóvá kell tenni pl.: jól látható színekkel vagy megfelelő táblával.
Acsay Péter
Közösségi civil szervező
Élet látássérültként Kispesten
Kispesten, a XIX. kerületben dolgozik közösségi, civil szervezőként Bernát Zsuzsanna és Puchnyák István a Vakok és Gyengénlátók Közép-magyarországi Regionális Egyesülete (VGYKE) képviseletében.
Kispesten már 2013 óta működik „lámpás” tevékenység, ahogyan a VGYKE megbízásából nevezik a közösségi civil szervezőket. Tagjaik létszáma 50 fő. Zsuzsanna és István feladatai közé tartozik többek között, hogy tájékoztatják a tagokat az aktuális lehetőségekről (pályázatok, Láthatárbolt akciók, stb.), és segítenek különböző ügyeik intézésében. Közösségi, civil szervezőként változatos programokat szerveznek tagjaiknak, Zsuzsanna erről így nyilatkozik:
A pandémia előtt havi rendszerességgel tartottunk klubfoglalkozásokat. Minden hónapban a 3. csütörtökön találkoztunk tagjainkkal és vendégeinkkel a Kispesti Szociális Szolgáltató Központban. Ezen kívül kulturális programokat is szerveztünk. A Kispesti Helytörténeti Gyűjtemény és a Nagy Balogh János Kiállítóterem kiállításait látogattuk, valamint szobornéző sétákon vettünk részt.
A lámpások az önkormányzattal is szoros együttműködésben vannak, és jó viszonyt ápolnak. Kispest Önkormányzata 2016. június 3-án Futár-távirányítót adományozott a XIX. kerületben állandó lakcímmel, vagy tartózkodási hellyel rendelkező látássérülteknek. A Futár-távirányító az önálló közlekedésben nyújt értékes segítséget. Alkalmas a megfelelően felszerelt gyalogos átkelőhelyeknél elhelyezett lámpák hangosítására, amennyiben a lámpa erre alkalmassá lett téve. A készülék a hangszóróval ellátott Futár-kijelzőkön lévő feliratokat egyetlen gombnyomással felolvassa, valamint az M4-es metrónál az éppen üzemelő mozgólépcsőt hangjelzéssel segít megtalálni. Kispest Önkormányzata évenként egy alkalommal biztosít autóbuszt számukra, így messzebbre is tudnak kirándulást szervezni.
Különbféle területeken működnek együtt a lámpások a kerülettel, Zsuzsanna mindezekről így számol be:
Több éve érzékenyítünk. Rendhagyó osztályfőnöki órákra került sor a KMO-ban, melyre egyesületünket, a VGYKE-t hívták foglalkozást tartani kisiskolások részére. Elsődleges célunk, hogy interaktív, elfogadást segítő foglalkozás keretében, a gyerekekhez közelebb vigyük a „fogyatékkal élők” mindennapi élethelyzeteit, megkönnyítve ezzel a kommunikációt és a segítségnyújtást. Kutyás kollégánktól mindent megtudhattak a vakvezető kutyákról, és a velük való közlekedésről. A foglalkozás során azt próbáltuk tudatosítani a gyerekekben, hogy nem sajnálatra van szükségük a fogyatékkal élőknek, hanem olyan emberekre, akik tudják kezelni a helyzetet, nem ismeretlen számukra a segítségnyújtás fogalma, nem félnek odamenni egy fogyatékkal élő emberhez. Bízom benne, hogy sikerült és lesz folytatás! Ezen kívül kitelepülünk és érzékenyítünk Egészségnapokon, Városünnepen, és a Mihály napi búcsúban.
A kerület alpolgármestere, Vinczek György elmondta, hogy az akadálymentesítési kérdésekben igyekeznek kikérni a hozzáértők véleményét, és számítanak a tanácsaikra. A lámpások többször is voltak már területi bejáráson, hogy elmondják véleményüket az akadálymentesítést illetően. Az egészségügyi intézmények a kerületben mindenki számára hozzáférhetőek, bár még idén lesz egy nagy beruházás az SZTK-t illetően. Teljesen átszervezett ellátási hálózat lesz, új diagnosztikai egység, valamint egynapos sebészet. A kerületben a művelődési házak, civil épületek mind akadálymentesek. Ami pedig a bankokat és egészségügyi szolgáltatásokat illeti, mindenhol van vezetősáv kialakítva, de várakozás közben segítséget kell kérni, ugyanis a kijelző nem meghangosított. Az alpolgármester úr elmondása szerint az egyik legnagyobb probléma, amivel sajnos még nem tudtak foglalkozni, az önkormányzat épületének az akadálymentesítése. Azonban jelenleg is próbálják a helyzetből a maximumot kihozni, ugyanis a földszinten alakítottak ki irodákat, és amennyiben fogyatékkal élő ügyfél érkezik, akkor a hivatali személy tudja a földszinten, egy privát irodában fogadni. Vinczek György alpolgármester úr hangsúlyozza, hogy a problémákat, kéréseket illetően, sőt magát az igény megfogalmazását fontos, hogy megkapja az önkormányzat. És erre is kéri a civil szervezeteket, hogy legyenek bátrak ebben az ügyben, hiszen ők első sorban a tagjaikat képviselik, őket szolgálják ki, nekik segítenek ezekkel a törekvésekkel.
A közlekedésben sokat segít a Futár távirányító, és több helyen van beszélő jelzőlámpa is a kerületben, egészen pontosan 12 átkelő van meghangosítva. A teljesség igénye nélkül csak néhányat felsorolva, de a részletes lista megtekinthető a BKK honlapján: Vak Bottyán utca – BKV végállomás, Sibrik Miklós út – Vak Bottyán utca – Szabó Ervin utca, Üllői út – Báthory utca – Szabó Ervin utca, Ady Endre út – Tálas utca. A meghibásodott közlekedési lámpát a jarokelo.hu oldalon lehet bejelenteni. Kispesten látszik, hogy az önkormányzat komolyan veszi a civilszervezetek munkáját, és a lehetőségekhez mérten folyamatos az akadálymentesítés a kerületben.
Nagy Fruzsina
Az Informatika a Látássérültekért Alapítvány pályázati felhívása
A kép forrása: twitter.com
Tisztelt Olvasóink!
Az Informatika a Látássérültekért Alapítvány pályázatot indít vak és gyengénlátó magánszemélyek számára. Az alábbiakban olvashatók a pályázattal kapcsolatos legfontosabb információk.
Mire lehet pályázni?
– Használt asztali számítógépekre vagy használt laptopokra.
Kik pályázhatnak?
– Használt asztali számítógépre 18. év feletti, Magyarországon élő, magyar állampolgárságú látássérült magánszemélyek, használt laptopra pedig minden olyan 8 és 20 év közötti, Magyarországon élő, magyar állampolgárságú látássérült tanuló, aki a pályázat benyújtásának időpontjában részt vesz a közoktatásban.
Mettől meddig tart a pályázási időszak?
– Április 1-jétől április 30-ig lehet pályázatot benyújtani.
Pályázni az adatlap postai vagy e-mailes beküldésével, valamint online űrlapon is lehet.
Informatika a Látássérültekért Alapítvány
Narráció 27
A Milleniumi Emlékmű szobrai A magyar történelem meghatározó alakjai
Előző héten Gábriel arkangyal és a hét vezér szobrával ismerkedtünk meg, de a Milleniumi Emlékmű körülöttük álló vezetők alakjaival és az oszlopcsarnokok tetején álló allegorikus szobrokkal lesz teljes. Bár az emlékmű kialakítását Schickedanz Albert és Zala György nevéhez kötik, több szobor nem alkotta az eredeti emlékmű részét, hanem a II. világháború után helyezték őket ide.
Az arkangyal és a hét vezér szobrát tartó oszlopos építményt a félkört alkotó két íves oszlopcsarnok, mintha csak két karként ölelné körbe (1. kép). Az oszlopcsarnokot az a Schickedanz Albert tervezte, aki a téren található Szépművészeti Múzeumot és a vele szemben álló Műcsarnokot is megálmodta. A korinthoszi oszlopok alkotta fülkékben Magyarország híres vezetőinek patinás bronz szobrai láthatók. Az uralkodók és vezetők mindegyikét saját korának megfelelő öltözetben álmodta meg Zala György. Arcvonásaikat az érmékről, festményekről ismert minták alapján alkotta meg a mester. Apró mozdulatokkal, gesztusokkal igyekezett élővé varázsolni alakjaikat, mégis mozdulatlannak, megfagyottnak tűnnek. A bronzszobrok életnagyságnál nagyobbak, 280 centiméter magas óriások tekintenek le ránk talapzataikról. Mindegyik szobor lábánál kőbe vésve olvasható nevük és uralkodásuknak ideje. Az oszlopcsarnok alapépítményén minden szobor alatt téglalap alakú bronz domborműveket láthatunk, amelyek a híres személyiségek egy-egy híres cselekedetét, életének emlékezetes és hősies pillanatát örökítik meg. A két oszlopcsarnok alakjaira egyfajta szobrokba öntött történelemkönyvként érdemes tekinteni: az alakok és a hozzájuk tartozó domborművek a magyar történelem fontos vezetőit és eseményeit foglalják össze.
A tér bal oldalán található oszlopcsarnokban (2. kép) az életnagyságnál nagyobb bronz szobrok sorát az országalapító Szent István kezdi. Bal kezében kettős keresztet tart a magasba, fején a Szent Korona. 1083-ban egyházszervező tevékenysége miatt szentté avatták, így glóriával mintázta meg Zala György szobrászművész. Bár szentté avatták I. István királyunkat, az állam alapításához a harcmezőn is helyt kellett állni. Bal oldalán díszes hüvelyben kard lóg. Alakja alatt domborművén uralkodásának legfontosabbnak ítélt eseménye látható, amikor 1000. év Karácsonyán a pápa küldöttei koronát nyújtanak át a magyar királynak, ezzel szentesítve a keresztény államot. A következő a fülkében ismét egy szent király -így glória díszíti az ő koronás fejét is-, ő Szent László. A harcos szent király oldalán kard, jobb kezében csatabárd jelzi hadi tetteit. Az ő domborművén az látható, amikor László király legyőzi a leányrabló kun vitézt. A jelenetben a két harci ménen ülő vitéz csatabárddal és dárdával küzd egymással. Lovaik között az elrabolt lány próbál szabadulni a kun vitéztől.
A kard helyett tudással küzdött Könyves Kálmán. Hogyan máshogyan is örökíthette volna meg Zala, mint hogy jobb kezével egy kis asztalkán egymásra halmozott könyveken támaszkodik. Domborművén a király tudósai, írnoka és udvartartásának más tagjai között látható. A jelenet értelmezését a dombormű alá vésett felirat teszi lehetővé, hiszen azt látjuk, amint a király betiltja a boszorkányégetést. A mellette helyet foglaló II. András kezében kardot és egy függőpecsétes papírtekercset tart. Ez a híres Aranybulla, amelyben a király először rögzítette a nemesség jogait a magyar történelem során. Domborművén már a II. András keresztes hadjáratot vezet Jeruzsálem felszabadítására című jelenet látható. Címével ellentétben itt nem egy csatajelenetet láthatunk. A király papok társaságában egy kereszt töredékét vizsgálja. Vélhetőleg annak a keresztnek a maradványa, amin a Megváltót megfeszítették, hiszen a koronás király mögött több katona térdre rogyva imádkozik.
IV. Béla szakállas alakja gondterhelten néz maga elé, vállait kissé összehúzva öleli magához óriási palástját és még nagyobb kardját. Érthető is aggodalma, hiszen az ő feladata volt, hogy a tatárjárás után újjá építse a feldúlt országot. Az ezt szimbolizáló jelenetet látjuk a domborművén. A király katonái társaságában szomorúan tekint az előtte halmozódó holttestekre. A tragédiát a háttérben látható kopár, megtépázott fa is jól érzékelteti.
A gondterhelt figurát egy erős és tettre kész alak követi. Ő Károly Róbert, aki jobbjával kardjára, míg bal kezével címerével díszített óriási pajzsára támaszkodik. Koronáját, pajzsát, súlyosnak tűnő láncát Anjou liliomok díszítik, hiszen a nápolyi Anjou királyi házból érkezett Magyarországra, hogy V. István dédunokájaként megküzdjön a trónért. Az ő szobrát nem Zala György, hanem a felirat szerint Kiss György szobrász készítette. Domborműve alatt nem találunk feliratot, így csak találgatni tudunk, hogy vajon mit ábrázol a lovas csatajelenet. Talán a rozgonyi csatát, amit 1312-ben vívott Kassa alatt a király az Aba család ellen és még a Képes Krónikában is megfestették? A bal oldali íves oszlopcsarnok utolsó királyszobraként Nagy Lajost láthatjuk. Uralkodását tekintik a középkori Magyarország fénykorának, a belső béke és a sikeres hadjáratok idejének. Ennek megfelelően jobb kezében királyi hatalmi jelképe, egy pálca, baljában kard látható. Alakja méltóságteljes, erőtől duzzadó, magabiztosan tekint maga elé. Dicsőséges hadjáratainak állít emléket domborműve is, a Nápolyba bevonuló királyt örökíti meg katonái és az előtte meghajoló, koszorúkat hozó asszonyok társaságában.
A királyok oszlopcsarnokának tetején, az ív egy-egy végén allegorikus szobrok foglalnak helyet. Az Andrássy út felé tekint a Munka és a Jólét párosa. Az alakok egy körülbelül 20 méter magas klasszikus görög templomokat idéző elemekkel díszített talapzaton állnak. A munkát atletikus termetű ruha nélküli fiatal férfi jeleníti meg, jobb vállán kaszát és pálmaágat tart. A két tárgynak a párosítása azt sugallhatja, hogy békeidőben lehet földet művelni, a jólét is ekkor köszönt be az emberek életébe. Mellette egyszerű ruhát viselő nőalak kissé előre hajolva kosárból virágokat szór. Velük mintha csak valamilyen ellenpontot akarna képezni, az ív másik felén a Háborút jelképező férfialak vágtat harci kocsiján. A kocsi elé befogott két ló sörénye lobog, orrcimpáik kitágultak az erőfeszítéstől, első patáik épp a levegőben vannak a vágtatás során. A sisakos férfi ostor helyett egy kígyóval hajtja a lovakat. Az ábrázolás mellett mérete is félelmet kelthet, körülbelül 4 méter magas bronz alkotásról van szó. Szükség is van ezekre a nagy méretekre, hiszen a Munka és Jólét szobra mellett a Háború is az oszlopcsarnokos építmény tetején kapott helyet.
A tér jobb oldali oszlopcsarnokában (3. kép) haladunk tovább balról jobbra, az első híres hősünk Hunyadi János. A súlyos páncélzatot viselő hadvezér sisakjának rostélya felhajtva, jobb kezében elképesztő méretű pallost tart, markolata a válláig ér. A domborművén ábrázolt jelenet, amikor Hunyadi nándorfehérvári győzelmével megállítja a török hódítókat. A domborművön páncélos katonák és turbános török harcosok heves harcát láthatjuk. Az alakok egymást harapva, birkózva kavarognak előttünk. A forgatagból egy pap is kitűnik, aki keresztet tart kezében, ezzel mutatva, hogy a keresztény világ védelmében folyik a harc. A következő szobor Hunyadi Mátyást ábrázolja. A humanista uralkodó már könnyebb páncélzatban látható, bár még jobb kezével kardján támaszkodik, de ez a mozdulat nem a minden pillanatban harcra kész katonát sugallja. A kard inkább a hatalom jelképe az ő esetében. Öltözékének fontos eleme a nyakában lógó súlyos lánc, amelyről a király jelképével, a hollóval díszített medálok lógnak. A szobor alatt látható domborművön a királyt tudósai között láthatjuk, ahogy egy templom tornyának makettjét mutatják be az uralkodónak. A torony a Mátyás-templom tornyára hasonlít, a templom leírását itt találod.
Hunyadi MátyástBocskai István követi. A tollas süveget viselő férfi jobb kezében buzogányt tart, ezzel jelezve, hogy az ő élete is harccal telt, bár mégis a béke közvetítőjeként ábrázolta Holló Barnabás. Bal kezében a zsitvatoroki béke okmányát tartja, amelyet Bocskai közvetítésével a tizenötéves háború lezárásaképp kötött meg I. Rudolf német-római császár és I. Ahmed oszmán szultán 1606-ban a Zsitva folyó torkolatánál. Bocskai István szobra egyike azoknak a szobroknak, amelyek nem az eredeti királyszobrok közül valók, 1958-ban helyezték csak ide. Domborművét Marton László mintázta és Bocskai hajdúit ábrázolja harc közben a császári zsoldosokkal. A harc forgatagában a lovas és gyalogos hajdúk elől menekülnek félelemmel teli arccal a császár fizetett katonái.
Bethlen Gábor szobra szintén egy béke okiratát tartja jobb kezében, míg baljában neki is kard látható. Ez a béke a nikolsburgi béke, amelyet az erdélyi fejedelem II. Ferdinánd magyar királlyal kötött 1621-ben. A szobor egyike annak a tíz szobornak, amelyet I. Ferenc József ajándékozott a Fővárosnak. 1902-től a Köröndön állt és csak 1948-ban helyezték át a Hősök terére. A Kodály körönd szobrairól, történetükről ide kattintva olvashattok többet. Az eredeti 14 királyszobor közül öt ábrázolt Habsburg uralkodót, őket politikai okok miatt cserélték le az évek során. Az I. világháború elvesztése után kellett „távoznia” Ferenc József szobrának, az ő helyére Kossuth Lajos szobra került. II. Lipót helyére II. Rákóczi Ferenc alakját állították, Mária TeréziáétThököly Imre szobra váltotta fel, I. Ferdinánd és III. Károly helyére a közeli KöröndrőlBocskai István és Bethlen Gábor szobra került, amelyek méretre éppen azonosak voltak az eredeti Habsburg uralkodók szobraival, így gond nélkül lecserélhetők voltak.
Visszatérve Bethlen Gábor szobrához, az alatta látható dombormű Bethlen Gábor szövetségkötését mutatja be a csehekkel, ez id. Szabó István alkotása. Az öt magyar és négy cseh férfi egymással szemben áll, a tárgyalás maga a kézmozdulatokból olvasható ki. A középen álló közvetítő figura mutatja be egymásnak a tárgyaló feleket. A társaság tagjai közül néhányan méltatlankodva, csípőre tett kézzel állnak, vagy kezükkel hevesen gesztikulálva magyaráznak társaiknak.
Thököly Imre szobra is később költözött csak a Hősök terére. A talapzat felirata alapján 1954-ben készült Grantner Jenő munkájaként. A tollas süvegben ábrázolt alak hajlított jobb karjában buzogányt tart maga elé, olyan mozdulattal, amelyből érezzük, bármely pillanatban megsuhinthatja a veszélyes fegyvert. Ezt hangsúlyozza kissé ráncolt szemöldöke, szúrós tekintete, dacosan összeszorított ajkai is. Az ő domborművén is egy harci jelenet látható: a Thököly szolgálatában álló négy kuruc üldözi a szikszói harcban a labancokat, akik közül egy már le is esett lováról. A szereplők mozdulataiból itt is remekül érzékelhető, hogy kik lesznek az összecsapás győztesei. Míg a kurucok energikusan és céltudatosan kardjaikat magasba emelve és kezüket ökölbe szorítva haladnak előre, addig a labancok menekülnek, elesnek, lezuhannak.
Az utolsó két szobor alkotója Kisfaludy Stróbl Zsigmond 1955-ben alkotta meg a II. világháború után az emlékműről eltávolított Habsburg uralkodók szobra helyett II. Rákóczi Ferenc és Kossuth Lajos szobrát. Megfogalmazásukban és stílusukban nem ütnek el ezek a szobrok a többitől, így Rákóczit is korabeli öltözékben és jobb kezében tartott buzogánnyal ábrázolta a szobrász. A dombormű jobb oldalán a fejedelem látható kíséretében, míg a jelenet középpontjában Esze Tamás látható, aki bal kezével hátra mutat a mögötte álló jobbágyhadsereg tagjaira, ezzel a mozdulattal ajánlva fel szolgálataikat a felkelés számára.
Végül Kossuth Lajos szobrát láthatjuk az oszlopsor jobb szélén, a Műcsarnok épületéhez közel. A díszmagyar viselő férfi szobra alatt, a bronz domborművén Kossuthot láthatjuk ceglédi toborzó beszéde közben, emelvényen állva. Éljenző férfiak tömege veszi körbe Kossuthot, de az előtérben feltűnik egy lelkesen integető kisfiú is, akit óva ölel át édesanyja.
A királyok és vezetők feje felett az íves oszlopsor tetején itt is két allegorikus szobor látható. A másik ív tetején látható Háború szobrával szemben természetesen a Béke kapott helyet. A nyugodt arckifejezésű, finoman mosolygó nőalak jobb kezében a békét jelképező pálmaágat tartja. Az ő kocsiját is két ló húzza, de ezek a paripák már nyugodtan léptetnek előre. Az ív Műcsarnok felöli végén látható a Tudás és a Dicsőség szobra. A körülbelül 350 méter magas bronz férfiakt aranyozott Niké szobrocskát tart a kezében. Nikét a görög mitológiában a győzelem istennőjeként tisztelték, így meg is tudjuk fejteni, hogy a férfialak a Dicsőség allegorikus megjelenítője. A lágy esésű ruhát viselő nőalak fején babérkoszorút visel, kezében pálmaágat tart, így benne a Tudást tisztelhetjük.
A Milleniumi Emlékmű tehát egy gyönyörű összefoglalása, galériája azoknak a hősöknek és történeteknek, amelyekre nemcsak a milleniumi ünnepségek alatt érdemes emlékezni.
Somogyi-Rohonczy Zsófia
Áprilisi online klubnap Ferencvárosban
Kedves Tagjaink, Kedves Érdeklődők!
2021. április 7-én 11.30 órától online klubnapot tartunk, melyet a kerület (IX. kerület) Facebook oldalán élőben közvetítünk, illetve megosztásra kerül az adást követően.
Meghívott vendég:Dömötör Zsuzsanna alpolgármester, Budapest Főváros IX. kerület Ferencvárosi Polgármesteri Hivatal
Tanai Csaba
Közösségi civilszervező Telefonszám: 06/30/7685404
Szalai Miklósné Tündi
Közösségi civilszervező Telefonszám: 06/70/4320147
A Milleniumi Emlékmű szobrai A magyar történelem meghatározó alakjai
Előző héten Gábriel arkangyal és a hét vezér szobrával ismerkedtünk meg, de a Milleniumi Emlékmű körülöttük álló vezetők alakjaival és az oszlopcsarnokok tetején álló allegorikus szobrokkal lesz teljes. Bár az emlékmű kialakítását Schickedanz Albert és Zala György nevéhez kötik, több szobor nem alkotta az eredeti emlékmű részét, hanem a II. világháború után helyezték őket ide.
Az arkangyal és a hét vezér szobrát tartó oszlopos építményt a félkört alkotó két íves oszlopcsarnok, mintha csak két karként ölelné körbe (1. kép). Az oszlopcsarnokot az a Schickedanz Albert tervezte, aki a téren található Szépművészeti Múzeumot és a vele szemben álló Műcsarnokot is megálmodta. A korinthoszi oszlopok alkotta fülkékben Magyarország híres vezetőinek patinás bronz szobrai láthatók. Az uralkodók és vezetők mindegyikét saját korának megfelelő öltözetben álmodta meg Zala György. Arcvonásaikat az érmékről, festményekről ismert minták alapján alkotta meg a mester. Apró mozdulatokkal, gesztusokkal igyekezett élővé varázsolni alakjaikat, mégis mozdulatlannak, megfagyottnak tűnnek. A bronzszobrok életnagyságnál nagyobbak, 280 centiméter magas óriások tekintenek le ránk talapzataikról. Mindegyik szobor lábánál kőbe vésve olvasható nevük és uralkodásuknak ideje. Az oszlopcsarnok alapépítményén minden szobor alatt téglalap alakú bronz domborműveket láthatunk, amelyek a híres személyiségek egy-egy híres cselekedetét, életének emlékezetes és hősies pillanatát örökítik meg. A két oszlopcsarnok alakjaira egyfajta szobrokba öntött történelemkönyvként érdemes tekinteni: az alakok és a hozzájuk tartozó domborművek a magyar történelem fontos vezetőit és eseményeit foglalják össze.
A tér bal oldalán található oszlopcsarnokban (2. kép) az életnagyságnál nagyobb bronz szobrok sorát az országalapító Szent István kezdi. Bal kezében kettős keresztet tart a magasba, fején a Szent Korona. 1083-ban egyházszervező tevékenysége miatt szentté avatták, így glóriával mintázta meg Zala György szobrászművész. Bár szentté avatták I. István királyunkat, az állam alapításához a harcmezőn is helyt kellett állni. Bal oldalán díszes hüvelyben kard lóg. Alakja alatt domborművén uralkodásának legfontosabbnak ítélt eseménye látható, amikor 1000. év Karácsonyán a pápa küldöttei koronát nyújtanak át a magyar királynak, ezzel szentesítve a keresztény államot. A következő a fülkében ismét egy szent király -így glória díszíti az ő koronás fejét is-, ő Szent László. A harcos szent király oldalán kard, jobb kezében csatabárd jelzi hadi tetteit. Az ő domborművén az látható, amikor László király legyőzi a leányrabló kun vitézt. A jelenetben a két harci ménen ülő vitéz csatabárddal és dárdával küzd egymással. Lovaik között az elrabolt lány próbál szabadulni a kun vitéztől.
A kard helyett tudással küzdött Könyves Kálmán. Hogyan máshogyan is örökíthette volna meg Zala, mint hogy jobb kezével egy kis asztalkán egymásra halmozott könyveken támaszkodik. Domborművén a király tudósai, írnoka és udvartartásának más tagjai között látható. A jelenet értelmezését a dombormű alá vésett felirat teszi lehetővé, hiszen azt látjuk, amint a király betiltja a boszorkányégetést. A mellette helyet foglaló II. András kezében kardot és egy függőpecsétes papírtekercset tart. Ez a híres Aranybulla, amelyben a király először rögzítette a nemesség jogait a magyar történelem során. Domborművén már a II. András keresztes hadjáratot vezet Jeruzsálem felszabadítására című jelenet látható. Címével ellentétben itt nem egy csatajelenetet láthatunk. A király papok társaságában egy kereszt töredékét vizsgálja. Vélhetőleg annak a keresztnek a maradványa, amin a Megváltót megfeszítették, hiszen a koronás király mögött több katona térdre rogyva imádkozik.
IV. Béla szakállas alakja gondterhelten néz maga elé, vállait kissé összehúzva öleli magához óriási palástját és még nagyobb kardját. Érthető is aggodalma, hiszen az ő feladata volt, hogy a tatárjárás után újjá építse a feldúlt országot. Az ezt szimbolizáló jelenetet látjuk a domborművén. A király katonái társaságában szomorúan tekint az előtte halmozódó holttestekre. A tragédiát a háttérben látható kopár, megtépázott fa is jól érzékelteti.
A gondterhelt figurát egy erős és tettre kész alak követi. Ő Károly Róbert, aki jobbjával kardjára, míg bal kezével címerével díszített óriási pajzsára támaszkodik. Koronáját, pajzsát, súlyosnak tűnő láncát Anjou liliomok díszítik, hiszen a nápolyi Anjou királyi házból érkezett Magyarországra, hogy V. István dédunokájaként megküzdjön a trónért. Az ő szobrát nem Zala György, hanem a felirat szerint Kiss György szobrász készítette. Domborműve alatt nem találunk feliratot, így csak találgatni tudunk, hogy vajon mit ábrázol a lovas csatajelenet. Talán a rozgonyi csatát, amit 1312-ben vívott Kassa alatt a király az Aba család ellen és még a Képes Krónikában is megfestették? A bal oldali íves oszlopcsarnok utolsó királyszobraként Nagy Lajost láthatjuk. Uralkodását tekintik a középkori Magyarország fénykorának, a belső béke és a sikeres hadjáratok idejének. Ennek megfelelően jobb kezében királyi hatalmi jelképe, egy pálca, baljában kard látható. Alakja méltóságteljes, erőtől duzzadó, magabiztosan tekint maga elé. Dicsőséges hadjáratainak állít emléket domborműve is, a Nápolyba bevonuló királyt örökíti meg katonái és az előtte meghajoló, koszorúkat hozó asszonyok társaságában.
A királyok oszlopcsarnokának tetején, az ív egy-egy végén allegorikus szobrok foglalnak helyet. Az Andrássy út felé tekint a Munka és a Jólét párosa. Az alakok egy körülbelül 20 méter magas klasszikus görög templomokat idéző elemekkel díszített talapzaton állnak. A munkát atletikus termetű ruha nélküli fiatal férfi jeleníti meg, jobb vállán kaszát és pálmaágat tart. A két tárgynak a párosítása azt sugallhatja, hogy békeidőben lehet földet művelni, a jólét is ekkor köszönt be az emberek életébe. Mellette egyszerű ruhát viselő nőalak kissé előre hajolva kosárból virágokat szór. Velük mintha csak valamilyen ellenpontot akarna képezni, az ív másik felén a Háborút jelképező férfialak vágtat harci kocsiján. A kocsi elé befogott két ló sörénye lobog, orrcimpáik kitágultak az erőfeszítéstől, első patáik épp a levegőben vannak a vágtatás során. A sisakos férfi ostor helyett egy kígyóval hajtja a lovakat. Az ábrázolás mellett mérete is félelmet kelthet, körülbelül 4 méter magas bronz alkotásról van szó. Szükség is van ezekre a nagy méretekre, hiszen a Munka és Jólét szobra mellett a Háború is az oszlopcsarnokos építmény tetején kapott helyet.
A tér jobb oldali oszlopcsarnokában (3. kép) haladunk tovább balról jobbra, az első híres hősünk Hunyadi János. A súlyos páncélzatot viselő hadvezér sisakjának rostélya felhajtva, jobb kezében elképesztő méretű pallost tart, markolata a válláig ér. A domborművén ábrázolt jelenet, amikor Hunyadi nándorfehérvári győzelmével megállítja a török hódítókat. A domborművön páncélos katonák és turbános török harcosok heves harcát láthatjuk. Az alakok egymást harapva, birkózva kavarognak előttünk. A forgatagból egy pap is kitűnik, aki keresztet tart kezében, ezzel mutatva, hogy a keresztény világ védelmében folyik a harc. A következő szobor Hunyadi Mátyást ábrázolja. A humanista uralkodó már könnyebb páncélzatban látható, bár még jobb kezével kardján támaszkodik, de ez a mozdulat nem a minden pillanatban harcra kész katonát sugallja. A kard inkább a hatalom jelképe az ő esetében. Öltözékének fontos eleme a nyakában lógó súlyos lánc, amelyről a király jelképével, a hollóval díszített medálok lógnak. A szobor alatt látható domborművön a királyt tudósai között láthatjuk, ahogy egy templom tornyának makettjét mutatják be az uralkodónak. A torony a Mátyás-templom tornyára hasonlít, a templom leírását itt találod.
Hunyadi MátyástBocskai István követi. A tollas süveget viselő férfi jobb kezében buzogányt tart, ezzel jelezve, hogy az ő élete is harccal telt, bár mégis a béke közvetítőjeként ábrázolta Holló Barnabás. Bal kezében a zsitvatoroki béke okmányát tartja, amelyet Bocskai közvetítésével a tizenötéves háború lezárásaképp kötött meg I. Rudolf német-római császár és I. Ahmed oszmán szultán 1606-ban a Zsitva folyó torkolatánál. Bocskai István szobra egyike azoknak a szobroknak, amelyek nem az eredeti királyszobrok közül valók, 1958-ban helyezték csak ide. Domborművét Marton László mintázta és Bocskai hajdúit ábrázolja harc közben a császári zsoldosokkal. A harc forgatagában a lovas és gyalogos hajdúk elől menekülnek félelemmel teli arccal a császár fizetett katonái.
Bethlen Gábor szobra szintén egy béke okiratát tartja jobb kezében, míg baljában neki is kard látható. Ez a béke a nikolsburgi béke, amelyet az erdélyi fejedelem II. Ferdinánd magyar királlyal kötött 1621-ben. A szobor egyike annak a tíz szobornak, amelyet I. Ferenc József ajándékozott a Fővárosnak. 1902-től a Köröndön állt és csak 1948-ban helyezték át a Hősök terére. A Kodály körönd szobrairól, történetükről ide kattintva olvashattok többet. Az eredeti 14 királyszobor közül öt ábrázolt Habsburg uralkodót, őket politikai okok miatt cserélték le az évek során. Az I. világháború elvesztése után kellett „távoznia” Ferenc József szobrának, az ő helyére Kossuth Lajos szobra került. II. Lipót helyére II. Rákóczi Ferenc alakját állították, Mária TeréziáétThököly Imre szobra váltotta fel, I. Ferdinánd és III. Károly helyére a közeli KöröndrőlBocskai István és Bethlen Gábor szobra került, amelyek méretre éppen azonosak voltak az eredeti Habsburg uralkodók szobraival, így gond nélkül lecserélhetők voltak.
Visszatérve Bethlen Gábor szobrához, az alatta látható dombormű Bethlen Gábor szövetségkötését mutatja be a csehekkel, ez id. Szabó István alkotása. Az öt magyar és négy cseh férfi egymással szemben áll, a tárgyalás maga a kézmozdulatokból olvasható ki. A középen álló közvetítő figura mutatja be egymásnak a tárgyaló feleket. A társaság tagjai közül néhányan méltatlankodva, csípőre tett kézzel állnak, vagy kezükkel hevesen gesztikulálva magyaráznak társaiknak.
Thököly Imre szobra is később költözött csak a Hősök terére. A talapzat felirata alapján 1954-ben készült Grantner Jenő munkájaként. A tollas süvegben ábrázolt alak hajlított jobb karjában buzogányt tart maga elé, olyan mozdulattal, amelyből érezzük, bármely pillanatban megsuhinthatja a veszélyes fegyvert. Ezt hangsúlyozza kissé ráncolt szemöldöke, szúrós tekintete, dacosan összeszorított ajkai is. Az ő domborművén is egy harci jelenet látható: a Thököly szolgálatában álló négy kuruc üldözi a szikszói harcban a labancokat, akik közül egy már le is esett lováról. A szereplők mozdulataiból itt is remekül érzékelhető, hogy kik lesznek az összecsapás győztesei. Míg a kurucok energikusan és céltudatosan kardjaikat magasba emelve és kezüket ökölbe szorítva haladnak előre, addig a labancok menekülnek, elesnek, lezuhannak.
Az utolsó két szobor alkotója Kisfaludy Stróbl Zsigmond 1955-ben alkotta meg a II. világháború után az emlékműről eltávolított Habsburg uralkodók szobra helyett II. Rákóczi Ferenc és Kossuth Lajos szobrát. Megfogalmazásukban és stílusukban nem ütnek el ezek a szobrok a többitől, így Rákóczit is korabeli öltözékben és jobb kezében tartott buzogánnyal ábrázolta a szobrász. A dombormű jobb oldalán a fejedelem látható kíséretében, míg a jelenet középpontjában Esze Tamás látható, aki bal kezével hátra mutat a mögötte álló jobbágyhadsereg tagjaira, ezzel a mozdulattal ajánlva fel szolgálataikat a felkelés számára.
Végül Kossuth Lajos szobrát láthatjuk az oszlopsor jobb szélén, a Műcsarnok épületéhez közel. A díszmagyar viselő férfi szobra alatt, a bronz domborművén Kossuthot láthatjuk ceglédi toborzó beszéde közben, emelvényen állva. Éljenző férfiak tömege veszi körbe Kossuthot, de az előtérben feltűnik egy lelkesen integető kisfiú is, akit óva ölel át édesanyja.
A királyok és vezetők feje felett az íves oszlopsor tetején itt is két allegorikus szobor látható. A másik ív tetején látható Háború szobrával szemben természetesen a Béke kapott helyet. A nyugodt arckifejezésű, finoman mosolygó nőalak jobb kezében a békét jelképező pálmaágat tartja. Az ő kocsiját is két ló húzza, de ezek a paripák már nyugodtan léptetnek előre. Az ív Műcsarnok felöli végén látható a Tudás és a Dicsőség szobra. A körülbelül 350 méter magas bronz férfiakt aranyozott Niké szobrocskát tart a kezében. Nikét a görög mitológiában a győzelem istennőjeként tisztelték, így meg is tudjuk fejteni, hogy a férfialak a Dicsőség allegorikus megjelenítője. A lágy esésű ruhát viselő nőalak fején babérkoszorút visel, kezében pálmaágat tart, így benne a Tudást tisztelhetjük.
A Milleniumi Emlékmű tehát egy gyönyörű összefoglalása, galériája azoknak a hősöknek és történeteknek, amelyekre nemcsak a milleniumi ünnepségek alatt érdemes emlékezni.
Somogyi-Rohonczy Zsófia
Az AKKU Egyesület ajánlója
A kép forrása: http://akkuegyesulethu.web-server.hu/
Kedves Nézőink, kedves Barátaink!
Itt a tavasz és nyakunkon a tavaszi szünet.
Egy nagyon szórakoztató bábjátékot ajánlottunk napokkal ezelőtt.
Az előadás a Stúdió K Színház előadása, tehát cseppet sem lesz szokványos. Biztosak lehetünk benne, hogy a történet feldolgozása eltér a Grimm testvérek történetétől.
A Stúdió K Színház régi partnere egyesületünknek, a jó szórakozás, a humor garantált.
Sok szeretettel várunk minden fiatal és idősebb, mesét kedvelő nézőt az online térben.
AKKU Egyesület
A Bodor Tibor Kulturális Egyesületről Rákosmente áprilisi online klubján
Kedves Klubtársunk!
Sok szeretettel hívunk következő online klubunkra, melyet 2021. április 6-án, kedden délután 14:00-órától tartunk, és amely a Rákosmente közösség lámpásai, mentoraiFacebook-oldalán érhető el.
Az online klubunk alkalmával a Bodor Tibor Kulturális Egyesület és tevékenysége kerül a fókuszunkba. Bodor Tibor színész, szinkronszínész, tanár idén februárban töltötte volna be a 100. évét, és nevéhez 9 ezer órai felvett hanganyag (hangoskönyv) fűződik, amellyel azt kívánta elérni, hogy a látássérültek is élvezni tudják a magyar- és a világirodalom gyöngyszemeit. Vendégünk lesz Puskás Kata Szidónia, a színész unokája, marketing szakember, aki a klub alkalmával mint a Bodor Tibor Kulturális Egyesület elnöke lesz jelen. Beszélgetünk az Egyesületről, annak névadójáról, a hangoskönyvekről, és a technika adta lehetőségekről. Szóba kerülnek az aktualitások, és Jana is megörvendeztet bennünket egy kis pánsíp muzsikával, ez a hangszer a legújabb szerzeménye.
Amennyiben lehetőségetek van, kérjük, csatlakozzatok hozzánk!
Reméljük, hogy hamarosan személyesen is találkozhatunk!
Addig is vigyázzatok magatokra, és kívánunk mindannyiótoknak jó egészséget!
Kérünk, hogy amennyiben van látássérült ismerősöd, ill. ha van olyan személy, aki szívesen segítene önkéntesként a klub és más programok lebonyolításában, ajánld a rákosmenti Lámpás Klubot!
Klubjaink Rákosmente Önkormányzatának támogatásával valósulnak meg
