A XIII. kerületi Lámpás Klub online klubnapot tart, melyre szeretettel hívunk minden kedves érdeklődőt.
Vendégűnk lesz Fodor Ágnes Elnök, akivel a Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesületének a jelenlegi helyzetéröl fogunk beszélgetni.
Aranyiné Kmett Olga és Istók Imola
Közösségi civilszervezők
látássérült Archives - Oldal 128 a 364-ből - Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete
Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete
Klubnap Angyalföldön
Kedves Klubtagok és Érdeklődők!
A XIII. kerületi Lámpás Klub online klubnapot tart, melyre szeretettel hívunk minden kedves érdeklődőt.
Vendégűnk lesz Fodor Ágnes Elnök, akivel a Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesületének a jelenlegi helyzetéröl fogunk beszélgetni.
Aranyiné Kmett Olga és Istók Imola
Közösségi civilszervezők
VGYKE a Ferencváros Újságban
A Ferencvárosi Közérzeti Magazin februári száma a megváltozott munkaképességűek alkalmazásával, elbocsátásával is foglalkozott.
Ennek kapcsán kérdezték Házi Tamás szakmai vezetőt.
Házi Tamás, a Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete (VGYKE) szakmai vezetője szerint a cégeknek megéri fogyatékkal élő embert alkalmazni, mert egyrészt ez különböző adókedvezményekkel és bértámogatással jár, másrészt, ha a munkáltató nem vesz fel minden huszonötödik dolgozó után egy fogyatékkal élőt, évente 1,3 millió forintot kell befizetnie az államnak.
„Összeadok, kivonok, és rájövök: a cégek vagy nagyon gazdagok, vagy ismernek
valami jogi kiskaput, másként több fogyatékkal élő alkalmazott lenne az állami és versenyszférában. A cégek most támogatást kapnak az épek és a fogyatékkal élők után is, ha megtartják őket, így a cégek vezetői válogathatnak, kit rúgnak ki. Lehet találgatni.”
A cikk írója kifejti, hogy ez évtől megszűnt a kereseti korlát: ha egy megváltozott munkaképességű személy többet keres a minimálbér másfélszeresénél, most már akkor is részesülhet rokkantsági ellátásban. Szomorú tény, hogy kevés ilyen munkavállaló létezik.
„Tudok olyan cégről, amelyik felvett fogyatékkal élőket négyórás minimálbérre, de nem azért, hogy dolgozzanak, csak hogy meglegyen a kvóta” – méltatlankodik Házi Tamás.”
A Kézenfogva Alapítvány és a Feszofe Nonprofit Kft. is kifejti véleményét a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásáról, ahogy egyesületünk szolgáltatása is bemutatkozik:
A KézenFogva Alapítvány abban reménykedik, hogy a feloldások után sok
embert sikerül elhelyezniük. Ebben bízik a VGYKE is. Ők novemberben indították el munkaközvetítő programjukat. A munkaerőpiacon a látássérültekhelyzete a legrosszabb. Szinte nincs olyan állás, amihez ne kellene látni. Még az irodai munkák a legvakbarátabbak. Azon belül pedig a home office lenne az igazi kánaán. Akkor sem nekik, sem más fogyatékkal élőknek nem
kellene megküzdeniük az akadályoktól hemzsegő városokkal, irodaházakkal.
Az őket nehezen elfogadó közeg ellenállásáról nem is beszélve.
A teljes cikk a februári szám 20. oldalán olvasható, „MI/TI/ŐK” címszó alatt.
Kérjük, 2021-ben is segítse a Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesületének munkáját adója 1%-ának felajánlásával!
Adószámunk: 18185030-1-42
Bankszámlaszámunk: 10409015-90147559
Köszönjük!
A vakcinákról Rákosmente márciusi online klubján
Rákosmente lámpásai 2021. március 2-án ismét online módon tartották klubnapjukat.
Ezúttal régi, kedves vendégüket, Dr. Kiss Jánost invitálták meg telefonon keresztül, aki a meghívásnak örömmel tett eleget. János a Magyarországon forgalomban lévő oltásokról tartott összefoglalót, majd a tagok konkrét kérdéseire válaszolt, melyeket a lámpások e-mailben és telefonon gyűjtöttek össze. Aztán a „virtuális chat szobába” újabb vendég, Domoszlai János (Jana) érkezett, aki egy kétsoros pánsípon játszott bolíviai zenét a születés-, névnaposok, valamint a nőnap tiszteletére.
Acsay Péter és Krayné Faragó Zsuzsanna
Közösségi civilszervezők
Online klub március 15-ével kapcsolatos érdekességekkel
A kép forrása: http://eletigenlok.hu/1848-marcius-15-en-tortent/
Kedves Klubtagok és Érdeklődők!
Szeretettel hívunk benneteket márciusi online klubunkra, melyet a Kispest Lámpásai Facebook oldalunkon követhettek élőben.
Téma: tavasz, március 15-ével kapcsolatos érdekességek, és gyönyörű, tavaszi versek.
Bejelentkezésünk ideje: 2021. március 18. (csütörtök) 14 óra.
Franz Xaver Messerschmidt: Karakterfej: Gyerekesen síró
1771-1775
A Szépművészeti Múzeum világszínvonalú festmény gyűjteménye mellett szobrászati anyaga is számottevő. A sok szemet gyönyörködtető alkotás között olyan különleges alkotások is megbújnak, mint az osztrák szobrász, Franz Xaver Messerschmidt karakterfejei a Régi Szobor Gyűjteményben. A furcsa grimaszok néhol meghökkentik, máskor megnevettetik nézőjüket.
Az ón és ólom ötvözetéből készített mellszobrokon bizarr arckifejezést öltő fejeket formált meg a művész. Figyelmét kifejezetten a mimikára összpontosította, így csak a fejet, a nyakat és a mellkas egy kis részét alkotta meg, utóbbi talapzatként is szolgál. A ’gyerekesen síró’ karakterfej egy rövid, hullámos hajú férfit formáz. A szemöldökét felvonó figura homlokát erőteljesen ráncolja, szája lefelé görbül, ajkai kissé szétnyílnak, így láthatjuk fogait is. A sírástól orrcimpái kitágulnak, ráncok sűrű hálózata borítja be az orrát és a szem környékét is. A heves gesztus hatással van a férfi nyakára is, izmai megfeszülnek. Maga az arckifejezés jól megragadja az érzelmeit visszafogni nem tudó, látványosan és hangosan sírni kezdő emberek arckifejezését, bár könnyedén beillene az undor kifejezésének is az erőteljesen felhúzott orrával és a lefelé görbülő szájával. A 45x22x25 centiméteres, életnagyságú szobor valóban akkora, mint egy ember feje, így könnyű azonosulni, a való élethez kapcsolni az amúgy is nagyon életszerű arckifejezést. Nem vesz el a valószerűség érzetéből a szobor sötét barnás-szürke színe és fémes csillogása sem. Az arcon látható finom ráncok, a hullámos hajában látható aprólékos barázdák segítségével még a hajszálakat is érzékeltette a művész. Messerschmidt karakterfejei még manapság is érdekességnek számíthatnak, gondolhatjuk, hogy milyen megdöbbentőek lehettek a 18. század során, még akkor is, ha a korszak művészeti és szobrászati kérdései között fontos szerepet foglalt el az érzelmek ábrázolása, bár ilyen szélsőséges megjelenítése minden bizonnyal sokkolta a korabeli közönséget.
A művész története épp annyira izgalmas, mint amennyire különlegesek karakterfejei saját korának szobrászatában. Franz Xaver Messerschmidt a bécsi Képzőművészeti Akadémia szobrásztanszékén a professzori állás várományosa és a császári udvar közkedvelt szobrásza volt, tehát mondhatjuk, hogy karrierjének csúcsán volt, amikor elmebajára hivatkozva egyszer csak nyugdíjazták. Háta mögött hagyta az osztrák fővárost és Pozsonyban telepedett le, itt keletkeztek különleges karakterfejei is. Többféle elképzelés létezik keletkezésük körülményeire: van, aki Messerschmidt feltételezett skizofréniájának jeleit látja benne, míg mások a művésszel szoros barátságban álló orvos, Franz Anton Mesmer sajátos kezelései során a betegek arcán látható szélsőséges grimaszokat látják visszaköszönni a szobrokon.
Ha szeretnél többet megtudni Messerschmidt karakterfejeiről, akkor érdemes meghallgatni a Szépművészeti Múzeum rövid hanganyagát is: 54. Franz Xaver Messerschmidt: Karakterfejek by Szépművészeti Múzeum (soundcloud.com)
A csatolt fotó a budapesti Szépművészeti Múzeum tulajdona.
Somogyi-Rohonczy Zsófia
Egy régi ismerős az online klubnapon
Kedves Klubtagok és Érdeklődők!
A XVI. kerületi Lámpás Klub online klubnapot tart, melyre szeretettel hívunk minden kedves érdeklődőt.
Vendégünk lesz: Kollárszky Boglárka, akivel mindennapjairól beszélgetünk majd. Igyekszünk felidézni a családi hangulatú klubjainkat.
Aranyiné Kmett Olga és Istók Imola
Közösségi civilszervezők
Balázs Zsanett interjúi
Két beszélgetéssel folytatódik az Egyesületünk munkáját bemutató interjúsorozat, amelyben szolgáltatásainkat ismerhetik meg.
Az ügyfélszolgálat tevékenységét Leány Ferenc és Benke Richárd mutatja be.
A látássérülteknek is használható okos eszközök rejtelmeibe és az ehhez kapcsolódó új szolgáltatásunkba Berkó Norbert enged betekintést.
VGYKE
105 éves lett Margitka néni, egyesületünk legidősebb tagja!
A korábbi években Fodor Ágnes elnökasszonnyal köszöntöttük otthonában Feitel Margitka nénit születésnapja alkalmából, de idén a járvány miatt sajnos elmaradt a személyes találkozás.
Elnökasszonyunk 2021. február 25-én telefonon felköszöntötte Margitka nénit, és továbbította egyesületünk tagjainak jókívánságait is.
A 105 éves Margitka néni elmondta, hogy a napi mozgást nagyon fontosnak tartja, és gyógytornász is segíti Őt ebben. Utána pihenésképpen keresztrejtvényt fejt és ezzel kapcsolatban most is megjegyezte, hogy a nehezebbeket jobban szereti.
Az irodalom iránt volt mindig legnagyobb az érdeklődése, és kilencvennyolc éves koráig rendszeresen színházba járt.
Mivel pedagógusként hatvannyolc éves koráig aktív életet élt, szívesen idézi fel azokat az eseményeket, melyek abból az időkből valók. Margitka néni nagyon sok szép emléket őriz a múltból. Azért szépek ezek az emlékek, mert Ő a szépet és a jót kereste és látta meg Mindenkiben és mindenben. Ez a szemlélet tette Őt lelkiképpen gazdaggá, így tud ma is feltöltődést adni nekünk, akik vele beszélgethetünk vagy hallunk róla.
Kívánunk Margitka néninek további jó egészséget, szerető családja körében sok örömöt!
Vasné Pintér Teréz
Közösségi civilszervező
Narráció 23
Id. Lucas Cranach: Salome Keresztelő Szent János fejével
1530-as évek
A Szépművészeti Múzeum sok csodálatos festményének alapját adják bibliai történetek, El GrecoKrisztus az olajfák hegyén című munkáját már alaposabban megismerhettük. Lucas Cranach festményével a XVI. század eleji németalföldi festészet területén barangolhatunk.
A bibliai történet szerint Salome zsidó hercegnő, Heródes mostohalánya volt. Egy ízben Heródes lakomát tartott és azon Salome olyan gyönyörűen táncolt, hogy ezért bármit kérhetett. Anyja mélységesen gyűlölte Keresztelő Szent Jánost, aki nyíltan támadta Heródessel való házasságát, hisz annak előtt éppen Heródes testvérének felesége volt. Így anyja rávette Salomet, hogy Szent János fejét kérje táncáért fizetségként.
A történetet az évszázadok alatt számtalanszor megfestették, Cranach művének segítségével a 16. század világába tekinthetünk be. Festményén Salome ugyanis a készítés idejének megfelelő ruhát visel. A kerek, hófehér arcú németalföldi szépség szőke haját fehér gyöngyökkel díszített háló fogja össze, frizuráját vörös bársonykalap koronázza, amit nyolc fehér toll keretez. A fiatal nő elszántan -sőt kihívóan- tekint a kép nézőjére, ruhája előkelő származást és gazdagságot sejtet. Elegáns ruhája aranybrokát anyagból készült, feketével hímzett gazdag növényi és virágdíszítés fedi. Ruhája szabadon hagyja vállait, ujjain két helyen is meleg hatást keltő sötétzöld bordázott bársony anyag töri meg az aranybrokát pompáját. Korabeli jellegzetesség, hogy a könyök részénél fehér inganyag buggyan ki. Az ábrázolt nő vagyonos helyzetét jelzik ékszerei is. Mellkasát két sorban súlyos sodrott aranylánc keretezi. Furcsa mód éppannyira tűnik rabláncnak az ékszer, mint a hatalmának és jelentős anyagi helyzetét jelképező státuszszimbólumnak. Kecses nyakán egy sokkal finomabb nyakéket pillanthatunk meg. A nyakpántszerű ékszeren vörös és zöld drágakövek láthatók foglalatukban, az ékszer széléről fehér gyöngyök csüngnek.
Kezében egyszerű, mindenféle díszítés nélküli fém tálcát tart. Ezen látható Keresztelő Szent János levágott feje. Az egykor életteli fej, most száját kissé kitátva, de tekintetét az ég felé fordítva fekszik a tálon. Nyakán sokkolóan élethű a vágás. Maga a tett, a levágott fej véres látványa teljesen új megvilágításba helyezi a fiatal nő arckifejezését. Már nemcsak kihívó, hanem egyenesen kegyetlen, mindenre képes női démont láthatunk benne. Az elegáns dáma tehát a csáberejével bármit elérni képes, a férfiak világára végveszélyt hozó nő képében jelenik meg Cranach festményén.
Vessünk egy pillantást azonban a fiatal nő mögött látható tájképre is, amelyre a nő mögött lévő ablakon keresztül pillanthatunk ki. A táj jellegzetesen vadregényes német táj fenyvesekkel, kristálytiszta vizű hegyi tóval, a sziklákon álló várkastéllyal. Ez a kissé ridegnek tűnő természeti háttér is felerősíti bennünk a vérszomjas tetthez, a szent lefejezésének óhajához szükséges hidegséget, érzelmek nélküliséget.
Néhány gondolat a művészről:
A festő 1472-ben született Bajorországban, apja is festő volt. Festményei mellett grafikai munkáiról is ismert, fametszetei is híresek. Élete és munkássága összefonódik korának politikai és vallási eseményeivel, későbbi lakhelye és műhelyének helyszíne az a Wittenberg, ahonnan Luther protestáns tanai elkezdik meghódítani a világot. Olyan jelentős szerepet vállalt a tanok művészeti eszközökkel való terjesztésében, hogy a protestáns egyházi festészet megalapítójának is tartják.
A Szépművészeti Múzeum Cranach a Krisztus és a házasságtörő asszony című képének audioguidejából többet is megtudhatsz a művészről és stílusáról: 28. Id. Lucas Cranach: Krisztus és a házasságtörő asszony / Salome by Szépművészeti Múzeum (soundcloud.com), illetve érdemes meghallgatni a Cranach életéről szóló animációs kisfilmet is:
Fotó: Id. Lucas Cranach: Salome Keresztelő Szent János fejével, Szépművészeti Múzeum Budapest
Somogyi-Rohonczy Zsófia
Narráció
Id. Lucas Cranach: Salome Keresztelő Szent János fejével
1530-as évek
A Szépművészeti Múzeum sok csodálatos festményének alapját adják bibliai történetek, El GrecoKrisztus az olajfák hegyén című munkáját már alaposabban megismerhettük. Lucas Cranach festményével a XVI. század eleji németalföldi festészet területén barangolhatunk.
A bibliai történet szerint Salome zsidó hercegnő, Heródes mostohalánya volt. Egy ízben Heródes lakomát tartott és azon Salome olyan gyönyörűen táncolt, hogy ezért bármit kérhetett. Anyja mélységesen gyűlölte Keresztelő Szent Jánost, aki nyíltan támadta Heródessel való házasságát, hisz annak előtt éppen Heródes testvérének felesége volt. Így anyja rávette Salomet, hogy Szent János fejét kérje táncáért fizetségként.
A történetet az évszázadok alatt számtalanszor megfestették, Cranach művének segítségével a 16. század világába tekinthetünk be. Festményén Salome ugyanis a készítés idejének megfelelő ruhát visel. A kerek, hófehér arcú németalföldi szépség szőke haját fehér gyöngyökkel díszített háló fogja össze, frizuráját vörös bársonykalap koronázza, amit nyolc fehér toll keretez. A fiatal nő elszántan -sőt kihívóan- tekint a kép nézőjére, ruhája előkelő származást és gazdagságot sejtet. Elegáns ruhája aranybrokát anyagból készült, feketével hímzett gazdag növényi és virágdíszítés fedi. Ruhája szabadon hagyja vállait, ujjain két helyen is meleg hatást keltő sötétzöld bordázott bársony anyag töri meg az aranybrokát pompáját. Korabeli jellegzetesség, hogy a könyök részénél fehér inganyag buggyan ki. Az ábrázolt nő vagyonos helyzetét jelzik ékszerei is. Mellkasát két sorban súlyos sodrott aranylánc keretezi. Furcsa mód éppannyira tűnik rabláncnak az ékszer, mint a hatalmának és jelentős anyagi helyzetét jelképező státuszszimbólumnak. Kecses nyakán egy sokkal finomabb nyakéket pillanthatunk meg. A nyakpántszerű ékszeren vörös és zöld drágakövek láthatók foglalatukban, az ékszer széléről fehér gyöngyök csüngnek.
Kezében egyszerű, mindenféle díszítés nélküli fém tálcát tart. Ezen látható Keresztelő Szent János levágott feje. Az egykor életteli fej, most száját kissé kitátva, de tekintetét az ég felé fordítva fekszik a tálon. Nyakán sokkolóan élethű a vágás. Maga a tett, a levágott fej véres látványa teljesen új megvilágításba helyezi a fiatal nő arckifejezését. Már nemcsak kihívó, hanem egyenesen kegyetlen, mindenre képes női démont láthatunk benne. Az elegáns dáma tehát a csáberejével bármit elérni képes, a férfiak világára végveszélyt hozó nő képében jelenik meg Cranach festményén.
Vessünk egy pillantást azonban a fiatal nő mögött látható tájképre is, amelyre a nő mögött lévő ablakon keresztül pillanthatunk ki. A táj jellegzetesen vadregényes német táj fenyvesekkel, kristálytiszta vizű hegyi tóval, a sziklákon álló várkastéllyal. Ez a kissé ridegnek tűnő természeti háttér is felerősíti bennünk a vérszomjas tetthez, a szent lefejezésének óhajához szükséges hidegséget, érzelmek nélküliséget.
Néhány gondolat a művészről:
A festő 1472-ben született Bajorországban, apja is festő volt. Festményei mellett grafikai munkáiról is ismert, fametszetei is híresek. Élete és munkássága összefonódik korának politikai és vallási eseményeivel, későbbi lakhelye és műhelyének helyszíne az a Wittenberg, ahonnan Luther protestáns tanai elkezdik meghódítani a világot. Olyan jelentős szerepet vállalt a tanok művészeti eszközökkel való terjesztésében, hogy a protestáns egyházi festészet megalapítójának is tartják.
A Szépművészeti Múzeum Cranach a Krisztus és a házasságtörő asszony című képének audioguidejából többet is megtudhatsz a művészről és stílusáról: 28. Id. Lucas Cranach: Krisztus és a házasságtörő asszony / Salome by Szépművészeti Múzeum (soundcloud.com), illetve érdemes meghallgatni a Cranach életéről szóló animációs kisfilmet is:
Fotó: Id. Lucas Cranach: Salome Keresztelő Szent János fejével, Szépművészeti Múzeum Budapest
