Braille felirat a gyógyszeres dobozokon
Az interjúból kiderül, hogy milyen szerepe volt a VGYKE-nek a gyógyszeres dobozok feliratozásában.
Az interjúalany Fodor Ágnes, az egyesület elnöke.
A riporter és szerkesztő: Balázs Zsanett.
Az Esélyegyenlőségi Magazin 2020. novemberi első adása Ruzsa Viktor ajánlásában
Tisztelt Sorstársak, kedves Olvasók!
Jó szívvel ajánlom Lukács Erzsébettel, Böbkével készített interjúm, mely az Esélyegyenlőségi Magazin 2020. novemberi első adásában hangzott el.
A portrét annak kapcsán készítettem, hogy Böbke, a VGYKE terézvárosi közösségi civil szervezője munkájáért 2020. októberében Terézváros Önkormányzatának elismerésében részesült, melyhez ezúton is nagy tisztelettel gratulálok.
A portré az alábbi oldalon hallgatható meg.
Szeretettel,
Ruzsa Viktor
Audionarráció: riport a terézvárosi Lámpás Klubban
Kedves Tagok, Kísérők, Érdeklődők!
Szeretettel hívok meg mindenkit online klubnapunkra!
Időpont: 2020. november 18. 15.30 óra
Online riportunk alanya Petneházy Emőke lesz, az AKKU (az Akadálymentes és Korlátlan Kultúráért) Egyesület audionarrátora.
A VGYKE 2020-ban is sikeresen pályázott az NFSZK „FOF2020 A vizuális kultúra mindenkié” nevű pályázatán, melynek keretében az audionarrációról és az akadálymentes kultúráról beszélgetünk.
Klubnapunk a Közösség lámpásai „Budapest VI.kerületi lámpás klubja” Facebook oldalon lesz látható élőben.
Minden érdeklődőt várunk szeretettel a facebook oldalunkon!
Lukács Erzsébet Böbke
VI. kerületi közösségi civilszervező
Narráció
Steindl Imre: Országház
Hátunk mögött hagyjuk a Budai Várnegyedet, de az eheti épületünkkel is kapcsolódunk kicsit még a Mátyás-templomhoz. Az Országház ugyanis neogótikus, illetve eklektikus -azaz több építészeti korszak elemeit elegyítő- építészeti stílusa révén is rokonságot mutat a templommal, míg építészének, Steindl Imrének neve azért is ismerős lehet, mert az ő hívására tért haza Schulek Frigyes Magyarországra.
A Duna pesti oldalának látképét meghatározó épületet mindenki ismeri. Klösz György 1896 körül készített szépiás (barnás árnyalatú) felvétele is ebből a nézetből örökítette meg (1. kép). Lássuk be, szerencsére nem sokat változott az évtizedek során! Az sem véletlen persze, hogy pont itt épült fel a magyar törvényhozás épülete, pont a Királyi várral szemben, ezzel is kifejezve a magyar nemzet önállósági vágyát.
A szinte csipke finomságú kőfaragásokkal díszített épület elegáns megjelenését meghazudtoló méretekkel rendelkezik. A 18000 négyzetméteres alapterülete négy szintre oszlik. Szinte hihetetlen, hogy ötven darab ötemeletes lakóház is elférne benne! A megépítéséhez 40 millió téglát használtak fel, a ház külső falain 90 kőszobor látható és további 162 szobor található bent a Házban. Az itt dolgozók 27 kapun keresztül léphetnek be az épületbe, bent a folyosókon pedig vörös színű szőnyeg fut végig, amelynek a teljes hossza 3 kilométer.
Az ország háza nem lehet akármilyen épület, így nem csoda, hogy Steindl Imre ilyen méltóságteljes és tekintélyes méretű épületet álmodott meg. Az Országház három fő részre oszlik. Középen helyezkedik el a 96 méter magasságú kupola és a főbejárat. Két oldalán az egyenlő magasságú és hosszúságú egykori alsó- és felsőház üléstermének épületrésze található. Ez sem volt véletlen a tervező részéről, ugyanis a népet képviselő alsóház és történelmi felsőház egyenrangúságát akarta ezzel kifejezni.
A kupola, akárcsak a két épületrész tetőzete vöröses, barna színű cseréppel van fedve, amelyen sötét ívek, azaz bordák futnak le függőlegesen. A gömbölyded formájú kupolát egy hegyes tüskére emlékeztető, díszes kidolgozás csúcsdísz zárja le, amely óriási dárdához hasonlóan meredezik az ég felé. Az már történelem, hogy 1950 és 1989 között ezen a csúcsdíszen világított a kommunista rendszer jelképe, egy vörös csillag. Ezt végül csak 1990. januárjában tudták leszerelni, hiszen egy külön állványzatot kellett építeni hozzá, a csúcsdísz alatt végig futó körerkélyről ugyanis nem tudták leszerelni.
A kupola alatt kör alaprajzú elem található -ezt tamburnak hívjuk. Ezen találhatók azok az ablakok, amik a kupola alatti tér megvilágítását biztosítják. Fentről lefelé haladva egyre nagyobb méretű és összetettebb ablakokat figyelhetünk meg. A tető alatt húzódó sávban díszes törpegaléria található, ami egy oszlopokkal határolt árkádsor, itt a bizony szédítő magasságban. Ez alatt következik a rózsaablakokat idéző ablakokkal díszített sáv, míg alatta összetettebb csúcsíves ablakok láthatók. Egy a gótikára jellemző építészeti elemet is megfigyelhetünk itt, méghozzá az épületről kívülről kapcsolódó támoszlopokat. Ezek a kecses, íves kőoszlopok az épülethez kívülről kapcsolódnak, és mint ívesen faragott támasztógerendák tartják kívülről a falakat. A támpilléreknek a gótikában (XIII. század második felétől a XVI. század elejéig) valós feladatuk volt, hiszen a magasra nyúló falakat a megfelelő és biztonságos technika hiányában kívülről kellett megtámasztani, nehogy összeomoljanak.
A kupola két oldalán egy-egy elegáns és támpillérekkel díszített torony magasodik az ég felé, a Mátyás-templom harangtornyát idézve. Az épület egész hosszában, a tornyokkal gazdagon díszített tetőzet alatt ablaksor fut végig, ami alatt egészen a rakpart szintjén oszlopos, boltíves árkád (azaz boltíves folyosósor) látható. Óriási ólomüveggel díszített ablakaival, tetőzetén a tornyokkal, a 2014-es felújítás befejezése után fehéren világító kő burkolatával elegáns várkastély benyomását kelti az épület. Érdekesség, hogy építésénél kikötötték, hogy csak hazai alapanyagokból és magyar mesterek által épülhet fel. Ez a hazafiasság még a dekorációjában is megnyilvánult, hiszen csak Magyarországon honos növényekről mintázott kőfaragványok díszítik.
A reprezentatív Duna-felőli oldalhoz képest nem marad alul a látvány akkor sem, ha a Kossuth-tér felől érkezünk. A 2-es villamos megállójából készített felvételemen (2. kép) jól érvényesül a hatalmas kupola, a tetőzetet meghatározott ritmusban tagoló tornyok, a tetőn körbefutó szinte csipkeszerűen faragott törpegaléria és az ablakok között feltűnő féloszlopok szinte bordáknak tűnő rendszere. A törpegalérián elhelyezkedő, csak a díszítést szolgáló kisebb tornyok, amiket fiatoronynak hívunk. Ezeknek a kisebb tornyoknak gyakorlatilag díszítő és statikai feladatai vannak, bemenni nem lehet. Az embernek furcsa érzete támadhat innen nézve az épületet! Kettős hatása van, ahogy az álmodozásra csábító, meseszerű, aprólékos díszekkel felékesített tető alatt egy szigorú és átgondolt rendben, az oszlopok és párkányok által mintegy négyzetrácsos szerkezetben sorakoznak az íves ablakok. A szemfüles nézelődő az innen látható három ablaksor -tehát három emelet- közül a középsőt furcsának találhatja. Körülbelül fele akkorák ezek az ablakok, mint az őket alulról és felülről keretezők és egyszerű négyzetes formájúak. Szinte jelentéktelenek, hiszen semmilyen dísz nem látható a keretükön. Ez az egyszerűség azzal indokolható, hogy ez egy félemelet! Itt kisebb dolgozószobák, tárgyalók és közlekedőfolyosók kaptak helyet, míg fölötte a főszinten elegánsabb és jóval nagyobb – nyolc méter- magasságú termek kaptak helyet.
Ha szeretnél még több érdekességet megtudni az Országházról, érdemes ellátogatni az Országgyűlési Múzeum Facebook oldalára.
Klösz Györgynek az Országházról készített felvételét a Fortepanról kölcsönöztem. A Fortepan egy szabad felhasználású, közösségi fotóarchívum, ahol több mint százezer archív fényképet böngészhet és tölthet le az érdeklődő.
Kép forrása: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.08.109
Somogyi-Rohonczy Zsófia
Narráció 9
Steindl Imre: Országház
Hátunk mögött hagyjuk a Budai Várnegyedet, de az eheti épületünkkel is kapcsolódunk kicsit még a Mátyás-templomhoz. Az Országház ugyanis neogótikus, illetve eklektikus -azaz több építészeti korszak elemeit elegyítő- építészeti stílusa révén is rokonságot mutat a templommal, míg építészének, Steindl Imrének neve azért is ismerős lehet, mert az ő hívására tért haza Schulek Frigyes Magyarországra.
A Duna pesti oldalának látképét meghatározó épületet mindenki ismeri. Klösz György 1896 körül készített szépiás (barnás árnyalatú) felvétele is ebből a nézetből örökítette meg (1. kép). Lássuk be, szerencsére nem sokat változott az évtizedek során! Az sem véletlen persze, hogy pont itt épült fel a magyar törvényhozás épülete, pont a Királyi várral szemben, ezzel is kifejezve a magyar nemzet önállósági vágyát.
A szinte csipke finomságú kőfaragásokkal díszített épület elegáns megjelenését meghazudtoló méretekkel rendelkezik. A 18000 négyzetméteres alapterülete négy szintre oszlik. Szinte hihetetlen, hogy ötven darab ötemeletes lakóház is elférne benne! A megépítéséhez 40 millió téglát használtak fel, a ház külső falain 90 kőszobor látható és további 162 szobor található bent a Házban. Az itt dolgozók 27 kapun keresztül léphetnek be az épületbe, bent a folyosókon pedig vörös színű szőnyeg fut végig, amelynek a teljes hossza 3 kilométer.
Az ország háza nem lehet akármilyen épület, így nem csoda, hogy Steindl Imre ilyen méltóságteljes és tekintélyes méretű épületet álmodott meg. Az Országház három fő részre oszlik. Középen helyezkedik el a 96 méter magasságú kupola és a főbejárat. Két oldalán az egyenlő magasságú és hosszúságú egykori alsó- és felsőház üléstermének épületrésze található. Ez sem volt véletlen a tervező részéről, ugyanis a népet képviselő alsóház és történelmi felsőház egyenrangúságát akarta ezzel kifejezni.
A kupola, akárcsak a két épületrész tetőzete vöröses, barna színű cseréppel van fedve, amelyen sötét ívek, azaz bordák futnak le függőlegesen. A gömbölyded formájú kupolát egy hegyes tüskére emlékeztető, díszes kidolgozás csúcsdísz zárja le, amely óriási dárdához hasonlóan meredezik az ég felé. Az már történelem, hogy 1950 és 1989 között ezen a csúcsdíszen világított a kommunista rendszer jelképe, egy vörös csillag. Ezt végül csak 1990. januárjában tudták leszerelni, hiszen egy külön állványzatot kellett építeni hozzá, a csúcsdísz alatt végig futó körerkélyről ugyanis nem tudták leszerelni.
A kupola alatt kör alaprajzú elem található -ezt tamburnak hívjuk. Ezen találhatók azok az ablakok, amik a kupola alatti tér megvilágítását biztosítják. Fentről lefelé haladva egyre nagyobb méretű és összetettebb ablakokat figyelhetünk meg. A tető alatt húzódó sávban díszes törpegaléria található, ami egy oszlopokkal határolt árkádsor, itt a bizony szédítő magasságban. Ez alatt következik a rózsaablakokat idéző ablakokkal díszített sáv, míg alatta összetettebb csúcsíves ablakok láthatók. Egy a gótikára jellemző építészeti elemet is megfigyelhetünk itt, méghozzá az épületről kívülről kapcsolódó támoszlopokat. Ezek a kecses, íves kőoszlopok az épülethez kívülről kapcsolódnak, és mint ívesen faragott támasztógerendák tartják kívülről a falakat. A támpilléreknek a gótikában (XIII. század második felétől a XVI. század elejéig) valós feladatuk volt, hiszen a magasra nyúló falakat a megfelelő és biztonságos technika hiányában kívülről kellett megtámasztani, nehogy összeomoljanak.
A kupola két oldalán egy-egy elegáns és támpillérekkel díszített torony magasodik az ég felé, a Mátyás-templom harangtornyát idézve. Az épület egész hosszában, a tornyokkal gazdagon díszített tetőzet alatt ablaksor fut végig, ami alatt egészen a rakpart szintjén oszlopos, boltíves árkád (azaz boltíves folyosósor) látható. Óriási ólomüveggel díszített ablakaival, tetőzetén a tornyokkal, a 2014-es felújítás befejezése után fehéren világító kő burkolatával elegáns várkastély benyomását kelti az épület. Érdekesség, hogy építésénél kikötötték, hogy csak hazai alapanyagokból és magyar mesterek által épülhet fel. Ez a hazafiasság még a dekorációjában is megnyilvánult, hiszen csak Magyarországon honos növényekről mintázott kőfaragványok díszítik.
A reprezentatív Duna-felőli oldalhoz képest nem marad alul a látvány akkor sem, ha a Kossuth-tér felől érkezünk. A 2-es villamos megállójából készített felvételemen (2. kép) jól érvényesül a hatalmas kupola, a tetőzetet meghatározott ritmusban tagoló tornyok, a tetőn körbefutó szinte csipkeszerűen faragott törpegaléria és az ablakok között feltűnő féloszlopok szinte bordáknak tűnő rendszere. A törpegalérián elhelyezkedő, csak a díszítést szolgáló kisebb tornyok, amiket fiatoronynak hívunk. Ezeknek a kisebb tornyoknak gyakorlatilag díszítő és statikai feladatai vannak, bemenni nem lehet. Az embernek furcsa érzete támadhat innen nézve az épületet! Kettős hatása van, ahogy az álmodozásra csábító, meseszerű, aprólékos díszekkel felékesített tető alatt egy szigorú és átgondolt rendben, az oszlopok és párkányok által mintegy négyzetrácsos szerkezetben sorakoznak az íves ablakok. A szemfüles nézelődő az innen látható három ablaksor -tehát három emelet- közül a középsőt furcsának találhatja. Körülbelül fele akkorák ezek az ablakok, mint az őket alulról és felülről keretezők és egyszerű négyzetes formájúak. Szinte jelentéktelenek, hiszen semmilyen dísz nem látható a keretükön. Ez az egyszerűség azzal indokolható, hogy ez egy félemelet! Itt kisebb dolgozószobák, tárgyalók és közlekedőfolyosók kaptak helyet, míg fölötte a főszinten elegánsabb és jóval nagyobb – nyolc méter- magasságú termek kaptak helyet.
Ha szeretnél még több érdekességet megtudni az Országházról, érdemes ellátogatni az Országgyűlési Múzeum Facebook oldalára.
Klösz Györgynek az Országházról készített felvételét a Fortepanról kölcsönöztem. A Fortepan egy szabad felhasználású, közösségi fotóarchívum, ahol több mint százezer archív fényképet böngészhet és tölthet le az érdeklődő.
Kép forrása: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.08.109
Somogyi-Rohonczy Zsófia
Meghívó online klubnapra
Kedves Klubtagok és Érdeklődők!
A XIII. és XVI. kerületi Lámpás Klubok online klubnapot tartanak, melyre szeretettel hívunk minden kedves érdeklődőt.
Vendégünk Borsos Miklós versmondó lesz.
Időpont: 2020. november 16. 14 óra
Klubnapunkat Facebook oldalainkon élőben követhetik:
XIII. kerületi Lámpás Klub
XVI. kerületi Lámpás Klub
Nagyon sok szeretettel várnak mindenkit a szervezők: Aranyiné Kmett Olga és Istók Imola!
Elérhetőségek:
Telefon: 06707734054 vagy 06302159551
E-mail: angyalfold.szervezo@vgyke.com vagy 16.kerulet.szervezo@vgyke.com
Jogi előadás és az ügyfélszolgálat Rákosmente novemberi klubján
Rákosmente lámpásai megtartották soron következő klubnapjukat 2020. november 3-án a Rákoshegyi Közösségi Házban.
Első meghívottjuk kollégájuk volt, aki bemutatta az ügyfélszolgálat tevékenységét, és a tagdíj befizetésére is nyílt lehetőség.
Aztán dr. Lukács Réka a Szülő-Példa-Érték pályázat keretében tartott előadást, majd kötetlen beszélgetés folyt jogi ügyekkel kapcsolatban, és a felmerülő kérdésekre is választ kaphattak a tagok.
A klubra betoppant a ház művelődésszervezője is, aki bemutatta két új munkatársát.
Acsay Péter és Krayné Faragó Zsuzsanna
Közösségi civil szervezők
Minden, ami érzékenyítés
Balázs Zsanett újabb riportjában Mészáros Ágnest, a VGYKE alelnökét és Tanai Csabát, a IX. kerület közösségi civilszervezőjét kérdezi a szemléletformálásról.
Egyesületünk szívügyének tekinti a vakság fogalmának, a látássérültek mindennapi életének megismertetését, bemutatását kicsiknek és nagyoknak egyaránt. A munkatársak hangsúlyozzák, hogy az érzékenyítést már óvodás kortól el kell kezdeni. A gyerekek elméleti és gyakorlati ismereteket szerezhetnek: lehetőségük van kipróbálni, hogy miként tudnak segíteni egy fehér bottal vagy vakvezető kutyával közlekedő látássérült személynek, de tapasztalatokat szerezhetnek arról is, hogy milyen érzés a látáson kívül minden egyéb érzékszervükre hagyatkozni.
Az interjú meghallgatásával számos kérdésre választ kaphatnak az érdeklődők.
VGYKE
Köszönjük, hogy megismerték szolgáltatásainkat!
Kedves Tagtársaink, Olvasóink!
Nagy öröm számunkra, hogy október folyamán, a nemzetközi fehér bot napja kapcsán, a VGYKE Regionális Központját és szolgáltatásainkat bemutató tíz kisfilmünk óriási sikert aratott mind Youtube csatornánkon, mind Facebook oldalunkon.
A Facebookon az alábbi eredményeket értük el:
- 1. kisfilm – Közlekedés: 9554 elért ember, 274 videó-megtekintés
- 2. kisfilm – Bejárat: 8910 elért ember, 466 videó-megtekintés
- 3. kisfilm – Láthatár Bolt: 8206 elért ember, 237 videó-megtekintés
- 4. kisfilm – Feljutás az első emeleti irodákhoz: 8768 elért ember, 223 videó-megtekintés
- 5. kisfilm – Ügyfélszolgálat: 8966 elért ember, 189 videó-megtekintés
- 6. kisfilm – Fejlesztőszoba: 8480 elért ember, 306 videó-megtekintés
- 7. kisfilm – Louis Braille Támogató Szolgálat: 6709 elért ember, 167 videó-megtekintés
- 8. kisfilm – Masszázs Koordináció: 6888 elért ember, 142 videó-megtekintés
- 9. kisfilm – Tárgyaló: 130 elért ember, 6 videó-megtekintés
- 10. kisfilm – Vezetőségi iroda: 104 elért ember, 2 videó-megtekintés
A legnépszerűbb az első két videónk volt, melyben elnökünk és alelnökünk bemutatta a VGYKE Regionáis Központjához való biztonságos eljutást, valamint a belépés mikéntjét az irodaházba.
Mind a tíz kisfilm könnyen elérhető és bármikor megtekinthető Youtube csatornánkon egy lejátszási listába gyűjtve.
Ezúton köszönjük érdeklődésüket! Kérjük, továbbra is forduljanak hozzánk bizalommal!
VGYKE
Okostelefonos applikációk használatáról kérdezték a VGYKE munkatársait
Egy kérdőíves felmérésben vett részt Mészáros Ágnes, a VGYKE alelnöke és az egyesület néhány munkatársa az INDIMO projekt keretében.
Az Európai Uniós projekt célja, hogy a digitális alkalmazások minél akadálymentesebbek legyenek.
A VGYKE dolgozóit arról kérdezték, hogy milyen közlekedési szokásaik vannak, milyen típusú mobilos applikációkat használnak (pl. vásárlás, közlekedés, ételrendelés, közösségi), és hogy ezek mennyire akadálymentesek.
Köszönjük, hogy részt vehettünk a felmérésben, és segítségére lehettünk az INDIMO projekt munkájának!
VGYKE
Októberi klubnap a fehér bot jegyében
2020. október 28-án megtartottuk havi klubnapunkat.
Klubnapunk fő témája a nemzetközi fehér bot világnapja volt, melyet világszerte ünnepelnek látássérült körökben. Ismertettük a fehér bot történetét, annak megalapítóját, és kialakulásának idejét. Ezen kívül betekintést nyerhettünk Helen Keller vak írónő életébe is, hasznos információkat olvashattunk munkájáról, tevékenységeiről születésétől egészen a haláláig.
A klubnap folyamán néhány közérdekű információ is elhangzott, majd ezt követően került sor a már jól bevált és mindenki számára közkedvelt kvízjátékunkra és sütizéssel egybekötött beszélgetésre.
Bernát Zsuzsanna és Juhos Róbert
Közösségi civilszervezők
Narráció
Mátyás-templom – Budai Várnegyed
A budavári Nagyboldogasszony-templom, avagy ismertebb nevén a Mátyás-templom Budapest egyik fontos turisztikai látványossága. Nem ok nélkül! Az impozáns épület előtt és mellett lekövezett teret is kialakítottak, így remekül tud érvényesülni a méltóságteljes épület. Mellette húzódik a stílusában hozzá illeszkedő Halász-bástya. Bár a templom lényegesen nagyobb méretekkel rendelkezik, még sincs az az érzésünk, hogy elnyomná a mellette található bástyarendszert, inkább kiegészítik egymást. (1. kép)
A templom története egészen a XIII. századig vezet vissza, ekkor említették először iratokban. Az elmúlt évszázadokban sok mindent láthattak ezek a falak, a jelenlegi állapota szempontjából azonban a 19. század második felétől lesz izgalmas a történet, amikor a Kiegyezés után itt koronázták magyar királlyá és királynévá Ferenc József osztrák császárt és feleségét, Erzsébetet. Ezek után ugyanis 1873-ban megkezdték a templom helyreállításának munkálatait a magyar építész, Schulek Frigyes vezetésével. A helyreállítás során az építész igen jó érzékkel bontotta vissza a barokk korban keletkezett toldásokat, egészen a Mátyás király korában épített részekig ment vissza. Kibontatta a régi oszlopfőket és szép lassan kezdett kibontakozni a régi gótikus templom formája, amelyet -ha a szükség úgy kívánta- Schulek kiegészített az eredetivel megegyező másolatokkal, vagy a korhű tervei alapján. A második világháború sajnos a Mátyás-templomot is jelentősen megrongálta, 1950 és 1970 között zajlottak a nagyobb munkálatok, az utolsó simításokra 1984-ben került sor.
A Mátyás-templom tehát most neogótikus jegyeivel tör az ég felé. A fehér kő szinte ragyog, a finoman faragott elemei csipkeszerűek. A látogatók sokszor a nyugati homlok felől pillantják meg a templomot, a Szentháromság tér felől, ahol gyönyörű bélletes kapu fogad minket. No, de milyen is az a bélletes kapu? Kinézetében olyan hatást kelt, mintha befelé menet egyre szűkülő kapuk lennének egymásba helyezve. Az egyes kapuk úgynevezett pilaszterekkel, tehát féloszlopokkal -nem körbejárható oszlop- vannak kialakítva, sok esetben minden pilaszterre más-más mintát faragtak. A Mátyás-templom esetében azonban az oszlopok törzse egységesen sima felületű, ám az oszlopfőket gyönyörű növényi díszítés koronázza. Ugyanilyen gazdag növényi díszt kapott az oszlopok fölött található ívek sorában a legkülső ív. Ennek a különleges megoldásnak egyfajta hívogató, vonzó, befelé invitáló hatása van. A bélletes kapun belépőt, közvetlenül a kapu felett festett dombormű fogadja. A jelenet közepén Szűz Mária ül, ölében Jézussal, két oldalán egy-egy angyal térdel. A bélletes kapu felett nagyméretű, kerek rózsaablak látható. Ez a fajta építészeti elem, ablak szintén a késő román korral és főként gótikával terjedt el a templomok világába. A kör alakú minta középpontjából építkezik, sokszor a kerék küllőihez hasonlítják az egyes körcikkeket bontó elemeket. A gótika során ezek a „küllők” egyre bonyolultabb mintázatot kaptak, finom faragássá váltak. A Mátyás-templom ablakának központi eleme egy nyolc szirmú virághoz hasonlít, melyet a külső íven szintén nyolc nagylevelű lóhere körvonalait idéző elem vesz körül. (2. kép)
A templom másik jellegzetes eleme a harangtornya. Az ég felé törő, óriási torony méretei ellenére is elegáns hatást kelt. Ablakait csúcsíves bélletes keretek díszítik, amiket finom faragások díszítenek. A harangtoronyhoz több kisebb torony is kapcsolódik, áttört mintázatú korlátok, növények kőből kifaragott másolatai teszik a tornyot egy ékszerdobozhoz hasonlóvá. Érdemes egészen felnéznünk a torony tetejéig, a torony legfelső teraszához ugyanis kőből kifaragott vízköpők csatlakoznak. A démonokat idéző kőfigurák elsődleges feladata még a középkor folyamán a templom és a hívek védelmezése volt a Gonosztól, de kézzelfogható funkciójuk is volt, hiszen tátott szájukon keresztül vezették el a felesleges esővizet. (3. kép)
Végül érdemes megemlíteni a ragyogóan fehér templom színpompás tetőcserepeit. A tetőzetet közel 15000 színes cseréppel fedték, amit a híres Zsolnay gyárban készítettek el. A kék, barna, vörös és sárga színű cserepekből kialakított minták csúcsukra állított rombuszokból kialakított szövetet idéznek, a tető gerincéhez, valamint a kisebb tornyok és kápolnák tetőzetén pedig virágmintákká állnak össze.
Pár gondolat az építészről:
Schulek Frigyes 1841-ben, felvidéki származású családba született Pesten. Tanulmányait Bécsben végezte, tanára Schmidt professzor hatására szerette meg a középkor építészetét. Tanulóéveit párizsi és itáliai tanulmányutakkal fejezte be. Budapestre barátja, a szintén építész Steindl Imre hívására tér vissza. 1871-től a Mintarajziskola, majd a későbbi Képzőművészeti Főiskola tanára lett, 1895-től a Magyar Tudományos Akadémia tagjaként tartották számon. A Műegyetemen évekig tanította a középkor építészetére a lelkes hallgatókat. Munkáival utazásaink során sokszor találkozhatunk, érdemes meglátogatni a Jáki templomot vagy éppen a János-hegyi Erzsébet-kilátót.
Somogyi-Rohonczy Zsófia