A budavári Nagyboldogasszony-templom, avagy ismertebb nevén a Mátyás-templomBudapest egyik fontos turisztikai látványossága. Nem ok nélkül! Az impozáns épület előtt és mellett lekövezett teret is kialakítottak, így remekül tud érvényesülni a méltóságteljes épület. Mellette húzódik a stílusában hozzá illeszkedő Halász-bástya. Bár a templom lényegesen nagyobb méretekkel rendelkezik, még sincs az az érzésünk, hogy elnyomná a mellette található bástyarendszert, inkább kiegészítik egymást. (1. kép)
A templom története egészen a XIII. századig vezet vissza, ekkor említették először iratokban. Az elmúlt évszázadokban sok mindent láthattak ezek a falak, a jelenlegi állapota szempontjából azonban a 19. század második felétől lesz izgalmas a történet, amikor a Kiegyezés után itt koronázták magyar királlyá és királynévá Ferenc József osztrák császárt és feleségét, Erzsébetet. Ezek után ugyanis 1873-ban megkezdték a templom helyreállításának munkálatait a magyar építész, Schulek Frigyes vezetésével. A helyreállítás során az építész igen jó érzékkel bontotta vissza a barokk korban keletkezett toldásokat, egészen a Mátyás király korában épített részekig ment vissza. Kibontatta a régi oszlopfőket és szép lassan kezdett kibontakozni a régi gótikus templom formája, amelyet -ha a szükség úgy kívánta- Schulek kiegészített az eredetivel megegyező másolatokkal, vagy a korhű tervei alapján. A második világháború sajnos a Mátyás-templomot is jelentősen megrongálta, 1950 és 1970 között zajlottak a nagyobb munkálatok, az utolsó simításokra 1984-ben került sor.
A Mátyás-templom tehát most neogótikus jegyeivel tör az ég felé. A fehér kő szinte ragyog, a finoman faragott elemei csipkeszerűek. A látogatók sokszor a nyugati homlok felől pillantják meg a templomot, a Szentháromság tér felől, ahol gyönyörű bélletes kapu fogad minket. No, de milyen is az a bélletes kapu? Kinézetében olyan hatást kelt, mintha befelé menet egyre szűkülő kapuk lennének egymásba helyezve. Az egyes kapuk úgynevezett pilaszterekkel, tehát féloszlopokkal -nem körbejárható oszlop- vannak kialakítva, sok esetben minden pilaszterre más-más mintát faragtak. A Mátyás-templom esetében azonban az oszlopok törzse egységesen sima felületű, ám az oszlopfőket gyönyörű növényi díszítés koronázza. Ugyanilyen gazdag növényi díszt kapott az oszlopok fölött található ívek sorában a legkülső ív. Ennek a különleges megoldásnak egyfajta hívogató, vonzó, befelé invitáló hatása van. A bélletes kapun belépőt, közvetlenül a kapu felett festett dombormű fogadja. A jelenet közepén Szűz Mária ül, ölében Jézussal, két oldalán egy-egy angyal térdel. A bélletes kapu felett nagyméretű, kerek rózsaablak látható. Ez a fajta építészeti elem, ablak szintén a késő román korral és főként gótikával terjedt el a templomok világába. A kör alakú minta középpontjából építkezik, sokszor a kerék küllőihez hasonlítják az egyes körcikkeket bontó elemeket. A gótika során ezek a „küllők” egyre bonyolultabb mintázatot kaptak, finom faragássá váltak. A Mátyás-templom ablakának központi eleme egy nyolc szirmú virághoz hasonlít, melyet a külső íven szintén nyolc nagylevelű lóhere körvonalait idéző elem vesz körül. (2. kép)
A templom másik jellegzetes eleme a harangtornya. Az ég felé törő, óriási torony méretei ellenére is elegáns hatást kelt. Ablakait csúcsíves bélletes keretek díszítik, amiket finom faragások díszítenek. A harangtoronyhoz több kisebb torony is kapcsolódik, áttört mintázatú korlátok, növények kőből kifaragott másolatai teszik a tornyot egy ékszerdobozhoz hasonlóvá. Érdemes egészen felnéznünk a torony tetejéig, a torony legfelső teraszához ugyanis kőből kifaragott vízköpők csatlakoznak. A démonokat idéző kőfigurák elsődleges feladata még a középkor folyamán a templom és a hívek védelmezése volt a Gonosztól, de kézzelfogható funkciójuk is volt, hiszen tátott szájukon keresztül vezették el a felesleges esővizet. (3. kép)
Végül érdemes megemlíteni a ragyogóan fehér templom színpompás tetőcserepeit. A tetőzetet közel 15000 színes cseréppel fedték, amit a híres Zsolnay gyárban készítettek el. A kék, barna, vörös és sárga színű cserepekből kialakított minták csúcsukra állított rombuszokból kialakított szövetet idéznek, a tető gerincéhez, valamint a kisebb tornyok és kápolnák tetőzetén pedig virágmintákká állnak össze.
Pár gondolat az építészről:
Schulek Frigyes 1841-ben, felvidéki származású családba született Pesten. Tanulmányait Bécsben végezte, tanára Schmidt professzor hatására szerette meg a középkor építészetét. Tanulóéveit párizsi és itáliai tanulmányutakkal fejezte be. Budapestre barátja, a szintén építész Steindl Imre hívására tér vissza. 1871-től a Mintarajziskola, majd a későbbi Képzőművészeti Főiskola tanára lett, 1895-től a Magyar Tudományos Akadémia tagjaként tartották számon. A Műegyetemen évekig tanította a középkor építészetére a lelkes hallgatókat. Munkáival utazásaink során sokszor találkozhatunk, érdemes meglátogatni a Jáki templomot vagy éppen a János-hegyi Erzsébet-kilátót.
Somogyi-Rohonczy Zsófia
látássérült Archives - Oldal 138 a 364-ből - Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete
Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete
Narráció 8
Mátyás-templom – Budai Várnegyed
A budavári Nagyboldogasszony-templom, avagy ismertebb nevén a Mátyás-templomBudapest egyik fontos turisztikai látványossága. Nem ok nélkül! Az impozáns épület előtt és mellett lekövezett teret is kialakítottak, így remekül tud érvényesülni a méltóságteljes épület. Mellette húzódik a stílusában hozzá illeszkedő Halász-bástya. Bár a templom lényegesen nagyobb méretekkel rendelkezik, még sincs az az érzésünk, hogy elnyomná a mellette található bástyarendszert, inkább kiegészítik egymást. (1. kép)
A templom története egészen a XIII. századig vezet vissza, ekkor említették először iratokban. Az elmúlt évszázadokban sok mindent láthattak ezek a falak, a jelenlegi állapota szempontjából azonban a 19. század második felétől lesz izgalmas a történet, amikor a Kiegyezés után itt koronázták magyar királlyá és királynévá Ferenc József osztrák császárt és feleségét, Erzsébetet. Ezek után ugyanis 1873-ban megkezdték a templom helyreállításának munkálatait a magyar építész, Schulek Frigyes vezetésével. A helyreállítás során az építész igen jó érzékkel bontotta vissza a barokk korban keletkezett toldásokat, egészen a Mátyás király korában épített részekig ment vissza. Kibontatta a régi oszlopfőket és szép lassan kezdett kibontakozni a régi gótikus templom formája, amelyet -ha a szükség úgy kívánta- Schulek kiegészített az eredetivel megegyező másolatokkal, vagy a korhű tervei alapján. A második világháború sajnos a Mátyás-templomot is jelentősen megrongálta, 1950 és 1970 között zajlottak a nagyobb munkálatok, az utolsó simításokra 1984-ben került sor.
A Mátyás-templom tehát most neogótikus jegyeivel tör az ég felé. A fehér kő szinte ragyog, a finoman faragott elemei csipkeszerűek. A látogatók sokszor a nyugati homlok felől pillantják meg a templomot, a Szentháromság tér felől, ahol gyönyörű bélletes kapu fogad minket. No, de milyen is az a bélletes kapu? Kinézetében olyan hatást kelt, mintha befelé menet egyre szűkülő kapuk lennének egymásba helyezve. Az egyes kapuk úgynevezett pilaszterekkel, tehát féloszlopokkal -nem körbejárható oszlop- vannak kialakítva, sok esetben minden pilaszterre más-más mintát faragtak. A Mátyás-templom esetében azonban az oszlopok törzse egységesen sima felületű, ám az oszlopfőket gyönyörű növényi díszítés koronázza. Ugyanilyen gazdag növényi díszt kapott az oszlopok fölött található ívek sorában a legkülső ív. Ennek a különleges megoldásnak egyfajta hívogató, vonzó, befelé invitáló hatása van. A bélletes kapun belépőt, közvetlenül a kapu felett festett dombormű fogadja. A jelenet közepén Szűz Mária ül, ölében Jézussal, két oldalán egy-egy angyal térdel. A bélletes kapu felett nagyméretű, kerek rózsaablak látható. Ez a fajta építészeti elem, ablak szintén a késő román korral és főként gótikával terjedt el a templomok világába. A kör alakú minta középpontjából építkezik, sokszor a kerék küllőihez hasonlítják az egyes körcikkeket bontó elemeket. A gótika során ezek a „küllők” egyre bonyolultabb mintázatot kaptak, finom faragássá váltak. A Mátyás-templom ablakának központi eleme egy nyolc szirmú virághoz hasonlít, melyet a külső íven szintén nyolc nagylevelű lóhere körvonalait idéző elem vesz körül. (2. kép)
A templom másik jellegzetes eleme a harangtornya. Az ég felé törő, óriási torony méretei ellenére is elegáns hatást kelt. Ablakait csúcsíves bélletes keretek díszítik, amiket finom faragások díszítenek. A harangtoronyhoz több kisebb torony is kapcsolódik, áttört mintázatú korlátok, növények kőből kifaragott másolatai teszik a tornyot egy ékszerdobozhoz hasonlóvá. Érdemes egészen felnéznünk a torony tetejéig, a torony legfelső teraszához ugyanis kőből kifaragott vízköpők csatlakoznak. A démonokat idéző kőfigurák elsődleges feladata még a középkor folyamán a templom és a hívek védelmezése volt a Gonosztól, de kézzelfogható funkciójuk is volt, hiszen tátott szájukon keresztül vezették el a felesleges esővizet. (3. kép)
Végül érdemes megemlíteni a ragyogóan fehér templom színpompás tetőcserepeit. A tetőzetet közel 15000 színes cseréppel fedték, amit a híres Zsolnay gyárban készítettek el. A kék, barna, vörös és sárga színű cserepekből kialakított minták csúcsukra állított rombuszokból kialakított szövetet idéznek, a tető gerincéhez, valamint a kisebb tornyok és kápolnák tetőzetén pedig virágmintákká állnak össze.
Pár gondolat az építészről:
Schulek Frigyes 1841-ben, felvidéki származású családba született Pesten. Tanulmányait Bécsben végezte, tanára Schmidt professzor hatására szerette meg a középkor építészetét. Tanulóéveit párizsi és itáliai tanulmányutakkal fejezte be. Budapestre barátja, a szintén építész Steindl Imre hívására tér vissza. 1871-től a Mintarajziskola, majd a későbbi Képzőművészeti Főiskola tanára lett, 1895-től a Magyar Tudományos Akadémia tagjaként tartották számon. A Műegyetemen évekig tanította a középkor építészetére a lelkes hallgatókat. Munkáival utazásaink során sokszor találkozhatunk, érdemes meglátogatni a Jáki templomot vagy éppen a János-hegyi Erzsébet-kilátót.
Somogyi-Rohonczy Zsófia
Akadálymentes kultúra
Kedves Tagok, Kísérők, Érdeklődők!
A VGYKE 2020-ban is sikeresen pályázott az NFSZK „FOF2020 A vizuális kultúra mindenkié” nevű pályázatán, melynek keretében novemberi klubnapunkon az audionarrációról és az akadálymentes kultúráról beszélgetünk Petneházy Emőkével, az AKKU(az Akadálymentes és Korlátlan Kultúráért) Egyesület audionarrátorával.
Aki hallott már az audionarrációról és kérdése van, vagy még nem hallott, de érdekli a téma, jöjjön el és hallgassa meg 2020. november 11-én (szerda), 14 órai kezdettel a Zuglói Civil Házban (Bp. Csertőpark 12.).
Klub napunk a Közösség Lámpásai: Zuglói Látássérültek klubjaFacebook oldalon is látható lesz élőben.
Minden érdeklődőt várok szeretettel a helyszínen és a Facebook oldalunkon is.
A szájmaszk viselése a Zuglói Civil Házban a civil ház előírása értelmében mindenkinek kötelező!
Vigyázzunk magunkra, vigyázzunk egymásra!
Elérhetőség:
Telefon: +36-70-984-5071
E-mail: zuglo.szervezo@vgyke.com
Kiss Márta
Közösségi civilszervező VGYKE
Közösség Lámpásai projekt
ZUGLÓ
Vendégváró
Youtube premier a siket-vakságról!
Telefonos beszélgetőtársunk 2020. november 6-án 14 órától Lenkainé Vajda Viktória lesz a Vendégváróban, akivel a siket-vakságról fogunk beszélgetni tabuk nélkül.
Mindenkit vár a két műsorvezető a hangszórók elé: Bönde Katalin és Miks-Rédai Csaba.
Minden héten szeretnénk ajánlani olvasóinknak egy régebbi Vendégváró adást is:
2020. július 13.
Beszélgetés A VGYKE két önkéntesével: Demjen Margóval és Bodáné Ágoston Máriával
A Péntek Lajos Csökkentlátó Gyermekek Alapítvány 2020. évi pályázati felhívása
A Péntek Lajos Csökkentlátó Gyermekek Alapítvány, együttműködve a Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesületével, a 2020. évben is pályázatot hirdet Magyarországon tanuló, magyar állampolgárságú általános, közép, felsőfokú tanulmányaikat folytató látássérült diákok részére, tanulmányaik végzésével összefüggő eszközök/ segédeszközök beszerzésének, egyéb az iskolai tanulmányokhoz kapcsolódó kiadások támogatása céljából.
A pályázat keretösszege 650.000,- Ft., amely az Alapítvány tőke kamataiból és az SZJA 1%-os támogatási keretéből kerül finanszírozásra.
Pályázati részvétel feltétele: hivatalos oktatási intézmény tanulója, a jó tanulmányi eredmény. A pályázaton való részvételhez a 3,5 átlagnál jobb tanulmányi eredmény szükséges.
A pályázat során maximum 21 gyermek támogatására nyílik lehetőség, melynek konkrét összege a feltételeknek megfelelő nyertesek tanulmányi eredményétől, a pályázók számától függ, a fent jelölt keretösszegre tekintettel. A pályázat elbírálása után a nyertesek részére a támogatás esetenkénti konkrét összegéről az Alapítvány tájékoztatást ad.
Az Alapítvány ezzel a pályázattal elsősorban a 18 év alatti azon rászoruló látássérült gyermekeket kívánja támogatni, akik más pályázati lehetőségektől elesnek, az adott körülmények ellenére jó tanulmányi eredményt tudnak felmutatni, társaikkal együttműködő magatartást tanúsítanak.
Örömmel vennénk olyan pályázatot is, ahol az átlagtól eltérő tevékenység gyakorlóját támogathatnánk, aki például zenei vagy más művészeti területen is eredményes. Továbbá szívesen támogatunk olyan pályázó diákot, aki kreatív gondolkodásával a későbbiekben eredményes tanulmányokat folytathat például műszaki-, informatikai területeken.
Előnyben részesítjük:
A jó tanulmányi eredményt elérő, igyekvő diákokat (a pedagógus írásos véleménye alapján),
Nehéz jövedelmi helyzetben élő családban élő diákokat (rövid a körülményeket ismertető írásos bemutatkozás),
Látássérült testvérrel, vagy más látássérült családtaggal élő diákokat,
Halmozott fogyatékossággal élő diákokat,
Látássérült gyermekét egyedül nevelő szülő családjában élő diákokat.
Pályázni kizárólag a Péntek Lajos Csökkentlátó Gyermekek Alapítványa és a VGYKE által kiadott pályázati űrlap teljes körű és a valóságnak mindenben megfelelő kitöltésével, illetve a kitöltött űrlap és a mellékletek, valamint a bemutatkozó levél határidőben történő benyújtásával lehet.
A pályázó a tanulmányát-, életvitelét segítő különféle eszközök, beszerzésére nyújthat be pályázatot.
A megpályázható összeg: maximum 30.000-50.000,-Ft, tanulmányi átlagtól függően, melyet a kuratórium határoz meg. Amennyiben egy családból több pályázat érkezik be a kuratórium egyedi döntésével az egy családban élő gyermekeket együttesen támogathatja az egyéb körülmények figyelembevételével megállapított összeggel.
Pályázni az alábbi csoportokba tartozó eszközökre lehet:
tanulást segítő eszközök (informatikai, optikai, mechanikus, beszélő alkalmazások, stb.)
iskolai munkáját, egyéb foglalkozásokat segítő eszközök
életvitelt könnyítő eszközök,
személyes használatra ruhanemű, cipő, táska.
A pályázat kötelező mellékletei:
1. Pályázati adatlap
2. Látássérülést igazoló dokumentum
a). MVGYOSZ és tagszervezeteinek tagsági igazolványának fénymásolata (fényképes és az érvényes tagsági jogviszonyt igazoló oldalak) vagy,
b). emelt szintű családi pótlékot megállapító érvényes határozat fénymásolata
3. Az egy háztartásban élő több látássérült személy esetén valamennyiük fogyatékosságát igazoló dokumentumok (tagsági igazolvány fénymásolata, vagy fogyatékossági támogatást vagy vakok személyi járadékát megállapító határozat másolata, vagy emelt összegű családi pótlékot megállapító határozat másolata)
4. Bemutatkozó levél a pályázati adatlapon közöltek szerint.
iskolai pedagógus javaslata a pályázati adatlap figyelembevételével, a pályázó tanulmányaira. tekintettel.
az iskolai jogviszony igazolása.
Felhívjuk figyelmüket, hogy a csatolandó fogyatékosságot igazoló dokumentumokat minden esetben másolatban szíveskedjenek benyújtani, kivétel a nyertes pályázók által benyújtott eszközvásárlás eredeti számlái! A Péntek Lajos Csökkentlátó Gyermekek Alapítványa és VGYKE nem vállalja az eredeti dokumentumok visszajuttatását a pályázók részére!
Nyomatékosítjuk, hogy a támogatást csupán abban az esetben tudjuk kifizetni, ha a beszerzett eszközről szóló számlák dátuma 2020. október 05. és december 11. közé esik, illetve a benyújtott eredeti számlák a támogatott személy nevére szólnak.
Felhívjuk figyelmüket továbbá, hogy a pályázat benyújtása nem jelenti automatikusan a támogatás odaítélését!
A pályázati felhívás és adatlap kérhető e-mailben a VGYKE központi ügyfélszolgálatán.
A pályázatok benyújtási határideje 2020. november 6. péntek.
A pályázatok benyújthatók postai úton a VGYKE postacímére: 1590 Budapest Zugló 1 Posta, Pf.: 119. illetve személyesen a VGYKE központi ügyfélszolgálatán.
Az egyesület ügyfélszolgálati irodájában munkatársaink előzetes egyeztetés esetén állnak rendelkezésükre a pályázati adatlapok kitöltésében.
Postai benyújtás esetén határidőben benyújtottnak minősül az a pályázat, melyen a postai bélyegző legkésőbbi dátuma 2020. november 6. A postán benyújtott pályázatokat kérjük elsőbbségi postázással feladni szíveskedjenek! A személyesen benyújtott pályázatok esetén az egyesület munkatársai átvételi elismervényt állítanak ki. A személyesen történő benyújtás határideje 2020. november 6. péntek 12 óra.
Később beérkező Pályázatokat nem áll módunkban elfogadni!
A pályázatok benyújtását követően hiánypótlásra nincs lehetőség!
A pályázatokat a Péntek Lajos Csökkentlátó Gyermekek Alapítvány kuratóriuma bírálja el legkésőbb 2020. november 27. napig. A pályáztatónak jogában áll az igényeltnél alacsonyabb összegű támogatást megítélni. A pályázat eredményéről az elbírálást követő 7 munkanapon belül minden pályázó értesítést kap, az általa megadott E-mail címére vagy a pályázó iskolájának E-mail címére, ennek hiányában a pályázó postai úton kap értesítést. Az értesítés objektív feltétele a jól olvasható cím megadása. A nyertes pályázók listája elérhető lesz a VGYKE honlapján is. Az elnyert támogatások felhasználására 2020. december 11-ig van lehetőség.
Nem bírálható el az a pályázat, amely:
hiányosan vagy nem megfelelően van kitöltve, ideértve az olvashatatlan kitöltést is, illetve ha az eszköz neve, vagy típusa és bruttó beszerzési ára nincs feltüntetve
a pályázat valótlan adatokat tartalmaz
a megpályázott eszköz a kiírásnak nem felel meg
támogató pedagógus, vagy a kérelmező aláírása hiányzik
a pályázó a Péntek Lajos Csökkentlátó Gyermekek Alapítványa tisztségviselője vagy annak hozzátartozója.
A megpályázott eszköz megvásárlását a pályázó nevére szóló ÁFA-s számlával kell igazolnia a nyerteseknek, melynek eredeti példányát a VGYKE központi ügyfélszolgálatán be kell mutatni, és leadni. Az eredeti számla kerül a Péntek Lajos Csökkentlátó Gyermekek Alapítványához. A támogatást az Alapítvány jóváhagyása után, utófinanszírozásként, egy összegben, banki átutalással, a pályázó által megjelölt bankszámla tulajdonos bankszámlájára kerül kifizetésre, a nyertes pályázó nevének feltüntetésével.
A pályáztató a támogatás felhasználásának ellenőrzésére bármilyen, a hatályos jogszabályoknak megfelelő módon jogosult.
Várjuk a megkereséseket, hogy az adományozók szándékainak megfelelően segíthessük a látássérült tanulókat!
Felkérés:
Jelen pályázattól függetlenül a Péntek Lajos Csökkentlátó Gyermekek Alapítványa tisztelettel kéri a pályázó környezetében élőket és a jószándékú ismerősöket, hogy SZJA 1%-os felajánlásukkal, vagy más adományukkal segítsék a rászorult gyermekek támogatását segítő munkát.
Az alapítvány számlaszáma: Kereskedelmi és Hitelbank Zrt. 10200823-22213619-00000000
Az így befolyt pénz csaknem teljes egészében növeli a későbbi pályázatok finanszírozására fordítható összeget, mely több gyermek támogatását teszi lehetővé.
A most támogatásra fordítható összeg, az évek alatt felajánlott adományoknak köszönhetően áll rendelkezésre.
Októberben a fehér bot nemzetközi napja kapcsán adtak interjút a VGYKE elnöke és munkatársai az Újpest TV két műsorában.
Október 8-án Murgács Jánosné Annamária újpesti közösségi civilszervező és Kiss Márta zuglói közösségi civilszervező beszélt az idei online fehér bot napjáról a Mozaik című műsorban.
Fodor Ágnes elnök október 16-án szintén erről adott interjút a Körkép adásában.
Tanácsok munkakereséshez a FB AC-DC csoportjában
A fotón a zárt csoport indító fotóját látod, amelyen egy asztalnál ülnek egy régebbi „Sikeres látássérültek klubja” meghívói és vendégei, szemben, középen Fodor Ágnes elnökkel.
Ha munkát keresel vagy még csak gondolkozol az állásváltáson, akkor épp neked való a Facebookon az „AC-DC Találd meg a helyed!” zárt (privát) csoport.
Azért jó erre a zárt csoport, mert valóban csak az érdeklődő látássérülteket vesszük fel, és senki nem trollkodhat bele a posztokba. Mit találsz itt? Kis videókat, amelyeket egy-egy összefoglalóval vezetünk fel. Tematikus írásokat a pályaorientációról, az informatikai támogatásról, kisfilmeket a motiváció fokozásáról, az ütős önéletrajzról, a megnyerő állásinterjúról, a sikeres látássérültekről és így tovább. Összesen 10 témában keresgélhetsz, és rengeteg hasznos anyagra bukkansz majd. Csakis a leghozzáértőbbektől gyűjtöttünk információkat: karriertanácsadóktól, szociológusoktól, egyetemektől és speciális munkatanácsadó oldalakról, mint például a HVG Online Állásbörzétől.
Utóbbi nem mellesleg holnap, november 3-án veszi kezdetét. Ne késlekedj, jelentkezz a csoportba! Csak írd be a Facebookon, hogy „AC-DC Találd meg a helyed!”, és megkapod a belépőt.
Az AC-DC Találd meg a helyed! projektet az Emberi Erőforrások Minisztériuma(EMMI) és a Nemzeti Fogyatékosügyi Szociálpolitikai Központ Közhasznú Nonprofit Kft. (NFSZK) támogatja.
A budapesti jelzőlámpák meghangosításával kapcsolatos igényfelmérés befejeződött
Kedves Tagtársaink, Olvasóink!
A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége és a Vakok Állami Intézete közös kérelmére válaszul, a Budapest Közút Zrt. azt a tájékoztatást adta, hogy 2018 és 2021 között 150 budapesti közlekedési csomópont jelzőlámpáinak meghangosítását tervezik. A 2022 és 2025 közötti időintervallumra újabb ütemezési tervet készítenek.
A VGYKE egyike azon tagegyesületeknek, amely a fővárosban élő látássérülteket képviseli és kiemelten fontosnak tartja minél biztonságosabb közlekedésüket.
Az elmúlt hetek során az Önök által írt javaslatokat Egyesületünk munkatársai egy listában összegyűjtötték és a napokban továbbították az MVGYOSZ felé.
Az Önök által tett javaslatok listája alább, valamint a VGYKE 51/2020 számú hírlevelében olvashatók.
1. A Jászai Mari téren lévő 4-6-os villamos megállója elején és végén található jelzőlámpás kereszteződéseknél
2. A XIII. kerületben, a Pannónia-Dráva utca kereszteződésében található jelzőlámpás kereszteződéseknél.
3. A XI. kerületben a Budafoki út, illetve a Karinthy Frigyes út kereszteződésénél lévő több lámpás gyalogátkelőhelyek mindegyikénél.
4. A Budapest IX. kerület, So roksári út és Vágóhíd utca kereszteződésénél.
5. A Budapest IX. kerület, Mester utca és Haller utca kereszteződésénél.
6. A Budapest XIV. kerület, Nagy Lajos Király útja és Thököly út (Bosnyák tér) kereszteződéseinél.
7. A Budapest XIV. kerület, Egressy út és Róna utca kereszteződésénél.
8. A Budapest XIV. kerület, Egressy út és Vezér utca kereszteződésénél.
9. A Budapest XIV. kerület, Róna utca és Vezér utca kereszteződésénél.
10. A Budapest IV. kerület, Munkásotthon utca István út kereszteződésénél.
11. A Budapest IV. kerület, István út –Szent István tér kereszteződésében, a piachoz közelebb eső gyalogátkelőhelynél.
12. A Budapest IV. kerület, István út Lőrincz utca kereszteződésénél.
/ Posta előtt /.
13. A Budapest IV. kerület, Pozsonyi út /Angyalföld kocsiszín/ villamosmegállónál található gyalogos átkelő helyen.
14. A Budapest IV. kerület, Kemény Gusztáv utca – Árpád út kereszteződésénél.
15. A Budapest IV. kerület, Árpád út- Rózsa utca kereszteződésénél lévő gyalogos átkelőhelynél.
16. A Budapest IV. kerület, Árpád út-Berzeviczy Gergely utca kereszteződésénél lévő gyalogos átkelőhelyen.
17. A Budapest IV. kerület, Óceánárok utca – Külső Szilágyi út kereszteződésében található gyalogos átkelőhelyeken.
18. A – Budapest IV. kerület, Görgey Artúr utca és Rózsa utca kereszteződésénél (már van, csak nagyon halk).
19. A Budapest IV. kerület, Görgey Artúr utca- Szent Imre utca kereszteződésében. /Szakorvosi rendelőnél/.
20. A Budapest IV. kerület, Külső Szilágyi út – Bőrfestő u. kereszteződésénél
21. A Budapest IV. kerület, Rózsa utca – Tél utca kereszteződésénél.
22. A Budapest XIV. kerület, Ifjúság útja-Stefánia út kereszteződésénél lévő zebránál.
23. A Budapest XVIII. Kerület, Lakatos és Üllői út találkozásánál.
24. A Budapest IX. kerület, Haller utca- Mester utca lámpás kereszteződésénél.
25. A Budapest XII. kerület, Alkotás utca és a márvány utca kereszteződésénél.
26. A Budapest XII. kerület, Alkotás utca és a Királyhágó utca kereszteződésénél.
27. A Budapest XVII. kerület, Pesti út – 513. utca kereszteződése, (Pesti úti Tesco).
28. A Budapest XVII. kerület, Pesti út – Borsó u. kereszteződésénél.
29. A Budapest IX. kerület, Molnár Viktor utcai buszmegállónál
30. A Budapest XIX. kerületben, a Határ útnál az 50-es villamos és a Shop-Mark bevásárlóközpont közti zebránál.
31. A Budapest IX. kerület, Haller utca – Balázs Béla u. saroknál (Nagyvárad tér felől) már van, csak nem szól a lámpa.
32. A Budapest XVIII. kerület, Nefelejcs utca- Lakatos út kereszteződésénél.
Köszönjük segítségüket!
VGYKE
Online klub az Ügyfélszolgálattal
2020.10.30.
Az egyre fokozódó vírus helyzet és a korlátozások miatt októberi klubnapunkat online formában tartottuk meg, melyre vendéget is hívtunk. Egyesületünk Ügyfélszolgálatos munkatársa, Leány Ferenc jött el hozzánk. Mészáros Ágnes, egyesületünk alelnöke és Puchnyák István kispesti civilszervező is jelen voltak.
Leány Ferenc beszélt az új helyszín (1141 Budapest, Szugló u. 81.) megközelítéséről, és arról, hogy milyen tömegközlekedési eszközöket vehetünk igénybe annak érdekében, hogy gyorsan és egyszerűen utazhassunk székhelyünkre. Szó esett arról is, hogy az épületen belül hogyan lehet akadálymentesen eljutni a VGYKE-hez.
Bemutatta az Ügyfélszolgálat tevékenységét és a különböző szolgáltatásokat. Informált bennünket a látássérülteket érintő aktuális pályázati lehetőségekről, és a tagdíj befizetésének különböző módozatairól is tájékoztatást nyújtott.
Narráció 7
A Halászbástya és Szent István szobra
A Budai Várnegyed igazán bővelkedik a látnivalókban, turisták ezrei teszik tiszteletüket ezen a fővárosi helyszínen. Az épületeken kívül az innen elénk táruló panoráma is vonzó célponttá teszi. A Halászbástya 1987-ben a Világörökségi listára is felkerült a Budai Várnegyed részeként. Nézzük meg jobban a Mátyás-templom felől!
Az első képen a Halászbástya lenyűgöző együttesének egy része látható. A Schulek Frigyes által tervezett neoromán tömböt hét torony alkotja, amely a Honfoglalás hét vezérét szimbolizálja. Nem véletlen ez az utalás. A Halászbástyát ugyanis 1899 és 1902 között építették, tehát a milleniumi ünnepségeknek, a Honfoglalás ezredik évfordulójának tiszteletére épült. A fotón jól látszódnak a jellegzetes elemei. A kör alaprajzú tornyokat kúpos tető fedi, a tetőzet alatt oszlopokkal tagolt ablaksor látható. A bástya tornyai között az építész fedett folyosókat alakított ki, nyitott oszlopcsarnoksoron nyugvó boltozattal, amelyek felett teraszt nyitott. Schulek Frigyes ezzel az árkádsorral a románkori kolostorok kerengőit idézte meg. Bár az épület neoromán stílusú, tehát a 11. és 12. század robosztusabb építészetéből meríti elemeit, mégis könnyed hatást kelt ez a kőépítmény. Ezt a néhol szinte csipkeszerű könnyedségét talán az építész által megálmodott ritmikus elemek adják. Az árkád oszlopait kettős, illetve hármas csoportban nagyobb ívek fogják össze. Az áttört felületeken szabad kilátás nyílik a Dunára. A fehér kő, szinte világít a napsütéses napokon és remekül kiegészíti a Mátyás-templom törő épületét. Tovább haladva az egykori Híradás-bástyára épített, az eddigieknél egy szinttel magasabb, külön lépcsőrendszerrel és lépcsőtoronnyal kiegészített tornyot találunk.
A Halászbástya árkádjainak ölelésében, egy kisebb téren Stróbl AlajosSzent István szobra (1906) várja a látogatókat. A Halászbástya stílusához illeszkedő román stílusú, fehér mészkő talapzatot első királyunk életéből vett jelenetek díszítik. A háromszintes kő építmény alapja egy ovális alaprajzú elem, amelynek korlátját egyenlő szárú keresztek törik át. Az áttört mellvédkorláton csúcsos elemek díszelegnek, amelyek mintha hosszúkás török turbánok formáját idéznék. A korlát mögött látható téglalap alapú alépítmény oldalsó falait Szent István életéből vett jelenetek, az államalapítást meghatározó történelmi mozzanatokat megörökítő domborművek díszítik (koronázás, törvényhozás, templomépítés és Bécs hódolata), a téglalap sarkain pedig fenséges kő oroszlánok ülnek. Ezen az elemen található a harmadik, az előzőnél valamennyivel kisebb elem, amelyet csavart mintás oszlopok vesznek körül. A talapzat ezen részén, az oldalfalakon szintén domborművek láthatók, amelyek a király egyházalapító tevékenységére utalnak. Az Isten báránya mellett, a négy evangélista jelképe látható. Az aranyozott körökben az oroszlán, a sas, a bika és az angyal faragott képe látható. A fotón talán nem is érzékelhető, hogy milyen méretekről van szó. A talapzat több ember magas, 540 centiméter. Ezen a többszintes, dúsan díszített talapzaton foglal helyet Szent István négy méteres méltóságteljes bronz szobra, amelyet kékeszöld patina borít. Az első királyunkat hordozó ló négy lábát megvetve, szilárdan áll, fejét leszegi, testét gazdagon kimunkált ötvösművészeti érmékkel díszítő takaró fedi. Milyen más ez a ló, mint Savoyai Jenő lovasszobrának energikus paripája, amelyen nem messze innen, a Magyar Nemzeti Galéria előtt áll! Az államalapító királyt hosszú hajú és szakállas férfiként ábrázolta a szobrász. Vállán a koronázási palást, fején a Szent Korona, kezében kettős kereszttel díszített jogar. A nemes zöld patinával borított szobor feje körül aranyló kör, glória jelzi a király 1083-ban történő szentté avatását.
Igencsak furcsán hathat, hogy ezt az elegáns és méltóságteljes építményt a halászokról nevezték el. Hogyan is kerülhettek a Dunától messze, egy hegy tetejére a vízparti munkások? Az elnevezés azonban a hagyomány következtében mégiscsak Halászbástya lett, ugyanis a középkorban a várfalnak ezt a részét a halászok céhe védte. Egy másik elképzelés szerint nevét a bástya alatt elterülő városrészről kapta, amelyet anno Halászvárosnak hívtak és a mai Víziváros déli részét jelentette.
Somogyi-Rohonczy Zsófia
Narráció
A Halászbástya és Szent István szobra
A Budai Várnegyed igazán bővelkedik a látnivalókban, turisták ezrei teszik tiszteletüket ezen a fővárosi helyszínen. Az épületeken kívül az innen elénk táruló panoráma is vonzó célponttá teszi. A Halászbástya 1987-ben a Világörökségi listára is felkerült a Budai Várnegyed részeként. Nézzük meg jobban a Mátyás-templom felől!
Az első képen a Halászbástya lenyűgöző együttesének egy része látható. A Schulek Frigyes által tervezett neoromán tömböt hét torony alkotja, amely a Honfoglalás hét vezérét szimbolizálja. Nem véletlen ez az utalás. A Halászbástyát ugyanis 1899 és 1902 között építették, tehát a milleniumi ünnepségeknek, a Honfoglalás ezredik évfordulójának tiszteletére épült. A fotón jól látszódnak a jellegzetes elemei. A kör alaprajzú tornyokat kúpos tető fedi, a tetőzet alatt oszlopokkal tagolt ablaksor látható. A bástya tornyai között az építész fedett folyosókat alakított ki, nyitott oszlopcsarnoksoron nyugvó boltozattal, amelyek felett teraszt nyitott. Schulek Frigyes ezzel az árkádsorral a románkori kolostorok kerengőit idézte meg. Bár az épület neoromán stílusú, tehát a 11. és 12. század robosztusabb építészetéből meríti elemeit, mégis könnyed hatást kelt ez a kőépítmény. Ezt a néhol szinte csipkeszerű könnyedségét talán az építész által megálmodott ritmikus elemek adják. Az árkád oszlopait kettős, illetve hármas csoportban nagyobb ívek fogják össze. Az áttört felületeken szabad kilátás nyílik a Dunára. A fehér kő, szinte világít a napsütéses napokon és remekül kiegészíti a Mátyás-templom törő épületét. Tovább haladva az egykori Híradás-bástyára épített, az eddigieknél egy szinttel magasabb, külön lépcsőrendszerrel és lépcsőtoronnyal kiegészített tornyot találunk.
A Halászbástya árkádjainak ölelésében, egy kisebb téren Stróbl AlajosSzent István szobra (1906) várja a látogatókat. A Halászbástya stílusához illeszkedő román stílusú, fehér mészkő talapzatot első királyunk életéből vett jelenetek díszítik. A háromszintes kő építmény alapja egy ovális alaprajzú elem, amelynek korlátját egyenlő szárú keresztek törik át. Az áttört mellvédkorláton csúcsos elemek díszelegnek, amelyek mintha hosszúkás török turbánok formáját idéznék. A korlát mögött látható téglalap alapú alépítmény oldalsó falait Szent István életéből vett jelenetek, az államalapítást meghatározó történelmi mozzanatokat megörökítő domborművek díszítik (koronázás, törvényhozás, templomépítés és Bécs hódolata), a téglalap sarkain pedig fenséges kő oroszlánok ülnek. Ezen az elemen található a harmadik, az előzőnél valamennyivel kisebb elem, amelyet csavart mintás oszlopok vesznek körül. A talapzat ezen részén, az oldalfalakon szintén domborművek láthatók, amelyek a király egyházalapító tevékenységére utalnak. Az Isten báránya mellett, a négy evangélista jelképe látható. Az aranyozott körökben az oroszlán, a sas, a bika és az angyal faragott képe látható. A fotón talán nem is érzékelhető, hogy milyen méretekről van szó. A talapzat több ember magas, 540 centiméter. Ezen a többszintes, dúsan díszített talapzaton foglal helyet Szent István négy méteres méltóságteljes bronz szobra, amelyet kékeszöld patina borít. Az első királyunkat hordozó ló négy lábát megvetve, szilárdan áll, fejét leszegi, testét gazdagon kimunkált ötvösművészeti érmékkel díszítő takaró fedi. Milyen más ez a ló, mint Savoyai Jenő lovasszobrának energikus paripája, amelyen nem messze innen, a Magyar Nemzeti Galéria előtt áll! Az államalapító királyt hosszú hajú és szakállas férfiként ábrázolta a szobrász. Vállán a koronázási palást, fején a Szent Korona, kezében kettős kereszttel díszített jogar. A nemes zöld patinával borított szobor feje körül aranyló kör, glória jelzi a király 1083-ban történő szentté avatását.
Igencsak furcsán hathat, hogy ezt az elegáns és méltóságteljes építményt a halászokról nevezték el. Hogyan is kerülhettek a Dunától messze, egy hegy tetejére a vízparti munkások? Az elnevezés azonban a hagyomány következtében mégiscsak Halászbástya lett, ugyanis a középkorban a várfalnak ezt a részét a halászok céhe védte. Egy másik elképzelés szerint nevét a bástya alatt elterülő városrészről kapta, amelyet anno Halászvárosnak hívtak és a mai Víziváros déli részét jelentette.
Somogyi-Rohonczy Zsófia
Jogi előadás Rákosmente novemberi klubján
Kedves Klubtársunk!
Sok szeretettel hívunk a következő klubnapra, melyet 2020. november 3-án, kedden délután 14:00-16:30 óra között tartunk a Rákoshegyi Közösségi Házban (Podmaniczky Zsuzsanna u. 3.), amennyiben a vírus helyzet lehetővé teszi.
Novemberi klubunkon az októberi átmeneti leállás miatt elmaradt programot pótoljuk be. Meghívtuk dr. Lukács Réka jogászt, aki az NFSZK Szülő-Példa-Érték 2020/A/18 számú pályázat keretében látogat el hozzánk. Réka a pályázatról és a pályázat adta lehetőségekről tart előadást, amelyet már harmadik alkalommal sikerült elnyernie az egyesületünknek. A pályázat fő témája a szülői önérdek-érvényesítési képesség megmutatása pozitív példákon keresztül. Amennyiben van jogi kérdésetek, jelezzétek nekünk, lámpásoknak, hogy Réka felkészülten érkezhessen! Maszkot mindenképpen hozzatok magatokkal!
Kérünk, hogy amennyiben van látássérült ismerősöd, ill. ha van olyan személy, aki szívesen segítene önkéntesként a klub és más programok lebonyolításában, ajánld a rákosmenti Lámpás Klubot!
Klubjaink Rákosmente Önkormányzatának támogatásával valósulnak meg
Acsay Péter és Krayné Faragó Zsuzsanna
Közösségi civilszervezők
Forrás: Vikipédia
Kitüntetés Terézvárosban
Lukács Erzsébet, a VI. kerület közösségi civilszervezője kapta meg a „Terézvárosért” kitüntetést munkájáért: mindazért, amit a kerületben élő látássérültekért tesz.
„Nagy megtiszteltetés számomra, hogy én kaphattam meg a kitüntetést. Nagyon köszönöm Terézváros polgármesterének, Soproni Tamás úrnak és Terézváros képviselő-testületének!” – üzeni Erzsébet (Böbke.)
