Kedves Tagtársaink és Olvasóink!
A nemzetközi fehér bot Napja alkalmából elkészült egyesületünk Regionális Központját bemutató videósorozata, melyet október 15-től kezdve tíz napon keresztül Önök is figyelemmel kísérhetnek Youtube csatornánkon.
Nézzék velünk Önök is, és ismerjék meg szolgáltatásainkat!
VGYKE
Forrás: iroda.hu
Kedves Tagtársaink és Olvasóink!
A nemzetközi fehér bot Napja alkalmából elkészült egyesületünk Regionális Központját bemutató videósorozata, melyet október 15-től kezdve tíz napon keresztül Önök is figyelemmel kísérhetnek Youtube csatornánkon.
Nézzék velünk Önök is, és ismerjék meg szolgáltatásainkat!
VGYKE
Forrás: iroda.hu
Tisztelt Olvasóink!
Korábbi tájékoztatásunkból már értesülhettek arról, hogy a Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete két hétig (2020. október 6-tól október 18-ig) szünetelteti szolgáltatásait, mert közvetlen formában érintetté vált a koronavírus járványban.
Fodor Ágnes az interjúban ennek részleteiről tájékoztatta az Esélyegyenlőségi Magazinműsort, illetve annak műsorvezetőjét, Ruzsa Viktort. A beszélgetésben szóesett az október 15-i Fehér bot-napi rendezvény online keretek közötti megtartásáról, valamint közvetítéséről is.
Az interjú meghallgatásához nyissa meg az alábbi linket, majd a megnyíló webes felületen aktiválja a Play feliratú gombot!
Figyelem: előfordulhat, hogy a link megnyitását követően a lejátszás automatikusan elindul. Ha mégsem, úgy kérjük, kövesse a fenti lépéseket!
Forrás: https://pixabay.com
Csontváry Kosztka Tivadar: Zarándoklás a cédrushoz Libanonban (1907)
Magyar Nemzeti Galéria
Álmok, látomások, isteni sugallatok. Nem ritkán meghatározzák az ember életét. Főleg, ha hallgatunk rájuk. Szerencsére így tett Csontváry Kosztka Tivadar is és ennek köszönhetően csodálhatjuk meg most a Magyar Nemzeti Galériában Zarándoklás a cédrushoz Libanonban című festményét.
Talán a színek azok, amik a leginkább megragadják figyelmünket és szinte oda láncolnak a festményhez. Az ég kékje a kép szélein még erőteljes, harsány, szinte éles színekben játszik, akárcsak a felhőtlen nyári napokon, de a horizonthoz közelítve egyre lágyabb, világosabb kékbe megy át. A horizont, másnéven láthatár, az a vízszintes vonal vagy sáv, ahol az ég és a föld találkozik. Egy olyan része az ábrázolásnak, amin megpihenhet a szemünk a kép szemlélése közben. Ez a sáv Csontváry képén egy halvány rózsaszín, légies domboldal, amelyen fehéres színű halvány utak sávjai vezetnek fel. Vajon mi lehet ez a domboldal? Talán sziklák vagy napszítta fű adja ezt a furcsa szint? Egy dolog biztos, hogy szinte éteri, súly nélküli ez a domboldal, akárcsak felhők szálltak volna le az égből.
A képet az óriási cédrus uralja. A két fa kékes, szürkés színekben játszó, összecsavarodó törzse adja a kép függőleges tengelyét, míg a fa fajtájára jellemző vízszintesen terjeszkedő ágai és méregzöld lombozata egészen kinyúlnak a kép oldalsó széléig. A fák körül elterülő vöröses-barnás földön az izzó rózsaszín és finom fehér virágok között láthatók a zarándokok. Az óriásira nőtt fákhoz képest szinte eltörpül a tövében álldogáló egy fehér és egy fekete ló. A képen szereplő további alak is aprócskának tűnik a fenséges cédrusokhoz képest. A fa körül hosszú fehér ruhában nők táncolnak egymás kezét fogva. Olyan érzetet keltenek, mintha valamilyen ősi rítus szerinti táncot járnának. Mozdulataikból és ruhájuk lengedezéséből érezhető lendületük, kezüket az ég felé emelik. A kép előterében lovaikon különböző színes ruházatban várakozik a többi zarándok. A háttérben a vöröses föld és a finom rózsaszín domboldal határán további alakok tűnnek fel. Lovasok, egy-két gyalogos, köztük talán civakodó kisgyerekek. A távolság miatt még kevésbé vehetők ki, mint az előtér figurái. A fa és az emberek mérete közötti különbség nem feltétlenül a növény adottságaiból adódik, bár a libanoni cédrus akár 40 méter magasra is megnőhet, az ilyen óriások igen ritkák. Az óriásira nőtt fa, mintha az égi és földi világot akarná összekötni, szétterülő ágai akárcsak széttárt karok lennének. Hatalmas ágai alatt az emberek, míg lombkoronájában madarak találnak oltalomra. Csontváry képei tele vannak szimbólumokkal, jelképekkel, így talán nem lepődünk meg, hogy több szakértő úgy gondolja, hogy a festő önmagát jelenítette meg fa formájában. Az eget és a földet összekötő fa így könnyedén vélhető a prófétai szerepet magára öltő festő önábrázolásának.
Néhány gondolat a művészről:
Csontváry Kosztka Tivadar (1853-1919) művészetének látnoki-prófétai jellege már a gyógyszerészi pálya elhagyásakor is megnyilvánult. 1880. október 13-án leült a patika ajtajához, ahol dolgozott, hogy lerajzolja a szemközt álló ökrös szekeret. A patikavezető, amint meglátta rajzát, állítólag felkiáltott, hogy Csontváry festőnek született. Ekkor Csontváry hangot hallott: „Te leszel a világ legnagyobb napút festője”.
Az isteni hang hatására végül elhagyta szakmáját és Münchenbe ment, ahol Hollósy Simon festőiskolájában fejlesztette rajztudását. Rengeteget utazott. Festett Dalmáciában, Olaszországban, Németországban, Görögországban, Egyiptomban, Palesztinában, Szíriában, Libanonban, Párizsban. Élete folyamán nem igazán becsülték műveit hazájában. Örökösei szekérponyvának akarták eladni műveit, utolsó pillanatban vásárolta meg őket az építész, Gerlóczy Gedeon.
Nehéz besorolni Csontváry festői stílusát. Sokan az expresszionizmushoz és a posztimpresszionizmushoz sorolják, de nem igazán illik egyik irányzatba se. Ő a Napút festője volt, a színek teljes tárházát akarta megörökíteni képein, valamint a napfény és a környezet tárgyainak összejátszásából sugárzó energiát.
Somogyi-Rohonczy Zsófia
Kedves Tagtársaink, Olvasóink!
Tájékoztatjuk Önöket, hogy szokásos Fehérbot napi rendezvénysorozatunk, melyet közösségi mentoraink szerveznek évről-évre az adott kerületekben, a jelenlegi járványügyi korlátozások miatt elmarad.
A VGYKE elnöksége úgy döntött, hogy idén rendhagyó módon, online formában tartjuk meg az eseményt.
Időpont: 2020. október 15. (Nemzetközi Fehérbot Nap.)
Az érdeklődők a VGYKE Facebook oldalán követhetik nyomon a közel 80 perces műsort.
Akiknek nem áll módjukban az interneten figyelemmel kísérni az adást, azoknak cd-t ajándékozunk, melyen szintén meghallgatható lesz a műsor. Emellett Youtube csatornánkon is elérhető lesz.
Minden kedves érdeklődőt, akinek lehetősége van rá, szeretettel várunk a képernyők / hangszórók elé!
VGYKE
A kép forrása: https://www.daysoftheyear.com/
Csontváry Kosztka Tivadar: Zarándoklás a cédrushoz Libanonban (1907)
Magyar Nemzeti Galéria
Álmok, látomások, isteni sugallatok. Nem ritkán meghatározzák az ember életét. Főleg, ha hallgatunk rájuk. Szerencsére így tett Csontváry Kosztka Tivadar is és ennek köszönhetően csodálhatjuk meg most a Magyar Nemzeti Galériában Zarándoklás a cédrushoz Libanonban című festményét.
Talán a színek azok, amik a leginkább megragadják figyelmünket és szinte oda láncolnak a festményhez. Az ég kékje a kép szélein még erőteljes, harsány, szinte éles színekben játszik, akárcsak a felhőtlen nyári napokon, de a horizonthoz közelítve egyre lágyabb, világosabb kékbe megy át. A horizont, másnéven láthatár, az a vízszintes vonal vagy sáv, ahol az ég és a föld találkozik. Egy olyan része az ábrázolásnak, amin megpihenhet a szemünk a kép szemlélése közben. Ez a sáv Csontváry képén egy halvány rózsaszín, légies domboldal, amelyen fehéres színű halvány utak sávjai vezetnek fel. Vajon mi lehet ez a domboldal? Talán sziklák vagy napszítta fű adja ezt a furcsa szint? Egy dolog biztos, hogy szinte éteri, súly nélküli ez a domboldal, akárcsak felhők szálltak volna le az égből.
A képet az óriási cédrus uralja. A két fa kékes, szürkés színekben játszó, összecsavarodó törzse adja a kép függőleges tengelyét, míg a fa fajtájára jellemző vízszintesen terjeszkedő ágai és méregzöld lombozata egészen kinyúlnak a kép oldalsó széléig. A fák körül elterülő vöröses-barnás földön az izzó rózsaszín és finom fehér virágok között láthatók a zarándokok. Az óriásira nőtt fákhoz képest szinte eltörpül a tövében álldogáló egy fehér és egy fekete ló. A képen szereplő további alak is aprócskának tűnik a fenséges cédrusokhoz képest. A fa körül hosszú fehér ruhában nők táncolnak egymás kezét fogva. Olyan érzetet keltenek, mintha valamilyen ősi rítus szerinti táncot járnának. Mozdulataikból és ruhájuk lengedezéséből érezhető lendületük, kezüket az ég felé emelik. A kép előterében lovaikon különböző színes ruházatban várakozik a többi zarándok. A háttérben a vöröses föld és a finom rózsaszín domboldal határán további alakok tűnnek fel. Lovasok, egy-két gyalogos, köztük talán civakodó kisgyerekek. A távolság miatt még kevésbé vehetők ki, mint az előtér figurái. A fa és az emberek mérete közötti különbség nem feltétlenül a növény adottságaiból adódik, bár a libanoni cédrus akár 40 méter magasra is megnőhet, az ilyen óriások igen ritkák. Az óriásira nőtt fa, mintha az égi és földi világot akarná összekötni, szétterülő ágai akárcsak széttárt karok lennének. Hatalmas ágai alatt az emberek, míg lombkoronájában madarak találnak oltalomra. Csontváry képei tele vannak szimbólumokkal, jelképekkel, így talán nem lepődünk meg, hogy több szakértő úgy gondolja, hogy a festő önmagát jelenítette meg fa formájában. Az eget és a földet összekötő fa így könnyedén vélhető a prófétai szerepet magára öltő festő önábrázolásának.
Néhány gondolat a művészről:
Csontváry Kosztka Tivadar (1853-1919) művészetének látnoki-prófétai jellege már a gyógyszerészi pálya elhagyásakor is megnyilvánult. 1880. október 13-án leült a patika ajtajához, ahol dolgozott, hogy lerajzolja a szemközt álló ökrös szekeret. A patikavezető, amint meglátta rajzát, állítólag felkiáltott, hogy Csontváry festőnek született. Ekkor Csontváry hangot hallott: „Te leszel a világ legnagyobb napút festője”.
Az isteni hang hatására végül elhagyta szakmáját és Münchenbe ment, ahol Hollósy Simon festőiskolájában fejlesztette rajztudását. Rengeteget utazott. Festett Dalmáciában, Olaszországban, Németországban, Görögországban, Egyiptomban, Palesztinában, Szíriában, Libanonban, Párizsban. Élete folyamán nem igazán becsülték műveit hazájában. Örökösei szekérponyvának akarták eladni műveit, utolsó pillanatban vásárolta meg őket az építész, Gerlóczy Gedeon.
Nehéz besorolni Csontváry festői stílusát. Sokan az expresszionizmushoz és a posztimpresszionizmushoz sorolják, de nem igazán illik egyik irányzatba se. Ő a Napút festője volt, a színek teljes tárházát akarta megörökíteni képein, valamint a napfény és a környezet tárgyainak összejátszásából sugárzó energiát.
Somogyi-Rohonczy Zsófia
2020. szeptember 30-án megtartottuk havi klubnapunkat, melynek témája a közlekedésben való segítségnyújtás volt. Ebből az alkalomból látogatott el hozzánk egyesületünk Támogató szolgálatos új munkatársa, Szakony Katalin, aki a szolgáltatással kapcsolatos tudnivalókról tartott előadást.
Katalin beszélt magáról a tevékenységről, a szolgálat igénybevételének feltételeiről, elérhetőségeikről. Ismertette továbbá az eseteket, dolgokat, melyben segítséget kérhetnek a hozzájuk beérkező kliensek, mint pl. a hivatalos ügyintézés, orvosi vizsgálat, munkábajárás és bevásárlás.
Ezt követően Szent Adorjánra emlékeztünk, ismertettük életét, és hogy kik tisztelték védőszentjükként. Most sem maradhatott el kvízjátékunk, ahol ismét megtornáztattuk agytekervényeinket.
Klubnapunkat beszélgetéssel, jó ízű falatozással zártuk.
Bernát Zsuzsanna és Juhos Róbert
Közösségi civilszervezők
Kedves Olvasóink!
Idén, kiváltképpen a tavaszi hónapokban a munka terén is nehézséget, nagy kihívást jelentett a koronavírus. Ennek ellenére a látássérültek is megállták a helyüket home office-ban.
Örömmel jelentjük, hogy az idei adó 1%-os felajánlások összege 785.110.-Ft volt.
Ezúton köszönjük:
Minden egyes forintot hasznos célokra fogunk fordítani, továbbra is segítve a látássérülteket.
VGYKE
Pályázati kiírás
A Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete (VGYKE), elnöksége 9/2020. számú határozata értelmében tanulmányi támogatás pályázatot ír ki az egyesület kiskorú tanulói részére. A pályázat keretösszege 200.000,- Ft, amely az MVGYOSZ-nek a VGYKE részére leosztott SZJA 1%-os támogatási keretéből kerül finanszírozásra.
Egyesületünk ezen pályázattal azon diák tagjait kívánja támogatni, akik
általános vagy középiskolai tanulmányaikat folytatják.
Pályázatot nyújthatnak be a VGYKE azon rendes tagjai, akik a 2020-as évre befizetett érvényes tagsági jogviszonnyal rendelkeznek, illetve akik a 2020-as tagdíjat legkésőbb a pályázat benyújtásakor személyesen befizetik.
Pályázni kizárólag a VGYKE által kiadott pályázati űrlap teljes körű és a valóságnak mindenben megfelelő kitöltésével, illetve a kitöltött űrlap határidőben történő benyújtásával lehet. Az űrlap mellé kötelező mellékletként csatolni szükséges a pályázó eredményesen lezárt tanulmányi évét igazoló bizonyítvány másolatát.
A támogatási összeg egyszeri 10.000,- Ft.
A pályázati felhívás és adatlap 2020. június 22-től letölthető a VGYKE honlapjáról (www.vgyke.com), illetve beszerezhető személyesen vagy kérhető e-mailben a VGYKE központi ügyfélszolgálatán és kistérségi irodáiban az alábbi elérhetőségeken:
VGYKE központi ügyfélszolgálat: 1141 Budapest, Szugló utca 81.
Telefon: (1) 384-5541 (1-es menüpont)
E-mail: ugyfel@vgyke.com
Buda-környéki Látássérültek Közhasznú Egyesülete
Cím: 2040 Budaörs, Szivárvány utca 5.
Telefon: (23) 428-727 (
E-mail: budaors@vgyke.com
Cegléd és Térsége Látássérültjeinek Egyesülete
Cím: 2700 Cegléd, Alkotmány utca 11.
Telefon: (70) 773-4044
E-mail: cegled@vgyke.com
Dabas és Térsége Látássérültjeinek Egyesülete
Cím: 2370 Dabas, Szent István tér 1/B.
Telefon: (70) 773-4072
E-mail: dabas@vgyke.com
Gödöllő és Térsége Látássérültjeinek Egyesülete
Cím: 2100 Gödöllő, Szabadság u. 23.
Telefon: (70) 387-5265
E-mail: godollo@vgyke.com
Látássérültek Pilisvölgye Egyesülete
Telefon: (70) 387-5263
E-mail: pilisvorosvar@vgyke.com
Dunakanyari Látássérültek Egyesülete
Cím: 2600 Vác, Földvári tér 14.
Telefon: (70) 773-4078
E-mail: vac@vgyke.com
A pályázatok benyújtási határideje: folyamatos
A pályázatok benyújthatók postai úton a VGYKE postacímére: 1590 Budapest, Zugló 1 Posta Pf. 119. Személyesen a VGYKE központi ügyfélszolgálatán és kistérségi irodáiban illetve elektronikus formában (Email-cím: ugyfel@vgyke.com). Az elektronikusan beérkező pályázatokra válaszlevelet küldünk, melyben értesítjük, hogy pályázata megérkezett és hiánytalan. A válaszlevél megküldése után tekintjük pályázatát benyújtottnak és értékelhetőnek. Az egyesület ügyfélszolgálati irodáiban munkatársaink előzetes egyeztetés esetén állnak rendelkezésükre a pályázati adatlapok kitöltésében. A személyesen benyújtott pályázatok esetén az egyesület munkatársai átvételi elismervényt állítanak ki.
A pályázatok kifizetése a meghatározott keretösszeg felhasználásáig lehetséges.
A támogatott diákok listáját közzé tesszük a VGYKE honlapján és hírlevelében.
Budapest, 2020.június.19.
Pályázati felhívás
Pályázati adatlap
2020. szeptember 28-án Petneházy Emőke audionarrátor, az AKKU – az Akadálymentes és Korlátlan Kultúráért Egyesület munkatársa volt a beszélgetőtársunk a Hangos hírmondó Vendégvárójában.
Mindenkit vár a hangszórók és a képernyők elé a két műsorvezető: Bönde Katalin és Miks-Rédai Csaba!
Minden héten szeretnénk ajánlani olvasóinknak egy régebbi Vendégváró adást is:
A 2020. június 15-i online klub vendége Miks Csaba volt.
VGYKE
Kedves Tagtársaink, Olvasóink!
A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége és tagegyesületei fontosnak tartják minél több budapesti jelzőlámpa meghangosítását.
A szövetség és a Vakok Állami Intézete közös kérelmére válaszul, a Budapest Közút Zrt. azt a tájékoztatást adta, hogy 2018 és 2021 között 150 budapesti közlekedési csomópont jelzőlámpáinak meghangosítását tervezik. A 2022 és 2025 közötti időintervallumra újabb ütemezési tervet készítenek.
A VGYKE egyike azon tagegyesületeknek, amely a fővárosban élő látássérülteket képviseli. Szeretnénk felmérni az Önök igényeit a budapesti csomópontokban található jelzőlámpák meghangosításával kapcsolatban.
Figyelem! Csak olyan gyalogos átkelőkről és forgalmas csomópontokról van szó, melyek már jelzőlámpával ellátottak, csak még nem hangosak. Ezek is futár távirányítóval lesznek aktiválhatók.
Kérjük, javaslataikat küldjék el az ugyfel@vgyke.com e-mail címre! Fontos feltüntetni a pontos helyszínt (pl. utcanév, vagy az adott kereszteződésnél találkozó utcák neve.)
Az Önök által írt javaslatokat a VGYKE egy listában összegyűjti és továbbítja az MVGYOSZ felé.
Köszönjük segítségüket!
VGYKE
Bemutatkozik a VGYKE Regionális Központja a Duna televízió Esély című, szeptember 26-i adásában.
Fodor Ágnes elnök az egyesület szolgáltatásairól, Koós Andrea gyógypedagógiai, fejlesztési munkájáról, míg Beckné Kovács Henrietta gyógymasszőz a masszázsról, az egészség fontosságáról beszél.
Székely Bertalan: Egri nők
A 19. század művészetének egyik meghatározó irányzata volt a történelmi festészet. Nem véletlenül lett kedvelt a korabeli Magyarországon, a szabadságharc leverése után a magyar társadalomban az elnyomó hatalommal, a Habsburgokkal szembeni ellenállás érzelmi megerősítését szolgálta. A hazafias témaválasztásnak köszönhetően előszeretettel ábrázolták a korábbi nagy honvédő hősöket, mindezt romantikus, lírai, lelket felemelő hangvételben.
Székely Bertalan ennek az irányzatnak kimagasló egyénisége volt. Az Egri nők című óriási (227×176,5 cm), embernél is nagyobb vásznán mozgalmas és hősies csata jelenete bontakozik ki. Miután a férfiak már elestek a harcban a várvédő nők testükkel, kosarakból kiömlő kődarabokkal próbálják meg visszatartani a várfalra létrák segítségével felmászó török ostromlókat. Ezt a vérzivataros, hősies harccal telített hangulatot emeli ki a háttérben látható ostromban megsérült bástya, a várfalon folyó küzdelemben egymásba gabalyodó testek és a háttérben gomolygó füst, amit a várban keletkezett tűz lángja fest vörösre. A meleg színek, a vöröses színárnyalatok használata nemcsak a halálos harc érzékeltetésére szolgálnak, hanem a néző érzelmeinek felélesztésére is alkalmasak.
A jelenet középpontjában fekete hajú, erős fizikumú nő látható. Alakját erős fény emeli ki, mintha egy reflektor világítaná meg. Lilás színű szoknyája előtt felhajtott fehér kötény látható, mintha csak azt szerette volna jelezni a művész, hogy a nő asszonyi teendőit hagyta abba a harc kezdetekor. Fehér blúzára szőrmével bélelt, világoskék anyagból készült, combközépig érő mentét, egyfajta kabátot húzott. Mozdulatában elszántság, a végsőkig harcolni akarás érződik. Jobb lábával kissé előre lép, így támasztja meg magát a beomlott várfalon. Bal kezével a mellette holtan összeeső páncélinges férfialak élettelen kezét fogja. A festmény elemzéseiből tudhatjuk meg, hogy az asszony férje kezét fogja és az ő íves szablyáját tartja jobb kezében, ezzel véve át párjától a várvédő feladatot. Érdemes megfigyelni a nő arcát, ahogy merev, félelmet egyáltalán nem sugárzó arccal tekint le a lába alatt özönlő török ostromlókra.
A török támadók első sorát még sikerült az asszonyoknak visszaverni. A katonák közül páran hátraesnek, de a mögöttük mászó alakok már lándzsával támadnak az asszonyra. Izgalmas kicsit elidőzni a törökök csoportján. Van közöttük kopaszra borotvált fejű katona, akinek csak egy kis lófarokban hagyták meg a haját, de vannak turbános alakok is. Öltözetüket finom anyagok alkotják: sárga-fehér, zöld-vörös mintás vastag brokát anyagok és vékonyabb hatású vörös-fekete vékony csíkozású kaftánok. Nehezen hihető, hogy a korabeli török közkatonák ilyen öltözéket viseltek. Talán ezeknek a kosztümöknek is köszönhető, hogy inkább egy színházi előadás jelenetének érzetét kelti a kép. A várfalon még két női alak látható a központi figura mögött. A fiatalabbik asszony oldalán karddal, elszánt tekintettel emeli fel a kövekkel teli kosarat, amit az ostromló törökök fejére készülnek zúdítani. Idősebb segítője arcán félelemmel segít emelni a kosarat. Félelmét nemcsak arca, de testtartása is tükrözi, nyakát kissé behúzza.
Érdekes megfigyelni, hogy bár egy véres küzdelmet örökített meg a festő, mégis mentes az ábrázolás a halál megjelenítésétől. A szereplők ruhái patyolat tiszták, a holtak is sérüléstől mentesek. Nem olyan meglepő ez, ha arra gondolunk, hogy itt a hősies érzelmek, a haza védelme a kép témája és nem pedig az elrettentés, sokkolás volt a festőművész célja.
Érdemes elolvasni a kép történetének alapjául szolgáló irodalmi alkotást, Tinódi Lantos Sebestyén énekét: Eger vár viadaljáról
Néhány gondolat a művészről:
A magyar történelmi festészet nagy alakja 1835-ben született Kolozsvárott. Eleinte mérnöknek készült, de szerencsénkre végül átiratkozott a művészeti akadémiára. Ahogy sokan a 19. század második felében Münchenben tanult, de elutazott Berlinbe, Franciaországba, Hollandiába, Németországba, Olaszországba és Londonba is. 1866-ban végül visszatért Magyarországra. Itthon nagyméretű történelmi témájú festményei mellett figyelemre méltóak freskói, amelyeket a pécsi székesegyházban, a tihanyi apátság és a budapesti Mátyás-templom számára készített. Jelentősek portréi is, de igazi kísérletező, nyitott személyiségként a mozgás tanulmányozásával is foglalkozott.
Somogyi-Rohonczy Zsófia
