Egy, a látássérültek érdekképviseletével foglalkozó civil szervezet a biztosnak küldött panaszban aggályosnak nevezte, hogy az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény értelmében a vak vagy látássérült embernek köziratba foglaltan kell ingatlan-adásvételi szerződést kötnie vagy – minimálisan – ilyen formában meghatalmaznia valakit, hogy a nevében aláírja az ingatlan adásvételi szerződését.
Az alapvető jogok biztosa megkereste a földművelésügyi és az igazságügyi minisztert. Ők úgy érveltek, hogy a látássérült személyek a jognyilatkozatok megtétele esetén másoknál inkább ki vannak téve a megtévesztés vagy a tévedés veszélyének. A közokirati forma az ő érdekeiket szolgálja, mert teljes mértékben bizonyítja a benne foglalt intézkedést vagy határozatot, továbbá az okirattal tanúsított adatok és tények valóságát, az okiratban foglalt nyilatkozat megtételét, valamint annak idejét és módját. A közjegyző a jognyilatkozatok létrejöttekor teljes körű és pártatlan jogi tájékoztatást is nyújt a jogi szabályozásról, a várható jogkövetkezményekről, illetve a legmesszebbmenőkig igyekszik feltárni az ügyfél akaratát, és ez az írásra vagy olvasásra képtelen személyek esetében különös jelentőséggel bír.
Az alapvető jogok biztosa egyetért azzal, hogy a közjegyzői eljárás szabályai nagy biztonságot és védelmet biztosítanak az írásra, illetve olvasásra képtelen személyek nyilatkozattételéhez. Indokolt külön rendelkezésekkel lehetővé tenni azt, hogy ehhez a különösen sérülékeny, védendő csoporthoz tartozó emberek megfelelő eszközökkel bírjanak a megtett jognyilatkozatuk tartalmának ellenőrzésére. Ebből a szempontból logikusan adódik az, hogy az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjául szolgáló nyilatkozatot közokirati formában tegyék meg.
Ugyanakkor lehetne még egy lehetőség a nyilatkozattételre: egy ügyvéd által ellenjegyzett, egyben meghatározott garanciális tartalmi elemeket is magában foglaló magánokirati forma, ami – bár a közokirati formánál elvi szinten nagyobb, de még ésszerű mértékű kockázatot jelent – az érintettek döntése alapján, saját szempontjaik önálló mérlegelése mellett adott esetben nekik kedvezőbb lehet. Erre azonban a jog jelenleg nem ad lehetőséget.
A fogyatékossággal élők döntéshozatali lehetőségére utalva az ombudsman jelentésében emlékeztet az Alaptörvény emberi méltóság védelmét rögzítő II. cikkére, valamint a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv ide vágó rendelkezéseire is. Ezekre hivatkozva az alapvető jogok biztosa megállapítja, hogy a vak és látássérült személyek önrendelkezési jogával, általános cselekvési szabadságával, ezáltal a minden embert egyenlő mértékben megillető emberi méltósághoz való jogával összefüggésben visszásságot okoz az a rendelkezés, amely írásra vagy olvasásra képtelen személy jognyilatkozatán alapuló ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez kötelezően és kizárólagosan a nyilatkozat közokiratba foglalását írja elő.
A biztos felkérte a földművelésügyi minisztert és az igazságügyi minisztert, hogy – együttműködve a fogyatékossággal élő emberek érdekeit szolgáló nemzetközi egyezmények végrehajtását koordináló emberi erőforrások miniszterével – fontolják meg egy új szabályozás kialakítását. Az lehetővé tenné, hogy a vak és látássérült – illetve írásra vagy olvasásra egyéb okból nem képes – emberek önrendelkezési jogukat és döntési szabadságukat megőrizve rendelkezhessenek arról, hogy közokirati formában teszik-e meg az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjául szolgáló jognyilatkozataikat, vagy egyéb, az érintettek jogainak és érdekeinek, valamint az ingatlanforgalom biztonságának védelmére egyaránt alkalmas okirati formát választanak. Székely László azt is javasolta a két miniszternek, hogy ha lehetségesnek és szükségesnek látják, felvilágosító kommunikációs kampánnyal vagy hasonló intézkedésekkel széles körben ismertessék az érintettekkel a közjegyzői eljárás előnyeit, illetve – hatáskörük keretei között – vizsgálják meg, miként lehet ösztönözni az ilyen eljárás igénybevételét.
Az ombudsman a vak és látássérült emberek nyilatkozattételének szabályozásáról
Egy, a látássérültek érdekképviseletével foglalkozó civil szervezet a biztosnak küldött panaszban aggályosnak nevezte, hogy az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény értelmében a vak vagy látássérült embernek köziratba foglaltan kell ingatlan-adásvételi szerződést kötnie vagy – minimálisan – ilyen formában meghatalmaznia valakit, hogy a nevében aláírja az ingatlan adásvételi szerződését.
Az alapvető jogok biztosa megkereste a földművelésügyi és az igazságügyi minisztert. Ők úgy érveltek, hogy a látássérült személyek a jognyilatkozatok megtétele esetén másoknál inkább ki vannak téve a megtévesztés vagy a tévedés veszélyének. A közokirati forma az ő érdekeiket szolgálja, mert teljes mértékben bizonyítja a benne foglalt intézkedést vagy határozatot, továbbá az okirattal tanúsított adatok és tények valóságát, az okiratban foglalt nyilatkozat megtételét, valamint annak idejét és módját. A közjegyző a jognyilatkozatok létrejöttekor teljes körű és pártatlan jogi tájékoztatást is nyújt a jogi szabályozásról, a várható jogkövetkezményekről, illetve a legmesszebbmenőkig igyekszik feltárni az ügyfél akaratát, és ez az írásra vagy olvasásra képtelen személyek esetében különös jelentőséggel bír.
Az alapvető jogok biztosa egyetért azzal, hogy a közjegyzői eljárás szabályai nagy biztonságot és védelmet biztosítanak az írásra, illetve olvasásra képtelen személyek nyilatkozattételéhez. Indokolt külön rendelkezésekkel lehetővé tenni azt, hogy ehhez a különösen sérülékeny, védendő csoporthoz tartozó emberek megfelelő eszközökkel bírjanak a megtett jognyilatkozatuk tartalmának ellenőrzésére. Ebből a szempontból logikusan adódik az, hogy az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjául szolgáló nyilatkozatot közokirati formában tegyék meg.
Ugyanakkor lehetne még egy lehetőség a nyilatkozattételre: egy ügyvéd által ellenjegyzett, egyben meghatározott garanciális tartalmi elemeket is magában foglaló magánokirati forma, ami – bár a közokirati formánál elvi szinten nagyobb, de még ésszerű mértékű kockázatot jelent – az érintettek döntése alapján, saját szempontjaik önálló mérlegelése mellett adott esetben nekik kedvezőbb lehet. Erre azonban a jog jelenleg nem ad lehetőséget.
A fogyatékossággal élők döntéshozatali lehetőségére utalva az ombudsman jelentésében emlékeztet az Alaptörvény emberi méltóság védelmét rögzítő II. cikkére, valamint a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv ide vágó rendelkezéseire is. Ezekre hivatkozva az alapvető jogok biztosa megállapítja, hogy a vak és látássérült személyek önrendelkezési jogával, általános cselekvési szabadságával, ezáltal a minden embert egyenlő mértékben megillető emberi méltósághoz való jogával összefüggésben visszásságot okoz az a rendelkezés, amely írásra vagy olvasásra képtelen személy jognyilatkozatán alapuló ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez kötelezően és kizárólagosan a nyilatkozat közokiratba foglalását írja elő.
A biztos felkérte a földművelésügyi minisztert és az igazságügyi minisztert, hogy – együttműködve a fogyatékossággal élő emberek érdekeit szolgáló nemzetközi egyezmények végrehajtását koordináló emberi erőforrások miniszterével – fontolják meg egy új szabályozás kialakítását. Az lehetővé tenné, hogy a vak és látássérült – illetve írásra vagy olvasásra egyéb okból nem képes – emberek önrendelkezési jogukat és döntési szabadságukat megőrizve rendelkezhessenek arról, hogy közokirati formában teszik-e meg az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjául szolgáló jognyilatkozataikat, vagy egyéb, az érintettek jogainak és érdekeinek, valamint az ingatlanforgalom biztonságának védelmére egyaránt alkalmas okirati formát választanak. Székely László azt is javasolta a két miniszternek, hogy ha lehetségesnek és szükségesnek látják, felvilágosító kommunikációs kampánnyal vagy hasonló intézkedésekkel széles körben ismertessék az érintettekkel a közjegyzői eljárás előnyeit, illetve – hatáskörük keretei között – vizsgálják meg, miként lehet ösztönözni az ilyen eljárás igénybevételét.
Forrás: ajb.hu
A kép forrása: https://www.iamexpat.nl
Az MVGYOSZ felkérése kérdőíves kutatásban való részvételre
A kérdőívet megtalálják a következő link alatt:
http://www.kerdoivem.hu/kerdoiv/980786416/
A kitöltés határideje: 2018. április 30.
A kérdőív kérdései az általános kérdéseken túl a fogyatékossággal élő felnőttek akadálymentes tanulási lehetőségeit és ezzel összefüggésben a munkavállalást érintő legfontosabb tényezőket vizsgálják.
Miért fontos ez a kutatás?
A kutatás nemcsak problémákat kíván feltárni, hanem a kapott válaszok segítségével támpontokat kíván nyújtani ahhoz, hogy a felnőttképzési rendszer hogyan tudja biztosítani a fogyatékossággal élő felnőttek képzésekhez történő egyenlő esélyű hozzáférését, ezáltal pedig hatékonyabban segíteni a fogyatékossággal élő személyek munkaerő-piaci (re)integrációját.
A kutatás eredményei hozzájárulhatnak a fogyatékossággal élő személyek egész életen át tartó tanulását, képzését biztosító rendszer megalapozásához, szükség esetén jogszabály-módosító javaslat megfogalmazásához.
A kutatásban való részvétel anonim, a vizsgálatból származó adatok csak kutatási célból kerülnek felhasználásra.
dr. Nagy Sándor (MVGYOSZ), Németh Orsolya (MVGYOSZ) és Hangya Dóra (SINOSZ)
A kép forrása: http://www.vizontogyogyszertar.com/
Érdekképviseleti hírek az MVGYOSZ-től
Március 23-án utasjogi konzultációt szervezett a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Piacfelügyeleti és Utasjogi Főosztálya, melyet a GYSEV mint szolgáltató kezdeményezett, és melyen a vasúttársaság mellett a MEOSZ, a SINOSZ és az MVGYOSZ képviselői vettek részt. A konzultáció témája az Európai Parlament és a Tanács Vasúti személyszállítást igénybevevő utasok jogairól és kötelezettségeiről szóló rendeletében előírt segítségnyújtási kötelezettség teljesítésének gyakorlati megvalósulása, azaz az egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása és a GYSEV-nél ezzel kapcsolatosan felmerült nehézségek és megoldási javaslatok voltak.
A vasúttársaság képviselője elmondta, hogy az elmúlt évben mindössze néhány esetben tettek utasaik panaszt az egyenlő esélyű hozzáférés hiányosságaival kapcsolatban, ugyanakkor – bár ez nem gazdasági érdekük, szeretnék és kötelezettségük is segíteni a mozgásukban korlátozott személyek utazását. Erre a célra szállító szolgálat bevezetését határozták el, mely a vasútállomásra vagy a céltelepülésre szállítja az elsősorban mozgáskorlátozott igénylőket. A konzultáción részt vevő fogyatékosságügyi szervezetek képviselői azonban kifogásolták az önálló használat biztosításának hiányát, illetve azt, hogy a szállító szolgálatot a fogyatékossággal élő utasok nem az ép utasokkal azonos feltételekkel vehetik igénybe, mivel azt például meghatározott idővel az utazást megelőzően kell igényelni. Ugyanakkor a GYSEV képviselője elmondta, hogy az állomások többségén a vasúti szabványok miatt kivitelezhetetlen a fizikai akadálymentesítés, személyzet pedig nincs is az állomások nagy részén. Ez a helyzet nem csupán a kerekesszékkel közlekedők, hanem a látássérültek számára is problémákat vet fel, például sok helyen nehézséget jelent a megfelelő vágány megtalálása vagy a síneken történő biztonságos átkelés. A mozgássérült utasok segítésére a MÁV már évekkel korábban bevezetett egy rendszert, amely egyre inkább működik, ugyanakkor a látássérült utasokat még senki sem segíti például a pályaudvarokon történő tájékozódásban vagy az intercity vonatokon a lefoglalt helyük megtalálásában.
A kép forrása: vasutallomasok.hu
A résztvevők igyekeztek arra a szempontra is felhívni a döntéshozók figyelmét, hogy az egyenlő esélyű hozzáférés, ha nem is elsősorban gazdasági érdek, de mindenképpen humánus szempont, emberi jogi kérdés.
A résztvevők megállapodása értelmében az utasjogi konzultáció az egyszeri alkalomból állandó fórummá alakul, melynek jövőbeni üléseire a MÁV képviselői is meghívást kapnak, mivel ezen az ülésen is sok tapasztalat és fejlesztési javaslat merült fel az ő szolgáltatásaikkal kapcsolatban is.
A GDPR, vagyis az EU új adatvédelmi jogszabálya hónapok óta foglalkoztatja mindazon szervezeteket, amelyek személyes adatokat kezelnek és tárolnak, ide értve a kormányzati szerveket, egészségügyi intézményeket, forprofit szolgáltatókat és civil szervezeteket egyaránt. Bár a személyes adatok kezelése és tárolása terén eddig is szigorú elvárásoknak kellett megfelelniük mindezen szervezeteknek, a jelenlegi magyar szabályozást az új EU-s normatíva sok tekintetben felülírja és szükségessé teszi mind a jogharmonizációt, mind az adatkezelők felkészülését az új szabályozásnak való megfelelésre. Az új törvény nem csupán a személyes adatok védelmét hivatott garantálni, hanem azt is, hogy az állampolgárok informáltak legyenek azzal kapcsolatban, hogy személyes adataikat mely szervezetek milyen céllal és mennyi ideig tartják nyilván.
Az MVGYOSZ és tagegyesületei jelenleg több mint 14.000 látássérült személy adatait kezelik, köztük olyan különleges adatokat is, mint az egészségi állapotra és fogyatékosságra vonatkozó információk. Szükséges tehát nekünk is felkészülnünk a GDPR hatályba lépésével érkező változásokra, melyekről azonban még a szakértők is csak részleges információkkal rendelkeznek. A hatékony felkészülés érdekében a SINOSZ és az MVGYOSZ munkatársai egy közös tájékoztatón és megbeszélésen ismerkedtek április 4-én az új adatkezelési és tárolási szabályokkal, illetve az ezek bevezetésére való felkészülés lépéseivel. A változások fényében szükséges lesz megvizsgálnunk a már működő adatkezelési folyamatainkat és rendszereinket, illetve ezt a tudást szeretnénk majd átadni a tagság személyes adatainak jelentős részét kezelő tagegyesületeknek is. Az eredményes felkészülés adatvédelemmel foglalkozó jogász és szakértők bevonását teszi szükségessé, mellyel kapcsolatban a Szövetség munkatársai keresik a leggazdaságosabb lehetőséget.
Németh Orsolya
Forrás: MVGYOSZ hírlevél, 20. szám
Tavaszi séta a pesti belvárosban
Találkozzunk 2018. április 23-án a Deák téren, az M3-as metró Újpest felé menő megállójának peronján, délután 3 órakor!
A séta útvonala a belváros, a régi Pest területe. Rövid történeti áttekintés után Duna parti séta, a Duna korzón.
Az alábbi elérhetőségeken lehet jelentkezni 2018. április 20-ig:
A kispestieknek:
Telefon: 06/70/984-8868
E-mail: lampas.kispest@gmail.com
A XVIII. kerületieknek:
Telefon: 06 70 377 32 35
Email: lampas.bp18@gmail.com
Bernát Zsuzsanna, Juhos Róbert és Puchnyák István
közösségi civilszervezők
Klubnap a XVIII. kerületben
A következő klubnapunkat 2018. április 25-én tartjuk a szokásos helyen a Kondor Béla Közösségi Házban, melynek a címe: 1185 Kondor Béla Sétány 8.
Vendégként az Egyesületünk masszázs szolgáltatásának egyik munkatársa, Págány Noémi érkezik hozzánk. A szolgáltatásról, és a masszázs jótékony hatásáról, valamint a javallatokról, és ellenjavallatokról tart előadást nekünk.
Megtudhatjuk, hogy hány látássérült masszőr dolgozik a VGYKE-nél, és hol lehet őket megtalálni, ha valakinek kedve támad egy kellemes és kiadós masszázshoz. Ennek kipróbálására, megtapasztalására a klubban is lehetőség lesz.
Ezt követően egy kellemes beszélgetés, evés, ivás, és jó hangulat várja az érdeklődőket, amihez zenei program is fog társulni. Erről most is, mint minden alkalommal, két állandó muzsikusunk Domoszlai János és Horváth Dávid gondoskodnak.
Jelentkezni az alábbi elérhetőségeken lehet április 23-ig.
Telefon: 06 70 377 32 35
Email: lampas.bp18@gmail.com
Juhos Róbert
közösségi civilszervező
A kép forrása: egeszsegedre.8x.hu
Virtuális utazás Erzsébetvárosban
Klubunkat ezúttal családias légkörben tartottuk meg az új helyünkön, az Erő Művelődési Házban. A klubnapunk elején bemutatkozott új kolléganőnk, Kőváriné Orsi.
Ezután Orsi segítségével megkezdtük utazásunkat a kerületben. Jártunk többek között az Emke kávéházban, a Gozsdu udvarban, a New York palotában. Megtudhattuk többek között, hogy az Emke kávéházat Wasserman Jónás nyitotta meg, hogy Erzsébetvárost 1882 februárja óta hívjuk így. Képzeletbeli utazásunk végén vissza térvén az Erő Művelődési Házba és vázoltuk nyári és őszi programtervünket, amely tagjainknak tetszett, üdvözölték.
Ezután az érzékenyítésről is beszélgettünk, ugyanis tagjaink már régóta érdeklődtek arról, hogy mi is ez, hogyan működik, most megragadtuk az alkalmat, hogy elmondjuk hogyan is kell elképzelni egy szemléletformáló programot.
Hasznos, vidám tavaszi délutánt töltöttünk együtt.
Jánosi Veronika és Kőváriné Orsi
közösségi civilszervezők
Szakmai megbeszélés a FUTÁR-kijelzőkkel kapcsolatos tapasztalatokról
A szakmai megbeszélés tárgya, ahogyan az a címben is szerepel, a FUTÁR-kijelzők, illetve a hangos közlekedési lámpák felmérése és használata során felmerült tapasztalatok megbeszélése, valamint a közeljövőben várható fejlesztések megtárgyalása volt.
Maga a megbeszélés rendkívül oldott légkörben zajlott, természetesen a szakmaiság maximális figyelembevétele mellett.
A találkozó során kiértékelésre kerültek a FUTÁR-felmérés során összegyűjtött tapasztalatok, valamint a közeljövőben megvalósítani tervezett fejlesztésekről is konkrétumok hangoztak el.
A Budapest Közút tájékoztatása alapján itt szeretném felsorolni azon helyszíneket, ahova a 2018-as évben „beszélő jelzőlámpák ” telepítését tervezik”
XI. Etele út –Rátz László utca (új jelzőlámpás csomópont)
XI. Etele út – Tétényi út (átépülő csomópontban és peronvégén létesülő gyalogos-átkelőhelynél)
XI. Etele út – Bártfai utca (új jelzőlámpás csomópont)
XI. Etele út – Hadak útja (átépülő csomópont)
XI. Etele tér – Somogyi út (új jelzőlámpás csomópont)
XI. Fehérvári út – Baranyai utca (Ulászló utca) (új jelzőlámpás csomópont)
XI. Fehérvári út – Bártfai utca
XI. Fehérvári út – Dombóvári út
XI. Fehérvári út – Hauszmann Alajos utca
XI. Budaörsi út – Villányi út
XII. Alkotás utca – Csörsz utca
XII. Alkotás utca – Nagyenyed utca
XIV. Dózsa György út – Thököly út
XV. Nyírpalota utca – autóbusz végállomás kihajtó
XX. Helsinki út – Erzsébeti HÉV megálló
XX. Gubacsi híd – Helsinki út északi oldal (Csepeli átjáró)
XX. Gubacsi híd – Helsinki út déli oldal (Csepeli átjáró)
XX. Helsinki út – Kossuth Lajos utca
Remélhetően minél több tervezett „beszélő közlekedési lámpa” telepítésére kerül sor a jövőben.
A gördülékenyebb hibabejelentés és hibaelhárítás érdekében közvetlen email címeket is kaptunk mind a BKK, mind a Budapest Közút részéről. Természetesen észrevételeiket továbbra is várjuk a futarfelmeres@gmail.com email címre, de érdemes a hibabejelentéseket elküldeni az alább felsorolt elérhetőségekre is, hiszen ezek abszolút hivatalos elérhetőségek, ahol az illetékesek a hibabejelentő email megérkezése után meg tudják kezdeni a bejelentett hiba elhárítását.
FUTÁR-kijelzők hibája: futarhibak@bkk.hu
Forgalomirányító jelzőlámpák hibája: budapestkozut@budapestkozut.hu
Közlekedési táblák, oszlopok elhelyezése: budapestkozut@budapestkozut.hu
A Budapest Közút egy táblázat formájában rendelkezésünkre bocsájtotta a „beszélő közlekedési lámpák” aktuális listáját, melyet minden kedves látogató letölthet ide kattintva.
Úgy gondolom minden feltétel adott ahhoz, hogy egy igazán gyümölcsöző együttműködés alakuljon ki mind a VGYKE, mind a BKK Zrt. Illetve a Budapest Közút Zrt. között annak érdekében, hogy a FUTÁR-kijelzők és „beszélő közlekedési lámpák” használata során felmerült esetleges problémákat, tapasztalatokat, észrevételeket a lehető leghatékonyabban tudjuk megoldani.
Végezetül szeretném felsorolni azon személyek névsorát, akik részt vettek a megbeszélésen.
Fodor Ágnes elnök, Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete (továbbiakban: VGYKE)
Balázs Gábor segédeszközbolt vezető, (VGYKE)
Gelencsér László főmunkatárs, Forgalomfelügyelet – FUTÁR üzemeltetés BKK Zrt.
Lengyel Vilmos Mérnökségvezető, Forgalomtechnikai kezelői főosztály, Budapest Közút Zrt.
Balázs Péter létesítménymérnök, Forgalomtechnikai üzemviteli osztály, Budapest Közút Zrt.
dr. Albert Judit, esélyegyenlőségi referens, Stratégia és Innováció – Mobilitásstratégia, BKK Zrt.
Nagy László tesztelő, (VGYKE)
A magam részéről mindenkinek szeretném megköszönni a pozitív és nyitott hozzáállást!
Nagy László
A kép forrása: iho.hu
Rendhagyó osztályfőnöki óra a KMO-ban
A gyerekek 2 csoportban vettek részt a foglalkozáson. A nagyobbaknak (3. és 4. osztály), Bernát Zsuzsanna frontális érzékenyítést tartott, melyből a gyerekek megtudhatták, ki számít látássérültnek, mi segíti a vakokat pl. a közlekedésnél, milyen nehézségek adódnak a mindennapi tevékenységek során?
Bemutattuk a beszélő telefonos alkalmazásokat, a beszélő eszközöket, és a számítógépes programokról is beszéltünk MAGIC nagyító program, Jaws beszélő program. A gyakorlati bemutatókon Krayné Faragó Zsuzsa segítségével, szemtakaróval kipróbálhatták, milyen vakon a zokni-párosítás, hogyan tudnak vizet tölteni kancsóból pohárba, és megtapasztalhatták, hogy a folyadékszintjelző milyen nagy segítség ebben. A gyerekek bekötött szemmel próbáltak pénzérméket felismerni, és bemutattuk nekik a Money Reader alkalmazást, ami felolvassa a papírpénzek címleteit.
A másik teremben Acsay Péter a fehérbotos közlekedést mutatta be, és a gyerekek azt is gyakorolhatták vele, hogyan kell helyesen segíteni az utcán közlekedő vakoknak. A Braille-írásról is beszélt és olvasott nekik. Tanai Csaba Bonca kutyával érkezett, a gyerekek nagy örömére. Csaba mesélt arról, milyen kutyafajták alkalmasak vakvezető kutyának, milyen orvosi vizsgálatok és alkalmassági vizsgálat előzi meg a képzést, elmondta, mekkora segítség egy vakvezető kutya a balesetmentes közlekedésben.
Az elsősöknek beszélgetős érzékenyítést tartottunk, és meglepődtünk milyen tájékozottak. A gyakorlati feladatokat szemtakaróval végezték, a többi érzékszervűkre hagyatkozva. Tapintással gyümölcsöket, állatokat, formákat, szaglással fűszerek illatát kellett felismerniük. Hallás alapján többféle hangból kiválasztották a két egyformát. A másik teremben a kutyás és fehérbotos közlekedésről kaptak korúknak megfelelő tájékoztatást, és kollégánk Braille-írásos mesekönyvből olvasta nekik a Pinokkió kalandjait. Bonca kutyus a kicsiket is elbűvölte, és a simogatás most sem maradt el.
A gyerekek mindhárom alkalommal érdeklődőek voltak, és ügyesen végezték a feladatokat. Bízunk benne, hogy a mindennapi élet során nem félnek odamenni egy fogyatékossággal élő emberhez, és segítenek neki.
Bernát Zsuzsanna és Puchnyák István
közösségi civilszervezők
Tavaszi klubdélután Rákosmentén
Április 3-án, az első igazi tavaszi napon tartottuk klubnapunkat a Rákoshegyi Közösségi Házban. Kezdésként köszöntöttük tagjainkat, majd felkértük két önkéntesünket, hogy mutatkozzanak be.
Majd tovább adtuk a szót Németh Edinának, aki tagtársunk, és egyben a Támogató Szolgálat munkatársa is. Most azonban csavartunk a dolgokon, mert egy 13+1-es TOTÓ-val igyekeztünk a szolgálat munkájának ismertetését közelebb hozni tagjainkhoz. A kérdések az egység minden területére kiterjedtek, vidám perceket szerezve ezzel. A jól tippelők csokinyuszit kaptak nyereményül.
Megemlékeztünk a Költészet napjáról is, a tagok meghallgatták József Attila Mama című versét.
Nem maradt el névnaposunk köszöntése, és a vidám gitármuzsika sem. A napot kötetlen beszélgetéssel és falatozással fejeztük be.
Ezúton is köszönjük a segítséget önkénteseinknek! Reméljük, jól érezték magukat velünk! Visszavárjuk őket közénk! A programon 17-en vettünk részt.
Acsay Péter és Kray Zsuzsa
közösségi civilszervezők
Az utolsó klubnap az Ady Művelődési Házban
Ezen a szép napon a klubtagokkal megemlékeztünk a húsvéti és a locsolási szokásokról. Mindenki mesélt arról, hogy mit csinált az ünnepek alatt.
Beszélgettünk a Magyar költészet napjáról, felelevenítettük kedvenc verseinket, költőinket. Sokat beszéltünk a Vakvezető kutyákról és világnapjukról. Megkérdeztük tagjainkat, a következő kirándulásokról.
Elmondtuk a klubunk új helyszínét is. Mindenki számára nagy kérdés, hogy milyen lesz az új klubhelyiség. Valószínű, hogy hiányozni fog, a régi megszokott Ady, mely sok kedves élmény, emlék szülőhelye volt.
De a változás szele minket is utol ért, és az új klubhelyünket is hamar meg szokjuk majd.
Az új helyszín: Ifjúsági Ház I. emelet, 116-os terem. Cím: 1042. István út 17-19. (a Kormány Ablak melletti saroképület.)
A bejáratnál három lépcső van, a liftet használhatjuk.
Mindenkit várunk szeretettel!
Kulman Tiborné és Széles Attiláné
közösségi civilszervezők
Az óbudai klubnapon a vers kerül középpontba
A kép forrása: http://www.fubiz.net
Szeretettel hívok mindenkit 2018. április 20.-án pénteken délelőtt 10 órakor kezdődő klubnapunkra.
Helyszín: Békásmegyeri Közösségi Ház kisterem (Csobánka tér 5.)
Ebben a hónapban a Költészet Napja alkalmából a vers kerül középpontba. Meghívott előadó vendégünk lesz Mátyás Rita. Nemcsak verseket mond Ő nekünk, hanem megismerjük művészetét, sokoldalú személyiségét. Remélem, hogy a vers szeretete tartalmas időtöltést kínál nekünk.
A megszokott jó hangulatú beszélgetéseink most sem maradnak el. Rajtunk múlik, hogy kellemes órákat tölthessünk együtt!
Telefonszám: 06 70 377 32 65
Email: lampas.obuda@gmail.com
Vasné Pintér Teréz
közösségi civilszervező
Második komplex érzékenyítés Rákosmentén
Az Újlak utcai Általános Iskolában folytattuk az érzékenyítő mintaprogramot, amelyben három hetedikes osztály vett részt. Két kollégánk tartott velünk, és a csapat kiegészült Gandhival, a vakvezető kutyussal is.
Szokás szerint két teremben foglaltunk helyet: az egyikben a fehér botos, kutyás közlekedés volt a fő téma, a másikban „feladatmegoldós, beszélgetős” program zajlott. A kutyás program alatt komolyan felmerült a diákokban a kíváncsiság, hogy a vakvezető kutya hogyan segíti a látássérülteket. Ennek tesztelésére az egyik fiú feldöntött egy széket a teremben, amit a kutyus sikeresen kikerült, bizonyítva ezzel azt, hogy képes felismerni és kikerülni az akadályokat.
Az érdeklődés oly nagy volt, hogy az egyik órához más osztályból is csatlakoztak diákok. Programunk jól sikerült: az iskola jövőre is visszavár bennünket!
Acsay Péter és Kray Zsuzsa
közösségi civilszervezők
