A kiállítás különlegessége, hogy a Nagy Balogh János Kiállítóteremben most először, minden műtárgynak van Braille-írásos felirata, mely élményszerűbbé, önállóbbá teszi a kiállítás megtekintését. Az ötlet Mazalin Natália műveihez kapcsolódik, aki, egy bibliai idézetet dolgoz fel két munkáján. Az idézeteket a Vakok Állami Intézetének munkatársai segítettek Braille-írással átírni, melyek közvetlenül megjelennek munkáin. De külön, kiemelve is olvasható.
Megint készülünk arra, hogy képzőművészek is jelen legyenek a tárlatvezetésen, akik autentikusan tudnak segíteni munkájuk megértésében, illetve azok láthatóvá, érzékelhetővé tételében.
Programunkon a Kispest TV készít felvételt.
Kiállító művészek: Bereczky Ildikó, Duffek Tivadar, Haraszty István, Haraszty Zsófia, Hernádi Paula, Homoki Anikó, Horváth Péter, Horváth Tamás, Janisch Kornélia, Lach Sándor, Mazalin Natália, Molnár Kriszta, Németh Róbert, Nikmond Beáta, Pál Csaba, Raj Csaba, Ruttkay Sándor, Skoda Éva, Takács Szilvia, Tényi Sarolta, Thomai Ioannidou, Varga László, Zálogh Sándor.
Helyszín: Nagy Balogh János Kiállítóterem, (1191 Budapest, Ady E. út 57).
Időpont: 2017. november 21. (kedd) 15 óra
Találkozunk a szokott helyen, 14 óra 45 perckor a 42-es villamos Templom téri megállójában (a Határ úti metrómegállótól a 42-es villamossal harmadik megálló.)
Bernát Zsuzsanna és Puchnyák István
közösségi civilszervezők
látássérült Archives - Oldal 233 a 369-ből - Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete
Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete
Cranach nyomában – meghívó
A kiállítás különlegessége, hogy a Nagy Balogh János Kiállítóteremben most először, minden műtárgynak van Braille-írásos felirata, mely élményszerűbbé, önállóbbá teszi a kiállítás megtekintését. Az ötlet Mazalin Natália műveihez kapcsolódik, aki, egy bibliai idézetet dolgoz fel két munkáján. Az idézeteket a Vakok Állami Intézetének munkatársai segítettek Braille-írással átírni, melyek közvetlenül megjelennek munkáin. De külön, kiemelve is olvasható.
Megint készülünk arra, hogy képzőművészek is jelen legyenek a tárlatvezetésen, akik autentikusan tudnak segíteni munkájuk megértésében, illetve azok láthatóvá, érzékelhetővé tételében.
Programunkon a Kispest TV készít felvételt.
Kiállító művészek: Bereczky Ildikó, Duffek Tivadar, Haraszty István, Haraszty Zsófia, Hernádi Paula, Homoki Anikó, Horváth Péter, Horváth Tamás, Janisch Kornélia, Lach Sándor, Mazalin Natália, Molnár Kriszta, Németh Róbert, Nikmond Beáta, Pál Csaba, Raj Csaba, Ruttkay Sándor, Skoda Éva, Takács Szilvia, Tényi Sarolta, Thomai Ioannidou, Varga László, Zálogh Sándor.
Helyszín: Nagy Balogh János Kiállítóterem, (1191 Budapest, Ady E. út 57).
Időpont: 2017. november 21. (kedd) 15 óra
Találkozunk a szokott helyen, 14 óra 45 perckor a 42-es villamos Templom téri megállójában (a Határ úti metrómegállótól a 42-es villamossal harmadik megálló.)
Bernát Zsuzsanna és Puchnyák István
közösségi civilszervezők
Irány a Csokoládé Múzeum!
Tudod, hogy készül a csokoládé? Kíváncsi lennél rá?
Most megtudhatod, ha velünk tartasz 2017. november 20-án a csokoládé múzeumba!
A program 2017. november 20-án 15 órakor kezdődik. Gyülekezés 2 órakor a Deák téri metrómegállóban a peronnál vagy az Örs Vezér téten 2 óra 20 és 30 között a Kürtös kalácsosnál.
Az első 15 jelentkezőnek mi álljuk a belépőt! Még nem késő jelentkezni!
Az alul lévő álló téglalapképek közül a jobb oldali traktusban lévő harmadik megint egy diákot ábrázol, akárcsak a másik oldalon az első kettő. A fiatal, tízéves forma fiúcskát félprofilból látjuk, fekete bokacsizmát, türkizzöld harisnyát és barna térdnadrágot visel, hozzá a reneszánsz divatjának megfelelő királykék buggyos aljú, gombos kabátkát, magasított, feszes gallérral. A ruhadarabot egy aranycsatos fekete öv fogja a derekához, megjelenése elegáns, vélhetőleg jó családból való. Zenét tanul, épp játszik is valamit kicsi hegedűjén, közben arcán átélés tükröződik. Mögötte is – akárcsak a kosárfonást tanuló fiú mögött a másik oldalon – egy angyal áll imára emelt kezekkel, de épp csak az ujjhegyeket összeérintve, mintha egy kupolát formázna a két tenyeréből. Talán nem is annyira az ima, mint inkább a maga a gesztus válik így a mozdulat lényegévé. Az angyal zöldes fényű fehér selyemtógájának ujját, nyakát és elől a mellkastól egészen a ruha aljáig itt is szecessziós mintázat díszíti, geometriai formák, fekete alapon sötét-arany színben. Arca keskeny, ő nem lefelé, a fiúra, hanem előre néz, de ugyanaz a báj és kellem jellemzi, mint a többi női alakot. Maga mögé húzott, félig kitárt szárnyai a tarkója mögötti napszín glóriát keretezik, mintha a szentségnek ez az attribútuma egy kehelyben ülne. A szárnyak ábrázolása ugyanebben a formában jelenik meg a másik angyalnál is, így az ablakok teljes, összefüggő koncepciójára jellemző szimmetria nem csak a formákban és azok elhelyezkedésében, de a képiség apró részleteiben is megjelenik.
Az alul lévő téglalapképek közül az utolsón ismét egy diákkal találkozunk, ezúttal egy lánykával. Kicsivel fiatalabb a fiúnál, nyolc év körüli. A másik kislányéhoz hasonló lapostalpú fekete, pántos cipőt visel, mérgesebb zöld harisnyát és hosszanti irányban kreppelt térd fölé érő barna szoknyát, aranycsatos fekete övvel. Fehérgalléros blúzát a nyakrésznél aprógombos, barna felsőruha takarja, ami mögé be van tűrve rombuszforma masnira kötött türkizkék sálja. Szemből látjuk őt, bal kezében kereszt, felfelé nyújtja, jobb keze a mellkasán nyugszik a szíve fölött. Mögötte egy apáca áll, a keresztet talán neki akarja átadni a kislány, de a gesztusa nem egyértelmű. Az apáca süvegszerű, széles fityulájából és ruhájából ítélve a zárdafőnök lehet. Egyik kezével óvón érinti a kislány felfelé nyúló karját, a másikat a lányka feje fölött tartja, mintha megáldaná. Ruhája nem klasszikus fekete, mint Margité, hanem mélykék, óriási fehér gallérral, ami az egész mellkasát takarja. Övéről a fodrozódó ruhához simulva hosszú, fényes rózsafüzér lóg, nagy aranykereszttel. Arca gyengéd, szemét félig lehunyja, elismerő szeretettel néz tanítványára.
A lenti képekkel végeztünk, most feljebb lépünk az ablak következő szintjére, ahol nem nyolc, hanem négy téglalapforma ablaktáblát találunk, de ezeknek a teteje nem szögletes, mint az alsóké, hanem árkádos, úgyhogy inkább kapura emlékeztetnek. Mindkét oldalon két-két ablak található és mindegyik ablakot tizenegy apróbb vagy nagyobb részre osztják a keresztlécek: kupola, kehely gyertya és téglalap formákra, legfölül pedig egy majdnem ovális területre, amiben az adott ablakrész lényegi motívuma helyezkedik el. Balról kezdem. Az első kapuforma középső téglalapjának felső részére egy vörös szívet festett a művész, melyet virágszirmok és csigavonalban elhelyezkedő kacsok vesznek körül. A fehér háttérnek köszönhetően napsütéses időben szentséges fény öleli körbe ezt a szívet, ami még szikrázóbb, mint a színes részeken beáramló sugaraké. Szélére olyan festett motívumok kerültek, mint egy lefelé fordított tollaslabda. A keresztlécek keretezik ezt a télalapot, amit oldalról egy-egy gyertyaforma szegélyez, melyek mintázata tisztán geometrikus jellegű: a törzsön a cikk-cakk vonalak mögött hullámvonallal és megint csak szirmokkal, a “gyertya lángjában” pedig csigavonallal és egy furcsa kis formával, ami ténylegesen egy apró lángocskára emlékeztető. A két gyertya és a téglalap alatt két kupolaformát találunk, közte egy kelyhet és a kupola két oldalán még egy-egy félkelyhet. Egyenesek, háromszögek, csigavonalak és virágmotívumok jellemzik a díszítést, a színek és a formák is harmonizálnak.
A lényegi motívum mégsem ez az érdekes, íves, színes kavalkád, hanem a fölül, középen egy majdnem ovális képrészletben elhelyezkedő sas, az egyik evangélista, János szimbóluma. Szemből látjuk ezt a gondosan kidolgozott gyönyörű barna madarat, az ábrázolás olyan részletgazdag, hogy akár a tollait is megszámolhatnánk. Glóriás fejét oldalra fordítja, szárnyai fenségesen kitárva, karmos lábai erőt sugároznak. A fényeskék örvénylő háttér előtt minden irányból aranyló csillagok veszik körül, mintha most készülne alászállni az égből, a mennyből.
A Nádor Terem óriási ablakzatának legalsó szintjét elhagyva feljebb léptünk és a négy kapuforma ablaktáblából megismertük balról az elsőt. Leírtam, hogy a jobbára szecessziós geometriai mintákból álló díszítés csak kerete, kiegészítője a lényegi elemnek, mely az ablak felső részén, az árkád ívben, egy nagyjából ovális formájú részletben található. Ez azért fontos, mert a mellette lévő ablak, tehát balról a második, egy az egyben ugyanezzel a motívumkinccsel készült, annak tökéletes mása, csak épp ez a kiemelten fontos elem különbözik. A néhol aranyló, néhol pedig ezüstösen fénylő csillagok pöttyözte kéken örvénylő háttér előtt ezúttal egy erős, izmos, tagbaszakadt bika jelenik meg, oldalnézetből látjuk. Az állat a következő evangélista, Lukács szimbóluma. Pont középen van, kiemelt helyen, a háttér kékje közvetlenül a teste mögött világosabb, majd fokozatosan sötétedik, a különböző árnyalatokat vonalak szegélyezik.
A bika teste halovány barna, szinte áttetsző, így a nap sugarait is könnyebben átengedi. Nála is megjelennek a szentség attribútumai, akárcsak az emberi alakoknál. Hófehér szarvakkal ékes feje mögött glória fénylik, oldalából óriási szárny emelkedik, mely rózsaszín, sötétebb és világosabb árnyalatú lila, valamint türkiz színekben pompázik. Végtagjai mintha mozdulnának, farka ívesen simul lábszárához, közben vastag nyakát, fejét kicsit előrehajtja, tekintete békés.
S. Tóth Erika
Klubnap az Ügyfélszolgálattal
Október 25-én, szokásunkhoz híven a hónap utolsó szerdáján a Kondor Béla Közösségi Házban töltöttük a délutánunkat.
A vendégeink a VGYKE ügyfélszolgálatának munkatársai voltak. Örömmel használták ki a tagok a tagdíjbefizetés lehetőségét. Olyannyira, hogy egy eddig személyesen nem ismert klubtagunk külön ezért a lehetőségért jött el közénk. Kiderült, hogy szívesen járnának gyakrabban is, de külföldön élő gyerekeik és unokáikhoz sokszor mennek ki látogatóba és ezért nem tudnak eljönni közénk. Élve az alkalommal a fő programpontként magunkról beszéltünk, hogy új társunk is otthonosabban érezze magát közöttünk.
Utána megemlékeztünk nemzeti ünnepünkről 1956 os forradalomról és meghallgattuk Cseh Tamás Korvin köziek című dalát.
Szokásunkhoz híven egy-két szép őszi verset is meghallgattunk: Ady Endre: Párizsban járt az ősz Sztankay István előadásában és Petőfi Sándor: Szeptember végén című verset Sinkovits Imre előadásában. Nagy örömünkre hosszú szünet után Domoszlay János is köztünk volt és a délutánt az Ő muzsikálásával fejezhettük be. Nagyon kellemes barátságos délután volt.
Kiss Júlia közösségi civilszervező
Parasportolók attitűdvizsgálata
A kép forrása: http://www.vizontogyogyszertar.com/
Hajdú Valéria és Vass Viktória vagyunk, a Károli Gáspár Református Egyetem Pszichológia Intézetében kutatást végzünk Dr. Smohai Máté és Dr. Harsányi Szabolcs Gergő vezetésével. A jelen kutatás keretein belül para- és nem parasportolók sportpszichológiához való hozzáállását szeretnénk vizsgálni. A kutatásunk központi témája a sportolói attitűd vizsgálata, amely kifejezetten a sportpszichológus által nyújtott tanácsadásra való nyitottságot és a nyitottság, mint személyiségvonás összefüggéseit tárja fel.
Kérjük Önöket, hogy segítsék a kutatásunkat és töltsék ki a kérdőívcsomagunkat, amennyiben elmúltak 18. évesek. A tárolt adatokat nem adjuk tovább, kizárólag kutatási célokra és tudományos közlemények készítésére használjuk fel, melyekben természetesen nem szerepelnek sportolók beazonosítására alkalmas adatok, hiszen ilyen jellegű adatokat nem is kérünk résztvevőktől a vizsgálat során.
A rendezvény az Értéksziget Webáruház és az OTP Bank támogatásával valósul meg.
Megtaláltuk azt a helyet, ahol nincs digitális lábnyom!
Szentendrén egy családi vállalkozás csodálatos gyűjteményének lehettünk látogatói. A HÉV-től egy nagyon szép dunaparti séta után jutottunk el a Ladik utcába. Olyan kedves, barátságos volt a fogadtatás és a tárlatvezetés, mintha régóta ismertük volna egymást. Így is volt, csak nem közvetlenül, hanem közvetve. Játékokon, berendezési tárgyakon és persze az autókon keresztül, amelyek mindannyiunk számára fontosak voltak egykoron.
A kiállítás első termében régi technikai eszközöket láthattunk. Hallottuk, hogy 1950-2004 között a műszaki berendezéseket a KERAVILL-ban árusították, ami a Kerékpár, Rádió és Villamossági Kiskereskedelmi Vállalat –ból formált mozaikszó. Találkoztunk bútorszerűen megformált TV-vel, lemezjátszóval, rádióval egybe építve. Kézbe vehettünk Zenit fényképezőgépet, Sokol-rádiót. A falakat régi bakelitlemez borítók díszítették és mese videokazettákat vehettünk kézbe. A fiatalok számára ez utóbbiak már ismerősek voltak.
A következő teremben egy játékgyűjteményt nézhettünk meg. Sok számunkra eddig új történetet hallhattunk az egyes darabokról. Kiderült, hogy a Matchbox autó egy játékgyáros apuka kezei közül nőtte ki magát. A nyugtalanul viselkedő lányának készítette el az első darabot, segítségül az iskola fegyelmének megszokásához.
A tv-maciról több „pletykát” hallottunk, miszerint a fogmosási technikájának helyességét 14 fogorvos ellenőrizte le, hogy biztos jó példa legyen a gyerekek számára. 1980-ban Farkas Bertalan fölvitte magával a világűrbe és esténként üzenetet küldtek vele a gyerekeknek. Innen származik az a szólás, hogy: fellőtték a pizsamát! Láthattuk az 1980-as moszkvai olimpia kabalafiguráját, a Misa mackót, az elsőt az olimpiai kabalafigurák sorában.
A rengeteg játékot végignézve, néhányat megfogdosva jutottunk el egy 60-as évek stílusában berendezett nappaliba és konyhába. Műbőr fotelekből nézhettünk a VIDEOTON TV-készülékből sugárzott korabeli reklámfilmeket. A fiatalok számára is volt néhány ismerős szlogen. Sok érdekes tárggyal találkozhattunk és hallhattuk történeteiket. Az utolsó évtizedek technikai fejlődése nagyon távolra röpített minket ettől a világtól. Patronos szódaszifont vehettünk a kezünkbe kávédarálót tekergethettünk. Keveredni láttuk a népi hangulatot idéző tárgyakat a „korszerű” alumínium és bakelit tárgyakkal.
Végezetül az udvaron kötöttünk ki, ahol a szocialista autóipar már feledésbe merült jellegzetes darabjait láthattuk, sőt bele is ülhettünk néhányba és fényképezhettünk bennük. A személyautók közül a híres Trabantot, Wartburgot, kicsi Polskit próbálhattuk ki. Természetesen a híres Ikarus autógyár egyes darabjait is megnézhettük, körbe járhattuk, sőt a vezető ülésbe is beleülhettünk. Meghallgattuk a sikeres múltját a gyárnak. A koronája volt a fotózás lehetőségeknek, hogy az oldalkocsis MZ-motort is ki lehetett próbálni nekifeszülve a hatalmas sebesség légellenállásának. Szerencsénk volt, mert belecsöppentünk egy olyan világba, ami közös nevező volt a huszonéves és a hatvanéves számára egyaránt.
Van, hogy néhány szó, többet mond ezer képnél. Hiszek benne, hogy a vizuális kultúra mindenkié, legyen az egy kiállítás, egy film vagy egy színházi előadás. Látássérült, elsősorban vak emberekkel és emberekért dolgozom, audionarrátor vagyok, ami tulajdonképpen annyit tesz: “képtolmács”.
Célom, hogy hozzáférhetővé tegyek mindent, ami vizualitást feltételez: híres festményeket, fotókat a nagyvilágból, mértékadó színházi előadásokat, tartalmas filmeket és kiállításokat vagy akár innovatív konferenciák képanyagait. Nehéz ezt így elképzelni? Akkor hallgasson bele a világ egyik leghíresebb festményéről – Gustav Klimt A csók c. remekművéről készült narrációba:
A színházi előadások akadálymentesítése még ennél is izgalmasabb, igazán interaktív, integrált és közösségi élmény, ott ugyanis a látássérült nézők a látó nézőkkel együtt foglalnak helyet a nézőtéren. Előtte azonban kapnak egy hangos programfüzetként működő anyagot a narrátortól, hogy teljesebb legyen az élmény. Ezt követően pedig még az előadás előtt lehetőségük nyílik a színészek és a narrátor közreműködésével felmenni a színpadra, megismerni a kulisszát testközelből. Így valósul meg egyidejűleg a társadalmi szerepvállalás és a szemléletformálás.
Hallgasson bele egy ilyen hangos programfüzetbe, ún. előnarrációba is:
Végezetül, mutatnék egy népszerű mesét is, narrálva:
https://www.youtube.com/watch?v=5bjZdsoWAIY
Mi történt eddig
Lassan négy éve dolgozom egy látássérültekkel foglalkozó civil szervezetnél, ez alatt az idő alatt megismerhettem a szemléletformálás és a társadalmi szerepvállalás fontosságát, valamint alkalmam nyílt a közösségépítésben is részt venni.
Előbb ún. érzékenyítő programok keretében igyekeztem szemléletváltásra ösztökélni oktatási intézmények diákjait és az utca emberét bizonyos közösségi rendezvényeken, majd civil szervezőként, mentorként működtem egy helyi látássérült közösség életében, különböző kulturális programokat szervezve a klub tagjainak. Mindkét feladatkör nagyon tanulságos és izgalmas előjátéka volt jelenlegi hivatásomnak, mert előbb kívülről, a többségi társadalom szemszögéből, majd pedig belülről ismerhettem meg a látássérültek világát.
Eközben már a kezdetektől írtam narrációkat, egész sorozataim jelentek meg különböző témákban, többek között a Vakok Iskolájában található Nádor Terem csodálatos szecessziós ólomüveg ablakának mívesen festett részleteiről, melyből egy könyvet is tervezek kiadni, integrált, akadálymentes képalbum formájában.
Egy közösségi rendezvényen ismerkedtem meg egy kis kamaraszínház vezetőjével, aki egy pályázat keretében meghívott, hogy narráljam a repertoárban lévő mesedarabok közül a közönség által legnépszerűbbnek ítélt műveket, ebből a projektből származik az a mese is, amelynek az előnarrációját fentebb linkeltem. Jelenleg öt színdarab teljes akadálymentesítési munkálatai vannak mögöttem a Holdvilág Kamaraszínházzal együttműködve.
Következő lépések
Ha nyernék, alkalmam nyílna rá, hogy beruházzak egy tolmácsrendszerre, ami ahhoz kell, hogy ezek a színházi előadások továbbra is elérhetőek legyenek a látássérült közösség számára. Az előadás alatt ugyanis a vak vagy gyengénlátó nézők egy fülhallgatón keresztül követik a narrációt és így nem zavarják a látó nézőket, akikkel egy nézőtéren ülnek. Ezt ugyanúgy kell elképzelni, mint mikor egy nemzetközi konferencián, Ön a tolmácsot hallgatja. A színházban rendelkezésre álló tolmácsrendszer sajnos elöregedett és tönkrement, így az előadások akadálymentesítése jelenleg szünetel.
Emellett – mivel rendelkezem saját stúdióval – szeretnék belevágni filmek narrációval történő akadálymentesítésébe is, természetesen ezeket a filmeket sem csak látássérült közösségek számára tenném hozzáférhetővé. Integrált vetítéseken a látó közönség is eldönthetné, hogy szeretné-e a narrációt hallgatni a tolmácseszközök segítségével, így jutva új élményhez és többlettartalomhoz.
Fontosnak tartom továbbá, hogy az érintettek ne kerüljenek hátrányba pl. egy tudományos konferencián sem, ahol rengeteg a képalapú prezentáció, melynek a hozzáférhetővé tétele ma Magyarországon rendkívül korlátozottan megoldott. Hogy csak egy példát említsek, jártam olyan városfejlesztési, egyetemes tervezést célzó konferencián, ahol minden fogyatékossági csoport képviselőire gondoltak, csak a látássérültekre nem, mikor a prezentációkat összeállították, tele képanyagokkal. Sajnos a legtöbb művészeti tárlat is ilyen, erősen képi és a vitrinek mögött érinthetetlen. A szó teremtő ereje nélkül egy vak embernek elérhetetlen marad.
Hogyan segít mindez másokon
Én mozgássérült vagyok, úgyhogy nem teljesen ismeretlen számomra az érzés, amikor valaki hátrányba kerül, kívül reked. Mikor egy kisgyerek szembejön velem az utcán és odasúgja a kérdést az anyukájának: “A néni miért jár így?” és az anya zavartan lepisszegi, eszembe jut, hogy ennek nem kéne így lennie.
Miért ne kérdezhetné meg őszinte és ártatlan kíváncsisággal egy gyermek, hogy miért járok így vagy akár azt, hogy “mi az a bot a bácsi kezében”? Fehér bot, igen. Vannak akik így közlekednek vagy kutyával, mások meg kerekesszékkel. Van aki, jelnyelven kommunikál, egyikünk a fülével lát, másikunk a szemével hall és ez jól van így, sőt. Értéket adunk egymásnak a sokszínűséget és empátiát, odafigyelést. Nem, ez nem egy egyoldalú dolog. Gondoljon csak bele, Ön mondjuk eltöri a lábát, mankóval jár és leejt valamit, amit nem tud felvenni. Az a vak ember, aki arra jár, szívesen felveszi Önnek, csak magyarázza el, merre van az adott tárgy. Mindnyájan kerülhetünk olyan helyzetbe, hogy segítségre van szükségünk és bárhonnan érkezhet rá válasz, ha nyitottak vagyunk rá.
A művészet, a kultúra csodálatos közegéül szolgálhat ennek a szemléletváltásnak, hisz egy színdarab, egy film, egy mese, egy festmény vagy egy fotó mindnyájunkat ugyanúgy megérint, az élmény közös.
Végezetül egy kérés
A rosta első fordulója egy közönségszavazással zárul, melyre november 20 és december 15 között kerül sor. A legtöbb szavazatot kapott pályázat az első nyertes, ezen kívül még két pályázat nyerhet, melyet a bank szakmai zsűrije jelöl ki. Ha ti is segítetek, megnyerhetem a közönségszavazást és biztosan az enyém a három helyből az egyik. November 20-tól számítok minden kedves olvasóm segítségére, fogjunk össze a jó ügyért! Önöknek egy kattintás, nekem az álmom! 🙂
A projekthez készítettem egy saját tervezésű “logót” is, melyben benne van az eddigi munkám summája és minden szakmai elhivatottságom. A kivitelezésért páromnak, S. Tóth Dánielnek tartozom köszönettel.
Egy vízszintes téglalapot látunk, ami hat egyenlő négyzetre oszlik, akár egy Braille-cella. Mindegyik négyzetben egy-egy kép. A felső sor képei balról jobbra a következők. Egy megkapó pillanat a Hamupipőke egyik narrált előadásának kulisszabejárásáról. Az egyik kedves látássérült nézőm épp megérinti a herceg (Petyi János) gyönyörű, fényes, kék és arany szaténfelöltőjét. A Gattaca c. film plakátja, melynek csak a felső harmadát látjuk a film címével, a többi takarásban van. Végül pedig egy tündéri fotó a Kockásfülű nyúl c. meséből, az intró jól ismert pillanata, mikor a nyuszi kiugrik a bőröndből és tornázni kezd.
Az alsó sor képei a következők, balról jobbra haladva. A Nádor Terem csodálatos ólomüveg ablakáról készült narrációsorozat egyik egyik képe, mely Árpád-házi Szent Margitot ábrázolja, amint a karjában tartott liliomokra veti tekintetét. Gustav Klimt A csók c. festménye, melynek csak az alsó harmada látszik, a felső takarásban van. Végezetül pedig a világ egyik leghíresebb fotója, a Csók a Times Square-en: egy a háborúból hazatérő matróz, örömében orvul elkap egy csinos nővérkét a kikötőben. A képek előtt egy ovális keretben az Erste Bank logója, valamint a “Higgy magadban” felirat látható pirossal kiemelve.
Kérdése van a pályázat kapcsán vagy szeretné elmondani a véleményét? Keressen bátran a vgyke.audionarracio@gmail.com e-mail címen! Szívesen tájékozódna a hétfőn kezdődő szavazás aktuális állásáról? Látogasson el a https://www.facebook.com/vgykeaudionarracio/ oldalra, ahol minden nap megosztom majd az aktuális eredményt, előre is köszönöm a támogatást, izguljunk együtt! 🙂
S. Tóth Erika
audionarrátor, kommunikációs munkatárs
Mobil: +3630 755 6983
Ingyenes zöldhályog-szűrés
A kép forrása: https://s5.favim.com
Időpont: 2017. november 16. csütörtök, és november 17. péntek és november 18. szombat, minden egyes napon 10.00 és 18.00 között.
A helyszín: MVGYOSZ székháza Budapest, XIV. kerület Hermina út 47, földszint, Sipeki terem (a portával szemben levő terem).
A szűrővizsgálatot a Szent Imre kórház szemészeti osztályának főorvosa és kollégái végzik. Előzetes időpont egyeztetésre sajnos nincs mód, a betegirányítást a kórház munkatársai a helyszínen végzik. Türelmüket és megértésüket köszönjük!
Gy. Dobos Mariann: „Közösséget építünk – Egy látássérült szervezet élete”
A honlapunk főoldalán található sárga négyzetek közül a harmadiknak a neve “könyvünk”-re módosult. Ezen négyzet alatt, valamint ide kattintva elérhetőek a könyv elektronikus változatai, köztük a képernyőfelolvasóra optimalizált változatának az első része is.
Ezen az oldalon lehetőség van a könyv sajtómegjelenéseit is figyelemmel kísérni, mely aloldal folyamatosan bővül, de már most is több tudósítást és interjút lehet elolvasni illetve meghallgatni.
Hamarosan elérhető lesz majd egy új aloldal is, ahol össze lesznek gyűjtve a honlapunk könyvhöz kapcsolódó híranyagai is.
Mindenkinek kellemes olvasást kívánunk!
Színészmúzeumban jártunk az angyalföldi tagokkal
Október végén a Színészmúzeumban jártunk XIII. kerületi tagjainkkal. A program terve még év elején fogalmazódott meg bennünk, amikor is rájöttünk, hogy a színészet történetét még nem ismerjük igazán.
Tárlatvezetőnk egy kedves fiatal hölgy volt, aki maximálisan mindent megmutatott, amit csak lehetett tapintani és sokat mesélt a XX. század elejének színészi világáról.
BajorGizi házában került kialakításra a múzeum, amely egy nagy villa, melynek felső része ad otthont az állandó kiállításnak. A múzeum szobáin haladva, végig tudtuk követni egy színdarab születését. Az első teremben Huszka Jenő korabeli híres zeneszerző bútorait, munkáit találhatjuk meg ezáltal megismerve a zenés színház fontosságát a korban. A következő helyszín a próbaterem, ahol olvasó próba szövegeit egy üveg asztalon és a színpadot találhatjuk, ahol a próbák zajlanak. A termet színesíti még Fedák Sári fényképe is.
Az utolsó helyszínen a régi Astóriánál épült első Nemzeti Színház tapintható makettjét tapogathattuk meg, nagyon szépen kidolgozott, érzékletes volt. Ez a színház az 1800-as évek végén épült, majd a I. világháború alatt lerombolták, később a Blaha Lujza téren épült egy újabb Nemzeti Színház, melyből a pártállami időszak alatt kellett elköltöznie az akkori társulatnak, melynek tagja volt például Gobbi Hilda is.
Az utolsó teremben ismerkedhettünk meg továbbá a táncos színházzal, ki is lehetett próbálni a különféle lépéseket, valamint meg lehetett fogni a balettcipőket, valamint a királyi páholy székeit is megnézhettük.
Érdekes, nem mindennapi élményekben volt részünk a múzeum meglátogatásával, melytől sokkal, de sokkal többet kaptunk, mint amennyit reméltünk.
Tóth Andrea és Jánosi Veronika
közösségi civilszervezők
Olcsóbb konditerem Angyalföldön
A Fény Alapítvány megállapodást kötött a Suhanj Alapítvánnyal, hogy a Budapest, XIII. kerület Tátra utca 6 sz. címen lévő fogyatékkal élő emberek számára is létesített konditermükben minden látássérült 600ft /alkalmankénti áron veheti igénybe a szolgáltatást, 900ft helyett. Minden alkalomból 300Ft-ot a Fény Alapítvány térít!
A konditeremben speciálisan látássérülteknek is tartanak órákat, ahol az óraadó hölgy maga is látássérült.
Várják szeretettel az Alapítvány munkatársai jelentkezéseiket!
Kiegészítés: a kedvezményes belépéshez MÁK-kártya vagy tagsági könyv szükséges vagy bármilyen más, látássérültséget igazoló igazolvány. Ezek egyikének a bemutatása mellett hivatkozni kell a Fény Alapítványra és így lehet 600 forintért jegyet vásárolni.
