Szemlélet formálás ovisoknak a Zuglói civilházban
A civil ház színház termét rendeztük be az érzékenyítő program számára. Érkezés és köszöntés után minden gyermek kapott szemtakarót és egymás vállát fogva, vonatozva jöttek be a terembe.

Hét asztalnál foglaltak helyet. Minden asztal egy-egy állomást jelölt és különböző foglalkozások történtek. Az I. asztalnál Jánosi Vera, első nap Mészáros Ági várta a kicsiket műanyag és igazi gyümölcsök, különböző játékok tapintásának felismerésével,

II. asztalnál Tóth Andi az ízek érzékelésének világába avatta be a gyerkőcöket. Itt kóstolhattak édeset, sósat, savanyút, keserűt, amit banán, ropi, citrom, étcsokoládé segítségével érzékeltettünk. Sajnos voltak gyerekek, akik az ételérzékenységük miatt, nem kóstolhattak meg néhány ételt.

III. asztalnál Kollárszky Bogi a hangok világába kalauzolta az ovisokat. Laptopjáról lejátszott néhány mindennap hallható hang részletet, majd kis dobozokba rejtve különböző tárgyak (kupak, rizs, só) hangjait kellett felismerni, amit a gyerekek ügyesen ki is találtak.

IV. asztalnál Bernáth Zsu a szaglás érzékszervére ható különböző illatokat (fahéj, kakaó, kávé, illatosított zsebkendő) mutatott be. Itt is egész ügyesek voltak a gyerkőcök.
V. asztalnál Lenkai Viki szintén a tapintást tette próbára játékos feladatokkal. Volt itt kirakó, párosító játék, amit bekötött szemmel kellett a gyerekeknek összeállítani, kis dobozban különböző tárgyakat rejtettünk el, ezeket kellett felismerni.

VI. asztalnál Tanai Csaba és Bonca kutyus várta a gyerekeket. Csabitól megtudhatták, hogy mit jelent az, hogy egy kutya vakvezető, mikor dolgozik a kutya, mit szabad és mit nem szabad csinálni a vakvezető kutyákkal. Hogyan segíthetnek egy látássérült embernek.
VII. asztalnál Koós Andi a Braille írás-olvasás rejtelmeibe vezette be a kicsiket.
VIII. és egyben utolsó állomás az audionarrált mese volt. S. Tóth Erika röviden ismertette az audionarráció lényegét és ezután kezdődött a vetítés. A gyerekek többsége szemtakaróban és szájtátva “nézték“(hallgatták) a Kockás fülű nyúl történetét. Jó választás volt ez a mese, mert a gyerekek kevés kivétellel nem is hallottak róla.

A program végén minden ovis kapott egy kifestő könyvet és az állomásokat jelképező nyolc matricát, amit otthon kiszínezhetnek, a matricákat beragaszthatják.

A programhoz kapcsolódik egy rajz pályázat, amit minden oviból október 20-ig várunk. A nyertesek október 26-án vehetik át a nyereményüket.
Köszönjük a Zuglói Önkormányzat támogatását a szemléletformáló programunk megvalósításához. Köszönet a Zuglói Civil Háznak, hogy befogadott bennünket erre a négy napra.
Kiss Márta, Tanai Csaba
Közösségi civil szervezők
Szemléletformáló foglalkozás Zugló ovisainak
A négy napön közel 400 gyermek érkezett hozzánk Zugló öt óvodájából: a Zöld lurkók, a Narancs, a Napsugár, a Játékszín és aTündérkert óvodák gyerkőcei jöttek el hozzánk óvó nénik és dadák kíséretében. A Civil Ház színháztermét rendeztük be az érzékenyítő program számára. Érkezés és köszöntés után minden gyermek kapott szemtakarót és egymás vállát fogva, vonatozva jöttek be a terembe.

Hét asztalnál foglaltak helyet. Minden asztal egy-egy állomást jelölt és különböző foglalkozások történtek. Az első asztalnál Jánosi Vera, első nap Mészáros Ági várta a kicsiket műanyag és igazi gyümölcsök, különböző játékok tapintásának felismerésével.

A második asztalnál Tóth Andi az ízek érzékelésének világába avatta be a gyerkőcöket. Itt kóstolhattak édeset, sósat, savanyút, keserűt, amit banán, ropi, citrom, étcsokoládé segítségével érzékeltettünk. Sajnos voltak gyerekek, akik az ételérzékenységük miatt, nem kóstolhattak meg néhány ételt.

A harmadik asztalnál Kollárszky Bogi a hangok világába kalauzolta az ovisokat. Laptopjáról lejátszott néhány mindennap hallható hangrészletet, majd kis dobozokba rejtve különböző tárgyak (kupak, rizs, só) hangjait kellett felismerni, amit a gyerekek ügyesen ki is találtak.

A negyedik asztalnál Bernáth Zsu a szaglás érzékszervére ható különböző illatokat (fahéj, kakaó, kávé, illatosított zsebkendő) mutatott be. Itt is egész ügyesek voltak a gyerkőcök.

Az ötödik asztalnál Lenkai Viki szintén a tapintást tette próbára játékos feladatokkal. Volt itt kirakó, párosító játék, amit bekötött szemmel kellett a gyerekeknek összeállítani, kis dobozban különböző tárgyakat rejtettünk el, ezeket kellett felismerni.

A hatodik asztalnál Tanai Csaba és Bonca kutyus várta a gyerekeket. Csabitól megtudhatták, hogy mit jelent az, hogy egy kutya vakvezető, mikor dolgozik a kutya, mit szabad és mit nem szabad csinálni a vakvezető kutyákkal. Hogyan segíthetnek egy látássérült embernek.

A hetedik asztalnál Koós Andi a Braille írás-olvasás rejtelmeibe vezette be a kicsiket.

A nyolcadik és egyben utolsó állomás az audionarrált mese volt. S. Tóth Erika röviden ismertette az audionarráció lényegét, majd ezután kezdődött a vetítés. A gyerekek többsége szemtakaróban és szájtátva “nézték”(hallgatták) a Kockás fülű nyúl történetét. Jó választás volt ez a mese, mert a gyerekek kevés kivétellel nem is hallottak róla.
A program végén minden ovis kapott egy kifestő könyvet és az állomásokat jelképező nyolc matricát, amit otthon kiszínezhetnek, a matricákat beragaszthatják.

A programhoz kapcsolódik egy rajz pályázat, amit minden oviból október 20-ig vártunk. A nyertesek október 26-án vehették át a nyereményüket.
Köszönjük a Zuglói Önkormányzat támogatását a szemléletformáló programunk megvalósításához!
Köszönet a Zuglói Civil Háznak, hogy befogadott bennünket erre a négy napra!
Kiss Márti és Tanai Csaba
közösségi civilszervezők
Meghívás könyvátadóra
A könyv a Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete (VGYKE) tevékenységét mutatja be, sok-sok érdekes interjúval és színes képpel, több mint 200 oldalon.
Időpont: 2017. október 26. (csütörtök) 10 óra kezdettel, érkezés 9.15-től lehetséges.
A program tervezett időtartama: 10-12.30
Helyszín: Zuglói Civil Ház, 1144 Budapest, Csertő park 12.
Köszöntőt mondanak:
Fodor Ágnes, a VGYKE elnöke
valamint a támogatók részéről:
- Szabó Rebeka alpolgármester asszony; Budapest Főváros Zugló Önkormányzata
- Nagy Mária; „Budapest Bank Budapestért” Alapítvány
- Földesi Erzsébet főtitkár; Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsa
A könyvet bemutatja: Dunay Csilla szerkesztő
Az író gondolatai: Gy. Dobos Mariann
Fellépnek:
- Krizbai Teca (zongora, ének)
- Ézsiás László (vers)
- Veszely Ernő (zongora, harmonika, ének)
- Vakrepülés társulat (gitár, ének)
- Domoszlai János (gitár, ének)
Kontakt személy: Mészáros Ágnes
+36709841108
meszarosagnes@gyke.com
Kérjük előzetesen regisztráljon a következő linken:
https://goo.gl/KiGy4H
Fodor Ágnes
elnök
VGYKE

Egy különleges Fehér Bot napi ünnepség Újpesten
Felkértek bennünket az újbudai kollégák, Lenkeiné Vajda Viktória és Neumann Károly, hogy közösen szervezzük meg és töltsük el együtt ezt a szép napot.

Arra gondoltunk Erával, hogy az idei október 15-ét másképp ünnepeljük meg, mint eddig. Egy rövid kis műsort állítottunk össze köszönetképpen, az összes újpesti segítőinknek, akik ezidáig is segítették bármilyen formában az újpesti látássérültek közösségét:
- klubéletünk helyszínével, programjainkhoz – Kulturális Központ
- pályázatok benyújtásának segítségével – Önkormányzat
- a piacon helyet adva a szórólapozáshoz, és további tagok toborzásához- Piac Felügyelet
- egy fantasztikus társulat ingyenes audionarrált előadásokkal – Cri-Du-Chat Baráti Társulat
- a média közreműködése felkérésünkre bármikor – UKTV, és Újpesti Napló
- magánszemély pénzadományozása a klubéletünkhöz, és még sorolhatnám.

Keresgéltünk a színészeink között, kiket kérhetnénk fel, ezen a jeles napon, hogy fellépjenek nálunk. Azután úgy döntöttünk, hogy a látássérülteknek kell megcsillogtatniuk tehetségüket, tudásukat. Hiszen mi kaptuk a rengeteg segítséget.

Reméljük, tetszett mindenkinek a köszönetnyilvánításunk, amelyet egy saját szerkesztésű emléklappal tettük emlékezetessé.

Öröm öntötte el szívünket az emléklapok átadásánál látva, a meglepett, meghatódottságukat.
Kulman Tiborné, Széles Attiláné
közösségi civilszervezők
Fehér Bot napi előadás volt Békásmegyeren
Először Fodor Ágnes, a Vakok és Gyengénlátók Közép–Magyarországi Regionális Egyesületének elnöke mondott ünnepi köszöntőt. Beszédében hangsúlyozta a Fehér Bot jelentőségét, bemutatta Egyesületünk tevékenységét. Utána a harmadik kerületben élő látássérültek Lámpás Klubja eddigi életét mutattuk be.

Az elhangzottak után a meghívott látássérült és látó előadóművészek léptek színpadra.
Először a Kossuth–díjas, Liszt Ferenc-díjas Szvorák Katalint hallhattuk. Csodálatos ének hangján ismert és már feledésbe merülő népdalokból adott át a közönségnek egy csokorra valót.
Utána Straub Dezső Jászai Mari-díjas színművész, a Vidám Színpad művészeti vezetője következett. Nagy tapssal üdvözölte őt a közönség, így lelkesen adta át nekünk sokoldalú előadóművészetének legjavát. Hallhattunk tőle örökzöld slágereket és sok humort.

Csányi Márton zongoraművész előadása a komolyzene csodálatos világába vezetett el minket. Amikor lehetőséget kapunk arra, hogy élőben hallgatjuk meg ismert zeneszerzők műveit, akkor éljük meg, hogy lelkünknek milyen nagy szüksége van „ilyen csendességre.”
A komoly műfajnál maradva Ézsiás László, Vörösmarthy- és Aranyharang-díjas költő előadóművész lépett a közönség elé.
Először Louis Braille emlékére írt versét adta elő, majd Vörösmarthy Mihály Vén cigány című versét hallhattuk tőle. Most is mint mindig, mély átéléssel mondott verset. Utána humoros változatban mutatta be a vakság állapotát.
Végül, de nem utolsósorban Weszely Ernő EmERton-díjas harmonikaművész szórakoztatta a közönséget. Összeállításában ismert dallamok csendültek fel, így a közkedvelt francia sanzonok rajongói is hallhattak kedvükre valót.

A rendezvénynek nagy sikere volt, köszönhetően annak, hogy a fellépő művészek legjobb tudásuk szerint szórakoztatták a lelkes közönséget.
Előadás után a terített asztalokhoz hívtuk meg vendégeinket, hogy az együtt töltött délutánt még kellemesebbé tegyük mindannyiunk örömére.
Köszönjük Óbuda-Békásmegyer Önkormányzatának, hogy támogatták a rendezvény megvalósítását!
Köszönjük az Óbudai Auchan Áruháznak, hogy adományukkal támogatták az előadás utáni vendéglátást!
Vasné Pintér Teréz
közösségi civilszervező
Radnóti Miklós: Naptár (3. rész)
JÚLIUS
Düh csikarja fenn a felhőt,
fintorog.
Nedves hajjal futkároznak
meztélábas záporok.
Elfáradnak, földbe búnak,
este lett.
Tisztatestű hőség ül a
fényesarcu fák felett.
1940. június 12.
Ez a pár soros kis ábrázolás annyira összetett, dinamikus és élettel teli, hogy egyszerűen nem találtam olyan képet, ami teljes mértékben ki tudná fejezni, inkább csak egy kedves részletet ragadnék ki, azt is inkább csak szimbolikus értelemben… Egy fiatal hölgy keskeny, hófehér bokáját és kecses lábfejét látjuk, amint egy sekélyke kis pocsolyán tipeg át óvatosan, lábujjhegyen lépkedve a nyári fényben. Ahogy lábai tükröződnek a vízfelületen, még légiesebb hatást keltenek a mozdulatai. Bokája fölött, halvány, tavaszi rózsaszín szoknya tűnik fel, alul egy leheletnyi tüll berakással. Körmeit pasztelles pirosra festette, ettől még nőiesebbnek hat ez a meztélábas zápor-hölgy. 🙂

AUGUSZTUS
A harsány napsütésben
oly csapzott már a rét
és sárgáll már a lomb közt
a szép aranyranét.
Mókus sivít már és a büszke
vadgesztenyén is szúr a tüske.
1940. július 21.
A képen, amit választottam aranyló lombú almafaliget tárul elénk, már-már őszbe fordul a nyárutó, de azért még kellemesen borzongató melegség lengi körül az élénksárga leveleket, melyek közül itt-ott kikandikálnak a sötét, szinte feketébe hajló ágak. A fű még frissen zöldell, surrog a talpunk alatt, de egy-egy sávban már száradó avar zizegése vegyül bele. Kicsit talán melankolikus a táj, de mégis hívogató, ha itt sétálgatsz, kedved támad leülni az egyik fa tövében és beleszippantani az édeskés, párás levegőbe.

SZEPTEMBER
Ó hány szeptembert értem eddig ésszel!
a fák alatt sok csilla, barna ékszer:
vadgesztenyék. Mind Afrikát idézik,
a perzselőt! a hűs esők előtt.
Felhőn vet ágyat már az alkonyat
s a fáradt fákra fátylas fény esőz.
Kibomló konttyal jő az édes ősz.
1940. július 15.
A “csilla barna ékszer” még sápadtzöld tüskés, félig nyitott héjában csücsül az erre a hétre választott fotón. Sima, viaszos külsején visszaköszön a nap langyos fénye, ez teszi olyan barátságosan csillogóvá és élettel telivé. Barna avarágyának színeibe a borostyán mélyebb örökzöldje vegyül, az itt-ott kibukkanó fiatal levelek világosabbak, a nagyobbak pedig sötétebbek, egyiküknek még halvány, ágas-bogas erezete is jól kivehető.

Tetszettek a narrációk? Írja meg nekem a vgyke.audionarracio@gmail.com e-mail címre! Szívesen tájékozódna tovább a témában? Látogasson el a https://www.facebook.com/vgykeaudionarracio oldalra, ahol további narrációkat, élménybeszámolókat, programajánlókat és egyéb érdekességeket talál. Várom szeretettel!
S. Tóth Erika
audionarrátor, kommunikációs munkatárs
Mobil: +36 30 755 6983
Októberi klubnap Kispesten

Sok szeretettel hívunk benneteket következő klubnapunkra,
melynek helyszíne: XIX. Táncsics M. u. 7. 1. em. (Családsegítő Központ)
időpontja: 2017. október 26. (csütörtök) 15 óra
Októberi klubnapunk vendége dr. Kiss János lesz, és a különböző bélbetegségekről, illetve a betegségek megelőzéséről tart előadást.
Október a Látás hónapja, október 15-e a Fehér Bot Nemzetközi Világnapja. Ebből az alkalomból látássérült hírességekről beszélgetünk. Kvízjátékunkban őszi versekből idézünk. Vajon hányat ismertek fel?
Remélem a változatos témák felkeltették érdeklődéseket, és eljöttök klubnapunkra!
Szeretettel várunk mindenkit!
Részvételi szándékotokat kérjük, feltétlenül jelezzétek!
0670-984-8868
lampas.kispest@gmail.com
Bernát Zsuzsanna, Puchnyák István
közösségi civilszervezők
Őszi Sportpartin nyulat főztünk!
Már egy hónapja tervezgettük a főzés körülményeit, amikor is, egy tagunk magára vállalta a nyúlpörkölt elkészítését. Ugyan is, az újpesti látássérültek nevében beneveztünk, az őszi sportpartin induló bográcsfőző versenyre. Legnagyobb sajnálatunkra, előző este jelezte tagunk, hogy lebetegedett, így nem tud eleget tenni ígéretének.

Szerencsére, fel készültünk egy b tervvel is, amelyben párjaink segítségével indultunk neki a versenynek. Az idő kedvezett a sportos programnak. Nagyon sokan részt vettek úgy a sportolásban, mint a főzésben. Ezen a napon, sok iskola mutatta be táncoló tanulóikat. Valamint több sportágban is indultak csapatok.

A mi kis társulatunk egyre jobban ráhangolódott a főzésre.
Mindenki részt vett az előkészületekben. Vidáman kavargattuk felváltva, vagy éppen egyszerre többen a nyúl ételünket. A programok alatt, és utána, jó kis zene szórakoztatott bennünket. Néha táncra is perdültünk.

Helyezést ugyan nem értünk el, de fantasztikusan jól éreztük mindannyian magunkat.
Kulman Tiborné, Széles Attiláné
közösségi civilszervezők
Klubnap a XVIII. kerületben
Október 25-ére esik az őszi klubtalálkozónk, ahova mindenkit sok szeretettel várunk!
Helyszín: Kondor Béla Közösségi Ház Kondor Béla sétány 8.
Egyesületünk Ügyfélszolgálatának munkatársa lesz a vendégünk. Ismertetni fogja, hogy miben tudnak segítségünkre lenni és lehetőség lesz a 2018. évi tagdíj befizetésére is.
Meg fogunk emlékezni a nemzeti ünnepünkről, október 23-áról, és egy-két szép őszi verset is meghallgatunk majd. Végül, oldandó a komoly hangulatot, szemezgetünk a szürettel, borral kapcsolatos közmondásokból.

A kép forrása: http://www.walkingmountains.org
Szeretettel várunk:
Kiss Julia
telefon: 06 30 498 9094
Juhos Róbert
Telefon: 06 70 377 3235
Kispest lámpásai a Mihály-napi Búcsúban
A KMO Művelődési Ház és Kispest Önkormányzata ismét megrendezte a már hagyományos Mihály-napi búcsút a kispesti Templom téren. A búcsút esős idő miatt egy héttel később, szeptember 30-án tartották, kellemes, napos időben.
Változatos programokkal, neves művészek fellépésével, kézműves kirakodó vásárral várták a kicsiket és nagyokat egyaránt. A családi nyárbúcsúztató esemény mindig érdekes színfolt a kerületben. Vásári forgatag, gyermekeknek és felnőtteknek szóló muzsika fogadta az érdeklődő sokaságot! Volt tulipántos népi játszótér kosaras fakörhintával, és számtalan játékkal, állatsimogató, népi kézműveskedés és perecsütöde.

Mi a színpad közelében kaptunk helyet, így élvezhettük a különböző műsorokat. A kellemes őszi idő kicsalogatta az embereket a búcsúba, és minket is szép számmal felkerestek. A látogatóknak bemutattuk egyesületünket (VGYKE), és beszéltünk a kerületben végzett munkánkról (Kispest Lámpásai).
A Láthatár boltban vásárolható árukból vittünk „kis ízelítőt”, és érzékenyítettünk. A felnőttek inkább a különféle segédeszközök és szimulációs szemüvegek, nagyítók, pattintós tű iránt érdeklődtek, szórólapot vittek, a gyerekeknél az érzékenyítés: illatok, hangok, párosítás szemtakaróval és a dominó, illetve a sakk volt a sláger. Mindkét korosztálynál a beszélő eszközök: színfelismerő, számológép és hőmérő stb. vitte el a pálmát.
Köszönjük a szervezőknek, hogy helyet biztosítottak számunkra, és idén is részt vehettünk ezen a kellemes nyárvégi programon!
Bernát Zsuzsanna, Puchnyák István
közösségi civilszervezők
Verseny a lejutásért
A felújítás elő szakaszában a Dózsa György úti állomás az, ahol nem tervezik lift kialakítását, ezért megmozdulást szervezünk ide, hogy megmutassuk, ez a megoldás semmiképpen nem elfogadható!
Gyere és csatlakozz hozzánk, ha:
- Neked is fontos, hogy a hármas metró mindenki számára hozzáférhető legyen a felújítás után
- Szeretnél egy játékos verseny keretében kreatív megoldásokat kitalálni arra, hogyan lehetne használható jelenleg a metróállomás egy kerekesszékes ember számára
Neked csak a nyitottságodat és a kreativitásodat kell magaddal hoznod, az összes többi szükséges eszközt mi biztosítjuk! 🙂
A gyerekeket és a felnőtteket egyaránt szeretettel várjuk!
Mikor? Október 26-án 14 és 16 óra között
Hol? Dózsa György úti metróállomás (aluljáró)
Ha kérdésed van, bátran írj nekünk itt, vagy küldj emailt az onalloanlakni@gmail.com-ra!
Ha szeretnél többet megtudni a munkánkról, látogass el a blogunkra: onalloanlakni.blog.hu

Klubnap a látás hónapjáról
Az októberi klubnapunk középpontjában a látás hónapja és az ahhoz kapcsolódó rendezvények álltak. A beszélgetésünknek az adott kissé szomorú, kissé felháborodott aktualitást, hogy a Magyar Látszerész Szövetség a saját honlapján közzétette, hogy a “Látás Hónapja védjegy” a saját tulajdona, ami egy képeket nem látó internetező számára azt üzeni, mintha maga a kifejezés lenne levédve, holott csak egy színes ábráról van szó. Ez az eset azonban jó bizonyíték amellett, hogy a “látás hónapja” egy valódi lehetőség a figyelem felkeltésére.
A beszélgetésünk elején azonban elkerülhetetlenül megfogalmazódott az a kérdéskör, hogy vajon meghallja-e a társadalom októberben, illetve október közepén a látássérültek hangjait? Elegendőek-e a rendezvényeink arra, hogy hallhatóak legyünk és az üzenetünk érthető formában eljusson azokhoz akikhez kell? Ugyanis más csoportok is végeznek érzékenyítést, de nem csupán fogyatékos embereket képviselő szervezetek, hanem például a motorosok, egyes zenei szubkultúrák képviselői és még sokan mások is. Ez a sok szemléletformáló és érzékenyítő akció vajon nem teszi érzéketlenné, megcsömörlötté az embereket? Nincs ennek olyan üzenete, hogy olyan sok csoport akarja érzékenyíteni az embert, hogy már-már az érzékenyítésre kiszemeltekben kialakul az a kép, mintha őket érzéketlennek tekintenénk? Nem olyan, mintha rájuk akarnánk mi is erőszakolni a gondjainkat?

Azt hamar megállapítottuk, hogy szükség van a figyelem felkeltésére és ha a szemléletformáló programok nem tolakodóak, nem ellenségesek, hanem megnyerőek, kedvesek és nyitnak a látók felé, akkor a megszólítottaknak ez egy érdekes és izgalmas alkalom lehet. Az októberi ünnepi alkalmak éppen ezért megfelelőek lehetnek az indirekt szemléletformálásra, mert olyan találkozási lehetőségeket biztosítanak, melyek szavak nélkül közvetítik az üzenetünket.
Azt többen is elmondták, hogy néhány ilyen ünnepi alkalom mennyire világosan megmutatta azt, hogy nagyon sok segítőkész ember van körülöttünk, csak nem mindenki tudja miként kell egy adott helyzetben jól eljárnia. Az ilyen közvetlenebb alkalmakon viszont lehet kérdezni valakitől, megfigyelhetnek jó példákat és megtapasztalhatják, hogy a látásképességünket leszámítva, igazából nem különbözünk a látó emberektől.
Az is elhangzott, hogy a látás hónapjához kapcsolódóan szervezett érzékenyítő programok arra mindenképpen alkalmasak, hogy az alkalmakra meg lehessen hívni az embereket, ahol ha már ott vannak, akkor egy jó légkörű beszélgetésben tényleg szabadon megkérdezhetik mindazt, ami őket foglalkoztatja. A klubnapunkon megjelentek között voltak olyanok is, akik bőven vettek már részt érzékenyítésben és sok példával megerősítették, hogy ez mennyire így van.
A tagjaink részéről ismét megfogalmazódott egy olyan igény, hogy akik a munkájuk során gyakran találkoznak látássérültekkel, azok részére jó lenne egy kifejezetten a munkájukra szabott segítő jellegű találkozás, ahol a kialakulható interakciók kezeléséről kérdezhetnének. Igaz, sokszor elég lenne csak megkérdezniük azt, hogy “segíthetek?”, majd az esetlegesen igenlő válasz esetén visszakérdezni, hogy “miként segíthetek?”, de ezt is el kellene szerintük mondanunk, mert különben nem tudják ezt az érintettek, de érzik a bennük lévő segítő szándékot, melynek nem tudnak jól hangot adni.
Végezetül arról beszélgettünk, hogy a novemberi klubnapunkon elő fogjuk venni a közös sportprogram ügyét. Erre az évre jóval kevesebb forrás áll a rendelkezésünkre, de egy bowling-napra lenne lehetőségünk. Sok minden másra is, de reméljük, hogy novemberben majd nagyobb létszámban ötletelhetünk erről!
Lenkainé Vajda Viktória és Neumann Károly
közösségi civilszervezők