Az EP-képviselők strasbourgi plenáris ülésén elfogadott álláspont szerint a fogyatékkal élő emberek a jövőben könnyebben használhatnak olyan fontos termékeket és szolgáltatásokat, mint a telefonok, beléptetőrendszerek, pénzkiadó- és jegyautomaták.
Jelenleg mintegy 80 millió uniós polgár él valamilyen fogyatékkal, és az öregedő népesség miatt ez a szám a jövőben csak nőni fog. Alapvető fontosságú, hogy a fogyatékkal élők mellett a nehezebben mozgó idősek és várandós nők érdekeit is figyelembe vegyék – hangsúlyozták.
Az elfogadott európai akadálymentesítési intézkedéscsomag számos termékhez és szolgáltatáshoz ír elő jobb hozzáférhetőséget. A listán szerepelnek egyebek között a pénzfelvevő automaták, a jegyárusító automaták és beléptetőrendszerek, a számítógépek, telefonok és tévék, banki szolgáltatások, a közlekedés, ideértve a tömegközlekedés egyes eszközeit, az e-könyvek, weboldalak és egyéb mobilalapú szolgáltatások. Az intézkedéscsomag felsorolja ugyan, mit kell akadálymentesíteni, de nem ír elő pontos technikai megoldásokat, így teret hagy az innovációnak – tették hozzá az EP-képviselők.
A követelmények között említették az épített környezet átalakítását is, abban az esetben, ha jelentős felújítás történik, vagy új infrastruktúra épül, és erre az adott szolgáltatásnál – például közlekedésnél – szükség van.
A szöveg kitér arra is, hogy a tíz főnél kevesebb embert foglalkoztató cégek vagy a 2 millió euró alatti forgalmat bonyolító vállalkozások mentesülnek a kötelezettségek alól. A jogszabálytervezet garantálja, hogy nem rónak aránytalan terheket senkire, viszont az idő, hozzáértés vagy érdeklődés hiánya nem mentesít senkit az átalakítási kötelezettségek alól.
Kósa Ádám fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő az MTI-hez eljuttatott közleményében történelmi lépésnek nevezete az európai akadálymentesítési jogszabály elfogadását.
Rámutatott: szoros kapcsolat van a mobilitás, a fogyatékosság és a társadalmi befogadás között. A kommunikáció, a mozgás és a szolgáltatásokhoz való hozzáférés szabadsága kulcskérdés abban, hogy a fogyatékossággal élő emberek a társadalom teljes értékű tagjaivá válhassanak. A teljes akadálymentesítés irányába történő elmozdulás érdekében az egységes piacon kompatibilis és hatékony megoldásokat kell létrehozni és meg kell könnyíteni azok elterjedését – húzta alá a néppárti képviselő.
A kép forrása: technogen.hu
A hír forrása: rehabportal.hu
látássérült Archives - Oldal 243 a 369-ből - Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete
Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete
Az EP elfogadta álláspontját a termékek és szolgáltatások akadálymentesítéséről
Az EP-képviselők strasbourgi plenáris ülésén elfogadott álláspont szerint a fogyatékkal élő emberek a jövőben könnyebben használhatnak olyan fontos termékeket és szolgáltatásokat, mint a telefonok, beléptetőrendszerek, pénzkiadó- és jegyautomaták.
Jelenleg mintegy 80 millió uniós polgár él valamilyen fogyatékkal, és az öregedő népesség miatt ez a szám a jövőben csak nőni fog. Alapvető fontosságú, hogy a fogyatékkal élők mellett a nehezebben mozgó idősek és várandós nők érdekeit is figyelembe vegyék – hangsúlyozták.
Az elfogadott európai akadálymentesítési intézkedéscsomag számos termékhez és szolgáltatáshoz ír elő jobb hozzáférhetőséget. A listán szerepelnek egyebek között a pénzfelvevő automaták, a jegyárusító automaták és beléptetőrendszerek, a számítógépek, telefonok és tévék, banki szolgáltatások, a közlekedés, ideértve a tömegközlekedés egyes eszközeit, az e-könyvek, weboldalak és egyéb mobilalapú szolgáltatások. Az intézkedéscsomag felsorolja ugyan, mit kell akadálymentesíteni, de nem ír elő pontos technikai megoldásokat, így teret hagy az innovációnak – tették hozzá az EP-képviselők.
A követelmények között említették az épített környezet átalakítását is, abban az esetben, ha jelentős felújítás történik, vagy új infrastruktúra épül, és erre az adott szolgáltatásnál – például közlekedésnél – szükség van.
A szöveg kitér arra is, hogy a tíz főnél kevesebb embert foglalkoztató cégek vagy a 2 millió euró alatti forgalmat bonyolító vállalkozások mentesülnek a kötelezettségek alól. A jogszabálytervezet garantálja, hogy nem rónak aránytalan terheket senkire, viszont az idő, hozzáértés vagy érdeklődés hiánya nem mentesít senkit az átalakítási kötelezettségek alól.
Kósa Ádám fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő az MTI-hez eljuttatott közleményében történelmi lépésnek nevezete az európai akadálymentesítési jogszabály elfogadását.
Rámutatott: szoros kapcsolat van a mobilitás, a fogyatékosság és a társadalmi befogadás között. A kommunikáció, a mozgás és a szolgáltatásokhoz való hozzáférés szabadsága kulcskérdés abban, hogy a fogyatékossággal élő emberek a társadalom teljes értékű tagjaivá válhassanak. A teljes akadálymentesítés irányába történő elmozdulás érdekében az egységes piacon kompatibilis és hatékony megoldásokat kell létrehozni és meg kell könnyíteni azok elterjedését – húzta alá a néppárti képviselő.
A kép forrása: technogen.hu
A hír forrása: rehabportal.hu
Meghívó
Hernádi Paula, grafikus, zománcművész JEL-KÉP, TŰZZEL-VASSAL című kiállítására invitálunk benneteket.
A helyszín: Nagy Balogh János Kiállítóterembe (1191 Budapest, Ady E. út 57.).
Mohay Orsolya művészettörténész lesz a tárlatvezetőnk, és teszi számunkra akadálymentessé a kiállítást.
Időpont: 2017. október 5. (csütörtök) 15 óra
Találkozunk a szokott helyen, 14 óra 45 perckor a 42-es villamos Templom téri megállójában (a Határ úti metrómegállótól a 42-es villamossal harmadik megálló.)
Bernát Zsuzsanna és Puchnyák István
közösségi civilszervezők
OKJ-s gyógymasszőr képzés látássérültek számára
A modellprogram keretei között a VGYKE-nek és az együttműködő felnőttképző intézménynek lehetősége nyílik egy speciális csoport elindítására, a gyógymasszőr képzés felkarolására és a szakma látássérültek által végzett elismertségének növelésére!
Tehát 14 év elteltével akadálymentesített körülmények között, mentori támogatással csak látássérültek számára indul gyógymasszőr képzés!
A képzés ingyenes, de rendkívül komoly feltételekhez kötött.
A regisztrációt követően többkörös felvételi elbeszélgetésen, tudásszint-mérésen és alkalmassági vizsgálaton kell részt venni a jelentkezőknek. A jelentkezési lap kitöltése mellett a feltüntetett mellékletek, igazolások és határozatok mindegyikét értelemszerűen csatolni szükséges.
Felhívjuk figyelmüket, hogy az EU-S projektben megvalósuló képzésünk azon személy számára vehető igénybe, aki a bevonás időpontjában megfelel az alábbi kritériumoknak:
a 2011. évi CXCI. törvény 22. § a) – d) pontja alapján megváltozott munkaképességű személy, vagy a 38/C. § (1) pontja alapján részére rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás került továbbfolyósításra, vagy a 2011. évi CXCI. törvény 19.§ (1a) alapján rokkantsági ellátásban részesül.
A jelentkezés alapvető feltételei:
A jelentkezési lap hiánytalan kitöltése és a megjelölt mellékletek csatolása,
érettségi bizonyítvány,
megváltozott munkaképességet igazoló határozat és szakvélemény, első sorban komplex vizsgálatról, (ha csak régebbi vizsgálati eredmény áll rendelkezésre, akkor azt kérjük csatolni)
fogyatékossági támogatás vagy vakok személyi járadékáról szóló határozat.
Fontos, hogy a bevonás időpontjában a jelentkező keresőtevékenységet nem folytathat.
A jelentkezésnél előnyt jelent:
jó fizikum és állóképesség
önálló közlekedés, önellátás
jó kommunikációs és kapcsolatteremtő készség
alapszintű számítógép és internet használat
empatikus, nyitott, kedves személyiség
idegen nyelv ismerete vagy nyelvvizsga bizonyítvány
A képzés megkezdésének feltételei:
sikeres jelentkezés és felvételi elbeszélgetés
sikeres regisztráció az EU-s programban
sikeres orvosi alkalmassági vizsgálat.
felhívjuk figyelmüket, hogy negatív tüdőszűrő lelet is szükséges a részvételhez
teljesített előzetes tudásmérés
Mivel a jelentkezés szigorú feltételekhez kötött, az alábbi kritériumok mindenképp kizárják a jelentkezőt a tanfolyami részvétel alól.
Kizáró ok lehet:
különböző bőrelváltozások, (ekcéma)
súlyos mozgáskorlátozottság (mankó, kerekesszék)
pszichés probléma
A jelentkezési adatlap hírlevelünk mellékletében megtalálható, illetve letölthető innen:
Cím:
Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete
Budapest, 1380 PF: 1075.
Kérjük Önöket, ügyeljenek a jelentkezési lap pontos és teljes kitöltésére.
Információk a képzésről:
A képzés helyszíne: Budapest, (kollégiumi elhelyezést igény szerint biztosítunk).
A képzőintézmény 20 éves képzési múltra visszatekintő, nagy tapasztalatokkal rendelkező oktatóközpont. Gyengénlátó tanár is segíti majd a tanfolyam zökkenőmentes lebonyolítását.
A képzés várható időtartama: 2017. szeptembertől 2018. áprilisig bezárólag – 8 hónap. A tanfolyam heti óraszáma az OKJ-s szabályozásnak megfelelő, kötelezően előírt időtartamban valósul meg.
A heti 30 órás képzés várható időbeni megoszlása az alábbiak szerint alakul:
hétfőtől – csütörtökig: 09.00 – 15.00 óra,
pénteken: 09.00 – 12.30 óra között.
A képzés elméleti és gyakorlati órái kizárólag hétköznapokon zajlanak, így a tanfolyami részvétel is csak ebben az időszakban lehetséges. Hétvégén nem lesz oktatás.
A tananyag akadálymentes formában, elektronikusan biztosított lesz a hallgatók részére.
Az elméleti oktatás valamennyi résztvevő számára közösen, míg a tanfolyam gyakorlati foglalkozásai kiscsoportos (6 fő) formában kerülnek lebonyolításra.
Minden csoport munkáját látó mentor segíti majd.
A képzéshez kapcsolódó külső szakmai gyakorlat időtartama 160 óra, melynek megszerzésére fürdőkben, klinikákon, illetve kórházakban lesz lehetőség, melyet a képzőintézmény biztosít.
A záróvizsga lebonyolításának helyszíne a Széchenyi Gyógyfürdő és Uszoda lesz.
A képzés EU-s projekt keretén belül valósul meg, sikeres vizsga esetén teljes egészében ingyenes a résztvevők számára. Amennyiben a hallgatót pótvizsgára kötelezik, az utóvizsga díját a hallgatónak kell megfizetnie.
A hallgatók a sikeres vizsgát követően magyar nyelvű végbizonyítványt kapnak, azonban igény szerint lehetőség van a tanúsítványt más nyelveken is igényelni a záróvizsga után, (angol, német, spanyol, francia, olasz) melynek költségét a hallgatónak kell állnia.
Fontos, hogy a gyógymasszőr képzés nyílt, minden látássérült érdeklődő számára, tagságtól függetlenül elérhető.
További információ és felvilágosítás a VGYKE irodájában, vagy annak elérhetőségein kérhető:
Cím: 1146 Budapest, Hermina u. 57.
tel: 06 1 384 55 41, vagy 06 70 387 52 67 ugyfel@vgyke.com
Várjuk jelentkezését!
Kérjük, hogy továbbra is kísérje figyelemmel Hírlevelünket, melyen keresztül minden, a tanfolyammal összefüggő tudnivalókról folyamatosan tájékoztatjuk olvasóinkat.
Forrás: nwmassagepractice.com
Gombóc Artúrtól a némberig…
A XVIII. kerületi lámpások szeptember 7-én kirándulást szerveztek Vácra, melyhez mi is csatlakoztunk.
Igazi kirándulóidő volt, bár néha szemerkélt az eső, de ez nem zavart bennünket. Örömmel sétálgattunk a Március 15. téren, Vác főterén. Kissé elidőztünk a szökőkútnál, és a belváros tapintható makettjénél, aztán átsétáltunk a Hajózástörténeti Gyűjteménybe.
Magyarország legnagyobb hajókonstruktőre, hajótervező mérnöke, Szabadi Kálmán életmű kiállítása. XX. századi vitorlások, gőzösök, jachtok kicsinyített élethű másolatai keltik életre a tengeri, a balatoni és a dunai hajózást.
Szabadi Kálmán Budapesten született, az MFTR bentlakásos Hajós Otthonában nevelkedett, 1942-től Vácott élt 2010. november 13-án bekövetkezett haláláig. 1942-ben helyezte édesapját az MFRT (Magyar Folyam- és Tengerhajózási Rt.) Visegrádról Vácra állomásvezetőnek.
Nagy élmény volt számára, hogy gyermekfejjel láthatta Asbóth Oszkár siklóhajójának, és a Csepelről felszállt Gráf Zeppelin bemutatóját. Pályaválasztását, műszaki érdeklődését befolyásolta egyrészt a család, másrészt a Zeppelin és az Itália nevű léghajók tragédiája. Az átélt események arra ösztönözték, hogy műszakilag képezze magát.
Az élet úgy hozta, hogy formatervező, konstruktőr lett. Először motorkerékpárt, oldalkocsit, robogót, a „Fesztivál” néven jegyzett kisautót, (melynek „szülőhelye” a Váci Dunai Hajógyár volt), buszokat, lakókocsikat tervezett, és csak későbbiek során került kapcsolatba a hajókkal. Terveiről olvashatunk a korabeli szak- és napilapokban (1957, 1960, 1973).
A vízi-szórakozás és a jachtturizmus, valamint az általános, biztonságos vízi közlekedés kiszélesítése érdekében 1969-től jelentős terveket készített. Ilyen volt a Pelikán vízitaxi. Ötletet az adta, hogy négy-öttagú család is kényelmesen motorcsónak-túrákat tehessen. A Rozmár 12 személyre készült árvíz és belvízvédelmi munkahajó. Széchenyi Ödön emlékét idézte a Hableány II. Ez a túrajacht 5 férőhelyre kialakított, 10 személyes motoros vízi jármű.
Ez a hajó arról is nevezetes, hogy gróf Széchenyi Ödön 1867-es nevezetes Budapest-Párizs hajóútjának 110. évfordulójára ismét megtette ezt az utat. Nagyszerű sebességgel haladt, és különösen a Rajnán bizonyította kitűnő hullámtörő-képességét 1200-kp-os hasznos tehervitelével. A Viking: 12 személye tervezett tengerészcsónak vízi cserkészeknek, míg ennek kisebb, 4-6 személyre elképzelt változata a Viking II. a balatoni viszonyokra, mentési feladatokra alkalmas csónak. Ezek mellett tervezett kétszemélyes horgász-halász- vadász célokat szolgáló csónakokat. Ilyenek voltak a Potyka, a Csuka nevezetűek. A tervek sokaságából csak néhányat említettem.
Voltak életében nehéz korszakok, amikor sok kudarc érte. Például hiába tervezett kisautót, és a gyárvezetés is nagy reménységgel nézett a magyar gépkocsigyártás elé, az elképzelésből semmi sem lett, mivel a Zaporozsecnek kellett elsőbbséget biztosítani. Magyarország nem gyárthatott személygépkocsikat.
A legnehezebb időkben is Széchenyi István jelmondatát tartotta szem előtt:
Szerette volna, ha 115 méter hosszú szállodahajó terve, melyet a 90-es évek elején felajánlott a városnak, megépül Vácott, és a város, a turisztikai látványosság mellett, egy sajátos szállodaformával gazdagodik. Foglalkoztatta a Duna-part rendezésének ügye, és érdeklődéssel fordult a főtéri munkálatok felé. Több fórumon és levélben is kifejtette véleményét a Március 15. tér rekonstrukciójáról. Foglalkoztatta a híd is, amely átszeli majd a Dunát, hogy mennyire lesz képes elviselni a forgalom terhét?
Szabadi Kálmán sokoldalú életútját mindig a tenni akarás, a segítőkészség jellemezte. 1956-tól napjainkig a különböző terveiből, a hajókról készített modelljeiből múzeumnyi mennyiségű anyag gyűlt össze. Érdemes elgondolkodni azon, hogy valamikor hajógyára (vízibuszok) révén (is!) Vác fontos ipari centrum volt, ezért, ha máshol nem is, de itt létjogosultsága van a magyar hajózás múltját őrző állandó kiállításnak.
Bár a kiállítás nem volt akadálymentes, de Papp László lebilincselő előadása feledtette velünk ezt a hiányosságot. Az igazgató úr anekdotázott Matuska Szilveszterről, bemutatta szinte az egész tér kulturális látnivalóit, beszélt Sajdik Ferenchez fűződő barátságáról, és arról, hogy ő javasolta neki, hogy táblaképeket fessen. Ezek a festmények láthatók a Kúria épületében, a Sajdik Ferenc Gyűjteményben.
Természetesen nem hagyhattuk ki a talán legnépszerűbb helyi látványosságot, Sajdik Ferenc életmű-kiállítását, vagyis a Mosolyalbumot sem. Bár ő maga sosem élt Vácon, rokonai és barátai miatt hosszú ideje kötődik a városhoz, ezért nem meglepő, hogy műveinek bemutatóhelyéül is ezt a települést választotta. Mindenki kedvenc mesefigurái, Pom-Pom, Gombóc Artúr és a Nagy Ho-ho-ho-horgász mellett rengeteg más témájú festmény, rajz és karikatúra is található a gyűjteményben, mind Sajdik sajátos, első pillantásra felismerhető stílusában.
A kiállításon lehetőség nyílt ajándéktárgyak vásárlására. Pom-Pomot, Gombóc Artúrt, és a Nagy Ho-ho-ho-horgászt ábrázoló tapintható kulcstartók, illetve hűtőmágnesek közül választhattunk.
Pár perces séta után a Székesegyház épületéhez érkeztünk. A Székesegyház a város ünnepélyes terén, a Konsantin téren áll a monumentális székesegyház, mely épülettömbjével már messziről felhívja magára a figyelmet.
Maga az épület a korabeli francia forradalmi építészet talán egyetlen magyarországi példája, mely követőket nem talált. Főleg klasszicista jegyek figyelhetők meg rajta, de a főhomlokzati oszlopcsoport, az ezek fölött lévő szobrok valamint a lanterna még a barokk szellemiségét tükrözi.
A székesegyház méreteit tekintve kiemelkedő: külső hossza 72 méter, szélessége 34 méter, a kupola 55 méter magas. A süveg nélküli, kőbábos korláttal záródó tornyok 38 méter magasak. A homlokzat előtt található, az oszlopokat közrefogó tornyok háromszintesek, melyek közül az elsőn a lépcsőház, a másodikon a harangok, a harmadikon pedig a tűzzománc, három és fél méteres számlapú, fekete alapon aranyozott, római számokkal ellátott, ütős toronyóra foglal helyet. A toronyórát a Rancz Lajos tulajdonában álló Rancz Első Magyar Toronyóragyár Kft készítette. A főhomlokzat díszes: hat eltérő ritmusú oszloppár által tartott főpárkányon a dóm titulusai olvashatóak, felettük Bechert József váci szobrászmester által alkotott apostolszobrok láthatóak.
A dóm belseje meglepően világos, a katolikus templombelsőkhöz viszonyítva, több helyen is felfedezhetjük a forradalmi építészet jegyeit. A tér a kórustól a szentély felé haladva fokozatosan kitágul, majd a szentélynél összeszűkül. Méreteit tekintve 60 méter széles, 28 méter széles, közel 50 méter magas. Összesen mintegy 5000 személy befogadására alkalmas, az ülőhelyeinek száma 278. A berendezés, illetve a falak freskói későbarokk stílusban készültek. A kórus, a jelentős hangversenyek hangszeréül szolgáló orgonával, a bejárat felett húzódik, és hat korinthoszi oszlopon nyugszik. Az orgonakarzat felett borda nélküli keresztboltozat, majd impozáns kupola, diadalív, ismét keresztboltozat, illetve a szentély fölé boruló félkupola fedi a belsőt. A falakat az egész teremben korinthoszi féloszlopok kísérik.
A főoltárkép Szűz Mária Szent Erzsébetnél tett látogatását, a vizitációt, a kupolafreskó pedig a Szentháromság diadalát ábrázolja. Mindkettőt a kor neves művésze, Franz Anton Maulbertsch alkotta. A szentélykorlát részben a török időkben elpusztult reneszánsz székesegyházból származó eredeti darabokból készült. A dóm alatt altemplom húzódik, ahol három csoportban püspökök, kanonokok és világiak nyugszanak.
Lenyűgözött bennünket a templom szépsége, elmormoltunk egy-egy imát, gyertyát gyújtottunk elhunyt szeretteinkért, és indultunk vissza a Kúria épületébe, utolsó programunkra. A középkori épület a püspöki tanácsadó testület, a káptalan székhelye volt, erről tanúskodik a boltozatos kapu záróköve is. 1770-ből írásos dokumentum tanúsítja, hogy szállóként is működött az akkor már barokk stílusúvá átalakított épület, melyet a későbbiekben tovább alakítottak, jelenleg a homlokzata eklektikus.
A Kúria épületének pincéje kb. 140 négyzetméteres, három hajós helyiség, melynek egy része 1520 körül épült. 2006 óta itt üzemel a Bormúzeum és a Váci Csokizó, valamint megnyílt a Vác Mosolyalbum, ahol Sajdik Ferenc Kossuth- díjas művész karikatúráit tekinthettük meg. Az épület előtt Harangpavilon található, mely minden órában kellemes harangjátékával kedveskedik a téren tartózkodóknak.
Utoljára Váci Curia Borházba látogattunk el. A Borházat a Vig házaspár hozta létre, és üzemelteti. Mi a kellemes mediterrán kerthelyiségben foglaltunk helyet, ahol Vig Gyula megismertetett bennünket a magyar borokkal és az elmúlt évszázad magyar borkultúrájával. Egy érdekességet kiragadok a hallottakból: Megengedhető-e a borivás a némbernek?
Köszönjük a szervezőknek, hogy részt vehettünk ezen a tartalmas programon, ahol valamennyien jól éreztük magunkat, és sok ismerettel, élménnyel lettünk gazdagabbak!
Bernát Zsuzsanna és Puchnyák István
közösségi civilszervezők
Friss híreink Láthatár Boltunk polcairól
Most, hogy beköszöntött az ősz, érkeznek a hideg, esős napok, praktikus termékünk lehet az Önök számára a beszélő multifunkciós hőmérő, mely több nyelven (német, angol, francia, olasz, orosz és török) szólal meg.
Ízelítő a funkciók közül:
Higanymentes mérés az infravörös méréstechnológiának köszönhetően, fertőtleníthető, automatikus kikapcsolás, pillanatokon belüli mérés, lázriasztás, dátum-és idő kijelzés.
2 X 1,5V AA elemmel működik melyek a készülék tartozékai!
A készülék ára: 11600 forint
Nagyon kényelmes és a hűvösebb idő beköszöntével ugyancsak praktikus viselet a tartós és vastag anyagból kézzel készült szobapapucs, mely több méretben (36-37, 40-41 és 42-43) és színben (bordó, szürke, zöld, barna) kapható boltunkban.
Ára: 400forint
Játékos kedvűek figyelem!
A mindenki által ismert malom társasjáték fából készült változatát ajánljuk figyelmükbe! A játék tartalmas és szórakoztató játékidő eltöltésére csábít! Ez a típusú malom, látó és látássérült számára egyaránt használható, a figurák és maga a játék lap is fából készült, időtálló, kisméretű és jól érzékelhető.
Ára: 1700 forint
Felhívjuk kedves Vásárlóink figyelmét kifutó termékeinkre, melyek akciónk keretében 50% kedvezménnyel megvásárolhatók és 1-1 darab található belőlük boltunkban!
Egy-egy mosózsák, melyek közül az egyik kisebb, finom fehérneműkhöz, vagy kisebb darabok tárolására alkalmas a mosás során, mely kerek, műanyag merevítős.
Ára: 600 forint helyett 300 forint
A másik a fent említettnél nagyobb, ugyancsak fehérneműk, kisebb darabok tárolására, mosására alkalmas
Ára: 600 forint helyett 300 forint
Várjuk Önöket nagyon sok szeretettel boltunkban!
Katona Zsuzsanna és Eleki Abigél
1146 Budapest, Hermina út 57. (72-es és 74-es troli Bethesda utcai megállója)
További információ:
Telefon: 06-1/384-55-41 , +36-70/383-36-11 vagy +36-70/984-85-93
e-mail: lathatar@vgyke.com
Nyitva tartás: H-Cs: 9-17, P: 9-15
A narrátor kiles a kulisszák mögül
Látássérültekkel vagy mondhatnám úgy is, hogy látássérültekért dolgozom már több, mint három éve. Mozgássérült vagyok, bár ennek soha nem tulajdonítottam túl nagy jelentőséget, sőt, hajlamos vagyok elfelejteni. Az egyesületnél eleinte szemléletformáló programok szervezésével és lebonyolításával foglalkoztam, ez egy nagy szerelem volt, mindent, amit ma tudok a látássérülésről, ebben az izgalmas munkakörben alapoztam meg. Később közösségi civil szervező, mentor lettem és egy kolléganőmmel közösen a XIII. és XIV. kerületben élő látássérültek klubéletét igyekeztük mindenféle érdekes, szabadidős programmal színesíteni.
Azt mondanám, hogy a szemléletformálás mutatta meg számomra ezt a világot kívülről, a látók szemszögéből, a mentorkodás pedig belülről, a látássérült klubtagok felől nézve. Ez a komplex kép tette aztán lehetővé, hogy a tőlem telhető legjobbat nyújtsam, harmadik és egyben számomra a legértékesebb munkakörömben, amiben ma is dolgozom. Audionarrátor vagyok és ez nem pusztán egy munka, hanem a legmélyebb, legtisztább értelemben vett hivatás, szinte már öndefiníció.
Sokszor azt érzem, hogy minden, amit tanultam életemben, minden, ami érdekelt, ide kellett, hogy elvezessen. Hiszem, hogy nincsenek véletlenek. Nem vagyok gyógypedagógus, bölcsésznek tanultam az egyetemen, magyar, művelődéstudomány, esztétika és színháztudomány szakokon, de amíg rá nem találtam a hivatásomra, sokszor kérdezgettem magamtól, mivégre. Most pedig, miután már megtaláltam, amit kerestem, abszolút hasznát veszem ennek a kulturális, összművészeti, sokféle tapasztalatot szintetizáló háttérnek. Amikor egy színházi darabot, egy festményt, egy fotót vagy egy kiállítást teszek látássérültek számára is hozzáférhetővé, mindig hálát adok, hogy mertem követni az álmaimat, azt tanultam amit szerettem és azt csinálhatom, amire születtem.
Én vagyok a mellékelt fekete-fehér fotón. A Budai Várban készült, a Történettudományi Intézet teraszán üldögélek ujjatlan fehér ruhában, a dekoltázsnál, a vállrésznél és a hátán csipkeszerű mintázat. Hajamban egy tincs baloldalt befonva, hátratűzve, nyakamban pántforma aranyszín nyakék. Karjaim lazán előttem az asztalon, egyik kezemmel a másik csuklómat fogom, arcom kicsit komolykás, de nyugodt és békés.
Végezetül pedig álljon itt egy kisfilm, ami kifejezi mindazt, amit magaménak érzek, amiért dolgozom. A meghallgatása közben – szándékosan írom ezt a “megnézés” helyett, merthogy a képisége csak illusztratív jellegű, a mondanivalója viszont annál fontosabb (épp ezért narrálni sem érdemes). Szóval a meghallgatása közben az motoszkált bennem anno, milyen szerencsés vagyok, hogy a sok keresgélés és “újrakezdés” után megtaláltam az utam.
Hidak építése – a sorainkon belül: Mi, fogyatékossággal élő férfiak és nők egy önállóbb és boldogabb életért 2017. szeptember 30-án, szombaton közös felvonulásra és vidám, zenés, sportos ünnepre hívunk mindenkit!
Hidak építése – a társadalmon felé: Immár negyedszer várjuk szeretettel a fogyatékossággal élő társainkat, családtagokat, hozzátartozókat, barátokat, szimpatizánsokat – a társadalomban kb. 1.8 millió ember az, akit érint a fogyatékosság, mint élethelyzet.
Jelszavunk: Lélektől lélekig!
Hidak építése – az egyházak felé: Sok ezer fogyatékossággal élő hívő társunk vallásgyakorlásának megkönnyítése.
Hidak építése – a döntéshozók felé: Az elmúlt évek során a „pilléreket” már közösen elhelyeztük. Jó lenne már „átadni a hidat” és együtt, egy akarattal átmenni rajta!
Újítsuk, építsük tovább a hidakat!
Találkozzunk szeptember 30-án szombaton!
10.00 – 16.30 CSALÁDI NAP zenei és sport programokkal a Szent István téren. A Fodisz szervezésében: Kerekesszékes kosárlabda; Boccia; Ülőröplabda; Akadálymentes fitness; Integrált Zumba; Vakboksz; Kerekesszékes akadálypálya; Vaklabirintus Közben.
A színpadon a Makkelos Fesztivál résztvevői (6 különböző országból érkező, fogyatékossággal élő előadókból álló művészeti csoportok) zenélnek.
15.00 Gyülekezés a Clarck Ádám téren a Lánchíd budai hídfőjénél a „0” km kőnél.
16.00 A menet elindul a Szent István térre
16.35 Érkezés a Szent István térre
16.35 -20.00 Szent István tér (a Bazilika előtt) – színes zenei- és kulturális programok, közösségi zenélés és a Nemadomfel együttes.
18.00-19.00 Bazilika – Böjte Csaba gondolatai
Várunk a felvonuláson!
Klubnap a közlekedésünkről
A klubnapi beszélgetésünk egy a közlekedéshez látszólag nem olyan szorosan kapcsolódó témával kezdődött, mivel a strandolás került szóba. Mindenki elmondta a legfrissebb élményeit, melyből azt mindenképpen megállapíthattuk, hogy aki nagyon szeret fürdeni, annak nem egyszer komoly szervezést igényel a megvalósítás, hiszen a strandok nagyon nem akadálymentesek.
A mindennapos közlekedésünkre térve megállapíthattuk, hogy még mindig nélkülözhetetlen a segítségkérés, mert sajnos még a látássérültek által gyakran látogatott helyeken is probléma van az akadálymentesítéssel. Példának elhangzott, hogy a VÁI előtt úgy oldották meg a kerekesszékes akadálymentesítést, hogy a vezetősávot is feltörték a részükre kialakított rámpa érdekében, majd ezt nem állították helyre, mely megoldás nem példa nélküli.
A FUTÁR-kapcsolókkal való két éves közlekedésünk tapasztalatait is összegeztük. Az hamar kiderült, hogy az ajándékba kapott kapcsolókat mindenki használja valamire. Van olyan aki például arra, hogy a megfelelő oldalt megtalálja olyan helyeken, mint amilyen a Móricz Zsigmond körtér. Mindenki egyetértett abban, hogy az elképzelés jó, de a létező megoldásokban még komoly hiányosságok vannak.
Az egyik nagy gond, hogy a FUTÁR-táblák helye nem mindig kiszámítható. Ha a megállók nagyjából azonos részén lettek volna elhelyezve, sokkal komolyabb segítséget jelentenének. A hangerő sem mindig ideális, sokszor a túl halk és a túl hangos között változik. Újbuda számos megállójában ráadásul egyszerre több hangszóró is elindul, ami elrontja az érthetőséget (például a Gárdonyi téren).
Ahol több járat érkezik egy megállóba (például a piacnál Újbuda-központban), ott sajnos még mindig nem segít a FUTÁR eligazodni. Még mindig az lenne segítség az elmondások szerint, ha a beérkező busz azonosítaná magát, reagálva a kapcsolóra.
A négyes metró mozgólépcsőinél az irányok cserélése a tagjaink egy részének gondot okoz, mivel a kapcsolóra adott jelzés sokszor nem működik, nem egyértelmű vagy téves. Az, hogy a mozgólépcsőket minden irányban működtetni kell, az nem jelentene problémát, ha a jelzések egyáltalán léteznének és mindig egyértelműek lennének. A jelzések azonosítását nehezítik a rendszeresen elhangzó, hosszú bemondások arról, hogy a metróban nincs vezető. Amíg ezek a bemondások mennek, nem lehetséges az irányjelzések pontos azonosítása, de egyébként is nehezítik a hang alapján való tájékozódást. Mivel a bemondás nagyon hosszú, a hang alapján tájékozódó, önállóan közlekedő utasnak sokszor nincs más választása, mint mozdulatlannak maradni.
Általában a vezetősávokról hangzott el az, hogy a gyengénlátóknak sokat segítene a kontrasztos kialakítás. Mivel a látásssérültek nagyobb része gyengénlátó, többek számára érthetetlen az, hogy a kontrasztos kialakítás miért marad el. Mások a szabványosítást hiányolták, mivel előfordulnak teljesen egyedi, a gyakorlatban nem visszafejthető jelzések. Ilyenkor csak azt érzékelik, hogy a bot elakad, de az okát nem tudják.
A vezetősávok másik helyi problémája, hogy a felújítások, felbontások során sérülnek, valamint a felújítások idején meg sem kísérlik pótolni. Mivel Újbudán sok a járdát érintő felbontás, ez a mindennapi közlekedés szempontjából ez egy akut probléma. Van olyan, akinek az utcáját minden évben felbontják, így az önálló, vagyis kísérő nélküli közlekedése annak ellenére rendszeresen ellehetetlenül, hogy egyébként ügyesen közlekedik egyedül.
Komoly probléma, hogy elég sok levelet írnak az érintettek, de az udvarias válaszleveleken kívül semmi érdemi változás nem történik. Többen példának említették, hogy már 2015 nyarán is jelezték (és azóta is megteszik) mennyire komoly gondot jelentenek a járdákat érintő felbontások, de semmi sem változott.
Másik említett probléma a megállók buszon történő bemondása. Pontos felmérést senki sem készített az arányokról, de nem egyszer téves a bemondás, ami rendszeresen okoz nehézséget. Többeknek komoly stresszt okoz az önálló közlekedésben az a tény, hogy nem tudhatják mennyire támaszkodhatnak a bemondásra. Ilyenkor marad a segítségkérés, ami egyébként is elkerülhetetlen, csak alapvetően nem kellemes dolog.
A 4-es és 6-os villamos vonalán még a mai napig nem lehet tudni, hogy éppen melyik villamos áll be a megállóba, de ugyanez a helyzet a budai fonódó hálózat sok megállóhelyén is. A kerületi megállók közül a Petőfi híd budai hídfője jelent súlyosabb gondot, mert nem mindegy melyik végállomásra megy a villamos, de ez csak az elindulás után derül ki, ami már késő. Ráadásul a középperonos megállóknál még az oldal azonosítása sem megoldható, valamint a kerületi végállomásokon az induló villamos megtalálása sem megy segítségkérés nélkül. A FUTÁR-kapcsolók ebben nem segítenek semmit, mert a kijelzők ugyan fel vannak szerelve, de 2015 óta még egy napot sem működtek.
Szóba kerültek a vonatok is, hogy mennyire nem egyszerű a szerelvények megtalálása. Példának éppen a kelenföldi állomás lett felhozva, melynél komoly erőfeszítéseket tettek a megfelelő akadálymentesítésre, de a vágány megtalálása még helyismerettel sem lehetséges. Többen ezért nem is a lakóhelyükhöz közel, hanem a belvárosi végállomásokon szállnak vonatra, mert ott van idő segítséget kérni a helyes vágány megtalálásához.
Összességében azt mondhattuk el, hogy a FUTÁR-kapcsolók valamennyit segítettek a mindennapos közlekedésben, a legtöbben támaszkodnak rá. A helyzet összességében valamennyivel jobb lett. Ugyanakkor a mindenkori önálló közlekedés lehetőségének a biztosítása még ezzel nem valósult meg és sajnos az alapvető nehézségek ugyanazok maradtak, mint a kapcsolók kiosztása előtt.
Az utolsó 15 percben megállapodtunk abban, hogy az októberi klubnapon a “látás hónapja”, vagyis az októberi rendezvények lesznek a beszélgetésünk témái. Reméljük, hogy nagyon sokan fognak hozzánk csatlakozni!
Lenkainé Vajda Viktória és Neumann Károly
közösségi civilszervezők
Jogsértéseket tárt fel az ombudsman a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásában
Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében az ombudsmani vizsgálat megállapításai közül kiemelte a szakemberhiányt, az iskolába jutás ellehetetlenülését és azt, hogy “kézbesítőnek” kérték meg a szülőket.
A Székely Lászlóhoz forduló szülők sérelmezték, hogy sajátos nevelési igényű gyermekeik nem kapták meg a szakértői bizottság szakvéleményében meghatározott fejlesztő nevelést, oktatást.
Az alapvető jogok biztosának vizsgálatait összegző jelentés kiindulásként rögzíti: a sajátos nevelési igényű diáknak joga van ahhoz, hogy különleges bánásmód keretében, állapotának megfelelő pedagógiai ellátásban részesüljön, amit a szakvéleményben foglaltak szerint kell biztosítani.
Az ombudsman öt panaszügyből kettőben feltárta, hogy a sajátos nevelési igényű, integrált oktatásra jogosult tanulók a szakemberek, vagyis logopédus, pszichológus hiánya miatt nem jutottak hozzá a szakvélemény szerinti ellátáshoz. Megállapította, hogy ez sérti az érintett gyermekek jogát a védelemhez és a gondoskodáshoz.
Olyan szülő is volt, akit közreműködésre kértek: juttassa el a szakértői bizottság szakértői véleményét a tanuló iskolájába. Ez a biztos szerint komoly aggályokat vet fel, ugyanis lehetséges, hogy a dokumentum nem vagy nem időben jut el a címzetthez.
Székely László jelentése kitér arra, hogy két esetben is akadályozott volt a sajátos nevelési igényű, fogyatékossággal élő diákok eljutása a szakértői véleményben kijelölt iskolába.
Kiemelte, hogy az intézménynek kötelessége felvenni a tanulót; az iskola fenntartójának feladata az utaztatás megszervezése és költségeinek viselése. Súlyos problémának nevezte, hogy a fenntartóknak nincsenek meg a szükséges forrásaik.
Az alapvető jogok biztosa megállapította, hogy a hiányzó feltételek egyaránt sértik az oktatáshoz való jogot, valamint az esélyegyenlőség és a gyermekek legjobb érdekének megfelelő eljárás elvét.
Az ombudsman az emberi erőforrások miniszteréhez fordult, azt kezdeményezve, hogy tegye meg a problémák megoldásához szükséges intézkedéseket. Felkérte továbbá a Klebelsberg Központ elnökét: oldja meg, hogy valamennyi sajátos nevelési igényű gyermek megkapja a szakértői véleményben rögzített ellátást. Kezdeményezte továbbá, hogy a szakértői bizottságok a szakértői véleményeket minden esetben közvetlenül küldjék meg a kijelölt köznevelési intézményeknek – olvasható a közleményben.
Kép forrása: www.gyerekkuckoovi.hu
Kispesti meghívó
Sok szeretettel hívunk benneteket következő klubnapunkra melynek helyszíne: XIX. Táncsics M. u. 7. 1. em. (Családsegítő Központ) időpontja: 2017.Szeptember 28. (csütörtök) 15 óra
Szeptemberi klubnapunk vendége BörcsökGáborné rendőr százados lesz a XIX. kerületi Rendőrkapitányságról, és a vagyonvédelemről tart előadást.
Közlekedéssel kapcsolatos tájékoztató is lesz, melyből kiderül, mi a bikesafe program?
Sőt, klubnapunkon lehetőség nyílik álkamerák és személyi riasztók kipróbálására.
Megemlékezünk SzentAdorjánról, aki – többek között – a büntetés-végrehajtás védőszentje.
Elkezdődött az iskola. Tudsz annyit, mint egy ötödikes? Kvízjátékunkból ez is kiderül.
Bernát Zsuzsanna és Puchnyák István
közösségi civilszervezők
A Trivium Egyesület pályázatai
100 Mini Történet – Novellapályázat
A Trivium Egyesület 100 Mini Történet címmel novellapályázatot hirdet.
A pályázatra életkori megkötés nélkül kezdő és rendszeresen publikáló írók jelentkezését is szívesen fogadjuk. Hazai és határon túli írók egyaránt pályázhatnak.
Téma megkötés nincs. Nevezési díj nincs. A pályázat jeligés.
Beküldési feltételek
Pályázni kizárólag olyan prózai művekkel lehet, amelyek sem nyomtatott, sem elektronikus formátumban nem jelentek meg sem antológiákban, sem egyéni honlapokon, blogokon. Egy szerző legfeljebb 5novellával pályázhat, a novellákhoz jeligét kell társítania. A jelige bármilyen szó lehet, az helyettesíti a szerző nevét a zsűritagok előtt.
A szerzők azonosítása miatt az e-mailnek tartalmaznia kell a szerző nevét, jeligéjét és az elérhetőségét (lakcím, telefonszám).
Az e–mailben csatolt fájlként kérjük beküldeni a novellát doc, docx, rtf vagy odt formátumban.
A tárgy mezőbe kérjük beírni: „100mini történet”.
Beküldési határidő: 2017. november 30. éjfél
Japán a szamurájkorban – Novellapályázat
A Trivium Egyesület Japán a szamurájkorban címmel novellapályázatot hirdet.
Téma: Az írások a szamurájkori Japánban játszódjanak. Ez az időszak a Muromacsi–kortól a Meidzsi–korig, azaz 1392-1867-ig tartott. Nincs műfaji megkötés, azaz a mű lehet történelmi fikció, fantasy, sci-fi. Nem anime és manga átírásokat, fanfictionöket, hanem a japán történelmen és kultúrán alapuló történeteket várunk.
A pályázatra életkori megkötés nélkül kezdő és rendszeresen publikáló írók jelentkezését is szívesen fogadjuk. Hazai és határon túli írók egyaránt pályázhatnak.
A pályázat jeligés. Nevezési díj nincs.
Beküldési feltételek
Pályázni kizárólag olyan prózai művekkel lehet, amelyek sem nyomtatott, sem elektronikus formátumban nem jelentek meg sem antológiákban, sem egyéni honlapokon, blogokon.
Egy szerző legfeljebb 2novellával pályázhat.
A szerzőnek a novellákhoz jeligét kell társítania. A jelige bármilyen szó lehet, az helyettesíti a szerző nevét a zsűritagok előtt.
Szeptember 7-én harmadik kerületi klubtagokkal csatlakoztunk a Kálvin téren ahhoz a látássérült csoporthoz, amely Szekeres Júlia idegenvezetővel városnézésre indult. Irodalmi, történelmi sétát tettünk az V. kerület déli részén.
Először megnéztük a középkorban épült városfalat. Megtudtuk. hogy Mátyás király építette a törökök támadása ellen. Az utcán szembe állt az a ház, ahol Petőfi Sándor lakott néhány évig. Az Egyetem tér felé haladva több történelmi személyiségről hallottunk. Megnéztük a pesti árvíz érdekességeit is.
Tovább mentünk és megérkeztünk a Károlyi Mihály utcában található Károlyi-Palotához, amely közel hatvan éve a Petőfi Irodalmi Múzeumnak ad otthont. Megtudtuk, hogy a palota első formájában 1696-1698 között épült barokk stílusban. Több tulajdonosa volt, majd 1766-ban lett a Károlyi családé. A reformkor politikájának és irodalmának neves alakjai mind megfordultak a palotában. A hozzá tartozó kertet 1932-ben rendbe tették és közkertté nyilvánították (Károlyi-kert).
A kertet az idők során többször átalakították. Fénykorában még egzotikus növényeket is neveltek a virágházban. a kertben pedig lugasokat telepítettek. Utoljára 1996-ban az elhasználódás miatt ismét áttervezték. A parkban van szökőkút jelentős gyepfelülettel az évszaknak megfelelő virágokkal, kanyargós sétányokkal. A parkban található az ország egyik legidősebb fehér eperfája.
Sétánk végére érve kellemesen elfáradtunk, de megérte!
Új ismeretekkel és a sok látnivaló élményével megint gazdagabbak lettünk.
