Élménybeszámoló első kézből – Ágacska
Február 26-án ismét narrált előadáson voltunk családommal. Én magam nagyon szeretem a színházat, de azt kell, hogy mondjam a Tomi részéről is megvan a színház iránti szeretet. Ez alkalommal Csukás István Ágacska című meséjét néztük meg. Kicsit féltem a darabtól, mert általában előtte mindig mesélek Tominak róla, de a neten nem találtam olyan változatot, amit fel tudtam volna olvasni neki. Nagy meglepetésemre ezt a mesét fogadta a legjobban. Amikor megérkeztünk, már tudta hol vagyunk, és teljes „extázisban” volt. Személyesen Koltai Judit a darab rendezője köszöntötte Tomikát név szerint, amit a saját nyelvecskéjén viszonzott is. A színészek is már ismerősökként köszöntek oda nekünk, míg előadás előtt gyorsan megetettem kisfiamat, hogy ne a korgó gyomorra, hanem az előadásra tudjon koncentrálni. A színpadi bejáráson is már olyan boldog volt Tomi, hogy alig bírtam őt tartani a kezemben, kacarászott, járt keze, lába. Öröme csak fokozódott, amikor Ágacskától kapott egy kis ágacskát is ajándékba. Kezecskéjével minden ruhát megtapintott, és a színészek hangját is megismerte. Nagyon jól éreztük magunkat, és már most tervezzük, hogy májusban ismét megyünk a Szélike királykisasszony című meseelőadásra. Köszönjük a színészeknek a remek előadást, S. Tóth Erikának pedig az audiónarrációt.
Néczin Marianna
Kovács Kinga divattervező felajánlása egyesületünknek!
Kovács Kinga koncepciójának alapja, hogy minden kedves érdeklődő, azon túl, hogy nőies, egyedi, új ruhadarabokkal frissíti a ruhatárát, a vásárlásával megismerhet valami újat és segíthet is. A kollekció alapmotívuma az esztétikus, érdekes és az eddigiekhez képest szokatlan szemléletformálás. Egyedileg hímzett Braille-feliratokkal teszi az alkotó felismerhetővé a ruhadarabok színeit látássérültek számára, ugyanakkor lehetőséget nyújtva a látó vásárlók számára is, egy különös, már-már titokzatos motívum viselésére. Mint a hölgy elmondta, hiszi, hogy a divat mindenkié és a cél, hogy mindenki a lehető legjobban élvezni tudja.
Hogy az összeget mire használja az egyesület, arról az eseményen S. Tóth Erika, az egyesület egyik munkatársa ad tájékoztatást.
Röviden a koncepcióról:
‘A Vigyél színt az életedbe! (Colour up!) limited edition kollekció elnevezéséből adódóan színes, vidám ruhadarabok exkluzív válogatása. Kinga Kovacs ezzel a vibráló, 2017-es Tavaszi/Nyári kapszula kollekcióval nem csak a tavasz által hozott „új életet”, vidámságot, lehetőséget szeretné hangsúlyozni.
A Vigyél színt az életedbe! egyfajta mozgalom is, mellyel a tervező, csakúgy, amint tavasszal a természet is „ébred”- reményei szerint – az embereket is ráébresztheti arra, hogy ebben a kissé sem „tökéletes” világban mennyi gyönyörűség van, mennyi lehetőség a boldogságra, újrakezdésre, és annak megértésére, hogy valójában milyen sok dologért lehetünk hálásak, melyet gyakran elfelejtünk.
Az esemény időpontja: 2017. március 23. csütörtök, 17:00-23:00
Helyszíne: Fogasház (1073 Bp., Akácfa u. 49-51.)
A távoli víz nem jó, ha közel a tűz
“A távoli víz nem jó, ha közel a tűz” – tartja egy kínai közmondás.
A zuglói lámpások programot szerveztek, melyhez mi is csatlakoztunk. A Tűzoltó Múzeumot látogattuk meg.
Vezetőnktől, Réti Rezső muzeológustól megtudtuk, hogy a kiállítás a tűzvédelem fejlődését mutatja be az őskortól napjainkig: megismertet a tűz fejlődésével, a korabeli tűzoltók életével, munkájával, kulturális hagyományaival. A múzeumban régi tűzoltószerek mellett látható a fejlett technikát képviselő gigantikus turboreaktív oltógép is.
A házban korabeli leírások, metszetek és fényképek mutatják be az emlékezetesebb és legpusztítóbb tűzeseteket az államalapítástól a XX. századig. Az emeleti kiállítótermekben, időrendben láthatók a különböző történelmi korok tűzoltási eszközei, emléktárgyai, dokumentumai az ősemberek kiszolgáltatottságától kezdve, a tűzistenek kultuszán át, az ókor legszervezettebb tűzvédelméről híres Római Birodalomig. Megismerhetjük a középkor tűzvédelmét és a nagyobb tűzvészeket, az első hatékony tűzoltóeszközök elterjedését, a diáktűzoltóságokat, a gyári tűzoltóságokat, majd a pesti önkéntes és a hivatásos tűzoltóság megszervezésének történetét.
A múzeum tisztelettel adózik azoknak a nemzetközi hírű tűzoltóknak, akik a századfordulón több tűzoltó-világversenyen sikert-sikerre halmoztak, valamint azoknak a magyar feltalálóknak, akik több nagyszerű újítással írták be magukat a technika történetébe.
A kiállításon láthatók a XX. század technikai fejlődését bemutató eszközök, melyek között helyet kaptak az egyre korszerűbb védőruhák mellett az olaj és gázkitörések elfojtásában használt felszerelések, a jelenleg is használt légzésvédelmi eszközök és a legkorszerűbb impulzusoltó is.
A Tűzoltó Múzeum folyamatosan gyűjti a magyar és külföldi, tűzoltó vonatkozású érmeket, jelvényeket.
A mai sűrített levegős légzőkészülék ősét Kőszegi Mártony Károly (1783-1848) táborintéző főstrázsamester (ma ez őrnagyi rangnak felel meg) találta fel 1830-ban. Kőszegi Mártony egyéb találmányokkal is foglalkozott, így ő volt a tábori főzőkészülék (gulyáságyú) feltalálója, valamint mérnökként is kiváló volt, nemcsak hazánkban, de világviszonylatban is az első földnyomáskutatók egyike. Nagyarányú kísérleteivel kerek száz esztendővel előzte meg a talajmechanika modern művelőit. Ezek elméleti ismeretével is maradandót alkotott.
A múzeum egyik érdekessége az a 115 darabból álló tűzoltósisak-gyűjtemény, amely bemutatja a fejlődés főbb állomásait az ősöktől a legújabb típusú sisakokig, a főnöki vadkan-agyaros bőrsisakoktól kezdve, az asszírok bronz sisakján át, a fém, majd acélsisakokon keresztül az üvegszállal erősített poliészter sisakokig. A tárlaton megtekinthető – a magyar tűzoltósisakok teljes típusválasztéka mellett –több, európai és tengerentúli ország (amerikai, ausztrál, új-zélandi) sisakja is.
Forrás: museum.hu
Bernát Zsuzsanna
közösségi civilszervező
Felhívás kérdőív kitöltésére
A kép forrása: http://www.vizontogyogyszertar.com/
A nevem Tasi Henrietta, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem végzős pszichológia szakos hallgatója vagyok. Szakdolgozatom középpontjába egy olyan fontos témát helyeztem, mint a látássérültek kötődése.
Szeretnék minél többet megtudni a jellemzőiről, kialakulásáról.
A már folyamatban lévő kutatás felolvasó programmal kompatibilis, online felületen zajlik, melyhez csatoltam a linket, melynek a kitöltését szeretném kérni:
https://goo.gl/ouLybb
A segítségükért nagyon hálás lennék!
Tasi Henrietta
tasiheni@gmail.com
Fejlesztési verseny a gyengénlátókért
Egyre több fejlesztő áll elő olyan szemüvegekkel, melyeket gyengénlátók és aliglátók részére készítettek. A verseny felfokozott mivolta érezhető, mert szinte minden hónapra jut egy vagy két áttörést hirdető bejelentés. Az elmúlt napokban például az eSight nevű kanadai cég jelentette be a kifejezetten gyengénlátóknak kialakított szemüvegének a megjelenését.
Az eSight terméke egy elektronikus szemüveg. A működési elve látszólag egyszerű, a szemüveg elejére három kamerából álló kamerarendszert szereltek, a szem felé eső részére részére pedig egy megjelenítőt, melynek a beállításait a megmaradt látóképességhez lehet igazítani. Ezzel a személyre szabható megjelenítéssel közel ugyanaz a látásélmény biztosítható, melynek egy ép látású ember is örvendhet. Az eSight először 2015 első napjaiban jelentette be a kész szemüveget, majd 2017 február végén újabb bejelentéssel állt elő. Az eltelt két év alatt a szemüveg méretei kisebbek lettek, mely elég fontos szempont, hiszen nem mindegy mekkora a szemüveg tömege és hova helyezkedik el a súlypontja. A most bemutatott változattal például már akár ugyanúgy lehet sportolni, ahogyan egy hagyományos szemüveggel.
A kép forrása: https://www.esighteyewear.com
A fejlesztés alapötletét az a felismerés adta, hogy bár a legtöbb gyengénlátó ember centrális látása sérült, ugyanakkor a periférikus látás sokkal jobb vagy akár szinte sértetlen állapotban megmaradt, ezért a szemüveg a periférikus látás hasznosítását célozta meg. Az eSight ezt egy lehetőségnek tekintette és erre alkotta meg a személyes látásképességhez igazítható segédeszközét. A cég viszont a mostani, második premierjén is elmondta, hogy vannak még gondjaik. Az egyik komoly dilemmájuk, hogy kell-e headset az eszköz használatához? Erre még keresik a választ, így még nem beszélhetünk igazán készen lévő, boltokba szállítható és megvehető termékről, a támogatott termék státuszának az elérése pedig még ma is távolinak tűnik. Eddig csak 1000 ember viseli az eszközt, egyféle teszt-fázisban van, de a pozitív visszajelzések köré aktív kampányt építenek fel, hogy észrevehetőek legyenek. Ki kell emelni, hogy ez a fejlesztés nem az állóképek feldogozására épül, hanem a látómezőbe kerülő érzékleteket azonnal képes átalakítani.
Az eSight szem felé eső oldala – a kép forrása: https://phys.org/
Másik nagy fejlesztési és ígéretes kísérlet az Aira, melyről már a honlapunkon is beszámoltunk. Ez az eszköz nem kifejezetten a gyengénlátókat célozza meg, mivel a szemüvegre helyezett kamera és headset egy operátorral kapcsolja össze a látássérültet, aki a szemüveg kamerája és egyéb informatikai támogatás alapján ad szóbeli segítséget. A cég nem zárkózik el attól, hogy a gyengénlátók is igénybe vehessék az Aira-rendszert, mivel így sokkal nagyobb piac nyílhat meg előttük.
Az OrCam nevet viselő rendszer fejlesztése 2010-ben indult el és már 2013 óta van tesztelhető eszközük. A rendszer alapja az, hogy a szemüveg egyik szárára szerelt kamera állóképét dolgozza fel egy berendezés, mely összesen 16 egységből áll. A fejen viselt rész a főegység, mely egy szemüveg, melyre kamerát és fülhallgatót szereltek. A zsebben hordozható alegység tartalmazza a feldolgozást végző részegységeket, melyek a kamera által rögzített képek kiértékelését a fülhallgatón keresztül ismertetik a szemüveg viselőjével. A rendszer képes a karaktereket felismerni és felolvasni, ismeri a különböző gyakori termékeket a boltokban, a fizetéshez használt eszközöket is azonosítja, valamint még az emberi arcokat is össze tudja kötni nevekkel. A termék 2500 és 3500 dollár közötti áron érhető el, de csak angol nyelvű környezetben használható és nem is tervezik más nyelveken használhatóvá tenni.
A kép forrása: http://www.orcam.com
A másik nagy projekt a ThirdEye nevet viseli. A rendszer szintén állóképek elemzésére épül. Az eszközt a kézre kell felhúzni, mintha kesztyű lenne, majd az érzékelt kép alapján rezgéssel jelzi, hogy merre kell nyúlni a kívánt tárgy megfogásáért. Ez vakoknak és a gyengénlátók egy kisebb részének könnyíti meg a bevásárlást. A projektbe a végfelhasználókat is bevonták, már a tervezési fázis legelső pillanatában, hogy a legkényelmesebb, legideálisabb eszközt adhassák a megcélzott látássérültek kezébe. Ennek az üzleti része nyilvánvalóan attól lenne jövedelmező, hogy a boltok biztosítanák a vásárlóiknak, ahogyan a kosarat vagy a bevásárlókocsit is ideiglenesen átadják a boltba lépés pillanatában.
A kép forrása: http://news.psu.edu/
A NuEyes csak a gyengénlátókat célozta meg az okosszemüvegével, melyből két változatot lehet megvásárolni. A 6000 dollárért elérhető alapverzió tulajdonképpen egy hangvezérelt digitális nagyító, melyen a nagyítás, a kontraszt és megjelenítéshez használt színek is állíthatóak, valamint mód van filmek megtekintésére is és képes az írott vagy nyomtatott karaktereket felismerni. A 6200 dollárért árult fejlettebb változata azonban internetböngészőt is tartalmaz, emailt is tud kezelni, képes alkalmazások futtatására és még a közösségi oldalakat is lehet vele használni.
A kép forrása: https://nueyes.com/
A most bemutatott fejlesztések a legígéretesebbek, de ezeken kívül a nagy IT-cégek is fejlesztik a saját eszközeiket, melyek különböző fázisokban tartanak. Ezek már nem egy esetben a sokezres tesztelői tábor használatában is vannak és az olyan rendszerekbe is beépülnek, mint amilyen az Aria, amelynek az egyik alapja egy Google okosszemüveg, a másik pedig a Google Maps. Ezekről viszont most nem esett szó, mert a nagyobbak fejlesztésének a sikereiről biztosan értesülünk, a most bemutatott eredményekről azonban nem biztos.
„Az ész a fontos, nem a haj”
Március 2-án mi, a kispesti és a XVlll. kerületi lápmás klubok közös programot szerveztünk. A Fodrász Múzeumot látogattuk meg.
A gyűjtemény első darabjait még az 1950-es években kezdte el gyűjteni Pinke Károly fodrász, akinek tervei között szerepelt egy fodrász múzeum megalapításának terve is. Munkáját végül Korom Gyula vette át, aki 1996 óta, régiségkereskedők bevonásával, aukciókon való vásárlásokkal és a piacok látogatásával folyamatosan gyarapította a múzeum gyűjteményét. Ennek köszönhetően a múzeum tulajdonában lévő tárgyak száma mára meghaladja a háromezret.
Magyarországon ez az egyetlen ilyen gyűjtemény, Európában is csupán hét darab ilyen jellegű múzeum létezik. Ezek azonban Korom Gyula Fodrász Múzeumával szemben, nem egyetemesen gyűjtik a fodrászat történetének emlékeit, hanem annak egy-egy kiemelt témáját, területét járják csak körül.
Univerzalitása mellett a magyar Fodrász Múzeum abban is eltér többi európai társától, hogy itt oktatói tevékenység is folyik, kifejezetten a fodrász szakma tanulói számára, a szakma alaposabb megismerése érdekében. A múzeumot most Korom Zsuzsanna (Korom Gyula lánya) vezeti, aki nagy szeretettel fogadott bennünket.
Először a múzeum berendezési és kiállítási tárgyait néztük meg, majd leültünk, és Zsuzsanna megismertetett bennünket a fodrászat történetével, és a szakma kellékeivel. megtudtuk, hogy a borbélyok voltak a fodrászok elődei, a borbélyság generációról generációra szállt. Törzsvendégeik a falu elöljárói közül kerültek ki, és csak férfiak jártak hozzájuk. Egy borbélynak 25-30 borotvája volt, különböző pengevastagsággal. Solingenben és Sheffieldben készültek a legjobb borotvák. Közben kézről-kézre jártak az általuk használt eszközök: borotvapamacs, szappanozótál, borotva, szappan, Fenőszíj, melynek egyik oldala marhabőr, másik vászon.
A felcserek kisebb orvosi beavatkozásokat végeztek: foghúzás, érvágás, köpölyözés. Minden felcser borbély is volt, de nem minden borbély volt felcser. Megnéztük a fogkulcsot, kézi fogfúrót, és a köpölyözőt.
Több érdekes dolgot is megtudhattunk. Például megtudtuk, hogy 1895-ben, King Camp Gillette alkotta meg az első egyszer használatos pengéjű borotvát. Az első világháború után már inkább a hölgyek frizurázkodtak. Kettévált a borbélyság, hölgy fodrász és úri fodrász néven. A legenda szerint, az első szakállvágás úgy történt, hogy tűzrakásnál leégett az ősember szakálla. Sokáig alkalmazták az égetéses módszert. A hajat kagyló élével kezdték levágni.
Az ókorban Kleopátra henna+indigó növény főzetével festette feketére a haját. Mai napig ismert a róla elnevezett Kleopátra-frizura. A középkorban otthon készítették frizurájukat a hölgyek. Általában befonták, vagy feltűzték kontyba. Természetben talált anyagokkal díszítették. Pl. strucctollal, virágokkal, gyöngyökkel, szalagokkal.
A marcell hullám feltalálója Marcell Grateau francia fodrász volt. A természetes hajhoz hasonló hullámokat akart létrehozni vashullámosítással. Először fésű nélkül, hajsütővassal és kézzel készítette a hullámokat, majd később használt már fésűt is. A vashullámosítás ezen formáját, melyet ondolálásnak is neveznek nagyon gyorsan és széles körben elterjedt a XIX. és XX. század elején.
Megnéztük még a múzeumban található meleg dauergépet, csavarókat, csipeszeket, sütővasakat, parókákat, hajszárítókat, hajszárító búrákat. Kedvencünk egy pici lendkerekes hajszárító volt. Ezt borbély használta férfiak rövid hajánál.
Nagy érdeklődéssel hallgattuk az előadást, és örömünkre szolgált, hogy közvetlen kapcsolatba kerülhettünk a múzeum tárgyaival, megismerhettük a tárgyak történetét, használatát is.
Búcsúzáskor egy pici fésűmedált kaptunk ajándékba. Ez volt ám a meglepetés! A Fodrász Múzeumot jó szívvel ajánlom a többi lámpás klubnak is, ha szeretnének egy akadálymentes, interaktív, vidám délutáni programot!
Bernát Zsuzsanna
közösségi civilszervező
Történelmi városnéző séta
Márciusban csatlakozunk az Imagine Budapest által szervezett tapintható városi sétához, melynek a címe: az 56-os események nyomában, mely kifejezetten látássérültek részére kerül megrendezésre. Érdekel, hogy hol dördültek el a forradalom első lövései, mi történt a rádiónál? Ha igen, tarts velünk!
A kép forrása: veteranlap.hu
A séta dátuma: 2017.03.25. (szombat) délelőtt 10 és 13 óra között!
Helyszín: V. kerület.
A jelentkezéseiteket 03.21-én (kedd) 12:00 óráig várjuk telefonon Molnárné Tóth Andinál
Telefonon: +3630-498-9127
E-mailben lampas.bp13@gmail.com
Találkozás: Kálvin tér, M3 metró mozgólépcső teteje 10:00-10:10 között!
Jelentkezéskor szíveskedjetek jelezni, hogy egyedül vagy kísérővel jönnétek, mert előbbi esetén megpróbálunk gondoskodni kísérőről.
Jánosi Veronika és Molnárné Tóth Andrea
közösségi civilszervező
Mit lehet megtenni egy vakvezető kutyával?
A kép forrása: http://www.barathegyisegitokutya.hu
Az eredeti bejegyzés szinte szerkesztetlen változata az alábbiakban olvasható:
Az elején szeretném leszögezni, hogy semmi rossz szándék nincs a posztomban, csupán szeretném ki kristályosítani a vakvezetőkutyákkal kapcsolatos dolgokat. Ma reggel az 1-es villamos vonalán utaztam, közel 40 percig, ez alatt az idő alatt legalább 20 ember megsimogatta a kutyámat.
Amiért ez probléma:
- A vakvezetőkutya munkakutya, tehát villamoson, buszon, közlekedési járművön, utcán nem hobbikutyaként van jelen. Ha esetleg bárki megkérdezi a simogatást, és nem a zebra közepén vagyunk, megszoktam engedni!
- Egy nap nem egy ember simogatja meg szó nélkül, hanem sokkal több, sőt még szó nélkül kaját is adnak éppen neki, és ennek a végtermékét éppen én takarítom ugyan is ezek a kutyák prémium tápot kapnak, így a gyomruk nagyon másra nincs felkészülve! Mondanom sem kell, hogy a látás hiánya miatt nem a kedvenc elfoglaltságom a terméket takarítani, ugyan is mire én megtalálom addigra egy úttal bele is nyúlok, továbbá ha az miatt a kaja miatt huzamosabb ideig beteg marad a kutya, én fizetem az állatorvost!
- A simogatások következménye az, hogy a kutya velem szemben lesz szófogadatlan, mert hogy a simogatás egy jutalom, de ha a semmiért is jutalmat kap akkor már nem fogja értékelni, és megenged magának bizonyos dolgokat. Például a zebra, járda közepén elkezd oda vinni ahhoz az emberhez aki cuppog neki, fütyül, megsimogatja, és ez életveszélyes is lehet nekünk!
- Nekik felelősségük van, illetve “viselkedniük” kell egy fajta módon bizonyos helyeken, például munkahely, kórház és így tovább. Ha most ilyen helyeken átmegy rakoncátlan szófogadatlan kutyába, az nagyon nem jó!
Elhiszem, hogy nagyon nehéz megállni, hogy ne simogassátok meg, de kérlek szépen titeket ne tegyétek, legalább is kérdezés nélkül semmiképpen se! Nektek “csak egy simogatás”, NEKÜNK az életünkbe is kerülhet!
Ráadásul én se, sőt senki se megy oda a másikhoz, hogy a szemét megsimogassa, vagy hasonlók! A feljebb említett esetekben pedig a kutyusunk a szemünkként funkcionál!
Nem kétlem, hogy jó szándékkal vagytok felénk, de a segítségünkre legyetek, ne pedig akadályoztatásunkra!
Hozzá is teszem, hogy nem CSAK munkakutyák, de mindennek van helye és ideje!
Attól, hogy nem hagyom megsimogatni, mert olyan helyzetben vagyunk; avagy tudom, hogy mi a pontos következménye ha engedékenyebb vagyok; illetve már aznap így is tett rossz fát a tűzre; még nagyon-nagyon szeretem a kutyámat!
Sőt nem kínzom és minden meg van neki engedve, nagyon szeretve van, megvan minden kedvező lehetősége teremtve, csak éppen olyan felelőssége van, amihez a szigor és a határozottság is kell!
A kutyáink munkakutyák akkor, amikor rajtuk van a piros vakvezetőhám! Kérek mindenkit, hogy ezt tartsa szem előtt és mielőtt simogatni szeretné bármelyik aranyos kutyát, kérdezze meg a gazdáját, hogy abban a pillanatban meg lehet-e tenni.
A ceglédi kistérség meghívója
Szeretettel várjuk egyesületünk kedves tagjait, pártoló tagokat, és kísérőiket a következő klubnapunkra.
Időpont: 2017. március 16 csütörtök, 10 óra.
Helyszín: 2700 Cegléd, Alkotmány utca 11, Egyesületünk nagyterme.
Szívesen fogadjuk, ha süteménnyel, vagy üdítővel hozzájárulnak a minél kellemesebb hangulathoz.
Meghívott vendégünk lesz Dr. Kis János, aki a magas vérnyomásról, annak szövődményeiről, és megelőzéséről tart nekünk előadást. Ebben, és egyéb egészségünket érintő kérdésekre is szívesen válaszol majd.
Továbbá lehetőség lesz a Láthatár bolt kínálatát megtekinteni, és vásárolni (kézi nagyítók, tűbefűző, tapintható játékok, konyhai segédeszközök, fehérbotok, stb.) Amennyiben van konkrét igény valamire, lehet nálam telefonon jelezni, és elhozzák.
Ügyfélfogadás minden csütörtökön lesz 8-14 óráig, de telefonon is szívesen állok rendelkezésre.
Elérhetőségünk: 06-70/ 773-4044
ctle@freemail.hu
Pap Anita
Kutyás klubnap Békásmegyeren
Ismét gazdagabbak lettünk egy jól sikerült klubnap emlékével, amikor a februári klubnapunkon a szokásosnál is nagyobb létszámmal, 31-en voltunk együtt.
Tanai Csaba a vakvezető kutyájával, Boncával érkezett. Mivel előre jeleztük jövetelüket, nagy volt az érdeklődés a kutya és gazdája iránt. Eljött a Raul Wallenberg Szakközépiskola gyógypedagógia szakos végzős osztálya is.
Csaba részletesen beszélt a Vakvezető Kutya Iskoláról, a kiképzésről, és arról is beszámolt nekünk, hogy a képzés végén együtt vizsgáztak a kutyájával. Részletesen beszélt arról is, hogy a mindennapi életben milyen fontos segítő társ számára a kutyája.
A beszámoló után mindenki odament Boncához, hogy megsimogathassa és a kérdések sem maradtak el a gazdájától. A látássérült klubtagjainktól is volt érdeklődés, de a diákok is fontosnak tartották, hogy új ismeretekkel gyarapíthatták tudásukat. Ők később, majd munkájuk során találkozhatnak hasonló helyzetekkel.
Mivel farsang havában járunk a hagyományt őrző finomság sem hiányzott az asztalról és klubtagunk Nórika szokásához híven jelmezben jelent meg és verset is mondott.
Észre sem vettük milyen gyorsan elrepült az idő. Jó volt együtt lenni, várjuk a következő találkozást!
Vasné Pintér Teréz
közösségi civilszervező
“Fények vakondja” pályázat
Forrás: www.kultfm.hu
A pályázat kiírója: JNSZMVAKOK (Vakok és Gyengénlátók Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Egyesülete)
Pályázat célja: Országos irodalmi verseny amatőr írók részére.
Az egyesület, elnökségének 2/2017. (II. 20.) határozata alapján kiírja a „Fények vakondja” 6. országos irodalmi pályázatot. Témája: “Hogyan tud a szeretet felülkerekedni a gyűlöleten? Hogyan tud az ösztönökön felülkerekedni az értelem?”
A pályázat beadása: 2017. február 20-tól 2017. március 20-ig folyamatosan.
A pályázat címe: “Fények vakondja” 6.
A pályázat benyújtásának módja: Csak elektronikusan az info@jnszmvakok.hu címre.
A pályaműveket bármilyen szöveges dokumentum formájában várjuk, kérjük, a képeket, képformátumot mellőzzék! A művek terjedelme ne legyen több 3 oldalnál, Times New Roman betűtípussal, 12-es betűmérettel. Kizárólag prózában várunk pályaműveket.
Pályázók köre: bárki (pályázatokat csak magyar nyelven fogadunk el).
Díjazás: az első három helyezett értékes jutalomban részesül.
A pályázók műveit szakmai zsűri bírálja el. A zsűritagok elé a pályamunkák csak jeligével ellátva kerülnek, a jeligéhez tartozó személy kilétét a zsűri is a bírálat végén ismerheti meg. Ehhez kérünk minden pályázót, válasszon magának egy jeligét és egy “biztonsági” pótjeligét is. (Aki több művel pályázik, minden műhöz külön jeligét adjon meg!)Ezzel a jeligés rendszerrel is szeretnénk biztosítani a verseny tisztaságát.
A verseny végeredményének kihirdetésére 2017. április 12-én Szolnokon kerül sor, egyesületünk a Költészet Napja és a pályázat eredményhirdetése alkalmából szervezett rendezvényén.
A nyertes pályamű a rendezvényen előadásra kerül.
A beérkezett alkotásokat Egyesületünk honlapján is közöljük: http://www.jnszmvakok.hu
A pályázatokat adatlappal együtt várjuk.
A pályázathoz szükséges adatlap letölthető IDE kattintva!
Akadálymentesített állami rendezvények
Nyitrai Zsolt stratégiai társadalmi kapcsolatokért felelős miniszterelnöki megbízott az aláírást követő sajtótájékoztatón elmondta, a megállapodás értelmében ezentúl csak az érintett szervezetek bevonásával, előzetes konzultációt és helyszínbejárást követően lehet nemzeti ünnepet megszervezni és lebonyolítani.
Úgy fogalmazott, a stratégiai megállapodás az esélyegyenlőségről és a “semmit rólunk nélkülünk elvről” szól. Azt célozza, hogy a fogyatékossággal élők is méltó módon tudjanak részt venni a nemzeti ünnepeken és a kiemelt emléknapokon.
A kép forrása: www.kormany.hu
Szabó László, a HM programigazgatója kiemelte, a minisztérium állami rendezvények lebonyolításáért felelős szakterülete elkötelezett a fogyatékossággal élők társadalmi életben való aktív részvétele mellett. Ezért már az elmúlt években is volt jelnyelvi tolmács az ünnepi rendezvényeken, tavaly augusztus 20-án pedig külön helyszínt biztosítottak a kerekesszékeseknek, ahonnan biztonságban nézhették a tűzijátékot.
Szekeres Pál, a fogyatékos emberek társadalmi integrációjával kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős miniszteri biztos arról beszélt, hogy sokszor hiába vannak meg a jogszabályi keretek, a gyakorlatban mégsem működik minden tökéletesen. Ilyenkor finomhangolásra van szükség, ahogy az a megállapodás aláírásával most is történik.
A megállapodást az érdekképviseletek részéről Kovács Ágnes, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) elnöke; Kósa Ádám, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének (Sinosz) elnöke; Nagy Sándor, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének (MVGYOSZ) elnöke és Gyene Piroska, az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetségének (ÉFOÉSZ) elnöke írta alá.
A szervezetek képviselői mind örömüket fejezték ki a megállapodás létrejötte miatt, és azt hangsúlyozták, hogy ez ugyan csak egy kis lépés, apró figyelmesség, de az érintetteknek mégis különösen nagy jelentőséggel bír.
A hír forrása: www.kormany.hu
