Szeretettel hívunk benneteket februári klubnapunkra.
Helyszín: Kondor Béla Közösségi ház Kondor Béla sétány 8.
Időpont: február 22. 15 óra.
Találd ki, hogy ki lesz a vendégünk?
Aki a leghűségesebb barát,
Akinek nedves az orra és nem kér zsebkendőt,
Aki mindig figyel a másikra és szereti a csontot.
Szeretnéd megtudni a választ?
Akkor töltsd velünk a délutánt, és találkozhatsz Boncával! Sok mindent megtudhatsz róla, még meg is simogathatod!
A programot a vendégünkhöz kapcsolódó kvíz kérdésekkel, mondókákkal és egyéb érdekességekkel egészítjük ki. A Találkozónk jó hangulatát Domoszlai János muzsikája garantálja.
Szeretettel várunk mindenkit!
Jelentkezést várjuk február 20-ig
Elérhetőségeink: Kiss Júlia 06 30 498 9094 Juhos Róbert 06 70 377 3235
Email: lampas.bp18@gmail.com
látássérült Archives - Oldal 276 a 369-ből - Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete
Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete
Vendégünk: a leghűségesebb barát
Szeretettel hívunk benneteket februári klubnapunkra.
Helyszín: Kondor Béla Közösségi ház Kondor Béla sétány 8.
Időpont: február 22. 15 óra.
Találd ki, hogy ki lesz a vendégünk?
Aki a leghűségesebb barát,
Akinek nedves az orra és nem kér zsebkendőt,
Aki mindig figyel a másikra és szereti a csontot.
Szeretnéd megtudni a választ?
Akkor töltsd velünk a délutánt, és találkozhatsz Boncával! Sok mindent megtudhatsz róla, még meg is simogathatod!
A programot a vendégünkhöz kapcsolódó kvíz kérdésekkel, mondókákkal és egyéb érdekességekkel egészítjük ki. A Találkozónk jó hangulatát Domoszlai János muzsikája garantálja.
Szeretettel várunk mindenkit!
Jelentkezést várjuk február 20-ig
Elérhetőségeink: Kiss Júlia 06 30 498 9094 Juhos Róbert 06 70 377 3235
Email: lampas.bp18@gmail.com
Braille-mobil
A készülék tervezője egy fiatal mexikói hölgy, Isa Velarde. Korábban már tervezett a hallássérülteknek olyan segédeszközt, amelyik elegáns, észrevétlen, praktikus, ugyanakkor tökéletesen funkcionál és nem drága. Ugyanez a cél vezette, amikor a Braille-írást ismerő vak emberek miatt és az okostelefonok használhatóságát vizsgálta.
Azt vette észre, hogy bár az okostelefonok hozzáférhetősége rohamosan nőtt, a látássérültek jelentős része nem tudja könnyen navigálni ezeket a készülékeket. A megfigyelései szerint a sík felületek a praktikus használatot nehezítik, a hangban kiadható utasítások nem pontosak, illetve a képernyő tartalmát felolvasó programok sem mindig tudják biztosítani mindazt az előnyt, amit az ép látású emberek megkaphatnak egy okostelefontól.
A tapasztalatait és az érintett látássérültek élményeit összegezve alkotott meg egy új terméket, mely a képeken is látható. Az ötlet nem túl bonyolult: a telefon kijelzője helyén egy Braille-felület található, amin keresztül egyszerre valósul meg az adatok kijelzése és bevitele is.
A kép forrása: http://www.psfk.com
A mobiltelefon első ránézésre éppen olyan elegáns megjelenésű, mint bármelyik másik okostelefon, de nem egy sík képernyője van, hanem aprócska tüskék sokasága van elhelyezve a kijelző teljes felületén.
A kép forrása: https://www.behance.net
Ezek az apró tüskék képesek mozogni, melynek köszönhetően Braille-írásként jelennek meg a kijelzőn mindazok az információk, melyek a megszokott okostelefonon szövegként vagy ikonként szoktak megjelenni. Sőt, gombokká is tudnak változni, így sokkal könnyebb kezelést téve lehetővé, megadva nagyon sok olyan előnyt, amit egy jól látó ember is megkap az okostelefonjától. A készüléken van fejhallgató-csatlakozó is, így a képernyőfelolvasók nem kerültek száműzésre.
A kép forrása: https://www.behance.net
A tervező tisztában van azzal, hogy nem egy mindenki által használható eszközt alkotott, de szerinte szükség van egy ilyen fejlesztésre, mert a látássérültek egy jelentős részének a marginalizálódott helyzetét képes orvosolni, mivel minden eddiginél nagyobb hatékonysággal lett ezáltal szimulálva az érintőképernyő.
A kép forrása: https://www.behance.net
A fejlesztését bármelyik mobilgyártó cég képes különösebb költség nélkül integrálni a készülékébe, nagyságrendjét tekintve pedig nem drágább a klasszikus érintőképenyőnél, ami elég ritkán fordul elő látássérültek számára készített technikai megoldásoknál.
A kép forrása: http://www.psfk.com/
A tervező elmondta, hogy a célja egy olyan készülék megalkotása volt, mely ízléses, elegáns, ugyanakkor képes mindazt az előnyt biztosítani, amit egy látó ember is megkap az érintőképernyő használatától. A fejlesztése a Textura nevet kapta és reményei szerint már ebben az évben elérhetővé válik a boltokban is.
A hír forrása: https://www.design-inspiration.net/és http://www.yankodesign.com
A VGYKE tagsággal járó kedvezmények meghatározása
2017. március 1-től a pszichológiai konzultáció, a mentálhigiénés tanácsadás, a Braille oktatás kizárólag csak a VGYKE tagjainak és a tagok családtagjainak ingyenes. Minden más esetben a szolgáltatások igénybevételéért óradíjat kell fizetni az alábbiak szerint:
pszichológiai konzultáció (egyéni) 6000 Ft/óra
család és párterápia 12.000 Ft/óra
mentálhigiénés tanácsadás 3500 Ft/óra
Braille-oktatás 3500 Ft/óra
2017. április 1-től pedig:
A Támogató szolgálat szolgáltatásai esetében is a jelenleg meghatározott személyi segítés 300 Ft/óra, illetve 150 Ft/km szállítás kizárólag a VGYKE tagságának biztosított a jövőben, mint kedvezményes térítési díj.
Aki nem tagja a VGYKE-nek, de szociálisan rászorult, annak a személyi segítés 400 Ft/óra és a szállítás 200 Ft/km.
A szociálisan nem rászorult kliensek térítési díjai változatlanok maradnak.
Az Elnökség a határozatot egyhangúlag elfogadta
(2/2017.)
Vár a mesés Távol-Kelet
Ha kíváncsi a Távol-Kelet művészeti emlékeire egy gyönyörű palotában, tartson velünk!
Minden érdeklődőt szeretettel várunk az újpesti klub programján.
Találkozás: 2017. február 21.- én kedden, a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum előtt,
délelőtt 10 órakor Budapest VI. ker. Andrássy út 103. szám alatt.
Újpest Lámpásai : Széles Attiláné Panka és Kulman Tiborné Erika
Panka +36-30/498-9033 vagy +36-70/60-29-368
Era +36-30/905-1321
Téli egészségmegőrző napon jártunk a KMO-ban
Február 12-én, Egészségmegőrző napot tartottak a KMO Művelődési Házban, ahol egy napra valósággal egészségközponttá alakult az intézmény.
Voltak interaktív előadások, mozgásos bemutatók (Hatha-, Etka jóga, Pilates, Egészségmegőrző- és Gerinctorna, Hahota jóga), egészséges ételek elkészítésével kapcsolatos tanácsadások. A rendezvényt az egészség megőrzését szolgáló termékek, ételek bemutatása és vására tette teljessé.
A Jóság Tava Reiki Alapítvány munkatársai közreműködésével a látogatók megismerkedhettek reiki és energetikai kezelésekkel is. Az Alternatív Gyógyászati Központ terapeutái és trénerei pedig egész nap, több témában is várták az érdeklődőket, úgymint családállítás, kozmetika, Pro-Adjuster, masszázs, Bach virágterápia, állapotfelmérések.
Akik ellátogattak a KMO-ba, azok részt vehettek ingyenes szűrővizsgálatokon: vérnyomás-, vércukor-, testzsír-, testtömeg-, és koleszterinméréseken. Szó volt az alternatív gyógyászati lehetőségekről, kiemelten az egészségtudatos életmódról, sőt különböző előadásokat hallgathattak a kineziológiáról, cukorbetegségről, a női-férfi szerepek felcserélődésének következményeiről és az Enrico zenés meditációról is.
Mi is részt vettünk a rendezvényen. Kiss Márta, Tanai Csaba, Samu Attila és Bernát Zsuzsanna. Márti a Láthatár bolt árukínálatából sok hasznos dolgot hozott, melyek nem csak a látássérülteknek, hanem bárkinek segítségére lehetnek. Kedvükre válogathattak a látogatók.
Sokan felpróbálták a szimulációs szemüvegeket, és érdeklődtek a különböző szembetegségekről. Bonca kutya mindenkit elbűvölt, és Csaba szívesen válaszolt minden vakvezető kutyával kapcsolatos kérdésre. Voltak, akik többször visszajöttek egy kis simogatásra.
Ismeretségeket kötöttünk, szórólapot osztogattunk. Találkoztunk Varró Mariannával, aki a rendhagyó osztályfőnöki óra keretében szervezi következő KMO-s érzékenyítő programunkat. Nagy örömünkre szolgált, hogy Vinczek György alpolgármester úr is ellátogatott hozzánk, és érdeklődéssel kísérte munkánkat. Meglepetésünkre a Kispest TV-től is megkerestek bennünket és Szilczer Krisztina riportot készített velünk.
Sikeres és tartalmas napot töltöttünk a KMO-ban és remélem öregbítettük egyesületünk hírnevét!
Bernát Zsuzsanna
közösségi civilszervező
Így látja Budapest tömegközlekedését a vakvezető kutya és gazdája
A kép forrása: Nők Lapja Café
Gerbeaud izgatott. Orrával időről időre gazdája kezét keresi, hol egy nyugtató simogatásért, hol jutalomfalatért. Az esetek többségében inkább jutalomfalatért. „Szokatlan neki, hogy valaki a hátán matat” – magyarázza a kétéves labrador gazdája, Király Noémi, miközben biztatóan végigsimítja a zsemleszínű kutyafejet, míg kolléganőnk elvégzi az utolsó állításokat a vakvezető hátára erősített GoPrón. Aztán beáll a metró, Gerbeaud pedig olyan gyorsan vált „munka üzemmódba”, hogy elképedni sem marad időnk.
Hogy kerül a GoPro a vakvezető kutyára?
Noémivel és négylábú segítőjével, Gerbeaud-val a Baráthegyi Vakvezető és Segítő Kutya Iskola Alapítványon keresztül ismerkedtünk meg, miután januárban mi is írtunk arról a látássérült brit orvosról, aki a vakvezető kutyájára erősített GoPro segítségével azt mutatja be, milyen nem látóként közlekedni egy London méretű metropoliszban.
Nem figyelünk egymásra – Amit Patal videóinak ez a legfőbb tanulsága. A mindennapi rohanásban túlságosan el vagyunk foglalva saját magunkkal és a gondolatainkkal ahhoz, hogy észrevegyük, ha egy embertársunk segítségre szorul: függetlenül attól, hogy az illető látó, nem látó, vagy épp mozgássérült. Az egykori orvos szerint, aki évekkel ezelőtt egy degeneratív szembetegség miatt veszítette el látását, a legtöbb konfliktus a türelmetlenségből és a nemtörődömségből fakad.
De sok gondja van abból is, hogy az emberek alapvetően figyelmetlenek: „Kikát rendszeresen zavarják munka közben, és sokszor meg is ütik őt a zacskókkal, táskákkal.” Arra voltunk kíváncsiak, hogy ha Londonban ez van, vajon milyen ma Magyarországon vakvezető kutyával közlekedni. Épp ezért egy didergős februári reggelen elkísértük Noémit a munkahelyére.
„Amikor nekimentem egy táblának, azt mondtam, ebből elég volt”
Noémi egész pici kora óta látássérült. A Vakok Általános Iskolájába járt, ahol megtanult fehér bottal közlekedni, de a botos technikákat később nem alkalmazta annyira. „Amíg még voltak látásmaradványaim, azokra támaszkodva közlekedtem. Teljesen önállóan” – mondja a fiatal lány, akinek élete a szaruhártya-átültetés után változott meg gyökeresen.
„Utána valahogy minden homályosabb lett” – meséli Noémi szomorúan, majd hozzáteszi, onnantól kezdve kénytelen volt bottal közlekedni, de egyáltalán nem érezte magát magabiztosnak vele. „Amikor nekimentem egy táblának, amit előtte évekig mindig, minden gond nélkül kikerültem, azt mondtam magamnak, hogy ebből elég volt. Ekkor határoztam el, hogy történjen bármi, nekem lesz egy vakvezető kutyám.”
Éveket várt Morzsira, aki öt hosszú évig volt a segítője, mielőtt egy szemrendellenesség miatt idő előtt nyugdíjazni kellett őt. Gerbeaud-val négy hónapja alkotnak egy párt, és bár az első pillanattól kezdve jól kijönnek egymással, még hosszú út áll előttük addig, míg a másik legapróbb rezdülését is pontosan értik majd.
„A jó vakvezető kutya olyan, mint Gerbeaud”
Mint a segítő kutyáknak általában, a vakvezető kutyáknak is egy sor speciális képességgel kell rendelkezniük ahhoz, hogy végül segítői lehessenek egy látássérült embernek. „Azt szoktuk mondani, a kollégáink valójában pilótákat képeznek az iskolánkban” – mondja dr. Mezősi Tamás, a Baráthegyi Vakvezető és Segítő Kutya Iskola Alapítvány vezetője, majd sorolni kezdi a leendő vakvezető kutyánál nélkülözhetetlen képességeket:
átlagon felüli alkalmazkodókészség,
türelem,
kedvesség minden emberrel, állattal,
empátia,
lélekjelenlét, lelki bátorság.
Hogy belássuk, egy ilyen kutya valóban ritka kincs, elég, ha csak arra gondolunk, saját kedvencünk vajon képes lenne-e nyugodtan végigfeküdni a nyolc órát a munkahelyünkön, zötykölődni egy jót a metrón, villamoson, vagy – egy másik példa – séta közben figyelmen kívül hagyni például egy acsarkodó, másik kutyát. És ez még nem is minden.
Dr. Mezősi Tamás hozzáteszi, a jó vakvezető kutyát az is megkülönbözteti a többi kutyától, hogy bár teljes egészében alárendeli magát a gazdájának, szükség esetén képes aktív, önálló döntéseket hozni, és ha a helyzet úgy kívánja, felül is bírálja gazdáját.
A gyorsétterembe bemehet, a cukrászdából kizavarták
Bár mostanában alapvetően csak pozitív tapasztalatai vannak ez ügyben, Noémi elárulta, korábban vele is előfordult, hogy kizavarták egy üzletből vakvezető kutyája miatt. „Egyik alkalommal, a barátaimmal egy cukrászdába szerettünk volna beülni, és természetesen ott volt velem a kutyus is. Ahogy beléptünk az üzletbe, a pultos felszólított, hogy azonnal vigyem ki kutyát, mert száll a szőre” – mesélte.
Dr. Mezősi Tamástól megtudjuk, 2009-től jogszabály írja elő, hogy a vakvezető kutyát mindenhova be kell engedni. Igen, a cukrászdába is. A szakember hozzáteszi, tapasztalatuk szerint jó néhány év kellett ahhoz, hogy a szabály a köztudatba is beépüljön, és bár már sokkal jobb a helyzet, mint közvetlenül a bevezetés után, évente 2-3 alkalommal még most is előfordul, hogy gond adódik, és nem engedik be a kutyát.
Az iskola vezetője azt mondja, minden ilyen esetben kötelességüknek érzik, hogy „utánamenjenek” az ügynek, és bocsánatkérésre kötelezzék azt, aki hibázott. Mint mondja, nem csak azért, hogy érvényt szerezzenek a jogszabálynak, hanem azért is, hogy így segítsék az érintett látássérültet a kellemetlenség feldolgozásában.
Sok szeretettel meghívunk mindenkit a következő klubnapunkra melynek helyszíne: XIX., Táncsics M. u. 7. 1. em. (Családsegítő Központ).
Időpont: 2017. Február 23. (csütörtök) 15 óra
A februári klubnapunkra meghívtuk a Louis Braille Támogató Szolgálatot, és várjuk a sok hasznos információt. Szó lesz a Valentin napról, valamint arról is, milyen Valentin napi szokások alakultak ki a világban. Sőt, a Valentin napi kvíz sem maradhat el! És aki mindezekről tudósít: Ruzsa Viktor a Civil Rádiótól.
Az avantgárdban nem ritkán összekeveredik képzőművészet és irodalom. Tamkóhoz a képek nyelvén lehet legpontosabban szólni. Egy film segítségével juthattunk közelebb ehhez a különleges világhoz. Nádorfy Lajos operatőr, Tamkó barátja, a kiállításon is látható film egyik alkotója, a Tamkó által 1936-ban megfogalmazott avantgárd művészeti kiáltványról, a Dimenzionista manifesztumról beszélt.
A Nagy Balogh János Kiállítóteremben húsz, különböző korú és különböző technikával, jelrendszerrel dolgozó mai alkotó munkái láthatók, akik Tamkó Sirató Károly képveseire reagálnak, összekötve ezzel a klasszikus avantgárd törekvéseket, napjaink művészeti lehetőségeivel. Ez az összeköttetés a tárlat alapja, hiszen a hypertext fogalma éppen olyan több dimenziós szövegeket jelent, melyben a látogató maga dönthet egy adott történet irányáról, és annak befejezéséről.
„Tamkó Sirató Károly 1905 és 1980 között élt költőnk, akit leginkább onnan ismerünk, hogy gyermekverseit felkapta a Kaláka, ebből született a Bőrönd Ödön és a Tengerecki Pál. Vagy onnan, hogy jógaiskolát alapított. Pedig életművének több érdekes momentuma is volt. A huszonéves Tamkó az 1930-as években Párizsba utazott, hogy francia költő és kiáltványszerző legyen belőle. A feje zsongott az újító gondolatoktól, amiket itthon kevesen értékeltek, de odakint többen rákaptak. Így amikor 1936-ban előállt a Dimenzionista manifesztummal, kis híján világhírű lett. Olyan emberek írták alá a manifesztumot, mint Marcel Duchamp, Kandinszkij, Joan Miró vagy Moholy-Nagy. Ez a bátor, kísérletező kiáltvány a világhír ígéretének bizonyítéka. Terve dugába dőlt. Betegsége miatt a mozgalom elhalt. Tamkón átlépett a történelem. De próbálkozását nem feledjük.”
(Sós Dóra: Tamkó Sirató Károly és a hypertext)
Dimenzionista manifesztum
„Korunk egyik élő és előrevezető művészet-akarata a dimenzionizmus. Öntudatlan kezdetei visszanyúlnak a kubizmusba és a futurizmusba. Kifejlesztéséhez azóta a modern civilizáció csaknem minden kultúrnépe hozzájárult.
Manifesztumunkban ennek a nagy, általános és összegező művészetmozgalomnak lényege és elmélete tudatosul.
A dimenzionizmus életrehívói: egyrészt a modern szellem teljesen új tér és idő koncepciója (geometriai, matematikai, fizikai kifejlesztése Bolyaitól Einsteinen át napjainkban is folyik), másrészt korunk technikai adottságai.
A fejlődés, ez a mindenen áttörő ösztön – a régebbi formákat és a kizajlott lényegeket a kevésbé igényes művészek zsákmányául hagyva – az alkotó művészet úttörőit teljesen új területek felé indította el!
El kell fogadnunk, hogy a tér és az idő nem különböző kategóriák, egymással szembenálló abszolútumok, mint ezt régebben hitték és természetesnek tartották, hanem a nem-euklidészi koncepció értelmében összefüggő dimenziók. Ezt a felfogást ösztönösen érezve, vagy tudatosan magunkévá téve: egyszerre eltűnnek előlünk a művészetek összes régi határai és válaszfalai.
Ez az új ideológia valóságos földrengést, földcsuszamlást idézett elő a művészetek régi rendszerében. Az idetartozó művészeti jelenségeket a “dimenzionizmus” szóval jelöljük. (A művészeteknek ezt a dimenzionista fejlődés-mozgását az “N+1” képlet fejezi ki, mely képlet művészeti vonatkozását a planizmus, a kétdimenziós irodalom elméletében fedeztük fel és általánosítottuk aztán, hogy ezáltal korunk kaotikusnak látszó, rendszertelennek és megmagyarázhatatlannak tűnő művészet-jelenségeit egyetlenegy közös törvényre vezessük vissza a legegyszerűbb módon.)
ÚJ VILÁGÉRZÉSTŐL VEZETVE. A MŰVÉSZETEK EGY ÁLTALÁNOS ERJEDÉSÉN (A Művészetek egymásbahatolása) MOZGÁSBA JÖTTEK ÉS MINDEGYIK EGY ÚJABB DIMENZIÓT SZÍVOTT FEL MAGÁBA, MINDEGYIK ÚJ KIFEJEZÉSFORMÁT TALÁLT A PLUSZ EGY DIMENZIÓ (N+1) IRÁNYÁBAN, utat nyitva az alapvető változás súlyos szellemi következményeinek.
A dimenzionista tendencia kényszerítette, hogy:
I. az Irodalom kilépjen a vonalból és behatoljon a síkba: Kalligrammok, Tipogrammok, Planizmus, Villanyversek.
II. a Festészet kilépjen a síkból és behatoljon a térbe: Festészet a térben. Többanyagú kompozíciók. Konstruktivizmus. Térkonstrukciók. Szürrealista tárgyak.
III. a Szobrászat kilépjen a zárt, mozdulatlan formákból (vagyis az euklidészi térben kialakult formákból), hogy meghódítsa a művészeti kifejezés számára a négydimenziós Minkovszki-féle teret. Mindenekelőtt az úgynevezett “telt szobrászat” felhasadt és bevezetve önmagába a belső terek elemeit, majd a mozgást, így fejlődik: Üreges szobrászat. Nyitott szobrászat. Mozgó szobrászat. Mozgás szobrászat.
IV. S ezután fog kialakulni még egy teljesen új művészet: a Kozmikus Művészet (A Szobrászat Vaporizálása). A négydimenziós, eddig abszolút művészet üres térnek a művészet által való meghódítása. E művészet alapja az anyag nem szilárd, hanem gáznemű állapotban. Az ember ahelyett, hogy kívülről nézné a műtárgyat, maga lesz központja és alanya a műalkotásnak, mely az emberre, mint öt érzékszervű alanyra összpontosított érzékszervi hatásokból áll egy zárt és teljesen uralt kozmikus térben.
Íme legrövidebben összefoglalva a dimenzionizmus lényege. Deduktív a múlt felé. Induktív a jövő felé. Élő a jelenben.”
(artpool.hu)
A film és Mohay Orsolya segítségével mi is közelebb kerültünk ehhez a különleges világhoz. Tamkó Sirató Károlyra a kép- és térkonstrukciókkal a legméltóbb emlékeznünk.
Bernát Zsuzsanna (XlX.) és Kiss Júlia (XVlll.)
közösségi civilszervezők
Képzéssorozat a fogyatékos nők jogaiért
A képen olvasható felirat: “A fogyatékosságból adódó korlátaink megnehezítik, hogy segítséghez jussunk.”
A Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsa, “A fogyatékossággal élő nők jogai a gyakorlatban” címmel képzéssorozatot szervezett. Ezen a képzésen több civil szervezett is részt vett.
A képzés célja volt, hogy a fogyatékossággal élő nők tájékoztatást kapjanak a hazánk által is ratifikált nemzetközi egyezményekben rögzített jogaikról és gyakorlati példákon bemutatva felismerjék, hogy a társadalmi környezet mennyire teszi lehetővé számukra jogaik gyakorlását fogyatékos férfi társaikkal és többségi női társaikkal való összehasonlításban.
A képzésen megfogalmazódott bennünk hogy nagyon fontos a szemléletformálás, a jó kommunikáció és az információk átadása. Nagyon fontos, hogy saját érdekeinket is és ez által mások érdekeit is tudjuk képviselni. A VGYKE részéről négyen vettünk részt a képzésen. Szeretnénk ezt a mondatot üzenni a társadalomnak:
A fogyatékosságból adódó korlátaink megnehezítik, hogy segítséghez jussunk.
Újpesti látássérültek látogatása a rendőrségen
Január 31.-én nagy izgalommal látogattunk el a IV. kerületi Rendőrkapitányságra ahol Galler Brigitta rendőr főtörzszászlós, körzeti megbízott kalauzolt minket. Megismerkedtünk a rendőrség munkájával, és betekintést nyertünk abba, hogy milyen eszközöket használnak mindennapi munkájuk során. Aki kíváncsi volt, felvette a védőruhákat és kicsit átérezethette, hogy a rendőrök tevékenysége mennyi veszéllyel járhat, és milyen nehéz felszerelésben teljesítenek szolgálatot.
Köszöntött minket, és beszédet mondott Buchwald Milán rendőr őrnagy megbízott kapitányságvezető. A bemutatkozás után egy érdekes kvízjátékba vettünk részt, amit egy előadás követett mely részletezte a közrendvédelem szükségességét és fontosságát. Felhívták a figyelmünket arra, hogy az intézkedő rendőrt minden esetben kérjük meg személyazonosságának és intézkedési jogosultságának az igazolására. Beszélgettünk a drogokról, azoknak hatásáról, és a rendőrkutyákról.
A rendőrségnek, a közbiztonság és a közrend védelme érdekében folytatott, külső szemlélő számára talán a legtöbbször észlelhető tevékenysége, a közterület rendjének fenntartása, melyet jellemzően a gépkocsizó vagy gyalogos járőrszolgálatot ellátó egyenruhás rendőrök végeznek. A látogatásunk során megtekintettük a bűnügyi technikusi szobát, ahonnan sietve távoztunk, mivel valódi rabosítás intézkedésre vártak, miközben velünk foglalkoztak. Az ujjlenyomat levételének folyamatát is nyomon követhettük, és saját bőrünkön (kezünkön) tapasztalhattuk a helyszínelők nyomfelvételi munkájuk technikai oldalát is.
Megtudtuk azt is, hogy sokfajta kutyát, különböző munkára képeznek ki. A csúnya esős idő ellenére is még beülhettünk egy járőrautóba, melyben kipróbálhattuk a fény- és hangeszközöket élesben. Ezen a délelőttön sok új ismeretet szerezhettünk a minket védő rendőrök munkájáról, és ismét sok új élménnyel gazdagodtunk.
Nem lehetünk elég hálásak Galler Brigittának, ezért a különleges élményért és önzetlen segítségéért. Nagyon örülünk, hogy kapcsolatban maradhatunk vele. Ezúttal szeretnénk köszönetet mondani Buchwald Milán r.őrnagy úrnak, amiért engedélyezte látogatásunkat.
Kulman Tiborné és Széles Atilláné
közösségi civilszervezők
Első idei klubelőadásom az audionarráció kapcsán
Beszélgettünk arról, hogy miképpen néz ki a narráció a gyakorlatban és hogy mennyi lehetőséget, mennyi potenciált tartogat még, főként a filmek és a színház terén. Sokan érdeklődtek azzal kapcsolatban, hogyan tudna egy filmnarráció akár klubszinten vagy valamelyik helyi művelődési ház bevonásával megvalósulni, amely teret adhatna egy ilyen kezdeményezésnek. Megígértem, hogy mindenképpen sort kerítünk rá és ugyanakkor ajánlottam Tímár Péter hasonló projektjét, melynek keretében már több film hozzáférhetővé vált audionarrációval, teljesen ingyenesen. Ezeket bárki megtalálhatja a Youtube-on az alábbi linkekre kattintva.
(Készült egy hatodik filmhez is akadálymentes verzió, ez a Makk Károly rendezte Liliomfi, de jelenleg nem hozzáférhető a Youtube-on.)
Meséltem többek között az audionarráció kezdeteiről kis hazánkban – a 90 Decibel Project munkájáról, melyet 2011 óta végeznek töretlen lelkesedéssel, majd pedig szót ejtettem a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft. és a Színház- és Filmművészeti Egyetem együttműködésének keretében 2014-ben megvalósult modellprogramról, képzési projektről, melynek keretében a látássérültek számára történő akadálymentesítéssel jelenleg foglalkozó szakemberek zöme a képzettségét megszerezte. Ennek kapcsán beszéltem az AKKU – Az Akadálymentes és Korlátlan Kultúráért Egyesület és a Tandem Csoport – A fogyatékossággal élőkkel az akadálymentes kultúráért néven futó társaság biztosította akadálymentes színházi, filmes és egyéb kulturális eseményekről. Nagyon fontosnak éreztem, hogy mindenképp részletesebben beszámoljak – ezzel mintegy keretet adva előadásomnak – Zalán János és az igazgatása alatt álló Pesti Magyar Színház áldozatos munkájáról, ahol Magyarországon elsőként törekednek arra, hogy a teljes repertoárt akadálymentessé tegyék, Tóth Cecília audionarrátor közreműködésének hála, egyre nagyobb sikerrel.
A történeti áttekintést követően rátértem az általam végzett munkára, személyes motivációimra és azokra a számomra alapvető és feledhetetlen tapasztalatokra, melyek megalapozták narrátori működésemet. Első és bennem mind a mai napig a legnagyobb nyomot hagyó munkakörömre, az érzékenyítésre, valamint a közösségépítésben szerzett tapasztalataimra, hiszen ennek a munkakörnek köszönhetően ismertem meg mindazokat, akiknek narrálok és akiket barátként, ismerősként üdvözölhetek az előadásaimon. Így került szóba a narráció iránti elkötelezettségem, mely számomra szerelem volt első hallásra és amelynek keretében többek között elindítottam a VGYKE hírlevelében megjelenő narrációs sorozataimat. Ennek kapcsán az egyik kedves jelenlévő hírlevél-olvasó látássérült hölgy meg is jegyezte, mennyire szerette és többször is meghallgatta a Nádor Terem ólomüveg-ablakairól írott narrációimat, aminek nagyon örültem. Az efféle visszajelzés aranyat ér, ilyenkor azt érzem, van értelme annak, amit csinálok. 🙂 Természetesen meséltem a Koltai Judit fémjelezte Holdvilág Kamaraszínház KulturálisEgyesülettel való csodálatos együttműködésről is, melynek köszönhetően gyakorló audionarrátorrá válhattam. Kitértem az eddig már akadálymentesített darabokra és a jövőbeni tervekre egyaránt. Ahogy az ott jelenlévőket, úgy téged is kedves Olvasó, szeretettel invitállak a következő, általam akadálymentesített előadásra, Csukás István egyik leginkább szeretetreméltó zenés mesejátékára Ágacska címmel, 2017. február 26-án vasárnap.
Üdvözlettel:
Erika S. Tóth audionarrátor
Mivel az eseményről nem készült fotó, az audionarráció egyezményes magyarországi piktogramjának képét mellékelem, amely a fekete alapon fehér “AN” rövidítés, mellette három félkörívű vonallal (3 db jobb oldali zárójel egymás mellett), mely a hanghullámok terjedését szimbolizálja.
