Dénesné Spitzer Éva szerint kulcsfontosságú a segítő környezet. A csokimanufaktúrában nagy gondot fordítanak arra, hogy nyílt munkaerőpiaci állásokra készítsék fel az autista fiatalokat, és segítsék őket az elhelyezkedésben. Az autista fiatalok részéről fontos, hogy reális legyen az elképzelésük a munkáról, amelyet végezni szeretnének, a társadalom részéről pedig fontos, hogy rendelkezzenek információkkal – az emberek félnek az ismeretlentől, segíteni kell őket, hogy meg tudjanak nyílni.
Kovács Gábor hangsúlyozta, hogy ma is sok a hiányosság, a hiba az integráció terén, munkaerőpiaci szolgáltatások szűnnek meg, sok problémát pedig nem is lehet látni, mert a fogyatékkal élő emberek nem kerülnek be a rendszerbe, különösen a nem urbanizálódott területeken. Ugyanakkor a fogyatékkal élő személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998-as törvény óta nagy lépések történtek, különösen az oktatás és az akadálymentesítés területén.
Benda Márta kiemelte, hogy amikor a vakok iskolájában tanult, másképp kommunikált: a szubkultúra megváltoztatja a kommunikációt, ott „vakosabban” beszélnek, vagyis hangosabban, rájátszva a hangsúlyokra. A kétféle oktatási intézmény között azonban nem ez a legfőbb különbség. Személyes tapasztalata az volt, hogy az integrált iskolában elsősorban gyerekeket nevelnek, míg a vakok iskolájában elsősorban vakokat. Pedig nagyon fontos, hogy a fogyatékosság ne „falja fel” az embert – hangsúlyozta. A fogyatékkal élő ember teljes ember, így is kell tekintenie önmagára.
Bánlaki Szabolcs hangsúlyozta, hogy a mai világban sok munkahelyen nincs jelentősége annak, hogy valaki testi fogyatékkal él, hiszen ugyanúgy el tudja végezni az adott szellemi munkát. Ugyanakkor ezeken a helyeken nagyon fontos lenne az akadálymentesítés. Ha nem akadálymentes a környezet, akkor a mozgásában korlátozott ember hasznos adózóból segítségre szoruló emberré válik, élete tele lesz küzdelemmel.
Bánlaki Szabolcs felvetéséből kiindulva érdekes kép rajzolódott ki Budapestről: úgy tűnik, a város egyes részein a mozgássérültek jelenlétének hatására átalakul a környezet. A Marczibányi téren működik a mozgássérültek rehabilitációs központja, nagy intézmény iskolával, gyógytornával, számos szolgáltatással. A mozgássérültek ellepték a környéket, azáltal kialakult egy mikrokörnyezet, amelyben az igényekhez alkalmazkodnak a szolgáltatások, fejlett szinten van az akadálymentesítés. Innen kiindulva pedig a négyes-hatos villamos vonalán tovább terjed ez a környezet, hiszen az akadálymentesített járművel tovább tudnak haladni a mozgássérültek, és Hűvösvölgy felé is tágul a kör. Kovács Gábor hozzátette, hogy itt is a kritikus tömeg elve működik: minél nagyobb igény mutatkozik, a várostervezőknek annál inkább figyelembe kell venniük. Fordítva is lehetséges ez, erre Pécs akadálymentesített főterét említette példaként: az egyetemes tervezés elvét megvalósítva olyan területet hoztak létre, amely mindenki számára használható.
Mennyire érzékeny a társadalom a fogyatékkal élők problémái iránt? – hangzott el a következő kérdés. Bánlaki Szabolcs azt tapasztalja, hogy apró dolgokban, a pillanatnyi problémák megoldását illetően nagy érzékenység van az emberekben, mindig akad segítség az utcán. Ha azonban távolabbról tekintünk a problémára, inkább félelem, viszolygás van az emberekben. Jól látszik ez akkor, amikor a gyerekek felé próbálják kommunikálni a fogyatékosságot. Pedig a gyerekek nyitottak, velük könnyen és természetesen meg lehet beszélni mindent. Kíváncsiak, hagyni kell őket kérdezni, beszélni kell nekik arról, amit látnak. Két irányból működik a segítség – hangsúlyozta. Ahhoz, hogy jól működjön az együttélés, a fogyatékkal élő embereknek is nyitniuk, kommunikálniuk kell a társadalom felé.
Benda Márta szerencsésnek érzi magát, mert fiatal látássérült nőként könnyű helyzetben van, kedvesek és segítőkészek vele az emberek. Kiemelte, hogy segíteni kell az embereknek abban, hogy tudjanak segíteni. Biztatni szokta azokat, akik az utcán a segítségére sietnek, és bizonytalanok, jól csinálják-e. „Én navigálok, te vezetsz” – szokta mondani azoknak, akik nem tudják, merre is kell menni.
Kovács Gábor és Spitzer Éva gyakorlati dolgokat emelt ki, amelyek megkönnyítik az együttélést. Kovács Gábor hangsúlyozta, hogy amikor egy fogyatékkal élő emberrel kommunikálunk, valóban vele beszéljünk, rá nézzünk, ne a segítőjére, például a jeltolmácsára. Spitzer Éva „Bocs-kártyát” ad időnként azoknak, akik felháborodnak fia viselkedésén. A kártya arról tájékoztat, miért viselkedik furcsán egy autista gyerek, el lehet kerülni vele a sok magyarázkodást.
A beszélgetés során kiderült, hogy a Magyar Máltai Szeretetszolgálatnál körülbelül száz megváltozott munkaképességű ember dolgozik, Pátyon kerámiaüzemet, teacsomagolót, Tarnabodon elektronikai bontóüzemet működtetnek. Sok, a nyílt munkaerőpiacon jelen lévő cég is alkalmaz fogyatékkal élőket, sok kis cég éppen azért nyitott a probléma iránt, mert rokoni, ismerősi körben van megváltozott munkaképességű ember, akit foglalkoztatnak.
Hogyan nevezzük helyesen a fogyatékkal élő embereket? – merült fel a kérdés a beszélgetés végén. Bánlaki Szabolcs és Benda Márta mindketten olyan emberek, akiket különösen nem zavar, milyen szóval írják le állapotukat. Vannak kifejezések, amelyeket nem szeretnek – a tolókocsi például nem kerekesszék, hanem betegszállító kocsi; a vak kifejezéshez pejoratív asszociációk társulnak, a látássérült szó jobban leírja a helyzetet –, de véleményük szerint inkább személyiségfüggő, ki mennyire érzékeny a megnevezésekre.
Hogyan segítsünk? – párbeszéd a fogyatékkal élő emberekről

Dénesné Spitzer Éva, az autista gyerekeket nevelő szülők Mozaik Egyesületének elnöke akkor kezdett foglalkozni a témával, amikor egyik fiánál autizmust diagnosztizáltak. Hasonló helyzetben lévő szülőkkel együtt alapították az egyesületet, hogy segíteni tudjanak egymásnak és mindazoknak, akik információkat keresnek, meg szeretnék osztani másokkal kérdéseiket. Családi vállalkozásként működtetnek egy kézművescsoki-manufaktúrát, minőségi termékeket gyártanak, együtt dolgoznak autista fiatalokkal – pozitív képet sugározva, a társadalmi szemléletformálást elősegítve.

Kovács Gábor, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Közép-magyarországi Régiójának ügyvezetője elmondta, hogy már az iskolában legjobb barátai közé tartoztak fogyatékkal élő gyerekek, fiatalon pedig önkéntesként dolgozott egy angliai farmon, ahol fogyatékkal élőkkel dolgoztak együtt. Húszéves tapasztalata alapján azt vallja, sok terápia, szolgáltatás nélkülözhető, ha sikerül bevonni a sérült embereket a munka világába. Elmondta, hogy a Magyar Máltai Szeretetszolgálat egy új kezdeményezés keretében egy pécsi elektronikai kisüzemben halmozottan sérült embereket és pszichiátriai betegeket foglalkoztat: jól dolgoznak, és nagyon jó közösséget alkotnak.

Benda Márta egy középiskolában dolgozik iskolapszichológusként, és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat önkéntese. Látássérültként saját élményét osztotta meg a jelenlévőkkel: tizenegy éves kora óta tanult integráltan, ami számára sokkal jobb volt, mint a vakok iskolája, ahová negyedik osztályos koráig járt. Szerencsésnek tartja magát, mert számára természetes látók között élni, dolgozni. Viszonylag könnyen talált munkát, pedig látássérültként és pályakezdőként ez nem volt egyértelmű. Iskolapszichológusként dolgozva könnyen alakított ki jó kapcsolatot a gyerekekkel. Elmondta ennek a titkát is: természetes számára, hogy beszéljen magáról, lehet kérdezni, lehet nevetni is az állapotából fakadó vicces szituációkon. Véleménye szerint a kamaszok nyitottak és elfogadóak, azt pedig különösen értékelik, ha valaki őszinte, nem játssza meg magát.

Bánlaki Szabolcs kiadványszerkesztő, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat munkatársa. Élelmiszer-technológusként végzett az egyetemen, ezt követően került kerekesszékbe, ezért nem szakmájában keresett munkát, hanem a grafikai, képi világgal kezdett foglalkozni. Fontos számára, hogy távmunkában dolgozhat, mert így nap közben jut idő a rehabilitációs tevékenységekre.
Tóth Simon Ferenc moderátor a bemutatkozásokat követően az integráció kulcskérdéseire és a felmerülő problémákra irányította a figyelmet. A beszélgetőtársak jó tapasztalatokkal rendelkeztek az integrációról, ugyanakkor tisztában voltak azzal, hogy a szerencsésebb helyzeteket ismerik, és vannak sokan, akikhez lakóhelyüknél, helyzetüknél fogva vagy az integráció hiányosságai miatt nem jutnak el a megfelelő szolgáltatások.

Dénesné Spitzer Éva szerint kulcsfontosságú a segítő környezet. A csokimanufaktúrában nagy gondot fordítanak arra, hogy nyílt munkaerőpiaci állásokra készítsék fel az autista fiatalokat, és segítsék őket az elhelyezkedésben. Az autista fiatalok részéről fontos, hogy reális legyen az elképzelésük a munkáról, amelyet végezni szeretnének, a társadalom részéről pedig fontos, hogy rendelkezzenek információkkal – az emberek félnek az ismeretlentől, segíteni kell őket, hogy meg tudjanak nyílni.
Kovács Gábor hangsúlyozta, hogy ma is sok a hiányosság, a hiba az integráció terén, munkaerőpiaci szolgáltatások szűnnek meg, sok problémát pedig nem is lehet látni, mert a fogyatékkal élő emberek nem kerülnek be a rendszerbe, különösen a nem urbanizálódott területeken. Ugyanakkor a fogyatékkal élő személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998-as törvény óta nagy lépések történtek, különösen az oktatás és az akadálymentesítés területén.

Benda Márta kiemelte, hogy amikor a vakok iskolájában tanult, másképp kommunikált: a szubkultúra megváltoztatja a kommunikációt, ott „vakosabban” beszélnek, vagyis hangosabban, rájátszva a hangsúlyokra. A kétféle oktatási intézmény között azonban nem ez a legfőbb különbség. Személyes tapasztalata az volt, hogy az integrált iskolában elsősorban gyerekeket nevelnek, míg a vakok iskolájában elsősorban vakokat. Pedig nagyon fontos, hogy a fogyatékosság ne „falja fel” az embert – hangsúlyozta. A fogyatékkal élő ember teljes ember, így is kell tekintenie önmagára.
Bánlaki Szabolcs hangsúlyozta, hogy a mai világban sok munkahelyen nincs jelentősége annak, hogy valaki testi fogyatékkal él, hiszen ugyanúgy el tudja végezni az adott szellemi munkát. Ugyanakkor ezeken a helyeken nagyon fontos lenne az akadálymentesítés. Ha nem akadálymentes a környezet, akkor a mozgásában korlátozott ember hasznos adózóból segítségre szoruló emberré válik, élete tele lesz küzdelemmel.

Bánlaki Szabolcs felvetéséből kiindulva érdekes kép rajzolódott ki Budapestről: úgy tűnik, a város egyes részein a mozgássérültek jelenlétének hatására átalakul a környezet. A Marczibányi téren működik a mozgássérültek rehabilitációs központja, nagy intézmény iskolával, gyógytornával, számos szolgáltatással. A mozgássérültek ellepték a környéket, azáltal kialakult egy mikrokörnyezet, amelyben az igényekhez alkalmazkodnak a szolgáltatások, fejlett szinten van az akadálymentesítés. Innen kiindulva pedig a négyes-hatos villamos vonalán tovább terjed ez a környezet, hiszen az akadálymentesített járművel tovább tudnak haladni a mozgássérültek, és Hűvösvölgy felé is tágul a kör. Kovács Gábor hozzátette, hogy itt is a kritikus tömeg elve működik: minél nagyobb igény mutatkozik, a várostervezőknek annál inkább figyelembe kell venniük. Fordítva is lehetséges ez, erre Pécs akadálymentesített főterét említette példaként: az egyetemes tervezés elvét megvalósítva olyan területet hoztak létre, amely mindenki számára használható.

Mennyire érzékeny a társadalom a fogyatékkal élők problémái iránt? – hangzott el a következő kérdés. Bánlaki Szabolcs azt tapasztalja, hogy apró dolgokban, a pillanatnyi problémák megoldását illetően nagy érzékenység van az emberekben, mindig akad segítség az utcán. Ha azonban távolabbról tekintünk a problémára, inkább félelem, viszolygás van az emberekben. Jól látszik ez akkor, amikor a gyerekek felé próbálják kommunikálni a fogyatékosságot. Pedig a gyerekek nyitottak, velük könnyen és természetesen meg lehet beszélni mindent. Kíváncsiak, hagyni kell őket kérdezni, beszélni kell nekik arról, amit látnak. Két irányból működik a segítség – hangsúlyozta. Ahhoz, hogy jól működjön az együttélés, a fogyatékkal élő embereknek is nyitniuk, kommunikálniuk kell a társadalom felé.

Benda Márta szerencsésnek érzi magát, mert fiatal látássérült nőként könnyű helyzetben van, kedvesek és segítőkészek vele az emberek. Kiemelte, hogy segíteni kell az embereknek abban, hogy tudjanak segíteni. Biztatni szokta azokat, akik az utcán a segítségére sietnek, és bizonytalanok, jól csinálják-e. „Én navigálok, te vezetsz” – szokta mondani azoknak, akik nem tudják, merre is kell menni.
Kovács Gábor és Spitzer Éva gyakorlati dolgokat emelt ki, amelyek megkönnyítik az együttélést. Kovács Gábor hangsúlyozta, hogy amikor egy fogyatékkal élő emberrel kommunikálunk, valóban vele beszéljünk, rá nézzünk, ne a segítőjére, például a jeltolmácsára. Spitzer Éva „Bocs-kártyát” ad időnként azoknak, akik felháborodnak fia viselkedésén. A kártya arról tájékoztat, miért viselkedik furcsán egy autista gyerek, el lehet kerülni vele a sok magyarázkodást.

A beszélgetés során kiderült, hogy a Magyar Máltai Szeretetszolgálatnál körülbelül száz megváltozott munkaképességű ember dolgozik, Pátyon kerámiaüzemet, teacsomagolót, Tarnabodon elektronikai bontóüzemet működtetnek. Sok, a nyílt munkaerőpiacon jelen lévő cég is alkalmaz fogyatékkal élőket, sok kis cég éppen azért nyitott a probléma iránt, mert rokoni, ismerősi körben van megváltozott munkaképességű ember, akit foglalkoztatnak.
Hogyan nevezzük helyesen a fogyatékkal élő embereket? – merült fel a kérdés a beszélgetés végén. Bánlaki Szabolcs és Benda Márta mindketten olyan emberek, akiket különösen nem zavar, milyen szóval írják le állapotukat. Vannak kifejezések, amelyeket nem szeretnek – a tolókocsi például nem kerekesszék, hanem betegszállító kocsi; a vak kifejezéshez pejoratív asszociációk társulnak, a látássérült szó jobban leírja a helyzetet –, de véleményük szerint inkább személyiségfüggő, ki mennyire érzékeny a megnevezésekre.
Fotó: Lambert Attila
Forrás: magyarkurir.hu
A Zugló és a XIII. kerület lámpásainak áprilisi programjai
Kedves közösségi Tagjaink és Érdeklődők!
Szeretettel várunk benneteket és kísérőiteket áprilisi programjainkra!
Következő programunk a havi klub.
Meghívott vendégünk ezúttal a Vakok Elemi Rehabilitációs Csoportja (VERCS) két munkatársa lesz, akik elmondják, milyen segítséget tudnak adni a hozzájuk forduló látássérülteknek és válaszolnak a megjelentek kérdéseire.
A VERCS nagyon fontos szerepet tölt be a látássérültek önállóságának megteremtésében, életminőségének javításában, úgyhogy ha szeretnél többet megtudni a tanulás, fejlődés lehetőségeiről, a te lehetőségeidről, tarts velünk!
Ezt a programot már márciusban is meghirdettük, de betegség miatt elmaradt, helyette a VGYKE Támogatószolgálatának vezetőjét Dézsi Katalint köszönthettük köreinkben.
Amennyiben módodban áll, szívesen fogadjuk hozzájárulásodat üdítő vagy édes-sós rágcsálnivaló formájában!
Időpont: 2016.04.19. kedd, 15.00-17.00 között.
Helyszín: CSERF-S Központ (1146 Bp., Hermina út 57.)
Jelentkezéseiteket a programra 2016.04.18-án, hétfő délig várjuk a lentebb olvasható elérhetőségeink valamelyikén!
Januárban terveztük a vicces világnapokat felvonultató klubot, de az éves programok megbeszélése miatt elmaradt, most, az április elsején esedékes bolondok napjának tiszteletére, mi is bolondozunk egy kicsit.
Te például hallottál már a pingvin-tudatosság vagy az „ölelj meg egy észtet” világnapról? Nem??? Pedig létezik! Sőt, a XIII-XIV. kerület lámpásainak is van világnapja, afféle mozgóünnep, minden hónap harmadik keddjén tartjuk, akkor is gyere el, de most is!
Akinek kedve van és buzog benne a kalandvágy, hogy a Darts-ban is kipróbálhatja magát, merthogy ezt a programot a Láthatár Segédeszközboltban tartjuk meg.
Amennyiben módodban áll, szívesen fogadjuk hozzájárulásodat üdítő vagy édes-sós rágcsálnivaló formájában!
Időpont: 2016.04.25. hétfő, 15.00-17.00 között.
Helyszín: Láthatár Bolt (1146 Bp., Hermina út 57.)
Jelentkezéseiteket a programra 2016.04.22-én, pénteken délig várjuk az alábbi elérhetőségek valamelyikén:
lampas.bp13@gmail.com
lampas.zuglo@gmail.com
e-mailcímek valamelyikén,
esetleg telefonon a +3670/984-5071-es telefonszámon!
FONTOS: bármelyik programról legyen szó, jelentkezzetek időben és tüntessétek fel, hogy egyedül vagy kísérővel érkeztek-e, mert ennek tükrében látjuk, hány segítőre van szükség a program zavartalan lebonyolításához.
Köszönjük!
Megjelenésetekre feltétlenül számítunk!
Zugló és a XIII. kerület Lámpásai:
Hermann Tibor, Jánosi Veronika és Susovich Erika
Meghívó a Gödöllői Királyi Kastélyba
Az újpesti lámpások kirándulást szerveznek Gödöllőre, a Grassalkovich Kastély meglátogatására. Az épületet tárlatvezetéssel járjuk be, melynek díja fejenként 500 forint.

Forrás: http://www.kiralyikastely.hu
A találkozás helye az Őrs Vezér terénél a kürtös kalácsosnál lesz, április 27.-én. Onnan HÉV-vel megyünk Gödöllőre.
Kérünk mindenkit, aki szeretne eljönni velünk, hogy április 20.-ig jelezze a részvételi szándékát valamelyik elérhetőségünkön, hogy tudjunk tervezni a létszámmal.
Telefon: 0630-498-9033
Email: lampas.ujpest@gmail.com
Mindenkit sok szeretettel várunk!
Panka és Era
Egészségnap Újbudán
A rendezvényen két program kapta a főszerepet. Egy előadás, amely az öregedéssel foglalkozott és az időskori életvitelre adott tanácsokat, valamint egy interaktív bemutató, melyet a Láthatár Bolt munkatársa, Kiss Márta tartott meg a megjelentek számára.
Az előadást Havasiné Ádámszki Emília védőnő tartotta, aki sorban bemutatta és elmagyarázta az öregedéssel együtt járó testi és szellemi változásokat. Minden egyes jelenségnél praktikus tanácsokat adott, mely a változásokkal való együttéléshez és a teljes, elégedett életmódhoz segítheti hozzá a folyamatot megélő személyeket. Külön kitért arra is, hogy az idős személyek számára különösen ajánlott a közösségi tevékenység, mert nagyon sokféle kellemetlen változás ellensúlyozására alkalmas.

A Láthatár Bolt bemutatóján elhangzott, hogy nagyon sokféle olyan életvitelt megkönnyítő segédeszköz van forgalomban, amelyik drága, de mégsem alkalmas arra, hogy a használójának ténylegesen is könnyítsen az életén. A bolt által forgalmazott eszközök azonban nem ilyenek, mert a speciális célközönség miatt, nagyon sok visszajelzés érkezik és ezért meg vannak szűrve a termékek.
Az is elhangzott, hogy az időskori változások egy része olyan jellegű, amelyhez a látássérültek által sok évtized alatt összegyűjtött tapasztalatok, nagyon értékesek, így az ilyen rendezvényeken ez nagyon jól kamatozhat. Erre kiváló példa volt az újbudai egészségnap is, ahol sokakat érdekeltek az olyan termékek, mint a gyógyszerfelező, a tűbefűzést megkönnyítő vagy megkerülő módszerek, illetve az optikai segédeszközök.
A rendezvényen több olyan személy is megjelent, akik idősek részére szerveznek szabadidős programokat. Ők is megerősítést kaptak azt illetően, hogy a munkájukra szükség van az idősebb korosztály körében.
A rendezvény résztvevői megállapodtak abban, hogy a közeljövőben egy olyan sportnapot fognak előkészíteni, amelyen egyforma eséllyel vehet részt idős és fiatal, valamint érzékszervi fogyatékos és ilyen tekintetben egészségesnek számító személy is.
Túra a Budakeszi Vadasparkba
Az újbudai Lámpás Klub egy teljes délelőttre kiterjedő túrát szervez a Budakeszi Vadasparkhoz, április 26.-ra.
A látogatás során lehetőség nyílik állatsimogatásra és egy vadállatokkal foglalkozó szakvezetésen való részvételre is.

Forrás: http://www.vadaspark-budakeszi.hu
A programban kifejezetten sok gyaloglásra kell számítani, valamint jó korai ébredésre. A belépődíj 150 ft/fő látássérültnek és a kísérőjének is.
Mivel a lehetséges résztvevők száma korlátozott, ezért kérjük, hogy a részvételi szándékát április 21.-ig mindenki jelezze előre!
Telefon: 0670-984-1745
Email: lampas.ujbuda@gmail.com
Vakvezető gallér a Toyotától

A világ legnagyobb autógyártója, a Toyota vakok és gyengénlátók számára fejleszt gyalogos navigációs eszközt.
A kütyü – egyelőre – GPS- és térképadatok helyett a saját kameráira támaszkodik, a Toyota dolgozóitól is gyűjtött videós mintákból készült hely- és tárgyfelismerő szoftver segítségével, hangjelzéssel és rezgéssel irányítja használóját, aki gombnyomással és szóbeli utasításokkal is kérheti például, hogy a “vakvezető gallér” a mosdóba vagy épp a lépcsőhöz vigye.
A későbbi tervek között szerepel a térképes navigáció és az arcfelismerés integrációja is.
Video linkje a fejlesztésről itt található.
Forrás: vezess.hu
Megnyitott az Örökmozgó Filmmúzeum

Az egykori Vörösmarty mozi felújított kistermét, amelyet egy új és izgalmas, egyúttal nemes célt, a fogyatékkal élők munkavállalását és kultúrához való hozzáférését szolgáló hely kelt életre, Törőcsik Mari, a nemzet színésze, a Fogadj Örökbe Egy Macit Alapítvány alapítója adta át, ahol a közönség ezután a Cannes-i díjas Déryné, hol van? és az örök klasszikus Körhinta című filmben nézhette meg a színésznő ikonikus alakításait.
A 46 férőhelyes, digitális és analóg technikával felszerelt vetítőterem áprilistól minden nap legalább két előadással várja a magyar és az egyetemes filmtörténet iránt érdeklődőket, illetve mindazokat, akik a megszokottól eltérő, de tartalmas és szórakoztató filmélményre vágynak. Az Örökmozgó újraindulása egyúttal azt is jelenti, hogy Budapestnek ismét van olyan műsorrendi vetítőhelye, ahol szinte minden nap valódi filmről, azaz celluloid szalagról lehet filmet nézni. Az előadások különlegességét növeli, hogy a filmek tematikus hónapok és napi altémák keretében kerülnek műsorra.
Kiadó: Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet
Forrás: civilhirugynokseg.hu
Meghívó a Közgyűlésre!

vgyke logó
Helyszín: a Vakok Általános Iskolájának Nádor terme (1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 39.)
Meghívott vendégeink:
- Karácsony Gergely, Budapest Főváros Zugló polgármestere
- Vakok Általános Iskolája igazgató
- Gyengénlátók Általános Iskolája igazgató
- Földesi Erzsébet a FESZT elnöke
Napirend:
- Elnöki köszöntő (Fodor Ágnes elnök)
- A felügyelő bizottság 2015. évi jelentésének megismerése és elfogadása (Dr. Erdélyiné Szabó Gyöngyi F. B. elnök)
- A 2015. évi közhasznúsági jelentés megismerése és elfogadása (Fodor Ágnes)
- Az egyesület 2017. évi tagdíjának meghatározása (javaslat: 1.500 Ft., kedvezményes tagdíj: 600 Ft.)
- Az Egyesület 2016. évi költségvetésének elfogadása (Fodor Ágnes elnök)
- Az egyesületi alapszabály egyes rendelkezéseinek módosítása
- Egyéb információk, hozzászólások, javaslatok
- Ebéd az iskola éttermében
A közgyűlés szünetében a Láthatár segédeszközboltunk árukínálatát a helyszínen megismerhetik és kedvezményesen vásárolhatnak!
A VGYKE közgyűlésén rendkívül kedvezményes masszázsbérlet vásárolható 5+1 alkalmas 6000 Ft, amely felhasználható az egyesület frissítő és gyógymasszázs szolgáltató egységeiben!
Amennyiben a közgyűlés 9:00 órakor nem határozatképes, úgy azt az egyesületi alapszabály IV. fejezet 1/8. pontjában leírtak szerint 30 perccel később a jelenlévő tagság létszámától függetlenül megtartjuk. A közgyűlésen való részvételt regisztráció előzi meg, ezért valamennyi tagtársunkat kérjük, feltétlenül hozza magával tagsági könyvét! A regisztrációnál a közhasznúsági jelentés nagyított betűs és Braille írásos változata átvehető, illetve az egyesület első negyedévi elektronikus hírlevelének nyomtatott változata is.
Kérjük, tiszteljen meg bennünket megjelenésével! Önt és családját, kísérőjét is nagy szeretettel várjuk! Részvételére feltétlenül számítunk!
Rövid ismertető a VGYKE szolgáltatásairól ezen a linken érhető el.
Fodor Ágnes
Elnök
Komoly fejlesztést kapnak a vak Facebookozók

Felhasználónként változó, hogy milyen típusú tartalmak uralják a Facebook hírfolyamát, azonban fotók nélkül nyilvánvalóan rá sem lehetne ismerni a közösségi szolgáltatásra. Természetesen a vak felhasználók eddig teljes mértékben kimaradtak a portál vizuális dimenziójából, ám a Facebook most igyekszik a lehetőségekhez mérten orvosolni a problémát.
A közösségi hálózat bejelentette, hogy mától kezdve megpróbálja a képek tartalmát legalább címszavakban, hangos felolvasással leírni a vak felhasználói számára. A fotókat nem a feltöltőknek kell körbeírniuk, egy mesterséges intelligencia automatikusan próbálja elvégezni a címkézést. Még gyerekcipőben jár a technológia, de a Facebook elkötelezett a hosszú távú fejlesztése mellett, így folyamatosan bővül majd a fotókon felismerhető tárgyak és szituációk köre.
Videó a fejlesztésről: vimeo.com/161532965
A funkció elsőként az Apple iOS rendszerű mobileszközöket használók számára válik elérhetővé, az androidos kliensprogram és a webes felület csak később kapják meg az akadálymentesítési lehetőséget. A Facebook legújabb fejlesztésén egy vak mérnök is dolgozott, Matt King munkájának köszönhetően sikerült gyorsan iterálni az implementációt.
Egyelőre nem világos, hogy Magyarországon mikortól kezdve lesz elérhető a vakokat segítő újítás.
Forrás: pcworld.hu
Meghívó egy hegymászós klubnapra
Szeretettel hívok mindenkit 2016. április 15.-én pénteken délelőtt 10 órakor kezdődő klubnapunkra.
A helyszín változatlan: Békásmegyer Közösségi Ház kisterme, a III. Csobánka tér 5. sz. alatt.
Ez alkalommal egy izgalmas úti élménybeszámolót hallgatunk meg. Klubtagunk Hajnalné Filipich Adrienn, megmászta a Mont Blanc 4810 méter magas csúcsát. A csodálatos látványról és a hegymászó túra nehézségeiről őrzött emlékeit idézi fel majd nekünk ott készült képekkel is kiegészítve.

Forrás: http://telegraph.co.uk
Ugye kár lenne kihagyni?
Szeretném, ha minél többen együtt lehetnénk, és tartalmas órákat töltenénk el együtt.
Mindenkit várok szeretettel:
Vasné Pintér Teréz, a Lámpás klub vezetője
Tel: 06-70-377-32-65
E-mail: lampas.obuda@gmail.com
Márciusi klubnap Kispesten
A hónap utolsó napján tartottuk klubnapunkat és azonnal megállapítottuk, hogy a március eseménydús hónap. Azzal kezdtük ugyanis, hogy megemlékeztünk magyar és nemzetközi ünnepekről és világnapokról.
Elsőnek a nemzetközi nőnap alkalmából Domoszlai János köszöntötte a jelenlévő hölgyeket egy szép zeneszámmal. Beszéltünk a nemzeti ünnepünk kapcsán az 1848-as forradalomról, ami után szintén egy szép dal következett. Március 21-hez több esemény is fűződik. A tavaszi napéjegyenlőség napja, de 1919-ben e napon kiáltották ki a Tanácsköztársaságot, 2006 óta pedig a Down szindróma világnapja is. Március 22-e pedig a víz világnapja. Ezzel azonban még nem ért véget a márciusi hónap összes emlékezetes vagy különleges napja, mivel idén 27. és 28-ára esett a húsvét. Húsvét alkalmából szó volt a húsvét jelentéséről, a húsvét hétfői népszokásokról, húsvéti jelképekről, szimbólumokról természetesen az alkalomhoz illő dallamok kíséretében.

Ezután bejelentettük, hogy az önkormányzat FUTÁR-távirányítókat adományoz a kispesti látássérülteknek, amit a jelenlévők örömmel fogadtak, mert nagy segítség lenne számukra a közlekedésben.
Felhívtuk figyelmüket pár jövőbeni programra is. Például kerámia-kiállítás lesz a Kispesti Helytörténeti Gyűjteményben ápr. 14-én. Hívtuk a tagjainkat a Grassalkovich-kastélyba (ápr. 27.), ahol tárlatvezetés is lesz, és egy későbbi remek programot is említettünk, ami a “Tihany kézzel és lábbal” című túra lesz majd május végén Tihanyban.
Minden jó, ha vége jó, ezért hagytuk utoljára a humoros húsvéti kvízt. 12 kérdés volt, és minden kérdésnél 4 lehetséges válasz közül kellett eltalálni, melyik az igaz. Mindenki aktívan bekapcsolódott, sokat nevettünk, mindenkinek volt sikerélménye. Mire a jutalom jégcsokit elszopogattuk, már szedelőzködni kellett.
Viszlát március, kíváncsian várjuk mit hoz április…
Bernáth Zsu
Átadták a Befogadó magyar település díjakat a Parlamentben!

Az elismerést Kövér László házelnök és Földesi Erzsébet, a Tanács elnöke adta pénteken az Országházban.
A díjat a Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsa kétévente ítéli oda azoknak a fogyatékosügy iránt elkötelezett településeknek, amelyek az előző öt évben erőfeszítéseket tettek a hozzáférhető település megvalósításáért, településpolitikájukban kiemelten kezelik az esélyegyenlőséget, és szoros együttműködést alakítottak ki a fogyatékos emberek helyi szervezeteivel.
A FESZT a magyar pályázatok értékelése révén részt vesz az Európai Bizottság által évente kiosztott Access City Award díj odaítélésében. E munkája során, látva a hazai városok akadálymentesítésre tett törekvéseit, 2012-ben úgy döntött, létrehozza a Befogadó Magyar Település díjat. Az elismerést eddig – 2012-ben és 2014-ben – hét város kapta meg.
Az idén mind az 50 ezer lakos alatti, mind az a fölötti települések, illetve Budapest kerületei is pályázhattak, így két kategóriában, 3-3 település kapta meg az elismerést. Az 50 ezer feletti lakos kategóriában a három budapesti kerület nyerte el a díjat, az 50 ezer alatti lakos kategóriában pedig Mórahalom, Dunaújváros és Vác.
A települések – ki-ki másra helyezve a hangsúlyt – az elmúlt években sokat tettek az intézményeik és közterületeik akadálymentesítéséért, széleskörű szociális ellátásokat-, szolgáltatásokat nyújtanak a fogyatékos embereknek, integrált, akadálymentes oktatási intézményeket működtetnek, részt vesznek a fogyatékos emberek foglalkoztatásában. Emellett nagy hangsúlyt fektetnek a fogyatékos emberek szervezeteivel való együttműködésre és a társadalmi szemléletformálásra, támogatják a fogyatékossággal élő emberek rendezvényeit.
A fogyatékos emberek szervezetei által odaítélt díj méltó rangot kap azáltal, hogy az Országgyűlés elnöke adja át, biztatva ezzel a többi települést, hogy élhető környezetet biztosítson fogyatékos polgártársainak. Példájuk jól mutatja: az önkormányzatok sokat tehetnek azért, hogy településük mindenki által élhető, közösségi szolgáltatásaik pedig mindenki számára elérhetőek legyenek.
A Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsa azért jött létre, hogy a fogyatékossággal élő emberek sajátos helyzete, szükségletei megfelelő társadalmi és politikai figyelmet kapjanak. Tagszervezetei: Autisták Országos Szövetsége (AOSZ), Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége (ÉFOÉSZ), Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ), Magyar Szervátültetettek Szövetsége (MSZSZ), Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége (SINOSZ), Siketvakok Országos Egyesülete (SVOE), Vakok és Gyengénlátók Közép-magyarországi Regionális Egyesülete (VGYKE). A szervezetek taglétszáma meghaladja a 600 ezer főt.
Forrás: duol.hu