– a kivételes öregségi nyugdíjban részesülő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személy,
– a rehabilitációs járadékban részesülő személy (figyelem! ez nem a rehabilitációs ellátás! rehabilitációs ellátásban vagy rokkantsági ellátásban részesülő személy nem kérhet kivételes nyugellátás-emelést!)
– az elhunyt házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg, vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó özvegy részére,
– ha a folyósított nyugellátás és az Szt. 4. § (1) bekezdésének i) pontjában megjelölt, számára esetlegesen folyósított rendszeres pénzellátás – ide nem értve az időskorúak járadékát – együttes havi összege nem haladja meg a 70.000 forintot. Ez az összeghatár módosulna a kormányrendelet tervezett módosítása alapján 2015. január 1-jétől 75.000 forintra.
(A kivételes nyugellátás-emelés engedélyezése esetén a mezőgazdasági szövetkezeti járadékot, a mezőgazdasági szakszövetkezeti járadékot és a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű járadékát is társadalombiztosítási nyugellátásnak kell tekinteni, amennyiben az ellátásban részesülő személy az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.)
Aki tehát ilyen ellátásban részesül (kivéve az időskorúak járadékát), annak összegét hozzá kell adni a részére folyósított nyugellátáshoz vagy rehabilitációs járadékhoz, és ha a kettő összege meghaladja a 70 ezer Ft-ot – a tervezett módosítás szerint 2015. január 1-jétől a 75.000 forintot – , akkor nem kérheti a kivételes nyugellátás-emelést.
számított 3 év még nem telt el.
a) férfiak esetében a 35 évnél, nők esetében a 30 évnél több szolgálati idővel rendelkező személyt, vagy
c) azt a személyt, aki kivételes nyugellátás-emelésben korábban nem részesült.
Az ONYF főigazgatója rendkívül indokolt esetben a törvényben és a végrehajtási kormányrendeletben meghatározott feltételek hiányában is engedélyezheti a nyugellátás méltányosságból történő emelését azzal, hogy nem engedélyezhető emelés, ha a nyugellátás és a rendszeres pénzellátás havi összege meghaladja a 80 000 forintot.
A kivételes nyugellátás-emelés összege nem haladhatja meg az öregségi teljes nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (idén: 28.500,-Ft) huszonöt százalékát, de nem lehet kevesebb annak tíz százalékánál (vagyis az engedélyezhető összeg havi 2.850,-Ft és 7.125,-Ft közé eshet 2014-ben).
A méltányossági jogkörben hozott döntéssel szemben jogorvoslatnak nincs helye.
Az engedélyezett kivételes nyugellátás-emelés a nyugellátás összegét növeli, a nyugellátások évenkénti rendszeres emelése során a nyugellátással esik egy tekintet alá.
A nyugellátás alapulvételével számított esetleges egyéb juttatásokat is az ilyen módon megnövelt összegből kell meghatározni.
Egyszeri segély engedélyezhető a nyugellátásban részesülő személy részére, ha olyan élethelyzetbe kerül, amely létfenntartását veszélyezteti, és a havi jövedelme nem haladja meg:
– a 70.000 forintot – 2015. január 1-jétől tervezett módosítás szerint: 75.000 forintot -, ha a közeli hozzátartozójával közös háztartásban él,
– a 80.000 forintot, ha egyedül él (az eddigi hírek szerint nem egyértelmű, hogy e tervezett módosítás megemelné-e ezt az összeghatárt is ötezer forinttal, ezért inkább a 80 ezres határral kalkuláljanak az érdeklődő Olvasók).
Az egyszeri segélyt kérelmező személynek a kérelmében nyilatkoznia kell a havi jövedelméről is.
Egyszeri segély évente csak egy alkalommal állapítható meg.
Az egyszeri segély összege nem lehet kevesebb 15.000 forintnál, de nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj jogszabályban meghatározott tárgyévi legkisebb összegének másfélszeresét (azaz a 42.750,- forintot).
Az ONYF főigazgatója rendkívül indokolt esetben a meghatározott jogszabályi feltételek hiányában is engedélyezheti egyszeri segély méltányosságból történő kifizetését azzal, hogy az engedélyezett segély összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj jogszabályban meghatározott – az évközi emelésekkel növelt – legkisebb összegének háromszorosát (idén a 85.500,- forintot).
A méltányossági jogkörben hozott döntéssel szemben jogorvoslatnak nincs helye.
Kivételes nyugellátás, kivételes nyugellátás-emelés, illetve egyszeri segély engedélyezésére az érintett személy, illetőleg meghatalmazottja vagy törvényes képviselője kérelme alapján kerülhet sor.
A kérelemben meg kell jelölni azokat a különös méltánylást érdemlő körülményeket, amelyek megalapozhatják a kérelem teljesíthetőségét.
Az ONYF kiemeli különösen a kérelmező egészségi állapotáról, közeli hozzátartozói egészségi állapotáról, gyógyszerköltségéről, közüzemi díj elmaradásáról szóló és hasonló igazolások csatolásának célszerűségét.
A kérelem a KÉRELEM-ADATLAP című nyomtatványokon nyújtható be, letölthetők (illetve elektronikusan is benyújthatók) az ONYF Nyomtatványtárából.
A nyugellátás méltányossági alapon történő emeléséhez a K16 űrlapot, az egyszeri segély igényléséhez a K17 űrlapot kell kitölteni, aláírni és benyújtani.
– egyéb esetben a kérelmező lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatósághoz nyújtható be.
– vagy a kérelmező lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatósághoz,
– vagy a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz nyújtható be.
Kivételes nyugdíjemelés, egyszeri segély 2015-ben
Kép forrása: vagyonitanacsado.hu
Kivételes nyugellátás-emelés
Aki kérheti a kivételes nyugellátás-emelést
Kivételes nyugellátás-emelés állapítható meg:
– a kivételes öregségi nyugdíjban részesülő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személy,
– a kivételes özvegyi nyugdíjban részesülő megváltozott munkaképességű özvegy ,
– a kivételes árvaellátásban részesülő árva,
– a rehabilitációs járadékban részesülő személy (figyelem! ez nem a rehabilitációs ellátás! rehabilitációs ellátásban vagy rokkantsági ellátásban részesülő személy nem kérhet kivételes nyugellátás-emelést!)
– az elhunyt házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg, vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó özvegy részére,
– ha a folyósított nyugellátás és az Szt. 4. § (1) bekezdésének i) pontjában megjelölt, számára esetlegesen folyósított rendszeres pénzellátás – ide nem értve az időskorúak járadékát – együttes havi összege nem haladja meg a 70.000 forintot. Ez az összeghatár módosulna a kormányrendelet tervezett módosítása alapján 2015. január 1-jétől 75.000 forintra.
(A kivételes nyugellátás-emelés engedélyezése esetén a mezőgazdasági szövetkezeti járadékot, a mezőgazdasági szakszövetkezeti járadékot és a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű járadékát is társadalombiztosítási nyugellátásnak kell tekinteni, amennyiben az ellátásban részesülő személy az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.)
Rendszeres pénzellátás a következő: a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, az öregségi nyugdíj, a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék, az átmeneti bányászjáradék, a rokkantsági nyugdíj, a rehabilitációs járadék, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai, az öregségi járadék, a munkaképtelenségi járadék, az özvegyi járadék, a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék, az özvegyi nyugdíj – kivéve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat, továbbá a házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó személy özvegyi nyugdíját -, a baleseti táppénz, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a hozzátartozói baleseti nyugellátás, az Flt. alapján folyósított pénzbeli ellátás (ez legfőképpen az álláskeresési járadék), az átmeneti járadék, a rendszeres szociális járadék, a bányászok egészségkárosodási járadéka, a rokkantsági járadék, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az időskorúak járadéka, a rendelkezésre állási támogatás, a bérpótló juttatás, foglalkoztatást helyettesítő támogatás, a rendszeres szociális segély, az ápolási díj, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, a közszolgálati járadék, valamint az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított egyéb azonos típusú ellátás.
Aki tehát ilyen ellátásban részesül (kivéve az időskorúak járadékát), annak összegét hozzá kell adni a részére folyósított nyugellátáshoz vagy rehabilitációs járadékhoz, és ha a kettő összege meghaladja a 70 ezer Ft-ot – a tervezett módosítás szerint 2015. január 1-jétől a 75.000 forintot – , akkor nem kérheti a kivételes nyugellátás-emelést.
Nem kérhet kivételes nyugellátás emelést az sem, aki esetében:
– a nyugellátás megállapításától, továbbá
– a korábbi kivételes nyugellátás-emeléstől
számított 3 év még nem telt el.
A kivételes nyugellátás-emelés engedélyezésénél előnyben kell részesíteni:
a) férfiak esetében a 35 évnél, nők esetében a 30 évnél több szolgálati idővel rendelkező személyt, vagy
b) a 70 éven felüli személyt, illetőleg
c) azt a személyt, aki kivételes nyugellátás-emelésben korábban nem részesült.
Az ONYF főigazgatója rendkívül indokolt esetben a törvényben és a végrehajtási kormányrendeletben meghatározott feltételek hiányában is engedélyezheti a nyugellátás méltányosságból történő emelését azzal, hogy nem engedélyezhető emelés, ha a nyugellátás és a rendszeres pénzellátás havi összege meghaladja a 80 000 forintot.
A kivételes nyugellátás-emelés engedélyezhető összege
A kivételes nyugellátás-emelés összege nem haladhatja meg az öregségi teljes nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (idén: 28.500,-Ft) huszonöt százalékát, de nem lehet kevesebb annak tíz százalékánál (vagyis az engedélyezhető összeg havi 2.850,-Ft és 7.125,-Ft közé eshet 2014-ben).
Jogorvoslat
A méltányossági jogkörben hozott döntéssel szemben jogorvoslatnak nincs helye.
Egyéb szabályok
Az engedélyezett kivételes nyugellátás-emelés a nyugellátás összegét növeli, a nyugellátások évenkénti rendszeres emelése során a nyugellátással esik egy tekintet alá.
A nyugellátás alapulvételével számított esetleges egyéb juttatásokat is az ilyen módon megnövelt összegből kell meghatározni.
Egyszeri segély
Aki kérheti az egyszeri segélyt
Egyszeri segély engedélyezhető a nyugellátásban részesülő személy részére, ha olyan élethelyzetbe kerül, amely létfenntartását veszélyezteti, és a havi jövedelme nem haladja meg:
– a 70.000 forintot – 2015. január 1-jétől tervezett módosítás szerint: 75.000 forintot -, ha a közeli hozzátartozójával közös háztartásban él,
– a 80.000 forintot, ha egyedül él (az eddigi hírek szerint nem egyértelmű, hogy e tervezett módosítás megemelné-e ezt az összeghatárt is ötezer forinttal, ezért inkább a 80 ezres határral kalkuláljanak az érdeklődő Olvasók).
Az egyszeri segélyt kérelmező személynek a kérelmében nyilatkoznia kell a havi jövedelméről is.
Az egyszeri segély megállapítható összege
Egyszeri segély évente csak egy alkalommal állapítható meg.
Az egyszeri segély összege nem lehet kevesebb 15.000 forintnál, de nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj jogszabályban meghatározott tárgyévi legkisebb összegének másfélszeresét (azaz a 42.750,- forintot).
Az ONYF főigazgatója rendkívül indokolt esetben a meghatározott jogszabályi feltételek hiányában is engedélyezheti egyszeri segély méltányosságból történő kifizetését azzal, hogy az engedélyezett segély összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj jogszabályban meghatározott – az évközi emelésekkel növelt – legkisebb összegének háromszorosát (idén a 85.500,- forintot).
Jogorvoslat
A méltányossági jogkörben hozott döntéssel szemben jogorvoslatnak nincs helye.
A kérelem benyújtása
Kivételes nyugellátás, kivételes nyugellátás-emelés, illetve egyszeri segély engedélyezésére az érintett személy, illetőleg meghatalmazottja vagy törvényes képviselője kérelme alapján kerülhet sor.
A kérelemben meg kell jelölni azokat a különös méltánylást érdemlő körülményeket, amelyek megalapozhatják a kérelem teljesíthetőségét.
Az ONYF kiemeli különösen a kérelmező egészségi állapotáról, közeli hozzátartozói egészségi állapotáról, gyógyszerköltségéről, közüzemi díj elmaradásáról szóló és hasonló igazolások csatolásának célszerűségét.
A kérelem a KÉRELEM-ADATLAP című nyomtatványokon nyújtható be, letölthetők (illetve elektronikusan is benyújthatók) az ONYF Nyomtatványtárából.
A nyugellátás méltányossági alapon történő emeléséhez a K16 űrlapot, az egyszeri segély igényléséhez a K17 űrlapot kell kitölteni, aláírni és benyújtani.
Kivételes nyugellátás-emelés iránti kérelem
A nyugellátás méltányossági alapon történő emelése iránti kérelem az:
– Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatósághoz,
– hozzátartozói nyugellátás esetén a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz,
– egyéb esetben a kérelmező lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatósághoz nyújtható be.
Egyszeri segély iránti kérelem
Az egyszeri segély iránti kérelem az:
– Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatósághoz,
– vagy a kérelmező lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatósághoz,
– vagy a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz nyújtható be.
Dr. Farkas András
Forrás: NyugdijGuru
Lábak nélkül szárnyal a medencében – interjú Illés Fanni paralimpikonnal
Hogy kerültél kapcsolatba az úszással?
2004 decemberében döntöttek úgy a szüleink, hogy a testvéremnek és nekem jót tenne, ha úsznánk. Én akkor 12 éves voltam. Heti kétszer jártunk nap végén, suli után. Három hét alatt, a nulláról tanultam meg úszni, három úszásnemben. Szerintem nekem könnyű volt, mert nincsenek lábaim, így nem kellett a lábaimat összehangolnom a kezeimmel. A szakmabeliek viszont pont azt mondják, így nehezebb. Egy alkalommal legyőztem apát. Azért arra, hogy tizenkét évesen legyőzöm a teljesen ép apámat, többen felkapták a fejüket. Akkor kezdtünk el utánanézni, hova lehetne profi szinten tartozni, így kerültem Zalaegerszegre. Heti öt napot voltam onnantól a medencében.
Integrált iskolába jártál?
Igen, mindig, mindenhova épekkel jártam. Iskolába, óvodába, egészen az érettségiig. Én ezt szoktam meg, nekem ez volt a természetes. A szüleim épnek neveltek, és úgy, hogy lehetőleg ne szoruljak soha senki segítségére. Nem tartom magam különlegesnek, és nem szeretem, ha úgy tekintenek rám.
Pedig különleges vagy. Iszonyú akaraterőd és kitartásod van, a londoni olimpia után még újra is kellett tanulnod úszni. Itt sokan elvéreztek volna.
Anyukám mindig azt mondta gyerekkoromban, nem akarja, hogy otthon üljek a tévé előtt, és boldogtalan felnőtt váljon belőlem. Szerencsére ma már tudom, hogy ez a veszély nem fenyeget. Jókor jött az életembe az úszás, ami pluszt adott, és amiben kiemelkedő lettem. Mindig elfogadtak a szüleim, így én is viszonylag könnyen tudtam elfogadni magamat és azt, hogy ebből a testből hozzam ki a legtöbbet. Igen, a műtét és az utána lévő időszak eléggé kikészített. A 2012-es londoni paralimpia szeptemberben volt. Előtte fél évvel derült ki, hogy leszakadt a válltartó tokom, és van benne egy ciszta. Műteni kellett, de úgy döntöttünk, nem műttetem meg magam az olimpia előtt, nem ezért dolgoztam éveken át keményen. Minden nap fájt, gyógyszereztem magam a versenyig, és mindennap jégakkuval aludtam. Minden edzésen ott voltam, nem nyavalyogtam, egyszerűen megpróbáltam kikapcsolni a fájdalmat. Sajnos, az olimpia nagy csalódás lett így, sokkal rosszabbul szerepeltem, mint vártam magamtól. A paralimpia után abbahagytam az úszást, elegem lett.
De csak egy időre…
Igen. Novemberben operáltak. Az erősebbik vállammal volt a baj, a karom utána három hónapig a törzsemhez volt rögzítve. Három hónapig úgy éltem, hogy egyetlen karom volt csupán. Gondold el, így járni wc-re, így csinálni mindent! Akkor tényleg nagyon ki voltam szolgáltatva. Én, aki azt is nehezen viselem, ha bármilyen segítséget kell kérnem! Abban az időben anyukám fürdetett, szinte még az ágyra sem tudtam egyedül felmenni. Szándékosan nem használtam fájdalomcsillapítót, mert akartam érezni, hogy gyógyul.
Hogy lett ebből aztán újra élsport?
Három hónap után kezdhettem el újra felépíteni a vállam, a karom, ami teljesen elgyengült addigra. Elkezdtem a gyógytornát, és akkor mentem először vízbe is. De kizárólag a torna miatt – gondoltam én. Rettenetes fájdalom volt, de akkor jöttem rá, hogy mennyire hiányzott a víz, az egész közeg. Ott végleg eldőlt a sorsom. Mindig azon hisztizek, hogy folyton klórszagom van, nem úgy áll a hajam, ahogy szeretném, de nagyon hiányzott. Négy hónap alatt felépítettek. Akkor jöttem fel Budapestre, és igazoltam át a Vasashoz. Utólag azt mondom, nem bánom, hogy így alakult. Ha siker lett volna az olimpián, lehet, hogy ma nem itt élnék, és nem találkoztam volna a szerelememmel sem, akire egész eddigi életemben vártam.
Kamaszkorban amúgy is nehéz mit kezdeni az érzelmekkel, gondolom, ezzel te sem voltál másképp…
Nem, sőt. Nagyon nehéz volt. Kisebb iskolás koromban jó volt: ott voltam a tornaórákon, mentem az osztálykirándulásokra, mindenben részt vettem. Kamaszként viszont, elsősorban a pasi téma miatt, sokat szenvedtem. Mindenki járt valakivel, velem viszont senki. Persze, ma is vannak nehéz napok, nem vagyok könnyű természet, de az alapvetően pesszimista kislányból kiegyensúlyozott, boldog párkapcsolatban élő felnőtt lettem. Elkezdtem a magyar szakot az ELTE-n, ott lakom a kollégiumban. Az egyetemet sajnos abba kellett hagynom, nem tudtam a nappali szakot az utazásokkal és az úszással összeegyeztetni, de azt tervezem, hogy levelezőn pszichológiát fogok hallgatni.
Nemrég megnyerted a Miss Colours International kerekesszékes szépségversenyt is. Volt benned bizonyítási vágy?
Soha senkinek sem szerettem volna bizonyítani. Egyedül a családommal szemben van bennem bizonyítási vágy, azért, mert felneveltek. Amikor anyukám megszült, az orvosok mindegyike azt mondta neki, hogy hagyjanak ott a kórházban. Meg sem mutattak neki, mondták, hogy lábak nélkül születtem. Amikor anyukám hazament a kórházból, nem tudott aludni. Kiderült, hogy a nagymamám és apukám többször is jártak bent nálam a kórházban, de ők is tudták, ez valahol édesanyám döntése kell, hogy legyen. Egyik reggel úgy ébredt anyukám, hogy „Tihamér, hazahozzuk!”. Onnantól kezdve nem érdekelte semmi és senkinek a véleménye. Mindig százszázalékosan mellettem álltak, és hittek bennem.
Mennyire segítőkészek veled mások?
Ha székben ülök, azt mondom, tízből tízen segítenek. Persze vannak kivételek. Épp ma, mikor jöttem, és egy dombon mentem fel, nagy lendületben voltam, megállított egy ember, és azt kérdezte, „nem mondja, hogy maga nyomorék?”. Ilyenkor kedvem lenne visszaszólni, de helyette csak annyit mondtam, hogy nem vagyok nyomorék, kerekes székes vagyok. Nem, nem viccből ülök a széken és szenvedem fel magam a dombra. Ebbe az élethelyzetbe születtem bele, de ugyanolyan vagyok, mint más.
Nehéz volt a váltás Zalaegerszegről Budapestre?
Igen, több szempontból is. Amikor felköltöztem, mankóztam. De egy idő után olyan félelem tört rám, hogy hihetetlen. Az emberek nem figyeltek, maximum azt hitték, hogy el van törve a lábam. Ha székkel vagyok, akkor mindig segítenek. Halad a város az akadálymentesítés útján, de még bőven van mit fejlődni. Pesten egyébként könnyebb mankóval és műlábbal közlekedni, mint kerekesszékkel. Múltkor Floridában voltam edzőtáborban, ott műláb nélkül mentem kerekesszékkel is. Itthon ezt nem merném. Nem bírnám elviselni a folyton bámuló arcokat.
Mit tapasztalsz, zavarban vannak az emberek?
Három olyan ember van az életemben, aki nem volt zavarban, mikor meglátott. Az egyik épp a barátom. Ő tulajdonképp nem is engem nézett először, hanem, nagy biciklista lévén, a kerekesszékem gumijait. Persze aztán engem is.
Kevés pozitívabb kisugárzású emberrel találkoztam: ha nem mondtad volna, mennyi munka van benne, azt gondolnám, szerencsés alkat vagy.
Mindig foglalkozom azzal, hogy mit gondolnak az emberek. Vannak olyan napjaim, amikor arra vágyom, bárcsak egy lennék a sok közül, és nem az Illés Fanni, akinek nincsenek lábai. De ezt leszámítva azt hiszem, a helyemen vagyok.
Dreissiger Ágnes
Forrás: nlcafe.hu
Meghívó – ”Találd meg a helyed!”
Kép forrása: www.secretan.com
Időpont: 2015. január 22. 17:30
Helyszín: Budapest, Hermina út 57.
Vendégünk Pál Zsolt szociálpolitikus, aki már coach-ként is tevékenykedik és e mellett még nagyon sok mindenben kipróbálta magát.
Gyere el, kérdezz tőle tapasztalatairól, légy kíváncsi rá is!
Várunk minden érdeklődőt sok szeretettel!
Hevesi Tamás látássérülteket hívott meg a Siker-napra
Kép forrása: rangado.hu
A népszerű zenész kedden délután látogatott el a Vakok Állami Intézetébe, ahol a fiatalok mellett találkozott Szabóné Berta Irénnel, az intézmény vezetőjével is. A Siker-nap 2015 szervezőinek felkérését Hevesi Tamás azért fogadta el, mert saját bőrén tapasztalta a cukorbetegségéből fakadó látással kapcsolatos gondjait.
„A vakok minden napja egy sikernap. Az ő életük sokkal nehezebb, mint a látóké, így örülök, hogy adhattunk valamit. Az eseményen több zenésztársammal együtt én is fellépek. Szerencsére a zenét nem kell látni, csak hallani és érezni”
– mondta Hevesi Tamás, aki egy különleges, a koncertjein nem játszott dalát is előadta.
„Örülök, hogy Tamás elvállalta a felkérésünket. Reméljük, hogy minél többen el tudnak jönni február 22-én a rendezvényre, hogy a helyszínen hallgassák meg az élet különböző területein sikeres emberek előadásait”
– mondta a Siker-napot szervező Sikerember-Sorozat Kft. ügyvezetője Kiss-Török Gergely.
Forrás: mixonline.hu
Gyógymasszőröket keresünk!
Kép forrása: hdw.eweb4.com
Önéletrajzát, szakképzettségét igazoló okiratát és a masszázs tevékenység folytatásához szükséges dokumentumok (Kamarai Tagság és Működési Nyilvántartási Igazolvány) másolatát kérjük küldje el a cserf-s@vgyke.com e-mail címre.
A jelentkezés folyamatos!
Új klub a VGYKE-nél!
Kép forrása: publiclibrariesonline.org
Összejövetelek egyelőre havonta egyszer, később kéthetente lesznek csütörtökönként 16 órától. A klub nyitott, mindenkit szeretettel várnak, aki társaságra, egy jó beszélgetésre és a szabadidő tartalmas eltöltésére vágyik.
Puer Zoltán telefonszáma: 06-30-483-82-03
Helyszín: 1146 Budapest Hermina út 57
Felmérés
Kép forrása: szocgyak.blogspot.com
Zyrycki Anikó vagyok, a Szent István Egyetem végzős hallgatója és jelenleg Emberi erőforrás tanácsadó mesterképzési szakon (foglalkozási, illetve pályaválasztási tanácsadás területén) végzem a gyakorlatom. Családi okokból kifolyólag közel áll hozzám a látássérült személyek világa és önkéntes munkák során igyekszem közelebb kerülni hozzájuk. Emiatt is írom diplomadolgozatomat a “Szociális kompetenciák vizsgálata a megváltozott munkaképességű személyek körében” témában és ez ügyben fordulok most Önökhöz.
A vizsgálatom célcsoportjai közé tartoznak a látássérült személyek is, ezért szeretném megkérni Önöket, hogy amennyiben van rá lehetőségük és módjuk, az alábbi legyenek kedvesek kitölteni és eljuttatni ismerőseikhez is (akár közösségi oldalon vagy fórumukon). A kérdőív kitöltése nagy segítség lenne diplomadolgozatomhoz, kitöltése anonim módon zajlik és körülbelül 15 percet vesz igénybe.
A kérdőív elérhetősége
Mindennemű segítségüket előre is köszönöm!
Üdvözlettel:
Zyrycki Anikó
Ceglédi meghívó
Forrás: www.schefferj.ps.hu
Helyszín: 2700 Cegléd, Alkotmány u. 11.
Programok:
- Köszöntés
- 2014-es év kiértékelése
- Javaslatok 2015-ös évi egyesületi programokra
Fájó szívvel búcsúzunk Szaniszló Vincéné (Erzsikétől) a CTLE volt munkatársától. Temetése 2015. január. 10-én, 14 órakor lesz Kőröstetétlenen.
Klubnapunkon mindenkinek lehetősége adódik a 2014. évi VGYKE bélyegek megvásárlására és az 1000 forintos ceglédi egyesületi tagdíj befizetésére is.
Ügyfélszolgálati irodánk nyitva tartása:
Kedd, Csütörtök: 8 – 14 óra óráig.
Tisztelettel:
Nagy Emese
sk. elnök
Így könnyítettek a lakhatási támogatás feltételein
Forrás: lakasfokusz.hu
Egy éven keresztül akár havi 100 ezer forintot is kaphatnak a támogatottak, amit lakbérre vagy rezsire költhetnek. A Híradónak nyilatkozó Nemesszegi Dániel öt hónapja volt munka nélkül, amikor állást kapott Debrecenben. Szegedről kellett ezért átköltöznie, hogy ki tudja fizetni az albérletét, lakhatási támogatásért folyamodott. “Szerettem volna minél hamarabb tapasztalatokat szerezni, szerettem volna ugye dolgozni a szakmámban, és fontos volt az, hogy tényleg ezzel a lakhatási támogatással el tudjak indulni, ami most már a vége felé jár, de mondhatom azt, hogy anyagilag is most már sokkal stabilabb a helyzetem” – mondta a férfi.
Több mint két éve jelentette be az akkori kormányszóvivő és a foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár, hogy lakhatási támogatással segítik az otthonuktól távol munkát találókat. Egy év elteltével már ezren éltek a lehetőséggel. “A célunk az volt, hogy akik szeretnének dolgozni, de a lakókörnyezetükben nem találnak lehetőséget, nekik próbáljunk elsősorban segíteni” – mondta Czomba Sándor államtitkár.
Mostanra már több mint 2100-an vették igénybe a lakhatási támogatást. A Nemzetgazdasági Minisztérium most könnyített is a feltételeken. Januártól például a korábbi három helyett már egy hónap állástalanság után be lehet nyújtani az igénylést. Szintén feltétel, hogy a munkavégzés helye az állandó lakóhelytől legalább 100 kilométerre legyen, vagy több mint 5 órányi utazással járjon eljutni oda. Ez ugyancsak könnyítés, mivel eddig minimum 6 órányi utat írt elő a szabályozás.
Változik továbbá a folyósítás időtartama: mostantól 12 hónapig jár a támogatás, egyenlő összegben, havonta legfeljebb 100 ezer forint. Korábban másfél évig folyósították, de félévente csökkentették az összeget. A régi és az új rendszerben is összesen maximum 1,2 millió forintot lehet felhasználni.
Ha két közeli családtag együtt bérel egy lakást és mindketten megfelelnek a támogatás feltételeinek, akár összesen havi 150 ezer forintot is kaphatnak. Ha hárman vagy többen bérlik az ingatlant, akkor az összeg akár a 200 ezer forintot is elérheti.
További feltétel, hogy az igénylő bruttó havi jövedelme nem haladhatja meg a minimálbér háromszorosát, vagyis 2015-től a bruttó 315 ezer forintot.
A lakhatási támogatás továbbra is a bérleti díjjal és közüzemi díjakkal kapcsolatos kiadásokra használható fel. A legtöbb kérelmet Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyékben nyújtották be azért, hogy a fővárosba, valamint Pest és Győr-Moson-Sopron megyékbe költözhessenek új munkájuk miatt.
Forrás: rehabportal.hu
Vak hal segíthet a látássérült embereknek
Kép forrása: hemis.fr/Dirscherl Reinhard
A Minnesotai Egyetem kutatói, Suzanne McGaugh vezetésével tanulmányozták a mexikói tetra (Astyanax mexicanus), egy maximum 12 centiméteresre megnövő hal vak barlangi formájának genomját. Kiderült, hogy a hal szemfejlődésért felelős genomszekvenciája hasonló az emberéhez, és ezért ideális alany a tanulmányokhoz, mert a róla szerzett tudás közvetlenül alkalmazható az emberi egészségügyi problémák esetében, írják a szerzők a Nature Communications legújabb online kiadásában.
A barlangi vakhalnál több jellegzetesség ismételten és egymástól függetlenül alakult ki az evolúció folyamán. Ezek közé tartozik a szem elcsökevényesedése, a pigmentvesztés, a megnövekedett méret, az ízlelőbimbók számának változása és a viselkedés megváltozása. A kutatók azt tanulmányozták, hogyan alkalmazkodott az élőlény a barlangi környezethez, és mely gének vesznek részt a tulajdonságok megváltozásában.
McGaugh és a világ több intézményéből verbuválódott munkatársai először határozták meg egy barlangi vakhal, az Astyanax mexicanus genomját. A munka többek közt azért jelentős, mert megkönnyíti az ismételt evolúció útvonalainak további tanulmányozását, s ez elősegíti egyes emberi betegségek kialakulásának jobb megértését.
A kutatók ismétlődő elemeket fedeztek fel a barlangi hal genomjában. Ezeket más hasonló fajok genomjával összehasonlítva képesek voltak létrehozni a barlangi hal különleges tulajdonságaiért felelős gének listáját.
„E tulajdonságok közül sok igazán fontos az emberi egészség szempontjából” – mondta McGaugh. Ilyen például a hal szemének eltűnése, amely olyan emberi betegségekkel lehet analóg, amilyen a retinadegeneráció.”
A kutató azt is hozzátette, hogy a kutatás az alvászavarok modellezéséhez is segítséget adhat, mivel a barlangi vakhal csak negyedannyit alszik, mint a felszíni rokonai.
Forrás: origo.hu
Kisokos a rehabilitációs és a rokkantsági ellátásról
Forrás: erdely.ma
A nyugdíjszerű ellátások között egyrészt úgy szerepelhet, hogy az ellátást a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság folyósítja, mint folyósítási feladatkörébe tartozó egyéb rendszeres pénzbeli ellátást, másrészt az ellátás a korábbi rokkantsági nyugdíjak, baleseti rokkantsági nyugdíjak helyébe lépett, így nem idegen a nyugellátástól.
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 2012. január 1-jétől lépett hatályba.
A törvény értelmében 2012. január 1-jétől rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék, rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék, bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka nem állapítható meg.
Az új szabályozás a megváltozott munkaképességű személyek megmaradt, fejleszthető képességeire épülő foglalkoztatás központú rehabilitációjának, társadalmi reintegrációjának, foglalkoztatásának elősegítésére, továbbá a kieső jövedelem miatti keresetpótlás érdekében született.
Jogosultsági feltételek
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira az jogosult, akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű (a továbbiakban: megváltozott munkaképességű személy).
További jogosultsági feltételek: a megváltozott munkaképességű személy:
- a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül legalább 1095 napon át, vagy 10 éven belül legalább 2555 napon át
- vagy 15 éven belül legalább 3650 napon át biztosított volt
- keresőtevékenységet sem belföldön, sem külföldön nem végez
- rendszeres pénzellátásban nem részesül
Kedvezmények a jogosultsági feltételek körében
Biztosításának tartamára tekintet nélkül jár a megváltozott munkaképességű személyek ellátása annak:
- aki iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül biztosítottá vált, és a kérelem benyújtását megelőzően
- 30 napnál hosszabb megszakítás nélkül biztosított volt, vagy
- aki 2011. december 31-én rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rehabilitációs járadékban vagy
- az egészségkárosodott személyek szociális járadékaiban részesült
A megváltozott munkaképességű személyek részére megállapítható ellátások
A megváltozott munkaképességű személy rehabilitációs ellátásra, vagy rokkantsági ellátásra szerezhet jogosultságot.
Rehabilitációs ellátás
A megváltozott munkaképességű személy:
- rehabilitációs ellátásra jogosult, ha rehabilitálható
- rokkantsági ellátásra jogosult, ha a rehabilitációja nem javasolt, vagy ha rehabilitálható, de a kérelem benyújtásának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralévő időtartam az 5 évet nem haladja meg
A rehabilitálhatóságról a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal ún. komplex minősítésben nyilatkozik a következők szerint:
- rehabilitálható a megváltozott munkaképességű személy, és ennek során foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy
- tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, vagy rehabilitációja nem javasolt, ezen belül egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt
- egészségi állapota alapján tartós foglalkoztatási rehabilitációt igényel, azonban egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt
- kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható, vagy egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem, vagy csak segítséggel képes
Rehabilitációs ellátásként a megváltozott munkaképességű személy:
a rehabilitáció sikeres megvalósulása érdekében szükséges szolgáltatásokra, valamint pénzbeli ellátásra jogosult.
A jogosultság időtartama:
A rehabilitációs ellátás a jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjától, de legkorábban a kérelem benyújtásának napjától állapítható meg a rehabilitációhoz szükséges időtartamra, legfeljebb azonban 3 évre.
Az ellátás az ellátott halála esetén a halál bekövetkezését követő hónap első napjával megszűnik.
Szüneteltetés
A rehabilitációs pénzbeli ellátás folyósítását szüneteltetni kell, ha az ellátott keresőtevékenységet végez, közfoglalkoztatásban vesz részt, és heti munkaideje a húsz órát meghaladja, vagy keresőképtelen.
Megszüntetés
A rehabilitációs ellátást meg kell szüntetni, ha a rehabilitációs ellátásban részesülő:
- kérte
- ellátásának időtartama eltelt
- más rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve a keresőképtelenségre tekintettel folyósított táppénzt, baleseti táppénzt
- egészségi állapotában olyan tartós rosszabbodás következett be, amely a rehabilitációt lehetetlenné teszi
- egészségi állapotában olyan tartós javulás következett be, amely alapján már nem minősül megváltozott munkaképességű személynek
- az együttműködési, értesítési vagy a rehabilitációs tervben foglalt kötelezettségét neki felróható okból nem teljesíti,
a felülvizsgálat során neki felróható okból nem működött együtt vagy foglalkoztatására a foglalkoztatására irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor
Rokkantsági ellátás
A rokkantsági ellátásra jogosult személy, azaz akinek rehabilitációja nem javasolt, vagy rehabilitálható, de életkora miatt rokkantsági ellátásra jogosult, rokkantsági ellátásra a jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjától, de legkorábban a kérelem benyújtásának napját megelőző hatodik hónap első napjától állapítható meg.
Megszüntetés
A rokkantsági ellátást meg kell szüntetni, ha az ellátásban részesülő:
- kérte
- más rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve a keresőképtelenségre tekintettel folyósított táppénzt, baleseti táppénzt
- egészségi állapotában olyan tartós javulás következett be, amely alapján a jogosultsági feltételek már nem állnak fenn
- keresőtevékenységet folytat és jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát
- foglalkoztatására a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor,
az értesítési kötelezettségét neki felróható okból nem teljesíti, vagy a felülvizsgálat során neki felróható okból nem működik együtt
Bejelentési kötelezettség
A bejelentés most is az ellátásban részesülők feladata.
Mind a rehabilitációs ellátásban, mind a rokkantsági ellátásban részesülő személy tizenöt napon belül köteles bejelenteni, ha személyével kapcsolatban az ellátást érintő változás következett be.
Azaz, ha a rehabilitációs ellátásban részesülő:
- egészségi állapotában tartós javulás vagy rosszabbodás következett be
- keresőtevékenységet folytat, vagy keresőtevékenysége megszűnt
- illetve a rokkantsági ellátásban részesülő keresőtevékenységet folytat és a jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát. (A bejelentéssel egyidejűleg haladéktalanul igazolnia kell jövedelmének, keresetének összegét.)
Igénybejelentés
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásait a lakó- vagy tartózkodási hely szerint illetékes megyei, fővárosi kormányhivatal rehabilitációs szakigazgatási szerveinél az erre rendszeresített nyomtatványon, vagy elektronikus űrlapon lehet kérelmezni. Az eljárás költség- és illetékmentes.
Forrás: munkajog.hu
Újszerű segítség a foglalkoztatásban
A suszteré ülőszakma, amelyben sok megváltozott munkaképességűt foglalkoztatnak (képünk illusztráció) (Fotó: MH)
Tizenkilenc megváltozott munkaképességű, illetve fogyatékos embert készített fel és helyezett el a nyílt munkaerőpiacon a Salva Vita Alapítvány, többek között általános iskolában, középiskolában, kórházban és polgármesteri hivatalban. Az Európai Unió és az Európai Szociális Alap által támogatott, Értelmi sérült és autizmussal élő személyek bevonása közösségi feladatokhoz kapcsolódó munkaerő-piaci programokba című, másfél éves, decemberben záruló projektben több budapesti önkormányzat és vállalkozás is részt vesz. A már említett tizenkilenc ember több mint fél éve dolgozik konyhai kisegítő, adminisztrátor, segédápoló, takarító, raktáros vagy éppen csomagoló munkakörökben.
A program kiemelt célja, hogy minél több fogyatékos és megváltozott munkaképességű ember találjon állást a nyílt munkaerőpiacon – hangzott el a tapasztalatokat összegző fórumon. A programot összefogó Salva Vita Alapítvány ügyvezetője, Vég Katalin hangsúlyozta, a profitorientált vállalkozások mellett a közfeladatokat ellátó intézményeket is fel kell készíteni arra, hogy megváltozott munkaképességű embereket alkalmazzanak. „Egy ember elhelyezése nagyon sok időt vesz igénybe” – magyarázta Mezei Ádám, az alapítvány foglalkoztatási tanácsadója. Beszámolója szerint alapos tájékozódás után „hozzák össze” a megváltozott munkaképességű, illetve fogyatékos embereket és a képzettségüknek, érdeklődésüknek, adottságaiknak megfelelő munkát ajánló vállalkozásokat, intézményeket. A munkáltatót és a reménybeli dolgozót egyaránt fel kell készíteni, és ha szükséges, a segítők is megtanulják a teendőket, hogy kezdetben támogathassák ügyfelüket. Az „éles bevetést” sok esetben gyakorlati idő előzte meg, ehhez egyebek mellett Pestszentlőrinc-Pestszentimre, illetve Józsefvárosi önkormányzata ajánlotta fel intézményeit.
A fórumon elhangzott, hogy a program lehetőséget nyújtott a munkába állók utókövetésére is, és az alapítvány munkatársai egyéni mentorálással, dolgozói klubbal, drámapedagógiai foglalkozásokkal segítettek abban, hogy a munkavállalás hosszú távra szóljon. Csomó Tamás XVIII. kerületi önkormányzati tanácsadó példaértékűnek nevezte a kezdeményezést, amely „megtanítja a társadalmat arra, hogy jól kezelje az emberi különbözőségeket”. Mint mondta, a fogyatékos emberek beilleszkedése össztársadalmi gond, amelynek megoldásában nagy szükség van a szociális munkára. Hozzátette ugyanakkor, ha valaki belekerül egy „bajságba” – munkanélküli, megváltozott munkaképességű vagy fogyatékos lesz –, az ő feladata is, hogy megpróbáljon kikapaszkodni, felállni. A szociális munka erre alkalmassá teheti az érintettet és a környezetet. Negatív tapasztalatairól szólva a képviselő elmondta, a munkahelyükön sokan titokban tartják, hogy megváltozott munkaképességűek, viszolyognak a címkézéstől. Pedig ezt akár előnyükre is fordíthatnák, hiszen állami támogatás jár az alkalmazásukért.
Újbuda önkormányzata több hasonló programban vett részt, civilszervezetek segítségével egyre több megváltozott munkaképességű és fogyatékos ember helyezkedik el az önkormányzatnál és intézményeinél, de vannak olyanok is, akik védett munkahelyekre kerültek – számolt be lapunknak Baráth Andrea esélyegyenlőségi vezető főtanácsos. Elmondta, a program kezdetén az épületek akadálymentesítése nagyjából rendben volt, de a lelkileg befogadó környezet kialakítása közel négy évbe telt. Eddig tizenkét – úgynevezett – érzékenyítő tréninget tartottak, százhatvanhárom munkatársuk vett részt ezeken. A hosszú folyamat végén az újabb és újabb ismeretek, benyomások hatására oldódtak az előítéletek, a sztereotípiák, és mostanra csak a polgármesteri hivatalban tizenkét megváltozott munkaképességű és fogyatékos, pontosabban látás-, mozgás-, illetve hallássérült ember dolgozik. Baráth Andrea hozzáfűzte, az önkormányzat többszörösen nyert az alkalmazásukkal, hiszen a dolgozók befogadóbbá, türelmesebbé váltak. Az új kollégák jelenléte az önkormányzati munkára is pozitív hatással van, és a döntéseken is nyomot hagy. Álláshirdetéseikben most már nem felejtik el feltüntetni: megváltozott munkaképességű vagy fogyatékos munkatársat is várnak.
Forrás: magyarhirlap.hu
G. Juhász Judit
