A kártya megszűnik, a kedvezmény marad

2019. január 1-jétől már nem kapnak rehabilitációs kártyát azok, akik erre eddig jogosultak voltak.

Mint ismeretes 2012-től a rehabilitálhatónak minősülő, majd 2017. január 1-jétől már a b2 és c2 komplex minősítésű megváltozott munkaképességű személyek is igényelhették a rehabilitációs kártyát, amely az őket foglalkoztató munkaadók számára adókedvezményt biztosított.

Idén született meg a szociális hozzájárulási adóról rendelkező 2018. évi LII. törvény, ami 2019. január 1-én lép hatályba.

Ennek, a megváltozott munkaképességű munkavállalókat is érintő egyik legfontosabb rendelkezése, hogy változott azon jogosultak köre, akik után az adókedvezmény igénybe vehető.

Bár a megváltozott munkaképességűek ezután rehabilitációs kártyát már nem igényelhetnek, azonban a velük összefüggésben eddig érvényesített, a szociális hozzájárulási adó megfizetése alóli kedvezmény továbbra is megmarad a következők szerint:

Az adókedvezményt a megváltozott munkaképességűnek minősülő személyek foglalkoztatásával összefüggésben lehet érvényesíteni. Megváltozott munkaképességűnek minősülnek mindazok, akiknek az egészségi állapota a komplex minősítés alapján 60 %, vagy kisebb mértékű, illetve komplex minősítés nélkül azok, akik 2011. december 31-én I. vagy II. továbbá III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra voltak jogosultak, 2012. január 1. után pedig rehabilitációs, vagy rokkantsági ellátásban részesülnek.

Ez azt jelenti, hogy bővült azon személyek köre, akikkel kapcsolatban az adókedvezmény érvényesíthető. Mostantól ugyanis a d), valamint az e) komplex minősítéssel rendelkező megváltozott munkaképességűek után, sőt – a komplex minősítéssel nem rendelkező – volt rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjasok foglalkoztatása esetén is érvényesíthető lesz.

A kedvezményt továbbra is az alábbi foglalkoztatások esetén lehet érvényesíteni:

A fentiekből látható, hogy továbbra sem illeti meg viszont adókedvezmény a munkáltatót, ha olyan munkavállalót foglalkoztat, aki ugyan súlyosan fogyatékosnak minősül, azonban nem a most említett ellátásokat kapja, hanem rokkantsági járadékban, vagy csak fogyatékossági támogatásban részesül.

Érthetetlen a szabályozás ily módon történt kialakítása, hiszen a súlyosan fogyatékos, de más ellátásra jogosult munkavállalók is ugyanolyan hátrányban vannak a munkaerőpiacon, mint azok, akik után a kedvezmény érvényesíthető. Aggályosnak tartjuk továbbá azt is, hogy a költségvetési szervek nem érvényesíthetik az adókedvezményt akkor sem, ha megváltozott munkaképességű személyt foglalkoztatnak. Álláspontunk szerint ez a szabályozás komoly hiányossága, ugyanis ezeket a szerveket nem ösztönzi arra, hogy – a munkaerőpiacon egyébként rendkívül hátrányos helyzetben lévő – megváltozott munkaképességű embereket alkalmazzanak.

A kedvezményt munkaviszony, illetve tagi jogviszony esetében a foglalkoztató, illetve a társaság, egyéni vállalkozó esetében pedig maga a vállalkozó érvényesítheti.

Minthogy rehabilitációs kártya mostantól nem lesz, a megváltozott munkaképesség tényét a munkavállalónak a komplex minősítésről szóló dokumentummal, aki pedig nem vett részt komplex felülvizsgálaton annak a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj megállapító határozattal, illetve azon irattal lehet igazolni, ami ezen ellátás megváltozott munkaképességű ellátásként történő folyósításáról tájékoztat. Adókedvezményként ezután is az adóalap, de legfeljebb a minimálbér kétszerese után megállapított adó (19,5 %) megfizetése alól mentesül az arra jogosult.

Gulyásné Dr. Bölkény Ágota
jogtanácsos

Forrás: MVGYOSZ hírlevél 70. szám

A képen egy megváltozott munkaképességű ember dolgozik egy íróasztalnál

Forrás: www.magyarhirlap.hu

Klubnap a munkakeresésről

Ha valaki látássérült, akkor könnyen meg tudja tapasztalni azt, hogy egy munkaerőhiánnyal küszködő munkaerőpiacon is nagyon nehezen talál magának megélhetést. Mivel ez a téma egy jó ideje mindig előkerült a kötetlen beszélgetésekben, ezért szerveztünk egy tapasztalatcserét lehetővé tévő klubnapot.

Az egyik újbudai klubtag a saját élményeit meséli a munkakeresésről

Az első körben mindenki összefoglalta azt, hogy az eddigi életében miként oldotta meg a munkahelyét, ami meglepően sok dolgot hozott a felszínre. Kiderült, hogy a korábban ismételgetett sémák, melyek lehatárolták, hogy milyen munkakörökben dolgozhat egy látássérült ember, egyáltalán nem teljesültek a jelenlévőkön. Nagyon sokféle, egyáltalán nem szokványos utakon találtak megélhetési forrást maguknak a tagjaink, ami jó kezdetet nyújtott a tapasztalatcseréhez.

Ez nem jelenti azt, hogy a kifejezetten látássérülteknek nyitott munkahelyekkel ne rendelkeznének tapasztalatokkal azok, akik megszólaltak! Szinte az összes tipikus munkahelyről rendelkeznek testközeli élményekkel, jellemzően elég rosszakkal. A direkt látássérültekre, megváltozott munkaképességűekre vagy fogyatékos emberekre szabott munkahelyeken általában a megalázó bánásmód, a fokozott mértékű kiszolgáltatottság, az alacsony fizetés és számos tekintetben jogsértő gyakorlatok a jellemzőek. Akadnak kivételek, de ezek száma sajnos elég kevés.

Érdekes felismerés volt, hogy sok esetben akkor talált valaki igazán jó munkahelyet magának, amikor krízishelyzetbe került, mert a megszokott utak eredménytelennek bizonyultak és nem tudtak azokon át munkához jutni. Olyankor megálltak és felmérték a saját erősségeiket és azt, hogy vajon milyen jellegű cégnek lenne szüksége ezekre a képességekre? Aztán tudatosan a válaszuk megfogalmazása alapján kezdtek keresni és célba is értek. Az egyik tagunk például rájött, hogy ideális pultos lenne belőle egy kocsmában, de olyan sok elképzelése volt magáról a kocsmáról, mint intézményről, hogy azok egyik kocsma kereteibe sem fértek volna bele. Ezért kibérelt egy helyet és nyitott egy saját kocsmát, ami azon a környéken a legsikeresebb lett. Egy másik tagunk arra ébredt rá, hogy ő nagyon kedves tud maradni akkor is, amikor mindenki más ingerült és ideges, valamint ez nagyon megnyugtat másokat. Ezért egy olyan helyet talált magának, ahol nehéz helyzetekbe került emberekkel kellett az első interjút felvennie.

Két klubtag egy asztal mellett beszélget

A hallott történeteknek azonban van egy olyan oldala is, hogy sokszor a képességeknek és vágyaknak megfelelő állásokhoz valamilyen végzettséget is előírnak. Amint kiderült, nem egy esetben önmagában a papírok beszerzése sem volt egyszerűen elérhető cél. Hallhattuk, hogy a tanulási folyamat is támogatható ösztöndíjakkal, de sokszor hatalmas nagy küzdelem egy ilyen tortúrát megjárni és ezt általában évente kétszer meg kell ismételni. Nagyon sokat segítene egy olyan központ, ahol az összes elérhető támogatási lehetőségről lehetne informálódni, de hiába van erre igény, ezt senki nem szolgálja ki, így a munkakeresőnek magának kell ezt megszerveznie.

Abban az esetben viszont sokkal rosszabb a helyzet, amikor valakinek nincs lehetősége tanulni vagy éppen extrém gyorsan kell állást találnia. Az ilyen esetekben jól jönnek a bejáratott utak, melyekre számos tippet hallhattunk. Érdekes helyzet állt elő, amikor az egyik klubtagunk felajánlotta a segítségét, hogy majd ő betelefonál egy olyan munkahelyre, ahol kifejezetten látássérülteket foglalkoztatnak. A beszélgetés olyan volt, mintha tökéletesen akarta volna illusztrálni azt, hogy miért kerülik el olyan sokan ezeket a foglalkoztatókat. A telefont felvevő recepciós egyáltalán nem volt segítőkész, nagyjából negyed óra alatt sikerült csak ahhoz a munkatárshoz eljutni, akit az ilyen kérdésekkel keresni kell. Utána sem volt egyszerű a beszélgetés, de ez most csak abból a szempontból volt tanulságos, amiről a hívást megelőzően beszélgettünk.

A klubdélután végén úgy álltunk fel, hogy talán az egyik legpraktikusabb, legtöbbet segítő klubnapon vettünk részt. Mindannyian gazdagabbak lettünk az elhangzott tapasztalatoknak köszönhetően és egészen biztos, hogy amikor majd esetleg munkát kell keresnünk, sokkal több eszközünk lesz, mint eddig volt.

Neumann Károly
közösségi civilszervező

Jó gyakorlatok a foglalkoztatásban: VGYKE

Az FSZK TÁRS Projekt Foglalkoztatási Munkacsoportja az elmúlt év folyamán több helyszínen gyűjtött foglalkoztatási jó gyakorlatokat. Mindenhol találtak számos, megosztásra érdemes megoldást: az érdeklődők – többek között – brand-építéssel, bérmunka-végzéssel, stratégiakészítéssel, innovatív technológiák alkalmazásával kapcsolatos követésre méltó, jól működő megoldásokról olvashatnak.

A munkacsoport munkatársai legutóbb a Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesületénél jártak. Az egyesület a foglalkoztatás terén a szolgáltatásnyújtást részesíti előnyben, szemben a termék-előállítással. Minden tevékenységet megváltozott munkaképességű munkavállaló végez; közöttük vannak vak, gyengénlátó, de látó személyek is. Fő tevékenységük a gyógymasszázs, amit külső igénybevevők számára biztosítanak. Ugyanakkor nagy gondot fordítanak a látássérültek közösségének építésére és számukra rehabilitációs szolgáltatások nyújtására is.

Az egyesület vezetőjével folytatott beszélgetésből született leírás a hírlevelünk mellékletében is megtalálható, melyet ide kattintva le lehet tölteni (pdf fájl).

Montázs projekt

Montázs projekt – A fogyatékos személyek számára nyújtott szakmai és közszolgáltatások hozzáférhetőségének kialakítása, fejlesztése (EFOP 1.9.2. – VEKOP-16-2016-00001)

Fogyatékosságügyi tanácsadó szolgáltatás:
Amennyiben értelmi-, hallási-, látási-, mozgási fogyatékossággal kapcsolatban keresi a választ kérdésére, mi segítünk! Ingyenes tanácsadás személyesen, telefonon, e-mailben!

Fogyatékkal élő személyeknek, családtagjaiknak, magánszemélyeknek nyújtott szolgáltatások:

Szervezeteknek, intézményeknek, munkáltatóknak:

A Montázs projekt célja a fogyatékosságból adódó igényekre reagáló közszolgáltatások minőségének javulása és hozzáférhetőségének bővülése.

A projekt, az ország egészére kínál lehetőséget a fogyatékos emberek által – szükségleteikre reagáló – igényelt szolgáltatások minőségének javítására, egyes hiányzó szolgáltatások kialakítására, valamint a kapcsolódó információk nyújtásának fejlesztésére.

A projekt keretében a célcsoport alatt, így a fogyatékos embert és/vagy a fogyatékos emberrel együtt élő családot, családtagot értjük. A projekt alapját, mint működő szociális hálózat, a család- és gyermekjóléti szolgálatok, központok 2016. január 1-jével megvalósult országos szintű integrációja biztosítja, megalapozva, hogy a fogyatékos személyek számára nyújtandó információ és szolgáltatásfejlesztés egy már működő rendszerre épüljön.

A teljes projekt egyik fő célja, hogy a fogyatékos emberek számára a közszolgáltatások hozzáférésének javítása, önálló életvitelük növelése érdekében, folyamatosan aktualizált, releváns információkkal bíró információs hálózat jöjjön létre, amely által minden érintett érdeklődő hozzájuthat életvitelével kapcsolatosan információkhoz, adatokhoz.

Elsődleges cél egy olyan országos szolgáltatási hálózat kialakítása, amely hatékonyan segíti a fogyatékos emberek információkhoz, ellátásokhoz való hozzáférését. Napjainkban a modern kommunikációs eszközöknek köszönhetően a kívánt információk eltérő módokon, kisebb vagy nagyobb nehézségek árán, de elérhetőek. Ennek ellenére továbbra is fontos eleme az információs áramlásnak a személyes jelenlét, a személyek közötti interakció, így elengedhetetlen biztosítani a helyi szintű, személyesen igénybe vehető tanácsadást.

Erre alapozva a kiemelt projekt egyik fő tevékenysége az, hogy országosan 21 információs és koordináló központot hozzon létre, amelyek egységes tudásbázissal rendelkező, lehetőleg egységes, de a helyi igényekre alapozott szolgáltatási struktúrát biztosítanak a fogyatékos személyek és családtagjaik, valamint intézményi ellátásban részesülő fogyatékos személyek számára a folyamatosan aktualizált információs bázisra épülve.

Mihez jutnak hozzá a tanácsadó hálózatot igénybe vevő személyek?

On-line vagy személyesen naprakész adatokat kap országosan az ellátórendszerekről, szolgáltatásokról, eseményekről, szakemberekről, segédeszközökről, az adatbázis használatáról.

Amennyiben személyesen vesznek részt a tanácsadáson, úgy illetékesség esetén átjárási lehetőségeket a család- és gyermekjóléti központ többi szolgáltatása irányába, egyéb esetben tájékoztatást arról, hogy az igénybevevő lakhelyén hol és milyen szolgáltatást vagy ellátást vehet igénybe bármely más szolgáltatást nyújtó intézménytől, szolgáltatótól.
Bekapcsolódhatnak a Központban/Szolgálatnál SHS személyek és családtagjaik részére létrehozott klubokba.

Személyesen megismerhetnek segédeszközöket (az eszközkölcsönzési rendszerben megtalálhatóak közül).

Információkat oszthatnak meg a tanácsadóval, amelyek a többi érintett számára is fontosak lehetnek.

Jelezhetik fejlesztési, terápiás igényeiket a tanácsadó felé és azzal közösen tervezhetik meg a soron következő lépést, például egy egyéni fejlesztés kapcsán.

Az országban található Információs- és koordinációs pontokról, az ott szolgáltatást nyújtó Fogyatékosságügyi tanácsadók elérhetőségeiről a lenti elérhetőségeimen kaphatnak felvilágosítást az érdeklődők!

A nyíregyházi Információs- és Koordinációs Pont elérhetőségei:
Nyíregyházi Család- és Gyermekjóléti Központ
4400 Nyíregyháza, Körte u. 41/a

Ügyfélfogadás:
Hétfőtől – péntekig: 8-16 óra között

Petrus József
Fogyatékosságügyi tanácsadó
Mobil: 20/267-7967
E-mail: petrus.jozsef@fszk.hu

Honlap: www.fszk.hu

További információkat az alábbi linkeken olvashatnak:

http://fszk.hu/wp-content/uploads/2018/05/fogyatekossagugyi_tanacsadok_ugyfelfogadas.pdf

http://fszk.hu/montazs-projekt/

az fszk logója

Változik a megváltozott munkaképességű emberek támogatására fordítható összeg

Kép forrása: www.pecsma.hu

Kép forrása: www.pecsma.hu

Czibere Károly hozzátette: a megváltozott munkaképességűek számára biztosítani kell az esélyt a társadalmi integrációra, aminek legfontosabb eleme a foglalkoztathatóság javítása.

“Nemzetstratégiai szempontból is fontos, hogy számukra munkavállalási esélyt biztosítsunk, a megváltozott munkaképességű és az egészségkárosodott emberek a gazdasági növekedés erőforrásait jelenthetik”

– fogalmazott az államtitkár.

Czibere Károly közölte, 2010 óta csaknem megduplázták a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási rátáját, az érték jelenleg megközelíti a 27 százalékot. A rehabilitációs foglalkoztatás 30 ezer embernek nyújt esélyt, erre 34 milliárd forintot biztosít a kormány, valamint jelentős a rehabilitációs kártya kedvezményén keresztül megjelenő ösztönzés.  Az érintettek foglalkoztatását segíti a rehabilitációs hozzájárulás összegének emelése, illetve a közbeszerzési törvény módosítása – ismertette az államtitkár.

Bencsik János, a térség országgyűlési képviselője elmondta, korábban egy fogyatékos embereket is foglalkoztató dán cégnél hívták fel a figyelmét a dolgozók arra, hogy a kettős támogatás tilalma miatt a fogyatékossággal élők betegség esetén csak táppénzt kapnak, viszont a rokkantsági járadékukat a keresőképtelenül töltött időre szüneteltetik.

Az országgyűlési képviselő emlékeztetett arra, hogy az igazságtalanság megszüntetésére indított kezdeményezését az Emmi karolta fel, majd 2016. január elsejétől feloldották “ezt a méltánytalan helyzetet, közel százezer embernek segítve”.

Forrás: Rehabportál

Rehabilitációs és rokkantsági ellátások változásai

Kép forrása: www.otvenentul.hu

Kép forrása: www.otvenentul.hu

A megváltozott munkaképességűek ellátásairól szóló törvény a Parlament elé terjesztett törvényjavaslat szerint 2016. május 1-jétől több fontos ponton is módosul.
Az ezekkel kapcsolatos változásokat az alábbi linken olvashatják.

Megvannak 2015 fogyatékosságbarát munkahelyei

Kép forrása: rehabportal.hu

Kép forrása: rehabportal.hu

Czibere Károly, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára a keddi budapesti oklevélátadáson érték-, lehetőség- és közösségteremtőnek nevezte a fogyatékos emberek foglalkoztatását elősegítő programot, köszönetet mondva azoknak a munkaadóknak, akik vállalásaikkal “esélyt és életet adnak”.

 

 Felhívta a figyelmet arra, hogy a fogyatékos emberek nem “alibitevékenységet” végeznek, hanem a társadalom számára hasznos értékteremtő munkát. Arról is beszélt, hogy a kormány politikájának fontos eleme az esélyteremtés, ezért kiállnak minden hasonló program mellett.

Az államtitkár méltatta azokat a “kifelé forduló” cégeket, amelyek lépéseket tesznek a fogyatékos emberek felé, akik pedig a munkalehetőséggel élve kiléphetnek kényszerű bezártságukból, értékeket teremthetnek és közösséget találhatnak.

Az Emmi, az Amerikai Kereskedelmi Kamara, a Szövetség a Kiválóságért Közhasznú Egyesület és a Salva Vita Alapítvány képviselői által közösen átadott – az idén 26 – elismerés célja, hogy az álláskereső fogyatékos emberek és a foglalkoztatásukra nyitott munkáltatók egymásra találjanak.

Az elismerés alapján a munkáltató két évig használhatja a Fogyatékosságbarát munkahely logót; a program egy újabb sikeres pályázattal kétévenként meghosszabbítható.

A pályázóknak azt kell vállalniuk, hogy a következő két évben olyan fejlesztéseket valósítanak meg, amelyek javítják a fogyatékos emberek foglalkoztatását, azok munkahelyének megtartását, vagy hozzájárulnak dolgozóik fogyatékos munkatársakkal, ügyfelekkel, vásárlókkal kapcsolatos érzékenyítéséhez.

Vég Katalin, a fogyatékos emberek munkaerő-piaci integrációját segítő alapítvány ügyvezető igazgatója utalt arra, hogy a nyitottság korábban is megvolt számos cég részéről, és a fogyatékos emberek is kerestek munkát, de gyakran mégsem találták meg egymást. Jelezte, a 2010-ben alapított elismerés – és a munkahelyekre kitehető logó – azt jelzi a fogyatékos álláskeresőknek, hogy van nyitottság a foglalkoztatásukra az adott intézménynél.

Óbuda azért kapta meg az elismerést, mert hivatala esélyegyenlőségi referenst és jeltolmács képesítéssel rendelkező embert alkalmaz, az intézmény fizikailag akadálymentesített, továbbá mert vállalták, hogy dolgozóik számára érzékenyítő tréninget szerveznek.

A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság képviselője azért vehette át az oklevelet, mert az intézmény “elkötelezett” a megváltozott munkaképességű emberek alkalmazása iránt és egyedülálló foglalkoztatási programot hajtott végre.

Az első alkalommal díjazottak között van a Bakosfa Kft., a FleXoco Termelő Kft., a II. Kerületi Városfejlesztő Zrt., a GE Hungary Kft. Power & Water divízió, a HAVI Logistics Kereskedelmi Anyaggazdálkodási és Szolgáltató Kft., a Söke Hungária Műanyagfeldolgozó és Kereskedelmi Kft., a Parafix Hungária Ipari és Kereskedelmi Kft., a Horvát-Service Betéti Társaság, a Sanmina-SCI Magyarország Kft., a Taravis Baromfi és Élelmiszeripari Kft., valamint az Észak-zalai Víz és Csatornamű Zrt.

A korábbi pályázataikat megújító munkaadók között szerepel a Johnson Controls Mezőlak Kft., az Eurest Étteremüzemeltető Kft., a Nolato Magyarország Ipari és Kereskedelmi Kft., a JOB személyzeti Tanácsadó Kft., az Alko-soft Szolgáltató Bt., a XVIII. kerületi önkormányzat Somogyi László szociális szolgálata, a KÜRT Információbiztonsági és Adatmentő Zrt., valamint a Fővárosi Önkormányzat Pesti úti idősotthona.

Forrás: MTI

Újszerű segítség a foglalkoztatásban

A suszteré ülőszakma, amelyben sok megváltozott munkaképességűt foglalkoztatnak (képünk illusztráció) (Fotó: MH)

A suszteré ülőszakma, amelyben sok megváltozott munkaképességűt foglalkoztatnak (képünk illusztráció) (Fotó: MH)

Tizenkilenc megváltozott munkaképességű, illetve fogyatékos embert készített fel és helyezett el a nyílt munkaerőpiacon a Salva Vita Alapítvány, többek között általános iskolában, középiskolában, kórházban és polgármesteri hivatalban. Az Európai Unió és az Európai Szociális Alap által támogatott, Értelmi sérült és autizmussal élő személyek bevonása közösségi feladatokhoz kapcsolódó munkaerő-piaci programokba című, másfél éves, decemberben záruló projektben több budapesti önkormányzat és vállalkozás is részt vesz. A már említett tizenkilenc ember több mint fél éve dolgozik konyhai kisegítő, adminisztrátor, segédápoló, takarító, raktáros vagy éppen csomagoló munkakörökben.

A program kiemelt célja, hogy minél több fogyatékos és megváltozott munkaképességű ember találjon állást a nyílt munkaerőpiacon – hangzott el a tapasztalatokat összegző fórumon. A programot összefogó Salva Vita Alapítvány ügyvezetője, Vég Katalin hangsúlyozta, a profitorientált vállalkozások mellett a közfeladatokat ellátó intézményeket is fel kell készíteni arra, hogy megváltozott munkaképességű embereket alkalmazzanak. „Egy ember elhelyezése nagyon sok időt vesz igénybe” – magyarázta Mezei Ádám, az alapítvány foglalkoztatási tanácsadója. Beszámolója szerint alapos tájékozódás után „hozzák össze” a megváltozott munkaképességű, illetve fogyatékos embereket és a képzettségüknek, érdeklődésüknek, adottságaiknak megfelelő munkát ajánló vállalkozásokat, intézményeket. A munkáltatót és a reménybeli dolgozót egyaránt fel kell készíteni, és ha szükséges, a segítők is megtanulják a teendőket, hogy kezdetben támogathassák ügyfelüket. Az „éles bevetést” sok esetben gyakorlati idő előzte meg, ehhez egyebek mellett Pestszentlőrinc-Pestszentimre, illetve Józsefvárosi önkormányzata ajánlotta fel intézményeit.

A fórumon elhangzott, hogy a program lehetőséget nyújtott a munkába állók utókövetésére is, és az alapítvány munkatársai egyéni mentorálással, dolgozói klubbal, drámapedagógiai foglalkozásokkal segítettek abban, hogy a munkavállalás hosszú távra szóljon. Csomó Tamás XVIII. kerületi önkormányzati tanácsadó példaértékűnek nevezte a kezdeményezést, amely „megtanítja a társadalmat arra, hogy jól kezelje az emberi különbözőségeket”. Mint mondta, a fogyatékos emberek beilleszkedése össztársadalmi gond, amelynek megoldásában nagy szükség van a szociális munkára. Hozzátette ugyanakkor, ha valaki belekerül egy „bajságba” – munkanélküli, megváltozott munkaképességű vagy fogyatékos lesz –, az ő feladata is, hogy megpróbáljon kikapaszkodni, felállni. A szociális munka erre alkalmassá teheti az érintettet és a környezetet. Negatív tapasztalatairól szólva a képviselő elmondta, a munkahelyükön sokan titokban tartják, hogy megváltozott munkaképességűek, viszolyognak a címkézéstől. Pedig ezt akár előnyükre is fordíthatnák, hiszen állami támogatás jár az alkalmazásukért.

Újbuda önkormányzata több hasonló programban vett részt, civilszervezetek segítségével egyre több megváltozott munkaképességű és fogyatékos ember helyezkedik el az önkormányzatnál és intézményeinél, de vannak olyanok is, akik védett munkahelyekre kerültek – számolt be lapunknak Baráth Andrea esélyegyenlőségi vezető főtanácsos. Elmondta, a program kezdetén az épületek akadálymentesítése nagyjából rendben volt, de a lelkileg befogadó környezet kialakítása közel négy évbe telt. Eddig tizenkét – úgynevezett – érzékenyítő tréninget tartottak, százhatvanhárom munkatársuk vett részt ezeken. A hosszú folyamat végén az újabb és újabb ismeretek, benyomások hatására oldódtak az előítéletek, a sztereotípiák, és mostanra csak a polgármesteri hivatalban tizenkét megváltozott munkaképességű és fogyatékos, pontosabban látás-, mozgás-, illetve hallássérült ember dolgozik. Baráth Andrea hozzáfűzte, az önkormányzat többszörösen nyert az alkalmazásukkal, hiszen a dolgozók befogadóbbá, türelmesebbé váltak. Az új kollégák jelenléte az önkormányzati munkára is pozitív hatással van, és a döntéseken is nyomot hagy. Álláshirdetéseikben most már nem felejtik el feltüntetni: megváltozott munkaképességű vagy fogyatékos munkatársat is várnak.

Forrás: magyarhirlap.hu

G. Juhász Judit