A Ferencvárosi Közérzeti Magazin februári száma a megváltozott munkaképességűek alkalmazásával, elbocsátásával is foglalkozott.
Ennek kapcsán kérdezték Házi Tamás szakmai vezetőt.
Házi Tamás, a Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete (VGYKE) szakmai vezetője szerint a cégeknek megéri fogyatékkal élő embert alkalmazni, mert egyrészt ez különböző adókedvezményekkel és bértámogatással jár, másrészt, ha a munkáltató nem vesz fel minden huszonötödik dolgozó után egy fogyatékkal élőt, évente 1,3 millió forintot kell befizetnie az államnak.
„Összeadok, kivonok, és rájövök: a cégek vagy nagyon gazdagok, vagy ismernek
valami jogi kiskaput, másként több fogyatékkal élő alkalmazott lenne az állami és versenyszférában. A cégek most támogatást kapnak az épek és a fogyatékkal élők után is, ha megtartják őket, így a cégek vezetői válogathatnak, kit rúgnak ki. Lehet találgatni.”
A cikk írója kifejti, hogy ez évtől megszűnt a kereseti korlát: ha egy megváltozott munkaképességű személy többet keres a minimálbér másfélszeresénél, most már akkor is részesülhet rokkantsági ellátásban. Szomorú tény, hogy kevés ilyen munkavállaló létezik.
„Tudok olyan cégről, amelyik felvett fogyatékkal élőket négyórás minimálbérre, de nem azért, hogy dolgozzanak, csak hogy meglegyen a kvóta” – méltatlankodik Házi Tamás.”
A Kézenfogva Alapítvány és a Feszofe Nonprofit Kft. is kifejti véleményét a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásáról, ahogy egyesületünk szolgáltatása is bemutatkozik:
A KézenFogva Alapítvány abban reménykedik, hogy a feloldások után sok
embert sikerül elhelyezniük. Ebben bízik a VGYKE is. Ők novemberben indították el munkaközvetítő programjukat. A munkaerőpiacon a látássérültekhelyzete a legrosszabb. Szinte nincs olyan állás, amihez ne kellene látni. Még az irodai munkák a legvakbarátabbak. Azon belül pedig a home office lenne az igazi kánaán. Akkor sem nekik, sem más fogyatékkal élőknek nem
kellene megküzdeniük az akadályoktól hemzsegő városokkal, irodaházakkal.
Az őket nehezen elfogadó közeg ellenállásáról nem is beszélve.
A teljes cikk a februári szám 20. oldalán olvasható, „MI/TI/ŐK” címszó alatt.
megváltozott munkaképességű Archives - Oldal 2 a 2-ből - Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete
Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete
VGYKE a Ferencváros Újságban
A Ferencvárosi Közérzeti Magazin februári száma a megváltozott munkaképességűek alkalmazásával, elbocsátásával is foglalkozott.
Ennek kapcsán kérdezték Házi Tamás szakmai vezetőt.
Házi Tamás, a Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete (VGYKE) szakmai vezetője szerint a cégeknek megéri fogyatékkal élő embert alkalmazni, mert egyrészt ez különböző adókedvezményekkel és bértámogatással jár, másrészt, ha a munkáltató nem vesz fel minden huszonötödik dolgozó után egy fogyatékkal élőt, évente 1,3 millió forintot kell befizetnie az államnak.
„Összeadok, kivonok, és rájövök: a cégek vagy nagyon gazdagok, vagy ismernek
valami jogi kiskaput, másként több fogyatékkal élő alkalmazott lenne az állami és versenyszférában. A cégek most támogatást kapnak az épek és a fogyatékkal élők után is, ha megtartják őket, így a cégek vezetői válogathatnak, kit rúgnak ki. Lehet találgatni.”
A cikk írója kifejti, hogy ez évtől megszűnt a kereseti korlát: ha egy megváltozott munkaképességű személy többet keres a minimálbér másfélszeresénél, most már akkor is részesülhet rokkantsági ellátásban. Szomorú tény, hogy kevés ilyen munkavállaló létezik.
„Tudok olyan cégről, amelyik felvett fogyatékkal élőket négyórás minimálbérre, de nem azért, hogy dolgozzanak, csak hogy meglegyen a kvóta” – méltatlankodik Házi Tamás.”
A Kézenfogva Alapítvány és a Feszofe Nonprofit Kft. is kifejti véleményét a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásáról, ahogy egyesületünk szolgáltatása is bemutatkozik:
A KézenFogva Alapítvány abban reménykedik, hogy a feloldások után sok
embert sikerül elhelyezniük. Ebben bízik a VGYKE is. Ők novemberben indították el munkaközvetítő programjukat. A munkaerőpiacon a látássérültekhelyzete a legrosszabb. Szinte nincs olyan állás, amihez ne kellene látni. Még az irodai munkák a legvakbarátabbak. Azon belül pedig a home office lenne az igazi kánaán. Akkor sem nekik, sem más fogyatékkal élőknek nem
kellene megküzdeniük az akadályoktól hemzsegő városokkal, irodaházakkal.
Az őket nehezen elfogadó közeg ellenállásáról nem is beszélve.
A teljes cikk a februári szám 20. oldalán olvasható, „MI/TI/ŐK” címszó alatt.
Jelentkezni és érdeklődni kizárólag e-mailben, önéletrajz becsatolásával lehet.
VGYKE
Megszűnik a megváltozott munkaképességű személyek évenkénti felülvizsgálata
Egy közelmúltban született törvényjavaslat értelmében a jövő évtől megszűnik a megváltozott munkaképességű emberek esetében az évenkénti felülvizsgálat, ha az egészségkárosodás jelentős.
Tuzson Bence közszolgálatért felelős államtitkár keddi budapesti sajtótájékoztatóján közölte: az egyszerűsítés érdekében összeállítottak és benyújtanak az Országgyűlésnek egy ezeroldalas jogszabálycsomagot, amely több mint 80 törvényt módosít.
Megemlítette, hogy a tartósan beteg vagy fogyatékossággal élő gyermeket nevelőknek, ha a gyerek állapota “végleges”, akkor a 18. életévéig nem kell új igazolást benyújtani a családi pótlék igényléséhez.
Megszűnik a megváltozott munkaképességűek esetében az évenkénti felülvizsgálat abban az esetben, ha az egészségkárosodás jelentős, és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes emberről van szó – közölte Tuzson Bence.
A közgyógyellátás az alanyi jogon jogosultak esetén kettőről négy évre, a normatív alapon jogosultak ellátása egyről két évre emelkedik – mondta.
A Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete (VGYKE) irodai takarításra – minimum 40 %-ban megváltozott munkaképességű – munkavállalót keres, napi 4 órában.
Jelentkezés:
Kis Erika
06 70 383 36 10
A kép forrása: https://www.westferry.co.nz/
8 órában is dolgozhatnak a megváltozott munkaképességűek
A lap szerint jelenleg 125 ezer ember részesül rehabilitációs ellátásban, eddig legfeljebb heti 20 órában lehetett dolgozni, ennél többet vállalva megvonták az ellátást.
Ha a kormány támogatja és a parlament elfogadja az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) által kezdeményezett törvénymódosító javaslatot, bármennyit dolgozhatnak az érintettek, feltéve, hogy a háromhavi jövedelmük nem több a minimálbér 150 százalékánál.
Az előterjesztés ezen felül értékállóbbá tenné a rehabilitációs és rokkantsági ellátás havi összegét is. A javaslat szerint a számítás alapösszege 94 500 forint lenne, amely minden évben a nyugdíjemelésre vonatkozó szabályok szerint, azzal megegyező arányban nő majd. Eddig a juttatás a 2012-es minimálbér bizonyos százalékában volt meghatározva.
Mindemellett a törvénymódosítás komolyabb szankciókat szabna a nem együttműködő megváltozott munkaképességű emberekkel szemben, három hónapra felfüggesztenék azon személyek ellátásának folyósítását, akik nem teljesítik az együttműködési vagy rehabilitációs tervben foglalt kötelezettségeiket.
Kezdik belátni a főnökök, nem kell félni a fogyatékossággal élő dolgozótól?
Fotó: Kelemen Zoltán Gergely, MTI
Az elmúlt években a különféle járulékkedvezmények, a foglalkoztatást elősegítő támogatások, valamint a cégek számára megspórolható, 2010 óta drasztikusan megemelt rehabilitáció hozzájárulás mind előmozdította a megváltozott munkaképességű munkavállalók iránti keresletet. Mindezek hatását tavaly már érezhetően fokozta az a fejlemény is, hogy egyes régiókban, bizonyos munkakörökben munkaerőhiány lépett fel.
Ami a munkáltatókat ösztönzi
Amennyiben egy 25 fősnél nagyobb létszámmal működő társaság a teljes munkaerő-állományának legalább 5 százalékát megváltozott munkaképességű munkatársakkal tölti fel, nem kell befizetnie a hiányzó létszám után munkavállalónként fizetendő csaknem egymillió forintos éves rehabilitációs hozzájárulást. Míg 2007-ben még közel 90 ezer fő után fizették meg a hozzájárulást, addig tavaly ez az érték már nem érte el a 70 ezer főt.
Állami foglalkoztatáspolitikai eszközök és programok is segítik a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását, amelyek közül a legjelentősebbek a közfoglalkoztatás, illetve az akkreditált foglalkoztatók támogatása. Az akkreditációs támogatás tavaly előtt 327 sikeres pályázónál több mint 30 ezer fő bérköltségét csökkentette. Szintén előrelépést jelentett a rehabilitációs kártya 2012-es bevezetése, amely a szociális hozzájárulási adó mentességét biztosítja két éven keresztül. A kártyát már a bevezetés évében 6400 fő vett igénybe, 2014-ben pedig már 20 300 fő után 5263 munkaadó élt a kártya által biztosított kedvezményekkel.
Az elmúlt években EU támogatás is jelentősen hozzájárult a megváltozott munkaképességűek elhelyezkedésének elősegítéséhez:. A TÁMOP 1.1.1 projekt eredményekén országosan kb. 12. ezer fő után vettek igénybe valamilyen típusú munkáltatói támogatást. Bár a program 2013-ban lezárult, még a befejezést követő 180. nap után is munkaviszonyban állt közel 3 200 fő.
A munkavállalókat is álláskeresésre készteti
Nem elhanyagolható szempont, hogy a komplex minősítési rendszer átalakulása és szigorítása is erősítette a megváltozott munkaképességűek motivációját a munkavégzésre. Míg 2010. decemberében még több mint 555. ezer fő részesült korhatár alatti, egészségkárosodáson alapuló ellátásban, addig 2015 szeptemberére ez a szám 415 ezer főre csökkent.
Jelenleg a lakosság 5 százaléka részesül rehabilitációs vagy rokkantellátásban. A fővárosban a felnőtt lakosság körében ez az arány 2,6 százalék, miközben Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés megyékben megközelíti a 9 százalékot. Az ellátások összegének csökkenése is hozzájárult ahhoz, hogy a megváltozott munkaképességűek szélesebb kör vált gazdaságilag aktívvá. Ma egy ellátott átlagban 66 364 forintban részesül, míg ez az összeg 2010-ben egy rokkantnyugdíjban részesülő esetén közel 70 ezer forint volt.
Kilátások erre az évre
A foglalkoztatási rehabilitáció területén várhatóan 2016-ban is folytatódnak majd a pozitív tendenciák. Míg korábban elsősorban az ipar, ezen belül is az összeszerelést végző szakmákban jelentkezett igény a megváltozott munkaképességű munkavállalókra, a közelmúltban már a szolgáltatási szektor, elsősorban a kereskedelemben is jelentős keresletet támaszt irántuk. A legújabb trend azonban a magasabban kvalifikált, szellemi pozíciókra érkező igények erősödése: nagyobb multinacionális vállalatok, már nem csak az egyszerűbb fizikai munkásokat keresik a megváltozott munkaképességűek körében, hanem a magasabb képzettséget és idegen nyelvismeretek igénylő pozícióik egy részét is velük töltetnék be.
„Miközben a nagyobb, gyártó tevékenységet végző multinacionális cégek csak minimális változásokat, könnyítéseket képesek vagy tudnak bevezetni a megváltozott munkaképességű munkavállalók számára, a kisebb vállalatoknál, különösen a szellemi pozícióban foglalkoztatott egészségkárosodottak esetében egyre jobban terjednek az alternatív foglalkoztatási formák” – mondja Balog Lajos.
A Trenkwalder Rehabilitációs üzletágának vezetője szerint kedvező jelenség, hogy az egészséges és a megváltozott munkaképességűek bérollója összezáródni látszik. Földrajzilag azonban egyre jobban kettészakad az ország a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása tekintetében: míg Soprontól Budapesten át Kecskemétig immár munkaerőhiány jelei mutatkoznak a megváltozott munkaképességűek tekintetében, addig Dél-Dunántúlon, Békés, Csongrád és az ország keleti részén még mindig jelentős számú egészségkárosodott szeretne elhelyezkedni.
Az igazi akadály a fejünkben van
Nemrég Pulay-Virág Borbála, a Salva Vita Alapítvány programvezetője beszélt a Privátbankár Napi Kommentár című műsorában arról, miért félnek a munkáltatók megváltozott képességű munkavállalót alkalmazni. Az erről készült videót alább tudja megtekinteni, a második részt pedig itt.
Megváltozott munkaképességűek képzése a Magyar Máltai Szeretetszolgálatnál
Kép forrása: www.konyvelozona.hu
„A projekt célja a társadalmi beilleszkedést segítő képzések nyújtása, majd a tartós foglalkoztatáshoz segítés általános képzések biztosításával. A program során egy folyamatban integráljuk a szociális szolgáltatások, a foglalkoztatás és munkaerő-piaci szolgáltatások eszközeit”- mondta Lőrincz Anita, a képzésen résztvevők mentora. A fél éven át tartó foglalkoztatás alatt a Szeretetszolgálat képzői és mentorai segítik a résztvevőket, hogy visszatérjenek a társadalom aktív életébe és a munka világába. A képzés 20 modulból áll, amely magába foglalja egyebek mellett a stressz, a munkahelyi légkör, a konfliktuskezelés, valamint a kiégés témaköreit.
Forrás: rehabportal.hu
Álláslehetőség!
A munkakörhöz szükséges alapfeltételek:
kellemes hang
türelem
probléma megoldó képesség
angol nyelvtudás (német még előnyt jelent)
Budapesti helyismeret (mi hol van fővárosunkban)
alapvető számítógépes ismeret
Call-Center tapasztalat előny, de nem szükséges.
A taxi társaság a feladatok teljesítéséhez betanítást biztosít. Munkába állás már szeptemberi kezdéssel lehetséges.
Kérjük, hogy önéletrajzaikat az etikk@etikk.hu e-mail címre küldjék meg, e-mail és telefonos elérhetőségük megjelölésével. A jelentkezőket személyes meghallgatásra hívjuk be.
Munkavégzés helyszíne: 1146 Budapest, Hermina út 57.
Kapcsolattartó: Pál Szilvia, projektmenedzser
Az önéletrajzokat az: acdc@vgyke.com e-mail címre várjuk.
Álláslehetőség megváltozott munkaképességűeknek
Elsődlegesen betanított munkás munkakörbe keresnek munkavállalót, de e mellett a kézi -és gépi anyagmozgatói, illetve az adminisztrátori munkakör is betöltésre vár. A Kft. telephelyei Budapesten és Pest megyében is megtalálhatóak, ezeken a helyeken fog a munkavállalók foglalkoztatása megvalósulni:
www.jobs180.com
Budapest, Laky Adolf u. 41-49.
Budapest, XIX. ker Bercsényi u. 18.
Budapest Fehér u. 10. (X ker)
Budapest Templom tér 8-11. (XIX ker)
Dabas Vasút u. 105.
Budakalász, Szentendrei u. 24.
A Kft. országos szinten 65 akkreditált telephellyel rendelkezik, így a megjelölt telephelyeken kívül – amennyiben az ország egyéb régióiban, településein élő megváltozott munkaképességű tagjaik munkaviszonyt kívánnak létesíteni -, úgy a Társaság telephelyein történő foglalkoztatást biztosítani tudja részükre.
A Társaság kapcsolattartója, akinél az álláslehetőségekről érdeklődni lehet:
