Hogyan veszítetted el a látásodat és miként élted meg az új élethelyzetet?
21 éves koromban egy orvosi műhibából kifolyólag elveszítettem a látásom. Óriási tragédia ért és újból fel kellett állnom. A sok biztatás mellett erős akaratra is szükségem volt ahhoz, hogy elinduljak biztos úton.
Milyen ösvényen indultál el?
Marosvásárhelyen születtem és ott nőttem fel, egy erdőszéli, eldugott kis területen. Reménytelen volt részemről, hogy vakon ott tovább éljek. 1990. április 27-én hivatalos engedéllyel átjöttem Budapestre, az Idővel Vakult Személyek Osztályára. Itt tanultam meg
közlekedni, háztartási munkát végezni, vásárolni és különböző képzéseket végigcsinálni. Ezek telefonkezelő, masszőr, reflexológia, európai üzleti asszisztens és mentorszülő képzések voltak, utóbbi pedig különösképpen felkeltette a figyelmemet.
Hogyan alakult a magánéleted?
1990. december 8-án férjhez mentem és született egy gyönyörű kislányom Orsolya, aki jelenleg 13 éves. Sajnos 19 év után elváltam és egy teljesen önálló életet kezdtem el. Sokat küzdöttem és harcoltam, hiszen az iskolai képzések és a tanítás alatt is bizonyítanom kellett, hogy vak szülőként is megállom a helyem és jó példát mutatok gyermekem számára.
Jelenleg is tagja vagy a VGYKE-nek. Miben tudtak Neked segítséget nyújtani az egyesület szolgáltatásai?
Sok segítséget kapok a VGYKE-től, például a mostani munkahelyemet is az elnök asszony, Fodor Ágnes ajánlotta. Ezen kívül még a Támogató Szolgálattól is kértem segítséget. Szeretek kulturális programokon részt venni, melyre sor került már az újpesti Közösség Lámpásai által. Továbbképzések terén is óriási segítséget kaptam az egyesülettől, és nyitott vagyok még több olyan képzés elvégzésére, amelyre szükségem lehet a munkám kapcsán.
Hogy érezted magad az előző, és hogy érzed magad a mostani munkahelyeden?
Talán mondhatom, hogy elértem azt a sikert, amire vágytam. Mentorszülőként a VGYKE-nél dolgoztam, melynek jelenleg is tagja vagyok, és továbbra is önkéntesen vállalom a segítségnyújtást. Sok tapasztalatot szereztem ebben a munkakörben, és sokat tanultam más szülőktől is, akik hasonló helyzetben voltak gyermekeikkel.
Jelenleg a NISZ Zrt.-nél dolgozom: a telefonközpontot kezelem. Napi 9 órában vagyok bent, ami leköti a napom háromnegyed részét. Nem könnyű, hiszen ez egy új munkakör és rendszer, amit el kellett sajátítanom. Azt vallom, hogy mindig szüksége van az embernek tanulásra és továbbképzésre.
Miként sikerül áthidalni a különböző akadályokat a közlekedésben és a munkahelyen?
Nagyon nehéz vakon munkát találni. Sajnos sokan elhagyják magukat, begubóznak, nem fejlődnek, és nem törekszenek a magasabb életszínvonalra. Sok akaraterőre és kitartásra van szükség. Nem könnyű közlekedni bizonyos területeken, ahol nagy a tér és nincs támpontom, így hát alkalomadtán szükségem van látó ember segítségére. Általában örömmel segítenek, de van, amikor csak megnéznek és elmennek mellettem.
Mik a terveid, álmaid a jövőre nézve?
Szeretném, ha a közeljövőben könnyebb lenne az életem, találnék egy segítőtársat, aki megkönnyítené a mindennapjainkat a lányommal. Az egyesület által pedig szeretnék segítséget nyújtani más sorstársaknak, és megmutatni, hogy mindent lehet, csak akarni kell!
Ivanova Daniela
munka Archives - Oldal 4 a 7-ből - Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete
Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete
„Mindent lehet, csak akarni kell!”
Hogyan veszítetted el a látásodat és miként élted meg az új élethelyzetet?
21 éves koromban egy orvosi műhibából kifolyólag elveszítettem a látásom. Óriási tragédia ért és újból fel kellett állnom. A sok biztatás mellett erős akaratra is szükségem volt ahhoz, hogy elinduljak biztos úton.
Milyen ösvényen indultál el?
Marosvásárhelyen születtem és ott nőttem fel, egy erdőszéli, eldugott kis területen. Reménytelen volt részemről, hogy vakon ott tovább éljek. 1990. április 27-én hivatalos engedéllyel átjöttem Budapestre, az Idővel Vakult Személyek Osztályára. Itt tanultam meg
közlekedni, háztartási munkát végezni, vásárolni és különböző képzéseket végigcsinálni. Ezek telefonkezelő, masszőr, reflexológia, európai üzleti asszisztens és mentorszülő képzések voltak, utóbbi pedig különösképpen felkeltette a figyelmemet.
Hogyan alakult a magánéleted?
1990. december 8-án férjhez mentem és született egy gyönyörű kislányom Orsolya, aki jelenleg 13 éves. Sajnos 19 év után elváltam és egy teljesen önálló életet kezdtem el. Sokat küzdöttem és harcoltam, hiszen az iskolai képzések és a tanítás alatt is bizonyítanom kellett, hogy vak szülőként is megállom a helyem és jó példát mutatok gyermekem számára.
Jelenleg is tagja vagy a VGYKE-nek. Miben tudtak Neked segítséget nyújtani az egyesület szolgáltatásai?
Sok segítséget kapok a VGYKE-től, például a mostani munkahelyemet is az elnök asszony, Fodor Ágnes ajánlotta. Ezen kívül még a Támogató Szolgálattól is kértem segítséget. Szeretek kulturális programokon részt venni, melyre sor került már az újpesti Közösség Lámpásai által. Továbbképzések terén is óriási segítséget kaptam az egyesülettől, és nyitott vagyok még több olyan képzés elvégzésére, amelyre szükségem lehet a munkám kapcsán.
Hogy érezted magad az előző, és hogy érzed magad a mostani munkahelyeden?
Talán mondhatom, hogy elértem azt a sikert, amire vágytam. Mentorszülőként a VGYKE-nél dolgoztam, melynek jelenleg is tagja vagyok, és továbbra is önkéntesen vállalom a segítségnyújtást. Sok tapasztalatot szereztem ebben a munkakörben, és sokat tanultam más szülőktől is, akik hasonló helyzetben voltak gyermekeikkel.
Jelenleg a NISZ Zrt.-nél dolgozom: a telefonközpontot kezelem. Napi 9 órában vagyok bent, ami leköti a napom háromnegyed részét. Nem könnyű, hiszen ez egy új munkakör és rendszer, amit el kellett sajátítanom. Azt vallom, hogy mindig szüksége van az embernek tanulásra és továbbképzésre.
Miként sikerül áthidalni a különböző akadályokat a közlekedésben és a munkahelyen?
Nagyon nehéz vakon munkát találni. Sajnos sokan elhagyják magukat, begubóznak, nem fejlődnek, és nem törekszenek a magasabb életszínvonalra. Sok akaraterőre és kitartásra van szükség. Nem könnyű közlekedni bizonyos területeken, ahol nagy a tér és nincs támpontom, így hát alkalomadtán szükségem van látó ember segítségére. Általában örömmel segítenek, de van, amikor csak megnéznek és elmennek mellettem.
Mik a terveid, álmaid a jövőre nézve?
Szeretném, ha a közeljövőben könnyebb lenne az életem, találnék egy segítőtársat, aki megkönnyítené a mindennapjainkat a lányommal. Az egyesület által pedig szeretnék segítséget nyújtani más sorstársaknak, és megmutatni, hogy mindent lehet, csak akarni kell!
Ivanova Daniela
Legyen a munkatársunk!
Kép forrása: www.hidkozosseg.hu
Feltételek:
megváltozott munkaképesség (legalább 40 %)
mobilitás
jó kapcsolatteremtő és kommunikációs készség
továbbá fontos, hogy a pályázó helyi lakos legyen
Munkakör: közösségi civil szervező Iskolai végzettség: alapfokú Előny: hasonló munkakörben szerzett tapasztalat
Feladatok:
látássérültek közösségbe szervezése
szabadidős programok, klubok, kirándulások, egyéb közösségi programok szervezése
Napi munkaidő: 4 óra (rugalmas munkabeosztás) Fizetés: a minimálbér időarányos része Munkavégzés helye: Budapest, XIII. kerülete és változó helyszín a programok szerint.
Kezdik belátni a főnökök, nem kell félni a fogyatékossággal élő dolgozótól?
Fotó: Kelemen Zoltán Gergely, MTI
Az elmúlt években a különféle járulékkedvezmények, a foglalkoztatást elősegítő támogatások, valamint a cégek számára megspórolható, 2010 óta drasztikusan megemelt rehabilitáció hozzájárulás mind előmozdította a megváltozott munkaképességű munkavállalók iránti keresletet. Mindezek hatását tavaly már érezhetően fokozta az a fejlemény is, hogy egyes régiókban, bizonyos munkakörökben munkaerőhiány lépett fel.
Ami a munkáltatókat ösztönzi
Amennyiben egy 25 fősnél nagyobb létszámmal működő társaság a teljes munkaerő-állományának legalább 5 százalékát megváltozott munkaképességű munkatársakkal tölti fel, nem kell befizetnie a hiányzó létszám után munkavállalónként fizetendő csaknem egymillió forintos éves rehabilitációs hozzájárulást. Míg 2007-ben még közel 90 ezer fő után fizették meg a hozzájárulást, addig tavaly ez az érték már nem érte el a 70 ezer főt.
Állami foglalkoztatáspolitikai eszközök és programok is segítik a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását, amelyek közül a legjelentősebbek a közfoglalkoztatás, illetve az akkreditált foglalkoztatók támogatása. Az akkreditációs támogatás tavaly előtt 327 sikeres pályázónál több mint 30 ezer fő bérköltségét csökkentette. Szintén előrelépést jelentett a rehabilitációs kártya 2012-es bevezetése, amely a szociális hozzájárulási adó mentességét biztosítja két éven keresztül. A kártyát már a bevezetés évében 6400 fő vett igénybe, 2014-ben pedig már 20 300 fő után 5263 munkaadó élt a kártya által biztosított kedvezményekkel.
Az elmúlt években EU támogatás is jelentősen hozzájárult a megváltozott munkaképességűek elhelyezkedésének elősegítéséhez:. A TÁMOP 1.1.1 projekt eredményekén országosan kb. 12. ezer fő után vettek igénybe valamilyen típusú munkáltatói támogatást. Bár a program 2013-ban lezárult, még a befejezést követő 180. nap után is munkaviszonyban állt közel 3 200 fő.
A munkavállalókat is álláskeresésre készteti
Nem elhanyagolható szempont, hogy a komplex minősítési rendszer átalakulása és szigorítása is erősítette a megváltozott munkaképességűek motivációját a munkavégzésre. Míg 2010. decemberében még több mint 555. ezer fő részesült korhatár alatti, egészségkárosodáson alapuló ellátásban, addig 2015 szeptemberére ez a szám 415 ezer főre csökkent.
Jelenleg a lakosság 5 százaléka részesül rehabilitációs vagy rokkantellátásban. A fővárosban a felnőtt lakosság körében ez az arány 2,6 százalék, miközben Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés megyékben megközelíti a 9 százalékot. Az ellátások összegének csökkenése is hozzájárult ahhoz, hogy a megváltozott munkaképességűek szélesebb kör vált gazdaságilag aktívvá. Ma egy ellátott átlagban 66 364 forintban részesül, míg ez az összeg 2010-ben egy rokkantnyugdíjban részesülő esetén közel 70 ezer forint volt.
Kilátások erre az évre
A foglalkoztatási rehabilitáció területén várhatóan 2016-ban is folytatódnak majd a pozitív tendenciák. Míg korábban elsősorban az ipar, ezen belül is az összeszerelést végző szakmákban jelentkezett igény a megváltozott munkaképességű munkavállalókra, a közelmúltban már a szolgáltatási szektor, elsősorban a kereskedelemben is jelentős keresletet támaszt irántuk. A legújabb trend azonban a magasabban kvalifikált, szellemi pozíciókra érkező igények erősödése: nagyobb multinacionális vállalatok, már nem csak az egyszerűbb fizikai munkásokat keresik a megváltozott munkaképességűek körében, hanem a magasabb képzettséget és idegen nyelvismeretek igénylő pozícióik egy részét is velük töltetnék be.
„Miközben a nagyobb, gyártó tevékenységet végző multinacionális cégek csak minimális változásokat, könnyítéseket képesek vagy tudnak bevezetni a megváltozott munkaképességű munkavállalók számára, a kisebb vállalatoknál, különösen a szellemi pozícióban foglalkoztatott egészségkárosodottak esetében egyre jobban terjednek az alternatív foglalkoztatási formák” – mondja Balog Lajos.
A Trenkwalder Rehabilitációs üzletágának vezetője szerint kedvező jelenség, hogy az egészséges és a megváltozott munkaképességűek bérollója összezáródni látszik. Földrajzilag azonban egyre jobban kettészakad az ország a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása tekintetében: míg Soprontól Budapesten át Kecskemétig immár munkaerőhiány jelei mutatkoznak a megváltozott munkaképességűek tekintetében, addig Dél-Dunántúlon, Békés, Csongrád és az ország keleti részén még mindig jelentős számú egészségkárosodott szeretne elhelyezkedni.
Az igazi akadály a fejünkben van
Nemrég Pulay-Virág Borbála, a Salva Vita Alapítvány programvezetője beszélt a Privátbankár Napi Kommentár című műsorában arról, miért félnek a munkáltatók megváltozott képességű munkavállalót alkalmazni. Az erről készült videót alább tudja megtekinteni, a második részt pedig itt.
Feltételek: megváltozott munkaképesség (legalább 40 %), a VGYKE foglalkozás egészségügyi orvos előzetes alkalmassági véleménye
Iskolai végzettség: középfokú végzettség, B kategóriás jogosítvány
Előny: hasonló munkakörben szerzett tapasztalat, speciális támogató szolgálathoz szükséges gépkocsi vezetői képzettség
Feladatok: fogyatékossággal élő személyek szállítása
Napi munkaidő: 8 óra
Fizetés: közalkalmazotti bértábla szerint + ágazati bérpótlék
Az önéletrajzot és a megváltozott munkaképességet igazoló határozat másolatát az info@vgyke.com címre várjuk!
Jelentkezési határidő: szeptember 15.
A felvétel során több alkalmas állásinterjút folytatunk. Érdeklődni szintén az info@vgyke.com címen
Fodor Ágnes
elnök
„Hülyén hangzik egy vaktól, de vizuális típus vagyok”
„Hogyan képzelem én azt, hogy egy férfi bármikor is megkívánhat engem? Mi vakok, valóban vagyunk annyira felelőtlenek, hogy gyereket vállaljunk? Hogyan fog gondoskodni róluk? Honnan tudja, hogy a párja nemcsak megjátssza az orgazmust?” Nem tudom, én hogyan reagálnék, ha nekem tennék fel ezeket a kérdéseket, de Antónia nem jött zavarba. „Az orgazmusnak vannak biológia jelei, egyébként pedig, ön honnan tudja, hogy a párja nem játssza meg az orgazmust?” – reagálta a Láthatatlan kiállításon feltett kérdésekre a vendégének.
Most 24 éves, tizenhat éves korában vakult meg magas szemnyomás következtében. Tizenkét műtétet is végeztek rajta, de a látása folyamatosan romlott, nem tudták megállítani. „Egy ideig úgy láttam, mint a férfiak: a fehér színt felismertem, de a bézst a tojáshéjszíntől nem tudtam megkülönböztetni” – emlékszik vissza a műtétek közötti időszakra. Ma a fantomlátását használja arra, hogy elképzeljen dolgokat. „Hülyén hangzik ez egy vak szájából, de nagyon vizuális típus vagyok. Sokáig láttam és használtam is a látásom, megmaradtak dolgok, sokszor elkezdem vizualizálni a körülöttem lévő dolgokat.”
Antónia az internetet felolvasó programmal használja. Egyedül él, dolgozik, hangszereken játszik, fent van Facebookon, és festi a haját, mert a sok altatástól és műtéttől őszülni kezdett. Ha a párja kupit hagy a lakásban, ugyanúgy észreveszi, mint bárki más, és ugyanúgy szeretne családot és gyerekeket, mint a legtöbb nő. „Persze józan ésszel, ha belegondolok, meg fogom tudni különböztetni a gyerekeimet a másikétól, de mi van, ha épp a másikét viszem haza az óvodából? Valószínűleg nem ez fog történni, de ha mégis, majd otthon szól az apjuk, hogy ez nem a mi gyerekünk” – meséli nevetve, amikor a gyerek témát firtatjuk.
Egy férfi illata
Ebben a látásorientált világban, ahol minden a külsőségekről szól, egy egész iparág épült a társkeresésre. Sokszor az alapján ítélünk meg valakit, hogy van felöltözve, jól fésült-e, mennyire ápolt, de egy vak személynél hogyan alakul ki a vonzalom? „Fontos, hogy milyen az illata. Ha valakinek nincs jó illata, azzal nem fogok elkezdeni ismerkedni. Amikor elkezdünk beszélgetni, nagyjából sejtem, hogy milyen magas, ha megérintem, tudom milyen a testalkata. A külső később lesz számomra információ, például az, hogy milyen az öltözködési stílusa, de a barátnőim mindig nagyon készségesek a témában. Tudom, hogy a páromnak milyen az illata, tudom, hogy borostás, és onnantól kezdve már jó. Nekem az Andris tetszik, még ha ez furán is hangzik.”
Antónia minden barátja látó volt, nem tudja elképzelni, hogy a párja is vak legyen. „Nem lehet általánosságban beszélni a vakok közötti párkeresésről, mert én is ismerek olyat, aki csak úgy tudja elképzelni az életét, ha a párja is vak. De két vak embernél azért felmerül a kérdés, hogyan mennek el a strandra, hogyan jönnek ki a vízből úgy, hogy meg is találják a cuccukat harmadik személy nélkül?”
Majd én viszem a botod
Antónia teljesen önálló, egyedül közlekedik, de volt olyan eset, amikor ő is eltévedt. A segítségnyújtásnál gyakran a látók nem tudják, hogyan reagálják le a helyzetet. „Az érintés nálunk a szemkontaktus, akkor fogom tudni, hogy hozzám beszélsz. De ez nem azt jelenti, hogy hajlandó vagyok elviselni, ha megsimogatnak, mint egy kiskutyát. Attól nem leszek cukibb. Volt olyan eset is, hogy jött egy néni és azt mondta, majd én viszem a botod.”
„Ott kezdődik a baj, amikor beszélgetünk valakivel, és egyszerűen nem tud túllendülni azon, hogy vak vagyok. Ez nem arról szól, hogy valaki figyelmes próbál lenni, hanem mikor megkérdezi, hogy biztosan le tudsz-e lépni a villamosról? Persze, nem a lábam fáj” – hozza fel példának a helyzetet, amikor a vak embert sokkal bénábbnak gondolják a látók, mint valójában.
A mostani párját egy szórakozóhelyen ismerte meg. „Elmentünk még egy kör sörért, és kértem, hogy hadd karoljak bele. Erre ő azt válaszolta, nem szereti, ha belekarolnak, oldjuk meg máshogy, nekem csak azért kell valaki, hogy tudjam tartani az egyensúlyom. Először nem akartam hinni a fülemnek. Megdöbbentem azon, hogy valaki ennyire normálisan reagál le egy ilyen helyzetet. Végül ő ment előttem, közben pedig fütyült, hogy tudjam, merre menjek. Nem ömlött ki a sör, és a végén meg is veregette a vállam, hogy na, belehaltál a kis piskóta lábaiddal? Akkor úgy helyére került mindent.”
Vakok Magyarországon
Nincs pontos adat arról, hány vak és látássérült él ma Magyarországon és arról sem, milyen foglalkoztatottsággal és végzettséggel rendelkeznek. A fogyatékos személyek és ezen belül a vakok létszámáról a 2000-es népszámlálás ad valamilyen információt. E szerint 577 ezren éltek akkor valamilyen fogyatékkal, bár a szakemberek szerint ez némileg alulbecsüli a számukat.
A legnagyobb arányt a testi fogyatékosok és a mozgássérültek képviselik együttesen (43,6%), míg az értelmi fogyatékosok aránya megközelítőleg 10%, a vakok és gyengénlátók aránya 14,4%. Számuk évente 6-8000-rel nő, úgyhogy napjainkban mintegy 100 ezer vak honfitársunk lehet.
Antónia amúgy két helyen is dolgozik, tapasztalata szerint a többi fogyatékkal élő csoporthoz képest a vakoknak jobbak az elhelyezkedési esélyeik a munkaerőpiacon. Érdemes megjegyezni, hogy nagyon nagy különbségek vannak mind a társkeresésben, mind az életmódban azok között, akik születésüktől kezdve vakok, vagy már felnőtt életükben vesztették el a látásukat.
Ő egyébként a Láthatatlan kiállítás mellett a Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesületénél is dolgozik, ahol érzékenyítő csoportot működtetnek. A csoport tagjai szemléletformáló programokat szerveznek, az elmúlt négy hétben közel hatszáz diákkal találkoztak. A céljuk, hogy a vakok és a látók közötti határokat közelebb hozzák, és hogy egyszerűbbé tegyék a hétköznapokat.
Amikor elváltunk, megkérdeztem, ő mikor lenne elégedett? „Ha reggel, mikor felkelnék, lemennék a botba, és nem nézne rám nyitott szájjal az eladó, hogy te tényleg betaláltál az ajtón?
Önéletrajzát, szakképzettségét igazoló okiratát és a masszázs tevékenység folytatásához szükséges dokumentumok (Kamarai Tagság és Működési Nyilvántartási Igazolvány) másolatát kérjük, hogy a cserf-s@vgyke.com e-mail címre küldje.
A jelentkezés folyamatos!
Munkatársakat keresünk!
Kép forrása: www.connectionsnonprofit.org
Feltételek: megváltozott munkaképesség (legalább 40 %), mobilitás, jó kapcsolatteremtés és kommunikációs készség
Munkakör: közösségi civil szervező Iskolai végzettség: alapfokú végzettség Előny: hasonló munkakörben szerzett tapasztalat
Feladatok:
Látássérültek közösségbe szervezése, szabadidős programok, klubok, kirándulások, egyéb közösségi programok szervezése
Napi munkaidő: 4 óra (rugalmas munkabeosztás) Fizetés: minimálbér időarányos része Munkavégzés helye: Budapest, XIX. kerülete és változó helyszín a programok szerint
Amikor álommunka a recepciós, az autószerelő és a sminktanácsadó
Magyarországon a Salva Vita alapítvány szervezte meg ezt a különleges napot 16 megváltozott munkaképességű ember számára. A jelentkezések egyébként jóval túlnőttek ezen a számon, és az alapítvány reméli, hogy az első, bemutatkozó rendezvény után, a következő években még sokkal több ilyen álmot fog tudni telesíteni. Hogy érzékeltessük a helyzet mélységeit, az egyik az alapítványhoz befutott jelentkezés szövege mindössze így hangzott: „Nagyon szeretnék dolgozni, ez a vágyam.”
Bár csak egy napról van szó, a személyes találkozások lehetőségének erejét és fontosságát hangsúlyozta Vég Katalin, a Salva Vita ügyvezetője. Hiszen így esetleg olyan munkáltatók is megtapasztalhatják, hogy milyen az – milyen kihívást és milyen örömet jelent -, ha van egy fogyatékos munkavállalójuk, ahol eddig nem volt ilyen dolgozó. Ezekkel a találkozásokkal lehet megmozdítani az emberek berögzült elképzeléseit, előítéleteit, leküzdeni a bennük a szituációtól való félelmet. Írországban mára komoly mozgalom
lett a programból, ezen a különleges
napon 650 fő, 500 munkahelyre jut el,
a szervezésben pedig 87 civil szervezet vesz részt.
Hallom a növendékeket
Szluka Lídia végzettsége szerint énektanár és kántor, angolul és németül beszél, franciául és olaszul is ír és olvas, mégis volt olyan zeneiskola, ahonnan azért utasították el, mert úgy gondolták nem tud majd a növendékekkel foglalkozni, mert vak. Ahogy ő mondta, bár nem látja, de hallja a diákok hangját, így a hangjuk képzése aligha jelenthet számára problémát.
Az a legfőbb vágya, hogy a kollégák egyenrangú partnernek tekintsék, akivel a közös módszereket kellene megtalálni, hogy az együttműködés a lehető legjobban működjön. Hangsúlyozta, hogy ezért a fogyatékos embereknek is tenniük kell, hogy olyan kvalitásokat tudjanak felmutatni, amibe nem lehet belekötni, amikor munkát akarnak vállalni. Érzékeltette, csak egy kis nyitottságra van szükség egymás felé mindkét fél részéről.
Felkészülten megyek, de meg sem hallgatnak az állásinterjún
Jánosi Veronika szintén látássérült, aki recepciósként és rendezvényszervezőként próbálhatta ki magát a Korona Hotelben. Mindig is ez a terület érdekelte, mint a HR Portálnak elmondta, többek szerint érzéke is van hozzá. Jelenleg is programokat szervez a Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Egyesületénél és a Világtérkép Közhasznú Egyesületnél. A naptól azt remélte, hogy egyrészt tapasztalatot szerez, másrészt fel fogja tudni mérni ennek alapján, hogy ilyen munkakörökre szállodákban érdemes-e elküldenie a jelentkezését.
Eddigi tapasztalatai között a nyílt munkaerőpiacon volt pozitív és negatív egyaránt. Az egyik munkahelyen bár pozitív élményeket szerzett az volt a gond, hogy a képernyőolvasó szoftver nem működött együtt a callcenteres cégnél alkalmazott rendszerrel, ezért nem tudott végül ottmaradni. Sajnos, sokkal negatívabb hozzáállással is szembesülnie kellett, amikor egy állásinterjúra ugyan behívták, de nem is interjúztatták meg, amikor kiderült, hogy vak. Pedig a fogyatékosságát nem rejtette véka alá, az életrajzába is beleírta. Az érintette a legrosszabbul, hogy még az esélyét sem adták meg annak, hogy esetleg együtt kitaláljanak valami alternatív lehetőséget, amivel meg lehet oldani a felmerülő problémákat.
Veronika elmesélte, hogy interjúra általában segítővel megy, mert az útvonalat kicsit hosszabb idő, 4-5 alkalom alatt tudja elsajátítani, de mindig hangsúlyozza, hogy ha bekerül az adott munkahelyre a közlekedés nem jelent számára problémát, mert mindenképpen megtanulja az útvonalat.
Mindig is az autók érdekelték
Hosszabb időt Latinka Péterrel töltöttem, aki a Schiller Opelnél kapott egy napot, mert szervizbe, autók közelébe vágyott. Péter enyhe fokú értelmi sérült, aki egyébként műszerész végzettséggel is rendelkezik, és jelenleg is van munkája, árufeltöltőként dolgozik egy élelmiszerboltban. Ezt a munkáját nagyon szereti és élvezi.
Elmesélte, hogy már kisgyerekkora óta érdeklik az autók, annak idején apukájának is segített otthon autót szerelni. Később mechanikai műszerészként gyárban is dolgozott, de azt később felszámolták. Több munkahelye is volt az évek során, de nem mindenütt szerzett jó tapasztalatokat a kollégákkal, főnökséggel kapcsolatban. Volt, ahol rossz körülmények között dolgoztak, arról pedig inkább nem is akart mesélni, hogy időnként hogy beszéltek velük a munkatársak. De a mostani munkájában jól érzi magát, mint mondta a kollégák között nem is érzi magát fogyatékosnak.
A Schiller Opelnél már évtizedek óta dolgozik egy hallássérült munkavállaló, aki kivívta magának az őt megillető helyet a cégnél. Az autók műszaki vizsgáztatásával foglalkozik, a cégnél eladott 35 ezer autó 60 százalékát ő vizsgáztatta, mondta el a tulajdonos. Schiller Gábor tapasztalata szerint ezek a megváltozott munkaképességű munkavállalók hiányosságaikat más területeken kiemelkedően jó teljesítményükkel, készségeikkel kompenzálják. Úgyhogy a vállalkozás számára nem ismeretlen terület és élmény, hogy ilyen alkalmazottal dolgozzanak együtt.
Latinka Péter először egy Opel teljes átvizsgálásában vett részt, amibe beletartozott a világítás működőképességének vizsgálata, a motor ellenőrzése, sőt az autó felemelése is, hogy alulról is ellenőrizni lehessen, hogy minden rendben van-e.
Péter nem csak szemlélődött, hanem kerékcserében, olajszint vizsgálatában is tevékenyen részt vett, és a nagy műhelyben is körülnézett, ahol a motorok digitális vizsgálata is zajlik, és egyszerre több mint 10 autót javítanak a munkatársak. Péter megerősítette,
hogy élvezte a munkát, tetszett neki a felkínált program.
Forrás: hrportal.hu
Érdekképviseleti és szakmai munkáink 2014-ben
A tavaly májusi tisztújítás során a FESZT elnöke Földesiné Szöllősi Erzsébet lett, alelnökei pedig Gyene Piroska és Fodor Ágnes. Az egyesület folyamatosan részt vesz a szakma fórumain, bizottsági ülésein, illetve az MVGYOSZ közgyűlésén, valamint elnökségében.
Mészáros Ágnes, az egyesület új alelnöke, Eleki Abigéllel együtt a VGYKE közösségszervezéssel kapcsolatos szolgáltatásait irányítják. Ágnes elmondta, hogy az eddigiek mellett elkezdődött a közösségszervezés a III. és a XV. kerületeiben, sőt, indul a munka a VII. és a XI. kerületben is. Az elmúlt években az egyesület több mint 70 millió forintot fordított a közösségi mentorok tevékenységére, és sok munkatárs a helyi közösségek tagjai közül került ki.
Az érzékenyítő csoport munkájáról Miks Csaba számolt be. A csoport mostanra elérte, hogy nem nekik kell keresniük az intézményeket, hanem hozzájuk érkeznek a megkeresések, továbbá nagy örömükre sok a visszatérő felkérés. Ezekben a programokban együtt dolgoznak a közösségi mentorokkal is.
Veres Katalin – aki januártól az ügyfélszolgálat vezetője – beszámolt annak 2014-es tevékenységéről. 2015 januárjától átalakult az ügyfélszolgálat: több munkatárs dolgozik osztott munkakörben, és az ügyfélszolgálati szolgáltatások mellett érzékenyítő, közösségi mentori feladatokat is ellátnak, továbbá új ügyfélszolgálatos munkatársat is köszönthettek köreikben. Katalin mesélt a Látássérült mentor-szülő hálózat működéséről is, melynek keretében az FSZK támogatásával kapcsolatteremtő workshopokat szerveznek más fogyatékosügyi szülői hálózatokkal.
A Láthatár segédeszközbolt vezetője Katona Zsuzsanna úgy fogalmazott: „2014-ben is azon dolgoztunk, hogy a látássérült vagy látó érdeklődők és vásárlók udvarias, sokoldalú és megfelelő információt kapjanak az életvitelüket és mindennapjaikat megkönnyítő segédeszközökről, a kiegészítő termékekről valamint az eszközökkel kapcsolatos szolgáltatásokról. A tavalyi évben 60 beszállítótól, közel 500 terméket kínáltunk a kedves érdeklődőknek és vásárlóknak. A bolt éves forgalma 3.300.000Ft , vásárlóink száma közel 500 fő volt. Terveink a jövőre nézve, hogy a speciális eszközöket minél kedvezőbb áron tudjuk beszerezni és értékesíteni.”
A Louis Braille Támogató Szolgálat tevékenységéről Dézsi Katalin szolgálatvezető tájékoztatott. A szolgálat gondozottjainak száma 74 fő, sokan rendszeres segítséget kérnek, tavaly pedig több mint 5000 feladategységet teljesítettek. A szolgáltatási díjak 2015-ben sem változtak.
Kis Gáborné 2015 januárjától a szolgáltatások vezetését végzi, így a gyógy -és frissítő masszázs szolgáltatásról számolt be. A masszázs szolgáltatás 2014 nyarán indult és azóta is folyamatosan bővül: jelenleg négy helyszínen érhető el és 7 szakember látja el a masszőri feladatokat. Fodor Ágnes elmondta, hogy a gyógymasszázs szolgáltatás fontos bevételi forrást jelent a VGYKE számára, mely aktív részese az egyesület működési költségeinek biztosításának.
Pál Szilvia az ACDC „Találd meg a helyed” programról mesélt, mely szolgáltatásaival a diplomás látássérülteket szólítja meg a sikeres nyílt munkaerő-piaci integrációjuk támogatása érdekében.
Németh Orsolya a 2014-ben megvalósított és sikeresen lezárt három EU-S finanszírozású projektről adott tájékoztatást.
Egyesületünk 2015-ben sem tétlenkedik, a további eredményekről folyamatos beszámolót olvashatnak a www.vgyke.com oldalon, illetve hírlevelünkben.
Operatőröket, vágókat keresünk!
Kép forrása: www.szatmar.ro
Olyan kreatív alkotó, rendkívül ambiciózus fiatalokat keresünk, akik a látássérültség témáját és az egyesületünk szolgáltatásait egy fantáziadús és újszerű kampányfilmben tudnák megjeleníteni. A kisfilmet a gerillamarketing eszközeivel az interneten keresztül szeretnénk több tízezer emberhez eljuttatni, népszerűsítve az egyesületet, illetve buzdítani az embereket arra, hogy adójuk 1%-át felajánlva segítség a VGYKE munkáját, fejlődését.
Amennyiben szeretnél Te is részese lenni egy kreatív és egymást inspiráló alkotói csapatnak, ahol bátran kipróbálhatod ötleteidet és szárnyalhat a fantáziád, akkor töltsd el nálunk szakmai gyakorlati időd, vagy légy új munkatársunk!
Kedvcsinálóként nézd meg az egyesület “Vak vezet világtalant” című kisfilmjét, valamint honlapunkat.
Jelentkezni önéletrajzzal és motivációs levéllel lehet az info@vgyke.com e-mail címen.
Megvannak 2015 fogyatékosságbarát munkahelyei
Kép forrása: rehabportal.hu
Czibere Károly, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára a keddi budapesti oklevélátadáson érték-, lehetőség- és közösségteremtőnek nevezte a fogyatékos emberek foglalkoztatását elősegítő programot, köszönetet mondva azoknak a munkaadóknak, akik vállalásaikkal “esélyt és életet adnak”.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a fogyatékos emberek nem “alibitevékenységet” végeznek, hanem a társadalom számára hasznos értékteremtő munkát. Arról is beszélt, hogy a kormány politikájának fontos eleme az esélyteremtés, ezért kiállnak minden hasonló program mellett.
Az államtitkár méltatta azokat a “kifelé forduló” cégeket, amelyek lépéseket tesznek a fogyatékos emberek felé, akik pedig a munkalehetőséggel élve kiléphetnek kényszerű bezártságukból, értékeket teremthetnek és közösséget találhatnak.
Az Emmi, az Amerikai Kereskedelmi Kamara, a Szövetség a Kiválóságért Közhasznú Egyesület és a Salva Vita Alapítvány képviselői által közösen átadott – az idén 26 – elismerés célja, hogy az álláskereső fogyatékos emberek és a foglalkoztatásukra nyitott munkáltatók egymásra találjanak.
Az elismerés alapján a munkáltató két évig használhatja a Fogyatékosságbarát munkahely logót; a program egy újabb sikeres pályázattal kétévenként meghosszabbítható.
A pályázóknak azt kell vállalniuk, hogy a következő két évben olyan fejlesztéseket valósítanak meg, amelyek javítják a fogyatékos emberek foglalkoztatását, azok munkahelyének megtartását, vagy hozzájárulnak dolgozóik fogyatékos munkatársakkal, ügyfelekkel, vásárlókkal kapcsolatos érzékenyítéséhez.
Vég Katalin, a fogyatékos emberek munkaerő-piaci integrációját segítő alapítvány ügyvezető igazgatója utalt arra, hogy a nyitottság korábban is megvolt számos cég részéről, és a fogyatékos emberek is kerestek munkát, de gyakran mégsem találták meg egymást. Jelezte, a 2010-ben alapított elismerés – és a munkahelyekre kitehető logó – azt jelzi a fogyatékos álláskeresőknek, hogy van nyitottság a foglalkoztatásukra az adott intézménynél.
Óbuda azért kapta meg az elismerést, mert hivatala esélyegyenlőségi referenst és jeltolmács képesítéssel rendelkező embert alkalmaz, az intézmény fizikailag akadálymentesített, továbbá mert vállalták, hogy dolgozóik számára érzékenyítő tréninget szerveznek.
A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság képviselője azért vehette át az oklevelet, mert az intézmény “elkötelezett” a megváltozott munkaképességű emberek alkalmazása iránt és egyedülálló foglalkoztatási programot hajtott végre.
Az első alkalommal díjazottak között van a Bakosfa Kft., a FleXoco Termelő Kft., a II. Kerületi Városfejlesztő Zrt., a GE Hungary Kft. Power & Water divízió, a HAVI Logistics Kereskedelmi Anyaggazdálkodási és Szolgáltató Kft., a Söke Hungária Műanyagfeldolgozó és Kereskedelmi Kft., a Parafix Hungária Ipari és Kereskedelmi Kft., a Horvát-Service Betéti Társaság, a Sanmina-SCI Magyarország Kft., a Taravis Baromfi és Élelmiszeripari Kft., valamint az Észak-zalai Víz és Csatornamű Zrt.
A korábbi pályázataikat megújító munkaadók között szerepel a Johnson Controls Mezőlak Kft., az Eurest Étteremüzemeltető Kft., a Nolato Magyarország Ipari és Kereskedelmi Kft., a JOB személyzeti Tanácsadó Kft., az Alko-soft Szolgáltató Bt., a XVIII. kerületi önkormányzat Somogyi László szociális szolgálata, a KÜRT Információbiztonsági és Adatmentő Zrt., valamint a Fővárosi Önkormányzat Pesti úti idősotthona.