Álláslehetőség megváltozott munkaképességűeknek

Elsődlegesen betanított munkás munkakörbe keresnek munkavállalót, de e mellett a kézi -és gépi anyagmozgatói, illetve az adminisztrátori munkakör is betöltésre vár. A Kft. telephelyei Budapesten és Pest megyében is megtalálhatóak,  ezeken a helyeken fog a munkavállalók foglalkoztatása megvalósulni:

www.jobs180.com

www.jobs180.com

 

 

A Kft. országos szinten 65 akkreditált telephellyel rendelkezik, így a megjelölt telephelyeken kívül – amennyiben az ország egyéb régióiban, településein élő megváltozott munkaképességű tagjaik munkaviszonyt kívánnak létesíteni -, úgy a Társaság telephelyein történő foglalkoztatást biztosítani tudja részükre.

A Társaság kapcsolattartója, akinél az álláslehetőségekről érdeklődni lehet:

Lencsés Boglárka
Telefonszám: +36 30 947 86 64

Diplomával a munkába – ugrás a sötétbe?

Forrás: www.piacesprofit.hu

Forrás: www.piacesprofit.hu

„Nincsenek vakos szakmák,és nem is lehetnek, mert mi is különbözőek vagyunk.”

Ez volt az egyik  induló alapvetése annak a kezdeményezésnek, melynek célja, hogy hidat alkossunk a diplomás látássérültek és a nyílt munkaerő-piacon működő cégek között.  Az elmúlt évtizedben a fogyatékossággal élő emberek is nagyobb számban tudtak megjelenni a felsőoktatásban és sikerrel vették ezeket az akadályokat, de a munkaerő-piacon mégsem sikerül a képzettségükhöz illeszkedő munkát végezniük.

Fő célkitűzésünk, hogy szolgáltatásainkkal képessé tegyük a vak és gyengénlátó személyeket arra, hogy versenyben legyenek.  Fontos azonban, hogy ebben a központban a piaci szervezetek is megkapják azokat a szolgáltatásokat, melyek révén az elképzeléseiknek megfelelő, értékes munkaerőt tudják kiválasztani.  E a projekt első lépése egy reggelivel egybekötött beszélgetés volt 2014. február 27-  én, csütörtökön reggel, melyet egyesületünk a Cserf-s központban tartott meg.

„Olyan szakembereket hívtunk meg, akik gondolataikkal, kérdéseikkel elő tudják mozdítani ügyünket és további inspirációt adnak nekünk.”

A szakmai reggelik folytatódtak, mára már a negyediken is túl vagyunk. A projektünkkel kapcsolatos hírekkel igyekszünk rendszeresen szolgálni kedves olvasóinknak, mely információkat honlapunk mellett hírlevelünkben és a Facebook oldalunkon is megtalálják.

A következő lépés a regisztrációs kérdőív elkészítése, hiszen szeretnénk, hogy minél hamarabb megkezdődhessen a regisztrációs folyamat, mely segíthet a diplomás látássérültek elhelyezkedésében.  Továbbá egy külön Facebook oldal létrehozását is tervezzük a közeljövőben, melyen első kézből értesülhetnek majd a projekt aktuális állapotáról.

Süsssük ki közösen!

www.dreamstime.com

Fodor Ágnes, a VGYKE elnöke és Németh Orsolya, a VGYKE alelnöke június 2-án, 18:30 és 19:30 között a Tilos Rádió, Rehab a tortán című műsorának vendége volt. Az adásban bemutatták az ACDC projektet, mint egyedülálló kezdeményezést.

E projekt következő állomása – túl az eddigi business reggeliken – egy június végére tervezett közös vacsora látássérültek és a projekt szellemi támogatóinak közreműködésével, melyen együtt elkészítik, majd jó hangulatban elfogyasztják az elkészült ételeket.

 

Negyedik szakmai reggelink

szakmai reggeli fotó 1szakmai reggeli fotó 2

Ezeken túl még bemutattuk projektünket, hogy minél több információt tudjunk átadni, segítve ezzel a megjelent szervezetek képviselőit.

A reggelin ismét egy újabb tematika mentén dolgoztunk közösen a megjelentekkel, de most sem maradt el a kötetlen beszélgetés, ahol számos részlet, kérdés és tapasztalás került elő. Az egyéni, kiscsoportos és plenáris munkaformák, melyeket behoztunk erre az alkalomra, azt a célt szolgálták, hogy meglássuk azokat a lehetőségeket és akadályokat, melyekre figyelmet szükséges fordítani a jövőbeni közös munkánk során.

Az eredményeket tekintve el lehet mondani, hogy sikeresek voltunk, ami köszönhető a megjelent szervezetek kollégáinak is, akik nyitottak voltak a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatására. Mindenesetre komoly figyelmet érdemel, hogy még mindig tartják magukat sztereotip elképzelések – esetünkben konkrétan a látássérültekkel kapcsolatban.

Az elhangzottak alapján azt tapasztaltuk, hogy önmagában elfogadható és működtethető az a megoldás, hogy gyakorlatilag nem létezik olyan munkakör, amit nem lehetne olyanná szervezni, kialakítani, hogy a fogyatékos emberek is betudják tölteni. Ami ezzel kapcsolatban gátat jelent, az részben a szervezetek belső bürokráciája, ide értve a menedzsment elkötelezettségét is, illetve az IT felületek hozzáférhetőségét, mellyel némiképp összefüggésben van a fizikai környezet akadálymentességének a kérdése is, kritikusan a munkavédelmi és munkabiztonsági előírások mentén.

Részleteiben tekintve a felmerült témák esetén láthattuk, hogy nem csak a közigazgatásban jelenik meg a bürokrácia, mint erős akadály, hanem a piaci szektorban tevékenykedő szervezeteknél is, akik maguk teremtik meg azt, ami akadályává válhat a belső rugalmasságnak és az alkalmazkodóképességnek.

Azzal a helyzettel korábban is többször szembesültünk már, hogy a munkakörök átrendezése, átszervezése számos nagyvállalatnál nem, vagy csak nagyon korlátozott körülmények között vihető végig, de ennek a helyzetnek a másik oldala is veszélyeket rejt magában. Az egyik szervezet képviselője elmondta, hogy náluk adott a lehetőség, hogy a munkavállaló képességeire szabnák a munkakört. Ez első hallásra komoly előny és nyereség lehet, de továbbgondolva felmerül annak az eshetősége, hogy így könnyen ki alakul egy olyan csoport, szekció, üzem, vagy munkakör, amely a szervezeten belül szegregációt hoz létre. Erre a helyzetre komoly figyelmet kell fordítani.

A bürokrácia áthidalásában komoly szerepe van a szervezet menedzsmentjének. Ismert tény, hogy az MMk munkavállalók szervezeti integrációja a menedzsment felkészítése, elkötelezettségének megalapozása nélkül nem lehet sikeres. Ez jóval többet jelent egy egyszerű érzékenyítésnél, mivel a vezetők inkább gyakorlatorientált információkra éheznek, ahogy azt korábbi reggelijeinken is tapasztaltuk. A vezetők a témával kapcsolatos minimális információ hiányában nem tudnak kérdezni, nehéz számukra az esetükben releváns kérdést megfogalmazni, így viszont nem kaphatnak megnyugtató, megerősítő vagy éppen motiváló válaszokat, amely erősen hátráltatja elköteleződésüket.

Érdekes és fontos volt szembesülni azzal a helyzettel is, hogy az akadálymentesítés még mindig az egyik legkomolyabb feladat a foglalkoztatás kérdéskörében. Bár itt nem csak a komplex (fizikai és infokommunikációs) akadálymentesítés került előtérbe, hanem a mentális jellegű is, vagyis: még viszonylag magas elkötelezettség és nyitottság mellett is élnek, illetve fel-felbukkannak a fogyatékos személyek beilleszkedését, önmegvalósítását gátló sztereotípiák.

Ezekkel a helyzetekkel meg kell és meg is lehet küzdeni, leginkább úgy, hogy minél közelebb kerülnek egymáshoz az érintettek. Az így végzett közös feladatok, tevékenységek mentén kialakul az a szemlélet, amelyet nevezhetünk praktikus látásmódnak is, ami nem kategorizálja a munkavállalót vélt, vagy valós képességei szerint, inkább az egyéni lehetőségeket mutatja meg, a maga egyszerű és gyakorlatias módján.

Az akadálymentesítés területén az már korábban is ismert kihívás volt, hogy az épületek és infokommunikációs csatornák komoly gátakat tudnak jelenteni. Azonban ezek tesztelése és az egyszerű, olcsó megoldások megtalálása abban az esetben működhet, ha a potenciális jelölt is bevonja magát ezekbe a folyamatokba. Ez azért is fontos, mert már önmagában a látásteljesítmény is meghatározza, hogy milyen típusú eszközökkel, milyen feladatokat tud ellátni egy személy, és ezt a képet tovább árnyalja a munkavállaló képzettsége, motiváltsága, digitális írástudásának szintje, illetve az adott terület is, amelyhez munkaköre kötődik. Így például egészen más lehetőségei vannak egy teljesen vak és egy gyengénlátó munkavállalónak az informatika vagy a pénzügy területén.

Egy másik kritikus területe ennek a témakörnek, amikor egy komplett vállalati IT infrastruktúrát szükséges akadálymentessé tenni. Ezt a hallottak alapján több módon is meg lehet közelíteni, a kis lépésektől kezdve, a komolyabb átalakításokig, de itt szükségesnek látjuk egy olyan egységes szempontú teszt elvégzését, amely a későbbiekben egy összehasonlítható és mérhető eredményt ad. Ez egy olyan „nulladik” lépés lehet, amit akár a szervezet fejlesztési folyamatába is lehet integrálni, s amit az ACDC program keretében önálló szolgáltatási elemként definiálhatunk.

A beszélgetések során láthatóvá vált, hogy a cégek segítséget igényelnek a megváltozott munkaképességű munkavállalók, különösen a fogyatékos személyek toborzásában, mivel tapasztalataik szerint az ő információs csatornáikon a legritkább esetben jut el az álláshirdetés a fogyatékos álláskeresőkhöz, vagy ők nem mernek olyan állásokra jelentkezni, amelyeket nem kifejezetten fogyatékosoknak kínálnak. Ugyanígy segítséget igényelnek a beilleszkedés támogatásához, bár tapasztalataink szerint a külső segítség legalább annyira lehet hátráltatója, mint elősegítője a munkahelyi integrációnak. Ebből azt a tanulságot vonhatjuk le szolgáltatásunkra vonatkozóan, hogy a beilleszkedés elősegítésekor, – pl. útvonal vagy épület bejárásnál, szerződéskötésnél, betanulásnál – meg kell találnunk azt az igen kényes egyensúlyt, amiben sem a szervezet, sem a látássérült munkavállaló nem érzi magát magára hagyva, de a támogatás nem is hátráltatja a kollektívához való tartozás érzésének kialakulását.

Konklúzióként megfogalmazhatjuk, hogy a szervezeteknek szükségük van az információkra, tudásra, amit azon szolgáltatók adhatnak, akik képesek a nyelvükön szólni, elfogadni, hogy a bürokrácia itt is létezik, de a hangsúlyok máshova esnek. Fontos volt számunkra látni, hogy a HR képzésekben nem jelenik meg a megváltozott munkaképességű személyekkel kapcsolatos ismeretanyag. Ez komoly hátrány az érintett szakembereknek és így kialakulhatnak olyan megoldások is, melyek inkább a látszat szintjén mutatnak sokat, de valós és mérhető eredményük kevés van.

Ugyanakkor számunkra öröm volt, hogy a felmerülő kérdésekre képesek voltunk releváns válaszokat adni, elindítva egy közös gondolkodást.

Mindezek alapján két dolgot is kijelenthetünk: egyrészt, hogy folytatni szükséges a cégek képviselőivel való együttműködést, – mivel a diplomás látássérültek munkahelyi integrációja a szervezetek felkészítése nélkül nem működőképes -, másrészt azon praktikus és hasznos ismeretek átadása, megosztása szükséges, amely közelebb hozza egymáshoz a potenciális munkavállalókat és a szervezeteket.

Pál Szilvia

Újabb ösztöndíjak a sérült diákoknak

Forrás: www.richpoi.com

Forrás: www.richpoi.com

Az érintett hallás-, mozgás-, illetve látássérült fiatalokat a program befejezése után is tovább foglalkoztathatják. Egy hónapja indult a fogyatékkal élők ösztöndíjprogramja, de már most látható, hogy mind az ösztöndíjasok, mind mentoraik elégedettek az eddigi eredményekkel, ezért a tervek szerint folytatódik majd az ösztöndíjprogram.

Januárban számoltak be arról, hogy a kormány közigazgatási ösztöndíjprogramot hozott létre a fogyatékkal élő hallgatóknak. Az ösztöndíjra az az aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkező fiatal pályázhatott, aki már legalább négy szemesztert elvégzett, és 3 hónapnál nem régebbi orvosi szakvéleménnyel igazolta, hogy megfelel a feltételeknek. A KIM válasza szerint a pályázati úton kiválasztott hallgatók március 13-án kezdték meg a munkát.

A húsz hallgató közül tizenketten a KIM-ben, nyolcan a Miniszterelnökségen dolgoznak. Összesen nyolc hallássérült, három látássérült, öt mozgássérült és négy tanulási készség zavarával küzdő fiatal vesz részt a programban, amelynek célja, hogy a fogyatékos hallgatók le- endő képzettségüknek megfelelő szakirányú munkatapasztalatot szerezzenek.

Balatoni Mónika, a KIM társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára szerint ha a fiatalok az ösztöndíjprogram idején a tárcáknál dolgozhatnak, akkor nagyobb esélyük nyílik majd a munkaerőpiacon való elhelyezkedésre. A fiatalok három hónapon át, június 13-ig, napi 4 órában dolgoznak a szakmai érdeklődésüknek megfelelő területen, munkájukért havi 50 ezer forint adómentes ösztöndíjban részesülnek. A fogyatékkal élő hallgatókat mentorok segítik, akiket szintén pályázat útján választottak ki az egyes tárcák kormánytisztviselői közül, munkájukért ők is havi 50 ezer forintot kapnak.

Azoknak a fogyatékkal élő hallgatóknak, akiknek erre szükségük volt, speciális munkaállomásokat építtettek ki a minisztériumokban, így például a látássérült ösztöndíjasokat egy számítógépes felolvasó program segíti. A KIM leszögezte, hogy bár a résztvevők még jelenleg is a felsőoktatásban tanulnak, de amennyiben jól teljesítenek, az sincs kizárva, hogy a minisztériumok az ösztöndíj lejárta után tovább foglalkoztatják őket.

Forrás: Magyar Nemzet

Nyugdíj melletti munka

Forrás: www.velemenyvezer.blog.hu

Forrás: www.velemenyvezer.blog.hu

 

A nyugdíj melletti munkát a törvény szabályozza. Megkülönböztetünk öregségi nyugdíj melletti, illetve nyugdíjkorhatár előtti munkavégzést. Azért kell a kettőt elválasztani, mert mindkettőre más járulékfizetési szabályok vonatkoznak. Nézzük meg, hogy a nyugdíj melletti munka 2014-re vonatkozó szabályai hogyan is alakulnak majd, illetve milyen járulékterhek érintik őket. 

 

Öregség nyugdíj

A munkavégzés szabálya azokra a személyekre vonatkozik, akik saját jogon rendelkeznek öregségi nyugdíjjal, betöltve a rájuk vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt. Az öregségi nyugdíj mellett munkát végzőknél a legfontosabb információ, hogy a munkával szerzett jövedelmet korlátozás nélkül felvehetik, ugyanis annak mértéke nem befolyásolja a nyugdíj folyósítását. Természetesen mivel jövedelemszerzésről van szó, ezért a munkáltatónak az ő alkalmazásuk esetén is kell járulékokat fizetni és ez a nyugdíjas munkavállalóra is érvényes. A munkáltatót érintő költségek a 27 % szociális hozzájárulási adó és az 1,5 % szakképzési hozzájárulás. A foglalkoztatottat terhelő járulék ebben az esetben a 16 % személyi jövedelemadó, a 10 % nyugdíjjárulék és a 4 % természetbeni egészségbiztosítási járulék. 

 

A korhatár előtti munkavégzés

Ebbe a kategóriába tartoznak a személyek, akik 2012. január 1 előtt előrehozott nyugdíjban, csökkentett előrehozott nyugdíjban, korkedvezményes nyugdíjban, korengedményes nyugdíjban, művész nyugdíjban, bányász nyugdíjban, továbbá a nők 40 év jogosultsági időre való tekintettel megállapított öregségi nyugdíjban részesültek. Az ő esetükben jövedelemszerző tevékenység végzésénél a jövedelmüket, illetve a munkáltatót akkor terheli járulékfizetési kötelezettség, ha a fenti foglalkoztatottak éves keresete meghaladja az aktuális minimálbér 18 szorosát. Ha ez alatt az összeg alatt maradnak, akkor az éves jövedelmet korlátozás nélkül felvehetik. Várhatóan ez a jövedelemhatár idén 1.764.000 Ft lesz. Amennyiben ezt az összeget meghaladja az éves jövedelem, a következő járulékfizetési kötelezettség lép életbe. A munkáltatót terheli a 27 %-os szociális hozzájárulási adó és az 1,5 %-os szakképzési hozzájárulási adó. A munkavállaló fizeti a 16 %-os személyi jövedelemadót, a 10 %-os nyugdíjjárulékot, a 7 %-os egészségbiztosítási járulékot és az 1,5 %-os munkaerő-piaci járulékot. Ha a munkavállaló betöltötte az 55. életévét, akkor a munkáltató által fizetendő szociális hozzájárulási adó nem 27 %-os lesz, hanem csak 14,5 %-os.

 

Forrás: www.maxinfo.hu

Érzékenyítő munkatársat keresünk

 

Munkavégzés:

heti 20 órában, kötetlen munkaidőben

 

Feladatok:

 

Követelmény:

 

Jelentkezni önéletrajz és motivációs levél megküldésével lehet az alábbi e-mail címen:
erzekenyites@vgyke.com

A motivációs levél, és a megváltozott munkaképességet igazoló dokumentum hiányában a jelentkezéseket nem tudjuk elfogadni.

Diplomával a munkába – ugrás a sötétbe?

 

Forrás: www.delmagyar.profession.hu

Forrás: www.delmagyar.profession.hu

Az elmúlt évtizedben a fogyatékos emberek is nagyobb számban tudtak megjelenni a felsőoktatásban, és sikerrel vették ezeket az akadályokat, de a munkaerő-piacon mégsem sikerül a képzettségükhöz illeszkedő munkát végezniük.

„Nincsenek vakos szakmák, és nem is lehetnek, mert mi is különbözőek vagyunk.” Ez volt az egyik induló alapvetése annak a kezdeményezésnek, melyet azért indítottunk, hogy hidat alkossunk a diplomás látássérültek és a nyílt munkaerő-piacon működő cégek között.

 

Célunk, hogy szolgáltatásainkkal képessé tegyük a vak és gyengénlátó személyeket arra, hogy versenyben legyenek.
Fontos azonban, hogy ebben a központban, a piaci szervezetek is megkapják azokat a szolgáltatásokat, melyek révén az elképzeléseiknek megfelelő, értékes munkaerőt tudják kiválasztani.

Ennek a projektnek az első lépése volt az a reggelivel egybekötött beszélgetés 2014. február 27-én csütörtökön reggel, amit az Egyesület a Cserf-s központban (1146, Bp. Hermina út 57.) tartott meg.  „Olyan szakembereket hívtunk meg, akik gondolataikkal, kérdéseikkel elő tudják mozdítani ügyünket, és további inspirációt adnak nekünk.”

A reggelik folytatódnak!

Cserf-S vezető projekmenedzsert keresünk

 

Munkavégzés helye:

Budapest

 

Főbb feladatok:

 

A munkakör betöltésének feltételei:

 

Szükséges végzettség:

felsőfokú (főiskola, egyetem)

 

Munkaidő:

Heti 40 óra, teljes munkaidő

 

Munkaviszony időtartama:

Határozatlan idejű

 

Jelentkezni regisztrációt követően a Rehabjob oldalán lehet.