Kép forrása: www.otvenentul.hu
A megváltozott munkaképességűek ellátásairól szóló törvény a Parlament elé terjesztett törvényjavaslat szerint 2016. május 1-jétől több fontos ponton is módosul.
Az ezekkel kapcsolatos változásokat az alábbi linken olvashatják.
Kép forrása: www.otvenentul.hu
A megváltozott munkaképességűek ellátásairól szóló törvény a Parlament elé terjesztett törvényjavaslat szerint 2016. május 1-jétől több fontos ponton is módosul.
Az ezekkel kapcsolatos változásokat az alábbi linken olvashatják.
Kép forrása: www.168ora.hu
Számos változás lépett életbe az szja rendszerében: az adókulcs 1 százalékpontos csökkentése mellett új bevallási módokat vezettek be, nem lehet megbírságolni a késedelmes bevallókat, és emelkedett a kétgyermekesek családi kedvezménye.
Sok változás lépett hatályba az adózás rendjéről szóló törvény alapján is, ezek közül a legjelentősebb, hogy az adóhatóság kategorizálja az adózókat: eltérő eljárási szabályokat alkalmaz a megbízható és a kockázatos adózókra. A megbízható adózói státusz feltétele a többi között, hogy az adózó legalább három éve folyamatosan működjön (vagy legyen áfaregisztrált), ne legyen 500 ezer forintot meghaladó nettó adótartozása, és ne minősüljön kockázatos adózónak. A megbízható adózók számos kedvezményben részesülnek.
A nyugellátások és több más ellátás összege 1,6 százalékkal magasabb januártól. Az erről szóló kormányrendelet szerint az emelés több mint húsz járandóságot érint, köztük az öregségi, az özvegyi, a szülői nyugdíjat, az árvaellátást, a baleseti hozzátartozói nyugellátást, a szolgálati járandóságot, a korhatár előtti ellátást, a rokkantsági és a rehabilitációs ellátást, a fogyatékossági támogatást, a vakok személyi járadékát, valamint a polgármesterek közszolgálati járadékát.
A rokkantsági járadék januártól érvényes havi összegét 34.475 forintban állapították meg. Emellett az úgynevezett nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék összegének emeléséről is rendelkezik a jogszabály.
Átlagosan 5 százalékkal emelkedett a rendvédelmi dolgozók bére. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény módosítása meghatározza a január 1-jétől érvényes illetményfejlesztés szabályait, és lehetővé teszi a teljesítményjuttatás kifizetését is. A béremelési folyamat többlépcsős: az első ütem 2015. július 1-jével valósult meg, annak során 30 százalékos illetményemelést kaptak az alapfeladatot ellátó tiszthelyettesek, tisztek, 25 százalékosat a nem alapfeladatot ellátók és 15 százalékosat a parancsnokok. 2019. január 1-jéig évente átlagosan 5-5 százalékos lesz az emelés mértéke.
Ingyenessé vált több igazgatási eljárás. Az erkölcsi bizonyítvány kiállításáért és több esetben a személyazonosító okmányok pótlásának eljárásáért sem kell fizetni az illetéktörvény módosítása révén.
Hatályba lépett a közigazgatási bürokráciacsökkentésről elfogadott törvénycsomag. A módosítással általános eljárási szabályok egyszerűsödtek, kevesebb lett az engedélyhez kötött tevékenység, és csökkentek az ügyintézési határidők
Január 1-jével új tűzvédelmi szabályokat vezettek be, az előírások kihatnak a társasházakra is. A módosítások nyomán pozitív változásokra számít a Magyar Közös Képviselők Egyesülete. A belügyminiszter tavaly decemberben módosította a tűzvédelmi szabályzat készítéséről szóló rendeletet, az új szabályokat legkésőbb március 31-ig kell teljesíteni.
Forrás: vg.hu
Kép forrása: www.otvenentul.hu
Ennek megfelelően szintén 1,8 százalékkal emelkedik egyebek mellett az özvegyi nyugdíj, az árvaellátás, a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a rokkantsági ellátás, a rehabilitációs ellátás, a baleseti járadék és a fogyatékossági támogatás. Ha egy embernek egyidejűleg több, a rendelet alapján emelendő ellátást folyósítanak, az ellátásokat külön-külön kell emelni. A kormány rendelkezett arról is egyebek mellett, hogy a rokkantsági járadék havi összege január 1-jétől 33 930 forintra változzon.
Forrás: www.mti.hu
Forrás: kispest.hu
Az Egészségnapon a csontritkulás, ortopédia, testtömeg, vérnyomás, vércukor, neurológia szűrések mellett képviseltették magukat a Kispesti Közösség Lámpásai is, akik eszközbemutatóval, vásárral és kézműves programmal készültek az eseményre.
Az idei program is a prevenció és az egészségmegőrzés jegyében zajlott, de különösen nagy hangsúlyt kapott az időskori csontritkulás és a memória állapotának felmérése
– mondta köszöntő beszédében a házigazda Balázs Piroska, Segítő Kéz Kispesti Gondozó Szolgálat igazgatónője, aki munkatársaival a hat év alatt immár kilencedik alkalommal szervezett egészségnapot az általuk gondozottaknak és az idős kispestieknek.
Gajda Péter polgármester is a prevenció és az egészségmegőrzés fontosságára hívta fel a résztvevők figyelmét. Ennek egyik kulcseleme a mozgás, a sport, amelyet a kispesti önkormányzat kiemelten támogat. A Wekerlei I. számú Gondozási Központ felújításakor is gondoltak erre, hiszen a közös udvarra olyan tornaszereket, testedző gépeket szereltek, amelyeket az idősek is nyugodtan használhatnak. De az egészség másik fontos része a szellemi egészség, amelynek megőrzéséért idős korban is sokat kell és lehet tenni. A polgármester példaként említette, hogy az önkormányzat tovább folytatja az ingyenes nyelv- és számítógép-kezelői tanfolyamok, illetve a Szenior Akadémia szervezését a korosztálynak, mert még a pirulánál és orvosi kezelésnél is fontosabb egy-egy olyan hasznos elfoglaltság, amely értelmet ad a mindennapoknak. Itt köszönte meg a gyógyszergyár társadalmi felelősségvállalását is az idősekért végzett prevenciós munkában.
Az egészségnap társszervezőjeként dr. Talyigás Katalin, a már 25 éves tapasztalattal rendelkező, mintegy 100 ezer tagot számláló Életet az Éveknek Budapesti Szervezetének elnöke elmondta:
Kispest fővárosi szinten is jó példa arra, hogy milyen sikeres és eredményes lehet a közös tevékenység, ha a város- és a szakmai vezetés kiemelt figyelmet fordít a különböző korosztályokra, és odafigyel az idősekre, az őket érintő problémákra.
Forrás: kispest.hu
Forrás: www.velemenyvezer.blog.hu
A nyugdíj melletti munkát a törvény szabályozza. Megkülönböztetünk öregségi nyugdíj melletti, illetve nyugdíjkorhatár előtti munkavégzést. Azért kell a kettőt elválasztani, mert mindkettőre más járulékfizetési szabályok vonatkoznak. Nézzük meg, hogy a nyugdíj melletti munka 2014-re vonatkozó szabályai hogyan is alakulnak majd, illetve milyen járulékterhek érintik őket.
A munkavégzés szabálya azokra a személyekre vonatkozik, akik saját jogon rendelkeznek öregségi nyugdíjjal, betöltve a rájuk vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt. Az öregségi nyugdíj mellett munkát végzőknél a legfontosabb információ, hogy a munkával szerzett jövedelmet korlátozás nélkül felvehetik, ugyanis annak mértéke nem befolyásolja a nyugdíj folyósítását. Természetesen mivel jövedelemszerzésről van szó, ezért a munkáltatónak az ő alkalmazásuk esetén is kell járulékokat fizetni és ez a nyugdíjas munkavállalóra is érvényes. A munkáltatót érintő költségek a 27 % szociális hozzájárulási adó és az 1,5 % szakképzési hozzájárulás. A foglalkoztatottat terhelő járulék ebben az esetben a 16 % személyi jövedelemadó, a 10 % nyugdíjjárulék és a 4 % természetbeni egészségbiztosítási járulék.
Ebbe a kategóriába tartoznak a személyek, akik 2012. január 1 előtt előrehozott nyugdíjban, csökkentett előrehozott nyugdíjban, korkedvezményes nyugdíjban, korengedményes nyugdíjban, művész nyugdíjban, bányász nyugdíjban, továbbá a nők 40 év jogosultsági időre való tekintettel megállapított öregségi nyugdíjban részesültek. Az ő esetükben jövedelemszerző tevékenység végzésénél a jövedelmüket, illetve a munkáltatót akkor terheli járulékfizetési kötelezettség, ha a fenti foglalkoztatottak éves keresete meghaladja az aktuális minimálbér 18 szorosát. Ha ez alatt az összeg alatt maradnak, akkor az éves jövedelmet korlátozás nélkül felvehetik. Várhatóan ez a jövedelemhatár idén 1.764.000 Ft lesz. Amennyiben ezt az összeget meghaladja az éves jövedelem, a következő járulékfizetési kötelezettség lép életbe. A munkáltatót terheli a 27 %-os szociális hozzájárulási adó és az 1,5 %-os szakképzési hozzájárulási adó. A munkavállaló fizeti a 16 %-os személyi jövedelemadót, a 10 %-os nyugdíjjárulékot, a 7 %-os egészségbiztosítási járulékot és az 1,5 %-os munkaerő-piaci járulékot. Ha a munkavállaló betöltötte az 55. életévét, akkor a munkáltató által fizetendő szociális hozzájárulási adó nem 27 %-os lesz, hanem csak 14,5 %-os.
Forrás: www.maxinfo.hu