Az elismerést Kövér László házelnök és Földesi Erzsébet, a Tanács elnöke adta pénteken az Országházban.
A díjat a Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsa kétévente ítéli oda azoknak a fogyatékosügy iránt elkötelezett településeknek, amelyek az előző öt évben erőfeszítéseket tettek a hozzáférhető település megvalósításáért, településpolitikájukban kiemelten kezelik az esélyegyenlőséget, és szoros együttműködést alakítottak ki a fogyatékos emberek helyi szervezeteivel.
A FESZT a magyar pályázatok értékelése révén részt vesz az Európai Bizottság által évente kiosztott Access City Award díj odaítélésében. E munkája során, látva a hazai városok akadálymentesítésre tett törekvéseit, 2012-ben úgy döntött, létrehozza a Befogadó Magyar Település díjat. Az elismerést eddig – 2012-ben és 2014-ben – hét város kapta meg.
Az idén mind az 50 ezer lakos alatti, mind az a fölötti települések, illetve Budapest kerületei is pályázhattak, így két kategóriában, 3-3 település kapta meg az elismerést. Az 50 ezer feletti lakos kategóriában a három budapesti kerület nyerte el a díjat, az 50 ezer alatti lakos kategóriában pedig Mórahalom, Dunaújváros és Vác.
A települések – ki-ki másra helyezve a hangsúlyt – az elmúlt években sokat tettek az intézményeik és közterületeik akadálymentesítéséért, széleskörű szociális ellátásokat-, szolgáltatásokat nyújtanak a fogyatékos embereknek, integrált, akadálymentes oktatási intézményeket működtetnek, részt vesznek a fogyatékos emberek foglalkoztatásában. Emellett nagy hangsúlyt fektetnek a fogyatékos emberek szervezeteivel való együttműködésre és a társadalmi szemléletformálásra, támogatják a fogyatékossággal élő emberek rendezvényeit.
A fogyatékos emberek szervezetei által odaítélt díj méltó rangot kap azáltal, hogy az Országgyűlés elnöke adja át, biztatva ezzel a többi települést, hogy élhető környezetet biztosítson fogyatékos polgártársainak. Példájuk jól mutatja: az önkormányzatok sokat tehetnek azért, hogy településük mindenki által élhető, közösségi szolgáltatásaik pedig mindenki számára elérhetőek legyenek.
A Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsa azért jött létre, hogy a fogyatékossággal élő emberek sajátos helyzete, szükségletei megfelelő társadalmi és politikai figyelmet kapjanak. Tagszervezetei: Autisták Országos Szövetsége (AOSZ), Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége (ÉFOÉSZ), Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ), Magyar Szervátültetettek Szövetsége (MSZSZ), Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége (SINOSZ), Siketvakok Országos Egyesülete (SVOE), Vakok és Gyengénlátók Közép-magyarországi Regionális Egyesülete (VGYKE). A szervezetek taglétszáma meghaladja a 600 ezer főt.
parlament Archives - Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete
Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete
Átadták a Befogadó magyar település díjakat a Parlamentben!
Az elismerést Kövér László házelnök és Földesi Erzsébet, a Tanács elnöke adta pénteken az Országházban.
A díjat a Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsa kétévente ítéli oda azoknak a fogyatékosügy iránt elkötelezett településeknek, amelyek az előző öt évben erőfeszítéseket tettek a hozzáférhető település megvalósításáért, településpolitikájukban kiemelten kezelik az esélyegyenlőséget, és szoros együttműködést alakítottak ki a fogyatékos emberek helyi szervezeteivel.
A FESZT a magyar pályázatok értékelése révén részt vesz az Európai Bizottság által évente kiosztott Access City Award díj odaítélésében. E munkája során, látva a hazai városok akadálymentesítésre tett törekvéseit, 2012-ben úgy döntött, létrehozza a Befogadó Magyar Település díjat. Az elismerést eddig – 2012-ben és 2014-ben – hét város kapta meg.
Az idén mind az 50 ezer lakos alatti, mind az a fölötti települések, illetve Budapest kerületei is pályázhattak, így két kategóriában, 3-3 település kapta meg az elismerést. Az 50 ezer feletti lakos kategóriában a három budapesti kerület nyerte el a díjat, az 50 ezer alatti lakos kategóriában pedig Mórahalom, Dunaújváros és Vác.
A települések – ki-ki másra helyezve a hangsúlyt – az elmúlt években sokat tettek az intézményeik és közterületeik akadálymentesítéséért, széleskörű szociális ellátásokat-, szolgáltatásokat nyújtanak a fogyatékos embereknek, integrált, akadálymentes oktatási intézményeket működtetnek, részt vesznek a fogyatékos emberek foglalkoztatásában. Emellett nagy hangsúlyt fektetnek a fogyatékos emberek szervezeteivel való együttműködésre és a társadalmi szemléletformálásra, támogatják a fogyatékossággal élő emberek rendezvényeit.
A fogyatékos emberek szervezetei által odaítélt díj méltó rangot kap azáltal, hogy az Országgyűlés elnöke adja át, biztatva ezzel a többi települést, hogy élhető környezetet biztosítson fogyatékos polgártársainak. Példájuk jól mutatja: az önkormányzatok sokat tehetnek azért, hogy településük mindenki által élhető, közösségi szolgáltatásaik pedig mindenki számára elérhetőek legyenek.
A Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsa azért jött létre, hogy a fogyatékossággal élő emberek sajátos helyzete, szükségletei megfelelő társadalmi és politikai figyelmet kapjanak. Tagszervezetei: Autisták Országos Szövetsége (AOSZ), Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége (ÉFOÉSZ), Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ), Magyar Szervátültetettek Szövetsége (MSZSZ), Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége (SINOSZ), Siketvakok Országos Egyesülete (SVOE), Vakok és Gyengénlátók Közép-magyarországi Regionális Egyesülete (VGYKE). A szervezetek taglétszáma meghaladja a 600 ezer főt.
Fogyatékossággal élők demonstráltak a Parlamentnél
Fotó: Illyés Tibor/MTI
A demonstrálók sárga és narancssárga láthatósági mellényt viseltek, elmondásuk szerint azért, hogy a döntéshozók előtt ezzel is láthatóvá váljanak, ők és a problémáik is. A fogyatékossággal élő embereknek szociális szolgáltatást nyújtó civil érdekvédő ernyőszervezet, a CÉ Hálózat képviselői a demonstráció után – a kormánynak, a képviselőknek és a döntéshozóknak címzett – petíciót, „nyílt kérést” adtak át a Parlament egyik kapujánál egy országgyűlési hivatali tisztviselőnek.
A demonstráció előtt tartott sajtótájékoztatón az egyesületi formában működő kiemelten közhasznú szervezet, a CÉ Hálózat képviselői, köztük Balázsné Nelhübel Henriette elnök arról beszélt, egyebek mellett azt sérelmezik, hogy a civil fenntartóknak nyújtott költségvetési támogatás messze elmarad az állami és egyházi intézmények támogatásától.
Minden gondozott egyformán értékes
Közölték, szerintük ugyanazért a feladatellátásért azonos támogatás járna, hiszen a különböző fenntartóknál gondozott fogyatékos emberek ugyanannyira értékesek, akárhol is segítik őket. Arra hívták fel a figyelmet, nem tud megvalósulni a fogyatékossággal élők esélyegyenlősége, ha az intézmények státusa alapján adják a támogatást, nem pedig a gondozottakra tekintettel.
Adataik szerint míg a civil fenntartók a lakóotthonban gondozottak után 827 ezer forintot kapnak egy évben, addig az állami intézményekben élők után 1,3 milliót, az egyházi intézményekben gondozottak után pedig 1,4 millió forintot – utóbbiak egyéb juttatásait nem is számítva.
A CÉ Hálózat szerint azonnali forrásbevonásra lenne szükség a rendszerbe, máskülönben ellehetetlenülnek a civil fenntartók által működtetett otthonok. Petíciójukban azt írták, a csőd szélén állnak a civil szociális ellátást nyújtó szervezetek, és a költségvetésben összességében csak fél évre elegendő forrást biztosítottak a számukra. Közölték, ellehetetlenítésükkel több mint háromezer fogyatékos ember veszítheti el lakhatását, ellátását, valamint az őket gondozó szakemberek is elveszíthetik munkájukat.
Tapolczai Gergely (Fidesz) – aki felszólalását jeltolmács segítségével mondta el – közölte: neki és családtagjainak nagy segítséget jelentettek az eddigi szemléletformáló és rehabilitációs programok. Pozitívan szólt az esélyegyenlőségi műsorok indításáról és az integrált iskolákról, a turisztikai szolgáltatók szemléletformálásáról, a felnőttképzési programok bővítéséről, a technikai segítő eszközök kölcsönzési rendszerének fejlesztéséről.
Kiemelte, hogy már a kromoszóma-rendellenességben szenvedők is jogosultak fogyatékossági támogatásra, és bővült a fogyatékosságügyi tanácsban jelen lévő csoportok köre is. Rámutatott ugyanakkor arra: a fogyatékkal élő gyermeket nevelő szülők nem kapják meg a kellő tájékoztatást.
Mint mondta, a keretprogramot a jövőben készülő intézkedési terv tölti meg tartalommal, amelynek kidolgozásához felajánlotta segítségét.
Az MSZP a kritikái ellenére támogatja a programot
Korózs Lajos, az MSZP vezérszónoka előrebocsátotta, kritikai észrevételei ellenére támogatja a program elfogadását.
A szövegből idézve megjegyezte, a helyzetértékelésben a foglalkoztatás kapcsán azt írják, hogy az eddig megtett intézkedések eredményesnek bizonyultak. Szavai szerint ezt a kormányzat nem tudja alátámasztani, ugyanis az adatok alapján kevesen tudnak elhelyezkedni. Az lenne az ideális állapot, ha nem kellene arra ösztönözni a munkaadókat, hogy a megváltozott munkaképességű embereket foglalkoztassák – szögezte le.
A szöveg kitér arra, hogy megvalósuló akadálymentesítési megoldások erősen eltérő színvonalúak – folytatta.
Felhívta a figyelmet, hogy az anyag olyan célokat is vázol, amelyek már az előző programban is szerepeltek.
Jobbik: miért csak most kerül a parlament elé a program?
Vágó Sebestyén a Jobbik vezérszónoka is közölte, hogy támogatni fogják a határozati javaslat elfogadását. Azt viszont kérdésként tette fel, hogy miért csak most kerül a parlament elé a program, miközben az előző 2013-ban már lejárt. A képviselőnek hiányérzete volt, hogy a program nem tartalmazza a források megjelölését.
Ugyanígy kritizálta, hogy a kitűzött célok végrehajtásának határideje nem szerepel az anyagban. Az akadálymentesítésre áttérve hangsúlyozta, hogy még a parlamentben sem lehet minden helyiséget – például a Jobbik irodáit vagy az orvosi rendelőt – akadálymentesen megközelíteni. Emellett viszont üdvözölte az ésszerű akadálymentesítés bevezetését.
Tovább kell fejleszteni a támogatott lakhatást – mondta a képviselő, aki üdvözölte a korai felismerés és a korai fejlesztés szerepét a programban.
Az LMP többet remélt a javaslattól
Szél Bernadett (LMP) arról beszélt, hogy az anyag másfél évet késett, ehhez képest ő többet remélt volna tőle, ugyanis lett volna idő az alapos kidolgozásra.
A 2011-es népszámlálás adatai szerint a fogyatékossággal élők foglalkoztatása 14 százalék volt, ami öt százalékpontos növekedés a 2001-es felméréshez képest – emelte ki. Az anyagból viszont hiányolta annak bemutatását, hogy az elmúlt időszakban ez az arány hogyan változott. Felhívta a figyelmet, hogy az sem derül ki, milyen hatékonysággal működik a támogatási rendszer. Kijelentette, hogy ha a foglalkoztatás csökkenő támogatások mellett nő, akkor csökken az egy főre eső támogatások összege.
Hibásnak nevezte, hogy sem a sérülés foka, sem a végzettség alapján nem differenciálnak a támogatás során.
Képviselői hozzászólások
Kovács Sándor (Fidesz) szerint a csökkent munkaképességűek, de nem fogyatékossággal élők rehabilitációját nem feltétlenül a fogyatékossági programban kellene taglalni. A program nagy előnyének nevezte ugyanakkor, hogy az érintettek teljes életútját végigkíséri és családtagjaikkal is komplexen foglalkozik.
Vágó Sebestyén (Jobbik) bírálta, hogy a program öt év múlva kerül ismét a Ház elé, mert így a hozzá kapcsolódó intézkedési tervek megvalósulását a parlament nem tudja ellenőrizni.
Frakciótársa, Lukács László György helyesnek ítélte a korai diagnosztika fontosságának hangsúlyozását, de úgy látta, hogy nem lesz megfelelő forrás ezen szűrésekre. Ugyancsak fontosnak ítélte a korai objektív hallásszűrést.
Hiányolta a javaslatból az intézmények elérésének biztosítását. Arra is rámutatott: a bírósági eljárásokban korlátozottan vehetnek részt a fogyatékkal élők, mind fizikai okok, mind az információkhoz való elégtelen hozzáférés miatt.
Czibere Károly államtitkár a vitában elhangzottakra reagálva fontos társadalompolitikai eredménynek nevezte, hogy politikai oldalaktól függetlenül nemzeti konszenzus alakult ki az ügy támogatására, mert a szakpolitikai viták ellenére az alapvető elvekben egyetértés van.
Ezt követően az ülést vezető Latorcai János lezárta az általános vitát.
Napirend után
Napirend utáni felszólalásában Vágó Sebestyén (Jobbik) arra hívta fel a figyelmet, hogy egy fiatalember rendszeres találkozókat tart Tatabányán, amelyeken az Alzheimer-kórban szenvedőket és hozzátartozóikat segítik. A szocialista Kiss László az Óbudán talált ókori szarkofágokról beszélt.
A felszólalás után Latorcai János levezető elnök lezárta a napirend tárgyalását, a képviselők hétfőn folytatják a munkát.
