Pilis szépségei

7

Túráink indulási pontja Pilisvörösváron a Művészetek Háza melletti buszmegálló – kezdi el a beszámolót Lukács Katalin. A buszról körülbelül 15 percig gyönyörködhetünk  a tájban, amíg átjutunk Pilisszántóra, ami Pilisvörösvár és Pilisszentkereszt között található, a Pilis-hegység és a Hosszú-hegy által határolt völgyben.

Az első írásos emlék 1250-ben, Boldog Özséb és a Szent Kereszt remete testvérek által épített kolostorral kapcsolatban került említésre.   Ezen a területen vezetett keresztül a római hadiút, amely az Aquincumot Brigetióval kötötte össze.  A község temploma előtt található római mérföldkövet a felirat tanúsága szerint i.e. 230-ban   helyezték el.

3Pilisszántón a XIII. századtól Pálos kolostor működött. A török háborúk idején a település lakatlanná vált és a XVIII. században szlovák telepesek építették újjá, kiknek leszármazottai ma is a falu lakói.  Szőnyi József, Pilisszántó korábbi polgármestere a falu lelkes kutatójaként egyesületünk meghívására ismeretterjesztő előadást tartott Pilisszántó történetéről.

 

 

Első Pilisi kirándulásunkon ő kalauzolt minket a Csillagösvényen, majd a kápolnában elmesélte az Ösvény, a Kápolna és a Sziklaszínház megálmodásának és megvalósításának történetét.  Pilisszántó egyre népszerűbb kiránduló -és zarándokhely, s az egyik leglátogatottabb közülük a Boldogasszony kápolna, melyhez egy köves sétaút, a már említett Csillagösvény vezet. Ez volt az első Makovecz épület amely csak kőből és nem fából épült.

4

A kápolna belsejében Boldogasszony szobra fogadja a belépőt. A kupola tetején levő fénynyílást Buczkó György készítette, alakja a szántói Pálos Keresztes Kő formáját kapta.  A kápolna mögött áll egy hatalmas fehér kereszt, a Pilis Keresztje, melynek különlegessége, hogy mellette megcsodálhatjuk december 21-én, a téli napforduló reggelén, ahogy a Ziribár-nyereg felett előbukkan a Nap. A Csillagösvény mentén Nimródot, Attilát, Árpádot, Szent Istvánt,  Szent Lászlót, Boldog Özsébet, valamint Hunyadi Mátyást ábrázoló szobrokat láthatunk. A csodaszép faragású oszlopok történelmünkről mesélnek, melyek mindegyikén egy-egy versidézetet olvasható. Külön élmény volt számunkra, hogy a faragások motívumait (kard, palmetta, rovásírás, stb.) kitapinthattuk.

Lelkes tagjainkkal az eső ellenére is vidám hangulatban jártuk végig a zarándokutat.

 

Pilisi-piknik

Pilisi-piknik fotó 1

A Sziklaszínházhoz érkezve erős szél fogadott minket, szélárnyékos helyet keresve pihentünk meg és pakoltuk ki   hátizsákjaink terhét. A vidám eszem-iszom után mondákat olvastunk fel, majd megcsodáltuk a Sziklaszínház bejáratánál álló Pilis Kapuját, aminek faragását, rozettáit, rovásírását tapogattuk végig.

A Sziklaszínházat egy kőbánya helyén alakították ki, régen innen hordták és égették a mészkövet. 2003 óta szerveznek programokat itt, a „Pilis kapuja” mögött.  A színház színpada a hegy felől, a nézőtér – ahol akár 2000 ember is elfér – pedig vele szemben látható. Sok szép, értékes darabot tekinthettek meg az évek során idelátogatók, például Wass Albert: Elvásik a veres csillag című regényének ősbemutatóját.

Pilisi-piknik fotó 2

 

A Sziklaszínház melletti kilátóhelynél egy nagy mészkősziklával emlékeznek meg a hajdani mészégetőkről. Itt találjuk a Szőnyi József tiszteletére készült padot is, melyen megpihenve festői panoráma tárul elénk.

Pilisi-piknikünk kellemes hangulatban telt, lelkes résztvevőink jóleső fáradtsággal, a Pilis élményeivel feltöltődve értek el a busz végállomásáig, s onnan otthonukba.