“Sok civilszervezet képviselője és munkatársa volt jelen ez alkalommal, ami nagy újdonság volt számunkra és külön örültünk neki. Ez számomra azt mutatja, hogy a XV. kerületben igazán aktív civil élet folyik, a fenntartók pedig a szolgáltatások üzemeltetésében is kiveszik a részüket. Megjelentek a helyi fogyatékossággal élők napközbeni ellátásával és fejlesztésével foglalkozó civilszervezetek munkatársai, sőt még egy, a sérült emberek lovasterápiájával foglalkozó civilszervezet is részt vett a fórumon. Ezen felül az egészségügy területén dolgozó, főként képzésekkel foglalkozó civilszervezet munkatársai, valamint a XV. kerület főorvos asszonya is tiszteletét tette körünkben. A programon végig jelen volt és nagyon aktívan érdeklődött Németh Angéla alpolgármesterasszony, továbbá a kerület civil referense is”
– mondta nagy örömmel Fodor Ágnes elnök asszony első ízben bemutatta a VGYKE tevékenységét és a pályázatot. Kiemelte a projekt célját, amely elsősorban a gördülékeny információáramlás közvetítése és a korai fejlesztés kerületi helyzetének feltérképezése. A látássérült gyermekek környezetében dolgozók rendelkeznek ugyan információkkal, de ezek az esetek többségében sem a szülőkhöz, sem pedig a látássérült gyermekekkel foglalkozó szakemberekhez nem jutnak el. Eme fórumok során próbálunk megoldást találni és kideríteni: mit tehetünk annak érdekében, hogy előrelépés történjen ezügyben.
A mai napon Dr. Földiné Angyalossy Zsuzsanna, az Országos Látásvizsgáló Bizottság igazgatónője jött el eseményünkre előadást tartani, mely során bemutatta tevékenységüket, ami alapvetően a szakértői vizsgálatból és a korai fejlesztésből áll. Példákat hozott fel arra, hogy miként lehet felismerni, ha a gyermek látássérült, ő ugyanis nem veszi észre, hogy rosszul lát. Ezért kiemelten fontos, hogy a környezetében élők időben felismerjék az erre utaló jeleket, ami nem könnyű feladat. Olykor a szülő sem látja, hogy baj van, hiszen nincs összehasonlítási alapja ahhoz, hogy észlelje a szokásostól való eltérést.
Figyelmeztető jel például az, ha a gyengébb vizuális jeleket egyáltalán nem észleli a gyermek, vagy nem a látására támaszkodik egy olyan helyzetben, amikor az természetes lenne. A környezet átrendezése esetén például ütközik a tárgyakkal, ugyanis a megszokás alapján közlekedik.
Zsuzsanna azt is megosztotta, hogy bárki kérheti a gyermek vizsgálatát, aki a gyermekkel kapcsolatba kerül, de mindig szükséges a törvényes képviselő beleegyezése.
Az igazgatónő előadását követően megkezdődött az építő jellegű beszélgetés.
A látássérült gyermeket nevelő szülőkkel kapcsolatban arra a problémára jutottunk, hogy elsődlegesen az információk hiánya az a fal, amelyet nehéz áttörni. A szülő nincs felkészülve gyermeke látássérülésére, s amikor e ténnyel szembesül, nem tudja hová fordulhatna, mert nincs olyan információforrás, amit lexikonszerűen bármikor fel lehetne lapozni.
Nagyon sokat számítanak a sorstársi segítő hálózatok a szülőknek és a gyermekeknek egyaránt, de a nagy kérdés valójában az, hogy miként jutnak el idáig. A hálózatoknak nincsenek információk friss szülőkről, ahogyan az addig nem érintett szülők sem szereznek tudomást a hálózatokról, klubokról. Egyesületünk Közösség Lámpásai elmondták, hogy kiemelt feladatuk a látássérültek felkutatása, ezért ebben segíteni tudnak, sőt, működik a Mentorszülők Hálózat is, amelynek konkrét célja a látássérült(ként) gyermeket nevelő szülők megtalálása.
Helyi ellátórendszer kérdésében a lelkesedés ugyan megvan, mégis kevés a szakember, valamint arra sincs forrás, hogy számuk elérjen egy ideálishoz közeli létszámot. Elindultak a célzott továbbképzések a védőnőknél, pedagógusoknál és a családsegítőknél is, viszont nyilván idő, amíg ez jól érzékelhető változásokat hoz. Éppen ezért fontos, hogy a területen dolgozó szakemberek megismerjék egymást személyesen is. A létszámhiányos és túlterhelt helyi ellátórendszer jelenleg a maximumon működik.
Elérhető fejlesztések, mint témakör merült fel a beszélgetés alatt utolsóként, a résztvevők pedig arra jutottak, hogy a jogszabályok sajnos egyáltalán nem teszik lehetővé, hogy minden gyermek hiánytalanul átessen a szűrővizsgálatokon. Minden érintett szükségesnek érzi azt, hogy a gyermek már óvodás kora előtt részesüljön fejlesztésben, hiszen óriási hátrányt kell behoznia már az óvodában is, ha eleve lemaradással indul. A szűrésre nem kötelezhető senki; jelenleg a védőnő és az óvoda feladata a gyermek látássérülésének észlelése és az intézménybe való átirányítása. Kiderült továbbá az is, hogy 1 éves kor után a gyermeket egészen az óvodáig nem látja más a szülőn kívül, ami szintén az időben történő észlelést nehezíti, mely a korai fejlesztési lehetőség elvesztését jelenti.
A lehetséges megoldások kitalálása kötetlen beszélgetés keretében folytatódott, várjuk a következő alkalmat!
Neumann Károly
Ivanova Daniela
projekt Archives - Oldal 2 a 3-ből - Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete
Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete
Rákospalotán tartottuk meg negyedik Szakmai Fórumunkat
“Sok civilszervezet képviselője és munkatársa volt jelen ez alkalommal, ami nagy újdonság volt számunkra és külön örültünk neki. Ez számomra azt mutatja, hogy a XV. kerületben igazán aktív civil élet folyik, a fenntartók pedig a szolgáltatások üzemeltetésében is kiveszik a részüket. Megjelentek a helyi fogyatékossággal élők napközbeni ellátásával és fejlesztésével foglalkozó civilszervezetek munkatársai, sőt még egy, a sérült emberek lovasterápiájával foglalkozó civilszervezet is részt vett a fórumon. Ezen felül az egészségügy területén dolgozó, főként képzésekkel foglalkozó civilszervezet munkatársai, valamint a XV. kerület főorvos asszonya is tiszteletét tette körünkben. A programon végig jelen volt és nagyon aktívan érdeklődött Németh Angéla alpolgármesterasszony, továbbá a kerület civil referense is”
– mondta nagy örömmel Fodor Ágnes elnök asszony első ízben bemutatta a VGYKE tevékenységét és a pályázatot. Kiemelte a projekt célját, amely elsősorban a gördülékeny információáramlás közvetítése és a korai fejlesztés kerületi helyzetének feltérképezése. A látássérült gyermekek környezetében dolgozók rendelkeznek ugyan információkkal, de ezek az esetek többségében sem a szülőkhöz, sem pedig a látássérült gyermekekkel foglalkozó szakemberekhez nem jutnak el. Eme fórumok során próbálunk megoldást találni és kideríteni: mit tehetünk annak érdekében, hogy előrelépés történjen ezügyben.
A mai napon Dr. Földiné Angyalossy Zsuzsanna, az Országos Látásvizsgáló Bizottság igazgatónője jött el eseményünkre előadást tartani, mely során bemutatta tevékenységüket, ami alapvetően a szakértői vizsgálatból és a korai fejlesztésből áll. Példákat hozott fel arra, hogy miként lehet felismerni, ha a gyermek látássérült, ő ugyanis nem veszi észre, hogy rosszul lát. Ezért kiemelten fontos, hogy a környezetében élők időben felismerjék az erre utaló jeleket, ami nem könnyű feladat. Olykor a szülő sem látja, hogy baj van, hiszen nincs összehasonlítási alapja ahhoz, hogy észlelje a szokásostól való eltérést.
Figyelmeztető jel például az, ha a gyengébb vizuális jeleket egyáltalán nem észleli a gyermek, vagy nem a látására támaszkodik egy olyan helyzetben, amikor az természetes lenne. A környezet átrendezése esetén például ütközik a tárgyakkal, ugyanis a megszokás alapján közlekedik.
Zsuzsanna azt is megosztotta, hogy bárki kérheti a gyermek vizsgálatát, aki a gyermekkel kapcsolatba kerül, de mindig szükséges a törvényes képviselő beleegyezése.
Az igazgatónő előadását követően megkezdődött az építő jellegű beszélgetés.
A látássérült gyermeket nevelő szülőkkel kapcsolatban arra a problémára jutottunk, hogy elsődlegesen az információk hiánya az a fal, amelyet nehéz áttörni. A szülő nincs felkészülve gyermeke látássérülésére, s amikor e ténnyel szembesül, nem tudja hová fordulhatna, mert nincs olyan információforrás, amit lexikonszerűen bármikor fel lehetne lapozni.
Nagyon sokat számítanak a sorstársi segítő hálózatok a szülőknek és a gyermekeknek egyaránt, de a nagy kérdés valójában az, hogy miként jutnak el idáig. A hálózatoknak nincsenek információk friss szülőkről, ahogyan az addig nem érintett szülők sem szereznek tudomást a hálózatokról, klubokról. Egyesületünk Közösség Lámpásai elmondták, hogy kiemelt feladatuk a látássérültek felkutatása, ezért ebben segíteni tudnak, sőt, működik a Mentorszülők Hálózat is, amelynek konkrét célja a látássérült(ként) gyermeket nevelő szülők megtalálása.
Helyi ellátórendszer kérdésében a lelkesedés ugyan megvan, mégis kevés a szakember, valamint arra sincs forrás, hogy számuk elérjen egy ideálishoz közeli létszámot. Elindultak a célzott továbbképzések a védőnőknél, pedagógusoknál és a családsegítőknél is, viszont nyilván idő, amíg ez jól érzékelhető változásokat hoz. Éppen ezért fontos, hogy a területen dolgozó szakemberek megismerjék egymást személyesen is. A létszámhiányos és túlterhelt helyi ellátórendszer jelenleg a maximumon működik.
Elérhető fejlesztések, mint témakör merült fel a beszélgetés alatt utolsóként, a résztvevők pedig arra jutottak, hogy a jogszabályok sajnos egyáltalán nem teszik lehetővé, hogy minden gyermek hiánytalanul átessen a szűrővizsgálatokon. Minden érintett szükségesnek érzi azt, hogy a gyermek már óvodás kora előtt részesüljön fejlesztésben, hiszen óriási hátrányt kell behoznia már az óvodában is, ha eleve lemaradással indul. A szűrésre nem kötelezhető senki; jelenleg a védőnő és az óvoda feladata a gyermek látássérülésének észlelése és az intézménybe való átirányítása. Kiderült továbbá az is, hogy 1 éves kor után a gyermeket egészen az óvodáig nem látja más a szülőn kívül, ami szintén az időben történő észlelést nehezíti, mely a korai fejlesztési lehetőség elvesztését jelenti.
A lehetséges megoldások kitalálása kötetlen beszélgetés keretében folytatódott, várjuk a következő alkalmat!
Neumann Károly
Ivanova Daniela
Sikeres lett a Szülő Klub Újpesten
Először Mészáros Ágnes, a VGYKE alelnöke köszöntötte a vendégeket, utána pedig bemutatta a VGYKE tevékenységét. Elmondta, hogy az Egyesület mennyi minden szolgáltatással áll a látássérültek rendelkezésére és ezekben mindig kiemelt szerepet kapnak a látássérült gyermekeket nevelő szülők. Felhívta a megjelentek figyelmét arra, hogy a VGYKE honlapján, a http://www.vgyke.com/tenni-tudunk-2/ oldalon, elérhető a „Tenni tudunk” nevet viselő projekt blogja, ahol nagyon sokféle hír és érdekesség elérhető már most is a projekttel kapcsolatban.
Ezt követően Illényi Eszter, a Látásvizsgáló Központ munkájáról tartott egy filmvetítéssel egybekötött előadást. Ebben elmondta a korai fejlesztés előnyeit, mellyel azt bizonyította be, hogy érdemes a lehető legkorábban kezdeni, mert nagyon sok hátrányt be lehet vele hozni az ép látású gyerekekhez képest. A filmben példákat láthattunk arra, hogy milyen módon kötik egybe a látással kapcsolatos feladatokat a mozgással és a hangokra való figyeléssel. Külön öröm volt számunkra, hogy a filmben szereplő egyik baba anyukája is jelen volt a találkozón.
Ezt követően a szülők tapasztalatcseréje következett. Elhangzott, hogy azt a traumát nem lehet teljesen feldolgozni amit egy szülőnek a gyermeke látássérülése okoz, de valamilyen módon együtt lehet vele élni. Ebben a sorstársi közösségek sokat tudnak segíteni.
Megtudtuk, hogy általában a szemészorvosok és a védőnők azok, akik a szülőket a Látásvizsgálóhoz és más fejlesztési lehetőségekhez irányítják. Az újra előkerült, hogy nagyon nehéz információkat szerezni és ezen a területen belül kellene valamit kezdeni.
Az is kiderült, hogy az a látássérült gyermeket nevelő szülő, aki maga is látássérült, komoly előnyben van, mert a saját tapasztalatának köszönhetően azonnal vagy hamarabb tudja, hogy melyik problémával merre kell menni. Ez is igazolja, hogy a látássérültek közösségszervezése nem hiábavaló, mert jól segíti az információcserét.
Erre jó példa volt, hogy amikor a mindennapi teendők megszervezése szóba került, a tapasztalt látássérült szülők sok-sok alkalmazható javaslatokkal álltak elő. Hallottuk például, hogy a letakart szem esetén a gyerekek leszedik a ragasztást és ennek kivédésére milyen megoldások működhetnek.
A beszélgetés során előkerült egy javaslat, amit a kerületi családjóléti szolgálat jelenlévő képviselője ajánlott fel. Újpesten minden olyan szakembert, aki része a gyermekjóléti jelzőrendszernek, a segítségükkel össze fogunk hívni és egy információs napot szervezünk nekik közösen. Ott mindaz előadásra kerül majd, ami a látássérült családok kerületi “jobb-létét” segítheti és bemutatkoznak majd azok a szervezetek, intézmények, akik támogatják őket. Ezzel az érzékelhető információhiány is enyhülne, valamint a különböző szolgálatok és kerületi intézmények további szakmai segítséget kaphatnak a munkájukhoz.
Nagy örömmel fogadtuk el ezt a felajánlást és várjuk már a jövő tavaszt, amikor ez a program megvalósulhat!
A hangulatra jellemző volt, hogy a rendezvény vége után még nagyon sokáig maradtak a szülők beszélgetni és mindenki gazdagabban és jobb kedvvel távozhatott.
Neumann Károly
Tudásmegosztás Rákosmentén
Elsőként Mészáros Ágnes, alelnökünk vidám köszöntőjét hallhatta a 20-25 főből álló vendégsereg, majd Lantos Éva, az Országos Látásvizsgáló Bizottság képviselője tartott érdekfeszítő előadást a látássérült gyermekek vizsgálatáról és korai fejlesztéséről. Bár az előadások többsége hasonló, mégis mindig van új a nap alatt, és érdekesebbnél érdekesebb információkat tudunk meg erről a témáról, ezzel is bővítve tudástárunkat.
Ezt követően Fodor Ágnes, elnök asszonyunk mesélt a VGYKE-ről, mely fórumunk egyik legfontosabb eleme, hiszen sokan a vendégek közül még csak közvetve hallottak egyesületünk munkájáról.
“Kiemelendő, hogy az egyéni problémákra egyéni megoldásokat kínálunk tagjaink számára. Nincs olyan probléma, amelyet kollégáink megfelelő utánajárással ne tudnának megoldani”
– hangsúlyozta az elnök asszony.
A prezentáció után jómagam bemutatkozása következett, ugyanis az a megtiszteltetés ért, hogy ezúttal nem csak sajtóreferensként, hanem facilitátorként is jelen lehettem. Nagy izgalom előzte meg a “fellépésemet”, de úgy érzem sikerült megfelelően levezényelni eme a jeles eseményt. Első ízben elmondtam, hogy fórumunk legfőbb célja a tudásmegosztás, valamint az információ- és tapasztalatcsere. Az interdiszciplináris, azaz szakmák közötti rendezvényeink célja, hogy minden olyan szakember, akinek munkája valamely módon kapcsolódik, vagy kapcsolódhat a látássérült gyermekek korai fejlesztéséhez, szakmai tudásával és tapasztalatával hozzájáruljon a projekt megvalósításának sikeréhez. Óvoda- és iskolapedagógusok, szemészek, védőnők, jogászok értékes gondolatait hallgathattuk meg már hétről hétre. Most sem volt ez másként, három csoportra oszlottak a résztvevők és kezdetét vette a jó hangulatú beszélgetés.
A 40 perces információcsere lejártakor az első csoport összegzőjét hallhattuk, ahol a résztvevők a “Látássérült gyermeket nevelő szülők a rendszerben” témát bontották ki.
Szülői tapasztalatokról esett szó, elsősorban a korai időszakról beszélgettek; mit tesz egy szülő, ha megtudja, hogy gyermeke látássérültként született? Kétségbeesése ilyenkor teljesen normális, hiszen nem tudja, hogy mitévő legyen, hová forduljon? Összetartó család esetén a szülők, nagyszülők nagyon sokat tudnak segíteni és együtt tervezhetik a következő lépéseket. Az első három évben otthon van az anyuka a picivel, majd a Vakok Óvodájában tudják elhelyezni. Egy szülő nagyon érdekes esetet tárt elénk: terhességi fertőzés (Toxoplazma) útján alakult ki szemsérülés gyermeknél, melyet a megfelelő szűrések elvégzése által időben felfedezhettek volna. A terhesgondozók és a védőnők körültekintő, alapos munkájában látják a résztvevők a megoldást.
A második csoport a “Helyi ellátórendszer a korai fejlesztés és a koragyermekkori intervenció területén” témáját boncolgatta. A helyi protokoll megváltoztatása rendkívül fontos lenne, hogy a születést követően azonnal megindulhasson a korai fejlesztést. A tompa látás 9 éves korig állapítható meg, ezért elengedhetetlen a mielőbbi szűrés. Az évi szűréseket sajnos a szülők többsége nem tartja be, az óvodákban pedig nincsenek megfelelő orvosi eszközök a szűrővizsgálatok elvégésére. Ezért lenne kiemelten fontos a védőnők kezébe adni ezt a feladatot.
A harmadik csoport témája az “Elérhető fejlesztések, fejlesztési út az integráció felé” volt. A korai fejlesztésre való bekerülés elsődlegesen a védőnői hálózatnál kezdődik. Hiába vannak 1-3-6 hónapos, illetve idősebb korban szűrések, a védőnők nem tudják, hogy mire kell odafigyelniük. Megoldási javaslatként oktató anyag levetítését javasolták a szakemberek, melyet az Országos Látásvizsgáló Bizottság készítene el a védőnők részére. Ebből az oktató anyagból többek között megtudhatnák, hogy mik azok a figyelemfelhívó jelek, amelyek észrevétele esetén a gyermek tovább küldhető a Látásvizsgálóba. Szintén nehezítő körülmény , hogy a védőnő csak a háziorvoson keresztül tudja ezt megtenni, ezért a védőnő-háziorvosi kapcsolat erősítése, konzultációs lehetőségek kiterjesztése az, ami fontos lenne ebben az ügyben.
A “fejenként” 10-15 perces összegzést mindössze néhány mondatban tudjuk most kiemelni, viszont projektünk végeztével szakmai kiadványt készítünk, melyben minden fontos információ olvasható lesz.
Az eseményt Fodor Ágnes zárta, majd kezdetét vette a kötetlen beszélgetés és a falatozás.
Következő alkalmainkra folyamatos a regisztráció az alábbi linkeken:
Röviddel fél 10 előtt Eleki Abigél, a Közösség Lámpása vezetője köszöntötte a vendégeket, majd röviden bemutatta a VGYKE tevékenységeit. Beszélt szolgáltatásainkról, terveinkről, de legfőképpen arról, hogy mennyire fontosnak tartjuk projektünk üzenetét, s azt, hogy a szakmai fórumok és a klubok segítségével különböző élethelyzetben lévő és más-más területeken dolgozó embereket ismertethetünk meg egymással. Abigél biztatta a szülőket, hogy bátran meséljenek, s osszák meg tapasztalataikat, ezzel is segítve másokon.
Ezt követően a körben ülő résztvevők egy pár soros bemutatkozással köszöntötték egymást. Jelen voltak szakmai gyakorlatukat végző egyetemisták, óvodapedagógusok, mentálhigiénés szakember, a Látásvizsgáló Központ képviselője, egyesületünk kollégái és természetesen a szülők.
Múlt héten indult blogunk, melynek bemutatására is sor került. A www.vgyke.com/tenni-tudunk-2/ oldalunkat igyekszünk megtölteni minden jóval; a vezetőség bemutatkozása mellett fő irányvonalunk az információátadás különböző szakmai és személyes beszámolók megosztásán keresztül. A blogon mindig nyomon követhetik a projekttel kapcsolatos aktuális híreket, elérhetőek meghívóink a soron következő eseményekre, valamint bébiszitter képzésünkről is olvashatnak. Ezen a felületen szeretnénk megosztani a látássérült(ként) gyermeket nevelő szülők tapasztalatait, mellyel talán segíthetünk majd a sok-sok kérdéssel küzdő friss szülőknek.
A blog bemutatása után Dobrik-Lupták Sára egy érdekes előadást tartott a Látásvizsgáló Központ munkájáról, hasonló prezentáció bemutatásával, mint amilyet már a Szakmai Fórumon is láthattunk, mégis volt új a nap alatt. Érdekesség például, hogy egy kisgyermek 5 éves korában éri el azt a szintet, amikor olyan élesen lát, mint egy felnőtt. Ebben a korban azt vizsgálják, hogy a baba korához képest mennyire lát jól. Szóba kerültek még a fejlesztési technikák, mint például a mozgásterápia és az úszás. A látássérült kisgyerekek mindennapos fejlődésébe a Látásvizsgáló által készített videókon keresztül nyerhettünk betekintést.
A következő órákban a szülők meséltek nekünk. Marianna és kisfia megrendítő élettörténetét hallhattuk. Beszélt halmozottan sérült gyermeke születéséről, fejlődéséről, óvodai életéről, ami folyamatos kérdéseket szült a hallgatóság részéről. Az óvónőkből álló három fős „csapat” érdeklődve próbálta magáévá tenni ezeket az újszerű információkat, melyeket reméljük, hogyha egyszer úgy hozza a helyzet, hasznosítani tudnak majd a gyakorlatban is. Marianna – aki egyébként új kolléganőnk, és az ügyfélszolgálatban erősíti a csapatot – örömmel osztotta meg velünk történetének írásos formáját is, amely ezen a linken olvasható.
A klubon megélt néhány óráról pedig így nyilatkozott:
„A lelki sérülések olyannyira meglátszódtak rajtunk, hogy bizony elpityeregtük magunkat saját és társaink beszámolói alatt.
A szakember és még a diákok is egymás után tették fel a kérdéseiket a szülőknek és a Látásvizsgáló Bizottságot képviselő szakembernek. Nagyon jó érzés volt, hogy őszinte érdeklődéssel fordultak felénk mindannyian.
Számomra nagyon érdekes volt, hogy a szülők közt azonnal egy láthatatlan kötelék jött létre. Egy olyan kapocs, amelyben benne van minden szomorúságunk és minden örömünk, amit a gyermekeinkért tettünk, teszünk. Nem csak a nehézségekről beszéltünk, hanem büszkén számoltunk be, hogy gyermekeink milyen eredményeket értek el eddigi életük során.”
Panka és Erika kolléganőnk is megosztotta velünk történetét. Panka maga is látássérült, Makuladegenerációval küzd, amely egy genetikai rendellenesség, s amit fia is örökölt. Kettőjük mindennapjairól, terveiről és küzdelmeiről hallhattunk.
Erika gyermeke látássérült, hol bánatban, hol örömben úszó pillanatokról számolt be, melyek különösen személyessé tették életmeséjét. Mindenkit megérintettek ezek a nem mindennapi történetek, amelyek közelebb hoztak egymáshoz minket.
Panka és Erika beszámolóját hamarosan olvashatják a blogon, addig is tekintsék meg Mariann klubról leírt élményeit teljes hosszában.
A következő Szakmai Fórumra és Szülő Klubra hamarosan sor kerül, eddigi sikereinken felbuzdulva pedig reméljük, hogy hasonlóan jól sikerülnek majd ezen alkalmak is. Szeretettel várjuk Önöket ezekre az eseményekre, ahol nagyszerű emberek, különleges élettörténetek, értékes pillanatok és vidám percek várják!
Tudásmegosztás, tapasztalatcsere és családias légkör: ez a „Tenni tudunk”!
Ivanova Daniela
Szeretettel várjuk a szülőket Rákosmentéről!
Kép forrása: prosperityedwell.com
Dátum: 2016. október 19. szerda, 9:00-12:00
Helyszín: Vigyázó Sándor Művelődési Ház, (Fórum terem) Budapest, Pesti út 113, 1173
Program:
9:00
Regisztráció (kávé, ásványvíz)
9:30
Köszöntő, Mészáros Ágnes, VGYKE alelnök
9:40
Bemutatkozik a VGYKE és a „Családi erőforrások” projekt és az indított blog, Fodor Ágnes, VGYKE elnök
10.00
Bemutatkozik az Országos Látásvizsgáló Bizottság, Lantos Éva
10.20
Szülői gondolatok, látássérült gyermeket nevelő szülő, Molnárné Tóth Andrea
10.30
„Oldjuk meg, osszuk meg!” szülőklub annak érdekében, hogy a bevált „jó gyakorlatok” tovább éljenek, és ezek a tudások mindenki számára rendelkezésre álljanak.
Témák:
Milyen fejlesztésre viszi látássérült gyermekét és honnan tudta meg a fejlesztés útját?
Kérjük, ossza meg velünk tudását, tapasztalatait, hogy együtt tudjuk segíteni és támogatni a látássérült szülőket, valamint a látássérült gyermeket nevelő családokat!
Megjelenésére feltétlenül számítunk!
NÓRA-TÁMASZPONT
Kép forrása: motivacio.hu
A program keretében a megvalósító alapítványok módszertanára épülő, a fogyatékos gyermeket nevelő nők speciális élethelyzetéhez igazított munkaerő-piaci szolgáltatási modell kidolgozása valósul meg. Ennek előzményeként egy országos hatókörű felmérést végzünk az érintettek munkaerő-piaci helyzetéről, a munkavállalást a munkaerő-piaci, családi és intézményi irányból meghatározó tényezőkről. A kutatás hiánypótló a jelenlegi magyarországi viszonylatban, hiszen átfogó, a fogyatékosság több típusát is integráló megközelítésű felmérés nem készült, ennek a célcsoportnak a munkaerő-piaci helyzete feltáratlan.
A kutatásunk eredményeit éppen ezért a szakmai szervezetek számára is átadjuk, ezen túl pedig törekszünk a fogyatékos ügy és a női munkavállalás szakmapolitikai integrációjának elősegítésére.
Az alábbi linken elérhető kutatási kérdőívünket kérjük, hogy továbbítsák a fogyatékossággal élő gyermeket nevelő nők számára, ezzel is segítve munkánkat. Csatoltan küldjük a továbbküldhető kísérőlevelet is.
A NÓRA-TÁMASZPONT program további aktualitásaival kapcsolatban kérjük, hogy kövessék programunkat a www.motivacio.hu és a www.jol-let.com oldalon. A kutatás eredményi alapján kidolgozott módszertan véglegesítését a szakmai szervezetekkel közös workshopon tervezzük elkészíteni, amelyen részvételükre számítunk.
További tájékoztatást kérhet a következő telefonszámon: 06-70-337-1544, illetve a nora.tamaszpont@gmail.com email címen.
Köszönettel:
Zalabai Péterné
Motiváció Alapítvány
Kánya Kinga
JÓL-LÉT Alapítvány
A projekt a Norvég Civil Támogatási Alap támogatásával valósul meg.
“Légy Te a Célkeresztben!”
Ezúttal a felsőoktatási intézményekben működő fogyatékosügyi koordinátorokat céloztuk meg annak érdekében, hogy programunkról minél több információt kapjanak, és elinduljon egy közös gondolkodás arról, hogy miként lehet a látássérült hallgatókat segíteni, támogatni a munkaerő-piacra vezető úton.
Első lépésként tájékozódjunk!
Reggelink ezúttal is családias hangulatban, jó beszélgetések közepette zajlott. A korábbiakkal ellentétben nem határoztunk meg előre témákat, inkább a fogyatékosságügyi koordinátorok saját tapasztalataira, meglátásaira építettünk.
Fontos tapasztalás volt számunkra, hogy milyen nehéz megszólítani a fogyatékos hallgatókat, illetve megerősítést nyert az a korábban már általunk is tapasztalt gondolat, hogy a fogyatékos embereknek, és ezen belül is a látássérülteknek a munka világába való beilleszkedése, belépése nem csak a külső körülmények miatt nehézkes, hanem maguk az egyének is erős prekoncepciókkal élnek.
Érdekes meglátás volt, hogy a koordinátorok sincsenek feltétlenül tisztában minden lehetőséggel, melyek segíthetik a hallgatókat. A legtöbb esetben csak azokat a jogi előírásokat említették, melyek a különböző könnyítésekhez kapcsolódnak. Ennek kapcsán az is kiderült, hogy sokan csak akkor kerülnek kapcsolatba a koordinátorral, amikor valamilyen felmentést igényelnek, esetenként a tanulmányaik vége felé. Ugyanakkor a fogyatékossággal élő hallgatóknak lenne lehetőségük már korábban is kihasználni lehetőségeket, szolgáltatásokat, hiszen a fogyatékos hallgatók után járó emelt összegű normatíva lehetővé tenné e szolgáltatások finanszírozását.
Kézzelfogható a segítség?
Azt is érdekes volt megtapasztalni, – bár erről voltak Nekünk is személyes tapasztalataink -, hogy egyes Intézményekben a „fogyatékosügyi koordinátor” inkább csak egy virtuális beosztás, vagy épp a sokadik munkaköri feladat. A virtuális jelzőt azért sem tartjuk túlzásnak, mert egyes visszajelzések alapján vannak olyan koordinátorok, akik csak „papíron” léteznek, s olyan is akad köztük, aki bár dolgozik, de olyan helyen, ahol fizikailag nem akadálymentes a környezet, s így gyakorlatilag elérhetetlen.
Szintén fontos tanúsága volt a beszélgetéseknek, hogy a legtöbb hallgató, aki a koordinátorokhoz fordul, az valamilyen részképesség-hiánnyal rendelkezik (diszlexia, stb.), amit a munkaerő-piacon, vagy az ezzel összefüggésben lévő támogatási rendszerekben nem nevesítenek. Így ezek az emberek nem számítanak megváltozott munkaképességű személynek.
Megcélozva a nyelvtanulás
A látássérültek kapcsán két nagyon fontos gondolat hangzott el, ami meghatározó lehet projektünk szempontjából. Egyik, hogy a nyelvtudás hiánya jelentősen akadályozza a munkaerő-piacra való bejutást és az érvényesülést. A másik gondolat, hogy a látássérült hallgatók körében jellemző a képesítések halmozása. A tanulmányaik során sokan azon gondolkodnak, hogy mi legyen a következő képzés, amit elvégeznek. Ez a helyzet – azon túl, hogy anyagilag is megterhelő mind az állam, mind a család számára -, a megszerzett tudások hasznosulásának hiányát is előrevetíti. Ennek a jelenségnek az okai között megjelenik az a prekoncepció is, mely szerint a látássérültek számára szinte esélytelen – diplomásként – a munka világába való tartós és biztonságos belépés.
Ez utóbbi gondolat, ami mentén a projektünk is elindult, itt egy újabb megerősítést nyert.
Újabb tervek
A megjelentek szerint lehetséges, hogy a felsőoktatásban tanuló hallgatók esetében ez a projekt már késői és sokkal korábban, a középiskolában szükséges lehet a potenciális tanulók támogatása, segítése, mert számos döntés, viselkedési elem, stb. már ott meghatározhatja a későbbi továbbtanulási és pályaválasztási, illetve munkaerő-piaci esélyeiket.
Pál Szilvia
Szülősegítő honlap
Forrás: www.teachingkidsnews.com
A szülőkön kívül más családtagok és maguk a fogyatékos személyek is tehetnek majd fel kérdéseket, közölhetik tapasztalataikat, véleményüket, egymással kapcsolatot teremthetnek és tarthatnak, továbbá virtuális önsegítő csoportokat hozhatnak létre.
Az oldalon lehetőséget teremtünk egyéni igények, problémák felvetésére, melyekre legkésőbb 3 napon belül választ kap a kérdező személy a problémához értő szakembertől.
Ez a lehetőség zártkörű, de a folyamatosan aktualizált információs oldal bármely bejelentkező számára elérhető. A program az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft. támogatásával valósul meg.
Sebő Gergő, Marketing és PR asszisztens
Motiváció Alapítvány Cím: Honvéd utca 22, Budapest, 1055 (bejárat a Markó utca felől) Tel: 06 70456 08 87 Email:sebo.gergo@motivacio.hu
Közösségek épültek
A Vakok és Gyengénlátók Közép-magyarországi Regionális Egyesületének (VGYKE) – az Európai Unió támogatásával megvalósított – projektzáró rendezvényét Zuglóban tartották.
Újpest Önkormányzatát Hladony Sándor tanácsnok képviselte. Fodor Ágnes, a VGYKE elnöke felidézte, hogy másfél évvel ezelőtt indították a projektet, most pedig már a folytatáson gondolkodnak. A projekt eredményességének tekinthető, hogy tizennégy közösség épült és több, mint hatszáz látássérültet kutattak fel. Németh Orsolya, az egyesület alelnöke visszautalt rá, hogy a kezdeményezés közvetlen előzményét a 2005-ben alakult kistérségi egyesületek adták, magát a projekt elindítását pedig a látássérültek elszigeteltsége, korlátozódott mobilitása és információszerzési lehetősége adta, amely főként az idősebbekre jellemző. A közösségépítéshez több mint száz jelentkezőből választották ki azt a harmincat, akik megkezdték a közösségi mentorképzést, melyet összesen tizenkilencen végeztek el sikeresen, s végül tizennyolcan álltak munkába.
Az összefoglaló után a megjelent közösségek a közelmúlt tapasztalatait, a csapattá válás folyamatát és a lehetséges folytatást összegezték.
„Újpest lámpásainak”, Eleki Abigélnek és Végh Róbertnek összefoglaló értékelését, tapasztalatait a következő lapszámunkban olvashatják.
Kérjük, 2014-ben is segítse a Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesületének munkáját adója 1%-ának felajánlásával! Adószámunk: 18185030-1-42 Bankszámlaszámunk: 10409015-90147559
Kiválasztják és képzik a közösség lámpásait
Forrás: www.eleszto.blog.hu
A Vakok és Gyengénlátók Közép Magyarországi Regionális Egyesülete (VGYKE) néhány forint híján 75 millió forint uniós támogatást nyert el A közösség lámpásai nevű projektje megvalósítására. A projekt keretében 30, középfokú végzettségű, munkanélküli vak és gyengénlátó, illetve más, nehezen leküzdhető munkaerő-piaci hátránnyal bíró személy komplex képzését vállalja az egyesület. Az egyéni felmérés és fejlesztési terv alapján kezdődő közösségi mentor képzés mellett személyiségfejlesztő és kulcskompetenciáikat fejlesztő foglalkozásokon is részt vesznek a kiválasztottak, akik többek között tanulási technikáik fejlesztéséhez, önismeretük és személyes kompetenciáik erősítéséhez speciális mentori támogatást is kapnak – nemcsak a képzésük, de a foglalkoztatás első hat hónapja alatt is.
A képzést követően a VGYKE munkaszerződést köt a résztvevők legalább 60 százalékával; ők kiképzett közösségi mentorként megkezdik közösségépítő munkájukat a régión belül kiválasztott területeken: Budapest 7 járásában (az I., III., IV., XIII., XIV., XVII., XIX. kerületben) és a Közép-magyarországi régió kilenc kistérségi központjában (Budaörsön, Cegléden, Dabason, Gödöllőn, Pilisvörösváron, Vácon, Szentendrén, Ráckevén és Veresegyházon).
“Nem vak-, hanem emberi közösséget szeretnénk építeni. Ezért integrált képzést és integrált közösségeket szervezünk, vagyis nemcsak vakok és gyengénlátók, hanem más, súlyos munkaerő-piaci hátránnyal indulók jelentkezését is várjuk a programba. A képzés után közösségi mentoraink ép társaikkal dolgoznak majd párban, és reményeink szerint olyan közösségeket építenek majd, amelyekben a fogyatékos emberek és egészséges társaik közösen tehetnek közvetlen környezetük jobbításáért” – mondta Fodor Ágnes, a VGYKE elnöke, a projekt menedzsere. “Felbecsülhetetlen a közösség támogató ereje: meglepő gyorsasággal oldódnak meg olyan problémák, amelyekkel egyébként családját, vagy saját magát terhelné az egyén” – tette hozzá a szervezet vezetője.
A VGYKE által kiképzett mentorok első feladata a régióban élő mintegy 8 ezer látássérült ember helyi közösségeinek megerősítése, a vak és gyengénlátó emberek felkutatása, önsegítő közösségeinek létrehozása lesz, ahol a szabadidő tartalmas eltöltésén túl megismerik és képviselni kezdik a fogyatékos emberek igényeit. Erre nagy szükség van: az egyesület tapasztalatai szerint a vak és gyengénlátó emberek saját lakókörnyezetükben is gyakran elszigetelten, rossz anyagi körülmények között, rossz mentális állapotban élnek, és mindössze tizedük dolgozik.
A mentorok az esélyegyenlőségi szempontokat valós, személyes tapasztalatok mentén tudják érvényesíteni hétköznapi helyzetekben, és képesek lesznek a nagyobb közösség – város, kistérség – döntéshozói, civil szervezetei, más sorstárs közösségek felé ezt szakszerűen képviselni, így mélyítve a fogyatékos személyek társadalmi integrációját. Kellően nyitott önkormányzati partner esetén a közösségi mentoroknak a helyhatóság is adhat feladatokat: például közösen dolgozhatnak a helyi fogyatékosügyi stratégián, monitorozhatnak egy-egy konkrét intézkedést, és szoros együttműködésben tevékenykedhetnek az önkormányzat esélyegyenlőségi referensével.
“Társadalmi sztereotípiákat szeretnénk megdönteni. A köztudatban az él, hogy az a jó ember, akinek mindene megvan, és segít az elesetteken. Meg akarjuk mutatni, hogy aki sérült, az is lehet jó ember, és az általa képviselt mentalitás példaként állhat az egész társadalom előtt” – mondta a projekt és az egyesület céljáról Németh Orsolya, a VGYKE alelnöke, a projekt szakmai vezetője.
A közösség lámpásai képzésre legalább érettségizett jelentkezők önéletrajzát várja a VGYKE a kozosseglampasai@vgyke.com címre.
A projekt leírása
Az “A közösség lámpásai” – Látássérültek közösségi mentorainak képzése és foglalkoztatása, TÁMOP-1.4.1-11/2-2012-0004 projekt az Új Széchenyi Terv Társadalmi Megújulás Operatív Programja keretében kiírt Közösségi feladatokhoz kapcsolódó munkaerő-piaci programok támogatása (KMR) TÁMOP-1.4.1-11/2 program keretében valósul meg.
Kérjük, 2015-ben is segítse a Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesületének munkáját adója 1%-ának felajánlásával! Adószámunk: 18185030-1-42 Bankszámlaszámunk: 10409015-90147559
„Tartsd célkeresztben az információt!”
Terveinknek megfelelően – melyet a komoly sajtóvisszhang is megerősített -, projektünk olyan célokat tűzött ki, amelyek fontosak és lényegesek a fogyatékossággal élő emberek és a többségi társadalom mindennapjaiban. Így ismételten partnereket és szakembereket hívtunk a március 18-i alkalomra, hogy a felvetett témákban beszélgessünk egy jó kávé és szendvics mellett. Újfent bebizonyosodott, hogy egy jó ötlet lehet még jobb, ha többen is tudnak kapcsolódni hozzá, mivel számos elképzelést tudtunk átbeszélni, továbbá új inspirációkat kaptunk vendégeinktől.
Munkánk folytatásaként hamarosan beindítjuk azt a regisztrációs oldalt, amin várjuk majd leendő látássérült ügyfeleinket, álljanak diplomázás előtt, vagy akár pár évvel a diploma megszerzése után.
Addig is kérjük, kövessék figyelemmel oldalainkat!
Pál Zsolt
Kérjük, 2015-ben is segítse a Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesületének munkáját adója 1%-ának felajánlásával! Adószámunk: 18185030-1-42 Bankszámlaszámunk: 10409015-90147559
Folytatják a kultúraformálást a közösség lámpásai
Továbbmegy a VGYKE
A lámpások tovább világítanak, folytatják kultúraformáló tevékenységüket – mondta Fodor Ágnes, a VGYKE elnöke, aki annak ellenére, hogy népes hallgatóságának „A közösség lámpásai” projekt zárórendezvényén beszélt, leginkább a jövőről szólt. Az EU által csaknem 75 millió forinttal támogatott projekt menedzsere elmondta: a lámpások folytatják az érzékenyítést, a klub- és a programszervezést, tovább építik konstruktív kapcsolataikat a projektben együttműködő partnerként részt vevő önkormányzatokkal, és aktív szerepet vállalnaka helyi esélyegyenlőségi programok kidolgozásában, életszerűvé tételében az egyesület magas szintű szakmai támogatásával. Elköteleztük magunkat a folytatás mellett, mert a projekt megváltoztatta a fogyatékos emberekhez való viszonyulást; ilyen jelentős eredményt ezen a területen nagyítóval sem találunk – mondta Fodor Ágnes.
Fotó: Balogh Róbert
A program folytatását az abban részt vevő helyhatóságok támogatásán túl a Norvég Civil Támogatási Alaphoz benyújtott pályázattól várja a VGYKE. Az egyesület elképzelése szerint a most lezárult projekt országos mintaként szolgálhat a fogyatékos emberek társadalmi integrációjára, mert olyan jó példát teremtett, amely az ország valamennyi térségében alkalmazható. A program fenntartása mellett a VGYKE szeretné elérni, hogy új régiók és települések csatlakozzanak a lámpás-mozgalomhoz, amelynek során a már kiképzett lámpások új társaik mentorai lehetnek, és továbbadhatják példamutató tapasztalataikat arról, miként lehet a fogyatékos emberek életét teljesebbé tenni, miként lehet őket a helyi társadalom cselekvő tagjaként viszontlátni.
Meggyőző eredmények
Bár másfél éves projektet zárunk, a közösségi mentorok képzésének és munkába állításának terve 2011 őszén fogalmazódott meg bennünk, így immár két és fél éves munka áll mögöttünk – mondta Németh Orsolya, a VGYKE alelnöke, a projekt szakmai vezetője. A lámpások munkájáról elhangzott: az elmúlt tíz hónapban megkerülhetetlen szereplői lettek a helyi civil világnak, miután saját rendezvények, klubok, szemléletformáló programok szervezésével, adománygyűjtéssel, az önkormányzati kapcsolatok felkutatásával, a háziorvosokkal és a szemész orvosokkal való folyamatos kapcsolattartással aktív, kezdeményező közösségeket hoztak létre. Fontos és sikeresen teljesített feladatuk volt még ezen túl, hogy a fogyatékos emberek érdekeit képviselve részt vettek a helyhatóságok esélyegyenlőségi programjának kidolgozásában és életszerűvé tételében.
Impozáns eredménylistát is ismertetett a VGYKE alelnöke: kiemelte, hogy az EU által megszabott valamennyi, a projekttel kapcsolatos indikátor teljesült. Az egyesület 30 ember képzésébe kezdett, közülük 19 fő közösségi mentori képesítést szerzett, akik közül 18-an munkába álltak, és még most is az egyesület alkalmazottai. A projekt során a közösségi mentorok 613 látássérültet kutattak fel, 14 közösséget hoztak létre és erősítettek meg, 264 társadalmi kapcsolatot – önkormányzatokkal, egyházakkal és civilszervezetekkel – építettek, összesen 61 450 forint adományt gyűjtöttek, amely a helyi közösségeknél maradt. A lámpások 36 saját közösségi rendezvényt tartottak, és 52 egyéb rendezvényen képviselték csoportjukat. A projekt céljairól és eredményeiről mintegy 50 alkalommal számolt be a helyi- és az országos sajtó.
Kultúraváltást hoztunk, olyan modellt alkottunk, amely képes az önálló, fenntartható működésre – mondta a projekt szakmai vezetője.
Elkötelezett együttműködők
A projektben részt vevő helyhatóságok képviselői valamennyien támogatásukról biztosították a program folytatását. Pénzbeli, infrastrukturális, szervezésbeli támogatást ígértek az önkormányzati illetékesek, azon túl, hogy elmondták: a lámpások mindegyikében a helyi esélyegyenlőségi tervek avatott gondozóira ismertek.
Igazi szemléletváltást tükröz, hogy valamennyi helyi politikus közös ügyként szólt a projektről, ami nemcsak a kultúraváltás, de a program folytatása szempontjából is igen biztató.
Fodor Ágnes zárszavában optimizmust, jó kedvet és további eredményeket jövendölt a közösség lámpásainak.
A projekt leírása
Az „A közösség lámpásai” – Látássérültek közösségi mentorainak képzése és foglalkoztatása, TÁMOP-1.4.1-11/2-2012-0004 projekt az Új Széchenyi Terv Társadalmi Megújulás Operatív Programja keretében kiírt Közösségi feladatokhoz kapcsolódó munkaerő-piaci programok támogatása (KMR) TÁMOP-1.4.1-11/2 program keretében valósult meg.
Kérjük, 2015-ben is segítse a Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesületének munkáját adója 1%-ának felajánlásával! Adószámunk: 18185030-1-42 Bankszámlaszámunk: 10409015-90147559
Zsuzsanna azt is megosztotta, hogy bárki kérheti a gyermek vizsgálatát, aki a gyermekkel kapcsolatba kerül, de mindig szükséges a törvényes képviselő beleegyezése.
Helyi ellátórendszer kérdésében a lelkesedés ugyan megvan, mégis kevés a szakember, valamint arra sincs forrás, hogy számuk elérjen egy ideálishoz közeli létszámot. Elindultak a célzott továbbképzések a védőnőknél, pedagógusoknál és a családsegítőknél is, viszont nyilván idő, amíg ez jól érzékelhető változásokat hoz. Éppen ezért fontos, hogy a területen dolgozó szakemberek megismerjék egymást személyesen is. A létszámhiányos és túlterhelt helyi ellátórendszer jelenleg a maximumon működik.
A lehetséges megoldások kitalálása kötetlen beszélgetés keretében folytatódott, várjuk a következő alkalmat!
