Május 11-én korán keltünk, mert kirándulni mentünk Tatára. A kirándulást lázas készülődés, szervezés előzte meg, és azért is nagyon aggódtunk, nehogy elmossa az eső. A busz a VGYKE elől indult 7.30-kor, gyönyörű napsütéses időben.
Utunk első állomása a Vakok Állami Intézete, Tatai Rehabilitációs Telephelye volt. A kedves Németh Orsolya az épület előtt várt bennünket, és hamarosan sor került a szakmai dolgok ismertetésére, és az intézmény bemutatására.
E projektre a Vakok Állami Intézete az Európai Uniótól közel 1,7 milliárd forint támogatást nyert. A tatai központ épülete tágas, 2600 négyzetméter, a rehabilitációs elveknek megfelelően kialakított udvar pedig mintegy 8 ezer négyzetmétert tesz ki. Az intézmény XXI. századi színvonalú kialakítással és felszereltséggel biztosítja a látássérült személyek komplex rehabilitációját.
Az épületet a kor követelményeinek megfelelően, komplex akadálymentességgel, az egyetemes tervezés eszméjére való figyelemmel tervezték; így a létesítmény a vak és gyengénlátó felhasználókat segítő megoldások mellett kerekesszékkel is akadálytalanul bejárható és funkcionálisan használható. A vak felhasználók tájékozódását taktilis vezetősávok és Braille feliratok segítik, az alig és gyengénlátók számára pedig kontrasztos felületek és a színek következetes alkalmazása biztosítja az önálló és biztonságos használatot.
A kerekesszékkel közlekedő személyek számára az épület minden pontján rendelkezésre állnak akadálymentes illemhelyek és a lakószobák közül is több az igényeiknek megfelelően lett kialakítva. A hallássérült igénybe vevőket telepített és mobil indukciós hurok segíti az intézményben szervezett programokon való részvételben és a szolgáltatások igénybe vétele során.
A telephely kifejezetten a látássérült személyek komplex rehabilitációja céljából épült, így ahhoz minden környezeti és tárgyi feltétel rendelkezésre áll. Az udvar nem csak a fehérbottal történő tájékozódás alapjainak elsajátításához nyújt védett, ugyanakkor változatos szimulációs környezetet, hanem a későbbiekben a rehabilitáció keretében művelhető kiskert kialakítását is lehetővé teszi, a bentlakó személyek részére pedig a rekreációt, a szabadidő aktív és nyugodt eltöltését is biztosítja.
Az épületben az elemi rehabilitációs intézményekben általában megtalálható oktatótermek (tankonyha, számítógépes oktatóterem, mindennapos tevékenységek oktatására és kézműves tevékenységekre, valamint funkcionális látástréning megtartására alkalmas helyiség) mellett barkácsműhely, zeneterápiás helyiség, jól felszerelt tornaterem és fizikoterápiás kezelő is megtalálható.
Valamennyi oktatóterem a legkorszerűbb berendezéssel és látássérült személyek számára kialakított speciális segédeszközökkel felszerelt. A lakószobák saját fürdőszobával rendelkeznek, egy, illetve kétágyasak, és a közösségi élet megszervezéséhez több, eltérő funkciójú társalgót, és ima szobát is kialakítottak. A központ része továbbá egy modern eszközökkel felszerelt konferencia részleg, ahol egy osztható, nagyobb, illetve két kisebb oktatóterem, valamint szinkrontolmácsolás biztosítására szánt helyiség és a szünetekben a vendégek által használható pihenő terek, konyhaszigetek találhatóak. A 45 férőhelyes intézmény az egész ország területéről várja a komplex rehabilitációt és ehhez tartós intézményi elhelyezést igénylő látássérült személyek jelentkezését.
Három csoportra osztva jártuk végig az intézményt, az oktatótermektől a lakószobákig. Nagy tetszést arattak a Rehabilitációs Telephely, és Tata város makettjei. Tetszésünket az intézmény vendégkönyvében is kifejeztük.
Az intézmény bemutatásában közreműködtek, és kérdéseinkre válaszoltak: Patányi Katalin – telephelyvezető, Németh Orsolya szabadidő-szervező, Vargáné Horváth Renáta – telephelyvezető ápoló, Baloghné Ambrus Andrea – fejlesztőpedagógus, Szedresi Károly – fejlesztőpedagógus. Köszönjük, hogy fogadtak bennünket!
Déltől másfél órás szabad program következett a tóparton. A büfésoron sokfajta ételből lehetett választani, és még sétára is maradt idő az Öreg-tó körül. Utunk végén a gyönyörű ligeteivel, sétányaival és műemlékeivel méltán népszerű Angolparkot látogattuk meg.
Az Angolpark története és építményei
Magyarország első angol típusú kertjét 1783-ban az Esterházy család megbízásából Bőhm Ferenc uradalmi mérnök telepítette. Az angolkertek az 1700-as évek közepén jöttek divatba. A francia kert merev, szigorú formái helyett a fákat és bokrokat nem szabályos mértani rendben, hanem csoportokban ültették úgy, hogy minden oldalról szép látványt nyújtsanak. Közöttük leheveredésre, piknikezésre csábító pázsit borította a talajt. Érdekesség, hogy Tatán ültették hazánkban először szomorú fűzeket. Ez a Kínából származó szép növény a romantika korának jellegzetes kerti dísze, később egyik legelterjedtebb fafajtánk lett. A kert kialakításának kedvezett az itteni források feltörő vize és a Cseke-tó, nem véletlen, hogy elsősorban vízkedvelő növényeket ültettek ide.
Műromok
Az Angolpark északi részén, nem messze a tótól találjuk a Charles Moreau által tervezett romantikus műromokat. Az 1801-ben emelt építményhez egy kis ívelt kőhídon át juthatunk, a műromok igazi romok felhasználásával épültek, többek közt a közeli vértesszentkereszti román kori apátság tucatnyi oszlop- és pillérkötegei, valamint domborműves római sírkövek is beépítésre kerültek. A hajdani, közelben fakadó karsztforrások patakja a műromokon folyt keresztül. Az Esterházyak alakították ki az építmény római fürdő jellegét, régebben Mátyás király idejében valóban fürdő állt ezen a helyen.
Egyéb épületek
Ugyancsak Charles Moreau tervezte a tó déli partján álló, 1850-ben épült, romantikus stílusú Török Mecsetet. A kissé elhanyagolt épület előtti padot, Kazinczy Ferenc látogatásainak emlékére állították.
A park bejáratától nem messze van a szépen felújított pálmaház épülete, amely már régóta vendéglátóhelyként üzemel. Nem messze tőle egy mesterséges barlang, az Avernus-barlang látható. A kiskastély kissé elhagyatottnak tűnő klasszicizáló, késő barokk épületét Fellner Jakab kezdte építeni, majd 1784-ben fejezték be. Az Esterházyak hajdani nyári lakában ma hivatalok működnek. Az előtte lévő füves területen Esterházy Ferenc gróf a két világháború között nagyszabású kulturális rendezvénysorozatot szervezett. A mostani szabadtéri színpad is a közelben van.
1948-ban a londoni olimpiára készülődő sportolók megkapták az Angolpark egy részét a felkészülésükhöz. Stílusosan az Angolparkot szemelték ki az akkori vezetők, a helyi párás, nyirkos mikroklíma a londonihoz hasonlító volta miatt. A sikeres olimpiai szereplés után véglegesítették az edzőtábort.
A Cseke-tó
A 23 hektáros, két kis szigettel rendelkező, hangulatos Cseke-tavat mesterséges töltés mögött, a hajdan bővizű források vizével hozták létre. A tavat tápláló források a közeli bányák karsztvízkitermelése miatt az 1960-as években jórészt kiapadtak, a tó vízszintje rohamosan süllyedni kezdett, megmentésére az Öreg-tóból szivattyúzták át a vizet. A tó igazi horgászparadicsom, a hatalmas platánfák, vízre lógó szomorúfüzek között a tó teljes hosszában sorakoznak a kapásra váró horgászok.
Az egész Angolparkot átszövik a hangulatos kis sétautak, a mindig zöld gyep, a fenséges platánóriások, szomorú füzek elképesztő nyugalmat árasztanak.
Ebben a csodálatos környezetben töltöttük el a délutánt, élvezve a szabad levegőt, a napfényt, a látnivalókat, és egymás társaságát. Befejezésül a park bejáratához közeli cukrászdában még fagyiztunk egyet, aztán lesétáltunk a buszhoz, és 16 órakor hazafelé vettük az irányt. Buszvezetőnk, Laboda András volt, akit nyugalma és segítőkészsége miatt valamennyien megkedveltünk.
Tatai kirándulásunk nem jöhetett volna létre a XIX. kerületi önkormányzat segítsége nélkül. Kispest Önkormányzata 45 fős buszt bocsátott rendelkezésünkre, így tette lehetővé számunkra, hogy részt vehessünk ezen a tartalmas, és élményekkel teli kiránduláson, és a szakmai napon a Rehabilitációs Intézetben. Köszönet érte!
Beszámoló: Bernát Zsuzsanna
közösségi civilszervező
Képek: Puchnyák István
közösségi civilszervező
Rákosmente Archives - Oldal 20 a 22-ből - Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete
Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete
Tatai buszkirándulás – A Rehabilitációs Intézettől, az Angolparkig
Május 11-én korán keltünk, mert kirándulni mentünk Tatára. A kirándulást lázas készülődés, szervezés előzte meg, és azért is nagyon aggódtunk, nehogy elmossa az eső. A busz a VGYKE elől indult 7.30-kor, gyönyörű napsütéses időben.
Utunk első állomása a Vakok Állami Intézete, Tatai Rehabilitációs Telephelye volt. A kedves Németh Orsolya az épület előtt várt bennünket, és hamarosan sor került a szakmai dolgok ismertetésére, és az intézmény bemutatására.
E projektre a Vakok Állami Intézete az Európai Uniótól közel 1,7 milliárd forint támogatást nyert. A tatai központ épülete tágas, 2600 négyzetméter, a rehabilitációs elveknek megfelelően kialakított udvar pedig mintegy 8 ezer négyzetmétert tesz ki. Az intézmény XXI. századi színvonalú kialakítással és felszereltséggel biztosítja a látássérült személyek komplex rehabilitációját.
Az épületet a kor követelményeinek megfelelően, komplex akadálymentességgel, az egyetemes tervezés eszméjére való figyelemmel tervezték; így a létesítmény a vak és gyengénlátó felhasználókat segítő megoldások mellett kerekesszékkel is akadálytalanul bejárható és funkcionálisan használható. A vak felhasználók tájékozódását taktilis vezetősávok és Braille feliratok segítik, az alig és gyengénlátók számára pedig kontrasztos felületek és a színek következetes alkalmazása biztosítja az önálló és biztonságos használatot.
A kerekesszékkel közlekedő személyek számára az épület minden pontján rendelkezésre állnak akadálymentes illemhelyek és a lakószobák közül is több az igényeiknek megfelelően lett kialakítva. A hallássérült igénybe vevőket telepített és mobil indukciós hurok segíti az intézményben szervezett programokon való részvételben és a szolgáltatások igénybe vétele során.
A telephely kifejezetten a látássérült személyek komplex rehabilitációja céljából épült, így ahhoz minden környezeti és tárgyi feltétel rendelkezésre áll. Az udvar nem csak a fehérbottal történő tájékozódás alapjainak elsajátításához nyújt védett, ugyanakkor változatos szimulációs környezetet, hanem a későbbiekben a rehabilitáció keretében művelhető kiskert kialakítását is lehetővé teszi, a bentlakó személyek részére pedig a rekreációt, a szabadidő aktív és nyugodt eltöltését is biztosítja.
Az épületben az elemi rehabilitációs intézményekben általában megtalálható oktatótermek (tankonyha, számítógépes oktatóterem, mindennapos tevékenységek oktatására és kézműves tevékenységekre, valamint funkcionális látástréning megtartására alkalmas helyiség) mellett barkácsműhely, zeneterápiás helyiség, jól felszerelt tornaterem és fizikoterápiás kezelő is megtalálható.
Valamennyi oktatóterem a legkorszerűbb berendezéssel és látássérült személyek számára kialakított speciális segédeszközökkel felszerelt. A lakószobák saját fürdőszobával rendelkeznek, egy, illetve kétágyasak, és a közösségi élet megszervezéséhez több, eltérő funkciójú társalgót, és ima szobát is kialakítottak. A központ része továbbá egy modern eszközökkel felszerelt konferencia részleg, ahol egy osztható, nagyobb, illetve két kisebb oktatóterem, valamint szinkrontolmácsolás biztosítására szánt helyiség és a szünetekben a vendégek által használható pihenő terek, konyhaszigetek találhatóak. A 45 férőhelyes intézmény az egész ország területéről várja a komplex rehabilitációt és ehhez tartós intézményi elhelyezést igénylő látássérült személyek jelentkezését.
Három csoportra osztva jártuk végig az intézményt, az oktatótermektől a lakószobákig. Nagy tetszést arattak a Rehabilitációs Telephely, és Tata város makettjei. Tetszésünket az intézmény vendégkönyvében is kifejeztük.
Az intézmény bemutatásában közreműködtek, és kérdéseinkre válaszoltak: Patányi Katalin – telephelyvezető, Németh Orsolya szabadidő-szervező, Vargáné Horváth Renáta – telephelyvezető ápoló, Baloghné Ambrus Andrea – fejlesztőpedagógus, Szedresi Károly – fejlesztőpedagógus. Köszönjük, hogy fogadtak bennünket!
Déltől másfél órás szabad program következett a tóparton. A büfésoron sokfajta ételből lehetett választani, és még sétára is maradt idő az Öreg-tó körül. Utunk végén a gyönyörű ligeteivel, sétányaival és műemlékeivel méltán népszerű Angolparkot látogattuk meg.
Az Angolpark története és építményei
Magyarország első angol típusú kertjét 1783-ban az Esterházy család megbízásából Bőhm Ferenc uradalmi mérnök telepítette. Az angolkertek az 1700-as évek közepén jöttek divatba. A francia kert merev, szigorú formái helyett a fákat és bokrokat nem szabályos mértani rendben, hanem csoportokban ültették úgy, hogy minden oldalról szép látványt nyújtsanak. Közöttük leheveredésre, piknikezésre csábító pázsit borította a talajt. Érdekesség, hogy Tatán ültették hazánkban először szomorú fűzeket. Ez a Kínából származó szép növény a romantika korának jellegzetes kerti dísze, később egyik legelterjedtebb fafajtánk lett. A kert kialakításának kedvezett az itteni források feltörő vize és a Cseke-tó, nem véletlen, hogy elsősorban vízkedvelő növényeket ültettek ide.
Műromok
Az Angolpark északi részén, nem messze a tótól találjuk a Charles Moreau által tervezett romantikus műromokat. Az 1801-ben emelt építményhez egy kis ívelt kőhídon át juthatunk, a műromok igazi romok felhasználásával épültek, többek közt a közeli vértesszentkereszti román kori apátság tucatnyi oszlop- és pillérkötegei, valamint domborműves római sírkövek is beépítésre kerültek. A hajdani, közelben fakadó karsztforrások patakja a műromokon folyt keresztül. Az Esterházyak alakították ki az építmény római fürdő jellegét, régebben Mátyás király idejében valóban fürdő állt ezen a helyen.
Egyéb épületek
Ugyancsak Charles Moreau tervezte a tó déli partján álló, 1850-ben épült, romantikus stílusú Török Mecsetet. A kissé elhanyagolt épület előtti padot, Kazinczy Ferenc látogatásainak emlékére állították.
A park bejáratától nem messze van a szépen felújított pálmaház épülete, amely már régóta vendéglátóhelyként üzemel. Nem messze tőle egy mesterséges barlang, az Avernus-barlang látható. A kiskastély kissé elhagyatottnak tűnő klasszicizáló, késő barokk épületét Fellner Jakab kezdte építeni, majd 1784-ben fejezték be. Az Esterházyak hajdani nyári lakában ma hivatalok működnek. Az előtte lévő füves területen Esterházy Ferenc gróf a két világháború között nagyszabású kulturális rendezvénysorozatot szervezett. A mostani szabadtéri színpad is a közelben van.
1948-ban a londoni olimpiára készülődő sportolók megkapták az Angolpark egy részét a felkészülésükhöz. Stílusosan az Angolparkot szemelték ki az akkori vezetők, a helyi párás, nyirkos mikroklíma a londonihoz hasonlító volta miatt. A sikeres olimpiai szereplés után véglegesítették az edzőtábort.
A Cseke-tó
A 23 hektáros, két kis szigettel rendelkező, hangulatos Cseke-tavat mesterséges töltés mögött, a hajdan bővizű források vizével hozták létre. A tavat tápláló források a közeli bányák karsztvízkitermelése miatt az 1960-as években jórészt kiapadtak, a tó vízszintje rohamosan süllyedni kezdett, megmentésére az Öreg-tóból szivattyúzták át a vizet. A tó igazi horgászparadicsom, a hatalmas platánfák, vízre lógó szomorúfüzek között a tó teljes hosszában sorakoznak a kapásra váró horgászok.
Az egész Angolparkot átszövik a hangulatos kis sétautak, a mindig zöld gyep, a fenséges platánóriások, szomorú füzek elképesztő nyugalmat árasztanak.
Ebben a csodálatos környezetben töltöttük el a délutánt, élvezve a szabad levegőt, a napfényt, a látnivalókat, és egymás társaságát. Befejezésül a park bejáratához közeli cukrászdában még fagyiztunk egyet, aztán lesétáltunk a buszhoz, és 16 órakor hazafelé vettük az irányt. Buszvezetőnk, Laboda András volt, akit nyugalma és segítőkészsége miatt valamennyien megkedveltünk.
Tatai kirándulásunk nem jöhetett volna létre a XIX. kerületi önkormányzat segítsége nélkül. Kispest Önkormányzata 45 fős buszt bocsátott rendelkezésünkre, így tette lehetővé számunkra, hogy részt vehessünk ezen a tartalmas, és élményekkel teli kiránduláson, és a szakmai napon a Rehabilitációs Intézetben. Köszönet érte!
Beszámoló: Bernát Zsuzsanna
közösségi civilszervező
Képek: Puchnyák István
közösségi civilszervező
Május kezdete Rákosmentén
Immár hagyomány, hogy minden évben részt veszünk a kerületi Majálison. A programot Rákoskeresztúr Városközpont és a Ferihegyi út kereszteződésében, itteni neve szerint az „ELÁG”-on rendezték meg, és mi, a közösség lámpásai, 10-től 14 óráig vettünk részt rajta. A majálison megjelennek a kerület civil szervezetei és egyházai, kulturális intézményei, mindenki, aki valamiért fontos Rákosmentén.
Volt itt ugrálóvár, lufi hajtogatás, és kézműves foglalkozás, és táncbemutató is. Mi érzékenyítő programmal, a vakvezető kutyával, és Braille-mesekönyvvel, szórólapokkal vártuk az érdeklődőket. Sok gyerek megsimogatta Boncát, és meghallgatták Pétert is, aki a Pinokkió című könyvből olvasott fel részleteket. Az ilyen alkalmak jók arra, hogy a meglévő kapcsolatainkat ápoljuk és újakat építsünk.
Ezért vettük fel a kapcsolatot a Polgárőrség képviselőjével, akivel megbeszéltük, hogy előadást tartanak majd a tevékenységükről az egyik klubnapunkon. Beszéltünk a RÁCUK vezetőjével is, hogy idén is részt veszünk az általuk szervezett Egészségnapon kiállítóként. A Majálison a tagjaink közül nyolcab is meglátogattak bennünket, az érdeklődőket pedig megszámolni sem tudtuk!
2017. május 2-án megtartottuk klubnapunkat a Rákoshegyi Közösségi Házban, melyre egy különleges témát választottunk: az audionarrációt.
A műfajt a VGYKE berkeiben S. Tóth Erika kolléganőnk műveli, aki ismertette ennek a tudományágnak a hazai történetét. Ez 16 évvel ezelőtt kezdődött, amikor Tímár Péter elkészítette a Vakvagányok című filmjének az akadálymentes változatát. Ezt még néhány film követte, majd egy hosszú szünet állt be.
A folytatás akkor indult, mikor a 90 dB Egyesület elkezdett hallássérülteknek, majd látássérülteknek előadásokat szervezni. Őket követte a Pesti Magyar Színház, és ők azok, akik foglalkoztatják az ország első hivatásos audionarrátorát Tóth Cecíliát is. Mikor Erika idáig ért a történetben, megérkezett másik vendégünk Koltai Judit színész-rendező is, aki egyben a Holdvilág Kamaraszínház vezetője. Az akadálymentes színház az Angyalföldi József Attila Művelődési Központban (AJAMK) tartja előadásait. Judit elmondta, hogy egy pályázaton nyertek akadálymentes színház témában, és így kapcsolódtak be a folyamatba.
Megtudhattuk azt is, hogy két eszköz segítségével élvezhetjük az ilyen előadásokat: az egyik egy tolmácsgép, a másik egy mobilos alkalmazás. Hallhattunk arról is, hogy többféle narráció létezik: az előnarráció, ami bemutatja a darabot a díszleteket és a karakterábrázolást is tartalmaz, a követő narráció pedig az előadás eseményeit ismerteti, amikor nincs párbeszéd a színpadon. Ennek illusztrálására meg is hallgattunk egy előnarrációt.
A klubnapunk fénypontjaként Judit megcsillogtatta színészi képességeit, és előadott egy orosz népmesét: az Asszony csukd be az ajtót! címűt, amivel nagyon vidám perceket szerzett nekünk. Programunk, amelyen 18 fő vett részt, egy filmnarrációval zárult. A Holdvilág Kamraszínház repertoárjából ki is választottuk a novemberben műsorra kerülő József Attila versszínház előadást, amire ott helyben bejelentkeztünk, mivel mindenképpen részesei szeretnénk lenni.
Együtt szurkolunk a Színháznak, hogy minél több előadást sikerüljön akadálymentesíteniük!
Krayné Faragó Zsuzsa és Acsay Péter
közösségi civilszervezők
Rákosmenti események
A kép forrása: http://17.kerulet.ittlakunk.hu
Sok szeretettel invitálunk következő klubnapunkra, amelyet 2017. május 2-án, kedden délután 14:00-16:30 óra között tartunk a Rákoshegyi Közösségi Házban, (17. kerület, Podmaniczky Zsuzsanna u. 3.)
Kérünk Benneteket, hogy a Közösségi Házban találkozzunk, mert szeretnénk előkészíteni a klubot!
Vendégünk lesz S. Tóth Erika a VGYKE munkatársa, aki az audionarrációról tart előadást, és ha minden igaz, még meglepetésvendéget is hoz magával!
Május elsején 10:00-14:00 óra között kint leszünk a rákosmenti Majálison, és kérünk Benneteket, ha van időtök és kedvetek, látogassatok meg minket a standunkon!
Várunk szeretettel!
Kérünk, hogy amennyiben van látássérült ismerősöd, ajánld a rákosmenti Lámpás Klubot, vagy hozd el magaddal a klubra, hadd találjon ő is közösségre!
Minden rákosmenti látássérültet és érdeklődőt sok szeretettel várunk!
Klubjaink Rákosmente Önkormányzatának támogatásával valósulnak meg
Mozgalmas Április Rákosmentén
Április első keddjén tartottuk a klubnapunkat a Rákoshegyi Közösségi házban. Elsőként mindenki elmesélte mi történt vele azóta, amióta nem találkoztunk. Ez jó alkalom arra, hogy jobban megismerjük egymást.
Eközben vetődött föl egy tagunk részéről, hogy hívjunk meg egy orvost, aki a modern szemészeti kutatásokat és az új eljárásokat ismerteti nekünk. Kérésének igyekszünk eleget tenni.
Aztán kolléganőnk, Márti következett a Láthatár boltunk színeiben, aki ismertette velünk a magával hozott termékeket: különböző nagyítókat, konyhai eszközöket, amiket ki is lehetett próbálni. Szóba kerültek egy kicsit a húsvéti népszokások is.
Mivel a Művelődési Háznak, ahol vagyunk, új művelődésszervezője van Telek Mónika személyében, megkértük, hogy mutatkozzon be nekünk, és meséljen a Házban folyó programokról. Ennek során merült föl, hogy szívesen csatlakozunk egy olyan nyílt naphoz, amelynek alkalmával a Házban működő szervezetek és egyesületek jobban megismerhetik egymást. A Közösségi Ház vezetője örömmel üdvözölte a kívánságunkat, és megígérte, hogy feltétlenül meghív bennünket, ha ilyet szerveznek.
Ezúttal is Jana muzsikája tette színesebbé a klubdélutánt, melyen 15-en vettünk részt.
Április 7-én a Vigyázó Sándor Művelődési Házban vettünk részt az „Aranyláz” c. zenés irodalmi műsoron, mely az idei költészet napja előtt tisztelgett.
A Színházteremben a Hoppál Mihály Band adott elő ismert és mai szerzőktől való megzenésített verseket, amelyek Arany Jánoshoz kötődtek valamilyen formában, Ebben az évben ünnepeljük ugyanis a költő 200. születésnapját. Hoppál Mihály Band stílusban átdolgozott zeneszámokat gitár, fuvola, tangóharmonika, klarinét, beatbox színesítette.
Az Együttes egyébként 2014-ben alakult. Három műfaj elemeiből alakították ki hangzásukat: dzsessz, világzene, beatbox. Keresik az egyedi, szokásostól eltérő zenei megoldásokat. Előszeretettel alkalmazzák kortárs költők szövegeit dalaikban (forrás: wikipédia).
Ráadásként eljátszottak azzal a gondolattal, hogy miként szólt volna a Tündér című vers, ha Weöres Sándor és Jimmy Hendrix találkozott volna. Nagyon jó hangulatú estét töltöttünk a zenekarral. A programon 14-en vettünk részt.
Április 11-én pedig érzékenyítésen voltunk a XVII. kerületi Czimra Gyula Általános Iskola két osztályában.
Krayné Faragó Zsuzsanna és Acsay Péter
közösségi civilszervezők
Összecsendül két pohár…
Az egykori François Pezsgőpincészet bejáratánál berendezett múzeumban kezdtük sétánkat, ahol vezetőnk, Quirin Károly a pezsgőkészítés és a budafoki pezsgőgyártás történetét ismertette; beszélt Törley József életútjáról, François Lajos és Cézár tevékenységéről, a Hungária pezsgőcsalád létrejöttéről, a magyar pezsgők külföldi elismertségéről.
Az olasz építőmesterek által szépen kitéglázott, boltíves pincerendszerben a tradicionális technikával gyártott pezsgők először máglyaszerűen elrendezett, majd a seprő eltávolítása végett változó szögben lefelé fordított üvegek ezreit láttuk.
Egy másik pinceágban másfél literes üvegekben tárolják a készülő pezsgőt. A transvasée technikával készült pezsgők a seprőtlenítés/degorzsálás után kerülnek 7,5 dl-es parafa dugós üvegekbe.
Pincesétánk végeztével a Törley díszteremben nézhettük meg a ma gyártott Törley-, François- és Hungária pezsgőket, valamint a ma használatos pezsgőspoharakat. Megcsodálhattuk a Törley Józsefről, a Törley Mária által készített gyönyörű mellszobrot, valamint a nemes csantavéri Törley-család és Magyarország címerét.
Az egykori degorzsáló csarnokban a szecessziós Zsolnay-mozaik nyújtott a dolgozóknak esztétikai élményt.
Végezetül a különböző pezsgőféléket kóstolhattuk meg a házigazda Chevaliers Törley Pezsgőrend ceremóniamestere, Magyarország legjobb pezsgőszakértője, Quirin Károly társaságában.
Egészségünkre!
Bernát Zsuzsanna
közösségi civilszervező
Aktív február Rákosmentén
Klubunkon, – amelyet 2017. február 7-én tartottunk a Rákoshegyi Közösségi Házban, – ismét Dr. Tábor István coachot láttuk vendégül, aki fölajánlotta, hogy most mi tehetünk föl neki kérdéseket. Először arra kért minket, hogy mondjunk egy pozitív élményt az elmúlt hónapból. Ez néha döcögősen ment, de végül mindenki tudott mondani valami jó élményt. István rávilágított, hogy a legkisebbért is hálásak lehetünk. Beszélgetésünk alkalmával szóba került a reziliencia, vagyis a vert helyzetből való fölállás képessége.
István életében is vannak hullámhegyek és hullámvölgyek, mégis képes arra, hogy a kilátástalannak tűnő helyzetből is építkezni tudjon. A hit szerepéről is szó volt, itt nem kizárólag az istenhitről volt szó, hanem például a hit abban, hogy mindig van valaki, aki értő figyelemmel meghallgat bennünket, segíthet egy idézetet, egy jó zene. István felhívta a figyelmet a jelenben való lét fontosságára is.
Gyorsan röpült az idő, közben farsangi fánkot majszoltunk két tagunk jóvoltából is. Összejövetelünket, amelyen 22 fő vett részt, Jana gitármuzsikája és a quena zárta. Klubunkat az alkalomhoz illően Máté Péter: Azért vannak a jó barátok című zeneszámával fejeztük be.
Egyesületünk fontosnak tartja az audionarráció minél szélesebb körben való elterjedését, azért, hogy látássérültek is élvezhessék a színházi előadásokat. 2017. február 8-án egy ilyen audionarrált programon vettünk részt hatan az angyalföldi József Attila Művelődési Házban.
Programunk kulisszabejárással kezdődött, felmehettünk a színpadra, megtapogathattuk a kellékeket, beszélgethettünk a színészekkel is, akik nagyon nyitottak voltak. Majd a látássérült tagjaink kaptak egy-egy fülhallgatót, és megkezdődhetett az előadás: a Mátyás király és a cinkotai kántor című műmese, amelyet Buda Ferenc alkalmazott színpadra.
Az audionarrátor feladata az, hogy a párbeszédes jelenetek kivételével tájékoztasson arról, hogy pontosan mi zajlik a színpadon. Sokkal élvezhetőbb, és követhetőbb így az előadás, amiben mindannyian egyetértettünk. Kedves élmény marad számunkra a meseelőadás, és kíváncsian várjuk majd a felnőtteknek szóló audionarrált előadásokat is.
2017. február 15-én a REB, vagyis a Rákosmenti Erőforrás Bizottság ülést tartott, amelyen Egyesületünk képviseletében, mi, lámpások is részt vettünk. Az ülést a levezető elnök dr. Piláth Károly nyitotta meg, és megállapítást nyert, hogy 9 fővel határozatképes a Bizottság. A minket érintő előterjesztést a 3. napirendi pontként tárgyalták, melyet egyhangúlag megszavaztak.
Másnap, 2017 február 16-án magasabb szinten, képviselőtestületi ülést tartott a kerületi Önkormányzat Riz Levente kerületi polgármester úr vezetésével. Hamarosan következett az Önkormányzat és az Egyesületünk által kötendő Együttműködési megállapodásról szóló képviselőtestületi szavazás, amely szintén egyhangúlag döntött az együttműködésünk 2017. december 31-ig történő meghosszabbításáról.
Elnökünk, Fodor Ágnes is fölszólalt, megköszönte az Önkormányzat támogatását, és kiemelte a CIB pályázatot, amely kiváló kapcsolatokat eredményezett, valamint megköszönte a mi munkánkat is. A kétnapos ülésen 6 fő vett részt az Egyesületünktől.
Krayné Faragó Zsuzsanna és Acsay Péter
közösségi civilszervezők
Újévi koncerten jártunk
A Rákosmenti Zenebarátok Egyesülete Újévi Koncerttel várta az érdeklődőket a Podmaniczky-Vigyázó Kastélyban 2017. január 8-án, melyen mi is részt vettünk.
A program Dely Csabának, az Egyesület vezetőjének megnyitójával vette kezdetét, amit a Kantitátika dunavarsányi férfikar műsora követett. Ők a magyar kórusirodalom gyöngyszemeiből adtak ízelítőt: többek között Bárdos Lajos műveiből.
A koncert szünetében Péter röviden bemutatta a klubtagjainknak a kastély történetét. A műsor második részében a RÁZENE vidám muzsikái következtek: könnyűzenei slágereket és a komoy zenei repertoárjuk legjavát is előadták. A koncert a Kán-kánnal ért véget.
Utána a szervezők egy kis meglepetéssel kedveskedtek nekünk: átvonultunk a kastély házasságkötő termébe, ahol egy kis állófogadást szerveztek számunkra, így köszöntve az év kezdetét. Nagyon élveztük a vidám újévi muzsikát a kastélyban, azért is, mert még sosem jártunk odabent.
Krayné Faragó Zsuzsa és Acsay Péter
közösségi civilszervezők
Aranyat érő klubnapunk
Megkezdődött az új év, amely tele van várakozással, így mi is a klubunkban egy évkezdő összejövetelt tartottunk 2017. január 3-án, amelyre különleges vendéget hívtunk. Programunk azzal kezdődött, hogy örültünk egymásnak, és mindenki elmesélhette, hogy hogyan teltek az ünnepek.
Nem maradt el az a jó szokásunk se, hogy fölköszöntsük a névnaposainkat.
Ezt követően átadtuk a szót dr. Tábor István trénernek, aki egy műtét során elvesztette a látását, és arról beszélt, hogy ezt milyen módon tudta feldolgozni.
Bemutatkoztunk vendégünknek, aki próbált mindenkinek egyénre szabott tanácsokat adni. Amit fontosnak tartott kiemelni, az az, hogy ne gubózzunk be, mozduljunk ki otthonról, próbáljunk minél több kapcsolatot kialakítani a látó és látássérült emberekkel egyaránt.
Sajnos azonban az időnk kevés volt, kérdésekre nem maradt idő, ezért kedves meghívottunk fölajánlotta, hogy visszajön, és akkor folytathatjuk a megkezdett beszélgetést, melyre bárki eljöhet.
Klubunkat egy kis finom pezsgővel zártuk, amit egy tagunk, Vida Gábor ajándékozott a csapatnak. A klubon 28-an vettünk részt.
Krayné Faragó Zsuzsa és Acsay Péter
közösségi civilszervezők
Aranyat érő klubnap
Sok szeretettel invitálunk mindenkit a következő klubnapunkra, amelyet 2017. január 3-án, kedden délután 14:00-16:30 óra között tartunk a Rákoshegyi Közösségi Házban (17. kerület, Podmaniczky Zsuzsanna u. 3.) tartunk.
A találkozó az Örs vezér téren 13:00-kor a kürtős kalácsosnál, vagy 13:35-13:40 között Rákoskeresztúr Városközpont, Posta buszmegállóban, ami Rákoshegy felé megy.
Onnan megyünk együtt 98-as busszal pár megállót a Rákoshegy Vasútállomásig, majd gyalog a Podmaniczky Zsuzsanna utcáig, ahol a Közösségi Ház található.
Az év első klubnapjára meghívtuk dr. Tábor Istvánt, aki az Abakusz Gold nevű tréner céget vezeti, és aki évekkel ezelőtt vált látássérültté. Arról fogunk vele beszélgetni, hogy hogyan dolgozta föl a látása elvesztését, és miből tud erőt meríteni ahhoz, hogy továbbra is sikeresen vezesse a saját cégét.
Kérünk Benneteket, hogy készüljetek programjavaslatokkal is, mert nagyvonalakban átbeszéljük a 2017-re vonatkozó terveket is!
Minden kedves Tagunknak kellemes ünnepeket és boldog új esztendőt kívánunk!
Klubjaink Rákosmente Önkormányzatának támogatásával valósulnak meg
Sokszínű programok a sokszínű őszben
A havi klubnapunkat ezúttal új helyszínen, a Rákoshegyi Közösségi Házban (Rákoshegy, Podmaniczky Zsuzsanna u. 3.) tartottuk novemberben.
Erre az alkalomra két vendéget is hívtunk: megkértük Rudas Attilát, a Művelődési Ház vezetőjét, hogy mutassa be nekünk egy kicsit a helyet, és azokat a programokat, amelyek itt zajlanak. Másik vendégünk kolléganőnk, Márti volt, aki a Láthatár Bolt kínálatából hozott nekünk egy kis ízelítőt: háztartási eszközöket, különféle nagyítókat, amelyeket meg is vásárolhattak a tagjaink. Péter pedig egy kis előadással készült Podmaniczky Zsuzsannáról és a Vigyázó Kastélyról. Programunkat, – amelyen 12 tagunk, 2 kollégánk, és mi, rákosmenti lámpások vettünk részt, – laza, kötetlen beszélgetés és teázás zárta.
A RÁZENE, vagyis a Rákosmenti Zenebarátok Egyesülete fennállásának 30. jubileumi koncertjét tartotta a Vigyázó Sándor Művelődési Házban. Erre kaptunk meghívót Dely Csabától, az egyik tagunktól, aki a Camerata XVII. Fúvósegyüttes művészeti vezetője.
A műsort Balogh Lázár fanfárszólója nyitotta meg, amit egy rövid programismertetés, és a Zenebarátok Egyesületének bemutatása követett.
A programban mindazok a zenebarátok szerepeltek, akik eddig valaha is felléptek a Camerata XVII.-tel. Így hallhattuk a rákosligeti Örök Diákok Női Énekkart, az Ékszer Balett Tánc Együttest, a Murányi testvéreket, akik népdalokat adtak elő. Majd következett egy kuriózum: a színpadra lépett Horváth Zsolt előadóművész, aki egy manapság már kevéssé ismert zeneszerszámot, a verklit mutatta be, és ezen játszott néhány dalt.
A szünet után a Camerata XVII. fúvósai következtek, és az est fénypontjaként az alpolgármester úr köszöntötte a születésnapját ünneplő zenekart, 3 óriási tüzijátékos tortával. Nagy tapssal köszöntöttük az Egyesület tagjait, akik számos alkalommal szórakoztatták muzsikájukkal a rákosmenti nagyérdemű közönséget. Programunkon 8 tagunk vett részt.
November második felében az RS 9 Színházba (Rumbach Sebestyén u. 9.) látogattunk el, hogy meghallgassuk Bartolf Zsuzsanna vak népdalénekes produkcióját. Megérkezés után kicsit beszélgettünk Zsuzsával, aki elmondta, hogy pályázat útján nyerte a lehetőséget, hogy ebben a színházban léphessen fel.
Aztán egyszerre félhomályba borult a terem, csak gyertyák világítottak, meleg, barátságos, téli kuckó hangulatot árasztva. Kezdésként szomorú dalok csendültek föl, amelyeket hegedűmuzsika követett, majd az idő előrehaladtával egyre vidámabb, sőt pajzánabb dalok szólaltak meg. Zárásképpen Zsuzsa megénekeltette a nagyérdeműt. Reméljük, hogy a velünk lévő 8 tagunk is élvezte az előadást!
Acsay Péter és Kray Zsuzsa
közösségi civilszervezők
A korai fejlesztésről Rákosmentén
Az Egyesületünk a CIB Alapítvány pályázatán nyert támogatásból valósította meg a szakembereknek és a szülőknek szóló konferenciákat ez év őszén. Rákosmentén kívül Angyalföldön, Zuglóban, Újpesten, Kispesten és a XV. kerületben került sor ilyen konferenciákra. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Rákosmente TV tudósított az eseményekről és így mozgóképpel és hanggal is ízelítőt adhatunk az elhangzottakról.
A Helyi Esélyegyenlőségi program keretében (HEP) Rákosmente Önkormányzata azt a célt tűzte ki, hogy megismertesse az ügyfélkapcsolatokkal rendelkező dolgozóit a különböző fogyatékossággal élők problémáival.
Ez a programsorozat már tavasszal elkezdődött, és most ősszel került sor a folytatásra a Vigyázó Sándor Művelődési Házban. Ezen vettünk részt mi, kerületi lámpások, és a nekünk segítő kollégák 2016. november 3-án, és 10-én.
Az első programpont mindkét alkalommal az Egyesületünk és a Lámpás program bemutatása volt. Majd egy vállalkozó szellemű résztvevő elkísérte az egyik vak kollégánkat egy általa kinevezett pontra, és vissza. Ezután kiértékeltük a feladatot, amit egy kötetlen, oldott beszélgetés követett.
Nem voltak tabuk, az ott lévők bármiről kérdezhettek. Megkérdezték például, hogy egy vak ember miként tud gyereket nevelni, egy született vaknak milyen elképzelései vannak a színekről, és hogy hogyan tud vigyázni az értékeire. Sajnos a rendelkezésünkre álló idő hamar eltelt. Reméljük, hogy a résztvevők jól és hatékonyan tudják majd felhasználni a munkájukban az érzékenyítés során szerzett ismereteket és tapasztalatokat.
A Rákosmenti Cukorbetegek Egyesülete (RÁCUK) 2016. november 5-én tartotta éves rendezvényét, ahová szintén bekapcsolódtunk, hiszen a látássérültek nagy részét alkotják azok a betegek, akik cukorbetegség szövődményeként válnak látássérültekké.
A program két helyszínen zajlott, az egyik teremben ingyenes szűrővizsgálatokon lehetett részt venni, úgy mint hallás, vércukorszint, koleszterin és vérnyomásmérés.
A másik teremben előadások hangzottak el az egészséges életmód témakörében. Az ilyen rendezvények alkalmasak arra, hogy kapcsolatokat alakítsunk ki, és megismerkedjünk a kerületben dolgozó szakemberekkel.
Találkoztunk Dunai Mónikával, kerületünk országgyűlési képviselőjével, akit meghívtunk a korai fejlesztéssel foglalkozó zárókonferenciánkra.
Fölvettük a kapcsolatot a Bajcsy Kórház egyik szemészeti asszisztensével is, akit szintén meghívtunk a már említett rendezvényre, és megkértük, hogy a szórólapjainkat terjessze és vigye hírét ennek a programnak, és az Egyesületünknek.
Acsay Péter és Kray Zsuzsa
közösségi civilszervezők
