Rákospalotán tartottuk meg negyedik Szakmai Fórumunkat
“Sok civilszervezet képviselője és munkatársa volt jelen ez alkalommal, ami nagy újdonság volt számunkra és külön örültünk neki. Ez számomra azt mutatja, hogy a XV. kerületben igazán aktív civil élet folyik, a fenntartók pedig a szolgáltatások üzemeltetésében is kiveszik a részüket. Megjelentek a helyi fogyatékossággal élők napközbeni ellátásával és fejlesztésével foglalkozó civilszervezetek munkatársai, sőt még egy, a sérült emberek lovasterápiájával foglalkozó civilszervezet is részt vett a fórumon. Ezen felül az egészségügy területén dolgozó, főként képzésekkel foglalkozó civilszervezet munkatársai, valamint a XV. kerület főorvos asszonya is tiszteletét tette körünkben. A programon végig jelen volt és nagyon aktívan érdeklődött Németh Angéla alpolgármesterasszony, továbbá a kerület civil referense is”
– mondta nagy örömmel Fodor Ágnes elnök asszony első ízben bemutatta a VGYKE tevékenységét és a pályázatot. Kiemelte a projekt célját, amely elsősorban a gördülékeny információáramlás közvetítése és a korai fejlesztés kerületi helyzetének feltérképezése. A látássérült gyermekek környezetében dolgozók rendelkeznek ugyan információkkal, de ezek az esetek többségében sem a szülőkhöz, sem pedig a látássérült gyermekekkel foglalkozó szakemberekhez nem jutnak el. Eme fórumok során próbálunk megoldást találni és kideríteni: mit tehetünk annak érdekében, hogy előrelépés történjen ezügyben.
A mai napon Dr. Földiné Angyalossy Zsuzsanna, az Országos Látásvizsgáló Bizottság igazgatónője jött el eseményünkre előadást tartani, mely során bemutatta tevékenységüket, ami alapvetően a szakértői vizsgálatból és a korai fejlesztésből áll. Példákat hozott fel arra, hogy miként lehet felismerni, ha a gyermek látássérült, ő ugyanis nem veszi észre, hogy rosszul lát. Ezért kiemelten fontos, hogy a környezetében élők időben felismerjék az erre utaló jeleket, ami nem könnyű feladat. Olykor a szülő sem látja, hogy baj van, hiszen nincs összehasonlítási alapja ahhoz, hogy észlelje a szokásostól való eltérést.
Figyelmeztető jel például az, ha a gyengébb vizuális jeleket egyáltalán nem észleli a gyermek, vagy nem a látására támaszkodik egy olyan helyzetben, amikor az természetes lenne. A környezet átrendezése esetén például ütközik a tárgyakkal, ugyanis a megszokás alapján közlekedik.
Zsuzsanna azt is megosztotta, hogy bárki kérheti a gyermek vizsgálatát, aki a gyermekkel kapcsolatba kerül, de mindig szükséges a törvényes képviselő beleegyezése.
Az igazgatónő előadását követően megkezdődött az építő jellegű beszélgetés.
A látássérült gyermeket nevelő szülőkkel kapcsolatban arra a problémára jutottunk, hogy elsődlegesen az információk hiánya az a fal, amelyet nehéz áttörni. A szülő nincs felkészülve gyermeke látássérülésére, s amikor e ténnyel szembesül, nem tudja hová fordulhatna, mert nincs olyan információforrás, amit lexikonszerűen bármikor fel lehetne lapozni.
Nagyon sokat számítanak a sorstársi segítő hálózatok a szülőknek és a gyermekeknek egyaránt, de a nagy kérdés valójában az, hogy miként jutnak el idáig. A hálózatoknak nincsenek információk friss szülőkről, ahogyan az addig nem érintett szülők sem szereznek tudomást a hálózatokról, klubokról. Egyesületünk Közösség Lámpásai elmondták, hogy kiemelt feladatuk a látássérültek felkutatása, ezért ebben segíteni tudnak, sőt, működik a Mentorszülők Hálózat is, amelynek konkrét célja a látássérült(ként) gyermeket nevelő szülők megtalálása.
Helyi ellátórendszer kérdésében a lelkesedés ugyan megvan, mégis kevés a szakember, valamint arra sincs forrás, hogy számuk elérjen egy ideálishoz közeli létszámot. Elindultak a célzott továbbképzések a védőnőknél, pedagógusoknál és a családsegítőknél is, viszont nyilván idő, amíg ez jól érzékelhető változásokat hoz. Éppen ezért fontos, hogy a területen dolgozó szakemberek megismerjék egymást személyesen is. A létszámhiányos és túlterhelt helyi ellátórendszer jelenleg a maximumon működik.
Elérhető fejlesztések, mint témakör merült fel a beszélgetés alatt utolsóként, a résztvevők pedig arra jutottak, hogy a jogszabályok sajnos egyáltalán nem teszik lehetővé, hogy minden gyermek hiánytalanul átessen a szűrővizsgálatokon. Minden érintett szükségesnek érzi azt, hogy a gyermek már óvodás kora előtt részesüljön fejlesztésben, hiszen óriási hátrányt kell behoznia már az óvodában is, ha eleve lemaradással indul. A szűrésre nem kötelezhető senki; jelenleg a védőnő és az óvoda feladata a gyermek látássérülésének észlelése és az intézménybe való átirányítása. Kiderült továbbá az is, hogy 1 éves kor után a gyermeket egészen az óvodáig nem látja más a szülőn kívül, ami szintén az időben történő észlelést nehezíti, mely a korai fejlesztési lehetőség elvesztését jelenti.
A lehetséges megoldások kitalálása kötetlen beszélgetés keretében folytatódott, várjuk a következő alkalmat!
Neumann Károly
Ivanova Daniela