A nyáron belépett új tagjaink és a szüleik részére szerveztünk egy bowling-napot. A rendezvény célja az volt, hogy a kicsikkel megismertessük az eredetileg nem látássérülteknek kitalált sportágat, megszerettessük velük, ezen keresztül pedig segítsük a sporthoz való pozitív hozzáállás kialakulását.
Arra gondoltunk a tervezés során, hogy egy sportágban úgy van értelme jónak lenni, ha a sportágat művelőben nem a bizonyítási kényszer dolgozik, miszerint meg akarja mutatni, mire képes egy látóknak kitalált tevékenységben. Ha valaki már kiskorától kezdve megszeret egy sportágat, megtanulja azt a látásképességének megfelelően játszani és fokozatosan elkezd benne fejlődni, annak szerintünk hatalmas értéke van. Az egyén számára is nagyon sok kedvező hatással jár ez, illetve a többségi társadalom szemléletének a kedvező formálásában is egy elég erős eszközzé válhat.
A helyszínt a korábban szerzett nagyon kedvező tapasztalataink miatt választottuk ki, mivel a Rubin Hotel bowling-pályái már eleve úgy lettek kialakítva, hogy azok a látássérülteknek egyenlő esélyt biztosítanak a látó sportolókhoz képest. A személyzetnek a hozzánk és az igényeinkhez való viszonyulása nagyon példás és egyben sajnos nagyon ritka. Az, ami ezen az alkalommal történt velünk, mindezeket a korábbi pozitív élményeinket megerősítette, amiért ezúton is szeretnénk köszönetet mondani.
A program elején bejártuk a helyszínt és a pálya minden részét. Megmutattuk a kicsiknek a játékot segítő gépek működését, a golyókat és az egyéb berendezéseket. Megbeszéltük milyen szabályok szerint kell a pályán viselkedni, hogy ne történjenek balesetek. Utána kiválasztottuk a megfelelő tömegű golyókat, majd megtanítottuk a gurítás módját, mely a gyerekek kicsinyke méretére tekintettel, ezen alkalommal eltért a megszokottól.
A játékot a kicsik és a szüleik is nagyon élvezték, minden bizonnyal lesz a közeljövőben folytatása is, hogy az elkezdett munkánk célt érhessen. Szeretnénk megköszönni a Rubin Hotelnek a helyszínt és a szívélyes fogadtatást, Angyalföld Önkormányzatának pedig az anyagi támogatást a program létrejöttéhez!
Tóth Andrea
közösségi civilszervező
sport Archives - Oldal 2 a 7-ből - Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete
Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete
Bowling-nap a kisebb tagjainknak
A nyáron belépett új tagjaink és a szüleik részére szerveztünk egy bowling-napot. A rendezvény célja az volt, hogy a kicsikkel megismertessük az eredetileg nem látássérülteknek kitalált sportágat, megszerettessük velük, ezen keresztül pedig segítsük a sporthoz való pozitív hozzáállás kialakulását.
Arra gondoltunk a tervezés során, hogy egy sportágban úgy van értelme jónak lenni, ha a sportágat művelőben nem a bizonyítási kényszer dolgozik, miszerint meg akarja mutatni, mire képes egy látóknak kitalált tevékenységben. Ha valaki már kiskorától kezdve megszeret egy sportágat, megtanulja azt a látásképességének megfelelően játszani és fokozatosan elkezd benne fejlődni, annak szerintünk hatalmas értéke van. Az egyén számára is nagyon sok kedvező hatással jár ez, illetve a többségi társadalom szemléletének a kedvező formálásában is egy elég erős eszközzé válhat.
A helyszínt a korábban szerzett nagyon kedvező tapasztalataink miatt választottuk ki, mivel a Rubin Hotel bowling-pályái már eleve úgy lettek kialakítva, hogy azok a látássérülteknek egyenlő esélyt biztosítanak a látó sportolókhoz képest. A személyzetnek a hozzánk és az igényeinkhez való viszonyulása nagyon példás és egyben sajnos nagyon ritka. Az, ami ezen az alkalommal történt velünk, mindezeket a korábbi pozitív élményeinket megerősítette, amiért ezúton is szeretnénk köszönetet mondani.
A program elején bejártuk a helyszínt és a pálya minden részét. Megmutattuk a kicsiknek a játékot segítő gépek működését, a golyókat és az egyéb berendezéseket. Megbeszéltük milyen szabályok szerint kell a pályán viselkedni, hogy ne történjenek balesetek. Utána kiválasztottuk a megfelelő tömegű golyókat, majd megtanítottuk a gurítás módját, mely a gyerekek kicsinyke méretére tekintettel, ezen alkalommal eltért a megszokottól.
A játékot a kicsik és a szüleik is nagyon élvezték, minden bizonnyal lesz a közeljövőben folytatása is, hogy az elkezdett munkánk célt érhessen. Szeretnénk megköszönni a Rubin Hotelnek a helyszínt és a szívélyes fogadtatást, Angyalföld Önkormányzatának pedig az anyagi támogatást a program létrejöttéhez!
Tóth Andrea
közösségi civilszervező
Sportnap volt Újbudán
A 2015-ben teremtett hagyományt követve, ismét rendeztünk egy úgynevezett A-napot, vagyis akadálymentes napot. 2018-ban ez a nap ismét a sporthoz kötődött, ez alkalommal szintén a bowlingot részesítettük kitüntetésben, miképpen tavaly is.
Az úgynevezett A-napjaink témája mindig valami olyan, ami egy aktuális és égető problémára hívja fel a figyelmet. Az első alkalommal, vagyis 2015-ben, a közlekedéssel foglalkoztunk. 2016-ban az előadóművészet került terítékre. 2017-ben vállaltuk fel a sport ügyét, mivel megtapasztaltuk, hogy a kerületben a látássérültek ilyen jellegű tevékenysége mennyi akadályba ütközik. Mivel a tavalyi rendezvényeink semmilyen érezhető hatással vagy következménnyel nem jártak, ezért ebben az évben is a sport lett a témánk.
A 2018-as A-napunk megnyitóján elhangzott, hogy a sportolásra alkalmat biztosító helyek általánosságban elzárkóznak attól, hogy egy látássérültet és a segítőjét fogadják. Ha pedig erre mégis lehetőség nyílik, akkor a látássérülteknek többszörös árat kell fizetniük, mivel a kísérő belépőjét és a saját belépőjét is teljes áron kell kifizetniük, nem beszélve a segítő egyéb díjazásáról. Az elmúlt három évben a megkeresett létesítmények nem voltak nyitottak a problémánk megoldása felé, de sokan mások is elzárkóztak a kezdeményezés támogatásától.
A programunkat azért a Rubin Hotelbe szerveztük, mert ők egyedülállóan nyitottak és készségesek voltak az irányunkban. Sőt, a kialakított díjfizetés olyan jellegű, amelyik a kísérő belépéséből nem csinál problémát, sőt, semmilyen speciális igényünkkel sem volt egy kicsi problémájuk sem. Ez a hozzáállás üdítő kivétel, amiért nagyon hálásak vagyunk nekik.
A bowlingot azért választottuk ki tavaly, mert kifejezetten olyan sportágat kerestünk, ami nem klasszikusan parasport. Azért nem egy parasportág mellett döntöttünk annak idején, mert a többségünk úgy érezte, hogy ezek a sportágak eleve magukban hordozzák a periférikusság jellegét és valamilyen módon azt éreztetik, hogy a fogyatékosoknak megvannak a saját sportágaik. Ezzel szemben éppen azt akarjuk demonstrálni, hogy egy nem fogyatékos embereknek kitalált sportágban is lehet egy látássérült nagyon jó, ha megfelelő képzést kap és van elérhető gyakorlási lehetősége. Mindezt úgy állítjuk, hogy többünk is aktív pár parasportágban. Például az A-napunk előtti napon, ketten is a vakok ping-pongjában mérettettük meg magukat, az egyikünk pedig egy kifejezetten nagyon erős játékos, akit a profik sem bírnak nagyon könnyen legyőzni, nem ritkán sehogyan sem.
A szeptember 21-i napon a látássérült gyerekeket nevelő családok örvendhettek a bowlingnak. Mint minden ilyen alkalommal, ezúttal is a betanítással kezdődött a program. A betanítás a szabályok ismertetésével indult, majd a játéktér bemutatásával folytatódott. A játékteret ilyenkor bejárjuk, megmutatjuk az eszközöket, a golyókat is beleértve. Próbagurításokkal állapítjuk meg, hogy kinek melyik golyó az ideális tömegű, valamint ez alatt a gurítási technika is ismertetésre kerül. Ezt követően minden ugyanaz, mint a hagyományos esetben.
A rendezvény helyszínén annyi segítség van, hogy a digitális kijelzőt gyengénlátók is láthatják, mivel megfelelően kontrasztos és nagy felületre írnak ki, nagy méretű betűkkel. Érdekesség, hogy mindez nem miattunk van így, hanem eleve ilyenre tervezték.
A vakok számára annyi támpont van a pályán, hogy három nagyon eltérő zaj, három irányból érkezik az éppen gurító játékos felé, ezért a bábuk helyzete, a pálya oldala és a bábukkal ellentétes oldal könnyen azonosítható. A negyedik oldal a teljesen csendes falsík. Ezekből a hangokból a dobásirány nagyjából azonosítható és mivel minden körben a játékosoknak két gurítása van, a második gurításkor rendszerint nagyon magas pontszámot tudtak elérni azok, akik csak a hangokból tájékozódtak.
Ezen a napon külön pályát biztosítottunk a kisgyerekeknek, így a gyerekeknek sokkal barátságosabb szabályokat alkottunk. Náluk csak annyi volt a célunk, hogy fedezzék fel ezt a sportágat, ismerjék meg a pályát, a golyókat és szeressék meg az egész mindent, amit bowlingnak neveznek. Ők először nagyon közelről gurítottak, majd egyre távolabb álltak a bábuktól. Természetesen minden pillanatban felügyelte és segítette őket egy-egy játékvezető, akiket folyamatosan cseréltük, hogy mindig olyan ember legyen mellettük, aki nem fáradt és éber.
A rendezvényünkön résztvevő minden gyermek nagyon örült a lehetőségnek és kifejezték abbeli reményüket, hogy hamarosan újra játszhatnak.
Szeretnénk köszönetet mondani a Rubin Hotelnek a helyszín biztosításáért és a készséges, türelmes hozzáállásért, valamint Újbuda Önkormányzatának az anyagi támogatásért, melyet a civil pályázaton biztosítottak a számunkra!
Neumann Károly
közösségi civilszervező
Az Ép Testben Ép Lélek magazinműsor szeptember 27-i ajánlója
Szeptember 27-én 13 órakor Újra friss adással érkezik az Ép Testben Ép Lélek a Civil Rádióban.
Loboda Márk Cséfalvay Katalin hobbitúrázóval, majd Fóris Norbert sportszervezővel beszélget a mozgásforma sajátosságairól, és olyan túraútvonalakról, melyek lépésről-lépésre bemutatják a kezdő, haladó és extrém szintek jellegzetességeit.
Azoknak is érdemes lesz fülelni, akik a meglepetések, az életvezetési praktikák, a reform ételreceptek, vagy a különböző sportgyakorlatok kedvelői!
A műsorok utólag is meghallgathatók az elhangzásukat követő hetek csütörtöki napján 13 órakor, vagy közvetlenül a Civil Rádió archívumából, ami az alábbi linken érhető el:
Figyelem! Az archívumban a műsor címe jelenleg Civil Sport, azonban ez hamarosan megváltoztatásra kerül.
A kép forrása: http://running.competitor.com
Masszázsbemutató az ELTE inklúzív sportnapján
Az ELTE meghívására egy rendkívüli kitelepülést szerveztünk az Egyetemi Sport Nemzetközi Napján, a Tüskecsarnok épületébe. Ezen a napon az intézmény úgynevezett “Inklúzív Sportnapot” hirdetett, melynek a jeligéje az volt, hogy “a sport mindenkié”. A rendezvény olyan sportágakat vonultatott fel, ahol mindenféle ember azonos esélyekkel tud bekapcsolódni, függetlenül attól, hogy épnek vagy fogyatékosnak számít.
A helyi Lámpás Klub, Matics Ádám gyógymasszőrrel összefogva települt ki a rendezvényre, egyrészt az Egyesület gyógymasszázs-szolgáltatását népszerűsíteni, másfelől a kerületi Klub inklúzív jellegű szabadidős programjait megismertetni. A részünkre átadott épületrészen egy különleges egészségnapra rendezkedtünk be, ahol megmutathattuk azt, hogy mi mindent tudunk adni mindenkinek, akár jó a látása, akár nem.
Amint elrendeztük a környezetünket, egyből elkezdtek jönni hozzánk az emberek, mindenféle korosztályból. Elsősorban Ádám masszírozása miatt álltak sorba, mert hamar híre ment, hogy egy ügyes kezű gyógymasszőrhöz le lehet ülni pár percre és mind a masszázs, mind a beszélgetés egy nagyon kellemes, egyedi élménynek bizonyult. Azt beszéltük meg, hogy amint az emberek felállnak a masszázsból, adunk nekik a masszázsunkat népszerűsítő szórólapból. A legtöbbször azonban ezt nem tudtuk megtenni, mert minket megelőzve érdeklődtek arról, hogy milyen módon lehet jelentkezni további masszázsra.
Nagyon örvendtünk annak is, hogy több olyan látássérülttel találkozhattunk, akikhez korábban nem volt még szerencsénk. Nem egyszer ők vagy a kísérőik vették észre a hatalmas molinónkat (mely most került először felhasználásra) és érdeklődtek az általunk nyújtott szolgáltatásokról. Többen örömmel hallották, hogy van ingyenes lehetőség inklúzív jellegű szabadidős programokra elmenni. Természetesen beszéltünk nekik arról is, hogy a klubnapjainkat is érdemes látogatni, ahol nagyon sok témában tartunk ötletbörzéket, valamint nagyon sokféle információt lehet megtudni.
A hozzánk látogatók részére szórólapokat adtunk át, melyek a masszázs, illetve a helyi Lámpás Klub elérhetőségét tartalmazták. Ezen alkalommal a képen is látható ajándéktárgyat adhattunk az embereknek, melyet érme helyett lehet a bevásárlókocsiba helyezni és az egyesületi logó látható rajta. Sokan meglepődtek azon, hogy a frissítő masszázs, valamint a kellemes fogadtatás mellett, egy ilyen ajándékkal is kedveskedtünk nekik.
Hálás köszönetünket szeretnénk kifejezni az ELTE Speciális Hallgatói Ügyeket Támogató Irodájának, ezen belül pedig Kovács Krisztinának is a meghívásért! Szeretnénk megköszönni Újbuda Önkormányzatának is a támogatását, melynek köszönhetően szórólapokat tudtunk a látogatók kezébe adni! Végezetül köszönjük Matics Ádámnak is, hogy energiáját és a sokak által “nagyon jó”-nak nevezett kezeit a szolgálatunkba állította!
Neumann Károly
közösségi civilszervező
Esély sportnap
A Budapesti Család, Esélyteremtő és Önkéntes Ház
tisztelettel meghívja Önt/Önöket a 2018-ban első alkalommal megrendezendő „Esély sportnapra”, amely szeptember 29-én 10 órakor kezdődik a Csalogány Iskolában.
( 1034 Budapest, San Marco u. 48-50. )
A rendezvény házigazdája és egyben társszervező; a Budapest III. Kerületi Csalogány Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Kollégium és Gyermekotthon.
A sportesemény, amely hátrányos helyzetű, fogyatékossággal élő csoportok, fiatalok, idősek valamint a többségi társadalom tagjai számára biztosít lehetőséget a közös sportolásra. A rendezvény célja, hogy a közös mozgás élményén keresztül lehetőséget teremtsen a találkozásra, a megismerésre, ezáltal az elfogadó hozzáállás erősödésére. A játékos érzékenyítő programelemek is megjelennek a rendezvényen, szélesítve ezzel a program profilját, lehetőséget teremtve arra, hogy fogyatékossággal élő és ép résztvevők közös tevékenységeket folytassanak.
A sportnapon ügyességi feladatokat kell megoldani, a 3-5 fős vegyes csapatoknak. (kicsik, nagyok, fogyatékossággal élők, egészségesek egy csapatban.)
Az első három helyezett érem és oklevél mellett, értékes tárgyjutalmat kap.
Minden érdeklődőt, szurkolót, családtagot nagy szeretettel és egészséges ételekkel, italokkal várunk!
Helyszín: 1034 Budapest, San Marco u. 48-50.
Időpont: 2018. szeptember 29., 10.00 óra
A kép forrása: http://running.competitor.com
Feladni? Soha!
Klubnapunkat a Zuglói Civil Házban (Budapest Csertő park 12.) tartottuk. Vendégünk Fóris Norbert volt, akinek ez a két szó a mottója, és látássérültként sportol.
Norbi már gyerekkorában sem adta fel, és hat évesen ugyanúgy megtanult biciklizni, mint látó testvére. A sport lételeme volt és ez később sem változott, olyannyira nem, hogy jelentkezett a Testnevelési Egyetemre. Itt bár sok kihívás elé állt, de még sem adta fel kitűnő eredménnyel végzett mind az elméleti mind a gyakorlati tantárgyakból. Szeptembertől a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatója lesz. Jelenleg is judózik és futó versenyeken is részt vesz.
Minden évben részt vesz a magyarországi El Camino (Szent Jakab zarándokút) Budapesttől Lébényig tartó zarándoklaton. Nyolc nap alatt teszik meg ezt a távolságot, ami nem könnyű feladat a kölünböző terepeken, még látóknak sem, de Norbi nem adja fel és mindig új kihívásokat keres, és lehetőségeihez képest teljesít. Míg Norbi zarándokol addig kutyusa Gyömbér a csepeli kiképző központban pihen ki magát, hogy újult erővel segíthesse szeretett gazdiját.
Klubnapunk második felében július hónap érdekességeiről beszélgettünk, mint például Semmelweis Ignácról az anyák megmentőjéről, akit életében nem ismertek el és nem ismerték el fertőtlenítési módszerét sem. Beszéltünk az aratási szokásokról is, hiszen ez a hónap a betakarítás ideje is.
Megemlékeztünk a „Nagymamák Világnapjáról” ez július 13-án van, és kevesen halottak róla.
Magyarország történelmében két fontos dátum is van júliusban, az egyik: 22-e a Nándorfehérvári csata győzelmének napja, aminek tiszteletére minden délben 12-kor megszólalnak a harangok, a másik: 31-e a Segesvári csata, ami sajnos vereséggel és sok magyar áldozattal ért véget, feltehetőleg Petőfi Sándor is itt vesztette életét.
A klubnap végén beszélgettünk a további kirándulási és program tervekről és felhívtam tagjaim figyelmét egyesületünk segédeszköz pályázatára is.
Kiss Márta
közösségi civilszervező
Új esélyek felkutatása felé
Az Egyesületünk már a kezdetektől fogva részt vesz ezen a kerületi rendezvényen, ahol általában egy civileket érintő téma köré épülnek fel a beszélgetések. Ezeken a beszélgetéseken először mindig azok szólalnak meg, akiket a civilek partnerként keresnek meg és elmondják azt, hogy az ő szemükben miként is néz ki a civilekkel való együttműködés. Éppen ezért nagyon értékes tudásanyag válik elérhetővé, mivel segítséget adnak ahhoz, hogy a másik fél szemével láthassuk önmagunkat. Májusban a nagy cégek, mint a civilek támogatója volt a téma, amely egy nagyon izgalmas témakörnek ígérkezett.
Az első céges megszólaló Gulyás Marianna volt, aki a Decathlon társadalmi felelősségvállalásért felelős vezetője. Ismertette a cégük támogatási rendszerét, amely rengeteg olyan elemet tartalmaz, amire nem is gondoltunk. Az egyik ilyen, hogy a támogatások ügyében minden évben ősszel döntenek, egy összes dolgozót magában foglaló gyűlésen. Az ismertetett projektek közül egyszerű szavazással választanak a megjelentek. Vagyis a támogatások ügyében a szavazáson megjelenő dolgozók többségét kell megnyernie egy civil szervezetnek.
Ha egy civil szervezet szeretne új partnerként bekerülni a cég támogatási rendszerébe, akkor hosszabb távú programsorozattal érdemes pályáznia, nem pedig egy-egy rendezvénnyel. A cég 12 hónapra tervez előre és az a civil szervezet tud ehhez jól alkalmazkodni, amelyik rálát a soron következő 12-18 hónapjára. Ha egy civil szervezet működése ennek megfelel és tisztában van a saját szükségleteivel, akkor a helyi áruháznál kell kezdeményeznie a kapcsolat felvételét.
A vállalat pénzzel, eszközökkel vagy tudásalapú önkéntességgel támogatja a megvalósuló projekteket. Ezekben közös az, hogy általában a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok sportolási lehetőségéhez kapcsolódnak. Hét civil szervezetet is felhozott példaként, hogy átlássuk meddig terjedhet a támogatásuk, mit tartalmazhat és milyen módon valósulnak meg ezek a közös projektek.
Ha már egy civil szervezet bekerül a támogatási rendszerükbe, akkor azt várják el, hogy legyen egyetlen ember, aki az egész partnerség alatt jól informált, a projektre teljes rálátással rendelkező kapcsolattartóként elérhető a számukra. Általában minden megvalósuló projektbe több civil szervezet is bevonásra kerül, így a hasonló területeken aktív civilekkel való együttműködésre való nyitottság és képesség nagyon lényeges.
A második megszólaló Czibere Zsolt volt, aki a BP támogatási politikájáról beszélt. Ismertette a BP magyarországi tevékenységét és ezekből levezette azt, hogy ők miben állnak szívesen a civilek rendelkezésére. Őt hallgatva már nem lepődtünk meg azon, hogy a támogatás ügyében náluk is a dolgozók döntenek. Alapvetően mindenki előtt nyitottak, de vannak kiemelten támogatott területek, melyben szívesen vállalnak támogatói szerepet. Például ilyen a gyerekeket érintő ügyek, a fogyatékos embereket érintő programok és azok a tervek, melyek a kirekesztett csoportok befogadását mélyítik.
A magyarországi civileknek rendszeresen problémát okoz, hogy a cég belső kommunikációra használt nyelve az angol, így a civilek részéről ez egy elvárt képesség, mellyel sokan nem rendelkeznek. Mivel a dolgozóik többsége nem magyar anyanyelvű, ezért ez nem valami kötözködés, hanem a döntéseket hozó dolgozók elérésének az egyetlen útja.
Amikor már megvalósul a partnerség, akkor a cég pénzt és önkéntest ad át. Az alapötleteket mindig a civilektől várják, soha nem ők állnak elő javaslatokkal. Egy-egy területen belül, mindig a partnerként bevont civileknek a véleménye számít. Végezetül ő is példákat hozott fel sikeres együttműködésekre, mely példák megmutatták a döntéshozatal és a partneri együttműködés minden érdekes részletét.
Az előadások után közös beszélgetéseken dolgoztuk fel a hallottakat és alkalom nyílt arra is, hogy megismertessük a folyamatban lévő programjainkat.
A kerületben végzett munkánk egyik kulcseleme, hogy kirekesztett, elszigetelt embereknek nyújt alkalmat sportolni, kirándulni, megismerni a szűkebb és tágabb környezetüket. Éppen ezért nagyon hálásak vagyunk a szervezőknek ezért az alkalomért, mert nagyon sok értékes ötletet, javaslatot kaptunk ahhoz, hogy a munkánkhoz újabb forrásokat tudjunk bevonni.
Neumann Károly
közösségi civilszervező
Parasport-történelmet írunk – Először indul magyar látássérült sportoló a téli Paralimpián
2018. március 9-én tartják a XII. Téli Paralimpia nyitóünnepségét a dél-koreai Phjongcshangban. A világ legnagyobb parasport eseményén idén három sportoló képviseli hazánkat, köztük Balogh Zsolt vak alpesi síelő és vezetője, Bocsi Bence. Most történik meg először, hogy téli Paralimpián magyar látássérült sportoló is részt vesz. A Magyar Paralimpiai csapat tagja még Lőrincz Krisztina, aki kerekesszékes sportolóként biatlonban és sífutásban áll rajthoz.
A kép forrása: csaladhalo.hu
Egy kis történelem
A Paralimpiai Játékok fogyatékos emberek részvételével rendezett nemzetközi sportversenyek az Olimpiai Játékok mintájára. Az első, akkor még nem Paralimpia néven, de ahhoz hasonló szellemben rendezett verseny 1948-ban zajlott mindössze 14 kerekesszékes férfi és nő részvételével a londoni olimpiával egyidőben. A kis íjászverseny mára az Olimpiával egyenrangúnak tekinthető világeseménnyé nőtte ki magát, például a 2008-ban Pekingben rendezett Paralimpián már 148 ország 4124 sportolója vett részt.
Hivatalosan 1960-tól rendeznek világjátékokat fogyatékos sportolók részvételével, ám ekkoriban a sportversenyek elsődleges célja még a rehabilitáció volt. A fogyatékos emberek élsportja 1992-ben kapcsolódott össze az olimpiai mozgalommal. Azóta az Olimpiával azonos helyszínen, annak zárását követő harmadik héten kezdődnek a Paralimpiai Játékok, 2012. óta pedig nem csak megrendezni, hanem reklámozni is együtt kell a két sporteseményt.
Eleinte csupán mozgássérült sportolók vettek részt a fogyatékosok világjátékain, később kapcsolódtak be a látássérültek, illetve részben az értelmi fogyatékossággal élők. A siket sportolók külön olimpiai mozgalma a Siketlimpia, az értelmi fogyatékos sportolók pedig a Speciális Olimpiai Mozgalmon belül versenyeznek, bár rendszeresen jelen vannak a Paralimpián is.
A Paralimpiák előtti időkben is voltak fogyatékossággal élő élsportolók, akik ép társaikkal versengtek az Olimpiákon. 1904-ben egy műlábas tornász volt az első, de híres magyar sportolónk, Halassy Olivér is fogyatékossággal élt, egy villamos-baleset következtében egyik lábát amputálták, ennek ellenére az épek között nyert olimpiai aranyérmet a magyar vízilabda csapat tagjaként 1932-ben és 1936-ban is. A közelmúlt leghíresebb fogyatékos sportolója, aki olimpiai kvalifikációt szerzett, Oscar Pistorius volt, aki két műlábbal ért el elképesztő eredményeket az ép sprinterek között.
A Paralimpiai sportolókat fogyatékosságuk szerint kategóriákba sorolják annak érdekében, hogy hasonló képességekkel rendelkező személyek versenyezzenek egymással. Sportáganként eltérő lehet a versenyzők osztályozása, illetve vannak sportágak, melyeket kifejezetten látás- vagy mozgássérült sportolók űznek, ilyen például a csörgőlabda vagy a boccia. Az osztályozás korábban a diagnózison alapult, ma már a megmaradt képességek mértékét veszik figyelembe a sérülés keletkezési okától függetlenül.
Paralimpia vagy Paraolimpia?
A Paralimpia szót eredetileg az angol paraplegic (bénult) és az Olimpia szavak összetételével hozták létre, és csak később módosult annak értelmezése a görög para (mellett) és az Olimpia szavak összetételére, ami az Olimpiai Játékokhoz való kapcsolódást, az azzal való hasonlóságot fejezi ki. A Paralimpia kifejezést alig harminc éve, 1988-ban használták először, a fogyatékos emberek világjátékaira korábban a Bénultak Világjátékaiként vagy a Fogyatékosok Olimpiájaként hivatkoztak.
A köznyelvben elterjedt “paraolimpia” szó legendája, hogy annak használatát a Nemzetközi Olimpiai Bizottság megtiltotta arra hivatkozva, hogy a fogyatékosok sportjával összefüggésben nem engedélyezik az olimpia szó használatát. Valójában hivatalosan sose nevezték a Paralimpiát paraolimpiának.
Téli Paralimpia
Téli játékokat fogyatékos sportolók számára először 1976-ban rendeztek Svédországban, ez volt az első alkalom, amikor nem csak kerekesszékes résztvevői voltak a versenyeknek. A VI. téli Paralimpiától, azaz 1998-tól kezdve a téli Paralimpiákat a nyárihoz hasonlóan a téli Olimpia évében, az azt követő harmadik héten rendezik. Idén már a XII. Téli Paralimpiára kerül sor a dél-koreai Phjongcshangban.
A fogyatékos emberek téli világjátékai sajnálatos módon még a nyári Paralimpiáknál is kevesebb figyelmet kapnak hazánkban. Magyar paralimpikon először 2002-ben Salt Lake Cityben vett részt téli Paralimpián, ő Navratyil Sándor kerekesszékes alpesi síző volt. Ezt követően 2006-ban Torinoban és 2010-ben Vancouverben is ott voltak mozgássérült alpesi sízőink, a 2014-es szocsi Paralimpiára viszont egyáltalán nem utazott magyar sportoló.
A téli Paralimpiákon egészen a közelmúltig öt sportágban versenyezhettek a látás- és mozgássérült sportolók: alpesi és északi sízés, biatlon, jéghoki és kerekesszékes curling; a lista 2018-tól egészült ki a snowboardozással.
Síversenyzés korlátok nélkül?
Az alpesi síszámok a téli Olimpia és Paralimpia leglátványosabb és legnépszerűbb sportágai, a látás- és mozgássérült versenyzők az ép sportolókhoz hasonlóan lassú és gyors számokban egyaránt összemérik teljesítményüket. A mozgássérült sízők ülő kategóriájában kerekesszékes sportolók indulnak, akik egy síbobnak vagy monosínek nevezett eszközben ülve száguldanak a pályán, míg az álló kategóriában jellemzően végtagsérüléssel vagy hiánnyal élő sportolók küzdenek meg egymással.
A kép forrása: csaladhalo.hu
A látássérült sízőket – sok más sportághoz hasonlóan – itt is három kategóriába sorolják, közös azonban ezekben, hogy minden látássérült versenyző előtt egy guide, azaz vezető halad. A B1-es, teljesen vak sportolók az alpesi sí sportágban ritkaságszámba mennek, a 2018-as téli Paralimpián a magyar Balogh Zsolt mellett mindössze egy szlovák versenyző tartozik ebbe a kategóriába. Ez viszont nem jelenti azt, hogy bármelyiküknek is garantált legalább az ezüstérem, hiszen teljesítményüket a B2-es, azaz aliglátó, valamint a B3-as, azaz gyengénlátó sportolókéval együtt értékelik egy ún. időmódosító szorzó használatával. Ezt úgy kell elképzelni, mintha az időt mérő óra lassabban ketyegne, amikor B1-es versenyző halad a pályán. Erre a módosításra azért van szükség, mivel pusztán a vezető hangját és instrukcióit követve értelemszerűen lassabban tud haladni egy vak versenyző, mint a megmaradt látását a pálya és a vezetője lekövetésében is hasznosítani képes sportoló. Ezzel együtt sem ritka, hogy a B1-es versenyzők is 60-70 kilométeres sebességgel száguldanak a lejtőkön és kerülgetik a pályát alkotó kapukat.
a kép forrása: csaladhalo.hu
Zsolt vezetője, Bocsi Bence egy mikrofonon keresztül ad a rallis navigátorokéhoz hasonlóan rövid és határozott instrukciókat, melyeket Zsolt a vezető hátára erősített hangszóróból hall. A pályán való tájékozódás során nem csupán a guide által mondott szavak jelentenek számára támpontot, hanem azok hangsúlya, a hanglejtés és a hangszóróból érkező hang iránya is. A versenyző feladata, hogy a vezetője utasításait a lehető legpontosabban lekövetve haladjon ugyanazon a nyomvonalon, amit a vezetője és a pálya kijelöl számára. A guide feladata összetett, mert miközben versenytempót kell mennie a pályán, az irányítás során saját helyzetétől teljesen el kell vonatkoztatnia, vagyis nem azt kell közvetítenie, ahol éppen ő tart, hanem ami a látássérült versenyző számára következik. A látássérült versenyző és a vezető közös tevékenysége igazi csapatmunka, ami maximális összeszokottságot és kölcsönös bizalmat igényel. Ebben az esetben tehát szó szerint vehetjük, hogy Zsolt vakon bízik Bencében.
Sítáboroktól a Paralimpiáig
Zsolt vakon született, ám sose volt kérdés számára, hogy ugyanúgy élhet, mint bármely más kortársa: egyetemen tanult, dolgozik és sose szeretett sokáig egy helyben maradni. Tizenkét évesen tanult meg síelni egy svájci sítáborban, ahol már 1995-ben valóság volt az, amit Magyarországon csak majdnem húsz évvel később tapasztalhattak meg a síelni vágyó látássérültek: ott már ekkor képzett oktatók foglalkoztak a vak és gyengénlátó gyerekekkel és fiatalokkal a sípályán, az edzéseken minden tanulóra egy-egy oktató jutott. Zsolt ezután testvérével és egyetemi évfolyamtársaival járt síelni, de az évi egy-két alkalmat kevésnek találta. Számára a sízésben az élvezetet a sebesség, az adrenalin, a mozgás öröme és a friss levegő adja. Több látássérültek számára adaptált sportágat is kipróbált, végül a síelés mellett a tandemkerékpározás lett a szenvedélye.
Balogh Zsolt első magyar látássérült síversenyzőként 2011 óta méretteti meg magát a nemzetközi mezőnyben Fábián Attila edző irányításával. Bocsi Bencével 2013 óta alkotnak egy párost és szereztek 2017-ben kvalifikációt a téli Paralimpiára. A látássérült sportolók vezetői a világjátékokon ugyanolyan sportolónak számítanak, mint az általuk vezetettek, dobogós helyezés elérésekor éppúgy érmet kapnak és elismerésben részesülnek, mint a fogyatékos sportolók.
Bence is világ életében sportolt. Gyermekként megtanult síelni és kacérkodott a versenyzés gondolatával, ám ez végül nem valósult meg. A vívóteremben természetes volt számára, hogy ép társaival rendszeresen kerekesszékbe ülve együtt edzettek mozgássérült sporttársaikkal, így már kamaszként megtapasztalta az egyenlő esélyek megteremtésének fontosságát, ép és fogyatékos emberek együttműködésének természetességét. Ezek után nem kellett sokat győzködni, hogy Zsolt segítője, vezetője legyen. A pályán hatalmas koncentrációval és pontossággal irányítja a vak versenyzőt, de az edző- és versenypályán kívül is sok időt töltenek együtt, már félszavakból, hangsúlyokból is értik egymást.
Egyenlő esélyek?
A mai napig gyakran éri kritika a döntéshozókat, a médiát és a támogatókat is, amiért a Paralimpiai Játékok és a paralimpikonok még mindig nem részesülnek olyan mértékű figyelemben, támogatásban, anyagi és erkölcsi elismerésben, mint az Olimpia és az olimpikonok. Hazánkban először 2016-ban volt élő televíziós közvetítés a Paralimpiáról, az érmet nyerő paralimpikonok díjazása pedig még mindig messze elmarad az érmes olimpikonokétól. Kétségtelen ugyanakkor, hogy társadalmi érdeklődés és szemlélet terén érzékelhető a fejlődés, egyre több paralimpikonunk áll példaképként nem csak sorstársai, hanem az ép fiatalok előtt is.
A 2018-as téli Olimpiára és Paralimpiára készülő sportolók közösen tettek fogadalmat január 22-én, ami szintén a parasportolók és az őket felkészítő szakemberek növekvő elismerését jelzi. Ugyancsak a fogyatékossággal élő sportolók és segítőik elismeréseként döntött úgy az országgyűlés 2017. decemberében, hogy 2018-tól minden év február 22-én ünnepeljük a magyar parasport napját.
Zsolt teljesítménye önmagában is üzenetként szolgálhat számos látássérült vagy más fogyatékossággal élő társunknak: érdemes nagyot álmodni és el is indulni az álmaink megvalósításának útján még akkor is, ha járatlan útra lépünk. Lehet, hogy még soha senki nem mondta, hogy vakon is lehet síelni vagy mozgássérültként is képes lehet valaki maratont futni, de ettől még egyáltalán nem biztos, hogy lehetetlen. Első látássérült téli paralimpikonunk ugyanakkor a fogyatékos gyermekek és fiatalok szüleinek is üzen: nem szabad a gyermeküket félteni, mindentől megóvni, mert azzal csak az élettől, a tapasztalásoktól zárják el őt. Ezeket a gyerekeket és fiatalokat is engedni kell felfedezni és fejleszteni saját képességeiket, megfogalmazni álmaikat és céljaikat még akkor is, ha ez lehetetlennek vagy kockázatosnak tűnik.
Németh Orsolya
Forrás: csaladhalo.hu
Bowling-napok Újbudán
Már a megalakulásunk óta egy kiemelt célunk volt közreműködni abban, hogy a helyi látássérülteknek legyen esélyük sportolási lehetőségekre. Amikor elkezdtünk szervezkedni, meglepve vettük észre, hogy mennyi helyen elzárkóztak a speciális kéréseink teljesítésétől és nem egyszer finom és burkolt elutasítással szembesültünk. Ezért döntöttünk úgy, hogy 2017-ben a szabadidős sportlehetőségek területét a legfontosabb kérdésként fogjuk kezelni, valamiféle áttörést remélve.
Valójában két területet céloztunk meg a sporton belül, de a rendelkezésünkre álló források nem tették lehetővé mindkét sportágban az áttörés elérését, így közkívánatra a bowlingot választottuk.
A bowling egy golyóval játszott bábusport, ahol 10 bábut kell a golyóval ledönteni. A bábuk egy gurítópálya végén állnak, a játékos pedig a gurítópálya másik végén. A pálya hossza 18,29 méter, a szélessége 1,017 méter. Látszólag a teljesítendő feladat könnyű, de aki kipróbálja, az hamar megtapasztalja, hogy ép látással vagy anélkül sem egyszerű teljesíteni.
A mi esetünkben nagyon sokat köszönhettünk Tóth Andinak, aki lelkes és lelkiismeretes oktatóként segített mindenkinek. Vele közösen találtuk ki a pályahasználat módosított szabályait, de ő addig-addig segített mindenkinek, amíg valamennyire bele nem jött a játékba. Ezt illetően óriási köszönet illeti a rendezvénynek helyt adó Rubin Hotelt, akik nagyon készségesen és vendégszeretően álltak hozzánk!
A program két alkalommal volt elérhető. Már első alkalommal is sokan jelentkeztek, de a második alkalommal attól tartottunk, hogy kicsi lesz a hely. A tapasztalt igényt látva minden erőnkkel azon leszünk, hogy 2018-ban is legyen majd nem egy, hanem lehetőleg több bowling-nap.
Ezúton is szeretnénk megköszönni Újbuda Önkormányzatának, akik pályázat útján adott támogatással lehetővé tették a rendezvény megvalósítását!
Lenkainé Vajda Viktória és Neumann Károly
közösségi civilszervezők
Parasportolók attitűdvizsgálata
A kép forrása: http://www.vizontogyogyszertar.com/
Hajdú Valéria és Vass Viktória vagyunk, a Károli Gáspár Református Egyetem Pszichológia Intézetében kutatást végzünk Dr. Smohai Máté és Dr. Harsányi Szabolcs Gergő vezetésével. A jelen kutatás keretein belül para- és nem parasportolók sportpszichológiához való hozzáállását szeretnénk vizsgálni. A kutatásunk központi témája a sportolói attitűd vizsgálata, amely kifejezetten a sportpszichológus által nyújtott tanácsadásra való nyitottságot és a nyitottság, mint személyiségvonás összefüggéseit tárja fel.
Kérjük Önöket, hogy segítsék a kutatásunkat és töltsék ki a kérdőívcsomagunkat, amennyiben elmúltak 18. évesek. A tárolt adatokat nem adjuk tovább, kizárólag kutatási célokra és tudományos közlemények készítésére használjuk fel, melyekben természetesen nem szerepelnek sportolók beazonosítására alkalmas adatok, hiszen ilyen jellegű adatokat nem is kérünk résztvevőktől a vizsgálat során.
Hajdú Valéria
Károli Gáspár Református Egyetem
Pszichológia Intézet
Olcsóbb konditerem Angyalföldön
A Fény Alapítvány megállapodást kötött a Suhanj Alapítvánnyal, hogy a Budapest, XIII. kerület Tátra utca 6 sz. címen lévő fogyatékkal élő emberek számára is létesített konditermükben minden látássérült 600ft /alkalmankénti áron veheti igénybe a szolgáltatást, 900ft helyett. Minden alkalomból 300Ft-ot a Fény Alapítvány térít!
A konditeremben speciálisan látássérülteknek is tartanak órákat, ahol az óraadó hölgy maga is látássérült.
Várják szeretettel az Alapítvány munkatársai jelentkezéseiket!
Kiegészítés: a kedvezményes belépéshez MÁK-kártya vagy tagsági könyv szükséges vagy bármilyen más, látássérültséget igazoló igazolvány. Ezek egyikének a bemutatása mellett hivatkozni kell a Fény Alapítványra és így lehet 600 forintért jegyet vásárolni.
Suhanj Fitness – sport mindenkinek!
A SUHANJ! 2010-ben alapított non-profit, közhasznú szervezet, mely megosztja a mozgás örömét sérült és fogyatékkal élő társainkkal. Integratív sportklub, ahol mozgásukban korlátozottak és épek együtt sportolnak. Mozgalom, melyet elkötelezett önkéntesek és amatőr sportolók nyitott közössége alkot. Adománygyűjtő alapítvány, mely rendszeres edzéslehetőséget biztosít látás- és mozgássérülteknek több sportágban.
A SUHANJ! sportprogramokat szervez látás- és mozgássérültek, valamint értelmi fogyatékkal élők számára, önkéntesei közösen indulnak futó-, úszó és triatlon versenyeken fogyatékkal élő résztvevőkkel, több sportágban tart heti rendszerességű edzéseket, valamint figyelemfelhívó akciókat és szemléletformáló programokat szervez.
A SUHANJ! Fitness hazánk első integratív, látás- és mozgássérültek számára egyaránt akadálymentesített, épek számára is nyitott edzőterme. A Jászai Mari tértől 100 méterre, a Tátra utca 6. szám alatt található egyedülálló létesítményünk 500 négyzetméteren várja vendégeit.
Akadálymentesség alatt nem egyszerűen a bejáratot értjük. Edzőtermünkben kerekesszékesek által használható wc-k és zuhanyzók is rendelkezésre állnak, vezetősávokkal segítjük a látássérültek közlekedését, továbbá hazánkban máshol meg nem található, speciális, kerekesszékesek által is használható erősítő gépeink is vannak.
Ezen fitness gépek – szakértő felügyelet mellett – mozgássérült gyermekek számára is kiváló fejlesztő eszközök, illetve látássérültek számára is biztosítják az akadálymentes edzés lehetőségét.
A társadalmi vállalkozásként működő teremben megváltozott munkaképességű dolgozókat is foglalkoztatunk.
Ép és fogyatékkal élő gyermekek számára egyaránt szervezünk készség-, mozgásfejlesztő foglalkozásokat. Edzéseink is integratívak, órarendünket is így alakítjuk ki, az órákat tartó edzők is speciális felkészítést kapnak, hogy megfelelő szolgáltatást tudjanak nyújtani a fogyatékkal élő emberek számára is. Vannak olyan edzéseink is, melyeket sérült sportolók tartanak – ép vendégeinknek is.
Jegy és bérletárak fogyatékkal élőknek:
Napijegy 900 forint
10 alkalmas bérlet 8100 forint
Havi korlátlan bérlet 9000 forint
Hat havi korlátlan bérlet 48000 forint
Éves korlátlan bérlet 90000 forint
Fogyatékkal élő személynek a jegy/bérlet vásárlásánál be kell mutatnia az alábbiak közül legalább az egyiket:
Magyar Államkincstár tartós betegségről kiállított igazolványa,
Mozgáskorlátozottak Egyesületének Országos Szövetsége által kiállított igazolvány,
Értelmi Fogyatékossággal élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége által kiállított igazolvány,
Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége által kiállított igazolvány,
Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége által kiállított igazolvány.
A bérletek névre szólóak és nem átruházhatóak!
A fitness terem szolgáltatásait igénybe nem vevő kísérő belépése ingyenes!
Elérhetőségek:
Cím: 1136 Tátra u. 6
E-mail cím a bejelentkezéshez: fitness@suhanj.hu
Telefonszám: 36 30 211 7278
