Szakmai Fórum zajlott a 13. kerületben

Hideg, őszi napra ébredtünk, ám ennek ellenére is nagyon sok kedves érdeklődőt köszönthettünk köreinkben a mai napon. A 13. kerületi Szakmai Fórumnak a Tüzér utcai Prevenciós Központ adott otthont, ahol ismét értékes tapasztalatcsere valósult meg.

kép1A fél 10-es kezdést követően Eleki Abigél, a Közösség Lámpásai operatív vezetője tartott köszöntőt, majd a szokásos módon bemutatta egyesületünk munkáját és tevékenységeit. Ezúttal kiemelt figyelmet szentelt a babysitter képzés prezentálására, amely immáron több hete zajlik, a leendő gyermekfelügyelők pedig nyolcadmagukkal igyekeznek elsajátítani a szakma fortélyait. Kiemelte, hogy hiánypótló szolgáltatásról beszélünk, ugyanis észleltük ezt az igényt, amelyre azelőtt más nem figyelt fel. A képzés különlegességei az alap oktatáson túl a specializációs órák, melyek során a látássérült gyermekekre való felügyelet mibenlétét ismerhetik meg a leendő babysitterek. Ez a szolgáltatás a jövőben majd kedvezményes áron lesz elérhető a szülők számára.

kép2Abigél megemlítette a honlapunk főoldalán található “Tenni tudunk” menüpont alatt lévő blogunkat, amely e projekt köré épülve számos hasznos információt nyújt az olvasóknak. Ez egy tematikus, a jövőben is elérhető tudásbázis, amelyben a projekt eseményeinek beszámolóit, személyes tapasztalatokat, élményeket, hasznos tippeket és élettörténeteket ismerhetnek meg.

Projektünk céljáról is mesélt, ami nem más, mint a korai fejlesztés fontosságának hangsúlyozása, továbbá információ- és tapasztalatcsere. Az is komoly tervünk, hogy stabil szakmai- és szülői kapcsolatok jöhessenek létre az érintettek között, illetve a későbbiekben is működjön majd a gördülékeny információáramlás.

kép3Abigél bemutatója után Lantos Éva tartott előadást a Látásvizsgáló munkájáról. Ezúttal olyan eszközöket is elhozott nekünk, amelyeket a terápia során a látássérült gyermekek fejlesztése érdekében használnak. Elmesélte, hogy mely eszközök hogyan segítik a gyermek fejlődését, végezetül pedig videók által engedett számunkra betekintést munkájukba.

A délelőtt további részében kérdezhettek egymástól a résztvevők, illetve egy bemutatkozás keretében mindenkiről megtudtunk némi információt. Ismét tiszteletét tették nálunk óvodapedagógusok, egészségügyi dolgozók és orvosok is, de voltak szép számmal főiskolai hallgatók, és más szakemberek, továbbá természetesen az egyesület kollégái is aktívan bekapcsolódtak a fórumba.

kép4Kötetlen beszélgetés keretében folytatódott az ismerkedés, miközben megérkezett a finom ebéd, így ez a nap is egy szakmai tudásmegosztáson alapuló, értékes információkban bővelkedő, oldott légkörű délelőttöt ajándékozott nekünk.

Ivanova Daniela

Bármilyen szak választható bármilyen fogyatékossággal

kép

Kép forrása: rehabportal.hu

Milyen megoldásokat kínálnak az egyetemek, és hol tájékozódhatnak minderről az érintettek? A kérdésekre a Kossuth Rádió Napközben című műsorában kerestek válaszokat.

A Pécsi Tudományegyetem támogatói szolgálata az ügyintézésben és a szállításban segítik a rászoruló hallgatókat. Gergely Nikolett elmondta: látássérült hallgatóik hetente kétszer kérhetik, hogy a nagyobb bevásárlásokat végezzék el helyettük. Emellett többnyire tanulmányi ügyekben fordulnak hozzájuk, vagy fénymásolást, nagyítást kérnek.

A műsorban egyébként elhangzott, hogy 2012-től utólag is kérhető felmentés a nyelvvizsga alól, ha valaki a diszlexiáját, diszgráfiáját, vagy más fogyatékosságát megfelelő papírokkal igazolja.
Magdali Csaba, a szolgálat vezetője elmondta: az egyetemen 409 olyan hallgató van, aki valamilyen fogyatékossággal rendelkezik. Közülük 80-90-en veszik igénybe a szolgálatot.

Nagy számban vannak jelen az egyetemen a tanulási részképesség-zavaros hallgatók, nekik komoly tanulási nehézségeik vannak. Ők azok, akik legnagyobb számban kérnek és kapnak felmentést például a nyelvvizsga megszerzése alól. Számukra külföldi hallgatókat szerződtetnek, hiszen a diszlexiás, diszgráfiás fiatalok hallás után képesek nyelvet tanulni – tette hozzá.

Kovács Krisztina, az ELTE fogyatékosügyi központjának vezetője arról számolt be, hogy náluk 304 fogyatékossággal élő hallgató tanul. az ELTE saját döntése volt, hogy létrehozza ezt a központot. Azért döntöttek így, mert a kari, fogyatékosügyi koordinátorok nem tudnak minden helyzetet megoldani, hiszen ők nem gyógypedagógusok. Sok autista hallgató kerül be hozzájuk, nekik pedig kiváltképp szakirányú segítségre van szükségük – érvelt.

A központ egyébként digitalizálja a tananyagokat és külön figyelmet fordít a vakokra, számukra a képeket leírással is ellátják.

Varga Péter, az ELTE hallgatója, aki egyébként aliglátó, elmondta: kevés a használható jegyzet. A meglévőket úgy alakítják át, hogy képernyőolvasóval olvashassák.

Nem egyszerű számukra a közlekedés sem, mivel a képzés számos helyszínen folyik. Pétert a központ segíti abban, hogy a tájékozódás zökkenőmentes legyen.

Simonics Benjámin, a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Nonprofit Kft. munkatársa arról számolt be, hogy fejlesztenek egy egységes fogyatékossági információs portált (www.efiportal.hu) minisztériumi felkérésre. Ezen gyakorlati információkhoz juthatnak az érintettek, korábban ezt számos helyről kellett „összevadászni”.

Kovács Krisztina megemlítette: az autista hallgatóknak fejlesztik a szociális készségeiket, olyan stratégiákat tanítanak nekik, melyekkel kicsit önállóbban tudják intézni az ügyeiket. Példaként említette, hogy egy autista hallgatónak akár az is problémát okozhat, ha máshol tartanak egy órát, mint ahol meghirdették.

Varga Péter kérdésre válaszolva elmondta: közlekedéshez fehér botot használ, emellett ernyőolvasó szoftvert a számítógépén, és speciális applikációt a mobiltelefonján. Mindemellett a tanulást megkönnyíti egy olyan monitor is, mely a megjeleníthető tartalmat Braille-írássá alakítja.

Arra a kérdésre, mely szakok választhatók különböző fogyatékosságokkal, Kovács Krisztina azt válaszolta: bármilyen terület választható bármilyen fogyatékossággal, hiszen az elméleti részt ettől függetlenül el lehet sajátítani, és az adott személyből lehet például egy kiváló kutató, ha a képzés gyakorlati részét nem tudja elvégezni.

Nyilván nehéz elképzelni, hogy van vak orvos, de van, igaz, nem Magyarországon. Pszichiáter, summa cum laude végzett és még doktori fokozatot is szerzett – fűzte hozzá.

Nem arról van szó, hogy képezzünk tömegével vak orvosokat, de nem lehet kimondani, hogy ha valaki valamilyen fogyatékossággal bír, az valamilyen pályára alkalmatlan – hangoztatta.

Forrás: hirado.hu

Amikor álommunka a recepciós, az autószerelő és a sminktanácsadó

Magyarországon a Salva Vita alapítvány szervezte meg ezt a különleges napot 16 megváltozott munkaképességű ember számára. A jelentkezések egyébként jóval túlnőttek ezen a számon, és az alapítvány reméli, hogy az első, bemutatkozó rendezvény után, a következő években még sokkal több ilyen álmot fog tudni telesíteni. Hogy érzékeltessük a helyzet mélységeit, az egyik az alapítványhoz befutott jelentkezés szövege mindössze így hangzott: „Nagyon szeretnék dolgozni, ez a vágyam.”

fotó1Bár csak egy napról van szó, a személyes találkozások lehetőségének erejét és fontosságát hangsúlyozta Vég Katalin, a Salva Vita ügyvezetője. Hiszen így esetleg olyan munkáltatók is megtapasztalhatják, hogy milyen az – milyen kihívást és milyen örömet jelent -, ha van egy fogyatékos munkavállalójuk, ahol eddig nem volt ilyen dolgozó. Ezekkel a találkozásokkal lehet megmozdítani az emberek berögzült elképzeléseit, előítéleteit, leküzdeni a bennük a szituációtól való félelmet. Írországban mára komoly mozgalom
lett a programból, ezen a különleges
napon 650 fő, 500 munkahelyre jut el,
a szervezésben pedig 87 civil szervezet vesz részt.

Hallom a növendékeket

fotó2
Szluka Lídia végzettsége szerint énektanár és kántor, angolul és németül beszél, franciául és olaszul is ír és olvas, mégis volt olyan zeneiskola, ahonnan azért utasították el, mert úgy gondolták nem tud majd a növendékekkel foglalkozni, mert vak. Ahogy ő mondta, bár nem látja, de hallja a diákok hangját, így a hangjuk képzése aligha jelenthet számára problémát.

Az a legfőbb vágya, hogy a kollégák egyenrangú partnernek tekintsék, akivel a közös módszereket kellene megtalálni, hogy az együttműködés a lehető legjobban működjön. Hangsúlyozta, hogy ezért a fogyatékos embereknek is tenniük kell, hogy olyan kvalitásokat tudjanak felmutatni, amibe nem lehet belekötni, amikor munkát akarnak vállalni. Érzékeltette, csak egy kis nyitottságra van szükség egymás felé mindkét fél részéről.

 


Felkészülten megyek, de meg sem hallgatnak az állásinterjún

Jánosi Veronika szintén látássérült, aki recepciósként és rendezvényszervezőként próbálhatta ki magát a Korona Hotelben. Mindig is ez a terület érdekelte, mint a HR Portálnak elmondta, többek szerint érzéke is van hozzá. Jelenleg is programokat szervez a Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Egyesületénél és a Világtérkép Közhasznú Egyesületnél. A naptól azt remélte, hogy egyrészt tapasztalatot szerez, másrészt fel fogja tudni mérni ennek alapján, hogy ilyen munkakörökre szállodákban érdemes-e elküldenie a jelentkezését.

Eddigi tapasztalatai között a nyílt munkaerőpiacon volt pozitív és negatív egyaránt. Az egyik munkahelyen bár pozitív élményeket szerzett az volt a gond, hogy a képernyőolvasó szoftver nem működött együtt a callcenteres cégnél alkalmazott rendszerrel, ezért nem tudott végül ottmaradni. Sajnos, sokkal negatívabb hozzáállással is szembesülnie kellett, amikor egy állásinterjúra ugyan behívták, de nem is interjúztatták meg, amikor kiderült, hogy vak. Pedig a fogyatékosságát nem rejtette véka alá, az életrajzába is beleírta. Az érintette a legrosszabbul, hogy még az esélyét sem adták meg annak, hogy esetleg együtt kitaláljanak valami alternatív lehetőséget, amivel meg lehet oldani a felmerülő problémákat.

Veronika elmesélte, hogy interjúra általában segítővel megy, mert az útvonalat kicsit hosszabb idő, 4-5 alkalom alatt tudja elsajátítani, de mindig hangsúlyozza, hogy ha bekerül az adott munkahelyre a közlekedés nem jelent számára problémát, mert mindenképpen megtanulja az útvonalat.

Mindig is az autók érdekelték

fotó3

Hosszabb időt Latinka Péterrel töltöttem, aki a Schiller Opelnél kapott egy napot, mert szervizbe, autók közelébe vágyott. Péter enyhe fokú értelmi sérült, aki egyébként műszerész végzettséggel is rendelkezik, és jelenleg is van munkája, árufeltöltőként dolgozik egy élelmiszerboltban. Ezt a munkáját nagyon szereti és élvezi.

Elmesélte, hogy már kisgyerekkora óta érdeklik az autók, annak idején apukájának is segített otthon autót szerelni. Később mechanikai műszerészként gyárban is dolgozott, de azt később felszámolták. Több munkahelye is volt az évek során, de nem mindenütt szerzett jó tapasztalatokat a kollégákkal, főnökséggel kapcsolatban. Volt, ahol rossz körülmények között dolgoztak, arról pedig inkább nem is akart mesélni, hogy időnként hogy beszéltek velük a munkatársak. De a mostani munkájában jól érzi magát, mint mondta a kollégák között nem is érzi magát fogyatékosnak.

fotó4

A Schiller Opelnél már évtizedek óta dolgozik egy hallássérült munkavállaló, aki kivívta magának az őt megillető helyet a cégnél. Az autók műszaki vizsgáztatásával foglalkozik, a cégnél eladott 35 ezer autó 60 százalékát ő vizsgáztatta, mondta el a tulajdonos. Schiller Gábor tapasztalata szerint ezek a megváltozott munkaképességű munkavállalók hiányosságaikat más területeken kiemelkedően jó teljesítményükkel, készségeikkel kompenzálják. Úgyhogy a vállalkozás számára nem ismeretlen terület és élmény, hogy ilyen alkalmazottal dolgozzanak együtt.

Latinka Péter először egy Opel teljes átvizsgálásában vett részt, amibe beletartozott a világítás működőképességének vizsgálata, a motor ellenőrzése, sőt az autó felemelése is, hogy alulról is ellenőrizni lehessen, hogy minden rendben van-e.

Péter nem csak szemlélődött, hanem kerékcserében, olajszint vizsgálatában is tevékenyen részt vett, és a nagy műhelyben is körülnézett, ahol a motorok digitális vizsgálata is zajlik, és egyszerre több mint 10 autót javítanak a munkatársak. Péter megerősítette,
hogy élvezte a munkát, tetszett neki a felkínált program.

Forrás: hrportal.hu

Diplomával a munkába – ugrás a sötétbe?

 

Forrás: www.delmagyar.profession.hu

Forrás: www.delmagyar.profession.hu

Az elmúlt évtizedben a fogyatékos emberek is nagyobb számban tudtak megjelenni a felsőoktatásban, és sikerrel vették ezeket az akadályokat, de a munkaerő-piacon mégsem sikerül a képzettségükhöz illeszkedő munkát végezniük.

„Nincsenek vakos szakmák, és nem is lehetnek, mert mi is különbözőek vagyunk.” Ez volt az egyik induló alapvetése annak a kezdeményezésnek, melyet azért indítottunk, hogy hidat alkossunk a diplomás látássérültek és a nyílt munkaerő-piacon működő cégek között.

 

Célunk, hogy szolgáltatásainkkal képessé tegyük a vak és gyengénlátó személyeket arra, hogy versenyben legyenek.
Fontos azonban, hogy ebben a központban, a piaci szervezetek is megkapják azokat a szolgáltatásokat, melyek révén az elképzeléseiknek megfelelő, értékes munkaerőt tudják kiválasztani.

Ennek a projektnek az első lépése volt az a reggelivel egybekötött beszélgetés 2014. február 27-én csütörtökön reggel, amit az Egyesület a Cserf-s központban (1146, Bp. Hermina út 57.) tartott meg.  „Olyan szakembereket hívtunk meg, akik gondolataikkal, kérdéseikkel elő tudják mozdítani ügyünket, és további inspirációt adnak nekünk.”

A reggelik folytatódnak!