Szakmai Fórum zajlott a 13. kerületben

kép1A fél 10-es kezdést követően Eleki Abigél, a Közösség Lámpásai operatív vezetője tartott köszöntőt, majd a szokásos módon bemutatta egyesületünk munkáját és tevékenységeit. Ezúttal kiemelt figyelmet szentelt a babysitter képzés prezentálására, amely immáron több hete zajlik, a leendő gyermekfelügyelők pedig nyolcadmagukkal igyekeznek elsajátítani a szakma fortélyait. Kiemelte, hogy hiánypótló szolgáltatásról beszélünk, ugyanis észleltük ezt az igényt, amelyre azelőtt más nem figyelt fel. A képzés különlegességei az alap oktatáson túl a specializációs órák, melyek során a látássérült gyermekekre való felügyelet mibenlétét ismerhetik meg a leendő babysitterek. Ez a szolgáltatás a jövőben majd kedvezményes áron lesz elérhető a szülők számára.

kép2Abigél megemlítette a honlapunk főoldalán található “Tenni tudunk” menüpont alatt lévő blogunkat, amely e projekt köré épülve számos hasznos információt nyújt az olvasóknak. Ez egy tematikus, a jövőben is elérhető tudásbázis, amelyben a projekt eseményeinek beszámolóit, személyes tapasztalatokat, élményeket, hasznos tippeket és élettörténeteket ismerhetnek meg.

Projektünk céljáról is mesélt, ami nem más, mint a korai fejlesztés fontosságának hangsúlyozása, továbbá információ- és tapasztalatcsere. Az is komoly tervünk, hogy stabil szakmai- és szülői kapcsolatok jöhessenek létre az érintettek között, illetve a későbbiekben is működjön majd a gördülékeny információáramlás.

kép3Abigél bemutatója után Lantos Éva tartott előadást a Látásvizsgáló munkájáról. Ezúttal olyan eszközöket is elhozott nekünk, amelyeket a terápia során a látássérült gyermekek fejlesztése érdekében használnak. Elmesélte, hogy mely eszközök hogyan segítik a gyermek fejlődését, végezetül pedig videók által engedett számunkra betekintést munkájukba.

A délelőtt további részében kérdezhettek egymástól a résztvevők, illetve egy bemutatkozás keretében mindenkiről megtudtunk némi információt. Ismét tiszteletét tették nálunk óvodapedagógusok, egészségügyi dolgozók és orvosok is, de voltak szép számmal főiskolai hallgatók, és más szakemberek, továbbá természetesen az egyesület kollégái is aktívan bekapcsolódtak a fórumba.

kép4Kötetlen beszélgetés keretében folytatódott az ismerkedés, miközben megérkezett a finom ebéd, így ez a nap is egy szakmai tudásmegosztáson alapuló, értékes információkban bővelkedő, oldott légkörű délelőttöt ajándékozott nekünk.

Ivanova Daniela

Szakmai Fórumot tartottunk Zuglóban

kép1kép2

A megjelent védőnők elmondták, hogy a státuszvizsgálatokat szinte minden gyermeknél elvégzik, és ugyanazokat a jeleket figyelik, mint a Látásvizsgáló Központban. Ezek a következők:

Az ellátórendszerek

Szóba került, hogy Zuglóban minden bölcsőde és óvoda integrált és akadálymentes.

Az óvoda és az iskola nem látja a gyermekegészségügyi kiskönyvet, ezért a szülő által elmondottakra építenek. A védőnők figyelnek arra, hogy ahol felfedeznek látássérülést, ott egyből a korai fejlesztőbe irányítsák a családot. A védőnői rendszer ilyen szempontból abszolút jól működik.

kép3kép4

Statisztikák

A bölcsődébe kijár a pedagógiai szakszolgálat: a kerületben két gyógypedagógus végzi a munkát, és jövőre újabb két gyógypedagógus felvételére kerül majd sor.

A kerületben 993 férőhely van a bölcsődékben. Ebből körülbelül 40-nél dolgozik gyógypedagógus, és 15 intézmény rendelkezik szakvéleménnyel. A többi bölcsőde épp szakvéleményezés alatt áll, melynek gyermekei sem eshetnek ki a korai fejlesztésből, ezért Zuglóban velük is foglalkoznak.

A zuglói látássérültekkel foglalkozó iskolákban tapasztalható, hogy a más kerületekből és településekről bekerülő gyermekeknél kimaradt a korai fejlesztés, hátránnyal kerültek óvodába, s ezáltal az iskolát is hátránnyal kezdik el. Így adódik egy olyan furcsa helyzet, hogy Zuglóban nagy figyelemmel, gondossággal végzik a korai fejlesztést, mégis a zuglói iskolások jelentős része az, aki nem részesült idejekorán korai fejlesztésben.

Neumann Károly

és

Ivanova Daniela

Rákospalotán tartottuk meg negyedik Szakmai Fórumunkat

kép1

“Sok civilszervezet képviselője és munkatársa volt jelen ez alkalommal, ami nagy újdonság volt számunkra és külön örültünk neki. Ez számomra azt mutatja, hogy a XV. kerületben igazán aktív civil élet folyik, a fenntartók pedig a szolgáltatások üzemeltetésében is kiveszik a részüket. Megjelentek  a helyi fogyatékossággal élők napközbeni ellátásával  és fejlesztésével foglalkozó civilszervezetek munkatársai, sőt még egy, a sérült emberek lovasterápiájával foglalkozó civilszervezet is részt vett a fórumon. Ezen felül az egészségügy területén dolgozó, főként képzésekkel foglalkozó civilszervezet munkatársai, valamint a XV. kerület főorvos asszonya is tiszteletét tette körünkben. A programon végig jelen volt és nagyon aktívan érdeklődött Németh Angéla alpolgármesterasszony, továbbá a kerület civil referense is”

– mondta nagy örömmel Fodor Ágnes elnök asszony első ízben bemutatta a VGYKE tevékenységét és a pályázatot. Kiemelte a projekt célját, amely elsősorban a gördülékeny információáramlás közvetítése és a korai fejlesztés kerületi helyzetének feltérképezése. A látássérült gyermekek környezetében dolgozók rendelkeznek ugyan információkkal, de ezek az esetek többségében sem a szülőkhöz, sem pedig a látássérült gyermekekkel foglalkozó szakemberekhez nem jutnak el. Eme fórumok során próbálunk megoldást találni és kideríteni: mit tehetünk annak érdekében, hogy előrelépés történjen ezügyben.

A mai napon Dr. Földiné Angyalossy Zsuzsanna, az Országos Látásvizsgáló Bizottság igazgatónője jött el eseményünkre előadást tartani, mely során bemutatta tevékenységüket, ami alapvetően a szakértői vizsgálatból és a korai fejlesztésből áll. Példákat hozott fel arra, hogy miként lehet felismerni, ha a gyermek látássérült, ő ugyanis nem veszi észre, hogy rosszul lát. Ezért kiemelten fontos, hogy a környezetében élők időben felismerjék az erre utaló jeleket, ami nem könnyű feladat. Olykor a szülő sem látja, hogy baj van, hiszen nincs összehasonlítási alapja ahhoz, hogy észlelje a szokásostól való eltérést.

Figyelmeztető jel például az, ha a gyengébb vizuális jeleket egyáltalán nem észleli a gyermek, vagy nem a látására támaszkodik egy olyan helyzetben, amikor az természetes lenne. A környezet átrendezése esetén például ütközik a tárgyakkal, ugyanis a megszokás alapján közlekedik.

kép2Zsuzsanna azt is megosztotta, hogy bárki kérheti a gyermek vizsgálatát, aki a gyermekkel kapcsolatba kerül, de mindig szükséges a törvényes képviselő beleegyezése.

Az igazgatónő előadását követően megkezdődött az építő jellegű beszélgetés.

A látássérült gyermeket nevelő szülőkkel kapcsolatban arra a problémára jutottunk, hogy elsődlegesen az információk hiánya az a fal, amelyet nehéz áttörni. A szülő nincs felkészülve gyermeke látássérülésére, s amikor e ténnyel szembesül, nem tudja hová fordulhatna, mert nincs olyan információforrás, amit lexikonszerűen bármikor fel lehetne lapozni.

Nagyon sokat számítanak a sorstársi segítő hálózatok a szülőknek és a gyermekeknek egyaránt, de a nagy kérdés valójában az, hogy miként jutnak el idáig. A hálózatoknak nincsenek információk friss szülőkről, ahogyan az addig nem érintett szülők sem szereznek tudomást a hálózatokról, klubokról. Egyesületünk Közösség Lámpásai elmondták, hogy kiemelt feladatuk a látássérültek felkutatása, ezért ebben segíteni tudnak, sőt, működik a Mentorszülők Hálózat is, amelynek konkrét célja a látássérült(ként) gyermeket nevelő szülők megtalálása.

kép3Helyi ellátórendszer kérdésében a lelkesedés ugyan megvan, mégis kevés a szakember, valamint arra sincs forrás, hogy számuk elérjen egy ideálishoz közeli létszámot. Elindultak a célzott továbbképzések a védőnőknél, pedagógusoknál és a családsegítőknél is, viszont nyilván idő, amíg ez jól érzékelhető változásokat hoz. Éppen ezért fontos, hogy a területen dolgozó szakemberek megismerjék egymást személyesen is. A létszámhiányos és túlterhelt helyi ellátórendszer jelenleg a maximumon működik.

Elérhető fejlesztések, mint témakör merült fel a beszélgetés alatt utolsóként, a résztvevők pedig arra jutottak, hogy a jogszabályok sajnos egyáltalán nem teszik lehetővé, hogy minden gyermek hiánytalanul átessen a szűrővizsgálatokon. Minden érintett szükségesnek érzi azt, hogy a gyermek már óvodás kora előtt részesüljön fejlesztésben, hiszen óriási hátrányt kell behoznia már az óvodában is, ha eleve lemaradással indul. A szűrésre nem kötelezhető senki; jelenleg a védőnő és az óvoda feladata a gyermek látássérülésének észlelése és az intézménybe való átirányítása. Kiderült továbbá az is, hogy 1 éves kor után a gyermeket egészen az óvodáig nem látja más a szülőn kívül, ami szintén az időben történő észlelést nehezíti, mely a korai fejlesztési lehetőség elvesztését jelenti.

kép4A lehetséges megoldások kitalálása kötetlen beszélgetés keretében folytatódott, várjuk a következő alkalmat!

Neumann Károly

Ivanova Daniela

Harmadik alkalommal cseréltünk tapasztalatokat

Az Ady Endre Művelődési Ház adott otthont eme alkalomnak, melyre 2016. október 7-én, 9:00 órától került sor. A többi fórumhoz hasonlóan regisztráció után Mészáros Ágnes, a VGYKE alelnöke köszöntött mindenkit.

Az Országos Látásvizsgáló Bizottság részéről ma Illényi Eszter volt jelen, aki egy előadás keretein belül bemutatta a látásvizsgáló munkáját.

Ezt követte Fodor Ágnes, a VGYKE elnökének prezentációja, majd kezdetét vette a beszélgetés.

A résztvevők alacsony száma miatt most nem alakult ki három csoport, hanem egy nagy körben ülve vettük sorra a már jól ismert témákat:

img_8125

1.Látássérült szülők a rendszerben

Újpesten a bölcsődék és az óvodák kapcsolata nagyon jó a VGYKE-vel. Ez mindenképpen pozitívum, amire építeni lehet. Az intézmények nyitottak az együttműködésre és nagyon készségesek. Probléma az elérhető információk hiánya. A szülők annyit tudnak, amennyit az utánjárásuk során elérnek, nincs egységes tájékoztató, pedig lenne rá igény. A tapasztalatok szerint sokan későn jutnak el a fejlesztési lehetőségekhez, ezért kimarad a korai fejlesztés. A kilenc újpesti bölcsőde mindegyike nyitott a látássérült gyerekek előtt, nem utasítanának el senkit, de az elmúlt években nem jelentek meg ilyen gyerekek. Az óvodák is nyitottak próbálnak lenni. Az érintett szülői észrevétel szerint azonban ez csak egy elméleti lehetőség, mert az ovis gyermekét nem fogadták, hanem egy másik intézménybe kellett íratnia. Így a közeli óvoda már szóba sem jöhetett. Az óvodák szeretnék, ha sor kerülhetne az intézmények akadálymentesítésére, mert bár elkezdődött valami, de még messze nem érték el a kívánatos szintet. Az óvodák és a bölcsődék is azt szeretnék, ha a szülők motiválva lennének, nem pedig szankciók fenyegetése miatt vinnék el orvoshoz a gyerekeket szűrésre. Azt tartanák fontosnak, hogy a szülők segítségnek érezzenek mindent, ne a terheiket növeljék. A szülők gyakran kerülnek két tűz közé.

A bölcsődék, az óvodák és a VGYKE is fontosnak tartja azt, hogy a szülőket bátorítani kell a kommunikációra. A helyi tapasztalat szerint az tud informálódni, aki kezdeményező a kommunikációban. A VGYKE megjelent szervezői vállalták, hogy az információáramlást segítik. A hozzájuk eljuttatott információkat közvetítik az érintett családok felé és az intézmények felé is nyitottak, mivel alapvetően is nagyon jó a kapcsolat a kerületi intézmények és az egyesület között.

img_8135

2. Helyi ellátórendszer

A szülői tapasztalatok szerint, régebben jellemző volt a gorombaság, mára ez érezhetően változás alatt van. A kerületi bölcsik, ovik és a VGYKE között nagyon jó a kapcsolat. A szemorvosnál van várólista (körülbelül 4 hónap), de a szülői tapasztalatok szerint sürgős esetekben azonnal be lehet jutni, és a kerületi szakorvosok nagyon kedvesek, készségesek. Probléma, hogy a kötelező szűrés hiánya miatt néhány szembetegség csak 5-7 éves kor környékén derül ki, így a gyerekek lecsúsznak a korai fejlesztésről, ez pedig az egész életükre kihat, mert hátránnyal indulnak az alapfokú oktatás területén. Országos jelenség a szakemberek hiánya, mivel sok szakember átvonult a magánszférába, amit a legtöbb ember nem tud megfizetni. A bölcsikbe kijár orvos, akik a szembetegségekre is figyelnek, a kerületi ovikba ugyan orvos nem jár ki, de védőnő igen. A nem diagnosztizált látásproblémák észlelése az óvónőkre marad. Mivel fejlesztőpedagógus nincs, ezért az óvónőknek magukat kell képezni ezen a területen. Ez nem éppen ideális állapot.

A VGYKE kívánatosnak tartaná a korai fejlesztés érdekében a minden gyerekre kiterjedő szűrést. Ha lenne, és ennek köszönhetően időben észlelnék a látásproblémákat, akkor az érintett gyerekek nem indulnának hátránnyal az oktatásban. Ezzel minden megjelent egyetértett.

img_8112

3. Elérhető fejlesztések, integráció megvalósítása

A bölcsik jobb helyzetben vannak, de oda nem jutnak el a gyerekek. Az mindenesetre előny, hogy aki Újpesten bölcsibe jut, annak jó eséllyel észlelik a látásproblémáit és elkezdődhet a korai fejlesztés. Szükség lenne a mindenkire kiterjedő szűrésre is, de nem szankciókkal, hanem motiválni kellene mindenkit, akinek ebben szerep jut. Kívánatos lenne az intézmények akadálymentessé tétele és az elkezdett ilyen jellegű fejlesztések folytatása. Ez hat a tényleges fogadókészségre. Sokat segítene a szülők informálása a látásproblémákról és a korai fejlesztés előnyeiről, mert vannak esetek, amikor csak iskolakezdéskor derül ki a látásprobléma. A szűrés és a mindenre kiterjedő informálás sokat segítene. Van szülői igény az átfogó informálásra.

A Látásvizsgáló felajánlotta, hogy bárkit szívesen fogad ingyenes konzultációra Újpestről (is). A VGYKE megerősítette, hogy segíti az információk áramoltatását.

A családias, kötetlen beszélgetés során számos hasznos tapasztalatot cseréltünk, eredményesen zárult a fórum.

Neumann Károly,

Ivanova Daniela

Tudásmegosztás Rákosmentén

img_8035

Elsőként Mészáros Ágnes, alelnökünk vidám köszöntőjét hallhatta a 20-25 főből álló vendégsereg, majd Lantos Éva, az Országos Látásvizsgáló Bizottság képviselője tartott érdekfeszítő előadást a látássérült gyermekek vizsgálatáról és korai fejlesztéséről. Bár az előadások többsége hasonló, mégis mindig van új a nap alatt, és érdekesebbnél érdekesebb információkat tudunk meg erről a témáról, ezzel is bővítve tudástárunkat.

img_8043

Ezt követően Fodor Ágnes, elnök asszonyunk mesélt a VGYKE-ről, mely fórumunk egyik legfontosabb eleme, hiszen sokan a vendégek közül még csak közvetve hallottak egyesületünk munkájáról.

“Kiemelendő, hogy az egyéni problémákra egyéni megoldásokat kínálunk tagjaink számára. Nincs olyan probléma, amelyet kollégáink megfelelő utánajárással ne tudnának megoldani”

– hangsúlyozta az elnök asszony.

img_8057

A prezentáció után jómagam bemutatkozása következett, ugyanis az a megtiszteltetés ért, hogy ezúttal nem csak sajtóreferensként, hanem facilitátorként is jelen lehettem. Nagy izgalom előzte meg a “fellépésemet”, de úgy érzem sikerült megfelelően levezényelni eme a jeles eseményt. Első ízben elmondtam, hogy fórumunk legfőbb célja a tudásmegosztás, valamint az információ- és tapasztalatcsere. Az interdiszciplináris, azaz szakmák közötti rendezvényeink célja, hogy minden olyan szakember, akinek munkája valamely módon kapcsolódik, vagy kapcsolódhat a látássérült gyermekek korai fejlesztéséhez, szakmai tudásával és tapasztalatával hozzájáruljon a projekt megvalósításának sikeréhez. Óvoda- és iskolapedagógusok, szemészek, védőnők, jogászok értékes gondolatait hallgathattuk meg már hétről hétre. Most sem volt ez másként, három csoportra oszlottak a résztvevők és kezdetét vette a jó hangulatú beszélgetés.

img_8062

A 40 perces információcsere lejártakor az első csoport összegzőjét hallhattuk, ahol a résztvevők a “Látássérült gyermeket nevelő szülők a rendszerben” témát bontották ki.

img_8066

Szülői tapasztalatokról esett szó, elsősorban a korai időszakról beszélgettek; mit tesz egy szülő, ha megtudja, hogy gyermeke látássérültként született? Kétségbeesése ilyenkor teljesen normális, hiszen nem tudja, hogy mitévő legyen, hová forduljon? Összetartó család esetén a szülők, nagyszülők nagyon sokat tudnak segíteni és együtt tervezhetik a következő lépéseket. Az első három évben otthon van az anyuka a picivel, majd a Vakok Óvodájában tudják elhelyezni. Egy szülő nagyon érdekes esetet tárt elénk: terhességi fertőzés (Toxoplazma) útján alakult ki szemsérülés gyermeknél, melyet a megfelelő szűrések elvégzése által időben felfedezhettek volna. A terhesgondozók és a védőnők körültekintő, alapos munkájában látják a résztvevők a megoldást.

img_8070

A második csoport a “Helyi ellátórendszer a korai fejlesztés és a koragyermekkori intervenció területén” témáját boncolgatta. A helyi protokoll megváltoztatása rendkívül fontos lenne, hogy a születést követően azonnal megindulhasson a korai fejlesztést. A tompa látás 9 éves korig állapítható meg, ezért elengedhetetlen a mielőbbi szűrés. Az évi szűréseket sajnos a szülők többsége nem tartja be, az óvodákban pedig nincsenek megfelelő orvosi eszközök a szűrővizsgálatok elvégésére. Ezért lenne kiemelten fontos a védőnők kezébe adni ezt a feladatot.

A harmadik csoport témája az “Elérhető fejlesztések, fejlesztési út az integráció felé” volt. A korai fejlesztésre való bekerülés elsődlegesen a védőnői hálózatnál kezdődik. Hiába vannak 1-3-6 hónapos, illetve idősebb korban szűrések, a védőnők nem tudják, hogy mire kell odafigyelniük. Megoldási javaslatként oktató anyag levetítését javasolták a szakemberek, melyet az Országos Látásvizsgáló Bizottság készítene el a védőnők részére. Ebből az oktató anyagból többek között megtudhatnák, hogy mik azok a figyelemfelhívó jelek, amelyek észrevétele esetén a gyermek tovább küldhető a Látásvizsgálóba. Szintén nehezítő körülmény , hogy a védőnő csak a háziorvoson keresztül tudja ezt megtenni, ezért a védőnő-háziorvosi kapcsolat erősítése, konzultációs lehetőségek kiterjesztése az, ami fontos lenne ebben az ügyben.

img_8072

A “fejenként” 10-15 perces összegzést mindössze néhány mondatban tudjuk most kiemelni, viszont projektünk végeztével szakmai kiadványt készítünk, melyben minden fontos információ olvasható lesz.

Az eseményt Fodor Ágnes zárta, majd kezdetét vette a kötetlen beszélgetés és a falatozás.

Következő alkalmainkra folyamatos a regisztráció az alábbi linkeken:

Szakmai Fórum

Szülő Klub

További információk a projektről

Ivanova Daniela

 

Tudásmegosztás Rákosmentén

9:30-kor kezdetét vette az esemény. Első ízben Mészáros Ágnes, a VGYKE alelnöke nagy örömmel köszöntötte a vendégeket, majd az Országos Látásvizsgáló Bizottság munkatársa, Lantos Éva tartott előadást a bizottság tevékenységéről. A prezentáció során betekintést nyerhettünk a szemészeti szűrések és vizsgálatok folyamataiba, majd videórészleteket láthattunk a látássérült gyermekeket fejlesztő terápiákról. Ezt követően Fodor Ágnes, egyesületünk elnöke tartott előadást a VGYKE tevékenységeiről, továbbá mesélt a CIB Alapítvány által megvalósuló “Családi Erőforrások” projektünkről.

10:50-kor elkezdődött a fórum legizgalmasabb része: kialakult a három csoport, melynek résztvevői három különböző témát boncolgattak. A témák mindegyike a látássérült gyermekek korai fejlesztésének témakörével foglalkozott, a szakemberekből álló csoportok pedig egy kötetlen beszélgetés formájában osztották meg egymással tudásukat, tapasztalataikat.

Végezetül minden csapat választott egy szóvivőt, aki összegezte az elhangzottakat.

Zárásként Fodor Ágnes megköszönte a részvételt, majd további kötetlen beszélgetésre, szendvics-ebéd elfogyasztására buzdította a vendégeket.

Következő szakmai fórumunkra pedig már regisztrálhatnak az alábbi linken.

Ivanova Daniela

“Ha összefogunk, mindenre képesek vagyunk!”

fotó0

Mészáros Ágnes, a VGYKE alelnöke elsők között üdvözölte Kispest alpolgármesterét Vinczek Györgyöt. Megköszönte neki a sok segítséget, valamint azt, hogy mindig kiemelt figyelemmel követi a kispesti munkánkat. Idén egy közgyűlési határozatnak köszönhetően már a gyermekek is tagjainkká válhatnak, ennek örömére egy logó babát készíttetett a VGYKE, melyet ajándékként nyújtott át az alpolgármester úrnak.

„Ígérem, hogy ezt egy olyan helyre teszem, ahol nem csak én, hanem a kispestiek nagy része is láthatja, arra emlékeztetve mindenkit, hogy itt léteznek Közösség Lámpásai, akikhez bátran lehet fordulni” –

köszönte meg mosolyogva az alpolgármester úr.

fotó1

Mészáros Ágnes ezt követően mesélt a VGYKE „Családi Erőforrások” nevezetű projektjéről, melyet a CIB Alapítvány „Tenni tudunk” programja által tudunk megvalósítani.

Ágnes nagy szeretettel köszöntötte a bölcsődék, óvodák, általános iskolák és a védőnői szolgálat képviselőit, hiszen a korai fejlesztés támogatásában nagy szerepet játszik majd a szakemberek nyitottsága és szakmai tudása.

Legfőbb partnerünk az Országos Látásvizsgáló Központ, melynek képviseletében Dobrik-Lupták Sára volt jelen, aki bemutatta a Látásvizsgáló munkáját. Elmondta, hogy milyen szempontok alapján szűrik ki a látássérülés mértékét, kit nyilvánítanak látássérültnek, valamint beszélt arról is, hogy miként zajlanak a vizsgálatok, és milyen korai fejlesztési technikákat alkalmaznak napjainkban.

fotó2

Ezt követően Fodor Ágnes, a VGYKE elnök asszonya köszöntötte a résztvevőket, majd egy prezentáció segítségével mutatta be az egyesület munkáját, szolgáltatásait és elért sikereit.

„A mai fórum projektünk első rendezvénye, mely a CIB Alapítvány támogatásával valósulhatott meg. Óriási lehetőség ez számunkra, hiszen ama elképzelésünkbe illeszkedik ez a projekt, melynek révén szeretnénk megerősíteni egyesületünk szolgáltatásait és tevékenységeit a látássérült gyermekek támogatása érdekében”

– nyilatkozta.

Neumann Károly facilitátor az elnök asszony beszéde után három csoportra osztotta a vendégeket és felvezette a szakmai fórum témáit, melyek az alábbiak voltak:

  1. Látássérült gyermeket nevelő szülők a rendszerben
  2. A helyi ellátórendszer és a korai fejlesztés a kora gyermekkori intervenció területén
  3. Elérhető fejlesztések, fejlesztési út az integráció felé

A résztvevők kiválaszthatták, hogy mely téma érdekli őket, majd ennek megfelelően helyezkedtek el a terem különböző területein. A három csoportnak összesen 40 perc állt rendelkezésére, és a téma kifejtése mellett négy kérdésre is választ kellett találniuk:

  1. Mi az, amit tudunk erről a kérdésről?
  2. Mi az, amit nem?
  3. Mi az, amit tennünk kellene?
  4. Mi az, amit személy szerint meg tudunk tenni?

Az idő lejárta után minden csoport egy szóvivőt választott, aki összegezte a megbeszélteket.

fotó4

Az első témát kidolgozó csoport szóvivője elmondta, hogy elsősorban az erőforrásokat próbálták feltérképezni. A szülő általában nem szerez időben tudomást arról, hogy gyermeke látássérült, és ez nagyon sok családban traumával jár. Budapesten és Debrecenben működnek fogyatékossággal élő gyermekeket fogadó általános iskolák, de az a tapasztalat, hogy ezekben az intézményekben nem csak látássérült gyermekeket nevelnek, hanem gyakori a halmozottan sérült gyermekek ellátása is, ezáltal a speciális nevelés némileg sérül.

A második témát összegző szóvivő megosztotta, hogy a legnagyobb problémát abban látják, hogy a fejlesztésre szoruló gyermekek nem kerülnek időben az ellátórendszerbe. Kiemelte a szűrés fontosságát, hiszen ez az elsődleges lépése annak, hogy a korai felismerést követően a fejlesztést el tudják indítani.

A harmadik téma csoportja főként pedagógusokból verbuválódott össze, és szóvivője kiemelte a védőnők rendkívül fontos szerepét, mivel ő az első szakember, aki figyelemmel kíséri a gyermek fejlődését. A következő információs pontként az óvodát említette. Amennyiben a gyermek óvodába kerülése után derült ki, hogy látássérült, de az intézmény alapító okiratában nem szerepel, hogy hivatalosan sérült gyermeket is fogadhat, ezt megváltoztatják. A gyermek maradhat, és megkaphatja a megfelelő segítséget is.

Az összegzést követően lezárásként szendvics-ebéd mellett kötetlen beszélgetés és kapcsolatépítés zajlott. Bátran kijelenthetjük, hogy a VGYKE első szakmai fóruma nagy sikerrel és rendkívül hasznos tudásmegosztással zárult.

„Felhívta ez az összejövetel a figyelmet annak fontosságára, hogyha összefogunk, mindenre képesek vagyunk!”

Ivanova Daniela

„Tenni tudunk” – Első szakmai fórumunk sikeresen lezajlott

fotó1Reggel 9 órától 12 óráig zajlott az esemény. Mészáros Ágnes alelnök asszony köszöntője után Fodor Ágnes elnök asszony mutatta be a VGYKE tevékenységeit és szolgáltatásait, majd Dobrik-Lupták Sára beszélt az Országos Látásvizsgáló Bizottság munkájáról. Facilitátorként kollégánk, Neumann Károly volt jelen, s nyitotta meg a tudásmegosztáson alapuló, kötetlen, ugyanakkor professzionális szinten zajló szakmai beszélgetést. Az eseményen körülbelül 20 fő vett részt; képviseltette magát többek között jogász, szemész asszisztens, pedagógus, a VGYKE részéről a Közösség Lámpása vezetője, Eleki Abigél, valamint közösségi civil szervező kollégáink is emelték jelenlétükkel az esemény fényét.

fotó2A visszajelzések alapján egy rendkívül érdekfeszítő, hasznos és tanulságos fórumnak lehettünk szem- és fültanúi, és izgalommal várjuk a fennmaradó öt alkalmat, amelyeket Budapest további kerületeiben rendezünk majd meg.

A szakmai fórum hosszabb beszámolóját néhány nap múlva olvashatják honlapunkon.

A VGYKE bemutatkozó prezentációja, amely a fórumon is elhangzott.

Ivanova Daniela