Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete

“Fontos, hogy a kismamák felnőjenek a feladathoz”

Milyen indíttatásból kerültél kapcsolatba a szülés és születés témájával?

A három kisebbik gyermekem születésekor a Rogers iskolában tanítottam és részt vettem a felvételi előkészületekben is, ahol nem a gyerekeket, hanem a szüleiket „felvételiztettük”. Esszé formában kértünk beszámolót arról, hogy miként vélekednek a gyerekükről, rákérdeztünk a várandóság lefolyására és a szülés módjára is. A történetek többségében traumatikus élményekről számoltak be, mind az anya, mind a gyermek szempontjából. Az iskolába érkező gyerekek helyesek, értelmesek, ügyesek voltak, de bizonyos helyzetekben kudarcot kudarcra halmoztak. Az azóta napvilágot látott kutatások arra is rávilágítanak, hogy a születésünk az első megküzdési tapasztalatunk, és ha ez jól sikerül, akkor lesz egy jó mintánk az élet további nehézségeivel való megküzdéshez is.

Hogyan ismerkedtél meg a szülésfelkészítéssel?

A születés művészete című könyvet elolvasva jöttem rá, hogy mi lehet a gond a nálunk honos szülési gyakorlattal. Geréb Ágnes mellett több otthoni szülést kísértem dúlaként, így megtapasztalhattam a szülés valódi természetét. Úgy éreztem, hogy a kórházakban sokkal nagyobb szükség lenne ránk dúlákra, mert amíg az otthonszülő nő mellet bárki ott lehet, akit szeretne maga mellett tudni, addig az intézményi szülésre készülő fiatal anyák és apák alulinformáltan, a kórházi rutinnak kiszolgáltatottan élik meg gyermekük születését. Fő feladatunk dúlaként, hogy a várandósok szülői szerepre készülődését segítve, érzelmi, fizikai és informatív támaszt nyújtsunk. Az a közös célunk, hogy olyan szülésélményben legyen részük, amilyenre vágynak, és ami nekik és a várva várt jövevénynek is jó.

Ezen felül is sokrétű, érdekes tevékenységeket folytatsz. Mik a specialitásaid?

Forrás: www.crystalgarden.co

Személyközpontú mentálhigiénés képzést végeztem, kommunikációs tréner és fókusztréner lettem, jelenleg pedig az ELTE perinatális szaktanácsadó képzésének végzős hallgatója vagyok. A Cserf-s Családi Erőforrás Segítő Központban tavaly december óta dolgozom, mint családtervezési közösségfejlesztő. Programjaink, foglalkozásaink közé tartozik a heti rendszerességgel működő baba-mama klub, a Születés Hetén, a Szoptatás Világnapján, a Hordozó Héten különböző programokkal való részvétel, valamint egyéni, páros és kiscsoportos tanácsadást is tartunk. Szeretnénk, ha nagyobb igény lenne a szülésfelkészítő találkozókra, de sajnos kevesekhez jut el a híre, így nehezen valósulnak meg a terveink.

Kiknek ajánlod, és miért tartod fontosnak ezeket a foglalkozásokat?

Elsősorban azoknak ajánlom, akik tájékozottan szeretnének felelősséget vállalni saját maguk és gyermekük testi-lelki egészségéért, és döntéseiket felnőtt módon, tudatosan akarják meghozni.  Fontos, hogy a szülés idejére felnőjenek a feladathoz. Legfőképp ennek az attitűdnek az elsajátításához segít a tréning, amely információkat biztosít, tanácsokkal lát el, bátorít és támogat, hogy a résztvevők felkészülten és magabiztosan élhessék meg a várandósság és a szülővé válás időszakát.

A szülésfelkészítő találkozásokat azoknak a kismamáknak is ajánlod, akik nem szülhetnek természetes úton?

Igen, mindenképpen.  A kismamákat információkkal látjuk el, hogy tudják majd, mire számíthatnak, ha valamilyen okból kifolyólag műtétre vagy más beavatkozásra kerülne sor. Valamint, hogy hogyan tudják a lehető legjobban megoldani, hogy a kettejük kapcsolata sértetlen maradjon a műtét után és a szoptatás is sikeres legyen, s mindebben miként segíthetnek a leendő apák.

Mi a véleményed a császármetszés alkalmazásáról a jövőre nézve?

Nyilván sok esetben a császármetszés életmentő műtét, de a szülés alapvetően egy természetes fiziológiás folyamat.  Magyarországon igen magas, 36% a császármetszési arány, tehát a nők több mint egyharmada műtéttel szül. Hatvan évvel ezelőtt ez még csak 3% volt. Habár egyre nagyobb a nők igénye a természetes, háborítatlan szülés iránt, mégsem csökken a medikalizált, gyakran fölösleges és káros beavatkozások sorozatával vezetett szülések száma.

Hogy zajlik egy foglalkozás, mi kap elsődleges szerepet?

Kötetlen, interaktív beszélgetés zajlik, amelyben a résztvevők igényeihez igazodunk. Lehet, hogy van olyan kérdés, aminek alapvetően nem szentelnénk nagyobb figyelmet, mégis számukra fontos, hogy jobban átbeszéljünk egy-egy témát. Egyes kérdéseket viszont szeretnek elodázni a kismamák, ilyen például a szoptatás, amivel úgy vannak, hogy megy az majd magától is. Ez nem feltétlenül lesz így, hisz ritkán támaszkodhatunk az előző generációtól örökölt pozitív mintára, és a legtöbb gyermekágyas osztályon még ma sem a kizárólagos szoptatás a norma.

Milyen gyakran kerül megrendezésre és mennyibe kerül?

A csoportos foglalkozás hetente egyszer három órában zajlik.  Az alkalmak ingyenesek. A szívem vágya egy anyaközpont létrehozása, ami minden nap, ingyenesen áll az odalátogatók rendelkezésére. Bármikor be lehetne jönni, beszélgetni, teázni, eszmét és tapasztalatot cserélni, tanácsot kérni és adni, tehát összességében egy önsegítő közösséghez tartozni. Miskolcon már három éve sikeresen működik a Holdam Egyesület által létrehozott anyaközpont.

 Szerző: Ivanova Daniela