Hankó Csilla vagyok a Pécsi Tudományegyetem Pszichológia Intézetének másodéves PhD hallgatója. Kutatási témám a látássérült szülők és látó gyermekük kapcsolatának vizsgálata.
Jelenleg interjúkészítéshez szeretnék találni olyan látássérült nőket, akik vagy gyermekvállalás előtt állnak, vagy már gyermeket nevelnek. Az interjú teljesen anonim és önkéntes alapon zajlik és kb. 1-1,5 órát vesz igénybe. Kutatásom részét képezi egy interakció vizsgálat is, melyben a szülő-gyermek kapcsolatot vizsgálom, így keresnék olyan vállalkozó szellemű látássérült édesanyákat is, akik csecsemőkorú (5-15 hónapos) gyermeket nevelnek.
Kutatásom etikai engedéllyel rendelkezik. Amennyiben bármilyen kérdésük lenne a vizsgálatokkal, a kutatás céljával, kivitelezésével kapcsolatban, kérem keressenek fel bátran az alábbi elérhetőségek valamelyikén:
szülő Archives - Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete
Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete
Felkérés kutatásban való részvételre
Hankó Csilla vagyok a Pécsi Tudományegyetem Pszichológia Intézetének másodéves PhD hallgatója. Kutatási témám a látássérült szülők és látó gyermekük kapcsolatának vizsgálata.
Jelenleg interjúkészítéshez szeretnék találni olyan látássérült nőket, akik vagy gyermekvállalás előtt állnak, vagy már gyermeket nevelnek. Az interjú teljesen anonim és önkéntes alapon zajlik és kb. 1-1,5 órát vesz igénybe. Kutatásom részét képezi egy interakció vizsgálat is, melyben a szülő-gyermek kapcsolatot vizsgálom, így keresnék olyan vállalkozó szellemű látássérült édesanyákat is, akik csecsemőkorú (5-15 hónapos) gyermeket nevelnek.
Kutatásom etikai engedéllyel rendelkezik. Amennyiben bármilyen kérdésük lenne a vizsgálatokkal, a kutatás céljával, kivitelezésével kapcsolatban, kérem keressenek fel bátran az alábbi elérhetőségek valamelyikén:
Mindannyian gyermekek és/vagy szülők vagyunk. Az idő múlásával nagyszülőkké válunk. Ez az élet rendje. Látássérültként gyermekeket, unokákat nevelni, ép látású szülőként látássérült gyermeket egészséges lelkű és a lehetőségeihez képest maximálisan önálló felnőtté érlelni nem egyszerű, ám szépséges feladat.
Sok nehézség, sok kihívás áll utunkba, de ezek azért vannak, hogy megoldjuk őket. Közösségben mint minden, ez is egyszerűbb.
A VGYKE a látássérült(ként) gyermeket nevelő szülőknek szeretne segíteni az FSZK és az EMMI szülő Segítő 2018 kódszámú pályázati támogatásával, hogy felkutassuk a gyereknevelés kapcsán felmerült legégetőbb problémákat, és azokra ha megoldást nem is találunk mindig, legalább elinduljunk a megoldáshoz vezető úton.
Most pár kérdéssel szeretnénk mindenek előtt felmérni a tagság körében a gyermekeket nevelő szülők helyzetét és megoldásra váró nyitott kérdéseit.
Ezeket a kérdéseket és problémaköröket lámpás klubfoglalkozások keretében fogjuk megbeszélni. Segítségünkre lesz ebben az Ozvári-Lukács család, egy három gyermekes látássérült házaspár, akiknek egyik gyermeke szembetegség miatt minősül tartósan betegnek. Az ügyvéd apuka a szintén jogász végzettségű anyuka segítségével igazít el a gyermekek után járó ellátások és kedvezmények rendszerében, míg a Babahordozásért Alapítvány munkatársaként tevékenykedő anyuka a gyermeknevelésben aktív apuka segítségével mesél a gyereknevelés, a klinikai kontrollok, az oktatási intézmények valamint a beteg testvér témájában, és természetesen mindazon kérdéseket érintjük, amire a Kedves Tagság és Vendégek kíváncsiak.
A gyermeknevelés témája hatalmas, így szelektálni kell a témák között. Megkérjük tehát Önt, hogy válaszoljon az alábbi pár kérdésre, mely öt percnél többet nem vesz igénybe, hogy arról beszéljünk, ami tényleg érdekli Önt!
1. Mi volt a legnehezebb az Ön számára a gyereknevelésben?
2. Mit élt meg kudarcként, ha volt ilyen?
3. Mely időszakot tartja a legnehezebbnek a gyereknevelésben?(újszülöttkor, kisdedkor, ovis kor, iskolás kor stb.)
4. Miben gátolja Önt a gyermeke vagy az Ön látássérültsége?
5. Osztályozza, mint az iskolában 1-5-ig az alábbi témaköröket, miről szeretne beszélni/hallani egy klubfoglalkozáson?
a. a gyermekek után járó ellátások
b. a gyermekek után járó kedvezmények
c. fogyatékos személyek jogai
d. mit tegyünk jogsérelem esetén
e. kapcsolat a tágabb családdal
f. a gyermek megsegítése a tanulásban
g. a gyermek testvérei
h. a gyermek társas kapcsolatai barátok
i. a gyermek szabadidős elfoglaltságai; szakkörök, külön órák stb
j. a gyermek és az internet, telefon, TV stb
k. az Ön, mint szülő ideje saját magára
l. párkapcsolati kérdések
m. családi szabadidő eltöltése
n. megfelelő intézmények kiválasztása (integráció vs. speciális iskola)
o. a gyermek az oktatási intézményekben
p. kapcsolat a nevelőkkel, pedagógusokkal
q. egyéb témajavaslatok……
Várjuk a fenti kérdésekre a válaszaikat, amit kérünk, küldjön meg nekünk az ugyfel@vgyke.com e-mailcímünkre.
Jó ráhangolódást kívánunk a klubok témáira!
VGYKE
Indul a VGYKE-Szülő-példa-érték program
Mindannyian gyermekek és/vagy szülők vagyunk. Az idő múlásával nagyszülőkké válunk. Ez az élet rendje. Látássérültként gyermekeket, unokákat nevelni, ép látású szülőként látássérült gyermeket egészséges lelkű és a lehetőségeihez képest maximálisan önálló felnőtté érlelni nem egyszerű, ám szépséges feladat.
Sok nehézség, sok kihívás áll utunkba, de ezek azért vannak, hogy megoldjuk őket. Közösségben mint minden, ez is egyszerűbb.
A VGYKE a látássérült(ként) gyermeket nevelő szülőknek szeretne segíteni az FSZK és az EMMI szülő Segítő 2018 kódszámú pályázati támogatásával, hogy felkutassuk a gyereknevelés kapcsán felmerült legégetőbb problémákat, és azokra ha megoldást nem is találunk mindig, legalább elinduljunk a megoldáshoz vezető úton.
Most pár kérdéssel szeretnénk mindenek előtt felmérni a tagság körében a gyermekeket nevelő szülők helyzetét és megoldásra váró nyitott kérdéseit.
Ezeket a kérdéseket és problémaköröket lámpás klubfoglalkozások keretében fogjuk megbeszélni. Segítségünkre lesz ebben az Ozvári-Lukács család, egy három gyermekes látássérült házaspár, akiknek egyik gyermeke szembetegség miatt minősül tartósan betegnek. Az ügyvéd apuka a szintén jogász végzettségű anyuka segítségével igazít el a gyermekek után járó ellátások és kedvezmények rendszerében, míg a Babahordozásért Alapítvány munkatársaként tevékenykedő anyuka a gyermeknevelésben aktív apuka segítségével mesél a gyereknevelés, a klinikai kontrollok, az oktatási intézmények valamint a beteg testvér témájában, és természetesen mindazon kérdéseket érintjük, amire a Kedves Tagság és Vendégek kíváncsiak.
A gyermeknevelés témája hatalmas, így szelektálni kell a témák között. Megkérjük tehát Önt, hogy válaszoljon az alábbi pár kérdésre, mely öt percnél többet nem vesz igénybe, hogy arról beszéljünk, ami tényleg érdekli Önt!
1. Mi volt a legnehezebb az Ön számára a gyereknevelésben?
2. Mit élt meg kudarcként, ha volt ilyen?
3. Mely időszakot tartja a legnehezebbnek a gyereknevelésben?(újszülöttkor, kisdedkor, ovis kor, iskolás kor stb.)
4. Miben gátolja Önt a gyermeke vagy az Ön látássérültsége?
5. Osztályozza, mint az iskolában 1-5-ig az alábbi témaköröket, miről szeretne beszélni/hallani egy klubfoglalkozáson?
a. a gyermekek után járó ellátások
b. a gyermekek után járó kedvezmények
c. fogyatékos személyek jogai
d. mit tegyünk jogsérelem esetén
e. kapcsolat a tágabb családdal
f. a gyermek megsegítése a tanulásban
g. a gyermek testvérei
h. a gyermek társas kapcsolatai barátok
i. a gyermek szabadidős elfoglaltságai; szakkörök, külön órák stb
j. a gyermek és az internet, telefon, TV stb
k. az Ön, mint szülő ideje saját magára
l. párkapcsolati kérdések
m. családi szabadidő eltöltése
n. megfelelő intézmények kiválasztása (integráció vs. speciális iskola)
o. a gyermek az oktatási intézményekben
p. kapcsolat a nevelőkkel, pedagógusokkal
q. egyéb témajavaslatok……
Várjuk a fenti kérdésekre a válaszaikat, amit kérünk, küldjön meg nekünk az ugyfel@vgyke.com e-mailcímünkre.
Jó ráhangolódást kívánunk a klubok témáira!
VGYKE
Meghívó az „Oldjuk meg, osszuk meg!” szülő klubra!
Dátum: 2016. november 24. 9:00-12:00
Helyszín: XIII. kerületi Prevenciós Központ. (Bp. 1134 Tüzér utca 56-58. )
A szülőklub ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött.
9:30
Köszöntő
Eleki Abigél, VGYKE közösségszervezés, operatív vezető
9:40
Bemutatkozik a VGYKE és a „Családi erőforrások” projekt és az indított blog
Eleki Abigél, VGYKE közösségszervezés, operatív vezető
Ivanova Daniela, kommunikációs munkatárs
10.00
Bemutatkozik az Országos Látásvizsgáló Bizottság
Lantos Éva
10.20
Szülői gondolatok, látássérült gyermeket nevelő szülő
Bodáné Mária
10.30
„Oldjuk meg, osszuk meg!” szülőklub annak érdekében, hogy a bevált „jó gyakorlatok” tovább éljenek, és ezek a tudások mindenki számára rendelkezésre álljanak.
Témák:
· Milyen fejlesztésre viszi látássérült gyermekét és honnan tudta meg a fejlesztés útját?
Kérjük, ossza meg velünk tudását, tapasztalatait, hogy együtt tudjuk segíteni és támogatni a látássérült szülőket, valamint a látássérült gyermeket nevelő családokat!
Megjelenésére feltétlenül számítok!
Fodor Ágnes
elnök
Zuglóban cseréltünk tapasztalatokat
Első ízben Mészáros Ágnes szívélyes köszöntőjére került sor délelőtt 9:30-kor. Ágnes, a VGYKE alelnöke a köszöntés mellett röviden bemutatta az egyesület jelenlévő kollégáit, tevékenységeit.
Ezt követően Fodor Ágnes, a VGYKE elnökének bemutatkozása, majd az egyesület ismertetése következett egy érdekes prezentáció formájában. Mesélt az indulásról, a szolgáltatásokról, valamint a CIB “Tenni tudunk” projektjének célkitűzéseiről, melynek keretében valósult meg ez a mai klub is. Külön figyelmet fordított blogunkra, melyet hasznos és értékes információkkal igyekszünk megtölteni, s ami folyamatosan frissül és bővül. Szakmai fórumainkról, szülő klubjainkról és a bébiszitter képzésről is a főoldalon található “Tenni tudunk” menüponton belül tájékozódhatnak az olvasók.
Következő napirendi pontunk a Látásvizsgáló munkájának bemutatása volt, ezúttal Sinka-Fábri Tímea személyében. A prezentáció mellett kis videókat tekinthettünk meg, illetve az eseményre elhozott fejlesztő eszközöket is jobban megismerhettük. Kontrasztos, villogó, csillogó, fényes tárgyak segítik a látássérült gyermekek fejlődését, melyből néhányat most magunk is megszemlélhettünk, megtapogathattunk. Tímea felhívta figyelmünket egy közelgő eseményre is, a Korai fejlesztéshetére, amelyre februárban kerül majd sor, és a nyílt nap keretében előadások, foglalkozások során bárki betekintést nyerhet a Látásvizsgálók munkájába.
11 óra után picivel egy bemutatkozás következett, melynek köszönhetően megismerhettünk védőnőket, látássérült(ként) gyermeket nevelő szülőket, új álláspontokat és élettörténeteket.
A délelőtt további része egy szendvics-ebéddel egybekötött családias hangulatú, kötetlen beszélgetést tartogatott még. Ismét értékes gondolatok és tapasztalatok kerültek napvilágra.
Ivanova Daniela
Zuglóban is megtartottuk szakmai fórumunkat
A kerületi rendezvény családias keretek között zajlott, afféle kerekasztal beszélgetésként. Miután Mészáros Ágnes egyesületünk alelnöke köszöntötte a résztvevőket, Fodor Ágnes elnök asszony bemutatta a jelenlévő szakembereknek egyesületünk szolgáltatásait, valamint magát a projektet, amelynek keretében programunk megvalósulhatott.
Ezt követően Sinka-Fábri Tímea az Országos Látásvizsgáló Központ munkatársa megismertette velünk az intézményük tevékenységét, a látásnevelés és a korai fejlesztés fázisait, módszereit. A prezentációt egy kisfilm megtekintése zárta, bepillantást engedve a korai látásfejlesztés gyakorlatába és alapot adva az együttgondolkodásra, melyhez Neumann Károly kollégánk nyújtott segítséget, facilitátorként tematikus blokkok szerint irányítva a beszélgetést. Szóba került, hogy Zuglóban milyen állapotban is van jelenleg a korai fejlesztés, továbbá, hogy minden szakemberhez eljut-e minden információ a lehetőségekről, illetve, hogy a szakemberektől eljut-e a szülőkhöz.
Tapasztalatunk szerint a védőnői hálózat egészen profin működik a városrészben, minden szükséges vizsgálatot elvégeznek. Amikor pedig egy gyermek bölcsödébe kerül, elkérnek a szülőtől minden egészségügyi papírt, ellenben ez az óvodában sajnos már nem történik meg. Legközelebb már csak az iskolában kerül elő egy adott probléma, ahol jobbára tanulási nehézségként jelentkezik. Ismételten elkezdődik a szakértői bizottságok felkeresésének hosszadalmas procedúrája, miközben a bürokrácia sűrűjében a jobb kéz nem tudja, mit csinál a bal és a szülőnek sincs fogalma arról, hogy ez idő alatt gyermeke értékes éveket veszített, tekintve, hogy 3-6 éves kor között nem kapta meg a szükséges fejlesztést.
Összefoglalva azt mondhatjuk, hogy a kerület jó úton halad, de ahogy máshol is, úgy itt is van még mit fejlődni és szükség lenne egy jól működő kommunikációs hálózatra az orvosok, védőnők, szociális és oktatási intézmények, valamint a szülők között.
S. Tóth Erika
Szakmai Fórum zajlott a 13. kerületben
Hideg, őszi napra ébredtünk, ám ennek ellenére is nagyon sok kedves érdeklődőt köszönthettünk köreinkben a mai napon. A 13. kerületi Szakmai Fórumnak a Tüzér utcai Prevenciós Központ adott otthont, ahol ismét értékes tapasztalatcsere valósult meg.
A fél 10-es kezdést követően Eleki Abigél, a Közösség Lámpásai operatív vezetője tartott köszöntőt, majd a szokásos módon bemutatta egyesületünk munkáját és tevékenységeit. Ezúttal kiemelt figyelmet szentelt a babysitter képzés prezentálására, amely immáron több hete zajlik, a leendő gyermekfelügyelők pedig nyolcadmagukkal igyekeznek elsajátítani a szakma fortélyait. Kiemelte, hogy hiánypótló szolgáltatásról beszélünk, ugyanis észleltük ezt az igényt, amelyre azelőtt más nem figyelt fel. A képzés különlegességei az alap oktatáson túl a specializációs órák, melyek során a látássérült gyermekekre való felügyelet mibenlétét ismerhetik meg a leendő babysitterek. Ez a szolgáltatás a jövőben majd kedvezményes áron lesz elérhető a szülők számára.
Abigél megemlítette a honlapunk főoldalán található “Tenni tudunk” menüpont alatt lévő blogunkat, amely e projekt köré épülve számos hasznos információt nyújt az olvasóknak. Ez egy tematikus, a jövőben is elérhető tudásbázis, amelyben a projekt eseményeinek beszámolóit, személyes tapasztalatokat, élményeket, hasznos tippeket és élettörténeteket ismerhetnek meg.
Projektünk céljáról is mesélt, ami nem más, mint a korai fejlesztés fontosságának hangsúlyozása, továbbá információ- és tapasztalatcsere. Az is komoly tervünk, hogy stabil szakmai- és szülői kapcsolatok jöhessenek létre az érintettek között, illetve a későbbiekben is működjön majd a gördülékeny információáramlás.
Abigél bemutatója után Lantos Éva tartott előadást a Látásvizsgáló munkájáról. Ezúttal olyan eszközöket is elhozott nekünk, amelyeket a terápia során a látássérült gyermekek fejlesztése érdekében használnak. Elmesélte, hogy mely eszközök hogyan segítik a gyermek fejlődését, végezetül pedig videók által engedett számunkra betekintést munkájukba.
A délelőtt további részében kérdezhettek egymástól a résztvevők, illetve egy bemutatkozás keretében mindenkiről megtudtunk némi információt. Ismét tiszteletét tették nálunk óvodapedagógusok, egészségügyi dolgozók és orvosok is, de voltak szép számmal főiskolai hallgatók, és más szakemberek, továbbá természetesen az egyesület kollégái is aktívan bekapcsolódtak a fórumba.
Kötetlen beszélgetés keretében folytatódott az ismerkedés, miközben megérkezett a finom ebéd, így ez a nap is egy szakmai tudásmegosztáson alapuló, értékes információkban bővelkedő, oldott légkörű délelőttöt ajándékozott nekünk.
Ivanova Daniela
“A jog mindenki számára lehetővé teszi az örökbefogadást”
Kép forrása: delmagyar.hu (Frank Yvette)
– A cukorbetegség szövődményei miatt megvakultam – kezd bele történetükbe Csontos-Dér Veronika. – A további szövődmények miatt leállt a vesém. Transzplantáción is átestem, vesét és hasnyálmirigyet kaptam, aminek következtében nagy kockázatot jelentene, ha újabb gyermeket hordanék ki, ezért döntöttünk a férjemmel az örökbefogadás mellett.
– Nagy trauma volt számomra megélni, ahogy a párom elveszítette a látását, pont nálunk – meséli Csontos Csaba, Vera férje. Azért úgy említi a tíz évvel ezelőtt történteket, hogy „nálunk”, mert akkor éppen a Szemészeti Klinikán dolgozott az egyébként ma is ápoló férj. Veronika is ápoló volt, ennek ellenére a napi teendők forgatagában annyira nem figyelt betegségére, hogy végül megvakult. – Ezért tudok egyszerre rossz és jó, valamint hiteles példa lenni embertársaim számára – magyarázza az asszony, aki miután látássérültté vált, rövid időn belül újra dolgozni kezdett. Veronika a Látássérültek Dél-alföldi Egyesületének elnökeként dolgozik, integrációs programok keretében érzékenyítő foglalkozásokat is tart iskolákban. A fiatal nő elvégezte az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolán a tiflo-gyógypedagógiai szakot, jelenleg szakemberként tanítja, hogyan lehet együtt élni ezzel a speciális helyzettel a hétköznapokban.
– Nem hagytam el magam, meggyőződésem, hogy lehet teljes értékű életet élni speciális segédeszközzel is, erre kondicionálom jelenleg a sorstársaimat. Meggyőződésem, hogy a leendő örökbe fogadott gyermeknek ugyanolyan jó szülei tudunk lenni, mint a legtöbb átlagos család – mondja. A házaspár két évvel ezelőtt jelentkezett, hogy gyermeket szeretnének örökbe fogadni. Az egyik civil szervezet listáján akkor négyszázhuszadikak voltak, most háromszáz körül járhatnak.
Megfelelnek minden feltételnek
A házaspár körülményeit először a Gyermekvédelmi Szakszolgálat ellenőrizte, átestek pszichológiai vizsgálaton, megnézték a lakáskörülményeiket, azt, hogy van-e megfelelő jövedelmük, majd egy tanfolyamon kellett részt venniük. – Sok újat nem tudtak mondani a gyermekneveléssel kapcsolatban, hiszen már van egy közös gyermekünk, kivéve, amikor arról volt szó, hogy mikor mondjuk majd meg az örökbe fogadott gyermekünknek, hogy nem mi vagyunk a vér szerinti szülei – meséli Csaba. – Azt tanácsolták a képzésen, hogy az első pillanattól kezdve legyünk őszinték a gyermekkel és a környezetével, mert ha nem így teszünk, és esetleg mástól tudja meg a valóságot, az lelki traumákhoz vezethet.
A házaspárnak már van egy lánya, aki idén volt 18 éves, Katicát ép látóként szülte meg Veronika. A férj szerint Vera a látássérültté válása után, legalábbis pár hónap elteltével, szinte alig változott valamit az ép látó állapotához képest. – Vera úgy mozog a lakásban, konyhában, mint régen, fejből tudja, hol találhatók a főzéshez szükséges dolgok, mint azelőtt – meséli Csaba. Azt már Veronika teszi hozzá, hogy rengeteg olyan speciális segédeszköz hozzáférhető a látássérült személyek számára, amelyekkel az ép látó személyekkel megegyező, közel azonos életet lehet élni.
A jog mindenki számára lehetővé teszi
– Ha egy fogyatékkal élő személy megtalálja élete párját, akkor a törvények nem tiltják, hogy gyermeket nevelhessenek – magyarázza Csaba. – Az más kérdés, hogy az orvos feladata egy esetleges szülés kockázatainak ismertetése, illetve, hogy van-e esélye annak, hogy a gyermekük is sérültnek születik. Ha a várandósság alatt kiderül, hogy a gyermek valamilyen rendellenességgel fog megszületni, akkor is a szülők döntési joga, hogy vállalják-e a kockázatot. Veronika szerint a probléma az, hogy a legtöbb fogyatékossággal élő személy még idáig sem jut el, inkább elfogadják tényként azt, hogy nekik gyermek nélkül kell élniük. Pedig lehetséges, hogy a gyermek érkezésének nem lennének életviteli akadályai a nevelésben, például egy kerekesszékes esetén, az ellátórendszer nyújthat segítséget. Veronika tapasztalatai szerint egy speciális segédeszközzel élő szülő mellett nevelkedő gyermek nagyobb eséllyel lesz szociálisan érzékenyebb, mint egy egészséges családban felnövő.
Elfogadás híján
– Mire fel szüljek? – ezt a kérdést teszi fel sok speciális segédeszközzel élő fiatal, osztja meg velünk Veronika. A látássérült nő azt is elmeséli, hogy több esetben a gondozó intézményekben beszélik le az érintetteket, vagy éppen a családtagok aggódnak amiatt, hogy sérült hozzátartozóik gyermeket vállalnak. A Csontos házaspár szerint viszont már rengeteg képzés, speciális segédeszköz áll rendelkezésre, amelyek megismerésével, segítségével lehet gyermekeket gondozni, nevelni. Csontosék azt nem állítják, hogy nincsenek esetek, amikor valóban indokolt elállni a gyermekvállalástól, de szerintük jóval több esetben teljesülhetnének a gyermek utáni vágyak a fogyatékkal élő személyeknél is, mint ahogy ez a valóságban megtörténik. – Előítéletekkel kell szembenéznünk – magyarázza Vera. – Én is tartok egy kicsit attól, hogy ha ránk kerül a sor az örökbefogadásnál, akkor vajon mit fog szólni az örökbeadó? Nem kérdezi-e azt, hogy „igaz, hogy én nem akarom, de egy vak nő hogyan fogja felnevelni a gyerekemet”? Csontosék szerint gyakran úgy ítélkeznek róluk és a sorstársaikról, hogy nincs rálátásuk, hogyan is élik a hétköznapjaikat valójában, amelyek egyébként szerintük náluk is ugyanúgy telnek, mint bármely más családban.
Forrás: rehabportal.hu; delmagyar.hu
Szülő Klubot tartottunk Rákosmentén
Reggel 9-kor már nagy volt a sürgés-forgás: a VGYKE kollégái terítették az asztalt, készítették a szendvicseket a kerületi vendégeket várva. Fél 10-kor vette kezdetét a nap, Mészáros Ágnes köszöntötte a résztvevőket, majd jómagam bemutatkozása következet, melynek keretében meséltem a projekt ihlette blogunkról.
Ezt követően Lantos Éva, az Országos Látásvizsgáló Bizottság munkatársa tartotta meg előadását egy bő 1,5 órás intervallum során, a vendégek pedig érdeklődve hallgatták az érdekes és hasznos információkat a Látásvizsgáló munkájáról. Ezúttal volt szerencsénk a Bizottság 40. évfordulójára készült teljes videóanyagot megtekinteni, amire időszűkében eddig nem tudtunk sort keríteni, s ami rendkívül gondolatébresztő volt mindenki számára; záporoztak a kérdések Éva felé.
11 óra után picivel kis szünetet tartottunk, hogy enni- innivalóval, kis levegővel felfrissítsük magunkat, majd kezdetét vette a kötetlen beszélgetés, természetesen néhány fontos témakör mentén haladva. Felmerültek a különböző fejlesztések, az efelé vezető utak megkeresése, végigjárása, valamint a napi rutin, teendők és kikapcsolódás; a diskurzusból mindenki kivette a részét néhány érdekes gondolattal. Andi kolléganőnk és Tánczos István meghívott vendégünk látássérült szülők, és örömmel meséltek tapasztalataikról, szülői élményeikről.
Dél körül lassan búcsút vettünk egymástól, s megállapítottuk, hogy ismét egy rendkívül hasznos, vidám hangulatú eseményen volt szerencsénk részt venni. Folytatás következik!
Ivanova Daniela
Szeretettel várjuk a szülőket Rákosmentéről!
Kép forrása: prosperityedwell.com
Dátum: 2016. október 19. szerda, 9:00-12:00
Helyszín: Vigyázó Sándor Művelődési Ház, (Fórum terem) Budapest, Pesti út 113, 1173
Program:
9:00
Regisztráció (kávé, ásványvíz)
9:30
Köszöntő, Mészáros Ágnes, VGYKE alelnök
9:40
Bemutatkozik a VGYKE és a „Családi erőforrások” projekt és az indított blog, Fodor Ágnes, VGYKE elnök
10.00
Bemutatkozik az Országos Látásvizsgáló Bizottság, Lantos Éva
10.20
Szülői gondolatok, látássérült gyermeket nevelő szülő, Molnárné Tóth Andrea
10.30
„Oldjuk meg, osszuk meg!” szülőklub annak érdekében, hogy a bevált „jó gyakorlatok” tovább éljenek, és ezek a tudások mindenki számára rendelkezésre álljanak.
Témák:
Milyen fejlesztésre viszi látássérült gyermekét és honnan tudta meg a fejlesztés útját?
Kérjük, ossza meg velünk tudását, tapasztalatait, hogy együtt tudjuk segíteni és támogatni a látássérült szülőket, valamint a látássérült gyermeket nevelő családokat!
Megjelenésére feltétlenül számítunk!
Segítség az újpesti látássérülteknek
A VGYKE fontosnak tartja a látássérült szülők és a látássérült gyermekeket nevelő szülők támogatását. Jó hír az újpestieknek, hogy a IV. kerületben is megrendezésre kerül a szülőket segítő programsorozat. Erről beszéltek a tévében a kerületi munkatársak és az egyesületünk alelnöke. A beszélgetés itt is megtekinthető:
„Mindent lehet, csak akarni kell!”
Hogyan veszítetted el a látásodat és miként élted meg az új élethelyzetet?
21 éves koromban egy orvosi műhibából kifolyólag elveszítettem a látásom. Óriási tragédia ért és újból fel kellett állnom. A sok biztatás mellett erős akaratra is szükségem volt ahhoz, hogy elinduljak biztos úton.
Milyen ösvényen indultál el?
Marosvásárhelyen születtem és ott nőttem fel, egy erdőszéli, eldugott kis területen. Reménytelen volt részemről, hogy vakon ott tovább éljek. 1990. április 27-én hivatalos engedéllyel átjöttem Budapestre, az Idővel Vakult Személyek Osztályára. Itt tanultam meg
közlekedni, háztartási munkát végezni, vásárolni és különböző képzéseket végigcsinálni. Ezek telefonkezelő, masszőr, reflexológia, európai üzleti asszisztens és mentorszülő képzések voltak, utóbbi pedig különösképpen felkeltette a figyelmemet.
Hogyan alakult a magánéleted?
1990. december 8-án férjhez mentem és született egy gyönyörű kislányom Orsolya, aki jelenleg 13 éves. Sajnos 19 év után elváltam és egy teljesen önálló életet kezdtem el. Sokat küzdöttem és harcoltam, hiszen az iskolai képzések és a tanítás alatt is bizonyítanom kellett, hogy vak szülőként is megállom a helyem és jó példát mutatok gyermekem számára.
Jelenleg is tagja vagy a VGYKE-nek. Miben tudtak Neked segítséget nyújtani az egyesület szolgáltatásai?
Sok segítséget kapok a VGYKE-től, például a mostani munkahelyemet is az elnök asszony, Fodor Ágnes ajánlotta. Ezen kívül még a Támogató Szolgálattól is kértem segítséget. Szeretek kulturális programokon részt venni, melyre sor került már az újpesti Közösség Lámpásai által. Továbbképzések terén is óriási segítséget kaptam az egyesülettől, és nyitott vagyok még több olyan képzés elvégzésére, amelyre szükségem lehet a munkám kapcsán.
Hogy érezted magad az előző, és hogy érzed magad a mostani munkahelyeden?
Talán mondhatom, hogy elértem azt a sikert, amire vágytam. Mentorszülőként a VGYKE-nél dolgoztam, melynek jelenleg is tagja vagyok, és továbbra is önkéntesen vállalom a segítségnyújtást. Sok tapasztalatot szereztem ebben a munkakörben, és sokat tanultam más szülőktől is, akik hasonló helyzetben voltak gyermekeikkel.
Jelenleg a NISZ Zrt.-nél dolgozom: a telefonközpontot kezelem. Napi 9 órában vagyok bent, ami leköti a napom háromnegyed részét. Nem könnyű, hiszen ez egy új munkakör és rendszer, amit el kellett sajátítanom. Azt vallom, hogy mindig szüksége van az embernek tanulásra és továbbképzésre.
Miként sikerül áthidalni a különböző akadályokat a közlekedésben és a munkahelyen?
Nagyon nehéz vakon munkát találni. Sajnos sokan elhagyják magukat, begubóznak, nem fejlődnek, és nem törekszenek a magasabb életszínvonalra. Sok akaraterőre és kitartásra van szükség. Nem könnyű közlekedni bizonyos területeken, ahol nagy a tér és nincs támpontom, így hát alkalomadtán szükségem van látó ember segítségére. Általában örömmel segítenek, de van, amikor csak megnéznek és elmennek mellettem.
Mik a terveid, álmaid a jövőre nézve?
Szeretném, ha a közeljövőben könnyebb lenne az életem, találnék egy segítőtársat, aki megkönnyítené a mindennapjainkat a lányommal. Az egyesület által pedig szeretnék segítséget nyújtani más sorstársaknak, és megmutatni, hogy mindent lehet, csak akarni kell!