Fejlesztési verseny a gyengénlátókért

Egyre több fejlesztő áll elő olyan szemüvegekkel, melyeket gyengénlátók és aliglátók részére készítettek. A verseny felfokozott mivolta érezhető, mert szinte minden hónapra jut egy vagy két áttörést hirdető bejelentés. Az elmúlt napokban például az eSight nevű kanadai cég jelentette be a kifejezetten gyengénlátóknak kialakított szemüvegének a megjelenését.

Az eSight terméke egy elektronikus szemüveg. A működési elve látszólag egyszerű, a szemüveg elejére három kamerából álló kamerarendszert szereltek, a szem felé eső részére részére pedig egy megjelenítőt, melynek a beállításait a megmaradt látóképességhez lehet igazítani. Ezzel a személyre szabható megjelenítéssel közel ugyanaz a látásélmény biztosítható, melynek egy ép látású ember is örvendhet. Az eSight először 2015 első napjaiban jelentette be a kész szemüveget, majd 2017 február végén újabb bejelentéssel állt elő. Az eltelt két év alatt a szemüveg méretei kisebbek lettek, mely elég fontos szempont, hiszen nem mindegy mekkora a szemüveg tömege és hova helyezkedik el a súlypontja. A most bemutatott változattal például már akár ugyanúgy lehet sportolni, ahogyan egy hagyományos szemüveggel.

A képen az eSight fekete változata látható

A kép forrása: https://www.esighteyewear.com

A fejlesztés alapötletét az a felismerés adta, hogy bár a legtöbb gyengénlátó ember centrális látása sérült, ugyanakkor a periférikus látás sokkal jobb vagy akár szinte sértetlen állapotban megmaradt, ezért a szemüveg a periférikus látás hasznosítását célozta meg. Az eSight ezt egy lehetőségnek tekintette és erre alkotta meg a személyes látásképességhez igazítható segédeszközét. A cég viszont a mostani, második premierjén is elmondta, hogy vannak még gondjaik. Az egyik komoly dilemmájuk, hogy kell-e headset az eszköz használatához? Erre még keresik a választ, így még nem beszélhetünk igazán készen lévő, boltokba szállítható és megvehető termékről, a támogatott termék státuszának az elérése pedig még ma is távolinak tűnik. Eddig csak 1000 ember viseli az eszközt, egyféle teszt-fázisban van, de a pozitív visszajelzések köré aktív kampányt építenek fel, hogy észrevehetőek legyenek. Ki kell emelni, hogy ez a fejlesztés nem az állóképek feldogozására épül, hanem a látómezőbe kerülő érzékleteket azonnal képes átalakítani.

A képen az eSight belülről látható

Az eSight szem felé eső oldala – a kép forrása: https://phys.org/

Másik nagy fejlesztési és ígéretes kísérlet az Aira, melyről már a honlapunkon is beszámoltunk. Ez az eszköz nem kifejezetten a gyengénlátókat célozza meg, mivel a szemüvegre helyezett kamera és headset egy operátorral kapcsolja össze a látássérültet, aki a szemüveg kamerája és egyéb informatikai támogatás alapján ad szóbeli segítséget. A cég nem zárkózik el attól, hogy a gyengénlátók is igénybe vehessék az Aira-rendszert, mivel így sokkal nagyobb piac nyílhat meg előttük.

Az OrCam nevet viselő rendszer fejlesztése 2010-ben indult el és már 2013 óta van tesztelhető eszközük. A rendszer alapja az, hogy a szemüveg egyik szárára szerelt kamera állóképét dolgozza fel egy berendezés, mely összesen 16 egységből áll. A fejen viselt rész a főegység, mely egy szemüveg, melyre kamerát és fülhallgatót szereltek. A zsebben hordozható alegység tartalmazza a feldolgozást végző részegységeket, melyek a kamera által rögzített képek kiértékelését a fülhallgatón keresztül ismertetik a szemüveg viselőjével. A rendszer képes a karaktereket felismerni és felolvasni, ismeri a különböző gyakori termékeket a boltokban, a fizetéshez használt eszközöket is azonosítja, valamint még az emberi arcokat is össze tudja kötni nevekkel. A termék 2500 és 3500 dollár közötti áron érhető el, de csak angol nyelvű környezetben használható és nem is tervezik más nyelveken használhatóvá tenni.

A képen az orcam fejlesztése látható, egy kék szemüveg, rajta a kamera és a fülhallgató, valamint az alegységhez vezető vezeték

A kép forrása: http://www.orcam.com

A másik nagy projekt a ThirdEye nevet viseli. A rendszer szintén állóképek elemzésére épül. Az eszközt a kézre kell felhúzni, mintha kesztyű lenne, majd az érzékelt kép alapján rezgéssel jelzi, hogy merre kell nyúlni a kívánt tárgy megfogásáért. Ez vakoknak és a gyengénlátók egy kisebb részének könnyíti meg a bevásárlást. A projektbe a végfelhasználókat is bevonták, már a tervezési fázis legelső pillanatában, hogy a legkényelmesebb, legideálisabb eszközt adhassák a megcélzott látássérültek kezébe. Ennek az üzleti része nyilvánvalóan attól lenne jövedelmező, hogy a boltok biztosítanák a vásárlóiknak, ahogyan a kosarat vagy a bevásárlókocsit is ideiglenesen átadják a boltba lépés pillanatában.

A képen a kesztyű látható, a kamerával felszerelve

A kép forrása: http://news.psu.edu/

A NuEyes csak a gyengénlátókat célozta meg az okosszemüvegével, melyből két változatot lehet megvásárolni. A 6000 dollárért elérhető alapverzió tulajdonképpen egy hangvezérelt digitális nagyító, melyen a nagyítás, a kontraszt és megjelenítéshez használt színek is állíthatóak, valamint mód van filmek megtekintésére is és képes az írott vagy nyomtatott karaktereket felismerni. A 6200 dollárért árult fejlettebb változata azonban internetböngészőt is tartalmaz, emailt is tud kezelni, képes alkalmazások futtatására és még a közösségi oldalakat is lehet vele használni.

A képen a nueyes fejlesztette szemüveg látható

A kép forrása: https://nueyes.com/

A most bemutatott fejlesztések a legígéretesebbek, de ezeken kívül a nagy IT-cégek is fejlesztik a saját eszközeiket, melyek különböző fázisokban tartanak. Ezek már nem egy esetben a sokezres tesztelői tábor használatában is vannak és az olyan rendszerekbe is beépülnek, mint amilyen az Aria, amelynek az egyik alapja egy Google okosszemüveg, a másik pedig a Google Maps. Ezekről viszont most nem esett szó, mert a nagyobbak fejlesztésének a sikereiről biztosan értesülünk, a most bemutatott eredményekről azonban nem biztos.

Okosszemüveg gyengénlátóknak

A Fujitsu elektronikai vállalat és a QD Laser félvezető gyártó cég új oldalról közelíti meg a rövidlátás, a távollátás és a szemtengelyferdülés kezelését. Csiszolt lencsék helyett, digitális lézerkivetítés segítségével korrigálnák a szem fénytörési hibáit.

A két japán cég közösen fejlesztette ki az úgynevezett Retinal Imaging Laser Eyewear (RILE) technológiát, amely során a képet egy apró lézerprojektorral egy tükrön és egy reflektoron keresztül közvetlenül a retinára vetítik – pontosan a felhasználó látóképességéhez igazodva. Nem szükséges újra az eszközre fókuszálni. A RILE azonban vakok esetében nem alkalmazható, valamennyi látóképességgel rendelkeznie kell a felhasználónak.

A kép forrása: http://dailymail.co.uk

A kép forrása: http://dailymail.co.uk

A QD Laser vezetője, Mitsuru Sugawara elmondta, hogy a szemüveg segítségével a gyengénlátó emberek újra könyveket, újságokat, hirdetőtáblákat vagy éppen menetrendeket olvashatnak, és könnyebben boldogulnak majd a világban. A vállalatot egyébként a Fujitsu spin-off cégeként alapították.

A RILE esetében a környezetet egy szemüvegbe integrált kamera érzékeli, amely a digitális képeket egy számítógépre irányítja. Az eszköz fel van készítve a kiterjesztett valóság (Augmented Reality, AR) területén történő alkalmazásra is, ahol a valóságos képeket a számítógép által generált információkkal kombinálják. Más cégek – például a Google – is próbálkoznak saját okosszemüvegek fejlesztésével, de a RILE egyértelműen tovább jutott, mivel itt közvetlenül a retinára vetítik a képeket.

A kompakt lézerprojektor a szemüvegkeretben foglal helyet, nincsenek előreálló részek. Egyelőre azonban még a RILE prototípus stádiumban van. A viszonylag könnyű szemüveg mellett még egy kis dobozt is magánál kell tartania a használójának, amely a további elektronikát tartalmazza. A szemüveg jelenleg a rövid- és távollátást képes kompenzálni.

A rendszer 2018 után kerülhet piacra, a QD Laser és a Fujitsu most azon fáradozik, hogy hivatalosan is orvosi eszközzé minősítsék. Az ára várhatóan több ezer dollár lesz, de ezen szeretnének majd csökkenteni. Ezzel párhuzamosan a technika miniatürizálásán is dolgoznak. Utoljára októberben a tokiói CEATEC innovációs kiállítás mutatták be a RILE-t, ahol a japán gazdasági minisztérium díját vehették át érte a kutatók.

Forrás: http://www.mernokbazis.hu/

Már működik az első Braille-írásos tablet

Az egyre gyorsabban fejlődő szövegfelolvasó rendszerek ugyan segíthetnek némileg a vak vagy látássérült emberek problémáin a digitális világban, de nem nyújtanak tökéletes megoldást. Bizonyos típusú vizuális információkat, mint egy grafikon vagy táblázat, már nem tudnak átadni. Az ideális segítséget egy olyan tablet jelentheti, aminek újraírható kijelzője képes Braille-írást megjeleníteni.

Ugyan korábban is létezett már hasonló technológia, a motorokkal mozgatott apró műanyag pontok lassan és körülményesen működtek, illetve nagy méretű eszközt igényeltek. Az University of Michigan kutatói most egy olyan tablethez hasonló szerkezetet készítettek, ami mikrofluidikus kijelzőjén jelentős mennyiségű információt (akár 10 000 pontot) képes megjeleníteni Braille-írás formájában.

Az alapot apró buborékok szolgáltatják, amiket levegővel vagy folyadékkal “fúj fel” a rendszer. Ekkor fizikailag is megjelennek a kijelzőn, lehetővé téve, hogy ujjukkal leolvashassák a látássérültek. A kutatók szerint ezzel megnyílhat a tudomány vagy éppen a matematika digitális világa a vakok előtt, ráadásul a viszonylag olcsó gyártástechnológiának köszönhetően az eszköz akár 700 font alatti áron is forgalomba kerülhet.

Forrás: pcworld.hu

Technológiával a látássérültekért

Kép forrása: www.theinquirer.net

Kép forrása: www.theinquirer.net

Mindössze regisztrálni kell a Lapról hangra közösségi kezdeményezés portálján – www.laprolhangra.hu -, amelyhez a program külön útmutatást nyújt. A regisztráción és bejelentkezésen kívül csak a felolvasott cikkek feltöltésekor van szükség – rövid ideig – internet kapcsolatra, maga a hangrögzítés történhet olyan helyen is, ahol nem áll rendelkezésre wi-fi hálózat vagy mobilnet.

Az alkalmazás beépített – kezelőszerveiben a magnetofonoknál, CD lejátszóknál megszokott gombok stílusát és elosztását követő – hangfelvevő modult tartalmaz, amivel a felvételeket az elterjedt és népszerű mp3 formátumban lehet elkészíteni. A hanganyagok rögzítésén kívül azokat vissza is lehet hallgatni, illetve a program egyszerű hibajavítási műveleteket is lehetővé tesz.

Az alkalmazás felülete egyszerű, letisztult, a fejlesztés során nagy hangsúlyt kapott az egyetemes tervezés elve.

Az alkalmazás Android 4.0 – vagy magasabb verziójú – platformon működik, közel egy hónapja letölthető a Play Áruházból. A „lapról hangra” kifejezést a keresőbe beírva ez az első találat. Az szólt az Android mellett, hogy ez az operációs rendszer viszonylag olcsó okostelefonokon is elérhető, így remélhetőleg sok önkéntes felolvasó – köztük sok diák – fog csatlakozni a Lapról hangra közösségi összefogáshoz.

Az applikációt – beleértve a felületet is – az Informatika a látássérültekért Alapítvány két vak munkatársa Németh Dávid és Ócsvári Áron készítette, minimális látó segítséggel, ezzel demonstrálva, hogy a vak programozók is képesek látó társaikkal azonos minőségű fejlesztői munkát végezni.

Az alkalmazás jelenleg okostelefonokra tölthető le, folyik a táblagépes változat fejlesztése.

A program elkészítésében támogatást nyújtott a Vodafone Magyarország Alapítvány, az Adatközpont Kft., valamint a Webműhely Kft.

„Informatika a látássérültekért” Alapítvány