Szeretettel hívok Mindenkit februári klubprogramunkra, mely keretében ellátogatunk a Szépművészeti Múzeumba, ahol tárlatvezetéssel részt veszünk a Munkácsy Kiállításon.
„Munkácsy Mihály (1844–1900) születésének 180. és halálának 125. évfordulója alkalmából rendezett nagyszabású kiállításon több mint száz műalkotás, archív fotók, dokumentumok és kultusztárgyak segítenek még jobban megismerni az egyik leghíresebb magyar festő életét, sikereit és páratlanul gazdag életművét.
A jubileumi kiállítás fő célkitűzése Munkácsy művészi sikertörténetének feltérképezése, melynek során a jól ismert alkotásokat is új szempontok mentén, a fordulatos pályakép lencséjén keresztül mutatjuk be. A tárlat Munkácsy fő művei mellett kevésbé ismert, ritkán vagy még sosem látott festményeit is bemutatja: magángyűjteményekből és külföldről kölcsönzött rejtőzködő remekműveken keresztül világítja meg azokat a társadalom- és kultúrtörténeti tényezőket, illetve hatásokat, amelyek a művész 1870–1880-as években kibontakozó karrierjét befolyásolták, hozzájárultak hírnevéhez és a máig töretlen Munkácsy-kultusz kialakulásához.”
A program helyszíne: Szépművészeti Múzeum (1146 Budapest Dózsa György út 41.)
A program időpontja. 2025. február 21. 11:00
Találkozás 2025. február 21. 10:20-kor az 1-es metró (Kisföldalatti) Hősök tere megállójában a lépcső tetején, a Deák tér felől érkező oldalon.
FONTOS!!! A program a látássérültek és kísérőik számára ingyenes, de az MVGYOSZ igazolványát Mindenki hozza magával!
A programra regisztrálni kötelező!
Jelentkezési határidő: 2025. február 19. 12:00.
Jelentkezni az alábbi elérhetőségeken keresztül lehet:
E-mail: pesterzsebet.szervezo@vgyke.com
Mobil: 06704310445
A programon felvétel készül, mely megtekinthető lesz a Közösség Lámpásai – soroksári Látássérültek Klubja Facebook oldalon.
Várok Mindenkit szeretettel!
Dudiknè Rácz Andrea
VGYKE XX. kerületi Közösségi Civilszervező
történet Archives - Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete
Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete
Munkácsy – Egy világsiker története
Munkácsy – Egy világsiker története
Kedves Tagok és Kísérők!
Szeretettel hívok Mindenkit februári klubprogramunkra, mely keretében ellátogatunk a Szépművészeti Múzeumba, ahol tárlatvezetéssel részt veszünk a Munkácsy Kiállításon.
„Munkácsy Mihály (1844–1900) születésének 180. és halálának 125. évfordulója alkalmából rendezett nagyszabású kiállításon több mint száz műalkotás, archív fotók, dokumentumok és kultusztárgyak segítenek még jobban megismerni az egyik leghíresebb magyar festő életét, sikereit és páratlanul gazdag életművét.
A jubileumi kiállítás fő célkitűzése Munkácsy művészi sikertörténetének feltérképezése, melynek során a jól ismert alkotásokat is új szempontok mentén, a fordulatos pályakép lencséjén keresztül mutatjuk be. A tárlat Munkácsy fő művei mellett kevésbé ismert, ritkán vagy még sosem látott festményeit is bemutatja: magángyűjteményekből és külföldről kölcsönzött rejtőzködő remekműveken keresztül világítja meg azokat a társadalom- és kultúrtörténeti tényezőket, illetve hatásokat, amelyek a művész 1870–1880-as években kibontakozó karrierjét befolyásolták, hozzájárultak hírnevéhez és a máig töretlen Munkácsy-kultusz kialakulásához.”
A program helyszíne: Szépművészeti Múzeum (1146 Budapest Dózsa György út 41.)
A program időpontja. 2025. február 21. 11:00
Találkozás 2025. február 21. 10:20-kor az 1-es metró (Kisföldalatti) Hősök tere megállójában a lépcső tetején, a Deák tér felől érkező oldalon.
FONTOS!!! A program a látássérültek és kísérőik számára ingyenes, de az MVGYOSZ igazolványát Mindenki hozza magával!
A programra regisztrálni kötelező!
Jelentkezési határidő: 2025. február 19. 12:00.
Jelentkezni az alábbi elérhetőségeken keresztül lehet:
E-mail: pesterzsebet.szervezo@vgyke.com
Mobil: 06704310445
A programon felvétel készül, mely megtekinthető lesz a Közösség Lámpásai – soroksári Látássérültek Klubja Facebook oldalon.
Szeretettel hívunk februári klubunkra, hogy újabb kellemes perceket tölthessünk el egymás társaságában némi harapnivaló és üdítő mellett. Témánk ezúttal Louis Braille, illetve az általa kifejlesztett pontírás, mely az azóta eltelt 200 évben több millió vak ember életét segítette világszerte, és messze a legismertebb a különféle tapintható írásrendszerek közül. Ebből az alkalomból igazán különleges vendéget köszönthetünk: Nemes-Nagy Tünde, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Vakok és Gyengénlátók Egyesületének elnöke látogat el hozzánk, és mesél nekünk Braille-ről, a Braille-írás kapcsán szervezett eseményeikről, egyéb érdekességekről és izgalmas programokról. Tarts velünk te is!
Időpont: 2025. február 12. 14:00-16:00 óráig.
Helyszín: Zuglói Civil Ház (1144 Budapest, Csertő park 12.), Kristály szoba
A klubnap esetleges további részletei Facebook-eseményünkben olvashatóak, mely Facebook-fiók megléte nélkül is megtekinthető:
Sok szeretettel hívjuk Önöket az Erzsébetvárosi Lámpás klub júniusi klubnapjára.
Visszavonhatatlanul elindul a nyári szezon. Mi is az, ami a nyárról eszünkbe juthat?
Ilyenek a frissítő italok, a fagyi és a jégkása. Ismerjük ezek történetét? Szeretjük ezeket? Melyik a kedvencünk. Beszélgessünk egy jót közösen első nyári klubnapunk alkalmával!
Időpont: 2024. 06. 20. 14:00-16:00
Helyszín: KlauDió Civil Központ
Cím: 1072 Budapest, Nagydiófa u. 34.
Visszajelzéseiket 2024. 06. 17-én 12 óráig várjuk a részvételről a lenti elérhetőségek valamelyikén. Kíséretet a klubnapra sajnos csak előre egyeztetve, igen korlátozott mértékben tudunk biztosítani. A VGYKE tagjai mellett természetesen nagy szeretettel várunk mindenkit, látássérülteket bármely korosztályban, más fogyatékkal élőket, jól látó társaikat, ismerőseiket. Kérjük, amennyiben ismersz olyat, aki szívesen segítené önkéntesként klubjaink és programjaink lebonyolítását (főképp kísérésben), ajánlj neki minket!
Klubjaink és programjaink Erzsébetváros önkormányzatának támogatásával valósulhatnak meg.
Májusi klubnapunkon ez alkalommal az Esélyegyenlőség napjáról emlékezünk meg. Ennek apropóján a Braille írás részletesebb megismerése lesz a témánk. Louis Braille nyomában kalndozva.
Vendégünk Jánosi Veronika lesz, aki született vakként jól ismeri és használja ezt a fajta írást. A résztvevők megismerhetik az írás történetét, felépítését, és még a Braille írógépet is kipróbálhatják.
A Braille írás eredetéről érdekesség: Az 1800-as évek elején az írásos kommunikáció és olvasás elérhetetlen volt azok számára, akik nem láttak. Számukra a tanulás csupán hallomás útján volt lehetséges, és hiába az igyekezet, a vak gyerekek egy idő után nem tudtak olyan ütemben haladni a tanulásban, mint látó társaik, akik otthon is elolvashatták a tananyagot.
Így történt ez Louis Braille-el is, a pontírás megalkotójával, aki három évesen egy baleset következtében vesztette el a látását. Később felvették ösztöndíjasként a Párizsi Vakok Intézetébe, ahol 1821-ben megismerkedett egy Charles Barbier nevű férfi ötletével: Barbier pontokat nyomtatott egy erős kartonlapra, amelynek hátoldalán – mivel kiemelkedett a pontok helye – egyfajta kitapogatható írás jött létre. Alapvetően katonai célra fejlesztette a módszert, de hamar felismerte a benne rejlő potenciált, ez a kezdetleges ábécé viszont sokkal bonyolultabb volt, mint a végső rendszer, és ezt továbbfejlesztve – leegyszerűsítve – született meg a ma is ismert pontírás. Braille ekkor még csupán 12 éves volt, de annyira lelkesítette a lehetőség, hogy mindössze egyetlen nyári szünet alatt tökéletesítette a módszert. Barbierrel ellentétben ő az 5-5 pont helyett csak 3-3 pontot használt két függőleges sorban, és ezzel mintegy 63 jelet volt képes kifejezni, továbbá még hangjegyírást is készített. A kidomborított pontokból álló bináris kódolású jeleket az ujjbegyekkel tapogatja le használója.
Mindig is szerettem volna másokon segíteni: gyerekként, kamaszként, felnőttként, látóként és látássérültként is folyamatosan kerestem, illetve mind a mai napig keresem ennek a lehetőségét. Ezért is lettem mentorszülő, ám ez egy későbbi történet, most inkább a kezdetekről szeretnék írni.
Az egyik peremkerületben, a város peremén laktunk gyermekkoromban, egy olyan kis házban, amelyben esténként petróleumlámpával világítottunk, nagy szegénységben éltünk, viszont a becsületre és a munkára nevelve engem és a testvéreimet. A feladatokat úgy kaptam, ahogyan cseperedtem, egyre több, de elvégezhető munkát, a vízhúzástól a kerekes kútnál, a házi állatok etetésén keresztül a favágásig, és természetesen a házimunkákban is részt vettem. Ma már nehezen tudják a gyerekek elképzelni, hogy akkoriban akár egy órát is kellett – hóban vagy hét ágra sütő nap alatt – gyalogolnunk az első buszmegállóig. Édesanyám egyedül nevelt bennünket – négyen voltunk lánytestvérek.
Visszaemlékezve eszembe jut, hogy már akkortájt sem vettem észre például a mezőn a gödröt, vagy éppenséggel nekimentem az ajtófélfának. Persze ezt inkább a rohangászó gyerek, mintsem egy korán jelentkező látásprobléma számlájára írtuk: már csak azért sem, mert a látásélességemmel még nem voltak problémák.
A rövid bemutatkozást most egy fényképpel zárom, amelyen én vagyok, kétévesen. Hamarosan folytatás következik.
