Kíváncsi várakozással indultunk a színházba. A már jól ismert vígjáték, a színészek előadásban is fergeteges volt. Bertrand Barnier, a gazdag párizsi szappangyáros élete egy hétköznapinak tűnő reggelen teljesen megváltozik. Mindazok, akik fél 9 és déli 12 között meglátogatják – a fiatal könyvelő, a mumpszos masszőr, a lánya, aki valójában nem is a lánya, vagyis tulajdonképpen igen, de mégse… -, rádöbbentik arra, hogy lányos apának lenni nem is olyan egyszerű dolog. Otthona a követhetetlenül cikázó fekete táskák, elveszett ékszerek, többszörösen elsikkasztott pénzkötegek és lavinaként hömpölygő női fehérneműk özönében egy szempillantás alatt őrültek házává változik, miközben ő már azt sem tudja, mit akar valójában. Egy biztos: A gyereknek apa kell!!! De hol van Oscár?
Ezzel a közös programmal, zártuk a 2017-es évet.
Kulman Tiborné és Széles Attiláné
közösségi civilszervezők
Újpest Archives - Oldal 12 a 17-ből - Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete
Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete
Az év utolsó színházi előadása
Kíváncsi várakozással indultunk a színházba. A már jól ismert vígjáték, a színészek előadásban is fergeteges volt. Bertrand Barnier, a gazdag párizsi szappangyáros élete egy hétköznapinak tűnő reggelen teljesen megváltozik. Mindazok, akik fél 9 és déli 12 között meglátogatják – a fiatal könyvelő, a mumpszos masszőr, a lánya, aki valójában nem is a lánya, vagyis tulajdonképpen igen, de mégse… -, rádöbbentik arra, hogy lányos apának lenni nem is olyan egyszerű dolog. Otthona a követhetetlenül cikázó fekete táskák, elveszett ékszerek, többszörösen elsikkasztott pénzkötegek és lavinaként hömpölygő női fehérneműk özönében egy szempillantás alatt őrültek házává változik, miközben ő már azt sem tudja, mit akar valójában. Egy biztos: A gyereknek apa kell!!! De hol van Oscár?
Ezzel a közös programmal, zártuk a 2017-es évet.
Kulman Tiborné és Széles Attiláné
közösségi civilszervezők
Kulman Tiborné, Széles Attiláné
közösségi civil szervezők
Sej, szellők – Újpesten
Bánhatják azok a tagjaink, akik visszamondták az előadást, mert várakozáson felüli szórakozásban volt részünk. Ivancsics Ilona és színtársai előadásában a Török Tamás által írt és rendezett Sej, Szellők… című groteszk úttörő revüt láthattuk.
Egy Somogy megyei apró falu bárói kastélyból átalakított körzeti általános iskolájával, írástudatlan cselédből szakfelügyelővé és kultúrkomisszárrá váló nőalakjával, a tsz-esítések viharkabátos fiatal elvtársával, a tizenhat gyerekes államosított cigányasszonyával valódi XX. századi kavalkád.
Ebben a sokszor életveszélyes helyzetben kell eligazodnia Katónak, a fiatal tanítónőnek, akiből egy párthatározat előbb lenini néptanítót, majd iskolaigazgató pajtást kreált. A számtalan tragikus és komikus helyzet igényesen feldolgozott mozgalmi dalokkal, szórakoztató úttörő-revü is lehetne, ha nem szőné át a folyamatos fenyegetettség? A beadott földek miatt, a titkos keresztelők miatt, a beszolgáltatások miatt, és a Rákosi Mátyás 60. születésnapjára készülő nagyoperett miatt? Kató, a tanítónő kulturális műsorokat, színházi előadásokat rendez, közben megszüli három gyermekét; és 1956-ra veszélybe kerül eddig felépített élete.
A polgárokra kényszerített életek, és a keserűség megmutatása közben humoros előadást kaptunk. Sok nézőben, gyermekkorát felidéző érzések kavarogtak. Köszönjük a művészeknek.
Kulman Tiborné, Széles Attiláné
közösségi civil szervezők
Az év utolsó klubnapja Újpesten
Családias délutánunk volt, az év utolsó összejövetele. Az immár rendszeres beszámolójával ismét eljött hozzánk Varga Brigitta rendőr főtörzszászlós körzeti megbízott. Felhívta figyelmünket, a karácsonyi zsúfoltságban vigyázzunk értékeinkre. Elmondta, milyen sikeres az Újpesti rend őreinek folyamatos, kitartó munkája. Valamint beszélt, a közlekedésbiztonságról is.
Meglátogatott bennünket Dr. Zsigmond Barna Pál alpolgármester úr, aki beszélgetett a jelenlévő tagokkal, érdeklődött programjaink felől, és kihangsúlyozta, mennyire tetszett neki, az esélyegyenlőségi napon látott érzékenyítésünk. Fontosnak tartja, tovább folytatnunk ezen tevékenységünket, bevinni az osztálytermekbe is, és biztosított bennünket, támogatásáról a továbbiakban is.
Így, bizakodva nézünk, a 2018-as év felé. A tartalmas délutáni programunkat a kedves tagjaink kreatív foglalkozásával zártuk. Mécsestartókat festettünk, nagy jókedvvel. Ez a mikulás-karácsonyi délután emlékezetes marad mindenki számára.
Kulman Tiborné, Széles Attiláné
közösségi civilszervezők
Krimikomédia Újpesten
A darab címe, „Leszek az özvegyed” amely egy vicces, humoros krimi. Az ismert színészek játéka, tartalmasabbá tette az estéjét mindenkinek. Várjuk a következő előadást.
A darab rövid tartalma:
Ez a nem szokványos párbeszéd akkor zajlik a házas felek között, amikor kölcsönös mérgezési kísérlet után világossá vált a helyzet, miután igen rutinos özvegyekről van szó. Mind a ketten hat esetben örököltek igen nagy vagyont, párjaik halála után. Újra összeházasodnak és mindent meg tesznek, hogy egymást a halálba juttassák, az örökség miatt. A praktikák tárházát alkalmazzák, egymáson. A végkifejlet az lesz, hogy mindketten meghalnak. Az örökség pedig az asszony nevelt fiát illeti meg. Minden klubtagunknak tetszett az előadás és betekintést kaptunk az angol humor és a két hozományvadász életébe.
Kulman Tiborné Era és Széles Attiláné Panka
Meghívás egy zenés verses estre
2017. december 1-én 19 órai kezdettel az Ady Endre Művelődési Ház Színháztermében megnézhető lesz a Cri Du Chat Baráti Társaság és a Musicalissimo következő előadása:
Nem bánok semmit sem, avagy egy kisiklott élet története versben, dalban elbeszélve.
Az egy felvonásban előadott zenés monodráma arról szól, hogy adott egy férfi, adottak vele együtt az élete során magára tapasztott traumák – a sikertelenség, édesapja elvesztése, csalódás a nagy szerelemben. Ez bármelyikőnk életéről szólhatna. Bármelyikőnk a tükörbe nézve láthatná ugyanezt az arcot. A kérdés: hogyan dolgozza fel?!
Sorskép versekbe ágyazva, megfűszerezve némi sanzonnal. Részletekért a lampas.ujpest@gmail.com címre lehet írni.
Szereposztás:
Én/Ich/I – Sánta Zsolt
A zongorista – Pánczél Kristóf
Az alábbi videó a program promóciós filmje, az elején hosszabb ideig csend van:
Támogatónk Újpest Önkormányzata és az Újpesti Kulturális Központ. Köszönjük!
Audionarráció volt a téma Újpesten
Családias hangulatban telt tegnap a klubnapi programunk. Megtisztelt bennünket jelenlétével S.Tóth Erika, férje kíséretében.
Beszélt nekünk, az audionarrációról, illetve ennek a fantasztikus a vakokat, gyengénlátókat megsegítő kultúrális akadálymentesítés kezdeteiről. Mesélt, az álmairól, és arról, hogyan jutott el idáig az álmaitól a megvalósításig, és kik segítették eme nemes célja felé. Amelynek még nem ért a végére. Teljesen lenyűgözött mindenkit az előadása. Interaktív programjában, a különböző módon narrált mesét, festményt, színdarabot, filmet példákkal felvételekről mutatta be, nekünk.
Nem volt kérdés, mely neki szegezve megválaszolatlanul maradt volna. Nagyon érdekes, szórakoztató, délutánnal ajándékozott meg mindannyiunkat, S.Tóth Erika audionarrátor. Köszönjük neki!
Kulman Tiborné, Széles Attiláné
közösségi civilszervezők
Ingyenes jégpálya!
Kedves újpestiek és mindenki más!
Jöhet a hideg, a hó, mert korcsolyázhat akár egyedül, akár a családjával vagy akárkivel!
November 25 és február 18 között Újpesten, a Szent István téren hétköznap 15 és 20 óra között, hétvégén 9 és este 19 óra között, csak 14 és 15 óra között van szünet.
Ha korcsolyával jön, akkor ingyenes a belépés, de lehet a helyszínen korcsolyát bérelni.
Kesztyű mindenkinek kötelező!
Era és Panka
Újpesten tabukat döntögettünk és lelepleztünk egy titkot
Igazán érdekes és valljuk be, húsba vágó kérdéseket kaptam. Többeket érdekelt például, hogy hogyan néz ki ma Magyarországon a kulturális akadálymentesítés finanszírozása és megéri-e egyáltalán a befektetett rengeteg munka. Ennek kapcsán beszélgettünk Uniós elvárásokról és pályázatokról, az állami finanszírozás kereteiről és a kulturális intézmények közreműködéséről ezekben a projektekben. Nem árulok el nagy titkot, ha azt mondom, hogy a helyzet még mindig nem túl rózsás, főleg Nyugat-Európához viszonyítva, de azt elmondhatjuk, hogy a hajlandóság, a nyitottság egyre nő a színházak, múzeumok, művelődési házak részéről, így napról-napra nagyobb a választék a narrált és jelnyelven tolmácsolt színpadi művek és kiállítások palettáján.
Nem így a filmek terén, ahol még mindig csak bátor pionírok elszigetelt próbálkozásairól beszélhetünk, mert a technika és a stúdiós munkálatok finanszírozáséhoz pályázatokra van szükség, nem is beszélve a filmes jogok megszerzésének rögös útjáról. Az érdeklődésre való tekintettel, két meghallgatott festménynarráció és egy mese között lemodelleztük, hogy egy átlagos kulturális esemény, mondjuk egy színdarab akadálymentesítése mely lépésekből áll a hozzáférhetővé tétel nemes gondolatától a követőnarrációt a nézők fülébe duruzsoló buzgó narrátor projektkiteljesítő feladatáig.
1.Lépés: Találni kell egy pályázatot, mondjuk az Emberi Erőforrások Minisztériumánál vagy a Nemzeti Kulturális Alapnál – lehetőleg olyat, melynek kifejezett célja az egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása. 2. Lépés: A NKA pályázatai esetében szükség van egy kulturális intézményre (múzeum, művelődési központ, színház), mely beadhatja és be is akarja adni a pályázatot, együttműködésben a feladattal megbízott szakemberrel (jeltolmács, narrátor) 3. Lépés: Ha a kulturális intézménynek nincs (és általában nincs), a narrátornak kell eszközt biztosítani az akadálymentesítés megvalósításához (narráció esetében tolmácsrendszer). 4. Lépés: Ha mindez megvan, elkezdődhet a tényleges munka egy adott darabbal. A narrátor optimális esetben kap szövegkönyvet és felvételt az előadásról, valamint rengeteg fotót, miközben igyekszik bejárni a próbákra (ha van erre mód) és bejutni a jelmez- és kelléktárba (ha van erre mód). 5. Lépés: A narrátor megírja és hanganyag formájában is hozzáférhetővé teszi az előnarrációt, melyet rengeteg kutatómunka előz meg, hisz az előnarráció hangos programfüzetként funkcionál, így minél több színes, érdekes és praktikus információt illik tartalmaznia az előadás teljes értékű befogadása érdekében. 6. Lépés: Közönségszervezés és technikai háttérmunkálatok. 7. Lépés: Kulisszabejárás, itt az előnarrációban hallott információk testet öltenek és kézközelbe kerülnek. 8. Lépés: Maga az előadás, ahol inklúzív, azaz befogadó módon valósul meg művészeti tapasztalat, a nézők, függetlenül attól, hogy fülhallgatóval vagy anélkül, de együtt ülnek a nézőtéren, az élmény közös.
Kérdezték tőlem a jelenlévők, hogy megéri-e mindez, lehet-e ezzel “keresni”, ahogy mondani szokás. Nos, erre nincs jó válasz. Maradjunk annyiban, hogy ma Magyarországon egyik narrátort (és gondolom jeltolmácsot sem) a pénz motiválja, inkább talán az olyan elismerések, melyekben nekem is bőven volt részem ezen a klubon, ahogy az összes többin is. A rácsodálkozások, hogy igen, a nyelven keresztül milyen aprólékos és precíz gonddal lehet valamit láttatni. Vagy azok a pillanatok, mikor a közönségem egyik tagja azt mondja, hogy olyan érzékletes volt a narráció, hogy a hallottak alapján újra lehetne festeni a képet vagy, hogy olyan kellemes a hangom, hogy szerinte felolvasással, mesemondással is kéne foglalkoznom. Ezek a visszajelzések sokkal többet jelentenek számomra, mint a nettó jövedelmem. Úgy tűnik, javíthatatlan álmodozó vagyok, sebaj. 🙂
Apropó álmok. Aki olvasta ennek a klubnak a beharangozóját, tudja, hogy ígértem egy bejelentést. Derüljön fény tehát egy újabb kulisszatitokra. Bejutottam az Erste Bank “Higgy magadban!” elnevezésű pályázatának első fordulójába. Narrációs eszközök finanszírozására pályáztam, hogy többek között a Holdvilág Kamaraszínházzal való együttműködés is folytatódhasson. Ha megnyerem, rengeteg érdekes, izgalmas, narrációval kísért kulturális programmal örvendeztethetem meg Önöket és ezzel egy óriási álmom válna valóra, mert már nem lennék egy adott helyszínhez kötve, a narráció bárhol megvalósulhatna. A rosta első fordulója egy közönségszavazással zárul, melyre november 20 és december 15 között kerül sor. A legtöbb szavazatot kapott pályázat az első nyertes, ezen kívül még két pályázat nyerhet, melyet a bank szakmai zsűrije jelöl ki. Ha Önök is segítenek, megnyerhetem a közönségszavazást és biztosan az enyém a 3 helyből az egyik. November 20-tól számítok minden kedves olvasóm segítségére, további részletek az alábbi linken: http://www.erstehiggymagadban.hu/palyazat/a-kultura-mindenkie-887
Fogok még a későbbiekben ezzel kapcsolatban jelentkezni, a támogatást előre is köszönöm!
Véleménye, kérdése van a narráció kapcsán? Írja meg nekem a vgyke.audionarracio@gmail.com e-mailcímre, köszönöm! Szeretne további hasonló beszámolókat, kritikákat, programajánlókat, valamint fotó-, festmény- és videónarrációkat olvasni? Látogasson el a https://www.facebook.com/vgykeaudionarracio/ oldalra, várom szeretettel!
S. Tóth Erika
audionarrátor, kommunikációs munkatárs
Mobil: +3630 755 6983
Az újpesti látássérültek betekintettek a régi színészek világába!
Délután indultunk a város forgatagába, hogy megnézzük a BajorGiziSzínészmúzeumban kiállított érdekességeket. Nagyon kíváncsian léptünk be a villába, amely nagysága miatt kastélynak is mondható.
Bajor Gizi emlékszobájában hagyatékából, a pályafutásáról, és magánéletéről kapunk ízelítőt. Az alapító, Gobbi Hilda mellé Jászai Marit és Márkus Emíliát emelte ki a magyar színháztörténelemből saját emlékszobákkal a kiállítás. Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet rendkívül gazdag anyaga lehetőséget biztosít arra, hogy sokszínűen mutathassa be a magyar színháztörténet különböző korszakait, jeles alakjait, fontos eseményeit.
A Nemzeti Színház történetének több mint száz évét mutatják be a kiállított tárgyak. Az emeleti tematikus szobákban (operett, táncművészet) és a színház kulisszatitkaiba bepillantást engedő tárgyak vártak bennünket. Két nagy példakép emlékszoba látható még: Jászai Marié a múlt század tragikájáé, és Márkus Emíliáé, aki hetvenöt évet töltött színpadon.
A többi emlék azoké a művészeké, akik leginkább a Nemzeti Színház előadásaihoz kapcsolódnak. Rózsahegyi Kálmán, Németh Antal, Jávor Pál, Váradi Hédi, Major Tamás és alkotótársai. Még egy csodával találkoztunk a folyosón haladva. Nézelődés, közben hallgattuk a gramofonból áradó eredeti muzsikát. Szép ruhákat láttunk a vitrinekben, melyeket az előadásokon viseltek.
A színpad, és előtte a szép faragott székek, a páholyok szépsége megmutatta milyen volt a színház berendezése.
Mindannyian megcsodáltuk ezt a titokzatos életet. A színház világa és szelleme végig járta az egész épületet. Sokáig néztük volna még ezeket a rejtelmes, csodálatos emlékeket, de az idő eljött a búcsúzásra. Nagyon sok élménnyel indultunk hazafelé.
Kulman Tiborné, Széles Attiláné
közösségi civilszervezők
Kulisszatitokzatos klub Újpesten
Nem csak a narráció magyarországi fejlődéséről és jelenlegi helyzetéről hallhatnak a jelenlévők, de megismerkedhetnek a narráció és a narrátori munka gyakorlatával is konkrét példákon keresztül, a művészet minden területéről.
Emellett Koltai Judit, a Holdvilág Kamaraszínház művészeti vezetője és színésze személyében egy klasszikus értelemben vett “színházi ember” izgalmas történeteibe is bepillantást nyerhetnek az érdeklődők, a kulisszákon innen és túl. Mindig tudni szeretted volna pl., hogy mi van, ha egy színész elfelejti a szöveget előadás közben vagy rossz helyen jön be a színpadra? Érdekelt, hogy miképpen zajlik egy próbafolyamat az olvasópróbától a főpróbáig vagy, hogy mit kezd egy színész a lámpalázzal? Ha ilyen és ehhez hasonló kérdések foglalkoztattak valaha, a legjobb helyre jössz, látogass el az újpesti klubra!
Időpont: 2017. november 8. szerda, 15 óra Helyszín: Ady Endre Művelődési Központ (1043 Bp., Tavasz utca 4.)
Vendégeink egy különleges bejelentéssel is készülnek, amit elsőként a jelenlévő klubtagok hallhatnak!
A szervezők: Kulman Tiborné Era és Széles Attiláné Panka, valamint vendégeik: Koltai Judit és S. Tóth Erika mindenkit szeretettel várnak!
Kérdése van a narráció kapcsán? Írja meg nekem a vgyke.audionarracio@gmail.com e-mail címen! Látogasson el a https://www.facebook.com/vgykeaudionarracio/ oldalra is, ahol további programajánlókat, élménybeszámolókat és narrációkat talál festményekről, fotókról, videókról, valamint sok egyéb érdekességet. Várom szeretettel!
S. Tóth Erika
audionarrátor, kommunikációs munkatárs
Mobil: +36 30 755 6983
Ünnepi köszönetnyilvánítás
Még az év első időszakában döntöttünk úgy, hogy az októberi ünnepi időszakban majd egy köszönetnyilvánítással szeretnénk felhívni a figyelmet a Klubunkra és a tevékenységünkre. Az ünnepségről már lehetett olvasni korábban itt, de arról még nem, hogy miért az újpesti Klubbal közösen szerveztük meg ezt a rendkívüli alkalmat.
Az ünnepségen elmondtuk azt, hogy valójában minden Lámpás Klub nagyon sokat köszönhet az újpestinek, mert az újpesti volt az első igazi klub, mely négy évvel ezelőtt Eleki Abigél és Végh Róbert mentorálása alatt indult el (az angyalföldi, zuglói és a rákosmenti mellett). Azok a tapasztalatok melyek akkoriban érték őket, más szervezők számára tanulságul szolgált. Ezért történhetett meg az, hogy egy időben az újpesti Lámpás Klub a gyakorlati betanulás, élményszerzés helyszíne volt. A jelenlegi újbudai szervezők is sok hasznot merítettek az akkor és az azóta felhalmozott élményanyagból.
Visszaemlékeztünk arra is, hogy az újbudai elindulásban mennyi mindent köszönhettünk a klubszervezési tapasztalaton túl az újpestieknek. Amikor 2015-ben elindult a szervezés, akkor egy akadálymentességi felmérés elkészítésében kaptunk segítséget Szélesné Pankától és Végh Robitól is. Utána egy másik újpesti látássérült állt a klubunk elindításának az ügye mellé, aki a jelenlétével és megszólalásaival elérte, hogy figyeljenek ránk, érdekesek legyünk és komolyan vegyenek minket.
Időközben több újpesti projektbe is aktívan bekapcsolódtunk, melyek megvalósítása a mai napig referenciaként szolgál arra vonatkozóan, hogy milyen további lehetőségek lennének még a saját kerületünkön belül, amennyiben sikerülne a megvalósítási lehetőség közelébe kerülnünk.
Ezek miatt is nagyon sok személyes kapcsolatunk alakult ki újpestiekkel, így az újbudai Lámpás Klub programjain is több újpesti tag szokott megjelenni, akik letagadhatatlanul sokat tesznek azért, hogy az alkalmaink látogatottak legyenek. Így a munkánk a kollegiális segítségnyújtáson (érzékenyítések és más programok) túl is kiterjed a negyedik kerületben élő látássérültekre.
Összességében elmondható tehát, hogy az újpesti élmények, az újpesti emberek és az újpesti támogatóink nélkül nem lenne olyan az újbudai Lámpás Klub, amilyenné az eltelt évek során vált. Ezért éreztük úgy, hogy amikor majd 2017 októberében köszönetet szeretnénk mondani, akkor azt Újpesten, az újpestiek felé is meg szeretnénk tenni.
Lenkainé Vajda Viktória és Neumann Károly
közösségi civilszervezők
