Egy márciusi kora délelőtt kis csapatunk Újpestről irányt vett a Ludovika tér felé. Az idő gyönyörű, a kedvünk vidám, mosolygós volt.
A Természettudományi Múzeum volt a célunk. Legnagyobb sajnálatunkra a múzeumban nincs tárlatvezetés. De mi, mint mindig, így is feltaláltuk magunkat.
Látó segítőink olvasták el nekünk a tudnivalókat. A nézelődést az ásványoknál kezdtük meg. Csak gyönyörködtünk a gyönyörűbbnél-gyönyörűbb csillogó ásványi kőzetekben!
Tovább, a felső szinten, különböző kontinensek állatait láthattuk egy helyen, életnagyságban kitömve. A következő terem teljes hosszúságában , az élőhelyük szerint rendezték el a különböző állatokat (madarak, vízimadarak, kisebb-nagyobb emlősök). Egy óriási cápa is mutogatta félelmetes fogait a fejünk felett.
Egy másik helyen az emberi fejlődés fokozatait, az őskor állatait figyelhettük meg. Még sorolhatnánk az érdekességeket, különböző játékos kirakós feladatokat, de inkább a múzeum látogatását javasoljuk mindenkinek.
A Természettudományi Múzeumban jártunk
Egy márciusi kora délelőtt kis csapatunk Újpestről irányt vett a Ludovika tér felé. Az idő gyönyörű, a kedvünk vidám, mosolygós volt.
A Természettudományi Múzeum volt a célunk. Legnagyobb sajnálatunkra a múzeumban nincs tárlatvezetés. De mi, mint mindig, így is feltaláltuk magunkat.
Látó segítőink olvasták el nekünk a tudnivalókat. A nézelődést az ásványoknál kezdtük meg. Csak gyönyörködtünk a gyönyörűbbnél-gyönyörűbb csillogó ásványi kőzetekben!
Tovább, a felső szinten, különböző kontinensek állatait láthattuk egy helyen, életnagyságban kitömve. A következő terem teljes hosszúságában , az élőhelyük szerint rendezték el a különböző állatokat (madarak, vízimadarak, kisebb-nagyobb emlősök). Egy óriási cápa is mutogatta félelmetes fogait a fejünk felett.
Egy másik helyen az emberi fejlődés fokozatait, az őskor állatait figyelhettük meg. Még sorolhatnánk az érdekességeket, különböző játékos kirakós feladatokat, de inkább a múzeum látogatását javasoljuk mindenkinek.
Era, Panka
közösségi civilszervezők
Kirándulás a Mentőmúzeum történelmébe!
Nagy izgalommal indultunk egy ismeretlen múzeum felé. Mindenki kíváncsian várta ezt a délelőttöt. A megérkezéskor várt ránk tárlat vezetőnk Mihályfi-Tóth Alex, aki nagy lelkesedéssel, és tudással mesélt a mentések és mentők történetéről.
A Habsburg uralkodó királyok korától, a napjainkig beszélt az orvoslásról, és orvosi eszközökről. Kitért a régmúltra, a kezdetekre, és az emberekre, akik segítettek a mentésben. A Mentőpalota építését a szervezett magyarországi mentés megteremtője, a Budapesti Önkéntes Mentő Egyesületet /B.Ö.M.E./1887-ben alapító orvos igazgató Kresz Géza (1846-1901) kezdeményezte. 1889 októberében építkezés anyagi hátterét a Törvényhatósági Bizottsága és a hatóság széleskörű társadalmi közadakozás biztosította.
A kivitelezés a Quitter Zsigmond műépítész szakmai irányításával valósult meg. Dr. Kresz Géza a magyarországi szervezett mentés megteremtője, a /B.Ö.M.E./ alapító igazgató főorvosa volt. Tényleges működését, már Dr. Kovách Aladár (1866-1922) igazgatóságának idején kezdte meg. 1926-tól folyamatosan bővítették. 1950-ben a helyszűke miatt szüneteltették, újbóli megnyitása, 1983-ban átadását követően került sor.
A Mentőmúzeum, 1987-ben a szervezett magyar mentés centenáriumi évben nyitotta meg ismét kapuit. Igazgatója Felkai Tamás lett. Őt kortársa Dr Pap Zoltán főorvos követte. 2006 évig töltötte be ezt a posztot.
Ezután a történelmi kitérő után ismerkedtünk meg a mentés és a felszerelések egyre modernebb háztárával. Valamint az emberi élet mentésének kiemelkedő fejlődésével. A vitrinekben láttuk a lélegeztető gépek különböző fajtáit, és a dobozokat melyekben az ampullákat tárolták. Az érdeklődők bepillanthatnak a rohamkocsik felszereléseibe és eszközeibe.
A gyűjteményben látható sokféle orvosi és mentéstechnikai felszerelés, és különböző rendeltetésű gépjármű. Ismét sok tapasztalattal, és egy különleges élménnyel gazdagodtunk ezen a délelőttön.
Széles Attiláné és Kulman Tiborné
közösségi civilszervezők
Összecsendül két pohár…
Az egykori François Pezsgőpincészet bejáratánál berendezett múzeumban kezdtük sétánkat, ahol vezetőnk, Quirin Károly a pezsgőkészítés és a budafoki pezsgőgyártás történetét ismertette; beszélt Törley József életútjáról, François Lajos és Cézár tevékenységéről, a Hungária pezsgőcsalád létrejöttéről, a magyar pezsgők külföldi elismertségéről.
Az olasz építőmesterek által szépen kitéglázott, boltíves pincerendszerben a tradicionális technikával gyártott pezsgők először máglyaszerűen elrendezett, majd a seprő eltávolítása végett változó szögben lefelé fordított üvegek ezreit láttuk.
Egy másik pinceágban másfél literes üvegekben tárolják a készülő pezsgőt. A transvasée technikával készült pezsgők a seprőtlenítés/degorzsálás után kerülnek 7,5 dl-es parafa dugós üvegekbe.
Pincesétánk végeztével a Törley díszteremben nézhettük meg a ma gyártott Törley-, François- és Hungária pezsgőket, valamint a ma használatos pezsgőspoharakat. Megcsodálhattuk a Törley Józsefről, a Törley Mária által készített gyönyörű mellszobrot, valamint a nemes csantavéri Törley-család és Magyarország címerét.
Az egykori degorzsáló csarnokban a szecessziós Zsolnay-mozaik nyújtott a dolgozóknak esztétikai élményt.
Végezetül a különböző pezsgőféléket kóstolhattuk meg a házigazda Chevaliers Törley Pezsgőrend ceremóniamestere, Magyarország legjobb pezsgőszakértője, Quirin Károly társaságában.
Egészségünkre!
Bernát Zsuzsanna
közösségi civilszervező
Klubnap versekkel – az újpesti nőnap
Március első napján, versekkel kedveskedett Kulman Tibor a hölgyeknek. Sokadszorra lep meg bennünket gyönyörű verssoraival. Különösen, az egyik verse aratott sikert, melyet kérésünkre ismét felolvasott.
Csernus János, az Újpesti Napló újságírója is megtisztelt minket jelenlétével. Annyira megtetszettek Tibor versei, hogy engedélyt kért, azok nyilvános megjelenítésére az újságban. Nagy örömmel igent mondott a vers írója.
Bemutatta újdonságait, Kiss Márta, a Láthatár bolt kedves munkatársa. Sokan érdeklődtek az újdonságok iránt. Felsorolta, az asztalon található eszközök sokaságát. Elmondta, mit, mire, hogyan lehet a legkönnyebben használni.
Most már folyamatosan ellátogat hozzánk, Galler Brigitta rendőr főtörzszászlós körzeti megbízott, aki hasznos tanácsokkal látta el tagjainkat. Felhívta, figyelmünket mire vigyázzunk otthon, a vásárlások alkalmával, valamint az új csalási praktikák kivédésére.
Nem maradhatott el, a nők felköszöntése, illetve felolvastuk, hogy mikortól ünnepeljük meg a nők napját. Beszélgettünk az alvás világnapjáról, ezen belül az alvászavarokról, és azok megelőzéséről. Jó kedvvel búcsúztunk el egymástól.
Kulman Erika és Szélesné Panka
közösségi civilszervezők
Az “elcsúszott” újpesti klubnap
Az eső ellenére elég sok tagunkat üdvözölhettük a februári klubnapunkon. Megbeszéltük a rendőrségen történt igen tartalmas élményeinket. Így hallhatták azok is, akik nem tudtak részt venni ezen a rendkívüli programon. Felvetettük a következő hónapok programjainak lehetőségeit.
Csak úgy szórták az ötleteiket az ott lévők. Rengeteg lehetőség vetődött fel, melyekből válogathatunk. Társaságunkban volt S. Tóth Erika is, aki remek gyerek színházi előadásokat ajánlott az érdeklődőknek. Szóba került az áprilisi klubnap témája, és annak fontossága.
A fogyatékkal élő emberek jogai, juttatásai, esetleges törvény módosítások ismertetése. Érdekes témákat feszegettünk, amelyből hatalmas beszélgetés kerekedett. Szóba került többek között a házasság, mint téma. Sok oldalról megközelíthető fogalom.
Mindenki kívánságára, Máté Péter dalokat hallgattunk. Gábor gitározott, együtt énekeltünk vele, megemlékezve az énekes 70. születésnapjáról. Végül is, a programok időpontjáról nem tudtunk dönteni, de hamarosan arra is sor kerül.
Mindenki jól érezte magát és igyekszünk a jövőben is jó hangulatot teremteni. Akik eddig nem jutottak el hozzánk, reméljük a fentiek alapján kedvet kaptak, hogy ezután velünk érezzék jól magukat programjainkon. Továbbra is várunk mindenkit szeretettel.
Kulman Erika és Szélesné Panka
közösségi civilszervezők
az ősi Ázsiában jártunk
2017.02.21. A Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum Budapesten, az Andrássy út 103. szám alatt található. Szak-múzeuma, amelynek gyűjtőkörébe a Távol-Kelet művészeti emlékei tartoznak. A kiállított keretében kortárs magyar művészek délkelet-ázsiai ihletésű tárgyai vonulnak fel.
Kardos Tatyana, nem egy minden napi tárlatvezetésen vezetett körbe minket, eme érdekes világba. Úgy mutatta be nekünk ezt a mesebeli világot, mintha mi is ott lettünk volna. Az élmény mindenki számára különlegesen emlékezetes maradt. A textilek bemutatásával egyidejűleg, megtapinthattuk a ruhaként funkcionált anyagokat. Amelyek használatát /viseletét/, két önként jelentkezőn megmutatta, a kedves hölgy.
Sok egzotikus tárgyat is megtapinthattunk, miközben hallgattuk a történetét. Mindenkinek ajánljuk ezt, az igen csak érdekes kiállítást. Mi nagyon jól éreztük magunkat tagjainkkal.
Széles Attiláné Panka és Kulman Tiborné Era
4. kerületi közösségi civilszervezők
Vár a mesés Távol-Kelet
Ha kíváncsi a Távol-Kelet művészeti emlékeire egy gyönyörű palotában, tartson velünk!
Minden érdeklődőt szeretettel várunk az újpesti klub programján.
Találkozás: 2017. február 21.- én kedden, a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum előtt,
délelőtt 10 órakor Budapest VI. ker. Andrássy út 103. szám alatt.
Újpest Lámpásai : Széles Attiláné Panka és Kulman Tiborné Erika
Panka +36-30/498-9033 vagy +36-70/60-29-368
Era +36-30/905-1321
Újpesti látássérültek látogatása a rendőrségen
Január 31.-én nagy izgalommal látogattunk el a IV. kerületi Rendőrkapitányságra ahol Galler Brigitta rendőr főtörzszászlós, körzeti megbízott kalauzolt minket. Megismerkedtünk a rendőrség munkájával, és betekintést nyertünk abba, hogy milyen eszközöket használnak mindennapi munkájuk során. Aki kíváncsi volt, felvette a védőruhákat és kicsit átérezethette, hogy a rendőrök tevékenysége mennyi veszéllyel járhat, és milyen nehéz felszerelésben teljesítenek szolgálatot.
Köszöntött minket, és beszédet mondott Buchwald Milán rendőr őrnagy megbízott kapitányságvezető. A bemutatkozás után egy érdekes kvízjátékba vettünk részt, amit egy előadás követett mely részletezte a közrendvédelem szükségességét és fontosságát. Felhívták a figyelmünket arra, hogy az intézkedő rendőrt minden esetben kérjük meg személyazonosságának és intézkedési jogosultságának az igazolására. Beszélgettünk a drogokról, azoknak hatásáról, és a rendőrkutyákról.
A rendőrségnek, a közbiztonság és a közrend védelme érdekében folytatott, külső szemlélő számára talán a legtöbbször észlelhető tevékenysége, a közterület rendjének fenntartása, melyet jellemzően a gépkocsizó vagy gyalogos járőrszolgálatot ellátó egyenruhás rendőrök végeznek. A látogatásunk során megtekintettük a bűnügyi technikusi szobát, ahonnan sietve távoztunk, mivel valódi rabosítás intézkedésre vártak, miközben velünk foglalkoztak. Az ujjlenyomat levételének folyamatát is nyomon követhettük, és saját bőrünkön (kezünkön) tapasztalhattuk a helyszínelők nyomfelvételi munkájuk technikai oldalát is.
Megtudtuk azt is, hogy sokfajta kutyát, különböző munkára képeznek ki. A csúnya esős idő ellenére is még beülhettünk egy járőrautóba, melyben kipróbálhattuk a fény- és hangeszközöket élesben. Ezen a délelőttön sok új ismeretet szerezhettünk a minket védő rendőrök munkájáról, és ismét sok új élménnyel gazdagodtunk.
Nem lehetünk elég hálásak Galler Brigittának, ezért a különleges élményért és önzetlen segítségéért. Nagyon örülünk, hogy kapcsolatban maradhatunk vele. Ezúttal szeretnénk köszönetet mondani Buchwald Milán r.őrnagy úrnak, amiért engedélyezte látogatásunkat.
Kulman Tiborné és Széles Atilláné
közösségi civilszervezők
Beszélgetés az átverésekről
Nagyon boldogok voltunk, hogy újra együtt lehettünk és beszélgethettünk a karácsonyi és újévi élményeinkről.
Vendégünk is volt a rendőrségről, Galler Brigitta r. főtörzszászlós, akit nagy szeretettel mutattunk be tagjainknak. Mesélt a bűnözésről és a rendőrség munkájáról. Érdeklődve hallgattuk előadását, mely izgalmas és lebilincselő volt. Sok érdekes, tanulságos történetet mesélt el nekünk.
A kép forrása: http://www.ujpest.hu
Az előadása után sok kérdésünk volt hozzá, melyre szívesen válaszolt. Végül meghívott bennünket a kerületi kapitányságra, hogy élesben is megtapasztalhassuk a rend őreinek szerteágazó munkásságát. Boldogan fogadtuk el a meghívást, melyre hamarosan sor fog kerülni.
Az elhangzott tanácsai közül a legfontosabb az, hogy soha, semmilyen körülmények között nem szabad idegennek pénzt átadni. Akármilyen történettel is áll elő, nem szabad elhinni, hogy egy rokonunk bajban van és neki viszi el. Mostanában az is gyakori, hogy egy bank vagy a Szerencsejáték Zrt. nevében is telefonálnak. Ha valaki nyert, akkor soha nem kell pénzt feltölteni, mobiltelefonszámra pedig végképp nem!
Még mindig gyakori, hogy valaki rendőrnek vagy közműszolgáltatónak adja ki magát. Ha valaki közműves ügyintézőnek mondja magát, mindig hívjuk fel a szolgáltatót, ha olyat akar tenni, ami szokatlan vagy pénzt kér tőlünk. Nem véletlenül értesítik előre a lakókat az órák leolvasásáról, így a leolvasók érkezéséről előre lehet tudni. Ha valaki valóban rendőr, akkor minden esetben megvárja az azonosítást, mindig igazolja magát és mindig közli a jövetele okát. Ha valaki türelmetlen, nem hajlandó megvárni amíg az azonosítása megtörténik vagy nem hajlandó azonosítani magát, abban az esetben a 112-es segélyhívón be kell ezt jelenteni, mivel csalóról van szó.
Ezeken kívül a hazánkban élő farsangi hagyományokról is felolvastunk érdekességeket. Ebben a témában egy mesét is találtunk, ami a katicabogárról szólt. Az Újpesti Naplóban is tájékozódhattok erről a kis délutánról, mert kedvenc újságírónk, M.Orbán András is megtisztelt minket jelenlétével.
Kulman Tiborné/Era, Széles Attiláné/ Panka
közösségi civilszervezők
Zongora és patkolástan
Az újpesti lámpások szerveztek programot az Állatorvostudományi Egyetem Hutyra Ferenc Könyvtár, Levéltár és Múzeum épületébe (1078 Budapest, István u. 2.), melyre több klub is ellátogatott.
Vezetőnk Váradi Adél történész-muzeológus már az udvaron fogadott bennünket, ahol Csatlós, a magyar szürke szarvasmarha szobra áll, kinek nevéhez az a hiedelem fűződik, hogy az a hallgató, aki ráül a hátára, nem fogja befejezni tanulmányait. Ezért nagy ívben elkerülik, viszont diplomaosztás napján megrohamozzák. Mulatságos látványt nyújt, ahogy talárban, 3-4 társuk segítségével igyekeznek felülni rá. Sok külföldi azért jön ilyenkor a campuszra, hogy ezt a nem mindennapi látványt megörökítse.
A Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Könyvtár, Levéltár és Múzeum a szakterület egyetlen nyilvános, tudományos közgyűjteménye Magyarországon. A Könyvtár egyidős az állatorvosképzéssel. Jeles professzorai kezdettől gyűjtötték és rendszerezték a téma hazai és külföldi könyveit.
Az állatorvos-történeti emlékek rendszerezett tárát első ízben Daday András professzor állította fel 1937-ben a központi épületben. A háború vihara jelentősen megtépázta és szétszórta a szép gyűjteményt. A mai formában 1984 szeptemberében nyílt meg a gazdag emléktár. A kiállított anyagot hármas tagozódásban tekinthetik meg a látogatók.
1. rész: Az állatgyógyászat eszközei
Az első kilenc vitrin az állatgyógyászat eszközeit és azok fejlődését mutatja be. E kiállítási rész körülbelül 200 évet foglal össze századunk első harmadáig. A régi fa, vas, bőr állatgyógyászati eszközöktől elkezdve a XVII-XIX. század speciális műszerein keresztül a XX. század már korszerű higiénés követelményeknek is megfelelő eszközeiig a műszerek széles skálája látható a vitrinekben. Az állatorvosképzéssel párhuzamosan patkolókovács képzés is folyt és a patkó történetét is láthattuk egy tárlóban. Alkalmunk nyílt különféle orvosi műszerek, koponyák, csontok és patkók megtapintására.
2. rész: A magyar állatorvos képzés története
A gyűjtemény második része az egyetem, illetve az állatorvosképzés történetével foglalkozik. Itt látható az egyetem jogelődjének, a Pesti Egyetem orvosi karán 1787-ben szervezett Állatgyógyászati Tanszék alapító rendelkezésének másolata és az intézmény fejlődésének valamennyi állomása egészen 1962-ig, amikor önálló Állatorvostudományi Egyetemmé vált.
Az intézet történetét néhány neves professzor életművén keresztül mutatja be a kiállítás. Az alapító Tolnay Sándor könyvei, székfoglaló beszéde mellett látható az a korabeli Inventarium, amelynek regisztrált könyveiből szinte valamennyi megtalálható a “Magyary-Kossa” Szakmatörténeti Könyvgyűjteményben. Érdekes emlék Hoffner József professzornak, Tolnay utódjának a receptgyűjteménye. Zlamál Vilmos professzor nevéhez a keleti marhavész továbbterjedésének megakadályozására kidolgozott módszer fűződik. Az 1867-ből származó Zlamál-féle marhavész abrosz is értékes darabja a gyűjteménynek.
Thanhoffer Lajos, a szövettan magyarországi úttörője írta meg az intézmény első száz évének történetét, és nevéhez fűződik a magyar nyelvű egyetemi oktatás bevezetése 1872-ben. Tormay Béla az állattenyésztés kiváló művelője volt.
Hutÿra Ferenc emlékét belgyógyászati szakkönyvének számos idegen nyelvű kiadása is őrzi. Hosszú igazgatói (rektori) tevékenysége alatt az intézet főiskolai rangra és benne az oktatás világszínvonalra emelkedett. Kotlán Sándor a parazitológia professzora volt, de az egyetemen az intézet történetének megírójaként is tisztelik. Egy ideig a könyvtár vezetőjeként és az egyetem szaklapjainak szerkesztőjeként is működött.
Varga Ferenc 1888-ban a pesti Állatgyógyintézet igazgatója lett. 1878-ban Nádaskay Bélával közösen megalapította az első magyar állatorvosi szaklapot, a Veterinariust. Leánya, Varga Vilma zongoraművész, zenepedagógus, Liszt Ferenc zongoraművész tanítványa volt.
Kotlán Sándor műveivel és Magyary-Kossa Gyula munkáival, az Állatorvosi Főiskola 1902-ben összeállított első tudományos igényű könyvtári katalógusával, valamint a magyar állatorvosi könyvészettel egy külön tárló foglalkozik. Magyary-Kossa Gyula különben a gyógyszertan professzora volt, emlékét két vitrinben összeállított patikamúzeum őrzi. Az intézet történetét bemutató rész utolsó vitrinjében Botskor László hagyatékából egy, a XIX. század első felében működő állatorvos teljes műszerkészlete tekinthető meg.
A 3. részben sok-sok állatszobrot állítottak ki, fajta szerint felsorolva. Láttuk Kincsem szobrát és képét, valamint a 200. angol derby belépőt, melyre dr. Fehér Dezső utazott feleségével, és egy fénykép őrzi találkozását a királynővel, ll. Erzsébettel.
Köszönetet szeretnénk mondani Váradi Adélnak, aki nagy szeretettel kalauzolt bennünket, és emlékezetessé tette a kiállítást számunkra. Meglepetésben volt részünk, mert búcsúzáskor kaptunk egy cd-t (Braille felirattal) és képcsomagot, Zongora és patkolástan címmel. Így bármikor felidézhetjük a kellemes perceket.
Bernát Zsuzsanna
közösségi civilszervező
Múzeumlátogatással indul a klubélet Újpesten
A kép forrása: museum.hu
Izgalmas, érdekes múzeumlátogatásra invitáljuk a tagjainkat. Csatlakozhatnak az érdeklődők az újpesti lámpások kis csapatához.
Hova megyünk?
Az Állatorvostudományi Egyetem Hutyra Ferenc Könyvtár, Levéltár és Múzeum épületébe, melynek címe:
1078 Budapest, István u. 2. Ingyenes tárlatvezetéssel.
Mikor megyünk?
Január 10.-én.
Találkozás Újpesten negyed 9-kor az Újpest kőfeliratnál,
vagy háromnegyed 9-kor, a Keleti pályaudvar 30-as buszmegállójában.
Jelentkezni január 9-én hétfőn este 8 óráig lehet az alábbi elérhetőségeken:
Kulman Tiborné/Era: 06-30/905-1321
vagy Széles Attiláné/Panka: 06-30/498-9033
Várjuk az érdeklődőket szeretettel!
Újpest lámpásai:
Era és Panka
Harmadik alkalommal cseréltünk tapasztalatokat
Az Ady Endre Művelődési Ház adott otthont eme alkalomnak, melyre 2016. október 7-én, 9:00 órától került sor. A többi fórumhoz hasonlóan regisztráció után Mészáros Ágnes, a VGYKE alelnöke köszöntött mindenkit.
Az Országos Látásvizsgáló Bizottság részéről ma Illényi Eszter volt jelen, aki egy előadás keretein belül bemutatta a látásvizsgáló munkáját.
Ezt követte Fodor Ágnes, a VGYKE elnökének prezentációja, majd kezdetét vette a beszélgetés.
A résztvevők alacsony száma miatt most nem alakult ki három csoport, hanem egy nagy körben ülve vettük sorra a már jól ismert témákat:
1.Látássérült szülők a rendszerben
Újpesten a bölcsődék és az óvodák kapcsolata nagyon jó a VGYKE-vel. Ez mindenképpen pozitívum, amire építeni lehet. Az intézmények nyitottak az együttműködésre és nagyon készségesek. Probléma az elérhető információk hiánya. A szülők annyit tudnak, amennyit az utánjárásuk során elérnek, nincs egységes tájékoztató, pedig lenne rá igény. A tapasztalatok szerint sokan későn jutnak el a fejlesztési lehetőségekhez, ezért kimarad a korai fejlesztés. A kilenc újpesti bölcsőde mindegyike nyitott a látássérült gyerekek előtt, nem utasítanának el senkit, de az elmúlt években nem jelentek meg ilyen gyerekek. Az óvodák is nyitottak próbálnak lenni. Az érintett szülői észrevétel szerint azonban ez csak egy elméleti lehetőség, mert az ovis gyermekét nem fogadták, hanem egy másik intézménybe kellett íratnia. Így a közeli óvoda már szóba sem jöhetett. Az óvodák szeretnék, ha sor kerülhetne az intézmények akadálymentesítésére, mert bár elkezdődött valami, de még messze nem érték el a kívánatos szintet. Az óvodák és a bölcsődék is azt szeretnék, ha a szülők motiválva lennének, nem pedig szankciók fenyegetése miatt vinnék el orvoshoz a gyerekeket szűrésre. Azt tartanák fontosnak, hogy a szülők segítségnek érezzenek mindent, ne a terheiket növeljék. A szülők gyakran kerülnek két tűz közé.
A bölcsődék, az óvodák és a VGYKE is fontosnak tartja azt, hogy a szülőket bátorítani kell a kommunikációra. A helyi tapasztalat szerint az tud informálódni, aki kezdeményező a kommunikációban. A VGYKE megjelent szervezői vállalták, hogy az információáramlást segítik. A hozzájuk eljuttatott információkat közvetítik az érintett családok felé és az intézmények felé is nyitottak, mivel alapvetően is nagyon jó a kapcsolat a kerületi intézmények és az egyesület között.
2. Helyi ellátórendszer
A szülői tapasztalatok szerint, régebben jellemző volt a gorombaság, mára ez érezhetően változás alatt van. A kerületi bölcsik, ovik és a VGYKE között nagyon jó a kapcsolat. A szemorvosnál van várólista (körülbelül 4 hónap), de a szülői tapasztalatok szerint sürgős esetekben azonnal be lehet jutni, és a kerületi szakorvosok nagyon kedvesek, készségesek. Probléma, hogy a kötelező szűrés hiánya miatt néhány szembetegség csak 5-7 éves kor környékén derül ki, így a gyerekek lecsúsznak a korai fejlesztésről, ez pedig az egész életükre kihat, mert hátránnyal indulnak az alapfokú oktatás területén. Országos jelenség a szakemberek hiánya, mivel sok szakember átvonult a magánszférába, amit a legtöbb ember nem tud megfizetni. A bölcsikbe kijár orvos, akik a szembetegségekre is figyelnek, a kerületi ovikba ugyan orvos nem jár ki, de védőnő igen. A nem diagnosztizált látásproblémák észlelése az óvónőkre marad. Mivel fejlesztőpedagógus nincs, ezért az óvónőknek magukat kell képezni ezen a területen. Ez nem éppen ideális állapot.
A VGYKE kívánatosnak tartaná a korai fejlesztés érdekében a minden gyerekre kiterjedő szűrést. Ha lenne, és ennek köszönhetően időben észlelnék a látásproblémákat, akkor az érintett gyerekek nem indulnának hátránnyal az oktatásban. Ezzel minden megjelent egyetértett.
3. Elérhető fejlesztések, integráció megvalósítása
A bölcsik jobb helyzetben vannak, de oda nem jutnak el a gyerekek. Az mindenesetre előny, hogy aki Újpesten bölcsibe jut, annak jó eséllyel észlelik a látásproblémáit és elkezdődhet a korai fejlesztés. Szükség lenne a mindenkire kiterjedő szűrésre is, de nem szankciókkal, hanem motiválni kellene mindenkit, akinek ebben szerep jut. Kívánatos lenne az intézmények akadálymentessé tétele és az elkezdett ilyen jellegű fejlesztések folytatása. Ez hat a tényleges fogadókészségre. Sokat segítene a szülők informálása a látásproblémákról és a korai fejlesztés előnyeiről, mert vannak esetek, amikor csak iskolakezdéskor derül ki a látásprobléma. A szűrés és a mindenre kiterjedő informálás sokat segítene. Van szülői igény az átfogó informálásra.
A Látásvizsgáló felajánlotta, hogy bárkit szívesen fogad ingyenes konzultációra Újpestről (is). A VGYKE megerősítette, hogy segíti az információk áramoltatását.
A családias, kötetlen beszélgetés során számos hasznos tapasztalatot cseréltünk, eredményesen zárult a fórum.
Neumann Károly,
Ivanova Daniela
