Fiumei úti sírkert 2.
Séta az írók síremlékei között
Korábban már megcsodálhattuk három képzőművész szobrászatilag is érdekes síremlékét, ezúttal pedig a Fiumei úti sírkertben nyugvó író óriásokra emlékezünk. A síremlékek sokszor több évtizeddel az írók halála után keletkeztek, pályázatok eredményeként születtek meg, de a céljuk ugyanaz volt: a magyar irodalom legnagyobb alakjainak méltó emlékhelyet állítani.
Ki mással is kezdhetnénk a sort, mint Ady Endrével (1. kép). Csorba GézaKossuth-díjas szobrászművész haraszti mészkőből faragott alkotását 1930. március 23-án, a költő halála után 11 évvel leplezték le. Az esemény nagy nyilvánosságot kapott, még a Nyugat is közölt fotót a síremlékről. A síremlék szabadon áll, nem találhatók szorosan mellette más sírok, csak az óriási fák vetnek rá árnyékot. Az idő múlása nyomokat hagyott rajta, így az egykori világos kő felszíne itt-ott már besötétedett. A síremlék talapzata három, lépcsőzetesen csökkenő négyzetes alapú lapból áll. A legfelső fokán egyszerű rajzú, csupa nagybetűvel annyi áll, hogy ADY. A költő alakját ülve örökítette meg a szobrász. A sziklán ülő alak a jobb lábát kissé maga alá húzza, míg bal lába előrébb, de még behajlítva látható. Öltözéke stilizált, nem a költő korának megfelelő viselet, inkább egyfajta ókori görögöket, rómaiakat idéző tógaszerű ruha. A hosszú anyag takarja az alak lábszárát, de meztelen lábát látni engedi. Felsőtestén a könyök alá érő ujjú ruha egy sportoló atletikus testének megfelelő izomzatot enged feltételezni. Az ülő alak kissé kicsavarodik. Jobb kezével teste mögött támaszkodik, míg bal kezét ölében nyugtatja. A mozdulat által felsőteste jobbra csavarodik, amit enyhén balra fordított, vállához érintett feje ellensúlyoz. Ezzel a szobrász a klasszikus szobrok testhelyzetét, a kontraposztot valósítja meg az ülő figura esetében. A szobor arcán felfedezzük Ady Endre arcvonásait, de itt is azt a fajta idealizálást, megszépítést, a jellegzetes arcvonásoknak csak a felismerhetőség mértékéig történő ábrázolását látjuk, amit már a testnél is tapasztalhattunk. Nem a valóságnak megfelelő, teljes mértékben realista ábrázolás volt a cél. A művész a költőről készült szobor izmos testével, örökifjú erőteljes arcvonásaival mindazt az energiát, elhatározást és temperamentumot igyekezett visszaadni, ami Ady költészetét jellemezte. A szobor síremlékhez méltóan nyugodt és méltóságteljes, de egyúttal szenvedélyes is, arckifejezésén dac és szenvedés vonásai egyaránt felfedezhetők.
A költő sírjától csak pár lépésnyire látványos kör alakú, árkádos síremlékre lehetünk figyelmesek, aminek közepén szerény, fából faragott fejfa áll (2. kép). Ez Jókai Mór sírja. Az eddigiektől eltérően nem találunk a nagy író arcvonásait megörökítő szobrot. A kör alakú építmény utak kereszteződésében található, két kis lépcső vezet fel az emlékhelyhez. Az író 1904-es temetéséhez ravatalt Lechner Ödön tervezett és az első fejfát az író kérésére saját háza kapujának fájából faragták. A jelenlegi síremlék elkészültére két évtizedet kellett várni. 1925-ben pályázatot írtak ki, amelynek fontos pontja volt az író végakarata, miszerint nem szeretne sírkövet. A pályázatot végül Kismarty-Lechner Jenő és Füredi Richárd tervei nyerték meg. Az építmény maga egyszerű, de mégis erőteljes. A dísztelen szögletes oszlopokat kör alakban helyezték el, a rájuk helyezett párkányon egy Jókai idézet fut végig csupa nagybetűvel:
Ami bennem lélek, veletek megy. Ott fog köztetek lenni mindig. Megtalálsz virágaid között, mikor elhervadnak; megtalálsz a falevélben, mikor lehull; meghallasz az esti harangszóban, mikor elenyészik, s mikor megemlékezel rólam, mindig arccal szemközt fogok veled állani.
(Jókai Mór: Negyven év visszhangja).
A feliraton kívüli egyetlen díszítés az oszlopok között látható kőből faragott életfa motívumok, amelyek a gödöllői művésztelep alkotásait idézik. A központi szárból szimmetrikusan ágaznak el a stilizált ágak négy sorban, a fa teteje felé egyre kisebbekké válnak. Az ívesen hajló ágak behajló végein egy-egy cakkos levélcsoport foglal helyet.
A harmadik író, aki előtt tiszteletünket tesszük, Móricz Zsigmond lesz. A Légy jó mindhalálig, az Úri muri, a Rokonok és még sok más fantasztikus mű írója 1942-ben hunyt el, a Fiumei úti sírkertben pedig 1952. szeptember 4-én állították fel Medgyessy FerencKossuth-díjas szobrász által készített mészkő síremlékét. A félköríves záródású álló kőlap előtt a sírt növények futják be. A síremlék központi eleme az író mellszobra, amely egy kisebb íves szoborfülkében kapott helyet a sírlapon. Kerek arca, jellegzetes nagy bajsza, hátrasímított haja és kissé szigorú arcvonásai hűen adják vissza kőbe vésve a fotókon annyiszor látott vonásokat. A mellszobor alatt egyszerű betűkkel annyi áll: Móricz Zsigmond és alatta 1879-1942. Az íves záródás alatt, a kő ívvonalát követve faragott sáv fut végig, amelyen emberi figurákat figyelhetünk meg. Ezek mintha csak az író regényeinek egy-egy jellegzetes alakjait, jeleneteit örökítenék meg. Van itt kisdiák a tanára előtt és munkájukat végző parasztok és munkások is felfedezhetők közöttük. A figurák részletezés nélkül, csak körvonalukat jelölve láthatók.
Búcsúzóul érdemes meghallgatni a Szabó T. Anna költőnővel készült videót, amelybe a Fiumei úti sírkert további költő-író síremlékeiről is mesél:
Somogyi-Rohonczy Zsófia AKKU – Az Akadálymentes és Korlátlan Kultúráért Egyesület
vak Archives - Oldal 114 a 356-ből - Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete
Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete
Narráció 41
Fiumei úti sírkert 2.
Séta az írók síremlékei között
Korábban már megcsodálhattuk három képzőművész szobrászatilag is érdekes síremlékét, ezúttal pedig a Fiumei úti sírkertben nyugvó író óriásokra emlékezünk. A síremlékek sokszor több évtizeddel az írók halála után keletkeztek, pályázatok eredményeként születtek meg, de a céljuk ugyanaz volt: a magyar irodalom legnagyobb alakjainak méltó emlékhelyet állítani.
Ki mással is kezdhetnénk a sort, mint Ady Endrével (1. kép). Csorba GézaKossuth-díjas szobrászművész haraszti mészkőből faragott alkotását 1930. március 23-án, a költő halála után 11 évvel leplezték le. Az esemény nagy nyilvánosságot kapott, még a Nyugat is közölt fotót a síremlékről. A síremlék szabadon áll, nem találhatók szorosan mellette más sírok, csak az óriási fák vetnek rá árnyékot. Az idő múlása nyomokat hagyott rajta, így az egykori világos kő felszíne itt-ott már besötétedett. A síremlék talapzata három, lépcsőzetesen csökkenő négyzetes alapú lapból áll. A legfelső fokán egyszerű rajzú, csupa nagybetűvel annyi áll, hogy ADY. A költő alakját ülve örökítette meg a szobrász. A sziklán ülő alak a jobb lábát kissé maga alá húzza, míg bal lába előrébb, de még behajlítva látható. Öltözéke stilizált, nem a költő korának megfelelő viselet, inkább egyfajta ókori görögöket, rómaiakat idéző tógaszerű ruha. A hosszú anyag takarja az alak lábszárát, de meztelen lábát látni engedi. Felsőtestén a könyök alá érő ujjú ruha egy sportoló atletikus testének megfelelő izomzatot enged feltételezni. Az ülő alak kissé kicsavarodik. Jobb kezével teste mögött támaszkodik, míg bal kezét ölében nyugtatja. A mozdulat által felsőteste jobbra csavarodik, amit enyhén balra fordított, vállához érintett feje ellensúlyoz. Ezzel a szobrász a klasszikus szobrok testhelyzetét, a kontraposztot valósítja meg az ülő figura esetében. A szobor arcán felfedezzük Ady Endre arcvonásait, de itt is azt a fajta idealizálást, megszépítést, a jellegzetes arcvonásoknak csak a felismerhetőség mértékéig történő ábrázolását látjuk, amit már a testnél is tapasztalhattunk. Nem a valóságnak megfelelő, teljes mértékben realista ábrázolás volt a cél. A művész a költőről készült szobor izmos testével, örökifjú erőteljes arcvonásaival mindazt az energiát, elhatározást és temperamentumot igyekezett visszaadni, ami Ady költészetét jellemezte. A szobor síremlékhez méltóan nyugodt és méltóságteljes, de egyúttal szenvedélyes is, arckifejezésén dac és szenvedés vonásai egyaránt felfedezhetők.
A költő sírjától csak pár lépésnyire látványos kör alakú, árkádos síremlékre lehetünk figyelmesek, aminek közepén szerény, fából faragott fejfa áll (2. kép). Ez Jókai Mór sírja. Az eddigiektől eltérően nem találunk a nagy író arcvonásait megörökítő szobrot. A kör alakú építmény utak kereszteződésében található, két kis lépcső vezet fel az emlékhelyhez. Az író 1904-es temetéséhez ravatalt Lechner Ödön tervezett és az első fejfát az író kérésére saját háza kapujának fájából faragták. A jelenlegi síremlék elkészültére két évtizedet kellett várni. 1925-ben pályázatot írtak ki, amelynek fontos pontja volt az író végakarata, miszerint nem szeretne sírkövet. A pályázatot végül Kismarty-Lechner Jenő és Füredi Richárd tervei nyerték meg. Az építmény maga egyszerű, de mégis erőteljes. A dísztelen szögletes oszlopokat kör alakban helyezték el, a rájuk helyezett párkányon egy Jókai idézet fut végig csupa nagybetűvel:
Ami bennem lélek, veletek megy. Ott fog köztetek lenni mindig. Megtalálsz virágaid között, mikor elhervadnak; megtalálsz a falevélben, mikor lehull; meghallasz az esti harangszóban, mikor elenyészik, s mikor megemlékezel rólam, mindig arccal szemközt fogok veled állani.
(Jókai Mór: Negyven év visszhangja).
A feliraton kívüli egyetlen díszítés az oszlopok között látható kőből faragott életfa motívumok, amelyek a gödöllői művésztelep alkotásait idézik. A központi szárból szimmetrikusan ágaznak el a stilizált ágak négy sorban, a fa teteje felé egyre kisebbekké válnak. Az ívesen hajló ágak behajló végein egy-egy cakkos levélcsoport foglal helyet.
A harmadik író, aki előtt tiszteletünket tesszük, Móricz Zsigmond lesz. A Légy jó mindhalálig, az Úri muri, a Rokonok és még sok más fantasztikus mű írója 1942-ben hunyt el, a Fiumei úti sírkertben pedig 1952. szeptember 4-én állították fel Medgyessy FerencKossuth-díjas szobrász által készített mészkő síremlékét. A félköríves záródású álló kőlap előtt a sírt növények futják be. A síremlék központi eleme az író mellszobra, amely egy kisebb íves szoborfülkében kapott helyet a sírlapon. Kerek arca, jellegzetes nagy bajsza, hátrasímított haja és kissé szigorú arcvonásai hűen adják vissza kőbe vésve a fotókon annyiszor látott vonásokat. A mellszobor alatt egyszerű betűkkel annyi áll: Móricz Zsigmond és alatta 1879-1942. Az íves záródás alatt, a kő ívvonalát követve faragott sáv fut végig, amelyen emberi figurákat figyelhetünk meg. Ezek mintha csak az író regényeinek egy-egy jellegzetes alakjait, jeleneteit örökítenék meg. Van itt kisdiák a tanára előtt és munkájukat végző parasztok és munkások is felfedezhetők közöttük. A figurák részletezés nélkül, csak körvonalukat jelölve láthatók.
Búcsúzóul érdemes meghallgatni a Szabó T. Anna költőnővel készült videót, amelybe a Fiumei úti sírkert további költő-író síremlékeiről is mesél:
Somogyi-Rohonczy Zsófia AKKU – Az Akadálymentes és Korlátlan Kultúráért Egyesület
Érzékenyítés a VI. kerületi Derkovits Általános Iskolában
Érzékenyítést tartottunk a VI. kerületi Derkovits általános iskolában nyári tábor keretein belül, vegyes osztályokkal. Minden évfolyamból voltak gyerekek.
Beszéltünk arról, hogyan élnek a látássérült emberek, milyen segédeszközöket használnak. Beszéltünk a fehér botos közlekedésről és a segítségnyújtásról. Önként jelentkezőket kértünk, hogy mutassák be, ők hogyan segítenének. Utána mi is bemutattuk nekik, hogyan kell jól segíteni.
Fontosnak tartjuk, hogy ezeket az ismereteket már gyerekkorban tisztázzuk velük, mert utána bármikor tudnak segíteni.
Legnagyobb sikere most is a vakvezető kutyáknak volt a gyerekek körében. A kutyás közlekedést is bemutattuk.
Érdeklődéssel fogadtak mindent, amit láttak és hallottak tőlünk. Minden felmerülő kérdésükre igyekeztünk válaszolni. Nagy örömünkre szolgált, hogy a gyerekek mennyire aktívak voltak. Célunk az volt, hogy a gyerekekhez közelebb vigyük a vakok és gyengénlátók mindennapi élethelyzeteit, megkönnyítve ezzel a kommunikációt és a segítségnyújtást.
Lukács Erzsébet Böbke
VI. kerületi közösségi civil szervező
Pályázati kiírás
A Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete (VGYKE), elnöksége 13/2021. számú határozata értelmében tanulmányi támogatás pályázatot ír ki az egyesület kiskorú tanulói részére. A pályázat keretösszege 160.000,- Ft, amely az MVGYOSZ-nek a VGYKE részére leosztott SZJA 1%-os támogatási keretéből kerül finanszírozásra.
Egyesületünk ezen pályázattal azon diák tagjait kívánja támogatni, akik
általános vagy középiskolai tanulmányaikat folytatják.
A teljes felhívás és a pályázati adatlap az alábbi hivatkozásokra kattintva tölthető le:
Június 18-án rendhagyó helyszíne volt klubnapunknak.
A klubtagokkal a közeli Duna-partra mentünk, ahol egy különleges fa mellett megpihentünk. A fa azért volt figyelemre méltó, mert törzse megtört, majd vízszintesen és végül felfelé érdekes formában fejlődött tovább.
Mivel hosszú szünet után végre találkoztunk a tagokkal, nagy volt a viszontlátás öröme. Mindenki elmesélte, mi történt vele, és mik a további tervei a nyárra.
Hűs fák árnyékában megpihenve kellemes órákat töltöttünk el együtt.
Várjuk a következő találkozást!
Vasné Pintér Teréz és Pintér Dalma
Közösségi civilszervezők
Interjú az InfoRádióban Fodor Ágnessel
Több, mint negyedórás interjút rögzített az InfoRádióFodor Ágnes elnökkel.
A riporter Ivádi Zsuzsa volt, aki a Családi Hét magazinnak készítette a műsort. Az apropó a legújabb szülősegítő projektünk, és az ennek keretében kiadott Szülő-Példa-Érték II című könyvünk volt. A riportot május 31-én töltötték fel a rádió honlapjára. A műsor végén idézeteket olvastak fel a Lukács Réka által írt műből. Az interjú itt hallgatható meg.
Narráció 40
Fiumei sírkert 1.
Séta a művészek parcellájában
A Főváros közepén, pár percnyire a Keleti pályaudvartól a VIII. kerületben található nemzetünk nagyjainak egyik legszebb emlékhelye, a Fiumei úti sírkert. A franciák kultikus temetőjéhez, a párizsi Père-Lachaise-hez sokszor hasonlított hely gondolatát még Széchenyi István vetette fel 1843-ban. A 19. század közepén köztemetőként nyitotta meg kapuit, pár évtizeddel később pedig már Magyarország egyik legismertebb kegyeleti helyeként tartották számon. Az itt nyugalomra helyezett hírességek listáját olvasva nem is lehet kétségünk, hogy a Fiumei úti sírkert valóban a legjobb hely, hogy kulturális és politikai életünk nagyjai előtt tisztelegjünk. Az impozáns mauzóleumok mellett (Kossuth Lajosnak és Deák Ferencnek is szenteltek egyet) visszafogottabb, de ugyanúgy figyelemre méltó sírok is állnak itt.
Az 56 hektáros óriási kert maga a nyugalom szigete. Mintegy 25 hektáros része parkosított, így a sírok fasorokkal és füves területekkel övezve helyezkednek el. A gyönyörűen parkosított temető kertészeti értékei mellett azonban a művészi igényességgel elkészített síremlékei miatt vált híressé. Ezúttal itt nyugalomra helyezett művészek hosszú sorából három szobrászati szempontból is érdekes sírral ismerkedünk meg. Az első Munkácsy MihályTelcs Ede által készített sírja (1. kép). Telcs Edemunkájával már találkozhattunk, hiszen ő készítette el Vörösmarty Mihály szoborcsoportját. Az 1911-ben felállított kő síremlék utak kereszteződésében helyezkedik el egy kis vaskerítéssel körbekerített növényekkel beültetett rész közepén. A síremlék letisztult, minden cikornya nélküli szobrászati alkotás. A kétlépcsős alacsony talapzaton egy robosztus, négyzetes alapú kőoszlopot idéző obeliszk látható, a felső ötödébe minden oldalának tetejét egyenlő szárú kereszt formában faragták ki. Az obeliszk tetején a sarkok tehát üresen maradtak, ezeket a beszögeléseket arany színű mozaikkal töltötték ki. Az oszlop előtt nőalak látható. Földig érő, görög kariatidákat idéző ujjatlan ruhát viselő nőalak bal kezében tart az ég felé egy babérkoszorút. Arcvonásainak és ruházatának megfogalmazásához csak a feltétlenül szükséges vonásokat, elemeket használta fel Telcs Ede, hiszen itt egy elvont, jelképes alakról van szó. Az oszlopra két évszámot véstek: 1844 és 1900 (a művész születési és halálozási évszáma), valamint a talapzaton csupa nagybetűvel a Munkácsy név szerepel.
A közelben álló művészparcellán áll Kisfaludy Strobl Zsigmond síremléke (2. kép), ami már sokkal érzelmesebb, mint a Telcs Ede által megalkotott időtlen és klasszikus, visszafogott érzelmeket sugárzó nőalakja. Kisfaludy Strobl Zsigmond munkásságával is megismerkedhettünk már korábban, az ő műve a Szabadság-szobor a Gellért-hegy tetején. A szobrászművész síremlékének érdekessége, hogy ő maga készítette el, azaz végrendelete értelmében saját munkájának másolatát helyezték el a sírján. A bronz szobor egy végtelenül kecses, könnyed férfitestet mutat. Mintha csak egy mozdulatába belefeledkezett táncos látnánk. A férfi bal lábára helyezett testsúlyával áll egy bronz golyón, míg jobb lábát kecsesen kissé felemeli. Fejét kissé az ég felé emeli, szeme lehunyva. Mellkasát is kinyitja az ég felé, két karját könyékben behajlítja, kezeit és ujjait finoman a mellkasához érinti. Mellkasának kiemelésével és karjának emelésének köszönhetően háta kissé ívben meghajlik. Jobb válláról hosszú drapéria omlik alá, egészen a talapzatot alkotó golyóra, ami a szobor stabilitását is adja. A mozdulat finomsága, ég felé törekvése, az ifjú földöntúli mosolya és lehunyt szeme érzékelteti a földi élettől való elszakadás, az égi szférához való tartozás érzetét. Az ifjú alakjának megfogalmazása részletgazdag, még hajtincsei is kivehetők.
A művészparcella harmadik emlékműve, amivel megismerkedünk, Csontváry Kosztka Tivadar számára készült (3. kép). A gyógyszerészből festőművésszé váló Csontvárynak 1967-ben, tehát halála után majd ötven évvel később állították fel a sírkertben. A sírt díszítő bronzszobor Kerényi Jenő munkája. A szobor másolatát Pécsett állították fel a Csontváry Múzeum előtt 1971-ben. Kerényi a szobor készítéséhez Csontváry önarcképét használta fel. A festőművészt köpenyben, kezében festőpalettával és ecsettel örökítette meg. Arcát markáns, nagy bajsza határozza meg. A szobor közel sem olyan részletgazdag és finom, realisztikus munka, mint a tőle nem messze álló Kisfaludy ifjú. Inkább hasonlít arra, mint amikor agyagból durván és felületesen mintáznak meg egy figurát. A finom részletek kidolgozása előtt még az arcon is mintha még az ujjakkal felhordott agyagot látnánk. Valószínűleg nem is volt Kerényi célja, hogy egy valósághű, részletgazdag ábrázolást hozzon létre. A jelképes síron – hiszen nem ide temették a festő földi hamvait – csak egy elképzelt, jelképes ábrázolást helyeztek el. A sír előtt állva igazán meghatódhatunk, hiszen néha gyertyák, koszorúk vagy kövekkel lesúlyozva Csontváry képei által ihletett gyerek ceruzarajzokat helyeznek el a művész előtt tisztelgők.
A következő héten neves írók síremlékeivel ismerkedünk.
Somogyi-Rohonczy Zsófia AKKU – Az Akadálymentes és Korlátlan Kultúráért Egyesület
Narráció
Fiumei sírkert 1.
Séta a művészek parcellájában
A Főváros közepén, pár percnyire a Keleti pályaudvartól a VIII. kerületben található nemzetünk nagyjainak egyik legszebb emlékhelye, a Fiumei úti sírkert. A franciák kultikus temetőjéhez, a párizsi Père-Lachaise-hez sokszor hasonlított hely gondolatát még Széchenyi István vetette fel 1843-ban. A 19. század közepén köztemetőként nyitotta meg kapuit, pár évtizeddel később pedig már Magyarország egyik legismertebb kegyeleti helyeként tartották számon. Az itt nyugalomra helyezett hírességek listáját olvasva nem is lehet kétségünk, hogy a Fiumei úti sírkert valóban a legjobb hely, hogy kulturális és politikai életünk nagyjai előtt tisztelegjünk. Az impozáns mauzóleumok mellett (Kossuth Lajosnak és Deák Ferencnek is szenteltek egyet) visszafogottabb, de ugyanúgy figyelemre méltó sírok is állnak itt.
Az 56 hektáros óriási kert maga a nyugalom szigete. Mintegy 25 hektáros része parkosított, így a sírok fasorokkal és füves területekkel övezve helyezkednek el. A gyönyörűen parkosított temető kertészeti értékei mellett azonban a művészi igényességgel elkészített síremlékei miatt vált híressé. Ezúttal itt nyugalomra helyezett művészek hosszú sorából három szobrászati szempontból is érdekes sírral ismerkedünk meg. Az első Munkácsy MihályTelcs Ede által készített sírja (1. kép). Telcs Edemunkájával már találkozhattunk, hiszen ő készítette el Vörösmarty Mihály szoborcsoportját. Az 1911-ben felállított kő síremlék utak kereszteződésében helyezkedik el egy kis vaskerítéssel körbekerített növényekkel beültetett rész közepén. A síremlék letisztult, minden cikornya nélküli szobrászati alkotás. A kétlépcsős alacsony talapzaton egy robosztus, négyzetes alapú kőoszlopot idéző obeliszk látható, a felső ötödébe minden oldalának tetejét egyenlő szárú kereszt formában faragták ki. Az obeliszk tetején a sarkok tehát üresen maradtak, ezeket a beszögeléseket arany színű mozaikkal töltötték ki. Az oszlop előtt nőalak látható. Földig érő, görög kariatidákat idéző ujjatlan ruhát viselő nőalak bal kezében tart az ég felé egy babérkoszorút. Arcvonásainak és ruházatának megfogalmazásához csak a feltétlenül szükséges vonásokat, elemeket használta fel Telcs Ede, hiszen itt egy elvont, jelképes alakról van szó. Az oszlopra két évszámot véstek: 1844 és 1900 (a művész születési és halálozási évszáma), valamint a talapzaton csupa nagybetűvel a Munkácsy név szerepel.
A közelben álló művészparcellán áll Kisfaludy Strobl Zsigmond síremléke (2. kép), ami már sokkal érzelmesebb, mint a Telcs Ede által megalkotott időtlen és klasszikus, visszafogott érzelmeket sugárzó nőalakja. Kisfaludy Strobl Zsigmond munkásságával is megismerkedhettünk már korábban, az ő műve a Szabadság-szobor a Gellért-hegy tetején. A szobrászművész síremlékének érdekessége, hogy ő maga készítette el, azaz végrendelete értelmében saját munkájának másolatát helyezték el a sírján. A bronz szobor egy végtelenül kecses, könnyed férfitestet mutat. Mintha csak egy mozdulatába belefeledkezett táncos látnánk. A férfi bal lábára helyezett testsúlyával áll egy bronz golyón, míg jobb lábát kecsesen kissé felemeli. Fejét kissé az ég felé emeli, szeme lehunyva. Mellkasát is kinyitja az ég felé, két karját könyékben behajlítja, kezeit és ujjait finoman a mellkasához érinti. Mellkasának kiemelésével és karjának emelésének köszönhetően háta kissé ívben meghajlik. Jobb válláról hosszú drapéria omlik alá, egészen a talapzatot alkotó golyóra, ami a szobor stabilitását is adja. A mozdulat finomsága, ég felé törekvése, az ifjú földöntúli mosolya és lehunyt szeme érzékelteti a földi élettől való elszakadás, az égi szférához való tartozás érzetét. Az ifjú alakjának megfogalmazása részletgazdag, még hajtincsei is kivehetők.
A művészparcella harmadik emlékműve, amivel megismerkedünk, Csontváry Kosztka Tivadar számára készült (3. kép). A gyógyszerészből festőművésszé váló Csontvárynak 1967-ben, tehát halála után majd ötven évvel később állították fel a sírkertben. A sírt díszítő bronzszobor Kerényi Jenő munkája. A szobor másolatát Pécsett állították fel a Csontváry Múzeum előtt 1971-ben. Kerényi a szobor készítéséhez Csontváry önarcképét használta fel. A festőművészt köpenyben, kezében festőpalettával és ecsettel örökítette meg. Arcát markáns, nagy bajsza határozza meg. A szobor közel sem olyan részletgazdag és finom, realisztikus munka, mint a tőle nem messze álló Kisfaludy ifjú. Inkább hasonlít arra, mint amikor agyagból durván és felületesen mintáznak meg egy figurát. A finom részletek kidolgozása előtt még az arcon is mintha még az ujjakkal felhordott agyagot látnánk. Valószínűleg nem is volt Kerényi célja, hogy egy valósághű, részletgazdag ábrázolást hozzon létre. A jelképes síron – hiszen nem ide temették a festő földi hamvait – csak egy elképzelt, jelképes ábrázolást helyeztek el. A sír előtt állva igazán meghatódhatunk, hiszen néha gyertyák, koszorúk vagy kövekkel lesúlyozva Csontváry képei által ihletett gyerek ceruzarajzokat helyeznek el a művész előtt tisztelgők.
A következő héten neves írók síremlékeivel ismerkedünk.
Somogyi-Rohonczy Zsófia AKKU – Az Akadálymentes és Korlátlan Kultúráért Egyesület
Meghívó klubnapra, vár Ferencváros!
Kedves Tagjaink!
Örömmel értesítek mindenkit, hogy következő klubnapunk alkalmával már személyesen találkozunk a Ferencvárosi Művelődési Központban (1096 Budapest, Haller u. 27.)
Időpont: 2021. július 05. 14.00-16.00 óra között
Téma: Kötetlen beszélgetés az elmúlt időszak eseményeiről, ki hogy élte át, milyen érzésekkel. Megbeszéljük a következő klubprogramokat is.
Figyelem! A jogszabályi előírások szerint a klubnapon csak védettségi igazolvánnyal rendelkezők vehetnek részt!
Mindenkit sok szeretettel várnak a szervezők:
Tanai Csaba
Közösségi civilszervező
Telefonszám: 06/30/7685404
Szalai Miklósné Tündi
Közösségi civilszervező
Telefonszám: 06/70/4320147
E-mail: ferencvaros.szervezo@vgyke.com
A Vakok Kertje
A kép forrása: https://www.mvgyosz.hu/legyen-a-vendegunk-hu/vakok-kertje/
Itt a nyár. Bemutatjuk a Vakok Kertjét.
Hogyan lehet megközelíteni? Milyen lehetőségek várnak a kertben?
Tapintható, hallható, szagolható a kert szépsége
Közösségi élet – játék és sport
Hangszerek – nyelvdob és hangcsövek
Négylábú segítők a kertben
A kispest.huVelünk történt rovatában is megtekinthető júniusi klubnapunk.
2021. június 22.
Júniusi online klubnap a XVIII. kerületben
Kedves Klubtagok, Kedves Érdeklődők!
Szeretettel meghívunk Benneteket következő online klubunkra, melyet 2021. június 30-án, szerdán 11:00-órától tartunk.
Vendégünk lesz Keviczky Csilla, a XVIII. Kerületi Rendőrkapitányság munkatársa.
Témáink: mire érdemes odafigyelni a XVIII. kerületben élőknek személyes biztonságuk és vagyontárgyaik védelme érdekében, hogyan kérhetnek segítséget bajba kerülés esetén, milyen „trükkjei”, módszerei vannak mostanában a tolvajoknak, betörőknek, egyéb érdekességek a kerületi rendőrség életéből.
Az elkövetkező nyári hónapokra tervezett programjainkról is ejtünk néhány szót.
Élő bejelentkezésünket megnézhetitek a 18. kerületi lámpások Facebook oldalán.
Sok szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt!
Pázmán Krisztina és Juhos Róbert
Közösségi civilszervezők
Online meghívott vendégem Soproni Tamás,Terézváros polgármestere volt.
Hasznos információkat tudhattunk meg tőle az önkormányzat működéséről és programjairól. Beszélt a magánéletéről, munkásságáról. Nagyon érdekes beszélgetés volt.
Lukács Erzsébet Böbke
VI. kerületi közösségi civilszervező
Narráció 39
Széchenyi Lánchíd
A budai és pesti oldalt összekötő legidősebb állandó híd megismerése igencsak aktuális dolog, hiszen a napokban kezdődtek el a Lánchíd felújításának munkálatai. A gróf Széchenyi István által kezdeményezett híd építését 1839-ben kezdték és 1849. november 20-án avatta fel a magyar történelem egyik legkevésbé kedvelt szereplője, báró Julius Jacob von Haynau. Tervezésével az angol William Tierney Clark-ot bízták meg, a kivitelezés irányítója pedig a skót származású Adam Clark volt. Utóbbiról később az Alagút és a híd közötti teret is elnevezték. A Lánchíd a főváros jelképévé vált, ami nemcsak a klasszikus szépségű szerkezetének köszönhető, hanem a környezetének is. Alatta a kék Duna, a pesti oldalon a Gresham-palota előtti térbe, míg a budai oldalon az Alagútba fut be, a hátterében pedig a Budai vár látható (1. kép). A Budai Várban a narrációsorozat kezdetén már sokszor barangoltunk. Megnéztük a Magyar Nemzeti Galéria épületét és az udvarán álló Savoyai Jenő szobrot, a Galéria műkincseivel is megismerkedtünk (Szinyei Merse Pál, Székely Bertalan, Csontváry Kosztka Tivadar, Vaszary János, Rippl-Rónai József festményeivel), a Halászbástyát és a Mátyás-templomot is alaposabban szemügyre vettük.
Maga a híd két kőpilléren áll és úgynevezett merevítő-tartós függőhíd típusába tartozik. A kőpillérek kisebb átalakítások és cserék ellenére legnagyobb részben megegyeznek a 150 évvel ezelőtti darabokkal. Ahogy a hídnak a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeumban található makettjén is látható (2. kép), nem csak a Duna felett átívelő szakaszát kellett az angol szakembernek megtervezni. A két parton kezdődik a híd szerkezete egy-egy felépítménnyel, amelyeket a híd felé haladva a Marschalkó János lőcsei szobrászművész kőoroszlánjai követnek. A fekve, kissé nyitott szájjal, dús sörénnyel ábrázolt hím oroszlánokhoz kötődik a fővárosnak talán az egyik leghíresebb városi legendája is. Eszerint a szobrász elfelejtett nyelveket készíteni az oroszlánoknak és emiatt annyit csúfolták, hogy bánatában a Dunába ugrott. Ez természetesen nem igaz, hiszen van nyelve a nemes állatoknak, de a járdaszintről nem láthatók. Sőt, az őt gúnyolóknak így reagált a mester: „Úgy legyen nyelve a te feleségednek, mint az én oroszlánjaimnak, akkor jaj neked!” A budai hídfő jobboldali oroszlánjának talapzatára a Széchényi család címere került, rajta a család latin jelmondatával „(Si) Deus pro nobis, quis contra nos” (Ha Isten velünk, ki ellenünk?) A makett segítségével szinte madártávlatból csodálhatjuk meg a klasszicista híd finom arányait. A pilléreken elhelyezkedő kapukon jelenleg az autós forgalom haladhat át. A kapuk nyílásait kváderkövek díszítik, a kapuk lapos teteje körül egyszerű, klasszikus párkányzat látható. Magukat a fémszerkezeteket a kapuépítmények testébe rögzítették és a két kapu között ívesen hajlik a járószintre a láncszerkezet. Ez a lágyan leívelő forma szinte meghazudtolja azt a teherbírást és erőt, amivel a szerkezet rendelkezik.
Az évtizedek során többször kellett lezárni a hidat és korszerűsíteni. Az egyes elemeket megőrizte az utókor a múzeumnak, így gyűjteményükben megcsodálhatjuk a II. világháború bombázásai után 1949-ben újjáépült híd két megmaradt elemét is. Olyan apró részletek ezek, amelyeket a használat során lehet észre sem veszünk, viszont elegáns kidolgozásuk jól bizonyítja, hogy a legapróbb részletekre is kiterjedt a tervező figyelme az egész híd harmonikus megjelenítése érdekében. Az egyik ilyen elem a korlát egykori dísze, ami az eredeti hídnak még funkcióval rendelkező csavaját mintázta. (3. kép) A zöldre festett fém elem alapja egy szabályos nyolcszög forma, amit felfelé kissé szűkülve egy kisebb nyolcszög forma fed. Erre az alapra került egy barázdált kúpszerű forma, amelynek lekerekített formája szépen finomítja az alap szigorú, sokszögek által alkotott formáját.
A felújítások során megmaradt a múzeumban az egykori korlát lábazatának egyik töredéke is, ahol a lecsavarozott talpak felett lágyan leomló levelek díszítették a gyakorlatias funkciójú korlátot. (4. kép)
A Széchenyi Lánchíd az egyik legszebb műemlékünk, a felújítás után is élmény lesz átsétálni rajta!
Köszönet a fotókért a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeumnak és Fortepan-nak.
Somogyi-Rohonczy Zsófia
AKKU – Az Akadálymentes és Korlátlan Kultúráért Egyesület
