A Vakok és Gyengénlátók Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egyesülete május 13-án tartotta következő online rendezvényét Lélekbonbonok címmel, melynek témája a kovász és a kenyérkészítés volt. A programon a VGYKE-tAcsay Péter, rákosmenti lámpás képviselte.
A napot az egyesület elnöke nyitotta meg, aki örömmel mutatta be azt a látássérült tagukat – Németh Tamásné Berta Edinát -, aki az első karantén idején szeretett bele a kovászolásba. Ez azzal is összefüggött, hogy tavaly eltűnt az üzletekből az élesztő. Edina az inspirációt és a recepteket Szabadfi Szabolcstól vette, aki a közösségi médiában „Szabi, a pék” néven vált ismertté.
Az előadás elején a hallgatók megtudhatták, hogy az ember már az ősidőkben is készített kenyeret, és később rájött arra, hogy kovászolással finomabb kenyér készíthető. A ma ismert kovászos kenyér nagyjából a XVII. században alakult ki.
Az előadó a férje segítségével élő adásban mutatta be a kenyér készítését, közben pedig a különböző technikákat ismertette, mint pl. a sziromhajtogatást, a tészta laminálását, vagyis felgöngyölítését. Az online program végére a kenyér nagyjából sütésre készen állt. Az előadás közben az egyik szervező belinkelte Szabi pék oktatóvideóinak oldalát.
A program az elnökasszony zárszavával ért véget, aki elmondta, hogy Edina bárkinek rendelkezésére áll kérdés esetén, illetve ajánlotta az általuk készített „Karantén szakácskönyvet”, ahol szintén olvasni lehet a csodálatos kovászról.
A program résztvevői azt is megtudhatták, hogy a „Lélekbonbonok” sorozat tovább folytatódik, mivel az egyesület nem kívánja föladni a netes színteret.
Acsay Péter
Közösségi civil szervező Rákosmente
vak Archives - Oldal 119 a 357-ből - Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete
Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete
Lélekbonbonok 3 – A csodálatos kovász
A Vakok és Gyengénlátók Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egyesülete május 13-án tartotta következő online rendezvényét Lélekbonbonok címmel, melynek témája a kovász és a kenyérkészítés volt. A programon a VGYKE-tAcsay Péter, rákosmenti lámpás képviselte.
A napot az egyesület elnöke nyitotta meg, aki örömmel mutatta be azt a látássérült tagukat – Németh Tamásné Berta Edinát -, aki az első karantén idején szeretett bele a kovászolásba. Ez azzal is összefüggött, hogy tavaly eltűnt az üzletekből az élesztő. Edina az inspirációt és a recepteket Szabadfi Szabolcstól vette, aki a közösségi médiában „Szabi, a pék” néven vált ismertté.
Az előadás elején a hallgatók megtudhatták, hogy az ember már az ősidőkben is készített kenyeret, és később rájött arra, hogy kovászolással finomabb kenyér készíthető. A ma ismert kovászos kenyér nagyjából a XVII. században alakult ki.
Az előadó a férje segítségével élő adásban mutatta be a kenyér készítését, közben pedig a különböző technikákat ismertette, mint pl. a sziromhajtogatást, a tészta laminálását, vagyis felgöngyölítését. Az online program végére a kenyér nagyjából sütésre készen állt. Az előadás közben az egyik szervező belinkelte Szabi pék oktatóvideóinak oldalát.
A program az elnökasszony zárszavával ért véget, aki elmondta, hogy Edina bárkinek rendelkezésére áll kérdés esetén, illetve ajánlotta az általuk készített „Karantén szakácskönyvet”, ahol szintén olvasni lehet a csodálatos kovászról.
A program résztvevői azt is megtudhatták, hogy a „Lélekbonbonok” sorozat tovább folytatódik, mivel az egyesület nem kívánja föladni a netes színteret.
Acsay Péter
Közösségi civil szervező Rákosmente
Narráció 34
Károlyi-palota Petőfi Irodalmi Múzeum épülete
Az egykori főúri paloták a 20. század folyamán egyre inkább új funkciót találtak maguknak. Lehetett belőlük iskola, könyvtár vagy éppen múzeum is. Az új tulajdonosok sok esetben törekedtek a régi épület értékeinek megóvására, így az új funkció ellenére ma is gyakorta élvezhetjük az egykori paloták csillogását. Ilyen épület az egykori Károlyi-palota is, amely az Astoriához közel, a Károlyi utcában található. A palota 1768-ban került a Károlyi család tulajdonába. Az első átalakításokat, bővítéseket még Károlyi György kezdte el, de utódai se maradtak el mögötte. Károlyi Mihály például modern fürdőszobákkal, autógarázzsal bővítette az épületet. A főváros 1928-ban vásárolta meg az épületet, 1957-ben pedig beköltözhetett a három évvel korábban alapított Petőfi Irodalmi Múzeum.
A klasszicista épület utca felöli homlokzata visszafogott, mégis tekintélyt parancsoló. Az emeletes épület középpontjában található hármas kapubejárójának központi, legnagyobb kapuján egykoron lovaskocsik is behajthattak. A kapu két sarkán a földön nagyméretű kő golyókat találhatunk. Ezek az úgynevezett kerékvető kövek, amelyek gyakran ilyen egyszerű kő golyóként jelennek meg, de gyakran szinte szobrászati gondossággal kidolgozott állatfigurák. Céljuk az volt, hogy a bekanyarodó és a kapun áthaladó kocsik neki ne ütközzenek a kapufélfának. A kocsik számára fenntartott bejárat két oldalán kisebb, az emberek számára fenntartott bejáratok találhatók, amelyek a mai napig használhatók. A kapu felett elegáns kovácsoltvas korlátos erkély található, ahonnan egykor még Mária Terézia is integethetett. A kapu tengelyében az oromzat részeként a Károlyi család címere látható. A központi címert korona ékesíti, két oldalról pedig egy-egy ágaskodó hím oroszlán támasztja. Az egész címer gazdag indák alkotta alapon áll. Az épület ritmikáját az íves tetejű, kékeszöld színű keretekkel ellátott ablakok adják. Az egyforma méretű íves tetejű ablakok sorozatát az épület két sarkán, az emeleti három ablak töri meg, ahol négyzetes lezárású ablakok kaptak helyet. A Petőfi Irodalmi Múzeumtól kapott régi fotón (1. kép) a 19. század végi öltözéket viselő férfiak és nők, fiatal lányok haladnak dolgukra az utca forgatagában. Két érdekes különbséget is felfedezhetünk a jelenlegi utcaképhez képest. Egyrészt az előteret átszelő villamossínt, ami ma már szokatlan látvány. A másik a palota falán látható számtalan reklámtábla. Fekete alapon fehér betűkkel olvashatjuk a Vakok Boltjának hirdetését, míg alatta Rohonczy Gida,Rigier József Ede,Emmerling Adolf hirdetőtáblái találhatók az állatkereskedés táblájának kíséretében. Egykor élt mesteremberei, kereskedői voltak Pestnek, akiket mára csak ez a fotó őrizhet meg. A táblák előterében utcai árus kétkerekű kocsija látható.
Térjünk viszont be az épületbe és csodáljuk meg, hogy milyen lenyűgöző részletei maradtak fent az utókor számára. Kezdjük az impozáns lépcsőházzal (2. kép), amelynek méltóságát növeli, hogy a lépcsők vörös szőnyeggel borítottak. A lépcsőn felhaladó finoman faragott fa korlátba kapaszkodhat meg. A lépcső tetejére feljutva még mindig nem ér véget a sétánk, itt jobbra és balra is elfordulhatunk és a következő lépcsősor vezet fel minket az egykori palota tereibe. Itt a fordulónál, a lépcső jobb és bal oldalán lámpaoszlop kapott helyet. A finom levéldíszítésekkel ékesített oszlopokon növényi indák kacskaringózását idéző fém karokon öt fehér gömbbúra adja a világosságot. A lépcsőház fala pasztellszínekben játszik. Az egyszer oszlopokkal keretezett íves fülkék hátfala finom halvány rózsaszín, a fülkék között felfutó falszakaszok halvány sárgák, míg a fülkék felett elhelyezkedő falszakaszok hidegebb mentazöld árnyalatot kaptak.
Az egykori palota termeinek leírását órákig lehetne végezni, itt viszont most csak egy elemet szeretnék kiemelni, amely meghatározza a berendezés hangulatát. A hófehér mennyezetek és ajtókeretelésekkel erőteljes kontrasztban álló színes selyemtapétákkal fedett falakat. Az egyik leglátványosabb a Vörös-szalon és a Lotz-terem falait is borító vörös színű tapéta (3. kép), amelynek fényes anyaga érdekes csillogást ad meleg színe mellett a térnek. A mélyvörös alapon a rajzos részletekkel megörökített virággirland elemeit finom rózsaszínnel dolgozták ki. Igazi bőségszaruk, burjánzó növényzet elevenedik meg a terembe belépők előtt. A rózsaszínes növények hátterében csak a falhoz közelebb lépve fedezhetjük fel, hogy a mintázatot a tapéta anyagánál sötétebb vörös színű borostyán hálózata szövi át. A falakat a székek magasságáig fehér és arany négyzetes díszítésű falburkolat fedi. A fal előtt elegáns klasszicista stílusú bútorok láthatók. A pad lábai fehérek, az íves támlájú szék megtartotta eredeti fa színét, de a polírozás növeli a fa anyag fényét.
A termek pompáját és csillogását tovább fokozzák a mennyezetről lelógó aranyozott csillárok. Az óriási méretű, részletesen kifaragott szerkezete levelek és indák halmazát utánozzák, az ágak végein ma már gyertyákat utánzó elektromos égők ragyognak. (4. kép)
Ahogy már korábban is, a Fővám téri Vásárcsarnok esetében, így ismét érdemes Gönczi Ambrus helytörténészt meghallgatni, aki ebben a videóban a Károlyi-palota történetét meséli el: A Károlyi-palota története (Ferencvárosi séták) – 9.Tv – YouTube
A narráció mellékletében szereplő fotókat köszönjük a Petőfi Irodalmi Múzeumnak!
Somogyi-Rohonczy Zsófia AKKU – Az Akadálymentes és Korlátlan Kultúráért Egyesület
Újra megnyitotta kapuit a Kondor Béla Közösségi Ház!
Forrás: network.hu
Kedves Klubtagok, Kedves Érdeklődők!
Szeretettel meghívunk Benneteket következő online klubunkra, melyet 2021. május 26-án, szerdán 15:00-órától tartunk.
Vendégünk lesz Hajzlinszki Annamária, a XVIII. kerületben működő Kondor Béla Közösségi Ház munkatársa. Megtudhatjuk Tőle, hogyan alakult az intézmény élete a pandémia alatt, hogyan készültek az újra nyitásra, jelenleg milyen programokkal és feltételekkel várják a vendégeket.
Továbbá megemlékezünk a húsvéti ünnepkört lezáró Pünkösd hagyományairól is, valamint aktuális információk is elhangzanak Egyesületünk életéből.
Élő bejelentkezésünket megnézhetitek a 18. kerületi lámpások Facebook oldalán.
Sok szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt!
Pázmán Krisztina és Juhos Róbert
Közösségi civilszervezők
Az egykori főúri paloták a 20. század folyamán egyre inkább új funkciót találtak maguknak. Lehetett belőlük iskola, könyvtár vagy éppen múzeum is. Az új tulajdonosok sok esetben törekedtek a régi épület értékeinek megóvására, így az új funkció ellenére ma is gyakorta élvezhetjük az egykori paloták csillogását. Ilyen épület az egykori Károlyi-palota is, amely az Astoriához közel, a Károlyi utcában található. A palota 1768-ban került a Károlyi család tulajdonába. Az első átalakításokat, bővítéseket még Károlyi György kezdte el, de utódai se maradtak el mögötte. Károlyi Mihály például modern fürdőszobákkal, autógarázzsal bővítette az épületet. A főváros 1928-ban vásárolta meg az épületet, 1957-ben pedig beköltözhetett a három évvel korábban alapított Petőfi Irodalmi Múzeum.
A klasszicista épület utca felöli homlokzata visszafogott, mégis tekintélyt parancsoló. Az emeletes épület középpontjában található hármas kapubejárójának központi, legnagyobb kapuján egykoron lovaskocsik is behajthattak. A kapu két sarkán a földön nagyméretű kő golyókat találhatunk. Ezek az úgynevezett kerékvető kövek, amelyek gyakran ilyen egyszerű kő golyóként jelennek meg, de gyakran szinte szobrászati gondossággal kidolgozott állatfigurák. Céljuk az volt, hogy a bekanyarodó és a kapun áthaladó kocsik neki ne ütközzenek a kapufélfának. A kocsik számára fenntartott bejárat két oldalán kisebb, az emberek számára fenntartott bejáratok találhatók, amelyek a mai napig használhatók. A kapu felett elegáns kovácsoltvas korlátos erkély található, ahonnan egykor még Mária Terézia is integethetett. A kapu tengelyében az oromzat részeként a Károlyi család címere látható. A központi címert korona ékesíti, két oldalról pedig egy-egy ágaskodó hím oroszlán támasztja. Az egész címer gazdag indák alkotta alapon áll. Az épület ritmikáját az íves tetejű, kékeszöld színű keretekkel ellátott ablakok adják. Az egyforma méretű íves tetejű ablakok sorozatát az épület két sarkán, az emeleti három ablak töri meg, ahol négyzetes lezárású ablakok kaptak helyet. A Petőfi Irodalmi Múzeumtól kapott régi fotón (1. kép) a 19. század végi öltözéket viselő férfiak és nők, fiatal lányok haladnak dolgukra az utca forgatagában. Két érdekes különbséget is felfedezhetünk a jelenlegi utcaképhez képest. Egyrészt az előteret átszelő villamossínt, ami ma már szokatlan látvány. A másik a palota falán látható számtalan reklámtábla. Fekete alapon fehér betűkkel olvashatjuk a Vakok Boltjának hirdetését, míg alatta Rohonczy Gida,Rigier József Ede,Emmerling Adolf hirdetőtáblái találhatók az állatkereskedés táblájának kíséretében. Egykor élt mesteremberei, kereskedői voltak Pestnek, akiket mára csak ez a fotó őrizhet meg. A táblák előterében utcai árus kétkerekű kocsija látható.
Térjünk viszont be az épületbe és csodáljuk meg, hogy milyen lenyűgöző részletei maradtak fent az utókor számára. Kezdjük az impozáns lépcsőházzal (2. kép), amelynek méltóságát növeli, hogy a lépcsők vörös szőnyeggel borítottak. A lépcsőn felhaladó finoman faragott fa korlátba kapaszkodhat meg. A lépcső tetejére feljutva még mindig nem ér véget a sétánk, itt jobbra és balra is elfordulhatunk és a következő lépcsősor vezet fel minket az egykori palota tereibe. Itt a fordulónál, a lépcső jobb és bal oldalán lámpaoszlop kapott helyet. A finom levéldíszítésekkel ékesített oszlopokon növényi indák kacskaringózását idéző fém karokon öt fehér gömbbúra adja a világosságot. A lépcsőház fala pasztellszínekben játszik. Az egyszer oszlopokkal keretezett íves fülkék hátfala finom halvány rózsaszín, a fülkék között felfutó falszakaszok halvány sárgák, míg a fülkék felett elhelyezkedő falszakaszok hidegebb mentazöld árnyalatot kaptak.
Az egykori palota termeinek leírását órákig lehetne végezni, itt viszont most csak egy elemet szeretnék kiemelni, amely meghatározza a berendezés hangulatát. A hófehér mennyezetek és ajtókeretelésekkel erőteljes kontrasztban álló színes selyemtapétákkal fedett falakat. Az egyik leglátványosabb a Vörös-szalon és a Lotz-terem falait is borító vörös színű tapéta (3. kép), amelynek fényes anyaga érdekes csillogást ad meleg színe mellett a térnek. A mélyvörös alapon a rajzos részletekkel megörökített virággirland elemeit finom rózsaszínnel dolgozták ki. Igazi bőségszaruk, burjánzó növényzet elevenedik meg a terembe belépők előtt. A rózsaszínes növények hátterében csak a falhoz közelebb lépve fedezhetjük fel, hogy a mintázatot a tapéta anyagánál sötétebb vörös színű borostyán hálózata szövi át. A falakat a székek magasságáig fehér és arany négyzetes díszítésű falburkolat fedi. A fal előtt elegáns klasszicista stílusú bútorok láthatók. A pad lábai fehérek, az íves támlájú szék megtartotta eredeti fa színét, de a polírozás növeli a fa anyag fényét.
A termek pompáját és csillogását tovább fokozzák a mennyezetről lelógó aranyozott csillárok. Az óriási méretű, részletesen kifaragott szerkezete levelek és indák halmazát utánozzák, az ágak végein ma már gyertyákat utánzó elektromos égők ragyognak. (4. kép)
Ahogy már korábban is, a Fővám téri Vásárcsarnok esetében, így ismét érdemes Gönczi Ambrus helytörténészt meghallgatni, aki ebben a videóban a Károlyi-palota történetét meséli el: A Károlyi-palota története (Ferencvárosi séták) – 9.Tv – YouTube
A narráció mellékletében szereplő fotókat köszönjük a Petőfi Irodalmi Múzeumnak!
Somogyi-Rohonczy Zsófia AKKU – Az Akadálymentes és Korlátlan Kultúráért Egyesület
Videók, podcastok és slideshow-k látássérülteknek – Sajtóközlemény
Sajtóközleményt adtunk ki az MTI Országos Sajtószolgálatának közvetítésével 2021. május 20-án, pénteken.
2021. május 12-i online klubnapunk vendége Miks-Rédai Csaba volt, aki elmesélte, hogyan és milyen eszközökkel kezdett stúdió felvételeket csinálni.
Csabi a Vakok Általános Iskolájába, a „Vakodába” járt, és már ott felvételeket készített az osztálytársaival, ezek a kezdeti lépések egyre jobban erősítették benne a vágyat egy saját stúdió és a felszerelések megszerzése iránt. A középiskolát is úgy választotta, hogy tovább gyakorolhassa, fejlessze tudását. Sajnos a gimnázium után nem sok esélye volt arra, hogy felvételt nyerjen a hangmérnök képzőbe, hiszen látássérültsége komoly akadályokba ütközött a különböző műszakirajzok elkészítése miatt, de ez nem akadályozta abban, hogy tovább fejlessze tudását. A VGYKE-nél már régóta szerkesztette a Hangos Hírmondót, melyet önkéntes felolvasókkal készített. A 2020-ban kezdődött koronavírus járvány miatt a Hangos Hírmondó átkerült az online térbe, és itt sokkal több feladatot adott mindannyiunknak a riportok megszervezése, levezetése. Csabi ebben is nagy segítség az egyesület munkatársainak, hiszen számára ez nem áll messze a stúdió felvételek és lejátszások világától.
Ha többet is szeretnének megtudni Miks-Rédai Csaba munkájáról, életéről, humoráról, az alábbi videót megtekintve elérhetik a teljes riportot.
Kiss Márta
Közösségi civil szervező
„Találkozás” a tagokkal google meet-en keresztül
2021. május 5-én online klubnapot tartottunk néhány zuglói tagunkkal. A klubnap a google meet alkalmazás segítségével valósult meg.
Tagjainknak tetszett ez a rendkívüli találkozás, mert -ahogy megfogalmazták- “együtt lehettünk és mégis mindenki a saját biztonságot adó otthonában láthatta, hallhatta a megszokott klubtársakat”.
A tagok kérésére hamarosan az ismétlésre is sor kerül.
Kiss Márta
Közösségi civil szervező
Emlékezés Radnóti Miklósra a májusi online klubon
Kedves Klubtagok és Érdeklődők!
Szeretettel hívunk benneteket májusi online klubunkra, melyet a Kispest Lámpásai Facebook oldalunkon követhettek élőben.
A hónap szülötte: Radnóti Miklós. Bemutatjuk a tragikus sorsú költő életét, és csodálatos verseit is meghallgathatjátok.
Május 6-án került fel a VGYKE Hivatalos Youtube-csatornájára a H. Nagy Krisztina pszichológussal készült beszélgetés. Címe: Pszichológiai tanácsadás, hiszen Krisztina az egyesület többféle munkájában is dolgozik.
A riport elején a Foglalkoztatás 2020 projektben való tevékenységéről kérdezi őt a riporter, Balázs Zsanett. Elhangzik, hogy a háromalkalmas egyéni konzultációs folyamatban elsősorban az egyén értékeit, erőforrásait tárják fel közösen. Emellett azokat a készségeket, képességeket is, amelyekre az egyén a munkavállalás során támaszkodni tud. Ez a projektben résztvevőknek ingyenes szolgáltatás.
A későbbiekben a pár- és családterápiáról esik szó. Ezt a tagok számára kedvezményes áron, 1000 Ft/óráért tudja biztosítani a VGYKE, a külsősök számára pedig 3500 Ft/óra díjazásért.
„Más világ” címmel készített összeállítást a TV18 egyesületünkről.
Fodor Ágnes (elnök) és Mészáros Ágnes (alelnök) a VGYKE bővülő szolgáltatásairól nyilatkozott, ezek mellett különböző, a látássérültek számára hasznos segédeszközöket is bemutattak a munkatársak (futár távkapcsoló, fejlesztő játék segédeszköz boltunkból, Braille írás, okostelefon.)
VGYKE
Narráció 33
Szanyi Péter: Pál utcai fiúk szobra
2007
A Főváros utcáin egyre több olyan köztéri szobor jelenik meg, amely nem méltóságteljes talapzatról tekint le ránk, hanem embernagyságú méretével, a járókelők közé vegyülve helyeztek el. Ilyen emberközeli szoborcsoport Szanyi PéterMolnár Ferenc regényének egy ikonikus jelenetét megörökítő alkotása is, amely a Práter utca elején található általános iskola egyik kapuja mellett várja a nézelődőket. A regény címül szolgáló Pál utca alig pár percnyi sétára innen, a József körút túloldalán található.
A Práter utca egyik beugrójában bukkan elénk az öt bronz figura. A jelenetnek az iskola épületének téglafala és annak egy beugró sarka ad hátteret. A szobrász ezt, a szobor állítására egyáltalán nem szokványos, az utca és épület sajátos adottsága által kialakított területet választotta ki műve számára. A fiúk életnagyságú, körülbelül 140-160 centiméteres magassága, mozdulataik természetessége és az iskola közelsége teszi életszerűvé igazán a jelenetet. Szemlélőjében azt a benyomást kelti, mintha csak visszarepült volna az időben és a 19. század végi gyerekeket figyelné játék közben.
A szoborcsoport összesen öt alakot foglal magába két csoportra osztva. Három kisfiú – akikről a regényből tudjuk, hogy Nemecsek,Kolnay és Weisz– a sarok egyik téglafala felé fordulva merül bele a golyózásba. Mellettük a földön elhajigálva hever egy iskolatáska és egy bőrszíjjal összekötött könyvcsomag. A könyvek bőrszíján mintha egy biléta is lógna, de ezúttal nem a tulajdonos kisfiú neve olvasható rajta, hanem ötletesen oda írták fel a művész nevét és a szobor alkotásának évét. A jelenet életszerűségét növeli a falra akasztott kabát, szintén bronzból. A kisfiúk korabeli ruhában láthatók. Lábukon magas szárú cipő, rövidnadrág. A legkisebb fiú éppen golyóját gurítja a szemközti falnak. Bal lábával előre lép és jobb kezét előre lendíti. Kissé görnyedt tartása még kisebbé teszi a figurát. Érzékelhetően azt a pillanatot merevítette ki a szobrász, amikor ellendíti a kisméretű golyót. Arcvonásai alapján és Fábri Zoltán a regény alapján készült 1969-es filmjéből felismerhetjük, hogy ő Nemecsek Ernő. Balján girardi stílusú, keskeny karimás és lapos tetejű szalmakalapot viselő fiú guggol. Tekintetével ő is a falnak guruló golyókat figyeli. A csoportból egyedül a sarokhoz legközelebb álló, enyhén hajlított térdeire támaszkodó harmadik fiú kapja fel fejét a golyókról. Fejét elfordítva jobbra tekint és az iskola kapujának másik oldalán álló két nagyobb fiút figyeli kissé rémült arckifejezéssel. A másik két alak a regényből ismert Pásztorok, a vörösingesek csapatához tartozó testvérpár. Az egyikük hátát a téglafalnak vetve, hüvelykujjait nadrágja zsebébe akasztva, hanyag tartással tekint maga elé. A csoport valamennyi fiú alakja közül egyedül ő visel hosszú szárú nadrágot. Fején ellenzős sapka, akárcsak a mellette álló testvérének, aki már a golyózókat nézi. Méghogy nézi? Méregeti! Karjait mellkasa előtt összefonva, lábait szétvetve szemléli a kisebb fiúk játékát. Feszült pillanat ez, amely éppen a figurák tekintetéből, figyelmének irányából érzékelhető. A két golyózó kisfiú feszült figyelme a golyók felé, ahogy még nem is sejtik, hogy örömüknek nemsokára vége szakad. Valamint a társuk rémült tekintete, amikor észreveszi az őket méregető idősebb fiút és testvérét. A Pásztorok fölényes arckifejezése, ahogy erejük tudatában fontolgatják, hogy elvegyék-e a kisebb fiúk golyóit.
A szobrász által megörökített feszült pillanatot hűen adja vissza Molnár Ferenc regényének meghatározó eseménye előtti pillanatokat. A regényből vett idézet a szoborcsoport felett és mögött, az épület téglafalában kőtáblára faragva a regény részlete olvasható: „Hát csak jöttek a Pásztorok, egyre közelebb jöttek, és nézték nagyon a golyókat. Mondom a Kolnaynak: “Te, ezeknek tetszik a mi golyónk!” És még a Weisz volt a legokosabb, mert ő mindjárt mondta: “Gyönnek, gyönnek, ebből a gyövésből nagy einstand lesz!” De én azt gondoltam, hogy nem fognak minket bántani, hiszen mi soha nem csináltunk nekik semmit. És eleinte nem is bántottak, csak odaálltak, és nézték a játékot. A Kolnay azt súgta a fülembe: “Te, Nemecsek, hagyjuk abba.” Azt mondom neki: “Hogyne, majd éppen most, amikor te gurítottál, és nem találtál! Most rajtam a sor. Ha megnyerem, abbahagyjuk.” Közben a Richter gurított, de annak már reszketett a keze a félelemtől, és fél szemmel a Pásztorokra nézett, hát persze hogy nem talált. De a Pásztorok nem is mozdultak, csak ott álltak, zsebre dugott kézzel.”
Az az igazi, amikor maga a művész mesél művéről. Hallgassuk meg Szanyi Pétert a Pál utcai fiúk szobráról! Az einstand szobra a nyóckerbe’ – Józing (blog21.hu)
Hangoskönyv formájában pedig meg is hallgathatjuk a regényt. Molnár Ferenc A Pál utcai Fiúk HANGOSKÖNYV! (Teljes) – YouTube
Somogyi-Rohonczy Zsófia AKKU – Az Akadálymentes és Korlátlan Kultúráért Egyesület
