Kedves Tagok, Érdeklődők!
A Közösség Lámpásai Zuglói Látássérültek klubja Facebook oldalán 2021. május 12-én (szerdán) 14 órakor élő bejelentkezéssel várjuk az érdeklődőket.
Az élő bejelentkezés vendége Miks-Rédai Csaba, a VGYKE Hangos Hírmondójának szerkesztője lesz.
Mindenkit várunk szeretettel!
Elérhetőség:
Telefon: +36-70-984-5071
E-mail: zuglo.szervezo@vgyke.com
Kiss Márta
Közösségi civil szervező
VGYKE
Közösség Lámpásai projekt
Zugló
Kedves Tagok, Érdeklődők!
A Közösség Lámpásai Zuglói Látássérültek klubja Facebook oldalán 2021. május 12-én (szerdán) 14 órakor élő bejelentkezéssel várjuk az érdeklődőket.
Az élő bejelentkezés vendége Miks-Rédai Csaba, a VGYKE Hangos Hírmondójának szerkesztője lesz.
Mindenkit várunk szeretettel!
Elérhetőség:
Telefon: +36-70-984-5071
E-mail: zuglo.szervezo@vgyke.com
Kiss Márta
Közösségi civil szervező
VGYKE
Közösség Lámpásai projekt
Zugló
Hincz Gyula ólomüveg ablaka a SOTE Nagyvárad téri Elméleti tömbjének aulájában
Vannak művek, amelyek emberek százainak az életét díszítik nap mint nap. A hosszú idő alatt állandóvá válnak, megszokjuk őket. Érdemes néha kicsit megállni előttük és rácsodálkozni művészi értékükre. Ilyen alkotás lehet sokak számára Hincz Gyula ólomüveg képe is, amely a Semmelweis Egyetem Nagyváradtéri Elméleti Tömbjének aulájában látható. A villamoson ülve sokszor pillantottam be az aulába az üvegajtókon keresztül és terveztem, hogy egyszer megnézem magamnak ezt a színpompás képet. Ennek a napja nemrég jött el, amikor egy könyvet kellett átvennem az épületben található könyvesboltban. Sokkoló, felkavaró és egyúttal lebilincselő és álomba ringató varázslatos élményben volt részem, amikor ott álltam Hincz Gyula 7 méter magas és 21 méter hosszú monumentális víziója előtt. Izgalmas elgondolni, hogy az élettel teli előcsarnokban diákok százai szaladnak naponta óráikra, vagy éppen vizsgáikra várva megpihentetik szemüket és elábrándoznak egy pillanatra az élénk színű üvegképen.
A színpompás kompozíció valóban mintha egy álmot jelenítene meg. (1. kép) Színeivel -főként napsütéses időben- az izzó sárgák és narancssárgák, tüzes vörösek, élénk kékek és lilák teszik élővé a képet. A két sorra és három oszlopra osztott kompozíció középső tengelyében, a középső oszlopban kör alakú formákból mintha csak hullámokban törne elő a mintázat. Körök, apró téglalapok, amőbaszerű formák, szemekre és egyéb testrészekre emlékeztető elemek töltik be az üvegfelületet. A néhol geometrikus vagy éppen organikus formák beindítják az ember képzeletét, a színpompás elemek éppúgy lehetnének a mikroszkóp alatt vizsgált minták felvételei vagy éppen egy gazdagon díszített törzsi szőttes. Apró részletei, váltakozó mintái és formái szinte táncba kezdenek a szemünk előtt, még akkor is, ha az üvegelemek rendjét vékonyabb, vastagabb oszlopok törik meg. Hincz Gyula képéből elsöprő dinamizmus és életerő árad. Kisebb és nagyobb elemek kiegészítik egymást és kitöltik a rendelkezésükre álló teret, ahogy a természetben és az emberi szervezetben is megvan mindennek a maga helye és szerepe.
Fotó: Kovács Attila- Semmelweis Egyetem
Érzékeltetésképpen a központi oszlop alsó sorában helyet kapó formát figyeljük meg (2. kép).
A mező közepén egy kör alakú forma látható. Középpontja egy piros pötty, melyet a középponttól kifelé haladva sötétkék kör vesz körül. Ezt egymás után, a középponttól távolodva fehér, piros, fehér, sötét vörös, piros, sötét vörös és piros körsávok követik. A piros és vörös váltakozó körök sorozatát egy vastagabb sáv követi, amelyben sötét és világoskék apró négyzetekből álló négyzetrácsos mező követ. A kör középpontjától még mindig távolodva a kék mozaikszerű körsávval megegyező vastagságú körben napsárga alapon amőbaszerű, szabálytalan ovális alakú – néhol egészen kifliszerű – mintás formák úszkálnak. A formák mintázata az őket szabálytalan rendben átszelő vékony fekete vonalak által meghatározott mezőkben váltakozó színűek: zöld, rózsaszín, piros, fehér és világoskék. Az eddig leírt kör alakú forma végül egy vékonyabb fehér, majd még kifelé haladva egy ugyanolyan keskeny piros körrel zárul. Az eddig is részletgazdag körformát még tovább bontotta Hincz, ugyanis a kör középpontjából egymásra merőlegesen négy egyenes tör elő. Ez a bonyolultnak tűnő leírás pedig csak egy elemet ír le a kompozícióból, így talán érzékelhető, hogy milyen sűrű, apró részletekből álló, mintákban gazdag képpel van dolgunk.
Fotó: Kovács Attila- Semmelweis Egyetem
Pár gondolat a művészről:
Hincz Gyula festőművész és grafikus 1922-ben kezdte tanulmányait a Magyar Képzőművészeti Főiskolán Vaszary János és Rudnay Gyula tanítványaként. 1926-ban Párizsba utazott, majd két évvel később Berlinben folytatta tovább tanulmányait. Moholy-Nagy László közbenjárására kiállított a híres Sturm galériában is. Művészetét a későbbiekben több ösztöndíjjal is támogatták, így a római Collegium Hungaricumban is tölthetett időt, 1947 és 1948-ban Kínában, Vietnámban és Koreában is járt tanulmányúton. A II. világháború után sem következett be törés a művészi karrierjében, az új rendszer is kedvelte és támogatta. Az Iparművészeti Főiskola tanára, majd később igazgatója lett és tanított a Képzőművészeti Főiskolán is. Munkásságát Munkácsy- és Kossuth-díjjal is értékelték. Művészi tekintetben igazi kaméleon volt, alkotásaiban a figurális és az absztrakt feladatokat ugyanolyan tökéletesen és kreatívan oldotta meg. Szobrok, falképek, mozaikok, gobeleinek, üvegképek mind találhatók művei között. Hagyatékát a váci Tregor Imre Múzeum kezeli, de akár mi is találkozhatunk műveivel, ha a Móra kiadónál megjelent Weörös Sándor Bóbita kötetét kezünkbe vesszük, ugyanis illusztrációit ő készítette.
A narráció mellékletében található fotókat a Semmelweis Egyetem bocsátotta rendelkezésünkre. Köszönet érte!
Fotók: Kovács Attila- Semmelweis Egyetem
Somogyi-Rohonczy Zsófia
AKKU – Az Akadálymentes és Korlátlan Kultúráért Egyesület
Tisztelt Tagtársaink, Kedves Olvasóink!
Örömmel tájékoztatjuk Önöket, hogy Louis Braille Támogató Szolgálatunk, Láthatár Segédeszköz Boltunk, a gyógy- és nyirokmasszás szolgáltatásunk mellett már az Ügyfélszolgálat is fogadja kedves ügyfeleit.
2021. május 10-től Ügyfélszolgálatunk részlegesen az alábbiak szerint tart nyitva:
Személyes ügyfélfogadás: Hétfőtől – Péntekig 9 – 13 óráig
Kérjük Önöket, amennyiben a személyes ügyfélfogadást kívánják igénybe venni, úgy telefonon kérjenek időpontot, mert kizárólag az időpontra érkezőket tudjuk fogadni. Az ügyfélszolgálat helyiségében egyszerre két személy tartózkodhat!
Egyéb megkereséseiket (telefon, email) Hétfőtől – Péntekig 9 – 15 óráig fogadjuk.
Fontos információ, hogy az ügyfélszolgálatunkon dolgozó munkatársakat a Covid-19 elleni védőoltással beoltották, védettségi igazolvánnyal rendelkeznek, mert a felelős magatartást követendőnek tartjuk és az mindannyiunktól elvárható.
Az óvatosság azonban továbbra is fontos, ezért az irodaépületben és az ügyfélszolgálaton is kötelező az orrot és szájat eltakaró maszk használata! A munkatársaink is maszkban dolgoznak, és abban fogadják Önöket.
VGYKE
A VGYKE “Home office-ban a látássérültek” című sorozatának első részében az egyesület vezetőségének munkájába nyerhetünk betekintést.
Hogyan szervezte át az egyesület a munkát a 2020-as karantén idején?
Milyen pályázatokban vettek és vesznek részt jelenleg a munkatársak?
Többek között ezekre a kérdésekre kaphatunk választ 2021. május 10-én délután 15 órától, ha felcsatlakozunk a VGYKE Youtube premierjére, vagy a Hobbi rádió adására.
A műsor résztvevői:
Fotók, kép- és videószerkesztés: Bönde Katalin
Hangfelvételek készítése, vágása és szerkesztése: Miks-Rédai Csaba
Sokak érdeklődését kiváltotta a VGYKE-nak a családokkal foglalkozó projektje.
A Szülő-Példa-Érték 2.0 azoknak kívánt segítséget nyújtani, ahol legalább egy látássérült családtag él: legyen az szülő vagy éppen gyermek. Nagy lökést adhatott számukra, ha beleláthattak abba, mások hogyan vészeltek át egy kritikus időszakot, és hogyan keresték ebből a kiutat. Erről hallhatunk a Magyar Katolikus Rádióban annak apropóján, hogy áprilisban véget ért a 2020-ban indult programsorozat. A közel félórás műsorban megszólal Fodor Ágnes elnök, dr. Ozvári-Lukács Ádám, aki a legtöbb előadást tartotta erről a klubokban és Gy. Dobos Mariann, a Lukács Réka által írt, Szülő-Példa-Érték II. kiadvány szerkesztője.
A rádió Budapesten a 102.1 Mhz-en fogható, a többi tizenhat településen pedig a rádió honlapján felsorolt egyéb MHz-eken. A műsor május 7-én, pénteken 9.30-kor, illetve 18 órakor hangzik el. A kiadványból több részletet is felolvasnak majd.
VGYKE
A X. kerületben dolgozik Bönde Katalin közösségi, civil szervezőként a Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesületének megbízásából.
Katalin „Lámpásként” tevékenykedik a kerületben, ahol már 2017 októberétől van rendszeresen szervezve klubdélután. Kőbányán jelenleg 42 fő a regisztrált látássérültek száma, és a közösségépítésnek fontos szerepe van a tagok életében. Katalin igyekszik a klubtagokhoz minden őket érdeklő, vagy számukra hasznos információt eljuttatni. A X. kerületben jellemzően a klubnapok sikeresek, ilyenkor főleg valamilyen előadást hallgatnak, valamint nagy hangsúlyt fektetnek a kötetlen beszélgetésekre is.
A klubnapokon kívül általában jó idő esetén szívesen sétálnak: Mély-tó környéke, Óhegy park, vagy a Budai vár. Örömmel járnak múzeumokba, koncertre, de kipróbálták már a (V)észjelzés nevű szabadulószobát is.
A kerületben részt vettek érzékenyítő foglalkozásokon, többek között 2019-ben bekapcsolódtak az Élő könyvtár nevű programba, tartottak egy érzékenyítést a Bosch-nál, valamint a Szent László napokra is kitelepülve.
A viszony jó a kerületi képviselőkkel. Az önkormányzat ingyenes helyiséget biztosít a klubnapokhoz a Kőrösi Csoma Sándor Kőbányai Kulturális központban. Itt tartják a klubnapot minden hónap második hétfőjén. Egyébként Weeber Tibor alpolgármesterrel állnak közvetlenebb kapcsolatban. Ő a klub nyitóünnepségén, valamint a 2019-es fehér bot napi rendezvényen is részt vett. Utóbbi alkalmából oklevelet és ajándékot is kapott a klubtól. Ezen kívül a polgármestertől 2019-ben kaptak ajándékba egy tortát az akkori fehér bot napi rendezvényre, ami egyben a klub második születésnapjának megünneplése volt.
A kerület alpolgármestere, Weeber Tibor tájékoztatott, hogy bár az SZTK régi épülete csak részben volt akadálymentes, de 1 éve elkészült az új Egészségház, az átköltözés az itt kialakított covid szűrő és oltópont miatt még nem valósult meg, ez év vége felé remélhető. A Kőrösi Kulturális Központ épületében a teljes körű akadálymentesítés megtörtént, az önkormányzat műemléki épületében a lift megépült, de a bejutás csak a hátsó bejáraton keresztül valósulhat meg. Az önkormányzatnak a vezetősávok kialakításával van a legnagyobb elmaradása, mert épületük védett státuszban van, így a változtatás nehezen megvalósítható. Viszont megjegyezte, hogy kollégái segítenek az ügyintézés minden formájában, és az épületben való eligazodásban is. Kőbánya Önkormányzata szoros együttműködésben van a civil szervezetekkel. A kerületnek 8-10 személynek elegendő védett állása van, amellyel kapcsolatban a VGYKE-vel is együttműködnek, és segítenek a megváltozott munkaképességűek számára az elhelyezkedésben.
Látássérültként hatalmas segítséget nyújt a közlekedés során a futár távirányítók használata, valamint a meghangosított közlekedési lámpák. Kőbánya kerületében összesen 27 átkelés van meghangosítva, amely jelentősen hozzájárul az önálló közlekedés megvalósulásához. A BKK honlapján megtalálható a teljes lista ezekről a kereszteződésekről, de néhányat itt is említve: Hungária krt. – Salgótarjáni út, Kőbányai út – Könyves K. krt., Hungária krt. – Hős utca, Szent László tér. A hibás közlekedési lámpák bejelentésére a jarokelo.hu oldalon van lehetőség.
A X. kerületben a közösségépítésnek nagy szerepe van, amelyhez lámpásként Katalin sikeresen hozzájárul. Az önkormányzat pedig nyitottsággal és segítőkészséggel áll a civilek kéréseihez, és lehetőségeikhez mérten teljesítik is.
Nagy Fruzsina
2021. 02. 22-én Mészáros Ágnes (a VGYKE alelnöke) és Bönde Katalin (a Kőbányai Lámpás Klub vezetője) interjút adtak a Centrum TV-ben a látássérültek helyzetéről, mindennapjairól a pandémia idején.
Bemutatják egyesületünk szolgáltatásait is.
VGYKE
A Narradívák közül a meghívott vendégem Tóth Cecília, a Pesti Magyar Színház audionarrátora volt.
Időpont: 2021. április 21.
Helyszín: Eötvös10 Kulturális Színtér
A Narradívák képzett és sokat tapasztalt szakemberek, legyen szó színházról, filmről, kiállításról, rendezvényekről, koncertekről. Segíteni tudnak abban, hogy a látás- és hallássérült vendégek is élvezhessék a programokat. Nagyon érdekes beszélgetésünk volt.
Lukács Erzsébet Böbke
VI. kerületi Közösségi civil szervező
Keleti pályaudvar indulási csarnoka
Lotz Károly
A Keleti pályaudvar már önmagában is egy csodálatos építmény. Igazi világszám, hiszen világszerte itt használtak először pályaudvaron villanyvilágítást. Az 1884. augusztus 16-án felavatott pályaudvart először még Központi Indóházként ismerték, csak később kapta meg jelenlegi nevét. Érdekessége, hogy csak hazai erőforrásból, magyar tervezők és kivitelezők közreműködésével épült. Ilyen közreműködő művész volt Lotz Károly és Than Mór is, akik az indulási csarnok freskóit tervezték meg, amelyeknek restaurálását 2008-ban fejezték be. A 19. században ez a 670 m2 alapterületű és 18 méter belmagasságú lenyűgöző csarnok várta az utazóközönséget, akik innen érhették el az I., II. és III. osztályú várótermeket, valamint a peronokat is. A csarnokot a II. világháborúban több bombatalálat is érte, ami megrongálta és innentől kezdve a funkciója is megváltozott és csak a Thököly út felöli bejáratként használták. Egyfajta átjáró ez, de mégsem érdemes csak úgy átszaladni rajta. Ismerjük meg most alaposabban a csarnokban található 9 falképet! (1. kép)
Than Mór készítette „A vasút és forgalom” című falképet, amely az egyik legnagyobb felületű kép és a peronokhoz vezető díszes átjáró felett található. (2. kép) A kép egy félkör alakú mezőben kapott helyet. A jelenet figurái mintha csak ókori istenségek lennének. Testüket többé-kevésbé takaró tógák és leplek fedik, a 14 figura közül többen egy sínen húzható vasúti kocsin heverésznek. A kép bal sarkában egy vörös ruhás, koronás nő ül. Mellette címer vörös és fehér sávozással és kettős kereszttel, kezében irattekercset tart. Ő a Magyarok Nagyasszonya, Magyarország védőszentje, aki érdeklődve és mintegy óvva tekint az előtte elhaladó csoportra. A vasúti kocsit szárnyas alak húzza, mozdulatából érződik a kocsi súlya. Az alakok kezeiben látható tárgyak sejtetik, hogy melyik antik istenségről vagy allegorikus alakról lehet szó. Vörös ruhás fiatal nő aranyszínű kalászok kötegét és sarlót tart a kezében, a mellette ülő sisakos nőalak talán Pallasz Athéné. A kalapácsát az üllőre helyező morcona szakállas férfi lehet Héphaisztosz, az istenek kovácsa. A kocsi előtt egy számunkra már ismerős alak, Merkúr vagy Hermész, az istenek hírnöke repül. Lábán apró szárnyacskák segítik a felismerését. A Váci utca Hermész szobrának leírásából további ismertetőjegyeit is megtudhatod.
Lotz Károly képei már párba állítva, a terem egy-egy sarkában lévő falon láthatók, szintén íves záródású falképként, de inkább a mennyezet irányába hosszúkás formában. A képek mindegyike a vasúthoz kapcsolódó iparágat, elvont fogalmat jelenítik meg szimbólumok, allegorikus alakok segítségével. A figurák Than Mór központi képéhez hasonlóan szintén mintha csak az antik világból léptek volna ki, ezeken a képeken gyakori a meztelen és félakt (félig meztelen) ábrázolás is. A képek egységességét a háttér adja, így a figurák mintha csak egy szoborfülkében állnának, faragott kő szobortalapzatokon láthatók. (3. kép) A Bányászatot megjelenítő falképen vörös és fehér ruhát, sárga köntöst viselő nőalakot láthatunk. Kezében a bányászok eszközeit, a lámpát és a helyes bányászcsákányt tartja kezében. Ruháját lehet, hogy szellő fújja meg és hozza mozgásba a dúsan redőzött textilt. A nőalak lábainál két ősz szakállú, fehér hajú és a munkában megedződött izmos testű férfi áll a talapzat mellett. Bal lábukkal feltérdelnek a gyümölcsfüzérrel díszített alapzatra, kezüket áldást kérően emelik a nőalak felé.
A másik falon a ’Haladás’ ábrázolását láthatjuk. A kép két központi alakja közül az egyik egy izmos testű harcos férfi, akinek csak ágyékát takarja vörös textília, kezében pedig dárdát és pajzsot tart, fejét fekete tollas sisak fedi. Lábánál egy szárnyakkal díszített vasúti kerék látható, amely például a Magyar Államvasutaknak is a szimbóluma. Feje fölött lebeg a pálmaágat tartó szárnyas angyal. A férfi lábainál a lépcsőn elterülve fiatal férfi teste látható, ő már elesett a harcossal szemben, míg mellette sisakos katona még felemeli fegyverét, de tudjuk, hogy nem nyerhet. A Haladás mindent elsöprő energiával tör előre.
(4. kép) A csarnok falképei között még megcsodálhatjuk a Jólét képét is, amelyen meztelen fiatal nőként jelenítette meg Lotz Károly az elvont fogalmat. A nő kezében bőségszarut tart, amelyből önti a pénzt és másféle javakat. A nő alakja körül örvénylő vörös palást redői közül két puttó dugja ki fejét és szórja az áldást az alattuk ülő férfi, nő és gyermek felé. A Jólétet jelképező nő lábainál szintén láthatjuk a vasút szárnyas kerekét. A mellette lévő falon látható Mezőgazdaságot ismét egy szakállas, munkában megedződött férfialak jeleníti meg, lábát a mezőgazdasági munkához, aratáshoz szükséges kaszán nyugtatja. Lábainál egy férfi és egy nő ül. A nő napbarnított kezeiben sarlót tart, mellette aranyló búzakalászok fekszenek. A nekünk háttal ülő férfi kissé elfordul, így arcát profilból láthatjuk. Bal kezével a kőpadra támaszkodik, amelyen a nőalakkal együtt ülnek, jobbjával szerszámára támaszkodik. Lábánál egy kutya szundikál.
(5. kép) A következő páros a Hídépítés és a Posta. Mindkettőt egy-egy nőalak jeleníti meg, lábaiknál két-két alak ül a talapzaton. A Hídépítés egy híd makettjét és a méréshez szükséges fehér, vörös mérőtáblát tart, míg a nekünk hátat fordító, de kissé oldalra forduló nőalak bal kezében távíróvezetéket és oszlopot tart. Lábainál egy újságot olvasó férfi és a Posta alakja felé levelet nyújtó fiatalember látható. Ezzel egy képbe sűrítve örökítette meg Lotz mindazokat a területeket, amelyeken a posta és a hírközlés nélkülözhetetlenné vált már a 19. század végén is.
(6. kép) A negyedik páros a Kereskedelem és Kohászat iparágát jelenítik meg. A Kereskedelem falképén már egy régi ismerőssel, Merkúr alakjával találkozhatunk annak összes jelképével. Lábánál egy stólás férfi textilt tart kezében, vele szembe szerecsen férfi, talán egy rabszolga beszél. Az utolsó falképen a Kohászat szerepel, a fiatal nő az olvasztott fém kiöntésére szolgáló hosszúnyelű edényt tart kezében, lábainál két izmos testű férfi térdel üllő, kalapács és fogó kíséretében.
Az ipari és közlekedés-építészeti műemlékek ugyanolyan fontos részét képezik örökségünknek, mint a képzőművészeti alkotások. Funkciójuk mellett látványukkal, művészi kidolgozásukkal is szebbé teszik a mindennapjainkat.
Somogyi-Rohonczy Zsófia
AKKU – Az Akadálymentes és Korlátlan Kultúráért Egyesület
Keleti pályaudvar indulási csarnoka
Lotz Károly
A Keleti pályaudvar már önmagában is egy csodálatos építmény. Igazi világszám, hiszen világszerte itt használtak először pályaudvaron villanyvilágítást. Az 1884. augusztus 16-án felavatott pályaudvart először még Központi Indóházként ismerték, csak később kapta meg jelenlegi nevét. Érdekessége, hogy csak hazai erőforrásból, magyar tervezők és kivitelezők közreműködésével épült. Ilyen közreműködő művész volt Lotz Károly és Than Mór is, akik az indulási csarnok freskóit tervezték meg, amelyeknek restaurálását 2008-ban fejezték be. A 19. században ez a 670 m2 alapterületű és 18 méter belmagasságú lenyűgöző csarnok várta az utazóközönséget, akik innen érhették el az I., II. és III. osztályú várótermeket, valamint a peronokat is. A csarnokot a II. világháborúban több bombatalálat is érte, ami megrongálta és innentől kezdve a funkciója is megváltozott és csak a Thököly út felöli bejáratként használták. Egyfajta átjáró ez, de mégsem érdemes csak úgy átszaladni rajta. Ismerjük meg most alaposabban a csarnokban található 9 falképet! (1. kép)
Than Mór készítette „A vasút és forgalom” című falképet, amely az egyik legnagyobb felületű kép és a peronokhoz vezető díszes átjáró felett található. (2. kép) A kép egy félkör alakú mezőben kapott helyet. A jelenet figurái mintha csak ókori istenségek lennének. Testüket többé-kevésbé takaró tógák és leplek fedik, a 14 figura közül többen egy sínen húzható vasúti kocsin heverésznek. A kép bal sarkában egy vörös ruhás, koronás nő ül. Mellette címer vörös és fehér sávozással és kettős kereszttel, kezében irattekercset tart. Ő a Magyarok Nagyasszonya, Magyarország védőszentje, aki érdeklődve és mintegy óvva tekint az előtte elhaladó csoportra. A vasúti kocsit szárnyas alak húzza, mozdulatából érződik a kocsi súlya. Az alakok kezeiben látható tárgyak sejtetik, hogy melyik antik istenségről vagy allegorikus alakról lehet szó. Vörös ruhás fiatal nő aranyszínű kalászok kötegét és sarlót tart a kezében, a mellette ülő sisakos nőalak talán Pallasz Athéné. A kalapácsát az üllőre helyező morcona szakállas férfi lehet Héphaisztosz, az istenek kovácsa. A kocsi előtt egy számunkra már ismerős alak, Merkúr vagy Hermész, az istenek hírnöke repül. Lábán apró szárnyacskák segítik a felismerését. A Váci utca Hermész szobrának leírásából további ismertetőjegyeit is megtudhatod.
Lotz Károly képei már párba állítva, a terem egy-egy sarkában lévő falon láthatók, szintén íves záródású falképként, de inkább a mennyezet irányába hosszúkás formában. A képek mindegyike a vasúthoz kapcsolódó iparágat, elvont fogalmat jelenítik meg szimbólumok, allegorikus alakok segítségével. A figurák Than Mór központi képéhez hasonlóan szintén mintha csak az antik világból léptek volna ki, ezeken a képeken gyakori a meztelen és félakt (félig meztelen) ábrázolás is. A képek egységességét a háttér adja, így a figurák mintha csak egy szoborfülkében állnának, faragott kő szobortalapzatokon láthatók. (3. kép) A Bányászatot megjelenítő falképen vörös és fehér ruhát, sárga köntöst viselő nőalakot láthatunk. Kezében a bányászok eszközeit, a lámpát és a helyes bányászcsákányt tartja kezében. Ruháját lehet, hogy szellő fújja meg és hozza mozgásba a dúsan redőzött textilt. A nőalak lábainál két ősz szakállú, fehér hajú és a munkában megedződött izmos testű férfi áll a talapzat mellett. Bal lábukkal feltérdelnek a gyümölcsfüzérrel díszített alapzatra, kezüket áldást kérően emelik a nőalak felé.
A másik falon a ’Haladás’ ábrázolását láthatjuk. A kép két központi alakja közül az egyik egy izmos testű harcos férfi, akinek csak ágyékát takarja vörös textília, kezében pedig dárdát és pajzsot tart, fejét fekete tollas sisak fedi. Lábánál egy szárnyakkal díszített vasúti kerék látható, amely például a Magyar Államvasutaknak is a szimbóluma. Feje fölött lebeg a pálmaágat tartó szárnyas angyal. A férfi lábainál a lépcsőn elterülve fiatal férfi teste látható, ő már elesett a harcossal szemben, míg mellette sisakos katona még felemeli fegyverét, de tudjuk, hogy nem nyerhet. A Haladás mindent elsöprő energiával tör előre.
(4. kép) A csarnok falképei között még megcsodálhatjuk a Jólét képét is, amelyen meztelen fiatal nőként jelenítette meg Lotz Károly az elvont fogalmat. A nő kezében bőségszarut tart, amelyből önti a pénzt és másféle javakat. A nő alakja körül örvénylő vörös palást redői közül két puttó dugja ki fejét és szórja az áldást az alattuk ülő férfi, nő és gyermek felé. A Jólétet jelképező nő lábainál szintén láthatjuk a vasút szárnyas kerekét. A mellette lévő falon látható Mezőgazdaságot ismét egy szakállas, munkában megedződött férfialak jeleníti meg, lábát a mezőgazdasági munkához, aratáshoz szükséges kaszán nyugtatja. Lábainál egy férfi és egy nő ül. A nő napbarnított kezeiben sarlót tart, mellette aranyló búzakalászok fekszenek. A nekünk háttal ülő férfi kissé elfordul, így arcát profilból láthatjuk. Bal kezével a kőpadra támaszkodik, amelyen a nőalakkal együtt ülnek, jobbjával szerszámára támaszkodik. Lábánál egy kutya szundikál.
(5. kép) A következő páros a Hídépítés és a Posta. Mindkettőt egy-egy nőalak jeleníti meg, lábaiknál két-két alak ül a talapzaton. A Hídépítés egy híd makettjét és a méréshez szükséges fehér, vörös mérőtáblát tart, míg a nekünk hátat fordító, de kissé oldalra forduló nőalak bal kezében távíróvezetéket és oszlopot tart. Lábainál egy újságot olvasó férfi és a Posta alakja felé levelet nyújtó fiatalember látható. Ezzel egy képbe sűrítve örökítette meg Lotz mindazokat a területeket, amelyeken a posta és a hírközlés nélkülözhetetlenné vált már a 19. század végén is.
(6. kép) A negyedik páros a Kereskedelem és Kohászat iparágát jelenítik meg. A Kereskedelem falképén már egy régi ismerőssel, Merkúr alakjával találkozhatunk annak összes jelképével. Lábánál egy stólás férfi textilt tart kezében, vele szembe szerecsen férfi, talán egy rabszolga beszél. Az utolsó falképen a Kohászat szerepel, a fiatal nő az olvasztott fém kiöntésére szolgáló hosszúnyelű edényt tart kezében, lábainál két izmos testű férfi térdel üllő, kalapács és fogó kíséretében.
Az ipari és közlekedés-építészeti műemlékek ugyanolyan fontos részét képezik örökségünknek, mint a képzőművészeti alkotások. Funkciójuk mellett látványukkal, művészi kidolgozásukkal is szebbé teszik a mindennapjainkat.
Somogyi-Rohonczy Zsófia
AKKU – Az Akadálymentes és Korlátlan Kultúráért Egyesület
Kedves Klubtársunk!
Sok szeretettel hívunk következő online klubunkra, melyet 2021. május 4-én, kedden délután 14:00-órától tartunk, és amely a Rákosmente Közösség lámpásai, mentorai Facebook-oldalán érhető el.
Az online klubunkon, az előző folytatásaként, az MVGYOSZ hangoskönyvtár alkalmazása lesz a témánk. Interjút ad dr. Nagyné Berke Mónika, az MVGYOSZ szolgáltatásvezetője, aki az alkalmazás fejlesztője és működtetője is egyben.
Szóba kerülnek az aktualitások, és Jana szokás szerint megörvendeztet bennünket egy kis muzsikával.
Amennyiben lehetőségetek van, kérjük, csatlakozzatok hozzánk!
Reméljük, hogy hamarosan személyesen is találkozhatunk!
Addig is vigyázzatok magatokra, és kívánunk mindannyiótoknak jó egészséget!
Elérhetőségeink:
E-mail címünk: rakosmente.szervezo@vgyke.com
Telefon: Krayné Faragó Zsuzsanna: 06 70 984 8468, Acsay Péter: 06 70 248 59 53
Kérünk, hogy amennyiben van látássérült ismerősöd, ill. ha van olyan személy, aki szívesen segítene önkéntesként a klub és más programok lebonyolításában, ajánld a Rákosmenti Lámpás Klubot!
Klubjaink Rákosmente Önkormányzatának támogatásával valósulnak meg
A XVI. kerület közösségi, civil szervezője a Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesületének (VGYKE) képviseletében Aranyiné Kmett Olga, aki az itt élő látássérülteknek jelent kapcsolódást, és segítséget is.
A VGYKE a kerületi önkormányzattal együttműködési szerződést kötött, melynek keretein belül 2018 március 5-én megvalósult az első klubnap ünnepélyes keretek közt. Budapesten, a kerületekben tevékenykedő civil szervezőket az egyesület „lámpásoknak” nevezi. Jelenleg a XVI. kerületben a regisztrált látássérültek száma 25 fő.
A lámpás tevékenység során leginkább a látássérültek esélyegyenlőségének elősegítésében és egyéni problémáik megoldásában tudnak segíteni, és tanácsot adni. Ezen kívül színes kulturális programokkal várják tagjaikat és kísérőiket. A koronavírusnak köszönhetően viszont jelenleg csak online klubnapokat tartanak, ahol meghívott vendégekkel beszélgetnek. Olga azonban már tervezi a jövőt, szeretnének ellátogatni a Gödöllői kastélymúzeumba, kirándulni a Naplás tóhoz, és kitelepülni május 1-jén a majálisra érzékenyíteni.
A kerületben elért eredményekről Olga így nyilatkozik:
Minőségi változást hoztunk tagjaink életébe, és a közösségbe tartozás élményét. Nemcsak segítünk gondjaik kiküszöbölésében, de észrevétlenül afelé vezetjük őket, hogy önmaguk is megtudják oldani, segítség nélkül a kihívásokat.
Lámpásként Olga közvetlen, és kifejezetten jó viszonyban van a kerület tisztségviselőivel. Rendszeresen meghívják őket a szociálpolitikai kerekasztal döntéshozó üléseire, kikérik véleményüket akadálymentesítési kérdésekben. Bármilyen kéréssel fordulnak feléjük, mindig maximális segítséget tapasztalnak. Évente többször is kitelepül a VGYKE a kerületi rendezvényekre.
A kerület akadálymentességéről Müller Kinga, a Szociális és Szociális Intézményi Iroda munkatársa nyilatkozta, hogy a bankokba való fizikai akadálymentesítés megoldott, de a látássérültek számára nem minden akadálymentes. A bankokban biztonsági őr segíti a sorszámhúzást. A rendelők nincsenek látássérültek számára optimalizálva, itt is csak a fizikai akadálymentesítés a megoldott, de az a rendelők mindegyikében. Az önkormányzatnál működik az “egy iskola egy óvoda” felújítási program, melynek keretében minden évben egy iskola és egy óvoda kerül felújításra. Ilyenkor természetesen az akadálymentesítésre is figyelnek, amennyire ez az adott épületben megoldható.
Látássérültként nagyon fontos a közlekedés minél biztonságosabb szempontjainak megvalósulása, amelyhez hatalmas segítséget nyújtanak a meghangosított közlekedési lámpák. A XVI. kerületben 13 átkelés van meghangosítva, közülük párat említve: Veres Péter út – Batsányi János út – Hősök tere, Csömöri út – Szlovák út, Szlovák út – Timur utca – Rákosi út. A teljes lista megtekinthető a BKK honlapján, az esetleges hibás közlekedési lámpát pedig a jarokelo.hu oldalon jelezhetik a látássérült személyek.
Összességében elmondható, hogy az önkormányzat folyamatosan, tervezetten újítja fel épületeit, melynek során az általa renovált épületekben lehetőség szerint az akadálymentesítés megvalósítására törekszik. A közintézményekben akadálymentesítést is magában foglaló felújítások történnek folyamatosan.
Nagy Fruzsina