Az egyre fokozódó vírus helyzet és a korlátozások miatt októberi klubnapunkat online formában tartottuk meg, melyre vendéget is hívtunk. Egyesületünk Ügyfélszolgálatos munkatársa, Leány Ferenc jött el hozzánk. Mészáros Ágnes, egyesületünk alelnöke és Puchnyák István kispesti civilszervező is jelen voltak.
Leány Ferenc beszélt az új helyszín (1141 Budapest, Szugló u. 81.) megközelítéséről, és arról, hogy milyen tömegközlekedési eszközöket vehetünk igénybe annak érdekében, hogy gyorsan és egyszerűen utazhassunk székhelyünkre. Szó esett arról is, hogy az épületen belül hogyan lehet akadálymentesen eljutni a VGYKE-hez.
Bemutatta az Ügyfélszolgálat tevékenységét és a különböző szolgáltatásokat. Informált bennünket a látássérülteket érintő aktuális pályázati lehetőségekről, és a tagdíj befizetésének különböző módozatairól is tájékoztatást nyújtott.
vak Archives - Oldal 135 a 356-ből - Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete
Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete
Online klub az Ügyfélszolgálattal
2020.10.30.
Az egyre fokozódó vírus helyzet és a korlátozások miatt októberi klubnapunkat online formában tartottuk meg, melyre vendéget is hívtunk. Egyesületünk Ügyfélszolgálatos munkatársa, Leány Ferenc jött el hozzánk. Mészáros Ágnes, egyesületünk alelnöke és Puchnyák István kispesti civilszervező is jelen voltak.
Leány Ferenc beszélt az új helyszín (1141 Budapest, Szugló u. 81.) megközelítéséről, és arról, hogy milyen tömegközlekedési eszközöket vehetünk igénybe annak érdekében, hogy gyorsan és egyszerűen utazhassunk székhelyünkre. Szó esett arról is, hogy az épületen belül hogyan lehet akadálymentesen eljutni a VGYKE-hez.
Bemutatta az Ügyfélszolgálat tevékenységét és a különböző szolgáltatásokat. Informált bennünket a látássérülteket érintő aktuális pályázati lehetőségekről, és a tagdíj befizetésének különböző módozatairól is tájékoztatást nyújtott.
Narráció 7
A Halászbástya és Szent István szobra
A Budai Várnegyed igazán bővelkedik a látnivalókban, turisták ezrei teszik tiszteletüket ezen a fővárosi helyszínen. Az épületeken kívül az innen elénk táruló panoráma is vonzó célponttá teszi. A Halászbástya 1987-ben a Világörökségi listára is felkerült a Budai Várnegyed részeként. Nézzük meg jobban a Mátyás-templom felől!
Az első képen a Halászbástya lenyűgöző együttesének egy része látható. A Schulek Frigyes által tervezett neoromán tömböt hét torony alkotja, amely a Honfoglalás hét vezérét szimbolizálja. Nem véletlen ez az utalás. A Halászbástyát ugyanis 1899 és 1902 között építették, tehát a milleniumi ünnepségeknek, a Honfoglalás ezredik évfordulójának tiszteletére épült. A fotón jól látszódnak a jellegzetes elemei. A kör alaprajzú tornyokat kúpos tető fedi, a tetőzet alatt oszlopokkal tagolt ablaksor látható. A bástya tornyai között az építész fedett folyosókat alakított ki, nyitott oszlopcsarnoksoron nyugvó boltozattal, amelyek felett teraszt nyitott. Schulek Frigyes ezzel az árkádsorral a románkori kolostorok kerengőit idézte meg. Bár az épület neoromán stílusú, tehát a 11. és 12. század robosztusabb építészetéből meríti elemeit, mégis könnyed hatást kelt ez a kőépítmény. Ezt a néhol szinte csipkeszerű könnyedségét talán az építész által megálmodott ritmikus elemek adják. Az árkád oszlopait kettős, illetve hármas csoportban nagyobb ívek fogják össze. Az áttört felületeken szabad kilátás nyílik a Dunára. A fehér kő, szinte világít a napsütéses napokon és remekül kiegészíti a Mátyás-templom törő épületét. Tovább haladva az egykori Híradás-bástyára épített, az eddigieknél egy szinttel magasabb, külön lépcsőrendszerrel és lépcsőtoronnyal kiegészített tornyot találunk.
A Halászbástya árkádjainak ölelésében, egy kisebb téren Stróbl AlajosSzent István szobra (1906) várja a látogatókat. A Halászbástya stílusához illeszkedő román stílusú, fehér mészkő talapzatot első királyunk életéből vett jelenetek díszítik. A háromszintes kő építmény alapja egy ovális alaprajzú elem, amelynek korlátját egyenlő szárú keresztek törik át. Az áttört mellvédkorláton csúcsos elemek díszelegnek, amelyek mintha hosszúkás török turbánok formáját idéznék. A korlát mögött látható téglalap alapú alépítmény oldalsó falait Szent István életéből vett jelenetek, az államalapítást meghatározó történelmi mozzanatokat megörökítő domborművek díszítik (koronázás, törvényhozás, templomépítés és Bécs hódolata), a téglalap sarkain pedig fenséges kő oroszlánok ülnek. Ezen az elemen található a harmadik, az előzőnél valamennyivel kisebb elem, amelyet csavart mintás oszlopok vesznek körül. A talapzat ezen részén, az oldalfalakon szintén domborművek láthatók, amelyek a király egyházalapító tevékenységére utalnak. Az Isten báránya mellett, a négy evangélista jelképe látható. Az aranyozott körökben az oroszlán, a sas, a bika és az angyal faragott képe látható. A fotón talán nem is érzékelhető, hogy milyen méretekről van szó. A talapzat több ember magas, 540 centiméter. Ezen a többszintes, dúsan díszített talapzaton foglal helyet Szent István négy méteres méltóságteljes bronz szobra, amelyet kékeszöld patina borít. Az első királyunkat hordozó ló négy lábát megvetve, szilárdan áll, fejét leszegi, testét gazdagon kimunkált ötvösművészeti érmékkel díszítő takaró fedi. Milyen más ez a ló, mint Savoyai Jenő lovasszobrának energikus paripája, amelyen nem messze innen, a Magyar Nemzeti Galéria előtt áll! Az államalapító királyt hosszú hajú és szakállas férfiként ábrázolta a szobrász. Vállán a koronázási palást, fején a Szent Korona, kezében kettős kereszttel díszített jogar. A nemes zöld patinával borított szobor feje körül aranyló kör, glória jelzi a király 1083-ban történő szentté avatását.
Igencsak furcsán hathat, hogy ezt az elegáns és méltóságteljes építményt a halászokról nevezték el. Hogyan is kerülhettek a Dunától messze, egy hegy tetejére a vízparti munkások? Az elnevezés azonban a hagyomány következtében mégiscsak Halászbástya lett, ugyanis a középkorban a várfalnak ezt a részét a halászok céhe védte. Egy másik elképzelés szerint nevét a bástya alatt elterülő városrészről kapta, amelyet anno Halászvárosnak hívtak és a mai Víziváros déli részét jelentette.
Somogyi-Rohonczy Zsófia
Narráció
A Halászbástya és Szent István szobra
A Budai Várnegyed igazán bővelkedik a látnivalókban, turisták ezrei teszik tiszteletüket ezen a fővárosi helyszínen. Az épületeken kívül az innen elénk táruló panoráma is vonzó célponttá teszi. A Halászbástya 1987-ben a Világörökségi listára is felkerült a Budai Várnegyed részeként. Nézzük meg jobban a Mátyás-templom felől!
Az első képen a Halászbástya lenyűgöző együttesének egy része látható. A Schulek Frigyes által tervezett neoromán tömböt hét torony alkotja, amely a Honfoglalás hét vezérét szimbolizálja. Nem véletlen ez az utalás. A Halászbástyát ugyanis 1899 és 1902 között építették, tehát a milleniumi ünnepségeknek, a Honfoglalás ezredik évfordulójának tiszteletére épült. A fotón jól látszódnak a jellegzetes elemei. A kör alaprajzú tornyokat kúpos tető fedi, a tetőzet alatt oszlopokkal tagolt ablaksor látható. A bástya tornyai között az építész fedett folyosókat alakított ki, nyitott oszlopcsarnoksoron nyugvó boltozattal, amelyek felett teraszt nyitott. Schulek Frigyes ezzel az árkádsorral a románkori kolostorok kerengőit idézte meg. Bár az épület neoromán stílusú, tehát a 11. és 12. század robosztusabb építészetéből meríti elemeit, mégis könnyed hatást kelt ez a kőépítmény. Ezt a néhol szinte csipkeszerű könnyedségét talán az építész által megálmodott ritmikus elemek adják. Az árkád oszlopait kettős, illetve hármas csoportban nagyobb ívek fogják össze. Az áttört felületeken szabad kilátás nyílik a Dunára. A fehér kő, szinte világít a napsütéses napokon és remekül kiegészíti a Mátyás-templom törő épületét. Tovább haladva az egykori Híradás-bástyára épített, az eddigieknél egy szinttel magasabb, külön lépcsőrendszerrel és lépcsőtoronnyal kiegészített tornyot találunk.
A Halászbástya árkádjainak ölelésében, egy kisebb téren Stróbl AlajosSzent István szobra (1906) várja a látogatókat. A Halászbástya stílusához illeszkedő román stílusú, fehér mészkő talapzatot első királyunk életéből vett jelenetek díszítik. A háromszintes kő építmény alapja egy ovális alaprajzú elem, amelynek korlátját egyenlő szárú keresztek törik át. Az áttört mellvédkorláton csúcsos elemek díszelegnek, amelyek mintha hosszúkás török turbánok formáját idéznék. A korlát mögött látható téglalap alapú alépítmény oldalsó falait Szent István életéből vett jelenetek, az államalapítást meghatározó történelmi mozzanatokat megörökítő domborművek díszítik (koronázás, törvényhozás, templomépítés és Bécs hódolata), a téglalap sarkain pedig fenséges kő oroszlánok ülnek. Ezen az elemen található a harmadik, az előzőnél valamennyivel kisebb elem, amelyet csavart mintás oszlopok vesznek körül. A talapzat ezen részén, az oldalfalakon szintén domborművek láthatók, amelyek a király egyházalapító tevékenységére utalnak. Az Isten báránya mellett, a négy evangélista jelképe látható. Az aranyozott körökben az oroszlán, a sas, a bika és az angyal faragott képe látható. A fotón talán nem is érzékelhető, hogy milyen méretekről van szó. A talapzat több ember magas, 540 centiméter. Ezen a többszintes, dúsan díszített talapzaton foglal helyet Szent István négy méteres méltóságteljes bronz szobra, amelyet kékeszöld patina borít. Az első királyunkat hordozó ló négy lábát megvetve, szilárdan áll, fejét leszegi, testét gazdagon kimunkált ötvösművészeti érmékkel díszítő takaró fedi. Milyen más ez a ló, mint Savoyai Jenő lovasszobrának energikus paripája, amelyen nem messze innen, a Magyar Nemzeti Galéria előtt áll! Az államalapító királyt hosszú hajú és szakállas férfiként ábrázolta a szobrász. Vállán a koronázási palást, fején a Szent Korona, kezében kettős kereszttel díszített jogar. A nemes zöld patinával borított szobor feje körül aranyló kör, glória jelzi a király 1083-ban történő szentté avatását.
Igencsak furcsán hathat, hogy ezt az elegáns és méltóságteljes építményt a halászokról nevezték el. Hogyan is kerülhettek a Dunától messze, egy hegy tetejére a vízparti munkások? Az elnevezés azonban a hagyomány következtében mégiscsak Halászbástya lett, ugyanis a középkorban a várfalnak ezt a részét a halászok céhe védte. Egy másik elképzelés szerint nevét a bástya alatt elterülő városrészről kapta, amelyet anno Halászvárosnak hívtak és a mai Víziváros déli részét jelentette.
Somogyi-Rohonczy Zsófia
Jogi előadás Rákosmente novemberi klubján
Kedves Klubtársunk!
Sok szeretettel hívunk a következő klubnapra, melyet 2020. november 3-án, kedden délután 14:00-16:30 óra között tartunk a Rákoshegyi Közösségi Házban (Podmaniczky Zsuzsanna u. 3.), amennyiben a vírus helyzet lehetővé teszi.
Novemberi klubunkon az októberi átmeneti leállás miatt elmaradt programot pótoljuk be. Meghívtuk dr. Lukács Réka jogászt, aki az NFSZK Szülő-Példa-Érték 2020/A/18 számú pályázat keretében látogat el hozzánk. Réka a pályázatról és a pályázat adta lehetőségekről tart előadást, amelyet már harmadik alkalommal sikerült elnyernie az egyesületünknek. A pályázat fő témája a szülői önérdek-érvényesítési képesség megmutatása pozitív példákon keresztül. Amennyiben van jogi kérdésetek, jelezzétek nekünk, lámpásoknak, hogy Réka felkészülten érkezhessen! Maszkot mindenképpen hozzatok magatokkal!
Kérünk, hogy amennyiben van látássérült ismerősöd, ill. ha van olyan személy, aki szívesen segítene önkéntesként a klub és más programok lebonyolításában, ajánld a rákosmenti Lámpás Klubot!
Klubjaink Rákosmente Önkormányzatának támogatásával valósulnak meg
Acsay Péter és Krayné Faragó Zsuzsanna
Közösségi civilszervezők
Forrás: Vikipédia
Kitüntetés Terézvárosban
Lukács Erzsébet, a VI. kerület közösségi civilszervezője kapta meg a „Terézvárosért” kitüntetést munkájáért: mindazért, amit a kerületben élő látássérültekért tesz.
„Nagy megtiszteltetés számomra, hogy én kaphattam meg a kitüntetést. Nagyon köszönöm Terézváros polgármesterének, Soproni Tamás úrnak és Terézváros képviselő-testületének!” – üzeni Erzsébet (Böbke.)
Vendégváró
Folytassuk visszatekintésünket a VGYKE Hangos HírmondóVendégváró rovatában!
2020. június 26.
Beszélgetés Dely Csabával, a Rákosmenti Zene Barátok alapítójával
2020. június 30.
Beszélgetés Ecsedi Csabával, az Óbudai Egyetem oktatójával
Az M3-as metró déli szakaszának felmérésén történt
Az M3-as metróvonal rekonstrukciója a déli szakaszon is elkészült. A Budapest Közút Zrt. meghívására a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége és a Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete néhány munkatársa vett részt a helyszíni bejáráson, melyre 2020. október 19-én délelőtt került sor.
Az MVGYOSZ-tNémeth Orsolya és Erhart Péter képviselte, míg a VGYKE részéről Kiss Mártával és Gandhi kutyájával, Tanai Csabával és Bonca kutyájával, valamint Murgács Jánosné Annamáriával jelentünk meg.
A bejárás résztvevői
A vak és gyengénlátó utasok akadálymentes közlekedése érdekében a déli szakasz megállóiba is taktilis vezetősávokat helyeztek el, és néhol még a liftek kialakítása is folyamatban van.
A bemutatott állomások:
Népliget
Ecseri út
Pöttyös utca
Határ út
A vezetősávok a peronok teljes hosszában segítik a látássérült utazókat, egyenlő távolságra helyezkednek el a biztonsági sávtól és a faltól, ahol szemetesek és padok találhatók. A tesztelők hangsúlyozták, hogy a taktilis jelzések térmagassága 4 mm-ig elfogadható. Jelezték továbbá, hogy egyes állomásokon a vezetősávok hiányosak, a Határ úton pedig tovább folytatódnak, mint az szükséges.
A taktilis sáv a Népliget állomáson
A Népliget és Határ út állomásokon a peronról már lifttel is fel lehet jutni az aluljáró szintjére (a Népligetnél a felszínig felviszi az utasokat.) Ez kedvez pl. a vakvezető kutyával közlekedő látássérülteknek vagy a mozgáskorlátozottaknak. A többi megállóba is építenek liftet, de természetesen ettől még a mozgólépcsők is működnek majd.
A Népligetnél azt tapasztaltuk, hogy a felszíni lifttől kiinduló taktilis jelzés a kerékpár útra vezeti ki a látássérülteket, így erre is felhívtuk a figyelmet.
A bemutatott helyszínekre jellemző, hogy a peron színe egybeolvad a lépcsősoréval, a lépcsőfokokról hiányzik a kontrasztos sárga csík, ez pedig gyengénlátó szempontból zavaró lehet.
“Büszkék vagyunk, de azért elfáradtunk.” – a “tesztelő” kutyusok, Gandhi és Bonca a bejárás végén egymás mellett fekszenek.
A felmérés végeztével a résztvevők döntése alapján Kőbánya-Kispestre is ellátogattunk, hogy a régebben kialakított taktilis sávot teszteljük, amit jó állapotúnak találtunk. Érdekességképpen megvizsgáltuk a Kőbánya-Kispesti Vasútállomás 8. vágánya mellett végighúzódó, újonnan elkészült vezetősávot is. Az ötlet Olaszországból származik. A kb. 1,5 m-es csíkokat egyelőre csak tesztelésképpen helyezték el. Megállapítottuk, hogy a jelzés színei jól kivehetők, csíkjai és pöttyei fehér bottal is érzékelhetők. A sáv minden szabványnak megfelel, és csúszásmentes.
A teljes bejárásról, továbbá a felmérők által javasolt változtatásokról jegyzőkönyv is készült. A dokumentumot e-mailben továbbították a résztvevőknek.
Az M3-as metróvonal déliszakaszát október 22-én adták át, és november 7-én kezdik el a középső szakasz felújítását.
Ezúton szeretnénk megköszönni a bemutatót a Budapest Közút Zrt. mérnökeinek, valamint a BKK munkatársainak!
Helmes Renáta
A vizuális kultúra mindenkié! – interjú
Balázs Zsanett a projekt szeptemberi megnyitóján Cseh Addriennt, az AKKU, vagyis Az Akadálymentes és Korlátlan Kultúráért Egyesület elnökét egyesületük működéséről, míg Fodor Ágnest, a VGYKE elnökét a “Vizuális kultúra mindenkié!” elnevezésű program múlt- és jövőbeli megvalósításáról kérdezte.
Narráció 6
Rippl-Rónai József: Apám és Piacsek bácsi vörösbor mellett
1907
Bár órákig, napokig lehetne a Magyar Nemzeti Galéria tereiben csodálni a szebbnél szebb műalkotásokat, Rippl-Rónai JózsefApám és Piacsek bácsi vörösbor mellett című alkotása lesz az utolsó, amelyet itt megnézünk.
A kép méretében is igazodik a családias, bensőséges témához. A 68×100 centiméteres nagysága messze elmarad például Székely BertalanEgri nők című festményétől, a témához illeszkedő méreteitől. A kép kompozíciója igencsak sűrű, az alakok mintha csak karnyújtásnyira lennének tőlünk. Ez is erősíti a bensőséges hangulat érzését és a nézőt szinte az asztal mellé ülteti. A kép előterében meleg színű, vörös asztalterítővel borított kerek kis asztalkát látunk. Rajta vörösborral megtöltött íves, keskeny nyakú elegáns üvegből készült kancsó áll. A kancsó két oldalán kerekded formájú boros poharakban már a kitöltött ital várja az ivókat. Mind a kancsó, mind a poharak felületén megcsillan a közeli ablak fénye, tükröződik formája. Az asztal túloldalán, a kép bal oldalán ül a festő apja kék és barna csíkos kárpittal fedett, magas háttámlájú, karfás székében. Komor, fekete kabátot visel. Hosszú szakállába és bajuszába már őszes sávok jelentek meg. Arcán is nyomott hagyott az idő. Szomorúan és kissé gondterhesen támasztja jobb kezével fejét, homlokát. Elgondolkozva tekint maga elé. A kép jobb szélén ül a Piacsek bácsiként ismert alak. A markáns orrú, ráncos férfi szakálla és haja hófehér. Szájából pipája hosszú szára lóg ki és elgondolkodva tekint maga elé. Hátuk mögött, alig látszik a szoba világos sárga fala.
Izgalmas hangulatú kép ez. Két férfi, előttük vörösbor. Akár jókedélyű beszélgetést is ábrázolhatna ez alapján a festő, mégis a szűk képkivágatú, szoros kompozíció jelenet egyfajta fáradtságot, elmerengést sugároz. A két férfi bár egymás mellett ül, de tekintetük nem találkozik, láthatóan nincsen közöttük interakció, nem beszélgetnek. Mindketten saját világukba, gondolataikba vonultak vissza.
A festmény Rippl-Rónai úgynevezett kukoricás korszakából való. Nevét arról kapta, hogy a művész ebben a korszakában a festéket laposan, kukoricaszemre emlékeztető formákban hordja fel a vászonra és vastagabb körvonalat hagy nekik. Nemcsak a foltok formája miatt érdekesek ezek a képek. A festő felhagy a térmélység érzékeltetésével, a színeket jellemzően tisztán viszi fel. Rippl-Rónai erről így nyilatkozott: “Abból áll ez, hogy színeket egymásra semmi körülmények között nem rakunk. Minden szín megvan a tubusban, csak ki kell venni belőle, úgy, ahogy van.” Ezt érzékeljük ezen a képen is, tehát a „szűkös” érzetet nemcsak az alakok és tárgyak zsúfoltsága okozza, hanem a színek is ráerősítenek erre.
Néhány gondolat a művészről:
Rippl-Rónai JózsefKaposvárott született 1861-ben. Csontváry Kosztka Tivadarhoz hasonlóan ő is gyógyszerészként dolgozott kezdetben, majd házitanítói megbízásának köszönhetően kezdett el rajzórákat venni. Később, több magyar festőhöz hasonlóan, Münchenben tanult a művészeti akadémián, majd PárizsbanMunkácsi Mihálytól tanult. Franciaországban ismerkedett meg az impresszionizmus irányzatával. Alapító tagja volt a Magyar Impresszionisták és Naturalisták Köre csoportnak, és részt vett a Nyugat mozgalmában is.
Somogyi-Rohonczy Zsófia
Narráció
Rippl-Rónai József: Apám és Piacsek bácsi vörösbor mellett
1907
Bár órákig, napokig lehetne a Magyar Nemzeti Galéria tereiben csodálni a szebbnél szebb műalkotásokat, Rippl-Rónai JózsefApám és Piacsek bácsi vörösbor mellett című alkotása lesz az utolsó, amelyet itt megnézünk.
A kép méretében is igazodik a családias, bensőséges témához. A 68×100 centiméteres nagysága messze elmarad például Székely BertalanEgri nők című festményétől, a témához illeszkedő méreteitől. A kép kompozíciója igencsak sűrű, az alakok mintha csak karnyújtásnyira lennének tőlünk. Ez is erősíti a bensőséges hangulat érzését és a nézőt szinte az asztal mellé ülteti. A kép előterében meleg színű, vörös asztalterítővel borított kerek kis asztalkát látunk. Rajta vörösborral megtöltött íves, keskeny nyakú elegáns üvegből készült kancsó áll. A kancsó két oldalán kerekded formájú boros poharakban már a kitöltött ital várja az ivókat. Mind a kancsó, mind a poharak felületén megcsillan a közeli ablak fénye, tükröződik formája. Az asztal túloldalán, a kép bal oldalán ül a festő apja kék és barna csíkos kárpittal fedett, magas háttámlájú, karfás székében. Komor, fekete kabátot visel. Hosszú szakállába és bajuszába már őszes sávok jelentek meg. Arcán is nyomott hagyott az idő. Szomorúan és kissé gondterhesen támasztja jobb kezével fejét, homlokát. Elgondolkozva tekint maga elé. A kép jobb szélén ül a Piacsek bácsiként ismert alak. A markáns orrú, ráncos férfi szakálla és haja hófehér. Szájából pipája hosszú szára lóg ki és elgondolkodva tekint maga elé. Hátuk mögött, alig látszik a szoba világos sárga fala.
Izgalmas hangulatú kép ez. Két férfi, előttük vörösbor. Akár jókedélyű beszélgetést is ábrázolhatna ez alapján a festő, mégis a szűk képkivágatú, szoros kompozíció jelenet egyfajta fáradtságot, elmerengést sugároz. A két férfi bár egymás mellett ül, de tekintetük nem találkozik, láthatóan nincsen közöttük interakció, nem beszélgetnek. Mindketten saját világukba, gondolataikba vonultak vissza.
A festmény Rippl-Rónai úgynevezett kukoricás korszakából való. Nevét arról kapta, hogy a művész ebben a korszakában a festéket laposan, kukoricaszemre emlékeztető formákban hordja fel a vászonra és vastagabb körvonalat hagy nekik. Nemcsak a foltok formája miatt érdekesek ezek a képek. A festő felhagy a térmélység érzékeltetésével, a színeket jellemzően tisztán viszi fel. Rippl-Rónai erről így nyilatkozott: “Abból áll ez, hogy színeket egymásra semmi körülmények között nem rakunk. Minden szín megvan a tubusban, csak ki kell venni belőle, úgy, ahogy van.” Ezt érzékeljük ezen a képen is, tehát a „szűkös” érzetet nemcsak az alakok és tárgyak zsúfoltsága okozza, hanem a színek is ráerősítenek erre.
Néhány gondolat a művészről:
Rippl-Rónai JózsefKaposvárott született 1861-ben. Csontváry Kosztka Tivadarhoz hasonlóan ő is gyógyszerészként dolgozott kezdetben, majd házitanítói megbízásának köszönhetően kezdett el rajzórákat venni. Később, több magyar festőhöz hasonlóan, Münchenben tanult a művészeti akadémián, majd PárizsbanMunkácsi Mihálytól tanult. Franciaországban ismerkedett meg az impresszionizmus irányzatával. Alapító tagja volt a Magyar Impresszionisták és Naturalisták Köre csoportnak, és részt vett a Nyugat mozgalmában is.
Somogyi-Rohonczy Zsófia
C’est la vie!
A Pinceszínházba hívjuk kedves tagjainkat!
Gregg Opelka darabja az ötvenes évek Párizsába repíti a nézőket. Valahol a Montmartre szélén, egy lerobbant orfeum, a Chez Leplée színpadán Fatiguée, egy hajdani színésznő (Polyák Lilla) és Dominique, egy volt balett táncosnő (Juhász Réka) estéről estére Edith Piaf sanzonokat énekelnek – nem túl nagy lelkesedéssel. Minden vágyuk, hogy egyszer saját műsorukat adhassák elő. Hűséges, ám ritkán józan zongorakísérőjük, Jean-Paul-Pierre (Gebora György) már meg is komponálta számukra az igen csak testhez álló, pikáns dalokat. Egy este a tulajdonost egy jól megszervezett akcióval eltávolítják a kabaréból és kezdetét veszi az örömzenélés. A hangulat egyre forróbb lesz, ám a finálé előtt váratlanul kiderül, hogy a kabaré tulajdonosa végig jelen volt…
Gregg Opelka “zenés parféjának” ősbemutatóját 2002-ben tartották Chicagoban, a szellemes magyar fordítás Galambos Attila munkája. A közönséget is játékba csábító előadást Méhes László rendezte a Pinceszínházban.
Az előadás hossza: 75 perc
Kezdés: 2020. október 29. 19.00 óra
Találkozó ideje és helye: 18.00 óra és 18.15 óra között a Kálvin téri 4-es metrónál. Onnan gyalog sétálunk a színházba.
A jegyek korlátozott számban állnak rendelkezésre, kérem kedves tagjainkat, hogy időben jelentkezzenek a megadott elérhetőségek valamelyikén.
Felhívom kedves tagjaink figyelmét, hogy a vírus elleni védekezés miatt maszk mindenkinél legyen!!
