A múlt héten, a Gellért szobor kapcsán említettem meg Ferenc József nagylelkű adományát, a Főváros díszítését szolgáló tíz nemzeti hőst megörökítő köztéri szobrot. Haladjunk tovább a városban ezeknek a szobroknak a segítségével! A következő megállónk a pesti oldalon, a Kodály köröndön lesz.
Az 1870-es években kialakuló teret eleinte csak köröndnek hívták kör alakja miatt, majd 1971. március 6-án, a zeneszerző halálának negyedik évfordulóján kapta jelenlegi nevét. A köröndöt az Andrássy út, valamint a Szinyei Merse Pál és a Felsőerdősor utca négy egyenlő részre osztja, az egyes körnegyedeken rendezett mini parkok közepén és évszázados fákkal keretezve található négy hős honvédő életnagyságúnál nagyobb patinásodó bronz szobra.
A Felsőerdősor utca felől a köröndre beérkezve jobb oldalon az első alak Zrínyi Miklós (1. kép). Fehér, kő talapzatának lábánál félmeztelen török katonát faragott ki az alkotó, Róna József 1902-ben. Szigetvár hős védője korabeli nemesi öltözetben látható, fején tollas forgóval (kör alakú díszes rátét) díszített süveg, kezében zászló. Testsúlyát jobb lábára helyezi, csizmába bújtatott bal lábát kissé előrébb helyezi. Jobb kezében könnyedén tartja íves szablyáját, amelyet mintha éppen az imént húzott volna ki a bal oldalán lógó hüvelyéből. Bal kezében rúdra erősített zászlót tart. Arcvonásait a korabeli, róla készített rajzok alapján formázta meg Róna József. A középkorú férfi bajszot és rövid szakállat visel, tekintete a messzeségbe réved, száját mintha szóra nyitná és katonáihoz intézné utolsó, buzdító szavait. A körönd eredeti szobrai közül, egyedül Zrínyi alakja maradt meg, de a többi nemzeti hőst is érdemes közelebbről szemügyre venni.
A Szinyei utca felé haladva jobb oldalunkon Balassi Bálint, a végvári katona és költő alakja tűnik fel (2. kép). Ezt a szobrot 1959-ben Pátzay Pál szobrászművész készítette. Jól kiolvasható a két szobor közötti stíluskülönbségből, hogy hogyan változott meg ötven év alatt az ízlés a köztéri szobrok esetében. Míg Zrínyi testtartásában erő, hősiesség, pátosz érződik, addig Balassi alakja inkább szerény, talán kicsit sablonos. A terpeszállásban álló figura felemelt jobb kezében papírlapot tart. Az érett férfi tekintetét a lapon pihenteti, bal kezének gesztusa is a felolvasásban elmerülő ember tartását idézi. Ennek a hős férfinak is kard lóg a bal oldalán, ezzel is emléket állítva Balassi kettős hősiességének, hiszen az Esztergomnál hősi halált halt férfira a XVI. századi magyar költészet kiemelkedő alakjaként is emlékezhetünk. A tekintélyes bajszot és rövidre vágott hajat viselő férfi homlokát vízszintesen két mély ránc barázdálja. Ruházata szerény, közel sem olyan díszes. A nemes kapitány Zrínyi gombokkal és hímzésekkel gazdagon díszített öltözékéhez képest a költő ruházata visszafogott: lábszárközépig érő bőr csizma, lábára simuló nadrág és álló gallérú kabát, amelyet ökörfejjel díszített csatos öv fog össze derekán.
Az óra járásával ellentétesen haladva ismét egy honvédő hős, Szondy György várkapitánynak Marton László 1958-as szobrával találkozunk (3. kép). Szondy sisakban, páncélban, jobb kezében a földre támasztott íves szablyájára támaszkodva, bal lábát kissé maga elé tolva, bal kezét csípőjén nyugtatva látható. Szakállas-bajszos arcán, messzeséget pásztázó tekintetében a vele szemközt álló Zrínyi hősiességét ismerhetjük fel. Bár nem tudható biztosan, de valószínűleg Szondy nem volt nemesi származású, így érthető, hogy Zrínyi Miklóshoz képest szerényebb, inkább a katonai érdemeit jelképező vértben örökítette meg a szobrász.
Végül, de nem utolsó sorban, ismerjük meg a tér negyedik hősét, Vak Bottyánt, akiről Kiss Kovács Gyula készített 1958-ban bronz szobrot (4. kép). Bottyán János – népszerűbb nevén Vak Bottyán– a Rákóczi-szabadságharc legendás hadvezéreként került be a magyar történelem hősei közé. Öltözéke talán annyiban tér el Balassi Bálintétól, hogy fején a 17. században elterjedt fejfedőt láthatunk. Ezt a süveget magas nemez peremmel készítették, amelyet felhajtottak, felette a puha anyagból készült hengeres süveg leomlott kissé a viselője fejére. A hadvezér bokáig érő köpenyt visel, balján neki is hüvelyében kard lóg. Testsúlyát jobb lábán viseli, jobb hüvelykujját övébe fűzve pihenteti. Bal kezében tartott kisméretű fejsze, másnéven bárd utal katonai erényeire.
Nagy hősökkel találkozhatunk tehát lépten-nyomon a városban, érdemes róluk minél többet megtudni! Jövő héten még mindig a hősöket kutatva, mozaikokban megörökített hőskölteményekkel ismerkedünk meg.
Somogyi-Rohonczy Zsófia
vak Archives - Oldal 137 a 361-ből - Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete
Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete
Narráció 12
A Kodály körönd szobrai
A múlt héten, a Gellért szobor kapcsán említettem meg Ferenc József nagylelkű adományát, a Főváros díszítését szolgáló tíz nemzeti hőst megörökítő köztéri szobrot. Haladjunk tovább a városban ezeknek a szobroknak a segítségével! A következő megállónk a pesti oldalon, a Kodály köröndön lesz.
Az 1870-es években kialakuló teret eleinte csak köröndnek hívták kör alakja miatt, majd 1971. március 6-án, a zeneszerző halálának negyedik évfordulóján kapta jelenlegi nevét. A köröndöt az Andrássy út, valamint a Szinyei Merse Pál és a Felsőerdősor utca négy egyenlő részre osztja, az egyes körnegyedeken rendezett mini parkok közepén és évszázados fákkal keretezve található négy hős honvédő életnagyságúnál nagyobb patinásodó bronz szobra.
A Felsőerdősor utca felől a köröndre beérkezve jobb oldalon az első alak Zrínyi Miklós (1. kép). Fehér, kő talapzatának lábánál félmeztelen török katonát faragott ki az alkotó, Róna József 1902-ben. Szigetvár hős védője korabeli nemesi öltözetben látható, fején tollas forgóval (kör alakú díszes rátét) díszített süveg, kezében zászló. Testsúlyát jobb lábára helyezi, csizmába bújtatott bal lábát kissé előrébb helyezi. Jobb kezében könnyedén tartja íves szablyáját, amelyet mintha éppen az imént húzott volna ki a bal oldalán lógó hüvelyéből. Bal kezében rúdra erősített zászlót tart. Arcvonásait a korabeli, róla készített rajzok alapján formázta meg Róna József. A középkorú férfi bajszot és rövid szakállat visel, tekintete a messzeségbe réved, száját mintha szóra nyitná és katonáihoz intézné utolsó, buzdító szavait. A körönd eredeti szobrai közül, egyedül Zrínyi alakja maradt meg, de a többi nemzeti hőst is érdemes közelebbről szemügyre venni.
A Szinyei utca felé haladva jobb oldalunkon Balassi Bálint, a végvári katona és költő alakja tűnik fel (2. kép). Ezt a szobrot 1959-ben Pátzay Pál szobrászművész készítette. Jól kiolvasható a két szobor közötti stíluskülönbségből, hogy hogyan változott meg ötven év alatt az ízlés a köztéri szobrok esetében. Míg Zrínyi testtartásában erő, hősiesség, pátosz érződik, addig Balassi alakja inkább szerény, talán kicsit sablonos. A terpeszállásban álló figura felemelt jobb kezében papírlapot tart. Az érett férfi tekintetét a lapon pihenteti, bal kezének gesztusa is a felolvasásban elmerülő ember tartását idézi. Ennek a hős férfinak is kard lóg a bal oldalán, ezzel is emléket állítva Balassi kettős hősiességének, hiszen az Esztergomnál hősi halált halt férfira a XVI. századi magyar költészet kiemelkedő alakjaként is emlékezhetünk. A tekintélyes bajszot és rövidre vágott hajat viselő férfi homlokát vízszintesen két mély ránc barázdálja. Ruházata szerény, közel sem olyan díszes. A nemes kapitány Zrínyi gombokkal és hímzésekkel gazdagon díszített öltözékéhez képest a költő ruházata visszafogott: lábszárközépig érő bőr csizma, lábára simuló nadrág és álló gallérú kabát, amelyet ökörfejjel díszített csatos öv fog össze derekán.
Az óra járásával ellentétesen haladva ismét egy honvédő hős, Szondy György várkapitánynak Marton László 1958-as szobrával találkozunk (3. kép). Szondy sisakban, páncélban, jobb kezében a földre támasztott íves szablyájára támaszkodva, bal lábát kissé maga elé tolva, bal kezét csípőjén nyugtatva látható. Szakállas-bajszos arcán, messzeséget pásztázó tekintetében a vele szemközt álló Zrínyi hősiességét ismerhetjük fel. Bár nem tudható biztosan, de valószínűleg Szondy nem volt nemesi származású, így érthető, hogy Zrínyi Miklóshoz képest szerényebb, inkább a katonai érdemeit jelképező vértben örökítette meg a szobrász.
Végül, de nem utolsó sorban, ismerjük meg a tér negyedik hősét, Vak Bottyánt, akiről Kiss Kovács Gyula készített 1958-ban bronz szobrot (4. kép). Bottyán János – népszerűbb nevén Vak Bottyán– a Rákóczi-szabadságharc legendás hadvezéreként került be a magyar történelem hősei közé. Öltözéke talán annyiban tér el Balassi Bálintétól, hogy fején a 17. században elterjedt fejfedőt láthatunk. Ezt a süveget magas nemez peremmel készítették, amelyet felhajtottak, felette a puha anyagból készült hengeres süveg leomlott kissé a viselője fejére. A hadvezér bokáig érő köpenyt visel, balján neki is hüvelyében kard lóg. Testsúlyát jobb lábán viseli, jobb hüvelykujját övébe fűzve pihenteti. Bal kezében tartott kisméretű fejsze, másnéven bárd utal katonai erényeire.
Nagy hősökkel találkozhatunk tehát lépten-nyomon a városban, érdemes róluk minél többet megtudni! Jövő héten még mindig a hősöket kutatva, mozaikokban megörökített hőskölteményekkel ismerkedünk meg.
Somogyi-Rohonczy Zsófia
Petneházy Emőke interjúja Bacsa Erikával a múzeumi audionarrációról
A kép forrása: http://akkuegyesulethu.web-server.hu/
A VGYKE és az AKKU Egyesület közös projektjének keretében Petneházy Emőke felkérést kapott a VGYKE-től, hogy tartson egy tájékoztató előadást az audionarrációról.
Mivel Emőke néhány héttel ezelőtt a VGYKE Hangos Hírmondójának Vendégváró rovatában már részletesen mesélt erről a témáról, úgy gondolta, hogy inkább Bacsa Erikával készít egy interjút a múzeumi audionarrációról.
A felvételt és a videót készítette: Miks-Rédai Csaba és Bönde Katalin
“Esély a jövőre” projekt: megjelentünk a Rehab Portál oldalán
Vezető híranyag lett az Esély a jövőre projektünk a Rehab Portál honlapján és Facebook-oldalán.
A kőbányai klub novemberi összejövetelét, havi klubnapunkat 2020. november 9-én, hétfőn 15 órai kezdettel tartottuk meg a Kőrösi Csoma Sándor Kőbányai Kulturális Központban.
Klubnapunk alkalmával Dr. Ozvári-Lukács Ádám volt az egyik vendégünk, aki az NFSZK Szülő-Példa-Érték 2020/A/18 számú pályázat keretében látogatott el hozzánk. Ádám részletesen mesélt nekünk a pályázatról, hosszan beszélgettünk vele a fogyatékossági támogatásról, valamint a klubtagok felmerülő jogi kérdéseire is válaszolt. Előadása egy részét online is közvetítettük a Közösség lámpásai – Budapest X. kerületi látássérültek klubja Facebook oldalon azok kedvéért, akik a koronavírus járvány miatt nem tudtak az összejövetelhez személyesen csatlakozni.
A másik vendégünk Németh Róbert, a Láthatár Segédeszköz Bolt munkatársa volt, aki mesélt nekünk a boltban történt változásokról és újdonságokról. Mindenki érdeklődve hallgatta előadását, vendégünk pedig kedvesen és készségesen válaszolt minden felmerülő kérdésre. Robi nagyon sok érdekes és hasznos tárgyat hozott magával, amiket mindenki kipróbálhatott, illetve igény szerint meg is vásárolhatott.
A klubnap nagyon jó hangulatban telt, és szokásosan egy kötetlen beszélgetéssel fejeződött be.
Bönde Katalin
közösségi civilszervező
Narráció 11
Szent Gellért szobra
Sétáljunk tovább a Gellért-hegy északi oldalán, ahol az Erzsébet-híd fölé magasodva a 11. századi hittérítő és első magyar vértanú 7 méter magas szobra néz át a pesti oldalra. A szobor helyének kiválasztása sem véletlen, a legenda szerint ugyanis a püspököt egy szögekkel kivert hordóba zárva innen gurították le a Vata-féle pogányfelkelés résztvevői.
Az 1904-ben felállított szobor egyike annak a tíz köztéri szobornak (1. kép), amelyeket Ferenc József király a magyar állam alapításának ezredik évfordulójára adományozott a magyar fővárosnak. A tíz szobor közül ma is látható Pázmány Péter szobra a Horváth Mihály téren a VIII. kerületben, Zrínyi Miklós alakja a Kodály köröndön és a Béla király névtelen jegyzőjének, Anonymusnak emléket állító szobra a Városligetben. Ezt a sort egészíti ki a hittérítő 1904-ben felállított 7 méteres bronzszobra, amelyet Jankovits Gyula tervei alapján készítettek el. A hosszú hajú és szakállú idős férfi elszántan, a hittől felvértezve tekint maga elé, tekintete a messzeségbe réved. Bal kezét szívére teszi, jobb kezében egyszerű keresztet emel a magasba. Alakját földi érő, hosszú ujjú köpenyszerű ruha fedi. Ezen viseli egyszerű miseruháját. Ez a hagyományos öltözék hosszú, szinte a földig ér és íves aljjal készítik. Nincs külön ujja, a viselője a nyakánál kivágott íves nyíláson át dughatja át a fejét a felvételekor. Az anyag a püspök karjainak megemelése hatására lágy redőkben fodrozódik a teste előtt.
A hittérítő lábánál, a szobor talapzatául szolgáló sziklára támaszkodva még egy alakot láthatunk. Szobrát Gárdos Aladár szobrász mintázta meg, és míg a püspök bronz szobrán már látszik az idő nyoma és zöldeskék patina kezdte el nemessé tenni, addig a pogány férfi figuráját mészkőből faragták ki. A keresztény hitre megtérő magyarságot jelképező pogány férfi alakja bajszot visel, hosszú haját ősi magyar szokásokhoz híven arcát keretező két varkocsba fonta. Érdekes a testtartása, hiszen térdelve, mindkét kezét a sziklán nyugtatva áhítattal tekint fel a püspök alakjára. Az életerős, hódító férfi akárcsak egy kisgyermek kuporog a karizmatikus, erős hittérítő alakjának lábánál.
A szobor méltóságteljességéhez hozzájárul a Francsek Imre építész által tervezett félköríves oszlopsor a két alak mögött. Az egyszerű oszlopok alkotta építészeti hátteret már néhol benőtte a hegy növényzete, de ez csak romantikusabbá teszi és jól rímel a szobor alatt, a hegy oldalában található mesterséges vízesésre, amely forró nyári napokon felüdülést ad a szoborhoz felsétálóknak. Emlékezzünk majd erre a félköríves oszlopsorra, mint egy szobor építészeti hátterére, ha a későbbiekben a Hősök tere szobraival ismerkedünk!
Szent Gellért szobra és környezetének kialakítása szerintem nagyon izgalmas (2. kép). Gondoljunk csak bele! A forgalmas és nagyon is modern Erzsébet-híd budai oldalában található, gyakorlatilag mindenki felpillanthat rá, aki autóval, busszal, biciklivel vagy gyalog igyekszik át a pesti oldalról. A forgalmas főutat magunk mögött hagyva, elegáns balusztrádos korlátokkal övezet lépcsősorok segítségével két oldalról sétálhatunk fel először a vízesés barlangjához, ami nem természetes képződmény. Ilyen mesterségesen kialakított elemek nagyon divatosak voltak már a 18. század során is. Romantikus műromok, mesterséges sziklabarlangok és vízesések népesítették be a korabeli kerteket. A város fölé emelkedve, a Gellért-hegy gyönyörű zöld környezetében pedig ott áll a keresztény hittérítő óriási szobra. Háta mögé állva mi is letekinthetünk a nyüzsgő városra. Gyönyörű összművészeti alkotás ez, ahol a szobor, építészeti elemek és a természet harmonikusan, egymást kiegészítve alkotnak egy egészet.
Somogyi-Rohonczy Zsófia
Narráció
Szent Gellért szobra
Sétáljunk tovább a Gellért-hegy északi oldalán, ahol az Erzsébet-híd fölé magasodva a 11. századi hittérítő és első magyar vértanú 7 méter magas szobra néz át a pesti oldalra. A szobor helyének kiválasztása sem véletlen, a legenda szerint ugyanis a püspököt egy szögekkel kivert hordóba zárva innen gurították le a Vata-féle pogányfelkelés résztvevői.
Az 1904-ben felállított szobor egyike annak a tíz köztéri szobornak (1. kép), amelyeket Ferenc József király a magyar állam alapításának ezredik évfordulójára adományozott a magyar fővárosnak. A tíz szobor közül ma is látható Pázmány Péter szobra a Horváth Mihály téren a VIII. kerületben, Zrínyi Miklós alakja a Kodály köröndön és a Béla király névtelen jegyzőjének, Anonymusnak emléket állító szobra a Városligetben. Ezt a sort egészíti ki a hittérítő 1904-ben felállított 7 méteres bronzszobra, amelyet Jankovits Gyula tervei alapján készítettek el. A hosszú hajú és szakállú idős férfi elszántan, a hittől felvértezve tekint maga elé, tekintete a messzeségbe réved. Bal kezét szívére teszi, jobb kezében egyszerű keresztet emel a magasba. Alakját földi érő, hosszú ujjú köpenyszerű ruha fedi. Ezen viseli egyszerű miseruháját. Ez a hagyományos öltözék hosszú, szinte a földig ér és íves aljjal készítik. Nincs külön ujja, a viselője a nyakánál kivágott íves nyíláson át dughatja át a fejét a felvételekor. Az anyag a püspök karjainak megemelése hatására lágy redőkben fodrozódik a teste előtt.
A hittérítő lábánál, a szobor talapzatául szolgáló sziklára támaszkodva még egy alakot láthatunk. Szobrát Gárdos Aladár szobrász mintázta meg, és míg a püspök bronz szobrán már látszik az idő nyoma és zöldeskék patina kezdte el nemessé tenni, addig a pogány férfi figuráját mészkőből faragták ki. A keresztény hitre megtérő magyarságot jelképező pogány férfi alakja bajszot visel, hosszú haját ősi magyar szokásokhoz híven arcát keretező két varkocsba fonta. Érdekes a testtartása, hiszen térdelve, mindkét kezét a sziklán nyugtatva áhítattal tekint fel a püspök alakjára. Az életerős, hódító férfi akárcsak egy kisgyermek kuporog a karizmatikus, erős hittérítő alakjának lábánál.
A szobor méltóságteljességéhez hozzájárul a Francsek Imre építész által tervezett félköríves oszlopsor a két alak mögött. Az egyszerű oszlopok alkotta építészeti hátteret már néhol benőtte a hegy növényzete, de ez csak romantikusabbá teszi és jól rímel a szobor alatt, a hegy oldalában található mesterséges vízesésre, amely forró nyári napokon felüdülést ad a szoborhoz felsétálóknak. Emlékezzünk majd erre a félköríves oszlopsorra, mint egy szobor építészeti hátterére, ha a későbbiekben a Hősök tere szobraival ismerkedünk!
Szent Gellért szobra és környezetének kialakítása szerintem nagyon izgalmas (2. kép). Gondoljunk csak bele! A forgalmas és nagyon is modern Erzsébet-híd budai oldalában található, gyakorlatilag mindenki felpillanthat rá, aki autóval, busszal, biciklivel vagy gyalog igyekszik át a pesti oldalról. A forgalmas főutat magunk mögött hagyva, elegáns balusztrádos korlátokkal övezet lépcsősorok segítségével két oldalról sétálhatunk fel először a vízesés barlangjához, ami nem természetes képződmény. Ilyen mesterségesen kialakított elemek nagyon divatosak voltak már a 18. század során is. Romantikus műromok, mesterséges sziklabarlangok és vízesések népesítették be a korabeli kerteket. A város fölé emelkedve, a Gellért-hegy gyönyörű zöld környezetében pedig ott áll a keresztény hittérítő óriási szobra. Háta mögé állva mi is letekinthetünk a nyüzsgő városra. Gyönyörű összművészeti alkotás ez, ahol a szobor, építészeti elemek és a természet harmonikusan, egymást kiegészítve alkotnak egy egészet.
Somogyi-Rohonczy Zsófia
Audionarráció Petneházi Emőkével és Pethes Ágnessel
Petneházi EmőkePethes Ágnessel készült interjúját szeretnénk ajánlani, mely a filmes akadálymentesítésről készült.
A beszélgetés hivatkozására mindenkinek érdemes rákattintani, hiszen olyan témaköröket érintenek, mint a televizió társaságokkal történő egyeztetések, és az egyre szélesebb audionarrált tartalom.
VGYKE
Zárva tart a VGYKE regionális központjában működő ügyfélszolgálati irodánk
Tisztelt Tagtársunk, kedves Olvasónk!
Ezúton szeretnénk tájékoztatni Önöket, hogy 2020. november 25-től (szerdától) terveink szerint 2020. november 30-án hétfőig az 1141 Budapest, Szugló utca 81. szám alatt a VGYKE Regionális Központjában működő ügyfélszolgálatunk zárva tart, a személyes ügyfélfogadás szünetel.
Felhívjuk figyelmüket, hogy az alábbi mobiltelefonszámunkon, illetve e-mail címünkön továbbra is fel tudják velünk venni a kapcsolatot munkanapokon 9-15 óra között.
Mobiltelefonszámunk: +36 70 387 52 67
Email címünk: ugyfel@vgyke.com
Tájékoztatjuk Önöket, hogy a Láthatár Segédeszköz Boltunkban továbbra is zavartalanul tudnak vásárolni. Kérjük Önöket, ha személyesen szeretnének ellátogatni üzletünkbe, minden esetben vegyék fel a kapcsolatot a bolt munkatársaival előzetes időpont egyeztetés céljából!
Láthatár Segédeszköz Boltunkat az alábbi mobiltelefonszámon tudják felkeresni: +36 70 383 3611
Megértésüket köszönjük.
VGYKE
Lírai klubnap
A XVI. kerületi Lámpás Klub 2020. november 16-án tartotta meg online klubnapját.
Vendég: Borsós Miklós versmondó.
A videót a XIII. kerületi Lámpás Klub Facebook-oldalán lehet megtekinteni.
Projektnyitónk: „Esély a jövőre” munkalehetőség látássérülteknek
Új, nagyszabású projektünkről értesülhettek mindazok, akik részt vettek online projektnyitónkon. Erre 2020. november 9-én, hétfőn délelőtt 10 órától került sor.
A munkatársak a VGYKE Központjának egyik termében ültek, és innen tájékoztatták a regisztrált érdeklődőket.
A jövő év december végéig tartó munkát az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) és a Nemzeti Fogyatékosságügyi és Szociálpolitikai Központ (NFSZK) maximálisan támogatja a „Foglalkoztatás 2020-231” elnevezésű, országosan meghirdetett projekten belül.
Fodor Ágnes köszöntője után emlékeztetett arra, hogy az egyesületnek már a legelső, sikeres projektje is munkahelyteremtésre irányult, és ezt mindvégig fontos feladatnak tartották.
Házi Tamás szakmai vezető beszélt terveinkről és vállalásainkról. Elmondta, hogy az itt ülőkön kívül még számosan fognak dolgozni a VGYKE-sok közül azon, hogy megvalósuljon a fő cél: 10 látássérült munkakereső elhelyezése a nyílt munkaerőpiacon. Például a támogató szolgálat és az ügyfélszolgálat munkatársai.
H. Nagy Krisztina pszichológus arról tájékoztatott, hogy három alkalommal találkozik a jelentkezőkkel külön-külön, ami alatt önismeretüket fejleszti majd, és segít mindenkinek rátalálni a leginkább testhez álló munkakör megtalálására.
Gy. Dobos Mariann pályaorientációs tanácsadó felvázolta, hogy kiscsoportos tréningeket fog tartani, amelyek során megbeszéli a résztvevőkkel, hogy jelenleg milyen a munkaerőpiacon a kereslet-kínálat, és hogy milyen szempontokat érdemes feltétlenül átgondolni, mielőtt önéletrajzírásba fog valaki. Ennek és a motivációs levélnek a megfogalmazásában is segítséget kapnak a leendő munkavállalók. Eközben hat munkáltatóval is együttműködési megállapodást kötünk annak érdekében, hogy megismerjék az ottani vezetők, milyen erősségekkel rendelkeznek a látássérültek egyes munkakörökben, és milyen segítségre számíthatnak a megfelelő teljesítmény eléréséhez.
A hallgatóságot sem kárhoztattuk passzív hallgatásra, mert a megfelelő informatikai program és értő kezelője révén kérdéseket tehettek fel, és arra célzott válaszokat is kaptak. Újszerű találkozás volt ez az egyesület és a látássérült érdeklődők között, amelynek folytatásához regisztrációs felület és más kapcsolódási lehetőségek állnak a továbbiakban rendelkezésre honlapunkon.
Kötelező időpont foglalás a Láthatár Boltban!
A Láthatár Segédeszköz Bolt továbbra is, a megszokott nyitva tartással várja a vásárlókat!
időpontfoglalás kötelező
Személyes vásárlásra csak időpontfoglalás után van lehetőség! Időpontot foglalni a lathatar@vgyke.com címen, vagy a +36-70-383-3611 és +36 30 513 1830-as telefonszámon lehet.
Az üzlethelyiségben a maszk viselése kötelező!
A bolt munkatársain kívül csak egy vásárló (kísérővel) tartózkodhat az üzletben.
Folytassuk tovább virtuális sétánkat Budapest nevezetességei között. A következő állomásunk magasról tekint le a városra, de jó páran még a régi 10 forintos pénzérmén is találkozhattak vele, amit először 1971-ben adtak ki és 1995-ig használtunk. A Gellért-hegy tetején tornyosuló, az egykori katonai erődítmény elé, a CitadelláraKisfaludi Strobl Zsigmond tervei alapján elkészült Szabadság-szobor 1947 óta sok mindent láthatott a Főváros történetéből. Eredetileg a Budapest felszabadítása közben meghalt szovjet katonák hősi emlékművének szánták a szoborcsoportot, de túlélte a politikai változásokat is.
Ha a Gellért-tér felől sétálunk fel a hegy kacskaringós útjain, akkor a zöldbe borult hegy kaptatója után hirtelen ütközünk bele a monumentális szoborcsoportba az előtte kialakított téren. (1. kép) A 14 méter magas alak masszív kő talapzatával együtt 35 méter, a talapzaton felirat olvasható csupa nyomtatott fém betűvel. „Mindazok emlékére, akik életüket áldozták Magyarország függetlenségéért, szabadságáért és boldogságáért.” Örökérvényű szavak. A három alakból álló csoport központi alakja maga a Szabadságot megtestesítő figura. Alakja nagyméretű pálmaágat emel magasba mindkét kezével tartva, így a levél könnyedén fektetve nyugszik a kezében. A figura fejét enyhén hátra hajtja, így adva át magát a győzelmet és a szent békét jelképező ág magasba emelésének, felajánlásának. Rövid hajába mintha szél kapna bele. Ugyanez a szellő mozgatja meg hosszú, tógához hasonlító öltözékét, amelynek ujjai kissé felcsúsznak vállai felé az emelő mozdulatban, lábait takarja a földig érő textília. A ruhája szemérmesen csak érzékelteti, hogy női alakról van szó. Arca a földről nézve alig látszik, egyes felvételeken viszont látható, hogy a szobrász nem akarta feltétlenül egyéni karakterrel ellátni. Szinte szenvtelen arckifejezéssel tekint az ég felé, semmilyen áhítat, lelkesedés nem figyelhető meg rajta. No, de ki is volt a modellje ennek a szobornak? A vidékről a fővárosba felköltözött fiatal lányt -későbbi nevén Thuránszkyné Gaál Erzsébet-egy villamosmegállóban várakozva pillantotta meg a szobrász. A lány először megijedt az őt bámuló férfitól, csak attól nyugodott meg egy kicsit, amikor bemutatkozott a férfi és átnyújtotta a névjegyét. Gaál Erzsébet visszaemlékezésében így írja le a szobrász első hozzá intézet szavait: “A Zsiga bácsi leszólított a Dózsa György út és a Thököly út sarkán. Már húsz méterről felismertem a nyers márványban a szobromat – mondta – Bocsásson meg, még be sem mutatkoztam, Kisfaludi Strobl Zsigmond szobrászművész vagyok. Azt a nőt kell megformáznom, akinek a szebb életéért harcoltak a hősök.” A modellkedés kemény munka és lemondásokkal is járt. Elsőként le kellett vágni a lány derékig érő haját, hiszen nem illettek a tervekhez. A lány hetekig járt a szobrászhoz és alkalmanként 20 percig tartotta a pálmaágat az ég felé, miközben ventilátor szele fújta. A szobor felállításáról szóló filmhíradó részletét itt nézheted meg.
A nőalak alatt, a kő lépcsősor két oldalán egy-egy férfialak szobra látható. Ha szembe állunk a szoborcsoporttal, akkor a bal oldali figurát vegyük először szemügyre (2. kép). A talapzaton az akt szobor bal lábával előre lépve, azt derékszögben behajlítva, támadóállásban tör előre. Jobb kezében lobogó fáklyát tart, bal kezével energikusan hátra nyúl. A szobrász érzékletesen munkálta meg a fiatal test izmait. Haját és az ágyékát szemérmesen takaró leplet szintén mintha szél fújná. A drapéria egyik csücske a földre, azaz talapzatra lóg. Ez technikailag azért fontos, mert így nem két ponton (a két láb), hanem három ponton támaszkodik a szobor, tehát statikailag biztosabb. Arcát figyelve ugyanazt a kissé semleges, érzéketlenséget fedezhetjük fel, mint a központi női alak esetében, bár mintha egy kis derűt is rácsempészett volna a szobrász. Vonásai alapján fiatal férfinak vagy fiúnak vélhetnénk.
A szoborcsoport jobb oldalán már egy sokkal tetterősebb alakot vehetünk szemügyre. Az idősebb férfi alak jobb lábával lép előre és jobb ökölbe szorított kezével lesújtani készül a bal kezével megragadott hét fejű sárkányra. (3. kép) A sárkány pikkelyes fejei vicsorítva fordulnak a férfi felé, karmos lábaival a férfi lábaiba kapaszkodva próbálják ellökni sikertelenül. A sárkány a mű értelmezéseiben a fasizmus jelképeként azonosítható be. Mindhárom szobor bronzból készült, így felületüket gyönyörű kékeszöld patina fedi, amely a bronz nemes oxidációja.
Ha szeretnél még többet megtudni az ikonikus szoborról, akkor hallgatsd meg Torma Tamás rövid videóját az építészfórum oldalán!
