2018 Angyalföldön

Ha visszatekintünk 2018-ra, akkor a XIII. kerületi Lámpás Klub életében egy nem várt és előre nem látott robbanásszerű növekedésről beszélhetünk.

Ha ennek a növekedésnek okait próbáljuk felkutatni, akkor az egyik kulcselem a sok múltbeli és jelenbeli kitelepülés és a sok érzékenyítés, mely elterjesztette a létezésünk hírét és így amikor valaki látássérültekkel kapcsolatos kérdésekkel találkozott, már automatikusan hozzánk fordult és hozzánk küldték az embereket is.

Vendég érkezik a XIII. kerületi RAM-ba szervezett kitelepülésen a VGYKE asztalához

Ehhez természetesen az is kellett, hogy kellemes élményekkel teli programjaink lehessenek. Ilyen volt a Főzőcske névre keresztelt programsorozat, mely 2019-ben is folytatódni fog és sok meglepetéssel várja majd a résztvevőket. Nagyon sok gyerekekre koncentráló programunk is volt, ahol már az újak tudatos befogadása, integrálása is szempont volt. Ezeket a programokat igyekeztünk mindig úgy összeállítani, hogy a legtöbb kellemes élményt nyújtsa a gyerekeknek és a szüleiknek is.

A képen az állatkerti programon játszanak az angyalföldi klubhoz tartozó gyerekek

Folyamatosan figyeltünk a régi tagjainkra és az újakra is, valamint arra, hogy minden programon csak akkora méretű csoport legyen jelen, ami nem vezet csoportokra bomláshoz, de fokozatosan mégis mindenki megismerhet mindenkit. A programjainkon résztvevő családok száma meghaladta az negyvenet, ami miatt szükséges volt ez a nagyobb gondossággal való tervezés és a tagjaink ebben való együttműködése. Nagyon-nagy köszönet illet mindenkit, mert ez nagyon jól sikerült!

Az, hogy 2018 ennyire jól sikerült, biztosítékot jelent arra nézve, hogy 2019 is egy kellemes és élményekkel teli év lesz a közösségünk számára. Őszintén remélem, hogy amikor majd visszatekintünk 2019-re, akkor ugyanilyen kellemes gondolatok juthatnak majd az eszünkbe!

Tóth Andrea
közösségi civilszervező

Informatikai segédeszközök a klubnapon

A novemberi klubnapunkat a segédeszközök bemutatójának szántuk, de sajnos a várt vendégeink nem érkeztek meg. E miatt sokkal nagyobb teret kapott az úgynevezett országlicensz bemutatása.

 

Az angyalföldi klubtagok egy asztal körül ülve beszélgetnek

Az országlicensz egy nagyon fontos projekt, mely lehetővé teszi a látássérültek által gyakran használt programok ingyenes használatát. Ezek a programok képernyőfelolvasók és képernyőnagyítók. A programot a magyar állam támogatásával indították el, ami jelentős számú felhasználónak teszi lehetővé a számítógép és az internet akadálymentes és legális használatát.

Az angyalföldi klubtagok éppen helyet foglalnak egy asztal körül

A bemutatón egy akadálymentes notebook-on végre lett hajtva egy regisztráció, majd a Magic nevű képernyőnagyító telepítése is meg lett mutatva a jelenlévők részére. Ezen kívül a Jaws nevű képernyőfelolvasóval is végre lett hajtva ugyanez a folyamat.

A bemutatón elhangzott, hogy egyébként a regisztrációt manuálisan igazolják vissza, így a regisztráció és a telepítés nem végezhető el 120 perc alatt, de nagyjából 16-24 óra alatt biztosan mindenki meg tudja oldani a teljes folyamatot a saját számítógépén. Elhangzott az is, hogy aki önállóan nem tudja végrehajtani a bemutatott lépéseket, azok a klubnapon vagy az Informatika a Látássérültekért Alapítványnál kaphatnak személyes segítséget.

A klubnap második felében a következő évi programjainkról, terveinkről esett szó. Szeretnénk ugyanolyan élményekkel teli évet magunk mögött tudni majd jövőre is, amilyen a 2018-as év volt!

Köszönjük a XIII. kerületi önkormányzatnak a klubnap támogatását!

Tóth Andrea
közösségi civilszervező

Felkerestük az egyik legmeglepőbb kiállítást

Ritkán megyünk olyan helyre, ahol nagy meglepetések érnek minket, mivel mindig igyekszünk a lehető legtöbb információt összegyűjtve dönteni a programjainkról. A Múmiakiállítás azonban kifogott rajtunk és annyi meglepetést okozott számunkra, amennyire nagyon nem voltunk felkészülve.

Az első meglepetés az volt, hogy a múmiákat alapvetően az ókori Egyiptomhoz kötöttük, viszont ez egy tévedés volt. A világ számos helyén, még Magyarországon is találtak múmiákat, így a kiállítás jóval szélesebb körből adott át információkat, mintsem egy nagyon régen létező birodalom néhány leletéből. A kiállítás hivatalos címe is utalt erre, hiszen nem egyiptomi múmiáknak nevezték el a szervezők a gyűjteményt, hanem A világ múmiái-nak.

A másik meglepetés az volt, hogy a kiállítás alapvetően nem is a múmiákról szólt, hanem a kegyelet történetéről. Mindezt ismeretterjesztő jelleggel valósították meg, gondosan ügyelve arra, hogy ne lépjék át azokat a határokat, amely a legtöbb emberben már a befogadást akadályozná meg és rémületet, ijedtséget vagy félelmet keltene. Ugyanakkor ha az ember valamiféle ókori egyiptomi csillogásra számít és belecsöppen egy ilyen tárlatba, valahogy mégis éri egy kellemetlen meglepetés.

A múmiakiállítás bejáratánál áll három angyalföldi klubtag

A kiállítóteret ismertük korábbról, így tudtuk, hogy mindannyian kapunk majd egy telefonhoz hasonlító eszközt, mely egy fülhallgató segítségével minden egyes helyen elmondja mindazt, amit tudatni szeretne velünk a kiállítás megálmodója. Ez az audioguide most nagyon fontos volt, mert segített értelmezni a körülöttünk lévő kiállítási anyagot és a kissé sokkoló hatást is mérsékelni tudta.

A kiállítás első részében a temetkezési szokások történetéről kaptunk információkat. Ezek az információk alapvetően képek és szövegek voltak. Ezt követte a második részben található rövid mozizás, ami egy kisfilm segítségével vezette fel a soron következő helyeken kiállított gyűjteményt. Ez a rendszer egyébként a kiállítóhely sajátossága, nem kifejezetten ennek a témának szólt.

Az angyalföldi látogatók egy része a kiállítás bejáratánál áll

A kiállítás harmadik része szokásosan a látványosabb gyűjtemény megismeréséről szólt ezen alkalommal is. Mivel nem szeretném sokkolni az olvasókat, ezért megkímélek mindenkit attól, hogy bármi olyat írjak le, ami képes lenne akár egy kicsikét is ijedelmet vagy borzongást okozni. Ugyanakkor a csoportunk legtöbb tagja ezen a ponton néha elég nehéz pillanatokat élt meg. Ez nem a bemutatott kiállítási anyag miatt alakult ki bennünk, hanem azok miatt az élmények miatt, melyeket a látottakhoz társítottunk.

Azt is el kell ismerni, hogy a kiállítás jó értelemben is meglepett minket. Nagyon-nagy mértékben kibővítette a “múmia” szóval kapcsolatos ismereteinket, mivel a gyűjtemény meghaladta az ókori Egyiptomot és az emberi világot is, átlépve az állatok közé, onnan is hozva érdekes példákat.

Magának a kiállításnak a sikere akkora, hogy nem zár be decemberben az eredeti tervek szerint, hanem pár hónapig még Budapesten marad. Nagyon nehéz szívvel írom azt, hogy mindenkinek ajánlom. Mindenesetre nagyon jó szívvel ajánlom azoknak, akik szeretnék megismerni a kegyelet történetét és szeretnék a múmiák világát az ókori Egyiptomon kívül is alaposabban megismerni.

Köszönetet mondunk a XIII. kerületi Önkormányzat anyagi támogatásáért, mely lehetővé tette a kiállítás felkeresését!

Tóth Andrea
közösségi civilszervező

Érdemes-e ősszel az Állatkertbe menni?

Az év során többször voltunk az Állatkertben, hogy a lehető legtöbb klubtagunk megismerhesse az Állatkert új helyeit, köztük például a Holnemvolt Parkot. Az év végéhez közeledve úgy döntöttünk, hogy megpróbálkozunk a kissé hidegre forduló időben is elmenni, hátha kapnak a tagjaink valamilyen egyedi élményt. Nem csalódtunk!

A korábbi látogatásainkhoz képest nagyon meglepő volt, hogy sokkal több állatot láthattunk a korábbi látogatásainkhoz képest! Azt gondoltuk, hogy a melegben lehet a legtöbb állatot megfigyelni, de az enyhe időjárásban nagyon sok állat közelebb merészkedett a látogatókhoz. Az egyik kísérőnk szerint ez a kevesebb látogatónak köszönhető, mivel a zaj, a mozgás megijeszti az állatokat, de a nyugalom és a csend bátrabbá teszi őket.

A képen két gyerek tag próbálja olvasni az egyik állatkerti tájékoztató feliratot a zebrák előtt állva

Az egyik nagy élményforrás az volt, hogy direkt úgy szerveztük az állatkerti sétánk útvonalát, hogy a különböző bemutatók időpontjára érkezzünk meg. Mivel kevesebb látogató volt, ezért a bemutatónkon több volt a hely, mindenki el tudta foglalni azt a helyet, amelyik a látásának a lehető legjobb volt. Nagyon sok mindent tanulhattak a kicsi tagjaink és a szüleik is ezeken a bemutatókon, mert talán a bemutatók vezetőinek is kényelmesebb volt a kisebb nézősereg.

A képen néhány angyalföldi gyerek klubtag a fókákat nézi a medence előtt

A látogatásban nagyon sok kellemes elem volt, de az egyik legnagyobb sikert egy kicsike gorillakölyök aratta. A gorillák helyét több hatalmas üvegablak mögül lehet megfigyelni és ezekhez az ablakokhoz oda is sétáltak. Köztük a képen látható kiskölyök is megtisztelt bennünket és nagyon sok időt töltött el mellettünk. A gyerekeknek annyira tetszett, hogy háromszor is visszamentünk hozzá!

A képen egy gorillakölyök látható, aki főszerepet kapott az angyalföldi klub állatkerti programján

A program másik kellemes meglepetése volt, hogy a játszóterek is kiürültek. Ennek köszönhetően a kisebb tagjaink bátrabban vették birtokba a játszóeszközöket és nagyon felszabadultan tudtak játszani.

Összességében tehát elmondhatjuk, hogy a hidegebb időben is nagyon megérte ellátogatni az Állatkertbe és nyugodtan kijelenthetjük, hogy sokkal erőteljesebb élményt kaphattak a tagjaink a korábbi látogatásokhoz képest!

Köszönjük az Állatkert dolgozóinak a szíves fogadtatást és Angyalföld Önkormányzatának a program támogatását!

Tóth Andrea
közösségi civilszervező

Kirándulás Solymáron

Az őszi jobb időjárást látva határoztuk el, hogy a klubunk ellátogat Solymárra, Magyarország legnagyobb községébe és ami az időnkbe, erőnkbe belefér, azt egy szakvezető kalauzolásával felkeressük.

Solymárról tudtuk, hogy faluhoz képest nagyon fejlett és sok benne a látnivaló, vagyis eleve az időnk nem lesz elég mindent felkeresni. Ráadásul a területe is hatalmas ahhoz, hogy esélyünk legyen gyalog egy alkalommal bejárni. Így csak a kalauzunk által a legérdekesebbnek tartott helyeket kerestük fel.

Az első helyszínünk a helyi búcsú helyszíne és környéke volt, valamint a katolikus templom körüli rész. Ezeken a helyszíneken elsősorban az épületeken keresztül ismertük meg a település történelmének a legfontosabb elemeit. Az egyik érdekesség egy olyan szobor volt, mely a szokásostól eltérően ülve ábrázolja Jézust. Közben fel lett hívva a figyelmünk a sváb kiírásokra is, mivel Solymár hivatalosan kétnyelvű település.

A solymári kirándulócsapat egy része

A második helyszínünk a fatimei jelenésnek állított köztéri szentély volt, ahol a fatimei jelenésről nagyon sok dolgot megismerhettünk. A hely azonban nem ezért, hanem a csend és a nyugalom miatt volt nagyon kellemes. A szentélyszerű köztér a település lakott részének a szélén helyezkedik el, hegyek veszik körül, melyek lefogják a zajt, ezért annyira meglepő a csend.

A solymári kirándulócsopoert egy része egy szoborcsoport mellett áll

Végezetül felmentünk a solymári várba, mely még feltárás alatt áll. A solymári vár érdekessége, hogy a vár létezését csak a szájhagyomány tartotta életben, amelyeket összegyűjtve egy amatőr régész kezdte el felkutatni a vár helyét. A kutatásait az 1930-as években kezdte és csak az 1970-es években tárultak fel a várfalak. Ma már a falak újra látszanak, az építmény vár jellege is egyértelműen látszik. A várnak van egy tornya, amely kilátóként is használható, de a feltárás még folyamatban van.

Végezetül el szerettünk volna még menni a Paprikás-patak felé, de a vár megmászása miatt már nem volt erre erőnk. Reméljük, hogy majd tavasszal oda is eljutunk!

Tóth Andrea
közösségi civilszervező

Angyalföldön mutatkozott be a Fecske Szolgálat

A Fecske Szolgálat egy olyan szolgáltatás, amelyik igazán hasznos lehet a látássérült családoknak. Nagyjából ez volt az üzenet, ami mindannyiunkban megfogalmazódott, miközben a klubnapunkon hallgattuk őket.

Az angyalföldi klubtagok hallgatják a fecske szolgálat ismertetőjét

A Fecske megnevezés valójában egy rövidítés, melynek a jelentése: Fogyatékos Embereket nevelő Családok otthonában nyújtott időszakos Kísérés és Ellátás. Nagyjából ez az, amit a Támogató Szolgálaton belül létrehozott új szolgáltatás nyújt, csak mindez gyerekfelügyeletként valósul meg.

A Fecske munkatársai nagyon kedvezményes árakon vállalják a 14 év alatti gyerekek napközbeni felügyeletét, akár hétvégén is. Mint minden más hasonló szolgáltatásnál, itt is előzetesen szerződést kell kötni és jó előre jelezni kell az igényt, hogy legyen szabad ember, akit a felügyelet ellátására kirendelnek.

az angyalföldi klubnapon a fecske szolgálat két munkatársa beszél a klubtagokhoz

Nagyon sok kérdés megfogalmazódott a klubnapon, melyre a Szolgálat két munkatársa válaszokat is adott. Többek között megtudtuk azt is, hogy egy-egy gyermekhez két személyt neveznek ki. Így a gyerekeknek nem kell mindig új emberekkel megismerkedniük, de a munkatársak is könnyen helyettesíthetők.

Akik nem tudtak megjelenni, azok részére továbbítottuk a Szolgálat tájékoztatóját valamint az elérhetőségüket. Ha valakinek szüksége lenne válaszokra, akkor itt is leírjuk, hogy Csizmadia Anettet keresse a 0670-387-5262-es telefonszámon. Ezúton is szeretnénk neki és Pálmának köszönetet mondani, amiért türelmesen és kedvesen válaszoltak a kérdéseinkre!

Másik témánk a novemberi klubprogramunk volt, amelyre volt egy határozott elképzelésünk. A helyszínbejáráskor azonban kiderült, hogy a helyszín és a kínált program nem felel meg az akadálymentesítési igényeinknek. Megbeszéltük azt is, hogy mivel semmilyen megoldással nem tudjuk az élmények befogadását lehetővé tenni, ezért a helyszínt és a programot elvetjük.

A helyettesítő programra több ötletünk volt, ezeket beszéltük meg egyesével. Akkor, a klubnapon még nem hoztunk döntést, mert olyan információkra lett volna szükség, amit csak a helyszínen lehet megtudni. E tekintetben történtek azóta lépések és a megszerzett információk birtokában hamarosan döntés fog születni, melyről minden érintettet értesíteni fogunk.

Ezzel együtt elindult a következő évi programjaink, klubtémáink tervezése is. Mivel ebben a kérdésben a novemberi klubnapunk kulcsfontosságú lesz, ezért előre felhívjuk mindenki figyelmét, hogy jöjjön el, vagy amennyiben ezt nem tudja megtenni, akkor juttassa el a klubnapra a javaslatait, mert minden ötletet meg fogunk majd vizsgálni.

Tóth Andrea
közösségi civilszervező

Angyalföldön mutatkozik be a FECSKE

A FECSKE valójában egy rövidítés: Fogyatékos Embereket nevelő Családok otthonában nyújtott időszakos Kísérés és Ellátás. A klubnapunkon ki fog derülni, hogy ez pontosan mit jelent és milyen lehetőségeket nyit meg a tagjaink előtt. A vendégünk a szolgáltatás VGYKE-n belüli vezetője lesz, aki majd minden kérdésre készségesen válaszolni fog.

A klubnapunkon szó lesz majd az erre az évre tervezett programokról is, melyekben némi módosítás fog történni a korábban megbeszéltekhez képest, hogy mindenki a legtöbb kellemes élményhez juthasson!

Mindenkit sok szeretettel várunk 2018. október 29-én 15 órától a Prevenciós Központ épületében, a földszinti klubtermünkben!

Bármilyen kérdéssel kapcsolatban érdeklődni lehet az alábbi elérhetőségeken:

Telefon: 0630/498-9127
Email: lampas.bp13@gmail.com

Tóth Andrea
közösségi civilszervező

A képen egy négy tagú rajzolt család látható, anyuka, apuka és két gyerek, egymás kezét fogják

Kép forrása: www.gyerekkuckoovi.hu

Bowling-nap a kisebb tagjainknak

A nyáron belépett új tagjaink és a szüleik részére szerveztünk egy bowling-napot. A rendezvény célja az volt, hogy a kicsikkel megismertessük az eredetileg nem látássérülteknek kitalált sportágat, megszerettessük velük, ezen keresztül pedig segítsük a sporthoz való pozitív hozzáállás kialakulását.

Arra gondoltunk a tervezés során, hogy egy sportágban úgy van értelme jónak lenni, ha a sportágat művelőben nem a bizonyítási kényszer dolgozik, miszerint meg akarja mutatni, mire képes egy látóknak kitalált tevékenységben. Ha valaki már kiskorától kezdve megszeret egy sportágat, megtanulja azt a látásképességének megfelelően játszani és fokozatosan elkezd benne fejlődni, annak szerintünk hatalmas értéke van. Az egyén számára is nagyon sok kedvező hatással jár ez, illetve a többségi társadalom szemléletének a kedvező formálásában is egy elég erős eszközzé válhat.

A képen két gyerek ismerkedik a bowlingban használt golyóval és az automata golyótovábbító rendszerrel

A helyszínt a korábban szerzett nagyon kedvező tapasztalataink miatt választottuk ki, mivel a Rubin Hotel bowling-pályái már eleve úgy lettek kialakítva, hogy azok a látássérülteknek egyenlő esélyt biztosítanak a látó sportolókhoz képest. A személyzetnek a hozzánk és az igényeinkhez való viszonyulása nagyon példás és egyben sajnos nagyon ritka. Az, ami ezen az alkalommal történt velünk, mindezeket a korábbi pozitív élményeinket megerősítette, amiért ezúton is szeretnénk köszönetet mondani.

A képen két gyerek látható, amint a bowling pályával ismerkednek

A program elején bejártuk a helyszínt és a pálya minden részét. Megmutattuk a kicsiknek a játékot segítő gépek működését, a golyókat és az egyéb berendezéseket. Megbeszéltük milyen szabályok szerint kell a pályán viselkedni, hogy ne történjenek balesetek. Utána kiválasztottuk a megfelelő tömegű golyókat, majd megtanítottuk a gurítás módját, mely a gyerekek kicsinyke méretére tekintettel, ezen alkalommal eltért a megszokottól.

A képen szülők figyelik a gyerekek játékát a bowling pályák mögött

A játékot a kicsik és a szüleik is nagyon élvezték, minden bizonnyal lesz a közeljövőben folytatása is, hogy az elkezdett munkánk célt érhessen. Szeretnénk megköszönni a Rubin Hotelnek a helyszínt és a szívélyes fogadtatást, Angyalföld Önkormányzatának pedig az anyagi támogatást a program létrejöttéhez!

Tóth Andrea
közösségi civilszervező

Személyre szabott tanácsadás Angyalföldön

A szeptemberi klubnapunk vendége Ozvári-Lukács Réka volt, akinek a látogatásával kapcsolatban azt ígértük, hogy mindenki személyre szabott segítséget kaphat tőle az őt érintő jogi kérdésekben. Örültünk annak, hogy erre a szolgáltatásra igény mutatkozott és Rékának köszönhetően ez teljes mértékben kiszolgálásra került.

Ozvári Lukács Réka beszél az angyalföldi klub tagjaihoz, akik egy asztal mellett ülve hallgatják őt

Réka a VGYKE új, szülőket segítő programjában dolgozik jogászként, így elsősorban a jogban való eligazodásban nyújtott segítségre vállalkozott. Többen tapasztaltuk azt, hogy a jogi tanácsadásokra vállalkozó helyeken elsősorban általános válaszokkal szolgálnak, de az egyéni sajátosságokra nem térnek ki. Az egyéni válaszok megkeresése rendszerint hatalmas küzdelem, mivel írásban szoktunk eligazítást kérni az illetékes hivataloktól és ez nagyon lassú folyamat. Réka látogatása éppen ezért jött jól, mivel sürgős, akut ügyekben adott segítséget, melyekről kiderült, hogy mindenkit érintenek valahogyan.

Nem meglepő módon, szinte mindenki legalább egy ilyen ügyet hozott magával, és ezek Rékának köszönhetően elindultak a megoldás felé. Ezek közül az egyik legmegdöbbentőbb a látássérült gyermekek után járó emelt összegű családi pótlék volt. Ebben az ügyben több tagunknak akadtak problémái, amely előtt értetlenül álltunk. Réka sajnos megerősítette, hogy egy szigorítás lépett életbe, így az egyéni speciális problémának látszó ügy valójában nem is egyéni, hanem egy sokakat érintő változás.

A klubtagok hallgatják Ozvári Lukács Réka válaszát egy asztal mellett ülve az angyalföldi klubnapon

Egy másik kérdéskör az ellátásokkal kapcsolatban merült fel. A megfogalmazott kérdések a kérdezők egyéni sajátosságai miatt voltak nehezebben megválaszolhatóak. Ezeket Réka vagy helyben megválaszolta, mivel előre megkapta írásban, illetve megígérte, hogy majd napokon belül jelentkezik a válaszokkal, ami azóta meg is történt.

Szóba kerültek még a jogi kérdésekkel kapcsolatos informálódás problémái, valamint a rokkanttá minősítési folyamat speciális területei is. Ezekkel kapcsolatban nem csak elméleti válaszokat kaptunk, hanem nagyon sok gyakorlatias, jól alkalmazható javaslatot is. Az egyik nagy tanulság ezért az volt, hogy érdemes meghallgatni mások harcait, küzdelmeit, mert nagyon sok hasznosítható ismeretre tehetünk szert.

Jó volt megtapasztalni, hogy az előzetes ígéretünk, miszerint mindenki választ kaphat az egyéni ügyeire, maradéktalanul teljesült. E miatt hálás köszönetünket szeretnénk kifejezni Rékának! E mellett szeretnénk megköszönni Angyalföld Önkormányzatának a program megrendezéséhez nyújtott támogatásokat is!

Tóth Andrea
közösségi civilszervező

Játszótéri kirándulás

Abban a nagy örömben lehet részünk, hogy a klubtagságunk folyamatosan növekszik, mégpedig teljes családok belépésével. Ezen alkalommal a kisgyerekeseknek kedveztünk és egy ismerkedést segítő programot szerveztünk egy újpalotai játszótérre. Azért éreztük ennek a szükségességét, mert a nagyobb rendezvényeinken nem szeretnénk, ha a gyerekek úgy érkeznének meg, hogy idegen gyerekek közé kerüljenek. Arra gondoltunk, hogy egy közösen szerzett, kellemes, ismerkedő jellegű élmény esetén, majd várni fogják a következő találkozást.

A képen egy modern csúszda látható, mely körül négy kisgyerek játszik

A helyszín kiválasztásában az volt a célunk, hogy kifejezetten kevés eszköz legyen a játszótéren, így a gyerekeknek kikerülhetetlen legyen a közös játék, ezen keresztül pedig az ismerkedés. Amíg ennek a kezdeti fázisa tartott, addig mi szülők nagyon izgatottan és érdeklődve figyeltük a kicsik egymásra való ráhangolódását.

A képen négy kisgyerek játszik egy modern csúszdán

Szerencsére az összehangolódás, a barátkozás hamar megindult, ami a szülőknek is megkönnyebbülést jelentett. Mialatt a kicsik játszottak, hamar megindult a tervezés, ötletelés arról, hova lehetne közösen is elmenni. Ismertetésre kerültek az eddigi programjaink, valamint az, ahogyan ezeket a gyerekeknek is élvezhetővé varázsoltuk.

Ez az összehangolódást elősegítő alkalom nagyon jól sikerült, így reménykedünk abban, hogy hamarosan a nagyobb szabadidős programjainkon is köszönthetjük az új kicsi tagjainkat a családjaikkal együtt!

Tóth Andrea
közösségi civilszervező

Klubnap a szegénységről

A szegénységről való izgalmas beszélgetés ígéretével érkeztünk a klubnapunkra. A meghívott vendégünk azt ígérte ugyanis, hogy nem csupán a szegénység okairól, hanem az abból való kitörés lehetőségéről is érdekes gondolatokkal fog minket megajándékozni. Ráadásul nem előadással érkezett hozzánk, hanem példák sokaságával, valamint azzal a lehetőséggel, hogy bárki, bármelyik pillanatban, akármit kérdezhet az elhangzottakkal kapcsolatban.

A beszélgetés első negyedében a szegénység megállapításának a formáiról hallgattunk. Megtudhattuk, hogy általában két módon szoktak a szakemberek a szegénységre meghatározást készíteni. Az egyik a relatív szegénység, amikor a társadalomnak egy mutató szerint rendezett, legalsó valahányad részét tekintik szegénynek. “A népesség legkevesebb jövedelemmel rendelkező 10 százaléka” például egy ilyen meghatározás. A másik meghatározás az, amikor egy határvonalat húznak egy mutató alapján, majd akik a határvonal alatt helyezkednek el, azokat tekintik szegénynek. Példaként hallottuk erre, hogy szegény az, akinek naponta 1000 forintnál kevesebb jut étkezésre.

Ezek a meghatározások azért fontosak, mert segítettek megérteni, hogy a szegénység miként mérhető, miként fogható meg valamilyen tényszerű módon. Ezen a ponton volt egy kis kitérőnk a magyarországi helyzetre, hogy nálunk milyen okok miatt és milyen módon használnak ilyesféle definíciókat. Többen nagyon meglepődtek azon, hogy ezeket milyen irányba és milyen gyakorisággal változtatták, ami nagy izgalmat keltett, holott még csak a beszélgetés elején voltunk!

Az egyik klubtag egy beszélő okostelefonon adatokat ellenőriz

Utána tért a meghívott vendégünk rá arra, amit mindenki várt, miszerint van-e valamilyen törvényszerűség abban, hogy ki lesz szegény és ki nem? Elmondta, hogy erre vonatkozóan több elmélet létezik, de ő egy példán keresztül mutatja meg, hogy miért gondolja azt, amit válasznak szokott adni erre a kérdésre.

Egy szemléletes példán keresztül mutatta be egy család 250 éves történelmét. Ennek a családnak a felmenői zsellérként kerültek meghatározásra az 1700-as évek közepén. Az XIX. században napszámosok voltak a lakóhelyükön, majd a közelben megnyíló gyárakban kezdtek dolgozni, mint segédmunkások, később pedig szakmunkásokként. A XX. század közepén már városban éltek és némelyikük irodai alkalmazott lett. A rendszerváltás után megtapasztalták a munkanélküliséget és a jelenben szellemi munkát végeznek, felsőfokú végzettséggel. Ez az átalakulás ilyen módon elbeszélve azt a látszatot kelti, hogy a család tagjai felemelkedést éltek meg, hiszen szegény földművesből diplomás alkalmazottá váltak. Ugyanakkor kiderült, hogy mind a vagyonukat, mind a jövedelmüket tekintve, folyamatosan a társadalom legrosszabbul élő alsó harmadának a felső részébe sorolhatók voltak. Megtudtuk, hogy nagyobb időtávlatokat nézve ez a példa nem egyedi, ilyen módon azt látszik igazolni, hogy a társadalomban nagyjából mindenkinek elég kicsi lehetősége van a változtatásra.

A példának vett családnál maradva a vendégünk megmutatta azt, hogy a vagyon és a jövedelem tekintetében a család felett álló társadalmi csoportok, milyen eszközökkel igyekeztek a történelmi átalakulások időszakában is megőrizni a saját, előnyösebb helyzetüket. Ez az érdekes időutazás azzal a gondolattal zárult, hogy amikor a javak elosztását arra hivatkozva látják jónak korlátozni, hogy senki se tudjon mértéktelenül nélkül felhalmozni, akkor mindig azok a társadalmi szereplők előtt nyílnak meg a felemelkedés és felhalmozás lehetőségei, akik a korlátozásokról döntenek. Másképpen fogalmazva azt mondta a vendégünk, hogy a társadalom nagy többsége előtt mindig csak annyi lehetőség nyílik meg, amennyi a felette álló társadalmi csoportok előnyös helyzetét nem csökkenti.

A megjelentek egy asztal mellett ülve hallgatják a beszélgetést

A beszélgetés utolsó negyedében hallottunk egy érdekes kutatásról, amelyben azon legvagyonosabb családok életútját vizsgálták, akik nem örökölték és nem nyerték a vagyonukat, hanem a szegénységből emelkedtek fel. Azt az utat, amit ezek a családok bejártak, a jelenből tekintve sikernek nevezzük. Az az elbeszélésekből viszont az derült ki, hogy általában rengeteg próbálkozás és azt követő rengeteg kudarc volt jellemző a felemelkedésükre. Ha valami közös jellemzőt keresünk a történetekben, akkor a kitartás, az áldozatkész hozzáállás és a kudarcokból való tanulás lehet az, ami utat jelentett nekik a változáshoz. Az egyik példában megismerhettünk valakit, aki legalább tizenöt esetben kudarcot vallott, mire úgy tudta rendezni az ügyeit, hogy révbe érjen.

A vendégünk azt is elmondta egy kérdésre válaszolva, hogy ezeket a példákat nem szabad pontos receptként követni. A legtöbb esetben ugyanis az a jellemző, hogy akik a jelenből ítélve sikeresen tudtak nagyot változtatni a társadalmi helyzetükön, azok nem jól bevált módszereket alkalmaztak, hanem újszerű módon, mások megoldásaival szakítva próbálkoztak valami újjal. Éppen ezért lehet a kitartás, valamint a kudarcokból való tanulást követő állhatatos újrakezdés a közös elem ezekben a történetekben.

Egy másik érdekes kérdés volt, hogy létezett-e példa arra, amikor egy társadalomban a szegénységnek a legembertelenebb részét sikerült megszüntetni és mindenki számára legalább egy emberi életminőséget biztosítani? A válaszból megismerhettünk példákat arra, hogy amikor ilyen megközelítőleg sikeresnek mondható változások léptek életbe, az milyen hatásoknak volt köszönhető. Az bontakozott ki a válaszból, hogy a felsőbb társadalmi csoportok nagyon ritkán mondtak le az előnyeikről a kevésbé szerencsésebbek vagy a nélkülözők javára, így valamilyen módon ezt ki kellett belőlük kényszeríteni. A vendégünk szerint ezért fontos a perifériára szorult vagy oda tartó csoportoknak az erős érdekvédelem és a határozott nyomásgyakorlás, mert ezek nélkül a felsőbb rétegek csak pont azt a szűk mozgásteret engedik meg, ami éppen a rossz életminőségért felelős, így csak a változás elvi esélye marad, ami a legtöbb esetben nem realizálható.

Nagyon sok gondolattal gazdagodtunk és azt hiszem mindannyian nagyon elgondolkodtunk a hallottakon. Köszönjük a meghívott vendégünknek az idejét és a ránk szánt energiáját, valamint a XIII. kerületi Önkormányzatnak a klubnapunk támogatását!

Tóth Andrea
közösségi civilszervező

Hogyan juthatunk több támogatáshoz?

A szeptemberi klubnapunkon az igénybe vehető támogatásokról fog szólni. Általában a támogatásokról szóló tájékoztatókon az egyéni helyzetre vonatkozó specialitásokra nem térnek ki, így nem lehet belőlük tényleges segítséget kapni. Nálunk ez most nem így fog történni!

A vendégünk Ozvári-Lukács Réka lesz, aki a VGYKE egyik új programjában, a Szülő-példa-érték című projektjében dolgozik jogászként. Az eddig előkerült kérdéseket jeleztük neki, de bárki hozhatja a további saját kérdéseit és valamilyen módon biztosan választ fog rá kapni.

A program időpontja: 2018. szeptember 24. (hétfő), 15,00.

A program helye: Prevenciós Központ, XIII. Tüzér utca 56.-58.

Mindenkit sok szeretettek várunk!

Tóth Andrea
közösségi civilszervező

A képen 22 ezer forint látható bankjegyekben