Szerda délután a Kondor Béla Közösségi Házban MEGHALLGATTUNK színházi LÁTNIVALÓKAT.
Olyan dolgokra derült fény, amikre magunktól nem is gondoltunk volna. Az előadást segítő hangtechnikai rendszer műszaki feltételeitől kezdve, az audionarrátor szövege számára rendelkezésre álló szigorú időbeosztásig, rengeteg elem összehangolt működésének köszönhető a sikeres előadás.
Kiderült számunkra az is, hogy a színházi élmény a hangos meghívóval kezdődik, ami körülbelül az előadás szórólapjának mondanivalóját tartalmazza.
Ebben a közlekedési tudni valók, a jegypénztár nyitva tartása a jegy árak, az előadás dátuma a darab rövid története, a szereposztás hallható.
A helyszínen a program, az elő narrációval kezdődik, amely azoknak az élményeknek az interpretálása, amikben a látók automatikusan részesülnek. Ilyen módon az akadálymentesítés egy alkotó munka, hisz az összes élményt, amelynek jelentős része képi természetű, szavakba foglalva kell életre kelteni a vakok számára. Az audionarrált színházi előadások ezért korábban kezdődnek, mint egy átlagos előadás. Megérkezvén a helyszínre a színpad bejárás következik, ahol lehetőség nyílik megtapogatni a díszleteket, jelmezeket, sőt a színészekkel is van mód egy pár szót váltani. Ezek a személyes élmények pótolni hivatottak a látványt.
Az előadás alatt az audionarrátor számára azok a percek, másodpercek állnak rendelkezésre, elmondani a látványt, amelyek alatt épp nem beszélnek a színészek és nincsen egyéb, a darab szempontjából fontos hangeffektus.
Kötetlen beszélgetéssel fejeztük be az együttlétünket. Koltay Judit elmesélte színésszé válásának kalandos történetét, amely 1995 óta összefonódik a Holdvilág Kamaraszínház szintén kalandos életével.
Látja? Nem látja? De hallja!
Szerda délután a Kondor Béla Közösségi Házban MEGHALLGATTUNK színházi LÁTNIVALÓKAT.
S. Tóth Erika, egyesületünk audionarrátora és Koltai Judit színésznő a Holdvilág Kamaraszínház vezetője, rendezője és színésznője tolmácsolásával.
A képet Puchnyák István készítette
A bevezetőben megtudtuk, hogy 11 audinonarrátornak volt eddig szerencséje részt venni a Színművészeti Egyetem 1 éves posztgraduális képzésén 2014-ben. Sajnos azóta a képzés szünetel. Előadóink megnyugtattak, hogy az akadálymentesített színházi munka azért folyamatosan halad. Ebbe a munkába pillanthattunk bele 1-2 órára.
A képet Puchnyák István készítette
Olyan dolgokra derült fény, amikre magunktól nem is gondoltunk volna. Az előadást segítő hangtechnikai rendszer műszaki feltételeitől kezdve, az audionarrátor szövege számára rendelkezésre álló szigorú időbeosztásig, rengeteg elem összehangolt működésének köszönhető a sikeres előadás.
Kiderült számunkra az is, hogy a színházi élmény a hangos meghívóval kezdődik, ami körülbelül az előadás szórólapjának mondanivalóját tartalmazza.
(http://www.vgyke.com/hirdetmeny/holdvilag-kamaraszinhaz-agacska-ismet-akadalymentesen/)
Ebben a közlekedési tudni valók, a jegypénztár nyitva tartása a jegy árak, az előadás dátuma a darab rövid története, a szereposztás hallható.
a képet: Puchnyák István készítette
A helyszínen a program, az elő narrációval kezdődik, amely azoknak az élményeknek az interpretálása, amikben a látók automatikusan részesülnek. Ilyen módon az akadálymentesítés egy alkotó munka, hisz az összes élményt, amelynek jelentős része képi természetű, szavakba foglalva kell életre kelteni a vakok számára. Az audionarrált színházi előadások ezért korábban kezdődnek, mint egy átlagos előadás. Megérkezvén a helyszínre a színpad bejárás következik, ahol lehetőség nyílik megtapogatni a díszleteket, jelmezeket, sőt a színészekkel is van mód egy pár szót váltani. Ezek a személyes élmények pótolni hivatottak a látványt.
a képet Puchnyák István készítette
Az előadás alatt az audionarrátor számára azok a percek, másodpercek állnak rendelkezésre, elmondani a látványt, amelyek alatt épp nem beszélnek a színészek és nincsen egyéb, a darab szempontjából fontos hangeffektus.
Szó volt még a képzőművészeti alkotások és filmek audionarrálásáról, amelyek a VGYKE honlapján megtalálhatóak.
Kötetlen beszélgetéssel fejeztük be az együttlétünket. Koltay Judit elmesélte színésszé válásának kalandos történetét, amely 1995 óta összefonódik a Holdvilág Kamaraszínház szintén kalandos életével.
Köszönjük a közvetlen, érdekes előadást!
Kiss Julia és Juhos Róbert
közösségi civilszervezők
Gombóc Artúrtól a némberig…
A XVIII. kerületi lámpások szeptember 7-én kirándulást szerveztek Vácra, melyhez mi is csatlakoztunk.
Igazi kirándulóidő volt, bár néha szemerkélt az eső, de ez nem zavart bennünket. Örömmel sétálgattunk a Március 15. téren, Vác főterén. Kissé elidőztünk a szökőkútnál, és a belváros tapintható makettjénél, aztán átsétáltunk a Hajózástörténeti Gyűjteménybe.
Magyarország legnagyobb hajókonstruktőre, hajótervező mérnöke, Szabadi Kálmán életmű kiállítása. XX. századi vitorlások, gőzösök, jachtok kicsinyített élethű másolatai keltik életre a tengeri, a balatoni és a dunai hajózást.
Szabadi Kálmán Budapesten született, az MFTR bentlakásos Hajós Otthonában nevelkedett, 1942-től Vácott élt 2010. november 13-án bekövetkezett haláláig. 1942-ben helyezte édesapját az MFRT (Magyar Folyam- és Tengerhajózási Rt.) Visegrádról Vácra állomásvezetőnek.
Nagy élmény volt számára, hogy gyermekfejjel láthatta Asbóth Oszkár siklóhajójának, és a Csepelről felszállt Gráf Zeppelin bemutatóját. Pályaválasztását, műszaki érdeklődését befolyásolta egyrészt a család, másrészt a Zeppelin és az Itália nevű léghajók tragédiája. Az átélt események arra ösztönözték, hogy műszakilag képezze magát.
Az élet úgy hozta, hogy formatervező, konstruktőr lett. Először motorkerékpárt, oldalkocsit, robogót, a „Fesztivál” néven jegyzett kisautót, (melynek „szülőhelye” a Váci Dunai Hajógyár volt), buszokat, lakókocsikat tervezett, és csak későbbiek során került kapcsolatba a hajókkal. Terveiről olvashatunk a korabeli szak- és napilapokban (1957, 1960, 1973).
A vízi-szórakozás és a jachtturizmus, valamint az általános, biztonságos vízi közlekedés kiszélesítése érdekében 1969-től jelentős terveket készített. Ilyen volt a Pelikán vízitaxi. Ötletet az adta, hogy négy-öttagú család is kényelmesen motorcsónak-túrákat tehessen. A Rozmár 12 személyre készült árvíz és belvízvédelmi munkahajó. Széchenyi Ödön emlékét idézte a Hableány II. Ez a túrajacht 5 férőhelyre kialakított, 10 személyes motoros vízi jármű.
Ez a hajó arról is nevezetes, hogy gróf Széchenyi Ödön 1867-es nevezetes Budapest-Párizs hajóútjának 110. évfordulójára ismét megtette ezt az utat. Nagyszerű sebességgel haladt, és különösen a Rajnán bizonyította kitűnő hullámtörő-képességét 1200-kp-os hasznos tehervitelével. A Viking: 12 személye tervezett tengerészcsónak vízi cserkészeknek, míg ennek kisebb, 4-6 személyre elképzelt változata a Viking II. a balatoni viszonyokra, mentési feladatokra alkalmas csónak. Ezek mellett tervezett kétszemélyes horgász-halász- vadász célokat szolgáló csónakokat. Ilyenek voltak a Potyka, a Csuka nevezetűek. A tervek sokaságából csak néhányat említettem.
Voltak életében nehéz korszakok, amikor sok kudarc érte. Például hiába tervezett kisautót, és a gyárvezetés is nagy reménységgel nézett a magyar gépkocsigyártás elé, az elképzelésből semmi sem lett, mivel a Zaporozsecnek kellett elsőbbséget biztosítani. Magyarország nem gyárthatott személygépkocsikat.
A legnehezebb időkben is Széchenyi István jelmondatát tartotta szem előtt:
Lenyesik szárnyaimat, lábamon járok; levágják lábaimat, kezemen fogok járni; kiszakítják kezeimet, hason fogok mászni. Csak használhassak.
Szerette volna, ha 115 méter hosszú szállodahajó terve, melyet a 90-es évek elején felajánlott a városnak, megépül Vácott, és a város, a turisztikai látványosság mellett, egy sajátos szállodaformával gazdagodik. Foglalkoztatta a Duna-part rendezésének ügye, és érdeklődéssel fordult a főtéri munkálatok felé. Több fórumon és levélben is kifejtette véleményét a Március 15. tér rekonstrukciójáról. Foglalkoztatta a híd is, amely átszeli majd a Dunát, hogy mennyire lesz képes elviselni a forgalom terhét?
Szabadi Kálmán sokoldalú életútját mindig a tenni akarás, a segítőkészség jellemezte. 1956-tól napjainkig a különböző terveiből, a hajókról készített modelljeiből múzeumnyi mennyiségű anyag gyűlt össze. Érdemes elgondolkodni azon, hogy valamikor hajógyára (vízibuszok) révén (is!) Vác fontos ipari centrum volt, ezért, ha máshol nem is, de itt létjogosultsága van a magyar hajózás múltját őrző állandó kiállításnak.
Bár a kiállítás nem volt akadálymentes, de Papp László lebilincselő előadása feledtette velünk ezt a hiányosságot. Az igazgató úr anekdotázott Matuska Szilveszterről, bemutatta szinte az egész tér kulturális látnivalóit, beszélt Sajdik Ferenchez fűződő barátságáról, és arról, hogy ő javasolta neki, hogy táblaképeket fessen. Ezek a festmények láthatók a Kúria épületében, a Sajdik Ferenc Gyűjteményben.
Természetesen nem hagyhattuk ki a talán legnépszerűbb helyi látványosságot, Sajdik Ferenc életmű-kiállítását, vagyis a Mosolyalbumot sem. Bár ő maga sosem élt Vácon, rokonai és barátai miatt hosszú ideje kötődik a városhoz, ezért nem meglepő, hogy műveinek bemutatóhelyéül is ezt a települést választotta. Mindenki kedvenc mesefigurái, Pom-Pom, Gombóc Artúr és a Nagy Ho-ho-ho-horgász mellett rengeteg más témájú festmény, rajz és karikatúra is található a gyűjteményben, mind Sajdik sajátos, első pillantásra felismerhető stílusában.
A kiállításon lehetőség nyílt ajándéktárgyak vásárlására. Pom-Pomot, Gombóc Artúrt, és a Nagy Ho-ho-ho-horgászt ábrázoló tapintható kulcstartók, illetve hűtőmágnesek közül választhattunk.
Pár perces séta után a Székesegyház épületéhez érkeztünk. A Székesegyház a város ünnepélyes terén, a Konsantin téren áll a monumentális székesegyház, mely épülettömbjével már messziről felhívja magára a figyelmet.
Maga az épület a korabeli francia forradalmi építészet talán egyetlen magyarországi példája, mely követőket nem talált. Főleg klasszicista jegyek figyelhetők meg rajta, de a főhomlokzati oszlopcsoport, az ezek fölött lévő szobrok valamint a lanterna még a barokk szellemiségét tükrözi.
A székesegyház méreteit tekintve kiemelkedő: külső hossza 72 méter, szélessége 34 méter, a kupola 55 méter magas. A süveg nélküli, kőbábos korláttal záródó tornyok 38 méter magasak. A homlokzat előtt található, az oszlopokat közrefogó tornyok háromszintesek, melyek közül az elsőn a lépcsőház, a másodikon a harangok, a harmadikon pedig a tűzzománc, három és fél méteres számlapú, fekete alapon aranyozott, római számokkal ellátott, ütős toronyóra foglal helyet. A toronyórát a Rancz Lajos tulajdonában álló Rancz Első Magyar Toronyóragyár Kft készítette. A főhomlokzat díszes: hat eltérő ritmusú oszloppár által tartott főpárkányon a dóm titulusai olvashatóak, felettük Bechert József váci szobrászmester által alkotott apostolszobrok láthatóak.
A dóm belseje meglepően világos, a katolikus templombelsőkhöz viszonyítva, több helyen is felfedezhetjük a forradalmi építészet jegyeit. A tér a kórustól a szentély felé haladva fokozatosan kitágul, majd a szentélynél összeszűkül. Méreteit tekintve 60 méter széles, 28 méter széles, közel 50 méter magas. Összesen mintegy 5000 személy befogadására alkalmas, az ülőhelyeinek száma 278. A berendezés, illetve a falak freskói későbarokk stílusban készültek. A kórus, a jelentős hangversenyek hangszeréül szolgáló orgonával, a bejárat felett húzódik, és hat korinthoszi oszlopon nyugszik. Az orgonakarzat felett borda nélküli keresztboltozat, majd impozáns kupola, diadalív, ismét keresztboltozat, illetve a szentély fölé boruló félkupola fedi a belsőt. A falakat az egész teremben korinthoszi féloszlopok kísérik.
A főoltárkép Szűz Mária Szent Erzsébetnél tett látogatását, a vizitációt, a kupolafreskó pedig a Szentháromság diadalát ábrázolja. Mindkettőt a kor neves művésze, Franz Anton Maulbertsch alkotta. A szentélykorlát részben a török időkben elpusztult reneszánsz székesegyházból származó eredeti darabokból készült. A dóm alatt altemplom húzódik, ahol három csoportban püspökök, kanonokok és világiak nyugszanak.
Lenyűgözött bennünket a templom szépsége, elmormoltunk egy-egy imát, gyertyát gyújtottunk elhunyt szeretteinkért, és indultunk vissza a Kúria épületébe, utolsó programunkra. A középkori épület a püspöki tanácsadó testület, a káptalan székhelye volt, erről tanúskodik a boltozatos kapu záróköve is. 1770-ből írásos dokumentum tanúsítja, hogy szállóként is működött az akkor már barokk stílusúvá átalakított épület, melyet a későbbiekben tovább alakítottak, jelenleg a homlokzata eklektikus.
A Kúria épületének pincéje kb. 140 négyzetméteres, három hajós helyiség, melynek egy része 1520 körül épült. 2006 óta itt üzemel a Bormúzeum és a Váci Csokizó, valamint megnyílt a Vác Mosolyalbum, ahol Sajdik Ferenc Kossuth- díjas művész karikatúráit tekinthettük meg. Az épület előtt Harangpavilon található, mely minden órában kellemes harangjátékával kedveskedik a téren tartózkodóknak.
Utoljára Váci Curia Borházba látogattunk el. A Borházat a Vig házaspár hozta létre, és üzemelteti. Mi a kellemes mediterrán kerthelyiségben foglaltunk helyet, ahol Vig Gyula megismertetett bennünket a magyar borokkal és az elmúlt évszázad magyar borkultúrájával. Egy érdekességet kiragadok a hallottakból: Megengedhető-e a borivás a némbernek?
Köszönjük a szervezőknek, hogy részt vehettünk ezen a tartalmas programon, ahol valamennyien jól éreztük magunkat, és sok ismerettel, élménnyel lettünk gazdagabbak!
Bernát Zsuzsanna és Puchnyák István
közösségi civilszervezők
Holdviláglát(ogat)ás
Szereted a vizuális kultúra mindennapi és nem mindennapi remekeit? A színházat, a filmet, a festészetet? Vagy csak szeretted, de el se tudod képzelni, hogy újra átélheted? Szívesen ringatóznál Claude Monet-val a Velencei gondolán vagy adóznál az élet szépségének Matisse mozgalmas és örömteli műalkotásán keresztül? Csukd be a szemed és képzelj el egy számodra kedves festményt. Hogy mondanád el magával ragadó szépségét egy vak embernek? Milyen lehet csukott szemmel nézni egy színdarabot vagy egy filmet? Próbáltad már?
Egy kis történeti áttekintést követően, többek között ezekre a kérdésekre keressük együtt a választ. Mindegy, hogy látsz vagy sem, hogy láttál-e valaha vagy sem, hogy jártál-e már narrált színházi előadáson, filmvetítésen, tárlaton vagy sem vagy, hogy egyáltalán tudod-e, mi az az audionarráció. Ez a beszélgetés biztos tartogat számodra újdonságokat és meglepetéseket, sőt kulisszatitkokat, merthogy nem csak a narrációról lesz szó, hanem a különös és az átlag néző számára rejtett “színházi üzem” működéséről is.
Meghívott vendégeink: Koltai Judit, a Holdvilág Kamaraszínház színművésze, rendezője és művészeti vezetője, valamint S. Tóth Erika kolléganőnk, akinek a narrációival, beszámolóival és “tudta-e” rovatával már kedves tagjaink is megismerkedhettek az egyesület hírlevelén keresztül.
Időpont: 2017. szeptember 27. szerda, 15:00 és 17:00 között.
Helyszín: Kondor Béla Közösségi Ház (1181 Budapest, Kondor Béla sétány 8.)
Izgalmas klubdélutánnak nézünk tehát elébe, mindenkit várnak szeretettel XVIII. kerület Lámpásai: Kiss Juli és Juhos Robi
Élménybeszámoló egy szép váci napról
Tegnap lezárult a Vácon megrendezett „Ha jó neked menjünk a Hajó múzeumba” nevű projekt. Mint mindenki kirándulás előtt mi is kutattuk az aznapra jósolt időjárás előrejelzést. A jóslat is és a valóság is kedvező volt. Ami meghatározó ilyen esetben. Tehát jó esélyekkel vágtunk neki a napnak!
Megérkezvén a vasútállomásra a Széchenyi úton keresztül elsétáltunk a Március 15.-e térre. Egy középkori eredetű emberi léptékű „ékszerdobozba” csöppentünk bele. Az utcák hangulata megőrizte történeti jellegét, földszintes épületei finoman díszített homlokzataival követte utunkat. Sok kicsi üzlet kedves kirakata mosolygott ránk. A látók számára hangulatos kis kiülő teraszok a látássérültek számára még inkább kihívást jelent, mint csábító lehetőséget. Persze voltunk annyian, hogy ez nem okozott nehézséget.
Rövid séta után megérkeztünk első úti célunkhoz, ami a Hajótörténeti Múzeumba vezetett. A kiállítás tapintható része nem volt látogatható, viszont cserébe egy lenyűgöző előadásban volt részünk, Papp László igazgató úrnak köszönhetően. A város története iránt elkötelezett embert ismerhettünk meg, aki barátságban volt Szabady Kálmán hajó konstruktőrrel. Ő hozta létre ezt az életmű kiállítást. Papírból készült hajómodelleket láthattunk, legalább három százat. Gyönyörűen pontosan megformált remekművek voltak. Magyarország összes hajógyárában dolgozott több- kevesebb ideig. Tervezett vízi taxit Pelikán néven, árvíz és belvízvédelmi munkahajót és még szórakozást, sportolást vízi mentést egyaránt szolgáló vízi járművet is. Még autót is tervezett, de olyan történelmi korban, amikor ez nem valósulhatott meg. Példaképe gróf Széchenyi Ödön volt, akinek emlékét idézte a Hableány II. túrajachtja, amivel a nevezetes 1867-es Budapest-Párizs hajóútjának 110. évfordulójára ismét megtette Ő is ezt az utat. Mivel a modelleket megtapogatni nem lehetett, kárpótlásul egy érdekes történetet hallgathattunk meg.
Matuska Szilveszterről, aki a Váci Országos Királyi Fegyintézetben töltötte életfogytiglani büntetését. „- Találkoztam egykori váci fegyőrrel és nevelőtiszttel, akik szerint Matuska Szilveszter művészetet szerető ember volt, hangszeren játszott, énekkarban énekelt –„állítja Papp László, akit úgy tájékoztattak a Matuskát ismerő börtönőrök, hogy a robbantó nem barátkozott senkivel, a politika nem érdekelte, a köztörvényes bűnözőkkel nem állt szóba. Matuska 1944-ben, az orosz csapatok bevonulása után szabadult. Egy szemtanú szerint a fegyházból mindenki elmenekült, csupán egy ember fogadta az oroszokat: Matuska Szilveszter. Házigazdaként viselkedett, legalább két hetet töltött velük fontos és felelősségteljes beosztásban.
Távozásakor egy ládát hagyott a börtönben. Sokáig senki sem merte kinyitni – elvégre egy robbantóé volt, ki tudja, hátha valami trükköt hagyott hátra az elítélt. Egy bátor ember végül leverte a lakatot, s bomba helyett a ládából három kép került elő – kettőt Papp László szerzett meg. A harmadik – egy virágcsokros csendélet – egy másik gyűjtőé lett. Évtizedes kutatómunka után sem kerültek elő újabb Matuska-alkotások.
Az Igazgató úrnak köszönhetően, a szomszédos Sajdik Ferenc Múzeumba is sikerült bepillantanunk, ahol a híres mesefigurák kulcstartókon tapintható formában is élvezhetőek voltak.
Egy kellemes sétával a Székesegyházat néztük meg. Tervezésére Eszterházy Károly püspök Pilgram osztrák építésznek adott megbízást 1761-ben. A már elkészült alapokra a következő püspök, Migazzi Kristóf egy a saját építésze, Canevale által megálmodott klasszicizáló, késő barokk ízlésű székesegyházat építtetett, ami 1777-ben készült el. Egy kicsit beültünk megpihenni, elmélkedni és gyönyörködni.
Visszasétáltunk a Fő térre, ahol megtapogathattuk a belvárosról készített tapintható makettet. Utána a Curia Borház Múzeumába mentünk, ahol szintén fantasztikus előadásban volt részünk. Előadónk a hazai borkultúrának volt rajongója ismerője és kutatója. Jó humorú sziporkázó előadást hallottunk. Megtudtuk, hogy a történelmi időkben 1500 féle szőlőt termesztettek. A számlálást nehezítette, hogy a különböző területeken különbözően nevezték el a szőlőfajtákat.
Már az 1800-as években is gondot okozott, ha távoli kontinensről hoztak be Európába gyökerestül növényeket. A filoxéra, (szőlőtetű, a levéltetvek közé tartozó, a szőlő gyökerein élősködő rovar) az l860-as években, Amerikából érkezve jelent meg Európában, óriási pusztítást okozva a szőlőterületekben.
Ugyanebből az időszakból talált feljegyzést az előadónk, miszerint tiltották, hogy a némberek alkoholt fogyasszanak. Akkoriban még ez a szó ártatlanul csak a nő- embert jelentette. Jót mulattunk, hogy mennyire elferdült a jelentése és sajnáltuk, hogy kiment a divatból ez a régies kifejezés.
Hallottunk a világhírű Tokaji borainkról, ami a mondás szerint a borok királya, és a királyok bora. Ez a felséges magyar borkülönlegesség valóban a legkülönb, elsőrangú a magyar borfajták közül, és valóság az is, hogy számos koronás fő asztalának egyik kelléke volt a tokaji palackbor.
Végezetül megtudtuk a nagy titkot, amit őriznünk is kell: hogy miért díszíti a régi szikvizes üveg kivezető nyílását kakastaréj?
Aki kíváncsi rá járjon utána, látogasson el Vácra a Bormúzeumba!
Jól éreztük magunkat! Köszönjük a Vendéglátóinknak, Egymásnak és a XVIII. kerületi Önkormányzatnak, ezt a kellemes, szép napot!
Kiss Júlia és juhos Róbert
közösségi civilszervező
Ha itt a hónap utolsó szerdája, akkor ez a 18. kerület találkája!
Szembesültünk azzal, hogy találkozásaink programjaink már nem önálló alkalmak, hanem egymásból következő folyamatos események.
Egyre több közös élmény köt össze minket. A legutóbbi ilyen esemény az Egyesület Támogatószolgálata által szervezett soltvadkerti nyári tábor volt. Klubtagjaink közül is ott voltak egy páran és összeismerkedtek egy néhány sorstárssal, akiket elhívtak közénk a klubnapra. Így gazdagabbak lettünk három baráttal. Értékes színes egyéniségekkel, akik bemutatkozására biztos egy egész klubnapot rá fogunk szánni.
Az összejövetelünk fő témája az egészséges életmód volt. Ebből az alkalomból meghívtuk Dr. Kiss János doktor urat, aki belgyógyász és sorstársunk. Sokszor hallott dolgokról esett szó, de itt most egy szakember által rendszerbe szedve. Az előadás lényege az az út volt, ami az egészséges életmódhoz vezet.
A statisztikák szerint nálunk a legtöbb esetben a halált kiváltó közvetlen ok a szívinfarktus és a stroke, utána pedig a rák. Olyan betegségek ezek, amelyeknek okai genetikus adottságok is lehetnek, de mind emellett az életformánkkal is jelentősen befolyásolhatjuk a valószínűségét. Említette a Doktor úr, hogy a különböző betegségek öröklődésének földerítésére is folynak már kutatások, sőt fölfedezések is születtek. Így ilyen módon a megelőzésre is van már esély, de ezek a megoldások még nagyon gyerekcipőben járnak.
Így az életformánkkal tudjuk késleltetni az idő előtti megbetegedést. Ezen belül is többféle út van. Az egyik a rendszeres szűrő vizsgálatok elvégzése. Ismert dolog, hogy ha utol is ér minket valami súlyos betegség, sokkal könnyebb kigyógyulni belőle, ha a kezdeti stádiumban veszik észre a szakemberek és megteszik a szükséges intézkedéseket. Természetesen ilyenkor szembe találjuk magunkat csomó alternatív módszerrel, amitől a Doktor úr óvva intett minket, viszont sosem késő elkezdeni egészségesen élni. Ezzel kapcsolatban két dolgot javasolt, nevezetesen a mozgást és a megfelelő táplálkozást. Mindkettőt egyénre szabottan érdemes csinálni és óvakodni kell a túlzásoktól.
Nagyon divatosak manapság a különböző érzékenységek, például a laktózérzékenység, szénhidrátra való érzékenység és egyebek. Fontos dolog, hogy csak az a személy és csak annyira és annyi ideig vonja meg magától ezek a dolgokat, amennyire feltétlenül szükséges. Előfordulhat olyan eset is, hogy valaki egy tévesen alkalmazott diétával kialakít magának egy túl érzékenységet. Tehát a diétával is lehet ártani!
Szó volt a különböző húsok élettani hatásáról, aminek értelmezése szintén egy kicsit a divat függvénye. A pulyka hús és a hal húsa, mint a legegészségesebb húsféle manapság a leginkább elfogadott, így maga mögé küldte a disznót, a mangalicát és az egyéb húsokat.
A zöldség gyümölcs fogyasztás terén a tudományos vélemény divattól független. Együnk sok növényi rostos élelmiszert! Bízzunk a szervezetünkben, mert van egy méregtelenítő szervünk, a májunk, ami segít kiválasztani azokat az anyagokat, amelyek károsak számunkra.
A káros szenvedélyek veszélyeire is kitért a Doktor úr, amelyek közül az alkoholt említette meg, mint az egészség számára legveszélyesebb dolgot, ami a méregtelenítő szervünket tönkre teszi.
Az előadás után sok kérdés vetődött föl egy részét volt is idő föltenni, de valószínűleg tavasszal folytatnunk kell a nagy érdeklődére való tekintettel.
Köszönjük a Doktor úrnak ezúton is az érdekes előadást!
Szöveg: Kiss Júlia
Fotó: Puchnyák István
Ha jó Neked, akkor Hajómúzeumba megyünk Vácra!
Nyárbúcsúztató, őszköszöntő Duna-parti programra szeretnénk elcsábítani!
Ennek a gyönyörű szép városnak az eddig nem annyira ismert nevezetességeit fogjuk megnézni, miközben az ismert szép utcáin fogunk sétálni.
Találkozó: 2017. szeptember 7.-én 8 óra 45 perckor a Nyugati pályaudvar főbejáratánál.
Elsőként a Hajótörténeti Gyűjteménybe megyünk.
Magyarország kiváló hajókonstruktőre, közismert személyisége, Szabadi Kálmán életmű kiállítását nézzük meg. XX. századi vitorlások, gőzösök, jachtok kicsinyített élethű másolatait a tengeri, a balatoni és a dunai hajózást megelevenítő modelljeit nézzük meg. Akadálymentesített tárlatvezetéssel várnak minket!
Ezt követően az ezer éves múltú város utcáin fogunk sétálni, nézelődni.
Utána a Curia Borház és Bormúzeum török kori pincéjében fogunk megpihenni. Itt magyar borkultúra történetéről szóló, akadálymentesített előadással várnak minket, ahol egy „akadálymentes”, házi fatányéros ebédet fogunk együtt elfogyasztani.
Terveink szerint kora délután 15 óra körül indulunk haza a Nyugati pályaudvarra.
Sok szeretettel várunk mindenkit!
Kérjük a részvételi szándékodat jelezd e-mailben vagy telefonon:
Júlia 06 30 498 90 94
Róbert 06 70 377 32 35
e-mail: lampas.bp18@gmail.com
a kép forrás: reginabeauty.blogspot.com
Kiss Júlia és Juhos Róbert
közösségi civilszervezők
Az egészség ízét a betegség adja!
Mindenkit sok szeretettel várunk augusztusi klubnapunkra, melynek vendége Kiss János lesz, akit megkértünk arra, hogy okos tanácsokkal lásson el minket, hogy egészségesen is érezzük azt a bizonyos ízt, amit a közmondás emleget.
Az előadás után meg fogjuk beszélni a szeptemberi váci kirándulásunk részleteit és természetesen szép verssel is készülünk!
Bízunk benne, hogy új társunkat is megismerhetjük.
Helyszín: Kondor Béla Közösségi ház Kondor Béla sétány 8.
Időpont: 2017 augusztus 30. 15 óra.
Jelentkezésedet várjuk emailben: lampas.bp18@gmail.com 2017 augusztus 28-ig
Kiss Julia 06 30 498 9094
Juhos Róbert 06 70 377 3235
Séta a Füvészkertben
Az 1635-ben a Nagyszombatban alapított Egyetem Orvosi Kara 1769-ben kezdte meg a működését. Abban az időben Európa-szerte a természettudományok oktatása kizárólag az orvosképzés keretében folyt.
Winterl Jakab – a vegytan és a botanika professzora – 1771-ben teremtette meg Magyarország első botanikus kertjét. A botanikus kert már kezdettől fogva az orvos – és gyógyszerészképzés segítése mellett feladatának tekintette a hazai flóra kutatását. 1777-ben az Egyetem Budára, a királyi várba költözött. A botanikus kert pedig a mai Krisztina tér és a Déli pályaudvar közötti területen folytatta működését.
A reformkor a hányatott sorsú Botanikus Kert történetében is fordulópontot jelentett. József nádor támogatásával az Egyetem 80 000.- Ft-ért megvásárolja a Festetics család Józsefvárosban lévő 10 hektáros birtokát (1847).
A terület mocsaras lápos vidék volt, amit az Illés forrás táplál. A város fejlődésével az alapterület 3 hektárra csökkent, de így is 8000 növényi fajt, ebből 3000 hazait foglal magában a gyűjtemény. A park, amelyben a Polláck Mihály által tervezett 1802-ben felépült vadászkastély is áll, azóta is a Botanikus Kert otthona.
A beépítés előtti időszakról nyerhetünk betekintést Molnár Ferenc neves regénye, a Pál utcai fiúk révén, amelynek fontos fejezete a „füvészkertben” játszódott. A Füvészkert elnevezés Diószegi Sámuel és Kazinczy Ferenc közös gondolata, és így vált a Botanikus kertből Füvészkert.
Elsőként rögtön a bejáratnál az egynyári dísznövények mellett haladtunk el, majd a szomszédos fűszeres kertet tapogattuk, szaglásztuk végig. Rozmaring, csombort stb. Utána rögtön a Pollack Mihály által tervezett vadászkastély hátsó homlokzatával találtuk magunkat szembe, amit gyönyörű több, mint 100 éves vadszőlő indái borítottak be, amit meg is simogathattunk.
Tovább haladva egy körülbelül 30 méter magas himalájai selyemfenyő tövében néhány óriási fenyőtobozt vehettünk kézbe. Innen az Alpok aljáról a gyepvidéki Magyarországra léptünk és szembe találtuk magunkat az ökörfarkkóróval és megtudtuk, hogy sárga virágát a halászathoz használták, mert magához vonzotta a halakat és el is kábította őket, ami után már könnyű volt a halászat.
Aztán mi kábultunk el a látva a gyönyörű rózsa gyűjteményt, és megtudtuk, hogy a nevüket a Magyar királynékről kapták. Egy szépen kifejlett sajmeggyfa mellett vitt el az utunk tovább, amiről megtudtuk, hogy a környék mókusainak kedvenc tartózkodási helye. Ez után egy Ginko Biloba, lefordítva “ezüst barack” árnyékában találtuk magunkat. Kínai kolostorok parkjait díszítették vele, és mint kiderült nem véletlenül, mert ismerték a nagyon kedvező élettani hatását, nevezetesen, hogy serkenti az agyműködést. Természetesen vigyázni kell vele, mert a túladagolás mérgező lehet. Kétlaki, lombhullató. A nőivarú termése olyan kellemetlen szagú, vajsav tartalma miatt, hogy közterületre inkább hímivarút ültetnek. Hihetetlenül ellenálló, hideget a városi levegő füstgázát a legjobban tűri, sőt a radioaktív sugárzás különböző fajtáinak is ellenáll. A Hirosimára ledobott atombomba epicentrumától 6 km-re találtak életben maradt példányokat.
Ahogy térültünk-fordultunk, szembe találtuk magunkat a Pollack Mihály-féle kastély főhomlokzatával, amit a japán kultúrának szentelt terület vesz körül. Egy ázsiai juharfával találkoztunk itt először, aminek a levele, termése ugyanúgy néz ki mint a számunkra megszokott, csak a jellegzetes levele kb.5cm átmérőjű, a termése is arányosan egész kicsiny. Megcsodálhattuk az ikebana gyűjteményt, és hallhattunk az itt évente megrendezett Sakura ünnepről. A híres japán cseresznyefa virágzáshoz kötődő ünnep alkalmával a japán nagykövet eljön ide és ünnepélyes keretek között elültet egy cseresznyefát.
Továbbra is ázsiai területen haladtunk, a legmagasabb fűfélék birodalmába jutottunk. Olyan érzés volt, mintha egy nagyon kis alapterületű, de valószínűtlenül magas zárt térbe érkeztünk volna. A teret bambusznád határolta le, amely egészen besűrűsödött, bő 10 cm átmérőjű fás száraktól az egészen friss lágyszárú ágakig majdnem tömör falat alkotva. Egy keskeny kaviccsal burkolt járdán tudtunk keresztül haladni. Állítólag napi 10-15 cm-t is képes növekedni itt olyan 10 méteres magasságig. Áthaladva ezen a különös élményen egy kínai mamutfenyő lábához értünk. Megsimogathattuk a levelét, ami selymes, puha tapintású. Az egyébként lombhullató fenyőfajta, már a dinoszauruszok idejében is élt. A mocsári ciprus rokona és magról vagy dugványról szaporítható.
Még egy különlegességet vettünk szemügyre. Az egyik nagy élelmiszer áruházlánc üzleteiben kapható „kaki” vagy datolyaszilva gyümölcsét termő fa mibenlétére derült fény. A sötét színéről és csontkeménységéről híres ébenfa termése a fent említett gyümölcs. Szobrokon nagyon értékes bútorokon kívül a fekete zongorabillentyűk készülnek ébenfából.
Elérkeztünk a Pálmaházba, ami a bambusz-ligethez hasonlóan szintén egy különös tér- élmény volt. A körülhatároló fal volt légies a belső tartalom pedig sűrű és átláthatatlan. Két részre volt osztva, trópusira és szubtrópusira. Néhány érdekesség egy-egy növényről , amiről ott hallottunk:
Utazópálma: arra a legendára utal, hogy az utazóknak a fa mindig friss ivóvízzel szolgált. Valóban az U keresztmetszetű levélnyelek alján bőségesen gyűlik össze esővíz, de ezt alighanem csak az értékeli, aki már közvetlenül a szomjhalál előtt áll. A legyezők mindig észak-dél irányban állnak, ezzel támpontot nyújtottak az utazóknak
Olajpálma: belőle sajtolják az étkezéhez használt olajat. Egyre több új olajpálma-ültetvényt telepítenek Afrikában, ami azonban végzetes lehet az emberszabású majmok számára, élőhelyük ugyanis tökéletes helyszínt jelent az ültetvényeknek, valamint kiszorítja a többi pálmafajt.
Gyömbér: Megtudtuk, hogy ez a növények egy családja 1500 faj tartozik hozzá. Ezen belül egy faj, amit mi ismerünk és használunk.
Banán: Rengeteg, csaknem 1000 féle banán van. Egészen kicsitől a nálunk ismert méretig. A színük is különböző tud lenni, zöld sárga rózsaszínű, piros.
Kávé cserje: Etiópiából származik, a ruta félék családjába tartozik. Tapasztalati úton jöttek rá, hogy éberen tartja a fogyasztóját. A vidáman ugrándozó kecskéknél figyelték meg, hogy buzgón rágcsálták a cserje termését. Az éjszakákon át imádkozó afrikai dervisek is igénybe vették a kávé mára már közismert hatását. Megtudtuk, hogy melyik a világ legdrágább kávéja A Kopi Luwak kávé, amelyet a cibetmacska közreműködésével készítenek. A cibetmacska az érett vörös színű kávécseresznyét eszi meg. Miután megette, szervezete csak a puha héjat emészti meg. A kemény kávébab a székletével együtt távozik, amiből pörkölés után a kávét készítik. Ízvilága leginkább a csoki aromájára emlékeztet. Az igazi Kopi Luwak kávé nemcsak azért olyan drága, mert állati ürülékből szerzik, hanem azért is, mert a cibetmacska többnyire éjszakai állat, ezért nehéz megtalálni, így ürülékére is körülményesebb rábukkanni.
Fikusz, filodendron a szobanövényként ismert fajok. Megtudtuk, hogy természetes környezetében a fikusz léggyökereivel szaporodik úgy, hogy képes 1 hektár területet beteríteni.
Végül megcsodáltuk a Broméliákat és a rovaremésztő növényeket: kancsóka, harmatfű, kürtvirág, Vénusz légycsapó. Hallottuk arról, hogy milyen fontos az esővíz szerepe ezeknek az egzotikus növényeknek a tartásában. Minden cseppet gondosan összegyűjtenek, mert még így is ki kell egészíteni az öntözéshez való locsolóvizet.
Nagyon tartalmas élményben volt részünk, a záróra közeledte és a ránk zúduló vihar sürgős befejezésre kényszerített. Amikor kiléptünk a szabadba, ugyanazok a légköri viszonyok fogadtak, mint a mesterségesen kialakított pálmaházi klíma.
Ezért kezdtem a beszámolót azzal a kérdéssel, hogy kint vagy bent? Csukott szemmel, vagy vakon illetve látássérülten nehéz lehetett eldönteni, hogy van-e épp tető a fejünk felett?
Ezúton is köszönet az idegenvezetőinknek a tartalmas bemutatóért!
Kiss Júlia
közösségi civilszervező
Nyári délután a Kondor Béla Közösségi Házból nézve
A júliusi klubnapunknak volt itt az ideje, de valamitől mindegyik alkalomból kikerekedik valami egyedi, amitől utólag úgy érzi az ember, hogy érdemes volt. Most is így történt!
A szokásos komfort fogadott minket, amiért nem győzők eleget hálálkodni a Háznak. Légkondicionált helyiség, elrendezett asztalok fehér terítővel leterítve és az utóbbi időben külön kérésünkre számítógép hangszóróval, projektorral.
Elég szép számmal összejöttünk és még egy nagyon kedves meglepetésben is részünk volt. Vonovics Virág ifjú sorstársunk személyében, aki saját verseinek elmondásával örvendeztetett meg minket. Amióta kiderült, hogy klubtársaink érdeklődési körében a költészet előkelő helyet foglal el, igyekszünk minden alkalomra valami verses érdekességgel készülni. Most Virág versei volt az egyik, a másik Csukás István, a számos magyar mesefigura atyjának egy verse:
Csukás István:
Ülj ide mellém
Ülj ide mellém, s nézzük együtt
az utat, mely hozzád vezetett.
Ne törődj most a kitérőkkel,
én is úgy jöttem, ahogy lehetett.
Hol van már, aki kérdezett,
és hol van már az a felelet?
Leolvasztotta a Nap
a hátamra fagyott teleket.
Zötyögtette a szívem,
de most szeretem az utat,
mely hozzád vezetett.
Szerencsére a nyári szabadságok eseménytelen jelenjéből visszatekintve a múlt nyarai számos említésre méltó évfordulóval ajándékoztak meg minket, amiből néhányat felidéztünk egy kötetlen beszélgetés keretei között.
Rögtön július 1. az építészet világnapja, amit 1988-ban ünnepelték meg először. Ugyanerre a napra esik Semmelweis Ignác születésnapja A gyermekágyi láz okának és gyógymódjának felfedezője, SEMMELWEIS IGNÁC (Buda, 1818. júl. 1. – Bécs, 1865. aug. 13.) tabáni kereskedő családból származott – szülőháza ma az ő nevét viselő Orvostörténeti Múzeumnak ad otthont. 1844-ben avatták orvosdoktorrá, pályáját a bécsi szülészeti klinika asszisztenseként kezdte. Elsőként mondta ki, hogy a gyermekágyi láz nem önálló kórkép, hanem bomlott szerves anyagok okozta fertőzés következménye. A fertőzést a boncolást végző szülészorvosok maguk viszik át a vizsgálat során a nőbetegekre. Hamarosan rájött a hatásos védekezésre: erőteljes kézmosást kell végezni klórvizes, azaz klórmeszes oldatban…..Módszerének helyességében még közvetlen munkatársai is kételkedtek, a gyermekágyi halálozások számának radikális csökkenése sem bizonyult elég meggyőzőnek.
Móricz Zsigmond születésnapja MÓRICZ ZSIGMOND (Tiszacsécse, 1879. június 29. – Bp., 1942. szeptember 5.): író, szerkesztő.
Református teológiát, majd jogot tanult Debrecenben, a Debreczeni Hírlap segédszerkesztője volt. 1900. októberben Budapestre költözött, jogot, majd bölcsészetet tanult, de tanári szakvizsgát nem tett. 1903–1909 között Az Újság című napilap munkatársa. Több alkalommal részt vett népköltési gyűjtőúton Szatmár megyében.
A sportújságírók napja A Nemzetközi Sportújságíró Szövetség (AIPS) 1924. július 2-án alakult meg. Ennek emlékére az 1994. szeptemberében tartott párizsi ülésen magyar javaslatra július 2-át A SPORTÚJSÁGÍRÓK NAPJÁvá nyilvánították. 1995-ben ünnepelték először.
CSONTVÁRY KOSZTKA TIVADAR (Kisszeben [Szlovákia], 1853. július 5. – Bp., 1919. június 20.): festőművész. Gyógyszerész volt, csak 41 éves korától tanult rendszeresen festeni, de lényegében autodidakta volt. 1894-ben Hollósy Simon növendékeként fél évig Münchenben, majd Karlsruhében, Düsseldorfban és Párizsban képezte tovább magát. Az 1890-es évek végén Dalmáciában, Olasz- és Németországban járt, majd Jajcében és a Hortobágyon dolgozott, 1904-ben Egyiptomban, Palesztinában és Athénban járt. Kortársai nem értették meg művészetét. Lappangó skizofréniája egyre jobban elhatalmasodott rajta. A meg nem értés, a magány megbontotta lelki egyensúlyát, alkotóereje mindinkább felbomlott. Az 1930-as gyűjteményes kiállításán fedezték fel jelentőségét. Látomásszerű festészetét expresszionista hév, ragyogó kolorit és szimbólumteremtő erő jellemzi.
AZ ALGYŐI KŐOLAJ- ÉS FÖLDGÁZMEZŐ FELFEDEZÉSE: OLAJKITÖRÉS TÁPÉN – 1965
A hatvanas évek elején az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt által végzett geofizikai, szeizmikus mérések mutatták ki az algyői boltozatot, amelyen a Tröszt 1965-ben megkezdte 1. számú kutatófúrását. Eközben ugyanezen a területen a Vízkutató és Fúró Vállalat által Tápén végzett vízfúrásnál olajkitörés következett be 1965. július 7-én. Az algyői 1. számú kúttal megkezdődött olajmező-kutatás így folytatódott egy nagyobb területen, ezt követte a feltárás és a termelés feltételeinek megteremtése. Az algyői kőolaj- és földgázmező Magyarország eddigi legnagyobb – nemzetközi mércével mérve is jelentős – szénhidrogén előfordulása, amelynek felfedezése fordulópontot jelentett a hazai szénhidrogénipar történetében.
KANDÓ KÁLMÁN, (Pest, 1869. júl. 10. – Budapest, 1931. jan. 13.): gépészmérnök, a vasút-villamosítás úttörője.
1951-től augusztus, 1961-től július második vasárnapján ünnepeljük a VASUTAS NAPot a kormány határozata alapján.
JÚLIUS HARMADIK VASÁRNAPJA – POLGÁRŐR NAP MAGYARORSZÁGON Az Európai Unióban ismeretlen a polgárőrség fogalma, Magyarországon viszont 1995 óta rendezik meg az országos POLGÁRŐR NAPot. Az eltelt évek bebizonyították a polgárőrszervezetek létjogosultságát. A lakosság széles körben felismerte az önszerveződés fontosságát, ami abban is megmutatkozik, hogy nemcsak a városokban, de már a kisközségekben is működnek polgárőrségek.
Egyik legnagyobb természettudósunk, EÖTVÖS LORÁND (Buda, 1848. júl. 27. – Budapest, 1919. ápr. 8.) egyetemi tanulmányai folyamán Heidelbergben Kirchhoff, Bunsen és Helmholtz növendéke volt; doktorátusát is itt szerezte. A budapesti egyetemen Jedlik Ányos nyugalomba vonulása után vette át a kísérleti fizika tanszék vezetését. 1899 és 1905 között a Magyar Tudományos Akadémia elnöke volt. A 80-as évektől a gravitáció felé fordult az érdeklődése. Megszerkesztette világhírűvé vált torziós ingáját.
Az első méréseket az egyetem laboratóriumában, majd a Gellért-hegy tövében és a Ság hegy peremén (1891), valamint szentlőrinci házának udvarában végezte.
JÚLIUS 31. – A SEGESVÁRI ÜTKÖZET NAPJA, PETŐFI SÁNDOR HALÁLA – 1849
Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc végnapjainak egyik tragikus eseménye, hogy 1849. július 31-én Segesvár mellett felmorzsolódott az erdélyi hadsereg. Ebben a csatában tűnt el Bem József segédtisztje, Petőfi Sándor honvédőrnagy, a forradalom és szabadságharc akkor 26 éves költője is.
Úgy tűnik, hogy amíg minket levesz a lábunkról a kánikula, addig elődeink aktívan formálták a történelmünket.
Az együttlétünket az Önkormányzat támogatásával megvalósítandó programjaink időpontjainak egyeztetésével zártuk.
Kiss Júlia
közösségi civilszervező
Művészetekről, meglepetésvendéggel
Szeretettel hívunk mindenkit a júliusi klubnapunkra! Mindenkit, aki épp nem nyaral és szeretne kellemes nyári délutánt együtt tölteni velünk.
A múltkori alkalmon fellelkesülve készülünk megint pár szép verssel. Megemlékezünk még a hónap néhány nevezetes napjáról is. Ennek kapcsán szó lesz irodalomról festészetről és egy két egyéb érdekességről.
Várjuk szeretettel egy kedves új klubtagunkat is, akit alkalmunk lesz megismerni és egyben bemutatkoznunk számára. Vendéget is várunk, akinek a személye egyelőre még meglepetés!
Helyszín: Kondor Béla Közösségi ház Kondor Béla sétány 8.
Időpont: 2017 júnlius 26. 15 óra
Eléhetőségeink:
Kiss Julia: 06 30 498 9094
Juhos Róbert: 06 70 377 3235
lampas.bp18@gmail.com
Úti célunk a Füvészkert!
Milyen élmények várnak minket? Egy csodálatos orchidea gyűjtemény, néhány 150 évnél idősebb páfrányfenyő, és nem utolsó sorban egy páratlan kaktusz gyűjtemény látványa. Megérezhetjük a trópusi növények sajátos mikroklímáját a páratlan szépségű Pálmaházban.
Összességében nyolcezer fajta növényt láthatunk!
Az első 15 jelentkező számára a belépés és az idegenvezetés díjtalan!
Találkozzunk július 24-én hétfőn du. 13.45-kor a 3-as Metro „Klinikák” állomásának peronjánál.
Sok szeretettel várunk mindenkit!
Kérjük, a részvételi szándékodat jelezd emailben, vagy telefonon 2017. július 21-ig!
Elérhetőségeink:
Kiss Julia 06 30 498 90 94
Juhos Róbert 06 70 377 32 35
vagy emailban: lampas.bp18@gmail.com
Forrás: http://www.fuveszkert.org
Nem hívtuk ki a Tűzoltókat, hanem mi mentünk hozzájuk hűsölni!
A cím nem szó szerint értendő. Tikkasztó melegben értünk oda a Katasztrófavédelem Központi Múzeumába, ahol szintén meleg volt, viszont olyan érdekes világba csöppentünk bele, hogy egészen elfelejtettük, hogy szakad rólunk a víz.
A múzeum anyaga történeti áttekintést nyújt a tűzoltásról, amit egy a szakma iránt elkötelezett idegenvezető segítségével sikerült megnézni.
„Az első terem tablói az ősember kiszolgáltatottságát, az ősnépek babonás tűztiszteletét, a tűzistenek kultuszát, a tűzoltással kapcsolatos első törvényt és domborműábrázolást ismertetik. Az ókor legszervezettebb tűzvédelme a Római Birodalomban valósult meg, katonai és önkéntes tűzoltó osztagok felállításával építési szabályok bevezetésével, víztárolók, vízvezetékek, tűzfigyelő tornyok építésével.”
Egy kezdetleges tűzoltó járművet láthattunk, amely egy szekérre rögzített tartály volt, amiről idegenvezetőnk elmondta, hogy egy ökör speciálisan kipreparált húgyhólyagjából készült, amibe körülbelül 1 köbméter víz fért bele.
„Hazánkban az egykori Pannónia provincia területéről számos tűzoltó vonatkozású emlék, kőfelirat került elő, közülük a leghíresebb az 1930-ban feltárt aqvincumi polgárvárosi tűzoltó laktanyánál előkerült víziorgona maradvány.”
A hangszert – amelynek a működő képes rekonstrukciója került kiállításra – a ráerősített bronz táblácska szövege szerint a parancsnok ajándékozta a tűzoltó testületnek i. sz. 228-ban.
Szent Flórián, a tűzoltók védőszentje, aki római katonaként keresztény hitéért halt mártírhalált. Kultusza a középkorban terjedt el. Festett, barokk oltárszobrát 1733-ban Balthazar Jais osztrák képfaragó készítette, amit láthattunk kiállítva.
„A második terem a középkor tűzvédelmét, a városi polgárság, a céhek, a diákság tűzoltási szerveződését, a tűzi fecskendő feltalálását és fejlődését az első tűzszabályrendeletet mutatja be. Magyarországon már Szent István király törvénybe iktatta a tűzvészek vigyázását.”
A középkori városokban tűzfigyelő tornyokat építettek és a bakterek „tűzilármával” riasztottak veszély esetén.
Ma is ismert szöveget skandáltak a településeken esténként:
Éjfélt ütött már az óra, térjetek hát nyugovóra!
Tűzre, vízre vigyázzatok, le ne égjen a házatok!
A XIV.-XV. Században találták fel a kézi vízipuskát, amelynek használatát, a vízi puskás céhlegényt örökíti meg Szilágyi Margit szobra. (Bronz szobor, ami az egyik képen látható is.)
Az 1600-as években elején jelent meg a gólyanyakú fecskendő, az első hatékony tűzoltóeszköz. A korszerű tűzoltási módok alapja 1672-ben Jan Van der Heyden holland festőművész és tűzoltóparancsnok által feltalált nyomótömlő alkalmazásával jött létre.
A nagyobb iskolavárosokban – Debrecen, Sárospatak, Kecskemét, Nagyenyed, Eperjes, Nagyszombati stb. – diáktűzoltóságok jöttek létre. A legismertebb debreceni testület az 1600-as évek elejétől 1880-ig működött.
A harmadik teremben kapott helyet a magyar szervezett tűzoltóságok megalakulásának története. 1835-ben elsőként az Első Aradi Önkéntes Polgári Tűzoltókar, 1866-ban a Soproni Torna és Tűzoltó Egyesület, 1870-ben a Pesti Önkéntes és a hivatásos tűzoltóság szerveződött meg.
A Fővárosi Tűzoltóság és a Magyar Országos Tűzoltó Szövetség létrehozásában elévülhetetlen érdemeket szerzett gróf Széchenyi Ödön (Széchenyi István kisebbik fia) akit a későbbi törökországi tevékenységéért a török tűzoltóság is megalapítójának tekinti. A gyáripar fejlődésével szükségessé vált nagyobb üzemeknél gyári tűzoltóságok felállítása. Elsőként 1855-ben a Duna Gőzhajózási Társaság Óbudai Hajógyára, majd 1860-ban a Budai Ganz Gyár alakított tűzoltóságot.
1858 óta létező hazai tűzkárbiztosítás lassan terjedt és csak szűk rétegeket érintett. Feszty Árpád Kárvallottak című nagyméretű olajfestménye egy falu leégésének tragédiáját örökíti meg, melyet ott helyben megtekinthettünk.
A negyedik terem a századforduló tűzoltás technikai eszközeit sorakoztatja fel. 1824-ben Szabó Pál és fiai szereztek szabadalmi védelmet gőzzel működtetett tűzoltófecskendőre. A sűrített levegős légzésvédő készüléket Kőszegi Mártony Károly hadmérnök találta fel 1830-ban. Szobra és készülékének modellje állít emléket a technikatörténet e nagy feltalálójának.
Az V. terem a motorizáció időszakát mutatja be. A kézi működtetésű fecskendőket felváltotta a gőzgép, majd a benzinmotoros szivattyúmeghajtás…… Szilvay Kornél fővárosi tűzoltó főtiszt több műszaki találmánya közül legjelentősebb a szárazoltógép meg alkotása, amely lehetővé tette a vízkár nélküli tűzoltást.
Ebben a korszakban a tűzjelzés eszközei is sokat fejlődtek, megjelentek a hőérzékkelők, az óraszerkezetes adatrögzítős tűzjelzők és az automatikus beépített oltóberendezések, a spinkler rendszerek. Láthattuk a Parlament füstjelző berendezését, ami egészen az 1986-ig használatban volt olyan biztonsággal, hogy soha nem fordult elő tűzeset. Az Operaház tűzvédelmi berendezése is ki volt állítva egy szemléltető rajzzal, hogy milyen pontokon tudta érzékelni az épületben az esetleges tűzveszélyt. Ezek a berendezések egy szépen, igényesen megformált bútorhoz, szekrényhez, illetve vitrinhez voltak hasonlóak.
A VI. teremben a II. világháborút megelőző időszak légoltalmi felkészülésétől a kilencvenes évek szervezeti átalakulásáig követhető a Magyar Tűzvédelem története. 1938-ban kezdődött a tűzoltóság kiképzése és korszerű felszerelése a légoltalmi feladatok ellátásához. A tűzoltók a II. világháború poklában egyedül viselték a hatósági légoltalmi szervezet vezetésével járó terhet és felelősséget, saját életük árán mentettek segítettek
Az önkéntes tűzoltóság – amely régi, a tűzoltószövetségek vezette szervezeti renddel a háború után megszűnt – az ötvenes években újraszerveződött. Az 1956-os eseményeiben hivatásukhoz méltóan, életük árán is helyt álltak, mentették az ország értékeit és az életeket.
Fény derült arra, hogy egyes épületek homlokzatán miért vannak elhelyezve kis bélyeg-szerű zománcozott táblácskák nyilakkal számokkal. Mindnyájan láttunk már ilyet, illetve akik nem azok számára most válhat ismerté, hogy ezek a tenyérnyi méretű táblák hivatottak megadni a legközelebbi tűzcsapnak az irányát méretét és távolságát.
Az utolsó teremben egy technikatörténeti tárlat készült A sugárcsövek és a vízeloltás fejlődéstörténete címmel. A XVII. századi gólyanyakú, az egyszerű, a különleges, a napjainkban használt sugárcsövek és a Szűcs István által megalkotott impulzusoltó kialakítását, működését és használatát szemlélteti.
A kiállítást egy 115 darabból álló tűzoltósisak gyűjtemény és egy tűzoltóérem és jelvénygyűjtemény zárta.
A múzeum tisztelettel adózik azoknak a nemzetközi hírű tűzoltóknak, akik a századfordulón több tűzoltó-világversenyen sikert-sikerre halmoztak, valamint azoknak a magyar feltalálóknak, akik több nagyszerű újítással írták be magukat a technika történetébe.
Ezúton is köszönjük a maradandó élményt!
Forrás: Az idézőjelben szerepelt szövegek a tablón szerepeltek, a többi saját jegyzet
Fotók: Katasztrófavédelem honlapja és saját
Kiss Julia
közösségi civilszervező
