Szembesültünk azzal, hogy találkozásaink programjaink már nem önálló alkalmak, hanem egymásból következő folyamatos események.
Egyre több közös élmény köt össze minket. A legutóbbi ilyen esemény az Egyesület Támogatószolgálata által szervezett soltvadkerti nyári tábor volt. Klubtagjaink közül is ott voltak egy páran és összeismerkedtek egy néhány sorstárssal, akiket elhívtak közénk a klubnapra. Így gazdagabbak lettünk három baráttal. Értékes színes egyéniségekkel, akik bemutatkozására biztos egy egész klubnapot rá fogunk szánni.
Az összejövetelünk fő témája az egészséges életmód volt. Ebből az alkalomból meghívtuk Dr. Kiss János doktor urat, aki belgyógyász és sorstársunk. Sokszor hallott dolgokról esett szó, de itt most egy szakember által rendszerbe szedve. Az előadás lényege az az út volt, ami az egészséges életmódhoz vezet.
A statisztikák szerint nálunk a legtöbb esetben a halált kiváltó közvetlen ok a szívinfarktus és a stroke, utána pedig a rák. Olyan betegségek ezek, amelyeknek okai genetikus adottságok is lehetnek, de mind emellett az életformánkkal is jelentősen befolyásolhatjuk a valószínűségét. Említette a Doktor úr, hogy a különböző betegségek öröklődésének földerítésére is folynak már kutatások, sőt fölfedezések is születtek. Így ilyen módon a megelőzésre is van már esély, de ezek a megoldások még nagyon gyerekcipőben járnak.
Így az életformánkkal tudjuk késleltetni az idő előtti megbetegedést. Ezen belül is többféle út van. Az egyik a rendszeres szűrő vizsgálatok elvégzése. Ismert dolog, hogy ha utol is ér minket valami súlyos betegség, sokkal könnyebb kigyógyulni belőle, ha a kezdeti stádiumban veszik észre a szakemberek és megteszik a szükséges intézkedéseket. Természetesen ilyenkor szembe találjuk magunkat csomó alternatív módszerrel, amitől a Doktor úr óvva intett minket, viszont sosem késő elkezdeni egészségesen élni. Ezzel kapcsolatban két dolgot javasolt, nevezetesen a mozgást és a megfelelő táplálkozást. Mindkettőt egyénre szabottan érdemes csinálni és óvakodni kell a túlzásoktól.
Nagyon divatosak manapság a különböző érzékenységek, például a laktózérzékenység, szénhidrátra való érzékenység és egyebek. Fontos dolog, hogy csak az a személy és csak annyira és annyi ideig vonja meg magától ezek a dolgokat, amennyire feltétlenül szükséges. Előfordulhat olyan eset is, hogy valaki egy tévesen alkalmazott diétával kialakít magának egy túl érzékenységet. Tehát a diétával is lehet ártani!
Szó volt a különböző húsok élettani hatásáról, aminek értelmezése szintén egy kicsit a divat függvénye. A pulyka hús és a hal húsa, mint a legegészségesebb húsféle manapság a leginkább elfogadott, így maga mögé küldte a disznót, a mangalicát és az egyéb húsokat.
A zöldség gyümölcs fogyasztás terén a tudományos vélemény divattól független. Együnk sok növényi rostos élelmiszert! Bízzunk a szervezetünkben, mert van egy méregtelenítő szervünk, a májunk, ami segít kiválasztani azokat az anyagokat, amelyek károsak számunkra.
A káros szenvedélyek veszélyeire is kitért a Doktor úr, amelyek közül az alkoholt említette meg, mint az egészség számára legveszélyesebb dolgot, ami a méregtelenítő szervünket tönkre teszi.
Az előadás után sok kérdés vetődött föl egy részét volt is idő föltenni, de valószínűleg tavasszal folytatnunk kell a nagy érdeklődére való tekintettel.
Köszönjük a Doktor úrnak ezúton is az érdekes előadást!
Szöveg: Kiss Júlia
Fotó: Puchnyák István
XVIII kerület Archives - Oldal 16 a 17-ből - Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete
Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete
Ha itt a hónap utolsó szerdája, akkor ez a 18. kerület találkája!
Szembesültünk azzal, hogy találkozásaink programjaink már nem önálló alkalmak, hanem egymásból következő folyamatos események.
Egyre több közös élmény köt össze minket. A legutóbbi ilyen esemény az Egyesület Támogatószolgálata által szervezett soltvadkerti nyári tábor volt. Klubtagjaink közül is ott voltak egy páran és összeismerkedtek egy néhány sorstárssal, akiket elhívtak közénk a klubnapra. Így gazdagabbak lettünk három baráttal. Értékes színes egyéniségekkel, akik bemutatkozására biztos egy egész klubnapot rá fogunk szánni.
Az összejövetelünk fő témája az egészséges életmód volt. Ebből az alkalomból meghívtuk Dr. Kiss János doktor urat, aki belgyógyász és sorstársunk. Sokszor hallott dolgokról esett szó, de itt most egy szakember által rendszerbe szedve. Az előadás lényege az az út volt, ami az egészséges életmódhoz vezet.
A statisztikák szerint nálunk a legtöbb esetben a halált kiváltó közvetlen ok a szívinfarktus és a stroke, utána pedig a rák. Olyan betegségek ezek, amelyeknek okai genetikus adottságok is lehetnek, de mind emellett az életformánkkal is jelentősen befolyásolhatjuk a valószínűségét. Említette a Doktor úr, hogy a különböző betegségek öröklődésének földerítésére is folynak már kutatások, sőt fölfedezések is születtek. Így ilyen módon a megelőzésre is van már esély, de ezek a megoldások még nagyon gyerekcipőben járnak.
Így az életformánkkal tudjuk késleltetni az idő előtti megbetegedést. Ezen belül is többféle út van. Az egyik a rendszeres szűrő vizsgálatok elvégzése. Ismert dolog, hogy ha utol is ér minket valami súlyos betegség, sokkal könnyebb kigyógyulni belőle, ha a kezdeti stádiumban veszik észre a szakemberek és megteszik a szükséges intézkedéseket. Természetesen ilyenkor szembe találjuk magunkat csomó alternatív módszerrel, amitől a Doktor úr óvva intett minket, viszont sosem késő elkezdeni egészségesen élni. Ezzel kapcsolatban két dolgot javasolt, nevezetesen a mozgást és a megfelelő táplálkozást. Mindkettőt egyénre szabottan érdemes csinálni és óvakodni kell a túlzásoktól.
Nagyon divatosak manapság a különböző érzékenységek, például a laktózérzékenység, szénhidrátra való érzékenység és egyebek. Fontos dolog, hogy csak az a személy és csak annyira és annyi ideig vonja meg magától ezek a dolgokat, amennyire feltétlenül szükséges. Előfordulhat olyan eset is, hogy valaki egy tévesen alkalmazott diétával kialakít magának egy túl érzékenységet. Tehát a diétával is lehet ártani!
Szó volt a különböző húsok élettani hatásáról, aminek értelmezése szintén egy kicsit a divat függvénye. A pulyka hús és a hal húsa, mint a legegészségesebb húsféle manapság a leginkább elfogadott, így maga mögé küldte a disznót, a mangalicát és az egyéb húsokat.
A zöldség gyümölcs fogyasztás terén a tudományos vélemény divattól független. Együnk sok növényi rostos élelmiszert! Bízzunk a szervezetünkben, mert van egy méregtelenítő szervünk, a májunk, ami segít kiválasztani azokat az anyagokat, amelyek károsak számunkra.
A káros szenvedélyek veszélyeire is kitért a Doktor úr, amelyek közül az alkoholt említette meg, mint az egészség számára legveszélyesebb dolgot, ami a méregtelenítő szervünket tönkre teszi.
Az előadás után sok kérdés vetődött föl egy részét volt is idő föltenni, de valószínűleg tavasszal folytatnunk kell a nagy érdeklődére való tekintettel.
Köszönjük a Doktor úrnak ezúton is az érdekes előadást!
Ennek a gyönyörű szép városnak az eddig nem annyira ismert nevezetességeit fogjuk megnézni, miközben az ismert szép utcáin fogunk sétálni.
Találkozó: 2017. szeptember 7.-én 8 óra 45 perckor a Nyugati pályaudvar főbejáratánál.
Elsőként a Hajótörténeti Gyűjteménybe megyünk.
Magyarország kiváló hajókonstruktőre, közismert személyisége, Szabadi Kálmán életmű kiállítását nézzük meg. XX. századi vitorlások, gőzösök, jachtok kicsinyített élethű másolatait a tengeri, a balatoni és a dunai hajózást megelevenítő modelljeit nézzük meg. Akadálymentesített tárlatvezetéssel várnak minket!
Ezt követően az ezer éves múltú város utcáin fogunk sétálni, nézelődni.
Utána a Curia Borház és Bormúzeum török kori pincéjében fogunk megpihenni. Itt magyar borkultúra történetéről szóló, akadálymentesített előadással várnak minket, ahol egy „akadálymentes”, házi fatányéros ebédet fogunk együtt elfogyasztani.
Terveink szerint kora délután 15 óra körül indulunk haza a Nyugati pályaudvarra.
Sok szeretettel várunk mindenkit!
Kérjük a részvételi szándékodat jelezd e-mailben vagy telefonon: Júlia 06 30 498 90 94 Róbert 06 70 377 32 35 e-mail:lampas.bp18@gmail.com
a kép forrás: reginabeauty.blogspot.com
Kiss Júlia és JuhosRóbert közösségi civilszervezők
Az egészség ízét a betegség adja!
Mindenkit sok szeretettel várunk augusztusi klubnapunkra, melynek vendége Kiss János lesz, akit megkértünk arra, hogy okos tanácsokkal lásson el minket, hogy egészségesen is érezzük azt a bizonyos ízt, amit a közmondás emleget.
Az előadás után meg fogjuk beszélni a szeptemberi váci kirándulásunk részleteit és természetesen szép verssel is készülünk!
Bízunk benne, hogy új társunkat is megismerhetjük.
Helyszín: Kondor Béla Közösségi ház Kondor Béla sétány 8. Időpont: 2017 augusztus 30. 15 óra.
Kiss Julia 06 30 498 9094 Juhos Róbert 06 70 377 3235
Séta a Füvészkertben
Az 1635-ben a Nagyszombatban alapított Egyetem Orvosi Kara 1769-ben kezdte meg a működését. Abban az időben Európa-szerte a természettudományok oktatása kizárólag az orvosképzés keretében folyt.
Winterl Jakab – a vegytan és a botanika professzora – 1771-ben teremtette meg Magyarország első botanikus kertjét. A botanikus kert már kezdettől fogva az orvos – és gyógyszerészképzés segítése mellett feladatának tekintette a hazai flóra kutatását. 1777-ben az Egyetem Budára, a királyi várba költözött. A botanikus kert pedig a mai Krisztina tér és a Déli pályaudvar közötti területen folytatta működését.
A reformkor a hányatott sorsú Botanikus Kert történetében is fordulópontot jelentett. József nádor támogatásával az Egyetem 80 000.- Ft-ért megvásárolja a Festetics család Józsefvárosban lévő 10 hektáros birtokát (1847).
A terület mocsaras lápos vidék volt, amit az Illés forrás táplál. A város fejlődésével az alapterület 3 hektárra csökkent, de így is 8000 növényi fajt, ebből 3000 hazait foglal magában a gyűjtemény. A park, amelyben a Polláck Mihály által tervezett 1802-ben felépült vadászkastély is áll, azóta is a Botanikus Kert otthona.
A beépítés előtti időszakról nyerhetünk betekintést Molnár Ferenc neves regénye, a Pál utcai fiúk révén, amelynek fontos fejezete a „füvészkertben” játszódott. A Füvészkert elnevezés Diószegi Sámuel és Kazinczy Ferenc közös gondolata, és így vált a Botanikus kertből Füvészkert.
Elsőként rögtön a bejáratnál az egynyári dísznövények mellett haladtunk el, majd a szomszédos fűszeres kertet tapogattuk, szaglásztuk végig. Rozmaring, csombort stb. Utána rögtön a Pollack Mihály által tervezett vadászkastély hátsó homlokzatával találtuk magunkat szembe, amit gyönyörű több, mint 100 éves vadszőlő indái borítottak be, amit meg is simogathattunk.
Tovább haladva egy körülbelül 30 méter magas himalájai selyemfenyő tövében néhány óriási fenyőtobozt vehettünk kézbe. Innen az Alpok aljáról a gyepvidéki Magyarországra léptünk és szembe találtuk magunkat az ökörfarkkóróval és megtudtuk, hogy sárga virágát a halászathoz használták, mert magához vonzotta a halakat és el is kábította őket, ami után már könnyű volt a halászat.
Aztán mi kábultunk el a látva a gyönyörű rózsa gyűjteményt, és megtudtuk, hogy a nevüket a Magyar királynékről kapták. Egy szépen kifejlett sajmeggyfa mellett vitt el az utunk tovább, amiről megtudtuk, hogy a környék mókusainak kedvenc tartózkodási helye. Ez után egy Ginko Biloba, lefordítva “ezüst barack” árnyékában találtuk magunkat. Kínai kolostorok parkjait díszítették vele, és mint kiderült nem véletlenül, mert ismerték a nagyon kedvező élettani hatását, nevezetesen, hogy serkenti az agyműködést. Természetesen vigyázni kell vele, mert a túladagolás mérgező lehet. Kétlaki, lombhullató. A nőivarú termése olyan kellemetlen szagú, vajsav tartalma miatt, hogy közterületre inkább hímivarút ültetnek. Hihetetlenül ellenálló, hideget a városi levegő füstgázát a legjobban tűri, sőt a radioaktív sugárzás különböző fajtáinak is ellenáll. A Hirosimára ledobott atombomba epicentrumától 6 km-re találtak életben maradt példányokat.
Ahogy térültünk-fordultunk, szembe találtuk magunkat a Pollack Mihály-féle kastély főhomlokzatával, amit a japán kultúrának szentelt terület vesz körül. Egy ázsiai juharfával találkoztunk itt először, aminek a levele, termése ugyanúgy néz ki mint a számunkra megszokott, csak a jellegzetes levele kb.5cm átmérőjű, a termése is arányosan egész kicsiny. Megcsodálhattuk az ikebana gyűjteményt, és hallhattunk az itt évente megrendezett Sakura ünnepről. A híres japán cseresznyefa virágzáshoz kötődő ünnep alkalmával a japán nagykövet eljön ide és ünnepélyes keretek között elültet egy cseresznyefát.
Továbbra is ázsiai területen haladtunk, a legmagasabb fűfélék birodalmába jutottunk. Olyan érzés volt, mintha egy nagyon kis alapterületű, de valószínűtlenül magas zárt térbe érkeztünk volna. A teret bambusznád határolta le, amely egészen besűrűsödött, bő 10 cm átmérőjű fás száraktól az egészen friss lágyszárú ágakig majdnem tömör falat alkotva. Egy keskeny kaviccsal burkolt járdán tudtunk keresztül haladni. Állítólag napi 10-15 cm-t is képes növekedni itt olyan 10 méteres magasságig. Áthaladva ezen a különös élményen egy kínai mamutfenyő lábához értünk. Megsimogathattuk a levelét, ami selymes, puha tapintású. Az egyébként lombhullató fenyőfajta, már a dinoszauruszok idejében is élt. A mocsári ciprus rokona és magról vagy dugványról szaporítható.
Még egy különlegességet vettünk szemügyre. Az egyik nagy élelmiszer áruházlánc üzleteiben kapható „kaki” vagy datolyaszilva gyümölcsét termő fa mibenlétére derült fény. A sötét színéről és csontkeménységéről híres ébenfa termése a fent említett gyümölcs. Szobrokon nagyon értékes bútorokon kívül a fekete zongorabillentyűk készülnek ébenfából.
Elérkeztünk a Pálmaházba, ami a bambusz-ligethez hasonlóan szintén egy különös tér- élmény volt. A körülhatároló fal volt légies a belső tartalom pedig sűrű és átláthatatlan. Két részre volt osztva, trópusira és szubtrópusira. Néhány érdekesség egy-egy növényről , amiről ott hallottunk:
Utazópálma: arra a legendára utal, hogy az utazóknak a fa mindig friss ivóvízzel szolgált. Valóban az U keresztmetszetű levélnyelek alján bőségesen gyűlik össze esővíz, de ezt alighanem csak az értékeli, aki már közvetlenül a szomjhalál előtt áll. A legyezők mindig észak-dél irányban állnak, ezzel támpontot nyújtottak az utazóknak
Olajpálma: belőle sajtolják az étkezéhez használt olajat. Egyre több új olajpálma-ültetvényt telepítenek Afrikában, ami azonban végzetes lehet az emberszabású majmok számára, élőhelyük ugyanis tökéletes helyszínt jelent az ültetvényeknek, valamint kiszorítja a többi pálmafajt.
Gyömbér: Megtudtuk, hogy ez a növények egy családja 1500 faj tartozik hozzá. Ezen belül egy faj, amit mi ismerünk és használunk.
Banán: Rengeteg, csaknem 1000 féle banán van. Egészen kicsitől a nálunk ismert méretig. A színük is különböző tud lenni, zöld sárga rózsaszínű, piros.
Kávé cserje: Etiópiából származik, a ruta félék családjába tartozik. Tapasztalati úton jöttek rá, hogy éberen tartja a fogyasztóját. A vidáman ugrándozó kecskéknél figyelték meg, hogy buzgón rágcsálták a cserje termését. Az éjszakákon át imádkozó afrikai dervisek is igénybe vették a kávé mára már közismert hatását. Megtudtuk, hogy melyik a világ legdrágább kávéja A Kopi Luwak kávé, amelyet a cibetmacska közreműködésével készítenek. A cibetmacska az érett vörös színű kávécseresznyét eszi meg. Miután megette, szervezete csak a puha héjat emészti meg. A kemény kávébab a székletével együtt távozik, amiből pörkölés után a kávét készítik. Ízvilága leginkább a csoki aromájára emlékeztet. Az igazi Kopi Luwak kávé nemcsak azért olyan drága, mert állati ürülékből szerzik, hanem azért is, mert a cibetmacska többnyire éjszakai állat, ezért nehéz megtalálni, így ürülékére is körülményesebb rábukkanni.
Fikusz, filodendron a szobanövényként ismert fajok. Megtudtuk, hogy természetes környezetében a fikusz léggyökereivel szaporodik úgy, hogy képes 1 hektár területet beteríteni.
Végül megcsodáltuk a Broméliákat és a rovaremésztő növényeket: kancsóka, harmatfű, kürtvirág, Vénusz légycsapó. Hallottuk arról, hogy milyen fontos az esővíz szerepe ezeknek az egzotikus növényeknek a tartásában. Minden cseppet gondosan összegyűjtenek, mert még így is ki kell egészíteni az öntözéshez való locsolóvizet.
Nagyon tartalmas élményben volt részünk, a záróra közeledte és a ránk zúduló vihar sürgős befejezésre kényszerített. Amikor kiléptünk a szabadba, ugyanazok a légköri viszonyok fogadtak, mint a mesterségesen kialakított pálmaházi klíma.
Ezért kezdtem a beszámolót azzal a kérdéssel, hogy kint vagy bent? Csukott szemmel, vagy vakon illetve látássérülten nehéz lehetett eldönteni, hogy van-e épp tető a fejünk felett?
Ezúton is köszönet az idegenvezetőinknek a tartalmas bemutatóért!
Kiss Júlia
közösségi civilszervező
Nyári délután a Kondor Béla Közösségi Házból nézve
A júliusi klubnapunknak volt itt az ideje, de valamitől mindegyik alkalomból kikerekedik valami egyedi, amitől utólag úgy érzi az ember, hogy érdemes volt. Most is így történt!
A szokásos komfort fogadott minket, amiért nem győzők eleget hálálkodni a Háznak. Légkondicionált helyiség, elrendezett asztalok fehér terítővel leterítve és az utóbbi időben külön kérésünkre számítógép hangszóróval, projektorral.
Elég szép számmal összejöttünk és még egy nagyon kedves meglepetésben is részünk volt. Vonovics Virág ifjú sorstársunk személyében, aki saját verseinek elmondásával örvendeztetett meg minket. Amióta kiderült, hogy klubtársaink érdeklődési körében a költészet előkelő helyet foglal el, igyekszünk minden alkalomra valami verses érdekességgel készülni. Most Virág versei volt az egyik, a másik Csukás István, a számos magyar mesefigura atyjának egy verse:
Csukás István: Ülj ide mellém
Ülj ide mellém, s nézzük együtt
az utat, mely hozzád vezetett.
Ne törődj most a kitérőkkel,
én is úgy jöttem, ahogy lehetett.
Hol van már, aki kérdezett,
és hol van már az a felelet?
Leolvasztotta a Nap
a hátamra fagyott teleket.
Zötyögtette a szívem,
de most szeretem az utat,
mely hozzád vezetett.
Szerencsére a nyári szabadságok eseménytelen jelenjéből visszatekintve a múlt nyarai számos említésre méltó évfordulóval ajándékoztak meg minket, amiből néhányat felidéztünk egy kötetlen beszélgetés keretei között.
Rögtön július 1. az építészet világnapja, amit 1988-ban ünnepelték meg először. Ugyanerre a napra esik Semmelweis Ignác születésnapja A gyermekágyi láz okának és gyógymódjának felfedezője, SEMMELWEIS IGNÁC (Buda, 1818. júl. 1. – Bécs, 1865. aug. 13.) tabáni kereskedő családból származott – szülőháza ma az ő nevét viselő Orvostörténeti Múzeumnak ad otthont. 1844-ben avatták orvosdoktorrá, pályáját a bécsi szülészeti klinika asszisztenseként kezdte. Elsőként mondta ki, hogy a gyermekágyi láz nem önálló kórkép, hanem bomlott szerves anyagok okozta fertőzés következménye. A fertőzést a boncolást végző szülészorvosok maguk viszik át a vizsgálat során a nőbetegekre. Hamarosan rájött a hatásos védekezésre: erőteljes kézmosást kell végezni klórvizes, azaz klórmeszes oldatban…..Módszerének helyességében még közvetlen munkatársai is kételkedtek, a gyermekágyi halálozások számának radikális csökkenése sem bizonyult elég meggyőzőnek.
Móricz Zsigmond születésnapja MÓRICZ ZSIGMOND (Tiszacsécse, 1879. június 29. – Bp., 1942. szeptember 5.): író, szerkesztő.
Református teológiát, majd jogot tanult Debrecenben, a Debreczeni Hírlap segédszerkesztője volt. 1900. októberben Budapestre költözött, jogot, majd bölcsészetet tanult, de tanári szakvizsgát nem tett. 1903–1909 között Az Újság című napilap munkatársa. Több alkalommal részt vett népköltési gyűjtőúton Szatmár megyében.
A sportújságírók napja A Nemzetközi Sportújságíró Szövetség (AIPS) 1924. július 2-án alakult meg. Ennek emlékére az 1994. szeptemberében tartott párizsi ülésen magyar javaslatra július 2-át A SPORTÚJSÁGÍRÓK NAPJÁvá nyilvánították. 1995-ben ünnepelték először.
CSONTVÁRY KOSZTKA TIVADAR (Kisszeben [Szlovákia], 1853. július 5. – Bp., 1919. június 20.): festőművész. Gyógyszerész volt, csak 41 éves korától tanult rendszeresen festeni, de lényegében autodidakta volt. 1894-ben Hollósy Simon növendékeként fél évig Münchenben, majd Karlsruhében, Düsseldorfban és Párizsban képezte tovább magát. Az 1890-es évek végén Dalmáciában, Olasz- és Németországban járt, majd Jajcében és a Hortobágyon dolgozott, 1904-ben Egyiptomban, Palesztinában és Athénban járt. Kortársai nem értették meg művészetét. Lappangó skizofréniája egyre jobban elhatalmasodott rajta. A meg nem értés, a magány megbontotta lelki egyensúlyát, alkotóereje mindinkább felbomlott. Az 1930-as gyűjteményes kiállításán fedezték fel jelentőségét. Látomásszerű festészetét expresszionista hév, ragyogó kolorit és szimbólumteremtő erő jellemzi.
AZ ALGYŐI KŐOLAJ- ÉS FÖLDGÁZMEZŐ FELFEDEZÉSE: OLAJKITÖRÉS TÁPÉN – 1965
A hatvanas évek elején az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt által végzett geofizikai, szeizmikus mérések mutatták ki az algyői boltozatot, amelyen a Tröszt 1965-ben megkezdte 1. számú kutatófúrását. Eközben ugyanezen a területen a Vízkutató és Fúró Vállalat által Tápén végzett vízfúrásnál olajkitörés következett be 1965. július 7-én. Az algyői 1. számú kúttal megkezdődött olajmező-kutatás így folytatódott egy nagyobb területen, ezt követte a feltárás és a termelés feltételeinek megteremtése. Az algyői kőolaj- és földgázmező Magyarország eddigi legnagyobb – nemzetközi mércével mérve is jelentős – szénhidrogén előfordulása, amelynek felfedezése fordulópontot jelentett a hazai szénhidrogénipar történetében.
KANDÓ KÁLMÁN, (Pest, 1869. júl. 10. – Budapest, 1931. jan. 13.): gépészmérnök, a vasút-villamosítás úttörője.
1951-től augusztus, 1961-től július második vasárnapján ünnepeljük a VASUTAS NAPot a kormány határozata alapján.
JÚLIUS HARMADIK VASÁRNAPJA – POLGÁRŐR NAP MAGYARORSZÁGON Az Európai Unióban ismeretlen a polgárőrség fogalma, Magyarországon viszont 1995 óta rendezik meg az országos POLGÁRŐR NAPot. Az eltelt évek bebizonyították a polgárőrszervezetek létjogosultságát. A lakosság széles körben felismerte az önszerveződés fontosságát, ami abban is megmutatkozik, hogy nemcsak a városokban, de már a kisközségekben is működnek polgárőrségek.
Egyik legnagyobb természettudósunk, EÖTVÖS LORÁND (Buda, 1848. júl. 27. – Budapest, 1919. ápr. 8.) egyetemi tanulmányai folyamán Heidelbergben Kirchhoff, Bunsen és Helmholtz növendéke volt; doktorátusát is itt szerezte. A budapesti egyetemen Jedlik Ányos nyugalomba vonulása után vette át a kísérleti fizika tanszék vezetését. 1899 és 1905 között a Magyar Tudományos Akadémia elnöke volt. A 80-as évektől a gravitáció felé fordult az érdeklődése. Megszerkesztette világhírűvé vált torziós ingáját.
Az első méréseket az egyetem laboratóriumában, majd a Gellért-hegy tövében és a Ság hegy peremén (1891), valamint szentlőrinci házának udvarában végezte.
JÚLIUS 31. – A SEGESVÁRI ÜTKÖZET NAPJA, PETŐFI SÁNDOR HALÁLA – 1849
Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc végnapjainak egyik tragikus eseménye, hogy 1849. július 31-én Segesvár mellett felmorzsolódott az erdélyi hadsereg. Ebben a csatában tűnt el Bem József segédtisztje, Petőfi Sándor honvédőrnagy, a forradalom és szabadságharc akkor 26 éves költője is.
Úgy tűnik, hogy amíg minket levesz a lábunkról a kánikula, addig elődeink aktívan formálták a történelmünket.
Az együttlétünket az Önkormányzat támogatásával megvalósítandó programjaink időpontjainak egyeztetésével zártuk.
Kiss Júlia
közösségi civilszervező
Művészetekről, meglepetésvendéggel
Szeretettel hívunk mindenkit a júliusi klubnapunkra! Mindenkit, aki épp nem nyaral és szeretne kellemes nyári délutánt együtt tölteni velünk.
A múltkori alkalmon fellelkesülve készülünk megint pár szép verssel. Megemlékezünk még a hónap néhány nevezetes napjáról is. Ennek kapcsán szó lesz irodalomról festészetről és egy két egyéb érdekességről.
Várjuk szeretettel egy kedves új klubtagunkat is, akit alkalmunk lesz megismerni és egyben bemutatkoznunk számára. Vendéget is várunk, akinek a személye egyelőre még meglepetés!
Helyszín: Kondor Béla Közösségi ház Kondor Béla sétány 8.
Milyen élmények várnak minket? Egy csodálatos orchidea gyűjtemény, néhány 150 évnél idősebb páfrányfenyő, és nem utolsó sorban egy páratlan kaktusz gyűjtemény látványa. Megérezhetjük a trópusi növények sajátos mikroklímáját a páratlan szépségű Pálmaházban.
Összességében nyolcezer fajta növényt láthatunk!
Az első 15 jelentkező számára a belépés és az idegenvezetés díjtalan!
Találkozzunk július 24-én hétfőn du. 13.45-kor a 3-as Metro „Klinikák” állomásának peronjánál.
Sok szeretettel várunk mindenkit!
Kérjük, a részvételi szándékodat jelezd emailben, vagy telefonon 2017. július 21-ig!
Elérhetőségeink: Kiss Julia 06 30 498 90 94 Juhos Róbert 06 70 377 32 35
vagy emailban: lampas.bp18@gmail.com
Forrás: http://www.fuveszkert.org
Nem hívtuk ki a Tűzoltókat, hanem mi mentünk hozzájuk hűsölni!
A cím nem szó szerint értendő. Tikkasztó melegben értünk oda a Katasztrófavédelem Központi Múzeumába, ahol szintén meleg volt, viszont olyan érdekes világba csöppentünk bele, hogy egészen elfelejtettük, hogy szakad rólunk a víz.
A múzeum anyaga történeti áttekintést nyújt a tűzoltásról, amit egy a szakma iránt elkötelezett idegenvezető segítségével sikerült megnézni.
„Az első terem tablói az ősember kiszolgáltatottságát, az ősnépek babonás tűztiszteletét, a tűzistenek kultuszát, a tűzoltással kapcsolatos első törvényt és domborműábrázolást ismertetik. Az ókor legszervezettebb tűzvédelme a Római Birodalomban valósult meg, katonai és önkéntes tűzoltó osztagok felállításával építési szabályok bevezetésével, víztárolók, vízvezetékek, tűzfigyelő tornyok építésével.”
Egy kezdetleges tűzoltó járművet láthattunk, amely egy szekérre rögzített tartály volt, amiről idegenvezetőnk elmondta, hogy egy ökör speciálisan kipreparált húgyhólyagjából készült, amibe körülbelül 1 köbméter víz fért bele.
„Hazánkban az egykori Pannónia provincia területéről számos tűzoltó vonatkozású emlék, kőfelirat került elő, közülük a leghíresebb az 1930-ban feltárt aqvincumi polgárvárosi tűzoltó laktanyánál előkerült víziorgona maradvány.”
A hangszert – amelynek a működő képes rekonstrukciója került kiállításra – a ráerősített bronz táblácska szövege szerint a parancsnok ajándékozta a tűzoltó testületnek i. sz. 228-ban.
Szent Flórián, a tűzoltók védőszentje, aki római katonaként keresztény hitéért halt mártírhalált. Kultusza a középkorban terjedt el. Festett, barokk oltárszobrát 1733-ban Balthazar Jais osztrák képfaragó készítette, amit láthattunk kiállítva.
„A második terem a középkor tűzvédelmét, a városi polgárság, a céhek, a diákság tűzoltási szerveződését, a tűzi fecskendő feltalálását és fejlődését az első tűzszabályrendeletet mutatja be. Magyarországon már Szent István király törvénybe iktatta a tűzvészek vigyázását.”
A középkori városokban tűzfigyelő tornyokat építettek és a bakterek „tűzilármával” riasztottak veszély esetén.
Ma is ismert szöveget skandáltak a településeken esténként:
Éjfélt ütött már az óra, térjetek hát nyugovóra!
Tűzre, vízre vigyázzatok, le ne égjen a házatok!
A XIV.-XV. Században találták fel a kézi vízipuskát, amelynek használatát, a vízi puskás céhlegényt örökíti meg Szilágyi Margit szobra. (Bronz szobor, ami az egyik képen látható is.)
Az 1600-as években elején jelent meg a gólyanyakú fecskendő, az első hatékony tűzoltóeszköz. A korszerű tűzoltási módok alapja 1672-ben Jan Van der Heyden holland festőművész és tűzoltóparancsnok által feltalált nyomótömlő alkalmazásával jött létre.
A nagyobb iskolavárosokban – Debrecen, Sárospatak, Kecskemét, Nagyenyed, Eperjes, Nagyszombati stb. – diáktűzoltóságok jöttek létre. A legismertebb debreceni testület az 1600-as évek elejétől 1880-ig működött.
A harmadik teremben kapott helyet a magyar szervezett tűzoltóságok megalakulásának története. 1835-ben elsőként az Első Aradi Önkéntes Polgári Tűzoltókar, 1866-ban a Soproni Torna és Tűzoltó Egyesület, 1870-ben a Pesti Önkéntes és a hivatásos tűzoltóság szerveződött meg.
A Fővárosi Tűzoltóság és a Magyar Országos Tűzoltó Szövetség létrehozásában elévülhetetlen érdemeket szerzett gróf Széchenyi Ödön (Széchenyi István kisebbik fia) akit a későbbi törökországi tevékenységéért a török tűzoltóság is megalapítójának tekinti. A gyáripar fejlődésével szükségessé vált nagyobb üzemeknél gyári tűzoltóságok felállítása. Elsőként 1855-ben a Duna Gőzhajózási Társaság Óbudai Hajógyára, majd 1860-ban a Budai Ganz Gyár alakított tűzoltóságot.
1858 óta létező hazai tűzkárbiztosítás lassan terjedt és csak szűk rétegeket érintett. Feszty Árpád Kárvallottak című nagyméretű olajfestménye egy falu leégésének tragédiáját örökíti meg, melyet ott helyben megtekinthettünk.
A negyedik terem a századforduló tűzoltás technikai eszközeit sorakoztatja fel. 1824-ben Szabó Pál és fiai szereztek szabadalmi védelmet gőzzel működtetett tűzoltófecskendőre. A sűrített levegős légzésvédő készüléket Kőszegi Mártony Károly hadmérnök találta fel 1830-ban. Szobra és készülékének modellje állít emléket a technikatörténet e nagy feltalálójának.
Az V. terem a motorizáció időszakát mutatja be. A kézi működtetésű fecskendőket felváltotta a gőzgép, majd a benzinmotoros szivattyúmeghajtás…… Szilvay Kornél fővárosi tűzoltó főtiszt több műszaki találmánya közül legjelentősebb a szárazoltógép meg alkotása, amely lehetővé tette a vízkár nélküli tűzoltást.
Ebben a korszakban a tűzjelzés eszközei is sokat fejlődtek, megjelentek a hőérzékkelők, az óraszerkezetes adatrögzítős tűzjelzők és az automatikus beépített oltóberendezések, a spinkler rendszerek. Láthattuk a Parlament füstjelző berendezését, ami egészen az 1986-ig használatban volt olyan biztonsággal, hogy soha nem fordult elő tűzeset. Az Operaház tűzvédelmi berendezése is ki volt állítva egy szemléltető rajzzal, hogy milyen pontokon tudta érzékelni az épületben az esetleges tűzveszélyt. Ezek a berendezések egy szépen, igényesen megformált bútorhoz, szekrényhez, illetve vitrinhez voltak hasonlóak.
A VI. teremben a II. világháborút megelőző időszak légoltalmi felkészülésétől a kilencvenes évek szervezeti átalakulásáig követhető a Magyar Tűzvédelem története. 1938-ban kezdődött a tűzoltóság kiképzése és korszerű felszerelése a légoltalmi feladatok ellátásához. A tűzoltók a II. világháború poklában egyedül viselték a hatósági légoltalmi szervezet vezetésével járó terhet és felelősséget, saját életük árán mentettek segítettek
Az önkéntes tűzoltóság – amely régi, a tűzoltószövetségek vezette szervezeti renddel a háború után megszűnt – az ötvenes években újraszerveződött. Az 1956-os eseményeiben hivatásukhoz méltóan, életük árán is helyt álltak, mentették az ország értékeit és az életeket.
Fény derült arra, hogy egyes épületek homlokzatán miért vannak elhelyezve kis bélyeg-szerű zománcozott táblácskák nyilakkal számokkal. Mindnyájan láttunk már ilyet, illetve akik nem azok számára most válhat ismerté, hogy ezek a tenyérnyi méretű táblák hivatottak megadni a legközelebbi tűzcsapnak az irányát méretét és távolságát.
Az utolsó teremben egy technikatörténeti tárlat készült A sugárcsövek és a vízeloltás fejlődéstörténete címmel. A XVII. századi gólyanyakú, az egyszerű, a különleges, a napjainkban használt sugárcsövek és a Szűcs István által megalkotott impulzusoltó kialakítását, működését és használatát szemlélteti.
A kiállítást egy 115 darabból álló tűzoltósisak gyűjtemény és egy tűzoltóérem és jelvénygyűjtemény zárta.
A múzeum tisztelettel adózik azoknak a nemzetközi hírű tűzoltóknak, akik a századfordulón több tűzoltó-világversenyen sikert-sikerre halmoztak, valamint azoknak a magyar feltalálóknak, akik több nagyszerű újítással írták be magukat a technika történetébe.
Ezúton is köszönjük a maradandó élményt!
Forrás: Az idézőjelben szerepelt szövegek a tablón szerepeltek, a többi saját jegyzet
Fotók: Katasztrófavédelem honlapja és saját
Kiss Julia
közösségi civilszervező
Hűsítő meghívó
Találkozzunk július 5.-én 14.00-kor a Határ úton az 50 es villamos megállójában! Utána a hármas metróval megyünk az Ecseri útig, aztán a hármas villamossal a Kőbánya alsó megállóig, és onnan gyalog négy perc.
A pontos cím: Katasztrófavédelem Központi Múzeuma
1105 Budapest, Martinovics tér 12., ahol akadálymentes idegenvezetésben lesz részünk!
Sok szeretettel várunk mindenkit!
Kérjük a részvételi szándékodat jelezd emailben vagy telefonon 2017 július 3-ig!
Elérhetőségeink: Kiss Julia 06 30 498 90 94 Juhos Róbert 06 70 377 32 35 lampas.bp18@gmail.com
Vendégségben voltunk a Havanna lakótelepen!
A mai Havanna lakótelep az 1916-ban alapított Magyar Lőszergyár Rt helyén épült. A terület 100 éves történetét öleli föl a kiállítás.
Az I. világháború végén 1919-ben a Budapestre bevonuló román csapatok leszerelték és elszállították a gyár gépeit és ott maradtak a jó állapotú lövedéket gyártó telep sok, különálló, földszintes épülete és a vasúti sínrendszere.
„Az 1920 június 4.-én megkötött trianoni békeszerződés után megindult a menekültáradat a korábbi magyar területekről. Elhelyezésük különösen Budapesten járt komoly nehézséggel, mert itt már a háború alatt is nagy volt a lakáshiány és a túlzsúfoltság. A menekülők között sok ezren laktak pályaudvarokon, vagonokban.”
Egy részüknek jutott itt lakás, mert a Magyar Lőszergyár Rt-t. területén lévő épületállományt használták föl az elszállásoláshoz. Számos kedvező feltétel segítette és gyorsította a munkát: a fallal és vízelvezető árokkal körbevett lőszergyári épületegyüttes téglából készült, a területnek önálló vízellátása, áramfejlesztő generátora volt.
Az Állami lakótelepet 1945-ben Pestszentlőrinchez csatolták. A háború után továbbra is problémás, nehezen élő családok laktak itt, de a többség számára az alapvető feltételek, még ha szűkösen is, de biztosítva voltak. A bérlakásokat az 50-es évek végén felújították, egyre több lakásban állt cserépkályha. Összetartó közösség, otthonos, biztonságot nyújtó zárt világ jött létre az 1920-as és 70-es évek között.
Az 1960-70-es években számos lakótelepet építettek enyhítendő a folyamatos fővárosi lakáshiányt. Az üres területek beépítése után egyre több helyen hajtottak végre” városrehabilitációt”, melynek során lakónegyedek bontásával teremtettek helyet az új panelépületeknek.
Az 1980-as ötéves terv ideje alatt, a kerület vezetői és a fővárosi tanács döntése alapján kezdték el az állami lakótelep bontását. A mintegy 60 hektár nagyságú területen 1976-ban kezdtek építkezni. A korábbi épületekből csak a Vörösmarty utcai iskolát, a római katolikus és az unitárius templomot tartották meg, illetve megőrizték a legtöbb öreg fát és fasort.
„…1978-ban épült fel az első 3 ház 1985-re a teljes építkezés befejeződött…….A 140 önálló házszámmal rendelkező házgyári technológiával előállított 10 emeletes panel épületekben 6289 lakás található. Többségükben 1,5-2 szobás 55-75 négyzetméter alapterületű összkomfortos lakás, amelyekben többnyire gyermekes családok költöztek be…..”
Az újonnan épülő lakótelep első utcáját Kuba fővárosáról nevezték el. A Magyar Rádió fiataloknak szóló Ötödik sebesség című műsorának szerkesztői, az 1978 június 9-i adásban arra kérték a Fővárosi Tanácsot, hogy az utca a XI. Világifjúsági Találkozó helyszínének nevét kapja meg. Ezt a XVIII.kerületi Tanács Végrahajtó Bizottsága elfogadta, és a kubai szocialista forradalom kitörésének 25. évfordulóján, 1978 julius 26-án felavatták a Havanna utcát. Az állami lakótelep rekonstrukciója nyomán megszületett a Havanna utcai lakótelep, majd egyszerűbben a „Havanna”.
A történeti áttekintés után, ez alkalommal is a múzeum csak számunkra volt nyitva, így Rozgonyi Sarolta közreműködésével a kiállított használati tárgyak egy részét kézbe vehettük, megtapogathattuk. Többen ráeszméltek közülünk, hogy a családban valahol egy padlás mélyén pihenő egy egy használati tárgy micsoda kincset jelent az utókor számára, ha ismeretes a funkciója és a felhasználásának körülményei.
Kézbe vehettünk régi hurkatöltőt, ami olyan volt mint egy óriás, nagyjából 70 cm hosszú injekcióstű bádogból és esztergált fából. Egyensúlyozhattunk kétkarú mérlegekkel, tarkedli sütővel a kezünkben hasonlóságot kerestünk a ma divatos maffin és a tarkedli között. Megcsodálhattunk szépen díszített fűszertartót, ami egy fiókos szekrény kicsinyített mása volt. Majdnem kifogott rajtunk egy térdig érő henger formájú, belső tartályát felül hatalmas karral forgatható horganyzott bádogból készült tárgy. Hosszas töprengés és szakmai segítséggel sikerült kitalálni, hogy egy kezdetleges mosógéppel állunk szemben.
Hasonló sikert aratott a régi TV-készülékek látványa illetve a 70-es 80-as évek TV-műsorainak felidézése is. A fenti tárgyak szakszerűen, korhűen berendezett szoba részletekben voltak elhelyezve, így láthattunk mesefigurát ábrázoló subaszőnyeget és tájképet ábrázoló fali tapétát is.
Nagyon kedves , barátságos „vendégségnek” voltunk részesei, ami nem csak kellemes volt, hanem nagyon tanulságos is. Ezúton is köszönjük a Havanna kiállítóhelynek és Rozgonyi Sarolta múzeumpedagógusnak ezt a tanulságos és kellemes délutánt!
(Az idézőjelbe tett szövegrészek a kiállítás tablóinak a szövegei)
Kiss Julia
közösségi civilszervező
Első születésnap a XVIII. kerületben
A Klubunk az első születésnapját ünnepelte. Ez alkalomból gyertyát gyújtottunk és elénekeltük Halász Jutka egyik legismertebb slágerét a Boldog születésnapot című dalt. Tortával, süteménnyel készültünk az ünnepre, ami hamarosan el is fogyott.
Kedves vendégeink is voltak, Ruzsa Viktor (a Civil Rádiótól), Domoszlai János, a rákosmenti és a kispesti lámpások. A „koccintás” és a süteményevés után a közérdekű információk következtek.
Ismertettük az Egyesületünk támogatószolgálata által szervezett soltvadkerti tábort, majd utána ismertettük a legközelebbi klubprogramunkat, amelyet most is a kispesti klubbak együtt szerveztünk. Ezen a programon Az Állami teleptől a Havannáig című kiállítás kerül majd megtekintésre. A két telep történetébe és hétköznapjaiba fogunk bepillantani. A korabeli anyagi kultúrát szemléltető enteriőrök megelevenítik az 1920-1930-as évek hétköznapi életét és a 1980-as évek lakótelepi szobáit. A korábbi múzeumpedagógiai programjainkhoz hasonlóan Rozgonyi Sarolta múzeumpedagógus akadálymentes előadásában lesz részünk.
A hírek után egy kötetlen beszélgetést kezdeményeztünk azzal a céllal, hogy megtudjuk a továbbiakban mivel gazdagítsuk az együttléteinket. A visszajelzések arra utaltak, hogy jó úton haladunk, mert a barátságos, tartalmas időtöltés a legfontosabb mindenki számára. Megfontolandó ötletként egy látássérülteknek tartandó tánciskola ötletét vette föl Ruzsa Viktor sorstársunk. Kiderült, hogy a társaság nagyon kedveli a verseket. Nem rajzolódott ki pontosan, hogy milyen formában, de valahogy figyelembe fogjuk venni ezeket az igényeket.
Egyik kedves Tagunk a VGYKE és az MVGYOSZ kapcsolatáról érdeklődött. Kray Zsuzsanna kolléganőnk nagyon pontosan fölvázolta a kapcsolatot és az egész szervezet lehetőségeit, szolgáltatásait.
Kvízkérdésekkel is készültünk, amiket az elmúlt év programjaival kapcsolatban és a klubnapok témáival kapcsolatban állítottunk össze, így idéztük föl az elmúlt év emlékeit. Végén interjút adtunk Ruzsa Viktor közreműködésével a Civilrádiónak.
Beszámoltunk elmondtuk hogyan indult a klub, mik voltak a legjobb pillanatok, és megemlítettük a jövőbeli terveket.
Domoszlai János klubtagunk vagy pontosabban munkatársunk zenéjével zárult a az ünnepi klubnap, majd hazafelé vettük az irányt.
Kiss Julia és Juhos Róbert
közösségi civilszervezők
Klubszülinap!
Sok szeretettel hívunk, várunk mindenkit születésnapi klubnapunkra, aki hozzánk tartozik, vagy szimpatizál velünk, vagy akár csak kellemes emléke fűződik hozzánk.
A közös emlékeket felidéző találós kérdésekkel, játékokkal, tortával fogjuk ünnepélyesebbé tenni ezt a napot.
Helyszín: Kondor Béla Közösségi ház Kondor Béla sétány 8.
Időpont: 2017 május.31. 15 óra.
Kérjük a részvételi szándékodat jelezd! Fontos, mert megfelelő számú ülőhelyről gondoskodnunk kell!
Szó volt a különböző húsok élettani hatásáról, aminek értelmezése szintén egy kicsit a divat függvénye. A pulyka hús és a hal húsa, mint a legegészségesebb húsféle manapság a leginkább elfogadott, így maga mögé küldte a disznót, a mangalicát és az egyéb húsokat.
